Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-07 09:45:54
Üzenet elküldve: 2018-05-07 09:45:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*A kerubi szétszedi a két lányt, természetesen úgy, hogy egyikőjüknek se legyen baja, se Lapunak, se Nellarának. Ha Lapu ennek ellenéri újra megpróbál nekirontani a tündérnek, akkor természetesen a kerubi cselekedik, de ha nem, akkor úgy tűnik el, ahogyan megjelent.
A tündér arca sajog az ütésektől, izzad, melege van, de közben reszket, mint egy apró ág az őszi szélben. Fogalma sincs, hogy hogyan volt képes megidézni a szellemet, talán azért, mert az ige rövid és nem túl bonyolult...
Mindenesetre ha Lapu úgy dönt, hogy nem folytatja tovább a verekedést, akkor Nellara szó nélkül rohan ki, és fut le a lépcsőn. Nem, nem is fut, már-már a szárnyaival vitorlázik, és a lováig meg sem áll. Ha viszont a küzdelem folytatódik, akkor próbál olyan messze menni Laputól, amilyen messze csak tud.*
*A kerubi szétszedi a két lányt, természetesen úgy, hogy egyikőjüknek se legyen baja, se Lapunak, se Nellarának. Ha Lapu ennek ellenéri újra megpróbál nekirontani a tündérnek, akkor természetesen a kerubi cselekedik, de ha nem, akkor úgy tűnik el, ahogyan megjelent.
A tündér arca sajog az ütésektől, izzad, melege van, de közben reszket, mint egy apró ág az őszi szélben. Fogalma sincs, hogy hogyan volt képes megidézni a szellemet, talán azért, mert az ige rövid és nem túl bonyolult...
Mindenesetre ha Lapu úgy dönt, hogy nem folytatja tovább a verekedést, akkor Nellara szó nélkül rohan ki, és fut le a lépcsőn. Nem, nem is fut, már-már a szárnyaival vitorlázik, és a lováig meg sem áll. Ha viszont a küzdelem folytatódik, akkor próbál olyan messze menni Laputól, amilyen messze csak tud.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 20:54:23
Üzenet elküldve: 2018-05-06 20:54:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Az utolsó mentsvár//
*Taitos kissé meglepi a kirohanás.*
~Többek között ezért vagyok itt, nem?~
*Persze nem várhatja el, hogy Abogr számon tartsa, hogy ő ki is, vagy miért van itt, ezért inkább máshonnan megközelítve igyekszik nyugtatni. Az amúgy mindig fortyogó mestert.*
-Ez hát az ára.
*Szól halkan és a polcokra néz, ahol az a tudás van, ami így megpecsételheti egy öreg úr sorsát.*
-Nos, sajnos nem vagyok a legönzetlenebb ember, de nekem mondhatja mester, ha van valami, amiben segíthetek. Legalább a mágusok tartsanak össze.
*Szögezi le, hiszen tény, hogy kérdései mindig öncélúak, de egy hasonlóan öncélú kérést Taitos esélyesen nem utasítana vissza, ha azzal az öreget segíti.*
-Ha lehet azért hajnalig...
*Mondja, de azért elveszi a seprűt. Azon viszont, hogy a mágus csak egy szóval (habár azzal legalább duplán) felel egy ténylegesen aggasztó kérdésre, ami a tornyot is elzárhatja a külvilágtól ha rosszabbodik.*
-És van bármi ötleted hogy érdemes befoltozni azt a lukat? A démon elvileg a világra törne megint, csak az ereje kisebb.
*Kérdezi, ha már perszét mondott a levelére egy ilyen pallérozott elme.*
-Oda pont jutott víz bőséggel. Valamiféle démoni dolog lesz ez. Valószínűleg üzenet, vagy jelzés, nem pedig aktívan ható pecsét.
*Találgat kicsit meg is dörgölve azt a valamit. Majd már éppen próbálná mondani, hogy fentről kezdené, nem ezen az emeleten, mikor kérdéssel vágják gyomorba, ettől pedig fel is ébred. Teljesen.*
~Szóval foghatatlan, tenni kell érte, segít ha van, de nem ha nincs, lerövidít mindent. Ez a tudás lehet?~
*Veszi számba a lehetőségeket, aztán az utolsó félmondat segít egy kicsit.*
~De a lustasággal lehet időt veszíteni. Ha valaki lusta gondolkodni, az időt nem veszít.~
*Még pár pillanatra szüksége van.*
~Ráadásul mindenki vágyik rá.~
*Aztán összeáll kissé a kép.*
-A megfejtés szerintem a cél. Nem lehet megfogni, mindenki vágyja elérni azt. Aki munkájával célra talál céltudatos, sokkal rendezettebben, gyorsabban halad mindennel, míg aki lusta célt keríteni életének gyakran tévútra tér, miközben vesztegeti az idejét.
*Ad teljes választ nagyjából egy perc csend után, majd majdnem rákérdez, hogy van-e még. Egy kicsit kisebb aggállyal gondol a mostanság esedékes sepregetésre is már.*
*Taitos kissé meglepi a kirohanás.*
~Többek között ezért vagyok itt, nem?~
*Persze nem várhatja el, hogy Abogr számon tartsa, hogy ő ki is, vagy miért van itt, ezért inkább máshonnan megközelítve igyekszik nyugtatni. Az amúgy mindig fortyogó mestert.*
-Ez hát az ára.
*Szól halkan és a polcokra néz, ahol az a tudás van, ami így megpecsételheti egy öreg úr sorsát.*
-Nos, sajnos nem vagyok a legönzetlenebb ember, de nekem mondhatja mester, ha van valami, amiben segíthetek. Legalább a mágusok tartsanak össze.
*Szögezi le, hiszen tény, hogy kérdései mindig öncélúak, de egy hasonlóan öncélú kérést Taitos esélyesen nem utasítana vissza, ha azzal az öreget segíti.*
-Ha lehet azért hajnalig...
*Mondja, de azért elveszi a seprűt. Azon viszont, hogy a mágus csak egy szóval (habár azzal legalább duplán) felel egy ténylegesen aggasztó kérdésre, ami a tornyot is elzárhatja a külvilágtól ha rosszabbodik.*
-És van bármi ötleted hogy érdemes befoltozni azt a lukat? A démon elvileg a világra törne megint, csak az ereje kisebb.
*Kérdezi, ha már perszét mondott a levelére egy ilyen pallérozott elme.*
-Oda pont jutott víz bőséggel. Valamiféle démoni dolog lesz ez. Valószínűleg üzenet, vagy jelzés, nem pedig aktívan ható pecsét.
*Találgat kicsit meg is dörgölve azt a valamit. Majd már éppen próbálná mondani, hogy fentről kezdené, nem ezen az emeleten, mikor kérdéssel vágják gyomorba, ettől pedig fel is ébred. Teljesen.*
~Szóval foghatatlan, tenni kell érte, segít ha van, de nem ha nincs, lerövidít mindent. Ez a tudás lehet?~
*Veszi számba a lehetőségeket, aztán az utolsó félmondat segít egy kicsit.*
~De a lustasággal lehet időt veszíteni. Ha valaki lusta gondolkodni, az időt nem veszít.~
*Még pár pillanatra szüksége van.*
~Ráadásul mindenki vágyik rá.~
*Aztán összeáll kissé a kép.*
-A megfejtés szerintem a cél. Nem lehet megfogni, mindenki vágyja elérni azt. Aki munkájával célra talál céltudatos, sokkal rendezettebben, gyorsabban halad mindennel, míg aki lusta célt keríteni életének gyakran tévútra tér, miközben vesztegeti az idejét.
*Ad teljes választ nagyjából egy perc csend után, majd majdnem rákérdez, hogy van-e még. Egy kicsit kisebb aggállyal gondol a mostanság esedékes sepregetésre is már.*
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 20:11:13
Üzenet elküldve: 2018-05-06 20:11:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Az utolsó mentsvár//
*Az öreg hirtelen megáll, testtartása kisebbfajta lemondást mutat, kezei elernyednek, majd lassan megfordul. A halovány gyertyafényben játszó arcára pont az van írva, amit érez, plafon felé forduló szemei hangok nélkül is beszélnek. Megint megzavarják és megint kérdések. Azonban láthatóan nem az a típus, aki arckifejezésekkel kommunikál, s az esetek döntő többségében a véleményét sem tartja meg magának, így nagy levegőt vesz egy újabb sivításhoz:*
- Aborg, Aborg! Mindig csak ez az Aborg! Azt bezzeg senki nem kérdezi meg, mire van szüksége öregapám, mit tudnék segíteni hajlott korára tekintettel? Mindenki Aborg mestert keresi, mintha nem lenne elég dolga, szegénynek! *Méltatlankodó tekintete Taitosra mered, aki talán kissé elbizonytalanodhat korábbi sejtéseit illetően, vagy persze megerősödhet, hogy a megfelelő emberrel beszél. Ki tudja? Az öreget elnézve ez nem most fog kiderülni. Azonban úgy látszik ez az állapot azonnal enyhül, mihelyst a takarításról esik szó, az öreg már nem is fújtat olyan hangosan.*
- Helyes, helyes. A takarítás jó dolog. *Morogja kissé enyhébben, s hogy szavainak nyomatékot adjon Taitos keze felé nyújtja a seprűt.*
- Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! *Szól meglehetősen kioktatóan, de szemeiben talán már némi huncutság is bujkál, vagy csak a gyertyafény keres helyet a ráncok között. A további problémákkal kapcsolatos elbeszélésekre látszólag szórakozottan bólogat:*
- Persze, persze. *A fekete foltra azonban már felkapja fejét és láthatóan kissé szuggesztíven megfigyeli, szemöldöke előbb össze, majd felszalad homlokán, mintha érzéseket váltana ki belőle, de arcáról nagyon hamar eltűnik, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy jó megfigyelő nem vehette észre.*
- Persze. *Mondja legyintve.* Most mondtad, hogy nem fürödtél. Még szép, hogy foltos vagy! Inkább ess neki, *mutat a másik helyiségre* de előbb válaszolj egy kérdésemre! *Karjait keresztbe fonja, s Taitosra néz:*
- Megfogni nem tudja senki, mégis mindenki vágyik rá. Munkádat segíti, s további időt ád. Ha ügyes vagy, s szorgalmas hamar megleled, de ha lusta, időd elveszejted. Mi az? *A komoly arckifejezés nem változik, s talán úgy tűnhet, félő, ha Taitos a helyes választ nem tudja, nemhogy válaszok nélkül marad, az sem derül ki, kivel beszél.*
*Az öreg hirtelen megáll, testtartása kisebbfajta lemondást mutat, kezei elernyednek, majd lassan megfordul. A halovány gyertyafényben játszó arcára pont az van írva, amit érez, plafon felé forduló szemei hangok nélkül is beszélnek. Megint megzavarják és megint kérdések. Azonban láthatóan nem az a típus, aki arckifejezésekkel kommunikál, s az esetek döntő többségében a véleményét sem tartja meg magának, így nagy levegőt vesz egy újabb sivításhoz:*
- Aborg, Aborg! Mindig csak ez az Aborg! Azt bezzeg senki nem kérdezi meg, mire van szüksége öregapám, mit tudnék segíteni hajlott korára tekintettel? Mindenki Aborg mestert keresi, mintha nem lenne elég dolga, szegénynek! *Méltatlankodó tekintete Taitosra mered, aki talán kissé elbizonytalanodhat korábbi sejtéseit illetően, vagy persze megerősödhet, hogy a megfelelő emberrel beszél. Ki tudja? Az öreget elnézve ez nem most fog kiderülni. Azonban úgy látszik ez az állapot azonnal enyhül, mihelyst a takarításról esik szó, az öreg már nem is fújtat olyan hangosan.*
- Helyes, helyes. A takarítás jó dolog. *Morogja kissé enyhébben, s hogy szavainak nyomatékot adjon Taitos keze felé nyújtja a seprűt.*
- Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! *Szól meglehetősen kioktatóan, de szemeiben talán már némi huncutság is bujkál, vagy csak a gyertyafény keres helyet a ráncok között. A további problémákkal kapcsolatos elbeszélésekre látszólag szórakozottan bólogat:*
- Persze, persze. *A fekete foltra azonban már felkapja fejét és láthatóan kissé szuggesztíven megfigyeli, szemöldöke előbb össze, majd felszalad homlokán, mintha érzéseket váltana ki belőle, de arcáról nagyon hamar eltűnik, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy jó megfigyelő nem vehette észre.*
- Persze. *Mondja legyintve.* Most mondtad, hogy nem fürödtél. Még szép, hogy foltos vagy! Inkább ess neki, *mutat a másik helyiségre* de előbb válaszolj egy kérdésemre! *Karjait keresztbe fonja, s Taitosra néz:*
- Megfogni nem tudja senki, mégis mindenki vágyik rá. Munkádat segíti, s további időt ád. Ha ügyes vagy, s szorgalmas hamar megleled, de ha lusta, időd elveszejted. Mi az? *A komoly arckifejezés nem változik, s talán úgy tűnhet, félő, ha Taitos a helyes választ nem tudja, nemhogy válaszok nélkül marad, az sem derül ki, kivel beszél.*
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 18:19:39
Üzenet elküldve: 2018-05-06 18:19:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Az utolsó mentsvár//
*Az ijedt éles hang kissé gyorsabban tisztítja Taitos fejét. Egészen értelmesen tud már beszélni.*
-Bocsánat, csak felriadtam.
*Menti magát, majd lassan fény is gyúl, így a fejében előkotort varázslatot most elveti. Taitos ránézésre Abogr mestert véli felfedezni. Annyira nem lepi meg a munkás ruházat. Eddig talán egyszer, ha formális öltözékben látta a mestert. Látta már a budiról előkúszva pizsamában, vagy éppen a reggeli bokorlátogatás után is.*
-Abogr mester?
*Néz kissé zavartan, mert az öreg most kizavarná.*
-Kicsit későig tanultam, és hát itt nincs sehol fürdőhely, vagy szállás.
*Reménykedik abban, hogy ez talán enyhít jelenlétén.*
-Mióta az istenek elvették a nyers mágia tudományát, amiben te is a legjobb voltál, másként rendbe sem tudom szedni.
*Világít rá az istenek bűnére, mely Abogrt sújthatta tán a legkeményebben, ha a hírek igazak voltak, s mivel a mesternek tekinti a kóborlót, kicsit tovább is fűzi.*
-De holnap úgyis kitakarítom az egész tornyot. Az ígéretemet megtartom, még ha tavasz végén is.
*Kicsit elfintorodik.*
-Csak némileg bekavart a helyzet északon. Hagytam levelet is róla. Senkit nem tudtunk meggyőzni, hogy segítsen, sőt, Worenth Yosdent is elvesztettük. A démonok bábja lett.
*Megmutatja homlokán a fekete foltot. Nem azonnal akar még kérdezni. Előbb a felvezetés, a tapogatózás, majd utána térne rá a kérdésre, mely lelkét nyomja. Tudja, hogy a mester talán az egyik legjobb alkusz a vidéken, főleg, ha az ismeretlenről van szó, így nem bízhatja ezt most a sorsra.*
*Az ijedt éles hang kissé gyorsabban tisztítja Taitos fejét. Egészen értelmesen tud már beszélni.*
-Bocsánat, csak felriadtam.
*Menti magát, majd lassan fény is gyúl, így a fejében előkotort varázslatot most elveti. Taitos ránézésre Abogr mestert véli felfedezni. Annyira nem lepi meg a munkás ruházat. Eddig talán egyszer, ha formális öltözékben látta a mestert. Látta már a budiról előkúszva pizsamában, vagy éppen a reggeli bokorlátogatás után is.*
-Abogr mester?
*Néz kissé zavartan, mert az öreg most kizavarná.*
-Kicsit későig tanultam, és hát itt nincs sehol fürdőhely, vagy szállás.
*Reménykedik abban, hogy ez talán enyhít jelenlétén.*
-Mióta az istenek elvették a nyers mágia tudományát, amiben te is a legjobb voltál, másként rendbe sem tudom szedni.
*Világít rá az istenek bűnére, mely Abogrt sújthatta tán a legkeményebben, ha a hírek igazak voltak, s mivel a mesternek tekinti a kóborlót, kicsit tovább is fűzi.*
-De holnap úgyis kitakarítom az egész tornyot. Az ígéretemet megtartom, még ha tavasz végén is.
*Kicsit elfintorodik.*
-Csak némileg bekavart a helyzet északon. Hagytam levelet is róla. Senkit nem tudtunk meggyőzni, hogy segítsen, sőt, Worenth Yosdent is elvesztettük. A démonok bábja lett.
*Megmutatja homlokán a fekete foltot. Nem azonnal akar még kérdezni. Előbb a felvezetés, a tapogatózás, majd utána térne rá a kérdésre, mely lelkét nyomja. Tudja, hogy a mester talán az egyik legjobb alkusz a vidéken, főleg, ha az ismeretlenről van szó, így nem bízhatja ezt most a sorsra.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 14:14:18
Üzenet elküldve: 2018-05-06 14:14:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Nem kezd hajat tépni, arcot karmolni amíg az ellenfél nincs a földön. Addig csak löködi, böködi válogatott szitokszavakat fröcsögve. Ez már csak természetes, hiszen a csajbunyónak is vannak szabályai. Íratlanok, így Lapu is ismeri őket, annak ellenére, hogy ilyesmiben eddig csak külső szemlélőként vett részt, maga hangoztatva a semmitérő, könyörgős, kétségbeesett, és tehetetlen "Kérem" szavakat. Viszont sosem kapott semmit, leszámítva pár rosszul irányzott ütést, mely véletlen az ő arcán csattant.
Szóval Nellara vonásait egyetlen ütés módosíthatta pusztán, mivel valami különös szerencsének hála a tündér jól viseli a kétszer akkor szöszke erőkifejtéseit, így marad talpon, idézve egy kardos áttetsző jószágot.
Melynek megjelenése igen csak megdöbbenti Laput. Jó, mágia, ez nyilvánvaló, de ilyet ő még sosem látott, így sűrű pislogások közepette reked meg a mozdulatban, és csitul egy picit nagy szemeket meresztve az alakra, szavakat keresve.*
*Nem kezd hajat tépni, arcot karmolni amíg az ellenfél nincs a földön. Addig csak löködi, böködi válogatott szitokszavakat fröcsögve. Ez már csak természetes, hiszen a csajbunyónak is vannak szabályai. Íratlanok, így Lapu is ismeri őket, annak ellenére, hogy ilyesmiben eddig csak külső szemlélőként vett részt, maga hangoztatva a semmitérő, könyörgős, kétségbeesett, és tehetetlen "Kérem" szavakat. Viszont sosem kapott semmit, leszámítva pár rosszul irányzott ütést, mely véletlen az ő arcán csattant.
Szóval Nellara vonásait egyetlen ütés módosíthatta pusztán, mivel valami különös szerencsének hála a tündér jól viseli a kétszer akkor szöszke erőkifejtéseit, így marad talpon, idézve egy kardos áttetsző jószágot.
Melynek megjelenése igen csak megdöbbenti Laput. Jó, mágia, ez nyilvánvaló, de ilyet ő még sosem látott, így sűrű pislogások közepette reked meg a mozdulatban, és csitul egy picit nagy szemeket meresztve az alakra, szavakat keresve.*
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 11:30:26
Üzenet elküldve: 2018-05-06 11:30:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Nyilván boldogtalan, hogy láthatóan megint lemaradt, még akkor is, ha a szituáció amúgy felfoghatatlan számára.*
~ Áhá! Tehát ilyen az, amikor nem rúgnak tököm a második mondat után!? Királyság! ~ *mindent egybevetve, alapvetően teljesen sikeresnek könyvelte el az udvarlási kísérletet.*
- Hát persze. *húzza széles mosolyra a képét, és igyekszik kiűzni a hangjából a szkepticizmust, hiszen nem ismeri a részleteket.*
- Gondolom, most már rövid időn belül. *bár ki tudja, mi jár a széltoló fejében.*
- Aj, ne már... fú, kerubi! *maga mögé tolja Nairadát, és jelentéktelen méretű mellkasát kidüllesztve próbálja a védelmező férfi szerepét játszani.*
- Behidalok ettől a dumától! *dörmögi maga elé, ahogy Lapu útszéli szövegét hallgatja, majd Nairadára pillant.*
- Természetesen ezt nem tőlem tanulta! *pedig hát vannak azért ismerős szófordulatok, legalább kettő.*
- Elég már, csajok! Szép varázslat, Nel, de most már elég, mielőtt kihajítanak minket! Lapu... *de ehhez a tomboláshoz ő már kevés lesz.*
- Ez valami régi dolog lesz... *motyogja, mert még sosem látott ilyet Laputól; az is igaz, hogy Kriyon sokkal hisztisebben viselte volna azokat az eseményeket, amik a lánykát érték. Lehet, hogy most telítődött?*
- Ne menjen északra. *fordul rémesen komolyan Nairadához.*
- A mestereink elmentek, hogy megküzdjenek valami rettenettel és majdnem ott maradtak. Északra az út bezárult.
*Nyilván boldogtalan, hogy láthatóan megint lemaradt, még akkor is, ha a szituáció amúgy felfoghatatlan számára.*
~ Áhá! Tehát ilyen az, amikor nem rúgnak tököm a második mondat után!? Királyság! ~ *mindent egybevetve, alapvetően teljesen sikeresnek könyvelte el az udvarlási kísérletet.*
- Hát persze. *húzza széles mosolyra a képét, és igyekszik kiűzni a hangjából a szkepticizmust, hiszen nem ismeri a részleteket.*
- Gondolom, most már rövid időn belül. *bár ki tudja, mi jár a széltoló fejében.*
- Aj, ne már... fú, kerubi! *maga mögé tolja Nairadát, és jelentéktelen méretű mellkasát kidüllesztve próbálja a védelmező férfi szerepét játszani.*
- Behidalok ettől a dumától! *dörmögi maga elé, ahogy Lapu útszéli szövegét hallgatja, majd Nairadára pillant.*
- Természetesen ezt nem tőlem tanulta! *pedig hát vannak azért ismerős szófordulatok, legalább kettő.*
- Elég már, csajok! Szép varázslat, Nel, de most már elég, mielőtt kihajítanak minket! Lapu... *de ehhez a tomboláshoz ő már kevés lesz.*
- Ez valami régi dolog lesz... *motyogja, mert még sosem látott ilyet Laputól; az is igaz, hogy Kriyon sokkal hisztisebben viselte volna azokat az eseményeket, amik a lánykát érték. Lehet, hogy most telítődött?*
- Ne menjen északra. *fordul rémesen komolyan Nairadához.*
- A mestereink elmentek, hogy megküzdjenek valami rettenettel és majdnem ott maradtak. Északra az út bezárult.
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-06 01:07:30
Üzenet elküldve: 2018-05-06 01:07:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//A Mágia Színe//
*Kriyon félrevonja, ő pedig követi őt annak reményében, hogy csitul a veszekedés. Talán tényleg bölcsebb nem belefolyni.*
- Ó, hát... Köszönöm!
*Feleli kissé zavartan a bókra, majd egy kósza tincset füle mögé söpör. Nem nagyon tudja, mi egyebet mondhatna erre, elég kínosnak érzi a helyzetet. Ráadásul erős váltás a vitázó nők után.
Aztán ahogy előkerül a gyűrű, már nem olyan boldog a férfi. Arcáról egyértelműen le lehet olvasni, mit gondol, és hát azok nem túl pozitívak.*
- Csak egy neje van, és nemsokára az az egy is én leszek. És köszönöm a gratulációját, még ha teljesen nem is őszinte az öröme.
*A felajánláson, hogy valameddig elkísérik kicsit el is gondolkodik.*
- Valójában északra tartok, de most komolyan elgondolkodtam rajta, hogy visszanézek Artheniorba. Maga szerint...
*Mondatát nem tudja befejezni, mert háta mögött a két nő a földön egymást kezdi tépni, miközben Lapu éppen hízelgő jelzőkkel dobálózik. Nairada teljesen meghökken, hátrál is pár lépést.*
~És én eddig azt hittem, Synmirán nem barbárok élnek...~
-Kérem...!
*Próbálkozik, bár valószínűleg nem sok sikerrel. Körbepillant, hátha akad itt valaki, aki segít nekik, de nem valószínű, hogy egy könyvtároson kívül nagyon más arra tévedne. Így hacsak nem Kriyon csinál valamit, a két nő addig üti egymást, amíg lehet.
Aztán hirtelen Nell elmormog pár szót, és valami megjelenik mögötte. Nem is nagyon tudná Nairada megmondani, mi az, még sosem látott ilyet. Viszont egyre inkább kezdi úgy gondolni, még mindig annak a mágia hatása alatt van, vagy pedig valaki szórakozik vele...*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.06 01:11:37
*Kriyon félrevonja, ő pedig követi őt annak reményében, hogy csitul a veszekedés. Talán tényleg bölcsebb nem belefolyni.*
- Ó, hát... Köszönöm!
*Feleli kissé zavartan a bókra, majd egy kósza tincset füle mögé söpör. Nem nagyon tudja, mi egyebet mondhatna erre, elég kínosnak érzi a helyzetet. Ráadásul erős váltás a vitázó nők után.
Aztán ahogy előkerül a gyűrű, már nem olyan boldog a férfi. Arcáról egyértelműen le lehet olvasni, mit gondol, és hát azok nem túl pozitívak.*
- Csak egy neje van, és nemsokára az az egy is én leszek. És köszönöm a gratulációját, még ha teljesen nem is őszinte az öröme.
*A felajánláson, hogy valameddig elkísérik kicsit el is gondolkodik.*
- Valójában északra tartok, de most komolyan elgondolkodtam rajta, hogy visszanézek Artheniorba. Maga szerint...
*Mondatát nem tudja befejezni, mert háta mögött a két nő a földön egymást kezdi tépni, miközben Lapu éppen hízelgő jelzőkkel dobálózik. Nairada teljesen meghökken, hátrál is pár lépést.*
~És én eddig azt hittem, Synmirán nem barbárok élnek...~
-Kérem...!
*Próbálkozik, bár valószínűleg nem sok sikerrel. Körbepillant, hátha akad itt valaki, aki segít nekik, de nem valószínű, hogy egy könyvtároson kívül nagyon más arra tévedne. Így hacsak nem Kriyon csinál valamit, a két nő addig üti egymást, amíg lehet.
Aztán hirtelen Nell elmormog pár szót, és valami megjelenik mögötte. Nem is nagyon tudná Nairada megmondani, mi az, még sosem látott ilyet. Viszont egyre inkább kezdi úgy gondolni, még mindig annak a mágia hatása alatt van, vagy pedig valaki szórakozik vele...*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.06 01:11:37
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 23:35:32
Üzenet elküldve: 2018-05-05 23:35:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Ő próbál ugrani, szárnyával csapkodni, de hiába. Túl lassú, az ököl pedig az arcán csattan. Még mindig nem érti, hogy mivel érdemelte ezt ki. Olyan szavakkal illették a faját, és olyan csúnya dolgokat mondták rá, amit Nellara soha sem mondott senkire. Mikor megvédte a társait, a tündéreket, és ezzel együtt saját magát is még bántóbb szavakat kapott, most pedig még el is próbálják verni.
A szellő nem enyhíti, amit belül érez, egyre jobban melege van, de közben fázik és reszket. Régóta ismer már egy mágiát, de eddig soha nem vetette be. Ezelőtt mindig úgy érezte, hogy senki nem érdemel ilyesmit, de most vagy beveti, vagy újabb és újabb ököl csapódik az arcának.
Az ütések arccsonton találják, valószínűleg ezért fáj annyira hirtelen jött ellenfelének. Ha szerencséje van, kerubi így is meghallja a hívását, és az újabb és újabb ökölcsapások között segít rajta, így a földre már nem kerülhet.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
*Ő próbál ugrani, szárnyával csapkodni, de hiába. Túl lassú, az ököl pedig az arcán csattan. Még mindig nem érti, hogy mivel érdemelte ezt ki. Olyan szavakkal illették a faját, és olyan csúnya dolgokat mondták rá, amit Nellara soha sem mondott senkire. Mikor megvédte a társait, a tündéreket, és ezzel együtt saját magát is még bántóbb szavakat kapott, most pedig még el is próbálják verni.
A szellő nem enyhíti, amit belül érez, egyre jobban melege van, de közben fázik és reszket. Régóta ismer már egy mágiát, de eddig soha nem vetette be. Ezelőtt mindig úgy érezte, hogy senki nem érdemel ilyesmit, de most vagy beveti, vagy újabb és újabb ököl csapódik az arcának.
Az ütések arccsonton találják, valószínűleg ezért fáj annyira hirtelen jött ellenfelének. Ha szerencséje van, kerubi így is meghallja a hívását, és az újabb és újabb ökölcsapások között segít rajta, így a földre már nem kerülhet.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 22:57:19
Üzenet elküldve: 2018-05-05 22:57:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Itt telt be a pohár, és csordult is túl. Éveken át elviselte, hogy mások ütlegelik, becsmérlik, bántják, miközben mást sem tett, csak sírva könyörgött kegyelemért. Soha nem ártott senkinek szánt szándékkal, alázatos, kedves volt a végletekig. És mire ment vele? Kétszer is félholtra verték, többször kirabolták, becsapták, majd az a tündér még önmagától is megfosztotta. Többé nem hagyja magát. Soha.
Nem sír, hangja volt nyekergős, egészen addig még sajnálni tudta az egész ügyet. Immár nem bánja azt se, ha csuklóig kell mocskolnia magát Nellara taknyával.
A hűvös szellőt érzi, felismeri, nem törődik vele.
A tündérke nem képes időben kitérni, ki tudja miért, talán csak felkészületlenül érte a támadás klántársától, talán Kriyonnak van igaza, és tényleg egyébként is, alapból is beteg.
Akárhogy is Lapu ökle élesen, fájdalmasan csattan Nell arcán, legalábbis Lapunak sajog az ütést követve.
Ezt követve gyorsan peregnek az események, a szöszke nem fog leállni, sőt! Ez teljesen nyilvánvaló abból, hogy aranyló hajfonatát dobja hátra vérmesen, mely mozzanat felér egy teátrális, fenyegető, gyors fülbevaló eltávolítással, és az udvarhölgyek markába lökésével a hajtépést szándékát kifejezendő, és megelőző. Fájdalmasan kitéphető ékszere viszont nincs, így marad a harcias, falusi nőstényekre jellemző módinál.
Következő lépésével már löki is meg Nellarát, teljes testsúlyát beleadva, igyekezve kihasználni, hogy magasabb, erősebb, az ő orra nincs betörve, és veszettül pipa.
Ha ez sikerül máris a tündér mellkasán térdel, és két marokkal tépi annak haját, a dicső mágustorony padlójába veregetve a szárnyas kobakját. Ha nem, hát löködi, még tudja, vagy még a másik hagyja, hátra nem zuhan.
Közben visít. Természetesen. És hangosan.*
-Majd megmutatom én neked, te ribancféregsegg. Tudod kivel szórakozzál, kinek vedd el az életét, emlékeit. Dögöjjélmeg a kéthátúkutyabaszó fajtádat!
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Itt telt be a pohár, és csordult is túl. Éveken át elviselte, hogy mások ütlegelik, becsmérlik, bántják, miközben mást sem tett, csak sírva könyörgött kegyelemért. Soha nem ártott senkinek szánt szándékkal, alázatos, kedves volt a végletekig. És mire ment vele? Kétszer is félholtra verték, többször kirabolták, becsapták, majd az a tündér még önmagától is megfosztotta. Többé nem hagyja magát. Soha.
Nem sír, hangja volt nyekergős, egészen addig még sajnálni tudta az egész ügyet. Immár nem bánja azt se, ha csuklóig kell mocskolnia magát Nellara taknyával.
A hűvös szellőt érzi, felismeri, nem törődik vele.
A tündérke nem képes időben kitérni, ki tudja miért, talán csak felkészületlenül érte a támadás klántársától, talán Kriyonnak van igaza, és tényleg egyébként is, alapból is beteg.
Akárhogy is Lapu ökle élesen, fájdalmasan csattan Nell arcán, legalábbis Lapunak sajog az ütést követve.
Ezt követve gyorsan peregnek az események, a szöszke nem fog leállni, sőt! Ez teljesen nyilvánvaló abból, hogy aranyló hajfonatát dobja hátra vérmesen, mely mozzanat felér egy teátrális, fenyegető, gyors fülbevaló eltávolítással, és az udvarhölgyek markába lökésével a hajtépést szándékát kifejezendő, és megelőző. Fájdalmasan kitéphető ékszere viszont nincs, így marad a harcias, falusi nőstényekre jellemző módinál.
Következő lépésével már löki is meg Nellarát, teljes testsúlyát beleadva, igyekezve kihasználni, hogy magasabb, erősebb, az ő orra nincs betörve, és veszettül pipa.
Ha ez sikerül máris a tündér mellkasán térdel, és két marokkal tépi annak haját, a dicső mágustorony padlójába veregetve a szárnyas kobakját. Ha nem, hát löködi, még tudja, vagy még a másik hagyja, hátra nem zuhan.
Közben visít. Természetesen. És hangosan.*
-Majd megmutatom én neked, te ribancféregsegg. Tudod kivel szórakozzál, kinek vedd el az életét, emlékeit. Dögöjjélmeg a kéthátúkutyabaszó fajtádat!
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 22:25:25
Üzenet elküldve: 2018-05-05 22:25:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
- Há' persze, én se szívesen beszélnék ilyenről! *bólogat megértően. Kriyon pedig nem lenne Kriyon, ha nem venné felhívásnak keringőre a kedves szavakat és a mosolyt.*
~ Váó... rám mosolygott! ~ *ez alapvetően tereli el a figyelmét, így közbelépni sem tud.*
- Héhéh!
*Hát ő teljesen azt hitte, hogy lenyugtathatja a kedélyeket, meg a vérbő csajos vecsernyét, de nem.*
- Na már! *rázkódik össze, mikor Nell varázsol, Lapu pedig előrelendül. A tündér véres takonnyal kevert nyála minden bizonnyal el is találná Kriyont, de nem olyan családból faragták őt, hogy beleüssön a mennykő, vagy hogy mondják.*
- Aaa... *és sajnos arról is lemaradt, hogy vajon Nell varázslata felemelte e Nairada szoknyáját, avagy sem. Karon fogja Nairadát és odébb húzza.*
- Vigyázzon! Klánügyes balhé, ne avatkozzunk bele. *aztán úgy fordul, hogy lássa a verekedőket, meg a nőt is.*
~ Megnevettettem. ~ *húzza ki magát, és legszívesebben szikrákat szórna.*
- Tudja, hogy nagyon csinosnak tetszik lenni, de főleg amikor nevet? *pislog laposakat, de aztán előkerül a jeggyűrű.*
- Áhá. A házas fickó, ugye? *savanyodik meg a képe, de nem tehet róla, nem egy színésalkat.*
- Végül is... gondolom ez rendben van. Mifelénk is a sivatagi főnököknek négy feleségük is van. *látható rajta, hogy mi a véleménye egy olyan világról, ahol egyeseknek több is jut, másoknak meg egy se.*
- Izé, hát gratulálok, kisasszony. Öhm. Hamarosan indulunk vissza Synmirára, már ha ezek itten nem verik egymást agyon. Vagy egyik a másikát, ugye... *sandít Lapura és Nellre. Ő ugyan nem fog beleszólni egyik oldalon se, amíg nem próbálják kinyomni egymás szemét, vagy ilyenek. Be kell vallja, fél az ilyen csajos verekedésektől.*
- Ha gondolja, odáig elkísérjük.
- Há' persze, én se szívesen beszélnék ilyenről! *bólogat megértően. Kriyon pedig nem lenne Kriyon, ha nem venné felhívásnak keringőre a kedves szavakat és a mosolyt.*
~ Váó... rám mosolygott! ~ *ez alapvetően tereli el a figyelmét, így közbelépni sem tud.*
- Héhéh!
*Hát ő teljesen azt hitte, hogy lenyugtathatja a kedélyeket, meg a vérbő csajos vecsernyét, de nem.*
- Na már! *rázkódik össze, mikor Nell varázsol, Lapu pedig előrelendül. A tündér véres takonnyal kevert nyála minden bizonnyal el is találná Kriyont, de nem olyan családból faragták őt, hogy beleüssön a mennykő, vagy hogy mondják.*
- Aaa... *és sajnos arról is lemaradt, hogy vajon Nell varázslata felemelte e Nairada szoknyáját, avagy sem. Karon fogja Nairadát és odébb húzza.*
- Vigyázzon! Klánügyes balhé, ne avatkozzunk bele. *aztán úgy fordul, hogy lássa a verekedőket, meg a nőt is.*
~ Megnevettettem. ~ *húzza ki magát, és legszívesebben szikrákat szórna.*
- Tudja, hogy nagyon csinosnak tetszik lenni, de főleg amikor nevet? *pislog laposakat, de aztán előkerül a jeggyűrű.*
- Áhá. A házas fickó, ugye? *savanyodik meg a képe, de nem tehet róla, nem egy színésalkat.*
- Végül is... gondolom ez rendben van. Mifelénk is a sivatagi főnököknek négy feleségük is van. *látható rajta, hogy mi a véleménye egy olyan világról, ahol egyeseknek több is jut, másoknak meg egy se.*
- Izé, hát gratulálok, kisasszony. Öhm. Hamarosan indulunk vissza Synmirára, már ha ezek itten nem verik egymást agyon. Vagy egyik a másikát, ugye... *sandít Lapura és Nellre. Ő ugyan nem fog beleszólni egyik oldalon se, amíg nem próbálják kinyomni egymás szemét, vagy ilyenek. Be kell vallja, fél az ilyen csajos verekedésektől.*
- Ha gondolja, odáig elkísérjük.
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 21:58:55
Üzenet elküldve: 2018-05-05 21:58:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//A Mágia Színe//
- Tudom, tudom, a pletykák biztos sokkal érdekesebbek és szaftosabbak, de hála Eeyrenek, a valóság messze áll ettől.
~Már ami az esküvő körülméyeit illeti.~
*Pedig szívesen mondaná, hogy a házasság is csak kitaláció, de sajnos nem így van. Egyelőre legalábbis nem, de ha minden igaz, már csak idő kérdése.*
- Ha úgy hozza az élet, majd elmesélem részletesebben. *Válaszolja arcán kedves mosollyal.* Viszont azt ugye megérti, ha most nem szeretném ezt a témát feszegetni?
*Inkább kijelentés ez, mint kérdés, és igyekszik ezt éreztetni is a férfival. Bizonyos dolgokban nem tűr ellentmondást, és ez most bizony ilyen.
Ami sokkal inkább izgatja az az, amit Kiyron az imént említett. Fogalma sem volt eddig a lázadásokról, azt meg végképp nem tudja, mennyire komoly az ügy. Ott van az otthona, a birtokuk, az áruk... Na meg Naty és Aleimord is.*
- Remélem a városőrség hamar úrrá lesz ezen. *Mondja aggódva, majd egy pillanatig elgondolkodik.* Gondolom nem lenne tanácsos visszamennem, hogy felmérjem, mi helyzet...
*Habár nagyon szeretne, annyira ő sem bolond, hogy ezt megtegye.*
~Talán ha visszaküldenék valakit...~
*Ötletelésében Nellara és Lapu vitája zavarja meg. Nem is érti, mi történik, egyik pillanatról a másikra ugranak egymásnak, ő pedig elszörnyedve nézi őket.*
- Kérem! Ez egy könyvtár, ráadásul a Mágustorony...
*Ennyi azért végül kibukik belőle.*
- Facér? *Kissé felnevet a szó hallatán, még senki nem kérdezte meg tőle így, hogy szabad-e. Na meg a kérdés is elég közvetlen pár perc ismeretség után.*
- Nem, jegyesem van. *Az ujján díszelgő gyűrűre mutat.* Méghozzá... Hm, hogy is mondta? csélcsap kókler talán? Tőle van a gyűrű, Aleimordtól.
*Nem olyan bőbeszédű, hogy vadidegeneknek dicsekedjen az örömével, de ennyit szeretett volna elejteni, hátha kicsit tisztázza a megalapozatlan pletykákat... Bár a mostaniakon sokkal jobban lehet csámcsogni, és hát mi más kéne a népnek...?*
- Tudom, tudom, a pletykák biztos sokkal érdekesebbek és szaftosabbak, de hála Eeyrenek, a valóság messze áll ettől.
~Már ami az esküvő körülméyeit illeti.~
*Pedig szívesen mondaná, hogy a házasság is csak kitaláció, de sajnos nem így van. Egyelőre legalábbis nem, de ha minden igaz, már csak idő kérdése.*
- Ha úgy hozza az élet, majd elmesélem részletesebben. *Válaszolja arcán kedves mosollyal.* Viszont azt ugye megérti, ha most nem szeretném ezt a témát feszegetni?
*Inkább kijelentés ez, mint kérdés, és igyekszik ezt éreztetni is a férfival. Bizonyos dolgokban nem tűr ellentmondást, és ez most bizony ilyen.
Ami sokkal inkább izgatja az az, amit Kiyron az imént említett. Fogalma sem volt eddig a lázadásokról, azt meg végképp nem tudja, mennyire komoly az ügy. Ott van az otthona, a birtokuk, az áruk... Na meg Naty és Aleimord is.*
- Remélem a városőrség hamar úrrá lesz ezen. *Mondja aggódva, majd egy pillanatig elgondolkodik.* Gondolom nem lenne tanácsos visszamennem, hogy felmérjem, mi helyzet...
*Habár nagyon szeretne, annyira ő sem bolond, hogy ezt megtegye.*
~Talán ha visszaküldenék valakit...~
*Ötletelésében Nellara és Lapu vitája zavarja meg. Nem is érti, mi történik, egyik pillanatról a másikra ugranak egymásnak, ő pedig elszörnyedve nézi őket.*
- Kérem! Ez egy könyvtár, ráadásul a Mágustorony...
*Ennyi azért végül kibukik belőle.*
- Facér? *Kissé felnevet a szó hallatán, még senki nem kérdezte meg tőle így, hogy szabad-e. Na meg a kérdés is elég közvetlen pár perc ismeretség után.*
- Nem, jegyesem van. *Az ujján díszelgő gyűrűre mutat.* Méghozzá... Hm, hogy is mondta? csélcsap kókler talán? Tőle van a gyűrű, Aleimordtól.
*Nem olyan bőbeszédű, hogy vadidegeneknek dicsekedjen az örömével, de ennyit szeretett volna elejteni, hátha kicsit tisztázza a megalapozatlan pletykákat... Bár a mostaniakon sokkal jobban lehet csámcsogni, és hát mi más kéne a népnek...?*
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 19:58:43
Üzenet elküldve: 2018-05-05 19:58:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*A nemes nő karattyol a pletykákról, próbálja valahogy menteni a menthetőt, de úgy tűnik, ez a többieket nem érdekli. Nellara kicsit sajnálja, valahogy nem nézi ki belőle, hogy hazudna. Persze ettől függetlenül lehet, hogy nem mondd igazat, de miért gondolna már az első találkozásról rosszat valakiről?
A lázadás megemlítésére azért felfigyel, hiszen ő sem tudott róla.*
~Remélem, Voka jól van.~
*Lehet, hogy már nem vannak együtt, de a lánynak még mindig a szíve szakadna meg, ha a férfival történne valami.
Közben meghallja, hogy Kriyon valami igét mondogat, majd újra beszól, Nellarát pedig elönti a forróság. Először teljesen elképzed, hogy a saját klántagjai, barátai képesek vele ilyesmit csinálni, teljesen letaglózza az élmény. Először a faját gúnyolják ki, majd őt magát, a végén el is varázsolják!
Megpróbálja lehűteni magát, közben pedig Lapu sírni kezd. Nem érti, hogy miért, elvégre a tündér csúfolták, csak megvédte magát, erre a csúfoló van kiakadva! Milyet világot élnek...
Mikor repül felé az ökol megpróbál hátraugrani, még a szárnyaival is rásegít a dologra.*
- Normális vagy?
*Kiáltja.*
A hozzászólás írója (Nellara Han) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.05 19:59:41
A varázsló egy gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására hűvös szellő kerekedik a varázsló körül, ami gyorsan enyhíti a kisebb, égő fájdalmat, és lehűti a forró tárgyakat.
*A nemes nő karattyol a pletykákról, próbálja valahogy menteni a menthetőt, de úgy tűnik, ez a többieket nem érdekli. Nellara kicsit sajnálja, valahogy nem nézi ki belőle, hogy hazudna. Persze ettől függetlenül lehet, hogy nem mondd igazat, de miért gondolna már az első találkozásról rosszat valakiről?
A lázadás megemlítésére azért felfigyel, hiszen ő sem tudott róla.*
~Remélem, Voka jól van.~
*Lehet, hogy már nem vannak együtt, de a lánynak még mindig a szíve szakadna meg, ha a férfival történne valami.
Közben meghallja, hogy Kriyon valami igét mondogat, majd újra beszól, Nellarát pedig elönti a forróság. Először teljesen elképzed, hogy a saját klántagjai, barátai képesek vele ilyesmit csinálni, teljesen letaglózza az élmény. Először a faját gúnyolják ki, majd őt magát, a végén el is varázsolják!
Megpróbálja lehűteni magát, közben pedig Lapu sírni kezd. Nem érti, hogy miért, elvégre a tündér csúfolták, csak megvédte magát, erre a csúfoló van kiakadva! Milyet világot élnek...
Mikor repül felé az ökol megpróbál hátraugrani, még a szárnyaival is rásegít a dologra.*
- Normális vagy?
*Kiáltja.*
A hozzászólás írója (Nellara Han) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.05 19:59:41
A varázsló egy gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására hűvös szellő kerekedik a varázsló körül, ami gyorsan enyhíti a kisebb, égő fájdalmat, és lehűti a forró tárgyakat.
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 16:49:46
Üzenet elküldve: 2018-05-05 16:49:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Nem akart ő a tündérre támadni, dehogy akart. Varázsolni pláne nem állt szándékában, így most legalább akkora döbbenettel szemléli a széllökéstől felkavarodó lapokat, egyebeket, mint bárki más.*
-Én... *Biztos benne, hogy ezt ő okozta.* Öhm... *De fogalma sincs róla hogyan.* Sajnálom... *Vált sírósra, esdeklősre hangja, most biztos a nemes kisasszony is mindenféle dolgokat gondol róla.
Maradna is ezen szégyenkező, bocsánatkérő állásponton, ha a tündér következő megjegyzésével nem növelné tovább dühét. Immár ökölbe szorított kézzel lép közelebb, hogy fojtott hangon a picike arcába sziszegje mivel rakja teherbe magát. És miként anno a szárnyas a Vaskorsóban maga sem kér, vagy vár engedélyre, tiltakozásra, kitérésre, hárításra. Mint vásott kölyök a sikátor néma cinkosságát kihasználva öklöz bele Nellara arcába.
Illetve lendül karja ütésre, a tündér orrát célozva meg.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Nem akart ő a tündérre támadni, dehogy akart. Varázsolni pláne nem állt szándékában, így most legalább akkora döbbenettel szemléli a széllökéstől felkavarodó lapokat, egyebeket, mint bárki más.*
-Én... *Biztos benne, hogy ezt ő okozta.* Öhm... *De fogalma sincs róla hogyan.* Sajnálom... *Vált sírósra, esdeklősre hangja, most biztos a nemes kisasszony is mindenféle dolgokat gondol róla.
Maradna is ezen szégyenkező, bocsánatkérő állásponton, ha a tündér következő megjegyzésével nem növelné tovább dühét. Immár ökölbe szorított kézzel lép közelebb, hogy fojtott hangon a picike arcába sziszegje mivel rakja teherbe magát. És miként anno a szárnyas a Vaskorsóban maga sem kér, vagy vár engedélyre, tiltakozásra, kitérésre, hárításra. Mint vásott kölyök a sikátor néma cinkosságát kihasználva öklöz bele Nellara arcába.
Illetve lendül karja ütésre, a tündér orrát célozva meg.*
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 09:10:15
Üzenet elküldve: 2018-05-05 09:10:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Az utolsó mentsvár//
- Jujj! *A férfi összerezzen a hangra, majd a sötét sarokba néz, ahonnan a motyogást hallja. A seprű nyelét maga elé tartva, másik kezében a porral teli lapáttal odafordul.*
- Az öregapád ijesztgesd, kisfiam! *Sivít fel, majd mikor látja, hogy az egyelőre nem mozdul, nem lép fel támadólag, kissé közelebb lép, s az egyik asztalon lévő gyertyát meggyújtja. Az apró láng, kellemes színezetet kölcsönöz a helyiségnek, a homályos körvonalakhoz immár kép is társul, s ha Taitos jobban magához tér, egy egyszerű barna felsőruházatban, toldozott-foldozott nadrágban és saruban lévő kesze-kusza hajú, szakállas férfit láthat, jelenleg erősen méltatlankodó tekintettel, összehúzott szemöldökkel és szapora légzéssel. Az emberen Taitos, talán ismerős vonásokat is vélhet felfedezni, mert a dolgozó, akár kiköpött Abogr is lehetne, persze, ha a ruházatot talárra és a fizimiskát kulturáltabbra cseréljük. Bizonyos mindenesetre nem lehet a dolgában.*
- A torony nem arra való, hogy mindenféle jöttment hajléktalan ide tanyázzon! *Rikácsolja, közben lengeti a seprűt a kezében, észbe is kaphat, mert a lapátot lassan leteszi a földre mielőtt az kiborulna.*
- Az ilyenek miatt kell egyfolytában takarítanom, mint te! *Mutat rá.* Hát, hogy nézel ki? Sarat dagasztottál? Még, hogy "mjom estét", motyog itt nekem. Ezek a mai fiatalok! *Vádló tekintete lassan elfordul, utolsó mondatait már inkább csak magának mondja, motyogva folytatja a sepregetést, közben a lapátra összegyűjtött szemetet egy vederbe üríti, majd a szélén le is csapkodja, hogy az a kis maradék is a szemetesbe távozzon. A csattogó hang kissé bántó a csendben. Ha a férfi nem szólítja meg, részéről lezártnak tekinti a beszélgetést, s halad tovább egy következő helyiségbe, a seprűt és a lapátot bal, a szemetesveder fülét, jobb kezébe fogva. Egy kis idő elteltével ismét dúdolást, olykor egy-egy füttyszót lehet hallani.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.05 10:52:07
- Jujj! *A férfi összerezzen a hangra, majd a sötét sarokba néz, ahonnan a motyogást hallja. A seprű nyelét maga elé tartva, másik kezében a porral teli lapáttal odafordul.*
- Az öregapád ijesztgesd, kisfiam! *Sivít fel, majd mikor látja, hogy az egyelőre nem mozdul, nem lép fel támadólag, kissé közelebb lép, s az egyik asztalon lévő gyertyát meggyújtja. Az apró láng, kellemes színezetet kölcsönöz a helyiségnek, a homályos körvonalakhoz immár kép is társul, s ha Taitos jobban magához tér, egy egyszerű barna felsőruházatban, toldozott-foldozott nadrágban és saruban lévő kesze-kusza hajú, szakállas férfit láthat, jelenleg erősen méltatlankodó tekintettel, összehúzott szemöldökkel és szapora légzéssel. Az emberen Taitos, talán ismerős vonásokat is vélhet felfedezni, mert a dolgozó, akár kiköpött Abogr is lehetne, persze, ha a ruházatot talárra és a fizimiskát kulturáltabbra cseréljük. Bizonyos mindenesetre nem lehet a dolgában.*
- A torony nem arra való, hogy mindenféle jöttment hajléktalan ide tanyázzon! *Rikácsolja, közben lengeti a seprűt a kezében, észbe is kaphat, mert a lapátot lassan leteszi a földre mielőtt az kiborulna.*
- Az ilyenek miatt kell egyfolytában takarítanom, mint te! *Mutat rá.* Hát, hogy nézel ki? Sarat dagasztottál? Még, hogy "mjom estét", motyog itt nekem. Ezek a mai fiatalok! *Vádló tekintete lassan elfordul, utolsó mondatait már inkább csak magának mondja, motyogva folytatja a sepregetést, közben a lapátra összegyűjtött szemetet egy vederbe üríti, majd a szélén le is csapkodja, hogy az a kis maradék is a szemetesbe távozzon. A csattogó hang kissé bántó a csendben. Ha a férfi nem szólítja meg, részéről lezártnak tekinti a beszélgetést, s halad tovább egy következő helyiségbe, a seprűt és a lapátot bal, a szemetesveder fülét, jobb kezébe fogva. Egy kis idő elteltével ismét dúdolást, olykor egy-egy füttyszót lehet hallani.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.05 10:52:07
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-05 00:11:57
Üzenet elküldve: 2018-05-05 00:11:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Az utolsó mentsvár//
*"Az álom furcsa jószág. Valahol a józan ész, a teremtő felfogás és a rejtett titkok földjén bolyong az, ki benne leledz. Gyakorta a valósághoz csupán közeli, de nem valóságos, máskor mégis, akár gyilokvágyat, szerelmet szítani is lehet vele, a megfelelő kezekben pedig hatékony eszköz lehet a legszélesebb skálán. Ezért hát figyelnem kell őket." Ez áll valahol Taitos jegyzetei között, annyira pedig nem is esik messze az igazságtól. Most is álmodik. Álmában takarít. Ősz mágus jelenik meg előtte beesett arccal. Worenth az. Meg is szólítaná, mikor az kecske szemekkel pillant rá, szarvai nőni kezdenek, ahogy szemébe néz, nyelve pedig megnyúlik. Kikapja kezeivel. Nem is, patáival! A seprűt Taitos kezéből, ám az álmában megrettenő mágus csodálkozására nem tesz semmit, csak egy megjegyzést.*
~Mindig ez a por!~
*Aztán seperni kezd, egészen közel, csak Taitos háta mögött.*
~Nem is onnan...~
*Eszmél fel, és álmatagon pillant maga mögé, hogy ki az, ki az éjszaka közepén, viharban sepregetni kezd, egy nappal azelőtt, hogy ő takarítana. Valószínűleg vendége is lehetne egy italra. Mindenesetre míg megdörgöli szemét, hogy jobban lásson, elmormol valami üdvözlést.*
-Mhjohm stét!
*Köszön, majd végre szembe is kerül a notórius zugtakarítóval.*
*"Az álom furcsa jószág. Valahol a józan ész, a teremtő felfogás és a rejtett titkok földjén bolyong az, ki benne leledz. Gyakorta a valósághoz csupán közeli, de nem valóságos, máskor mégis, akár gyilokvágyat, szerelmet szítani is lehet vele, a megfelelő kezekben pedig hatékony eszköz lehet a legszélesebb skálán. Ezért hát figyelnem kell őket." Ez áll valahol Taitos jegyzetei között, annyira pedig nem is esik messze az igazságtól. Most is álmodik. Álmában takarít. Ősz mágus jelenik meg előtte beesett arccal. Worenth az. Meg is szólítaná, mikor az kecske szemekkel pillant rá, szarvai nőni kezdenek, ahogy szemébe néz, nyelve pedig megnyúlik. Kikapja kezeivel. Nem is, patáival! A seprűt Taitos kezéből, ám az álmában megrettenő mágus csodálkozására nem tesz semmit, csak egy megjegyzést.*
~Mindig ez a por!~
*Aztán seperni kezd, egészen közel, csak Taitos háta mögött.*
~Nem is onnan...~
*Eszmél fel, és álmatagon pillant maga mögé, hogy ki az, ki az éjszaka közepén, viharban sepregetni kezd, egy nappal azelőtt, hogy ő takarítana. Valószínűleg vendége is lehetne egy italra. Mindenesetre míg megdörgöli szemét, hogy jobban lásson, elmormol valami üdvözlést.*
-Mhjohm stét!
*Köszön, majd végre szembe is kerül a notórius zugtakarítóval.*
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-04 22:56:23
Üzenet elküldve: 2018-05-04 22:56:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Lapu kirohanása meglepi, de igazi sikáropatkányhoz méltón egyből ráfordul Nellarára, mert az kisebb, gyengébb, meg különben is. Dörmög valamit maga elé, majd mosolyogva a tündérhez fordul.*
- Nell, elég szarul nézel ki! Nem vagy beteg? Iszol te rendesen, he? Szerintem pihenj le csöppet! *javasolja álságosan sápítozva.*
*A púder alatt Nairada is pulykavörös, de Kriyon ezt nem igazán veszi észre.*
- Ó, tényleg? *pislog csalódottan, mert azért a pletykált verzió sokkal romantikusabb meg minden.*
- Egy sör... izé, egy fekete leves mellett egyszer elmesélhetné azért. *amikor a thargokra terelődik a szó, rendkívül látványosan kezd el mindenfelé nézelődni.*
~ Mondja meg nekik, akinek hat anyja volt! ~ *azért persze bólogat, mert miért ne, az nem kerül semmibe.*
- Ja. Valami balhé. Volt az fura nap, amikor mindenki meggalydult... *elkomorodik, mert aznap veszett össze mindenkivel.*
- Például a főalkimista nálunk kunda lett egy időre, bár előtte se volt szép. Aztán így jött a hír, hogy valami balhé van a városban, de igazán nem tudok többet. A Vashegyen biztosan többet tudnak mondani, oda gyűlik mindig a sok okos, meg a mesterünk, Taitos mester is elment Artheniorba, hogy utána nézzen. *ez a téma annyira nem érdekli, senkije sincs Artheniorban. Meg sehol, talán csak Lapu.*
- Öhm... akkor most a kisasszony facér? *azért csak megkérdezte.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
*Lapu kirohanása meglepi, de igazi sikáropatkányhoz méltón egyből ráfordul Nellarára, mert az kisebb, gyengébb, meg különben is. Dörmög valamit maga elé, majd mosolyogva a tündérhez fordul.*
- Nell, elég szarul nézel ki! Nem vagy beteg? Iszol te rendesen, he? Szerintem pihenj le csöppet! *javasolja álságosan sápítozva.*
*A púder alatt Nairada is pulykavörös, de Kriyon ezt nem igazán veszi észre.*
- Ó, tényleg? *pislog csalódottan, mert azért a pletykált verzió sokkal romantikusabb meg minden.*
- Egy sör... izé, egy fekete leves mellett egyszer elmesélhetné azért. *amikor a thargokra terelődik a szó, rendkívül látványosan kezd el mindenfelé nézelődni.*
~ Mondja meg nekik, akinek hat anyja volt! ~ *azért persze bólogat, mert miért ne, az nem kerül semmibe.*
- Ja. Valami balhé. Volt az fura nap, amikor mindenki meggalydult... *elkomorodik, mert aznap veszett össze mindenkivel.*
- Például a főalkimista nálunk kunda lett egy időre, bár előtte se volt szép. Aztán így jött a hír, hogy valami balhé van a városban, de igazán nem tudok többet. A Vashegyen biztosan többet tudnak mondani, oda gyűlik mindig a sok okos, meg a mesterünk, Taitos mester is elment Artheniorba, hogy utána nézzen. *ez a téma annyira nem érdekli, senkije sincs Artheniorban. Meg sehol, talán csak Lapu.*
- Öhm... akkor most a kisasszony facér? *azért csak megkérdezte.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-04 22:37:06
Üzenet elküldve: 2018-05-04 22:37:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//A Mágia Színe//
*Kriyon némi gondolkodás után összerakja a képet annak ellenére, hogy Nairada olyan kényesen próbálta terelni a témát másfelé, amennyire csak tudta. Nagyot sóhajt, és ha nem fedné az arcát púder, már biztosan vörösödne. Az azért megnyugtatja valamelyest, hogy nem egy pénzes cédának van elkönyvelve - bár ez Aleimord oldaláról már nem is olyan pozitív dolog. Igazából ebből az egészből leginkább ő tud a legkevésbé jól kijönni, hisz másik esetben pedig Natyt sajnálná a fél város, és akkor is Aleimord lenne a gonosz, csalfa.*
- Azért ebből a fele nem igaz, a valódi ügy jóval árnyaltabb ennél, de ezt most nem kívánom részletezni. Annyit azért hozzáfűznék, hogy nem lettem sem becsapva, sem átverve, még csak megbántva sem.
*Sajnálja, hogy így beszélnek az ügyről, de sejteni lehetett, hogy úgy is ez lesz, így nagyon nem lepi meg. Az már annál inkább, hogy egy nap alatt Vashegyre is eljutott a pletyka.*
- A barbároknak pedig mondja meg, kérem, hogy nagyra értékelem az aggodalmuk illetve állítólagos segítségnyújtások, de ha megölik, azzal nekem nem éppen jót tesznek.
~Hát... A legkevésbé sem...~
- Lázadások? *Kérdez vissza értetlenül pislogva.* Nem tudok semmiről. Amikor még eljöttem, minden rendben volt. Mi történt?
*Bájos arca gondterhelt lesz, homlokán néhány halvány ránc jelenik meg. Nem kicsit sokkolták le ezek a hírek most.
*Miközben Kiyronnal beszélgetett, fel sem tűnt neki a konfliktus kialakulása Nellara és a másik nő között. Csak arra figyel fel, mikor a szobában egy kisebb szélörvény söpör végig. Gondolkodik rajta, mit mondjon, de nem szeretne a vitába beleszólni, nem az ő dolga, így aztán inkább csendben marad.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.04 22:41:10
*Kriyon némi gondolkodás után összerakja a képet annak ellenére, hogy Nairada olyan kényesen próbálta terelni a témát másfelé, amennyire csak tudta. Nagyot sóhajt, és ha nem fedné az arcát púder, már biztosan vörösödne. Az azért megnyugtatja valamelyest, hogy nem egy pénzes cédának van elkönyvelve - bár ez Aleimord oldaláról már nem is olyan pozitív dolog. Igazából ebből az egészből leginkább ő tud a legkevésbé jól kijönni, hisz másik esetben pedig Natyt sajnálná a fél város, és akkor is Aleimord lenne a gonosz, csalfa.*
- Azért ebből a fele nem igaz, a valódi ügy jóval árnyaltabb ennél, de ezt most nem kívánom részletezni. Annyit azért hozzáfűznék, hogy nem lettem sem becsapva, sem átverve, még csak megbántva sem.
*Sajnálja, hogy így beszélnek az ügyről, de sejteni lehetett, hogy úgy is ez lesz, így nagyon nem lepi meg. Az már annál inkább, hogy egy nap alatt Vashegyre is eljutott a pletyka.*
- A barbároknak pedig mondja meg, kérem, hogy nagyra értékelem az aggodalmuk illetve állítólagos segítségnyújtások, de ha megölik, azzal nekem nem éppen jót tesznek.
~Hát... A legkevésbé sem...~
- Lázadások? *Kérdez vissza értetlenül pislogva.* Nem tudok semmiről. Amikor még eljöttem, minden rendben volt. Mi történt?
*Bájos arca gondterhelt lesz, homlokán néhány halvány ránc jelenik meg. Nem kicsit sokkolták le ezek a hírek most.
*Miközben Kiyronnal beszélgetett, fel sem tűnt neki a konfliktus kialakulása Nellara és a másik nő között. Csak arra figyel fel, mikor a szobában egy kisebb szélörvény söpör végig. Gondolkodik rajta, mit mondjon, de nem szeretne a vitába beleszólni, nem az ő dolga, így aztán inkább csendben marad.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.04 22:41:10
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-04 16:12:00
Üzenet elküldve: 2018-05-04 16:12:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*A nemes hölgy elkezd magáról mesélni, Kriyon, kedvenc tűzmágusa pedig lassan szikrákat ereget a gyönyörtől. Nem mintha Nellara ismerne más tűzmágust.
Közben előjönnek a pletykák, Nellara pedig keletlenül sóhajt. Nem szeret pletykálkodni, és a nemeseket sem szereti, mert miattuk szakított Vokaval. Ha Voka nem akart volna annyira egy gazdag mecénást, még mindig együtt lehetnének. Persze biztos benne, hogy nem minden nemes olyan, meg igazából nem is a nemes hibája, hogy Voka annyira a városban akart maradni, de valakire ugye mindig fogni kell az ilyesmit.*
- Én szerintem visszamegyek...
*Köszönne el, hogy újra belevethesse magát a könyvekbe, mikor a harmadik lány kiabálni kezd.*
- Ha ennyire biztos vagy benne, akkor miért lettél dühös?
*Pislog nagy szemekkel. Gondolkodik rajta, hogy ő is bevessen egy varázslatot, amitől Lapu megnyugszik, de aztán elveti az ötletet, inkább kivárja, hogy mi lesz ebből.*
*A nemes hölgy elkezd magáról mesélni, Kriyon, kedvenc tűzmágusa pedig lassan szikrákat ereget a gyönyörtől. Nem mintha Nellara ismerne más tűzmágust.
Közben előjönnek a pletykák, Nellara pedig keletlenül sóhajt. Nem szeret pletykálkodni, és a nemeseket sem szereti, mert miattuk szakított Vokaval. Ha Voka nem akart volna annyira egy gazdag mecénást, még mindig együtt lehetnének. Persze biztos benne, hogy nem minden nemes olyan, meg igazából nem is a nemes hibája, hogy Voka annyira a városban akart maradni, de valakire ugye mindig fogni kell az ilyesmit.*
- Én szerintem visszamegyek...
*Köszönne el, hogy újra belevethesse magát a könyvekbe, mikor a harmadik lány kiabálni kezd.*
- Ha ennyire biztos vagy benne, akkor miért lettél dühös?
*Pislog nagy szemekkel. Gondolkodik rajta, hogy ő is bevessen egy varázslatot, amitől Lapu megnyugszik, de aztán elveti az ötletet, inkább kivárja, hogy mi lesz ebből.*
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-04 11:39:02
Üzenet elküldve: 2018-05-04 11:39:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Kriyon szavai már egészen más színben is láttatnák a tündért, és annak szájalását, talán meg is békülne a helyzettel, és bűbájosan csivitelne tovább bátyja oldalán nemesekről, vészterhes időkről, mágia tanulásról, akármiről.
Ám de nem. A szárnyas puffogása Lapu elevenjébe talál. Sértő, még annak ellenére is, hogy maga sem tartja sokra értelmi képességeit. De hogy azt ilyen mélyről, ilyen stílusban vágják arcába egyenesen felháborító! Persze nem akar ő veszekedést, nem akar zűrt kavarni, de a hirtelen indulat, mi létre kell belsőjében, hirtelen hozza elő mágikus képességeit is.*
-Nem vagyok ostoba!
*Kiált máris dühösen a tündérre, oly vehemenciával, mely egy évvel ezelőtt még nagyon is idegen lett volna tőle. Minden régi sérelme, minden ütleg, becsmérlő szó összpontosul most egyszerre, és tör ki belőle, ha érzelmi intenzitásai elérik azt a szintet, mit tegnap este, hát akár kisebb szélörvényt kavarva is, máskülönben csak a dühösen villogó tekintet, elemi harag formájában.*
A varázsló kezével megkavarja a levegőt, melynek hatására a varázsló előtti pár lépés területen szélörvény keletkezik, mely minden könnyebb vagy instabil tárgyat felborít.
*Kriyon szavai már egészen más színben is láttatnák a tündért, és annak szájalását, talán meg is békülne a helyzettel, és bűbájosan csivitelne tovább bátyja oldalán nemesekről, vészterhes időkről, mágia tanulásról, akármiről.
Ám de nem. A szárnyas puffogása Lapu elevenjébe talál. Sértő, még annak ellenére is, hogy maga sem tartja sokra értelmi képességeit. De hogy azt ilyen mélyről, ilyen stílusban vágják arcába egyenesen felháborító! Persze nem akar ő veszekedést, nem akar zűrt kavarni, de a hirtelen indulat, mi létre kell belsőjében, hirtelen hozza elő mágikus képességeit is.*
-Nem vagyok ostoba!
*Kiált máris dühösen a tündérre, oly vehemenciával, mely egy évvel ezelőtt még nagyon is idegen lett volna tőle. Minden régi sérelme, minden ütleg, becsmérlő szó összpontosul most egyszerre, és tör ki belőle, ha érzelmi intenzitásai elérik azt a szintet, mit tegnap este, hát akár kisebb szélörvényt kavarva is, máskülönben csak a dühösen villogó tekintet, elemi harag formájában.*
A varázsló kezével megkavarja a levegőt, melynek hatására a varázsló előtti pár lépés területen szélörvény keletkezik, mely minden könnyebb vagy instabil tárgyat felborít.
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-03 22:32:21
Üzenet elküldve: 2018-05-03 22:32:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Színe//
*Ő is szomorúan ingatja a fejét, mert Nellara egyáltalán nem partiarc.*
- Szerintem ő se tudja... *súgja oda Lapunak, és hogy kicsit terelje a témát, Nairadára fókuszál. Ez sokkal könnyebben megy, mint bárki gondolná, bár Kriyon figyelme minden kétségbeesett törekvése ellenére el-el kalandozik a nő kétségtelenül varázslatos pillantásáról szintúgy elképesztő egyéb tájaira.*
- Öhm... *már kimerítette a "mit keres egy ilyen hely, mint te, egy ilyen lányon, mint ez" témakört, és valószínűleg elakadna, de akkor Nairada mesélni kezd. A családnév csak halványan pendít meg bármit is Kriyon savakkal maratott memóriájába, de a "van híre" fordulat hirtelen belobbantja az emlékeit.*
- Ó, tudom már! Magácska az a nemeslány, akit valami csélcsap kókler... *ekkor jön rá, hogy mit is beszél, meg ki előtt, és Kriyon rájön, hogy egyrészt teljesen elvörösödött, másrészt teljesen nem azt csinálja, amire elszánta magát, mikor Daewe lefattyúzta.*
- Öhm... izé... mindent egybevetve nagyon sajnáltuk a kisasszonyt. Az egész barbár banda is a vashegyen, fogadkoztak, hogy kirázzák a bőréből azt a széltolót. Vagyis erről pletykáltak, mert én eléggé be vagyok gazolva tőlük, szóval... Izé. *egyik lábáról a másikra áll. Szerencsére a mágia mindig mentsvár.*
- Hát igen, nem baj, ha az ember több lábon áll. Gondolom, a kisasszony is a lázadások meg a kúriagyújtogatások miatt jött ide. *mert Kriyon mindent is! el tud szúrni, még az ilyen egyszerű műveleteket is.*
- Nálunk is tisztára ideges mindenki, mi meg a Lapuval eljöttünk, hogy jól kitanuljuk a csatamágusú kurzusokat. Gondolom a vashegyi főbarbár hamarosan átzargatja a csapatait meg minket is, hogy takarítsunk. Király lesz!
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.03 22:33:05
*Ő is szomorúan ingatja a fejét, mert Nellara egyáltalán nem partiarc.*
- Szerintem ő se tudja... *súgja oda Lapunak, és hogy kicsit terelje a témát, Nairadára fókuszál. Ez sokkal könnyebben megy, mint bárki gondolná, bár Kriyon figyelme minden kétségbeesett törekvése ellenére el-el kalandozik a nő kétségtelenül varázslatos pillantásáról szintúgy elképesztő egyéb tájaira.*
- Öhm... *már kimerítette a "mit keres egy ilyen hely, mint te, egy ilyen lányon, mint ez" témakört, és valószínűleg elakadna, de akkor Nairada mesélni kezd. A családnév csak halványan pendít meg bármit is Kriyon savakkal maratott memóriájába, de a "van híre" fordulat hirtelen belobbantja az emlékeit.*
- Ó, tudom már! Magácska az a nemeslány, akit valami csélcsap kókler... *ekkor jön rá, hogy mit is beszél, meg ki előtt, és Kriyon rájön, hogy egyrészt teljesen elvörösödött, másrészt teljesen nem azt csinálja, amire elszánta magát, mikor Daewe lefattyúzta.*
- Öhm... izé... mindent egybevetve nagyon sajnáltuk a kisasszonyt. Az egész barbár banda is a vashegyen, fogadkoztak, hogy kirázzák a bőréből azt a széltolót. Vagyis erről pletykáltak, mert én eléggé be vagyok gazolva tőlük, szóval... Izé. *egyik lábáról a másikra áll. Szerencsére a mágia mindig mentsvár.*
- Hát igen, nem baj, ha az ember több lábon áll. Gondolom, a kisasszony is a lázadások meg a kúriagyújtogatások miatt jött ide. *mert Kriyon mindent is! el tud szúrni, még az ilyen egyszerű műveleteket is.*
- Nálunk is tisztára ideges mindenki, mi meg a Lapuval eljöttünk, hogy jól kitanuljuk a csatamágusú kurzusokat. Gondolom a vashegyi főbarbár hamarosan átzargatja a csapatait meg minket is, hogy takarítsunk. Király lesz!
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.03 22:33:05
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519