//Intath Aldeis; Nymbeth Grathae//
*Nymbar megértően bólogat. Hát igen, egy felcsernek mindenképp szükség van mindkét kezére. Az alkímiához ugyan nem konyít a törp annál többet, mint ami okvetlenül szükséges, de azért el tudja képzelni, hogy azt sem lehet csak úgy ukmukkfukk félvállról venni. Bár tulajdonképpen elképzelni sem tud olyan munkát, amihez ne volna szükség mind a két kezére, de hát ő már csak ilyen egyszerű lélek.*
-Hát cimbora, sok szerencsét kívánok, szükséged lesz rá.*emeli meg utoljára a korsót, majd mikor az üresen csattan az asztalon, megtörli az ábrázatát, majd megszívja az orrát, s részéről végzett is. A pipából a hamut stílusosan az asztalra ütögeti, majd lesöpri róla. Nem az ő problémája.*
-No, de ha megbocsájtasz, nekem lassacskán indulnom kell, várnak még rám itt, meg ott meg amott.*emeli üdvözlésre a kezét.*
-Örvendtem a szerencsének Intath Aldeis, remélem megtartasz jó emlékezetedben.*hajol meg felé törp szokás szerint, majd az üres korsóval a pult felé igyekszik, hogy visszaszolgáltassa azt a fogadósnak. Szeme egy törp asszonyon ("Mit asszonyon, kislány ez még...") akad meg, aki meglehetősen otromba modorral rendelkezik. Megcsóválja a fejét, a korsót a pultra teszi, majd köpenyét a vállára kanyarítja.*
-További kellemes estét mindahányotoknak!*int körbe, nem foglalkozva azzal, hogy ez valószínűleg senkit sem érdekel, elindulna kifelé a kocsmából, ha lába nem akaszkodna össze valaki máséval, mire Nymbar, a hatalmas, egy hatalmasat taknyol a fogadó padlózatán.*
-Nyááááá...*sikoltja férfiasan mielőtt homloka összecsókolózna a talajjal, aztán pár pillanat erejéig kihagy az emlékezete. Mikor feltápászkodik, hogy leporolja magát, s elégtételt vegyen azn a kurafin, aki elgáncsolta, észreveszi, hogy az illető nem más, mint az imént látott törp kishölgy.*
-A rossebbe mán te bakfis, nem tudsz figyelni a dongalábaidra?!*vonja kérdőre haragosan. Hát megütni azért csak nem fog egy nőt, ha nem muszáj. Hogy nyomatékot adjon szavainak, lábával nagyot dobbant, kezével pedig odasóz az asztalra ami ettől vészesen megbillen.*