Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 80 (1581. - 1600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1600. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-19 00:19:33
Üzenet elküldve: 2017-04-19 00:19:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Belnis, Atehaner//
*Nagyot sóhajt, mikor Atehaner próbálja megvédeni az isteneit. Mindig ez van, és soha nem érti meg a párja, hogy nem fognak neki segíteni, bármennyire is szeretné. Forgatja lila szemeit, Belnisre pillant. Inkább itt befejezi a dolgot, nem akarja a lányt megbántani, hisz az ő hitéről még semmit nem tud.*
- Nem általánosítok, csak na. Tudod milyen vagyok ebben a témában.
*Ő sem sértődik meg egyáltalán, nem ez az első vitájuk az entitásokkal kapcsolatban. Már megszokta. Miközben párjához bújik, tovább is lép ezen a témán, inkább Belnis problémájára válaszol, bólogatva helyesel.*
- Igen, ezen lehet segíteni, Ahogy Ate mondja.
*Közben eszébe jut valami. Bato a Namos házban beszélt egy vacsoráról. Sok az újonc, magát Meirát is beleértve, és mind meg vannak rá hívva, de a tanulás miatt teljesen megfeledkezett róla.*
- Ate! A vacsora, amit Bato szervez. Ugye elmegyünk rá?
*Kérdi párját izgatottan, aztán Belnisre pillant. Nem szívesen hagyná egyedül a lányt a vacsora miatt, de azt semmi pénzért nem hagyná ki.*
- És ő? Szerinted eljöhet? Bato azt mondta, vihetünk vendégeket.
*Már szervezi is az estét Belnis számára a tőle megszokott módon. Még meg sem kérdezte a lányt, hogy egyáltalán szeretne-e részt venni a Gazdagnegyedben megrendezendő vacsorán, de már azt tervezgeti, hogy jöhet-e.*
- Hopp, bocsi. *Vörösödik el szégyenében.* Te szeretnél eljönni a vacsorára velünk, Belnis? Namos Mester házában lesz, és az összes mágustanonc ott lesz.
*Kitörő örömmel és lelkesedéssel beszél barátnőjének a közelgő eseményről.*
*Nagyot sóhajt, mikor Atehaner próbálja megvédeni az isteneit. Mindig ez van, és soha nem érti meg a párja, hogy nem fognak neki segíteni, bármennyire is szeretné. Forgatja lila szemeit, Belnisre pillant. Inkább itt befejezi a dolgot, nem akarja a lányt megbántani, hisz az ő hitéről még semmit nem tud.*
- Nem általánosítok, csak na. Tudod milyen vagyok ebben a témában.
*Ő sem sértődik meg egyáltalán, nem ez az első vitájuk az entitásokkal kapcsolatban. Már megszokta. Miközben párjához bújik, tovább is lép ezen a témán, inkább Belnis problémájára válaszol, bólogatva helyesel.*
- Igen, ezen lehet segíteni, Ahogy Ate mondja.
*Közben eszébe jut valami. Bato a Namos házban beszélt egy vacsoráról. Sok az újonc, magát Meirát is beleértve, és mind meg vannak rá hívva, de a tanulás miatt teljesen megfeledkezett róla.*
- Ate! A vacsora, amit Bato szervez. Ugye elmegyünk rá?
*Kérdi párját izgatottan, aztán Belnisre pillant. Nem szívesen hagyná egyedül a lányt a vacsora miatt, de azt semmi pénzért nem hagyná ki.*
- És ő? Szerinted eljöhet? Bato azt mondta, vihetünk vendégeket.
*Már szervezi is az estét Belnis számára a tőle megszokott módon. Még meg sem kérdezte a lányt, hogy egyáltalán szeretne-e részt venni a Gazdagnegyedben megrendezendő vacsorán, de már azt tervezgeti, hogy jöhet-e.*
- Hopp, bocsi. *Vörösödik el szégyenében.* Te szeretnél eljönni a vacsorára velünk, Belnis? Namos Mester házában lesz, és az összes mágustanonc ott lesz.
*Kitörő örömmel és lelkesedéssel beszél barátnőjének a közelgő eseményről.*
1599. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 22:03:21
Üzenet elküldve: 2017-04-18 22:03:21
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Meira, Belnis//
*A finom csók után megszólal.*
- És most általánosítasz.
*Csóválja a fejét Atehaner. Attól még, hogy az egyik istenben csalódott az nem jelenti azt, hogy mindben.*
- Ne általánosíts. Sosem vezet jóra. Nem mindenki ugyan olyan, nem lehet mindenkit egy séma alapján beskatulyázni. Nem lenne túl logikus.
*Hogy ne sértse vérig a lányt gyengéden végigsimít az arcán.*
- Igazad van, köszönöm.
*Mosolyog Belnisre, ha már így is össze-vissza mosolyognak.*
- Ezen a problémán biztosan lehet segíteni. Többet kéne beszélned szerintem.
*A finom csók után megszólal.*
- És most általánosítasz.
*Csóválja a fejét Atehaner. Attól még, hogy az egyik istenben csalódott az nem jelenti azt, hogy mindben.*
- Ne általánosíts. Sosem vezet jóra. Nem mindenki ugyan olyan, nem lehet mindenkit egy séma alapján beskatulyázni. Nem lenne túl logikus.
*Hogy ne sértse vérig a lányt gyengéden végigsimít az arcán.*
- Igazad van, köszönöm.
*Mosolyog Belnisre, ha már így is össze-vissza mosolyognak.*
- Ezen a problémán biztosan lehet segíteni. Többet kéne beszélned szerintem.
1598. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 20:32:42
Üzenet elküldve: 2017-04-18 20:32:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Északi zarándoklat//
*Fürdés után fogvacogva evickél ki a partra, majd a takarójában törölközik meg gyorsan, aztán már kapkodja is magára a ruháit. Miután minden a helyén van, magára varázsolja az ezüstköpenyt is, így ha a varázslat sikeres, hamarosan felmelegedhet.
Nedves haját csak úgy az ujjaival fésüli hátra, majd felteszi fekete köpenyének csuklyáját, ezúttal azért is, hogy óvja a fejét a hidegtől. Egészen felfrissültnek érzi magát, megérte a fürdésért és az úszásért kiállni a víz hűvösségét.
Már bátran kaptat ezután vissza a toronyba, ahol előbb Worenth találja meg…*
- Jó reggelt! Igen… *biccent a férfinak. Majd Taitos is előbukkan.*
- Jó reggelt! *köszönti őt is, aztán kissé zavartan fogadja az utasítást, nem számított rá, hogy ennyire elővigyázatosak lesznek.
Hogy túl sokáig ne tartsa fel a mestereket, iparkodva veszi fel minden holmiját, némi rendezgetés után.*
- Daewe! Kérlek, vidd haza az én lovamat is! *kéri a búcsúzó nőt közben. Majd a zsák felkerül a hátára, biccent egyet Daewenek, aztán odaáll Taitos elé.
Kicsit furán érzi magát, de bízik a mesterében, úgyhogy nem mocorog, miközben amaz ráolvassa a varázslatot. Aztán, mikor a végére ér…*
- Sikerült? Láttok még? *tesz néhány lépést oldalra, kisétálva a másik kettő elől, hogy lássa, mennyire tudják követni. Végül Worenth elismerő szavai adják meg a kellő választ.
Krestvir ekkor nem bír ellenállni a kísértésnek, és amennyire így megpakolva képes, odalopakodik a fiú mellé, és felnyúl a füléhez, hogy megpöckölje.*
- Hu!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
*Fürdés után fogvacogva evickél ki a partra, majd a takarójában törölközik meg gyorsan, aztán már kapkodja is magára a ruháit. Miután minden a helyén van, magára varázsolja az ezüstköpenyt is, így ha a varázslat sikeres, hamarosan felmelegedhet.
Nedves haját csak úgy az ujjaival fésüli hátra, majd felteszi fekete köpenyének csuklyáját, ezúttal azért is, hogy óvja a fejét a hidegtől. Egészen felfrissültnek érzi magát, megérte a fürdésért és az úszásért kiállni a víz hűvösségét.
Már bátran kaptat ezután vissza a toronyba, ahol előbb Worenth találja meg…*
- Jó reggelt! Igen… *biccent a férfinak. Majd Taitos is előbukkan.*
- Jó reggelt! *köszönti őt is, aztán kissé zavartan fogadja az utasítást, nem számított rá, hogy ennyire elővigyázatosak lesznek.
Hogy túl sokáig ne tartsa fel a mestereket, iparkodva veszi fel minden holmiját, némi rendezgetés után.*
- Daewe! Kérlek, vidd haza az én lovamat is! *kéri a búcsúzó nőt közben. Majd a zsák felkerül a hátára, biccent egyet Daewenek, aztán odaáll Taitos elé.
Kicsit furán érzi magát, de bízik a mesterében, úgyhogy nem mocorog, miközben amaz ráolvassa a varázslatot. Aztán, mikor a végére ér…*
- Sikerült? Láttok még? *tesz néhány lépést oldalra, kisétálva a másik kettő elől, hogy lássa, mennyire tudják követni. Végül Worenth elismerő szavai adják meg a kellő választ.
Krestvir ekkor nem bír ellenállni a kísértésnek, és amennyire így megpakolva képes, odalopakodik a fiú mellé, és felnyúl a füléhez, hogy megpöckölje.*
- Hu!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
1597. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 19:24:53
Üzenet elküldve: 2017-04-18 19:24:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Északi zarándoklat//
*Még fiatal, de már vannak szokásai. Ezek közé tartozik, hogy nem szeret korán kelni és ez nem is fordul elő túl gyakran. Így aztán most is utolsónak ébred a kis csapat tagjai közül, most éppen egy csattanásra. Nem tudja, hogy mi volt ez a hang, nem tudja, hogy Taitos nem az ő ébresztésére csapkodta az asztalt, de ahogy álmos szemekkel felül, azt látja, hogy mindenki készen áll az indulásra.*
- Jó reggelt!
*Dörgöli meg a szemeit és szégyellősen elmosolyodik.*
- Elaludtam. De legalább nem kell várnotok rám. Igyekszem vissza Synmiráva, de ti is vigyázzatok magatokra. Taitos, mire hazaérsz, meglesznek az italok, amiket kértél.
*Aztán eljön a búcsú ideje is, és annak örül, hogy a wargot nem kell hazavinnie. Kicsit tart attól a jószágtól. Ahogy indul, a tó partján még megállítja a lovát. Megint a túlpart felé sandít, sóhajt is egyet. Most valahogy nagyon honvágya van, nem is tudná megmagyarázni, hogy miért? Talán majd egyszer.
A tó mindenkiben ugyanazt a gondolatot ébreszti, Daewe is leszáll a nyeregből, de ahhoz túl hidegnek találja a vizet, hogy pancsoljon benne. Így csak az arcát mossa meg, és még ez is jól felfrissíti.
Aztán visszaül a kanca nyergébe és indulásra nógatja. Kicsit hosszabb lesz az út, visszafelé is el kell látogatnia Artheniorba, bár ez nincs ellenére.*
*Még fiatal, de már vannak szokásai. Ezek közé tartozik, hogy nem szeret korán kelni és ez nem is fordul elő túl gyakran. Így aztán most is utolsónak ébred a kis csapat tagjai közül, most éppen egy csattanásra. Nem tudja, hogy mi volt ez a hang, nem tudja, hogy Taitos nem az ő ébresztésére csapkodta az asztalt, de ahogy álmos szemekkel felül, azt látja, hogy mindenki készen áll az indulásra.*
- Jó reggelt!
*Dörgöli meg a szemeit és szégyellősen elmosolyodik.*
- Elaludtam. De legalább nem kell várnotok rám. Igyekszem vissza Synmiráva, de ti is vigyázzatok magatokra. Taitos, mire hazaérsz, meglesznek az italok, amiket kértél.
*Aztán eljön a búcsú ideje is, és annak örül, hogy a wargot nem kell hazavinnie. Kicsit tart attól a jószágtól. Ahogy indul, a tó partján még megállítja a lovát. Megint a túlpart felé sandít, sóhajt is egyet. Most valahogy nagyon honvágya van, nem is tudná megmagyarázni, hogy miért? Talán majd egyszer.
A tó mindenkiben ugyanazt a gondolatot ébreszti, Daewe is leszáll a nyeregből, de ahhoz túl hidegnek találja a vizet, hogy pancsoljon benne. Így csak az arcát mossa meg, és még ez is jól felfrissíti.
Aztán visszaül a kanca nyergébe és indulásra nógatja. Kicsit hosszabb lesz az út, visszafelé is el kell látogatnia Artheniorba, bár ez nincs ellenére.*
1596. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 17:06:22
Üzenet elküldve: 2017-04-18 17:06:22
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Északi zarándoklat//
*Szokásához híven korán kel, ami mostanra lehet, hogy az öregedés egyik jele. Keveseket alszik, viszont nem túl sokat, ennek az egyik hátulütője az, hogy napközben is megszunnyad olykor, legfőképpen egy kiadós ebéd után.
Worenth is megmártózik a tóban, de Krestvirrel elkerülik egymást, vagy lehet, hogy csak másfelől mennek bele a vízbe. Ezután elintézi az ügyes-bajos dolgait, azokat a szükségleteket, amiket mindenkinek el kell végezni. Végül úgy dönt, hogy egy fél órát rászán a meditálásra, hogy felkészüljön az elkövetkező időszakra, ugyanis szüksége lesz minden mágikus erejére úgy, ahogyan a Grombarnál. A különbség annyi, hogy most jóval erősebb és több varázslat van a birtokában, mint akkortájt.
Felszerelése a szokásos, ugyanakkor Krestvirnek és Taitosnak feltűnhet, hogy az vezetőjük egy kardot hord oldalán, ami korábban nem volt megszokott látvány.*
-Jó reggelt, Krestvir. *lép oda Taitos mester tanítványához.* -Felkészültél? *érdeklődik, ekkor érkezik meg Taitos mester.* -Jó reggel, Taitos mester! *köszönti az ifjú mestert is.* -Ez igazán nagyszerű ötlet.
*Taitos megcsinálja a maga "kis" varázslatát, ami sikerül is. Akár másodállásban vállalhatna is ilyen eltüntetős mutatványt. Tény, hogy Taitos is sokat fejlődött, erősödött. Ilyenkor a hóhajúnak mindig Amon Ruadh jut eszébe, ahol Taitos először hajtott végre sikeres varázslatot élete során.*
-Ügyes... roppant ügyes. *ismeri el.* -Majd ne felejtsek el adni a varázsitalokból, amiket Daewe adott. *mondja, hiszen indulás előtt azt is el kell rendezni, de még egy kis eszmecsere biztosan lesz, mielőtt nekiindulnának felderíteni.*
*Szokásához híven korán kel, ami mostanra lehet, hogy az öregedés egyik jele. Keveseket alszik, viszont nem túl sokat, ennek az egyik hátulütője az, hogy napközben is megszunnyad olykor, legfőképpen egy kiadós ebéd után.
Worenth is megmártózik a tóban, de Krestvirrel elkerülik egymást, vagy lehet, hogy csak másfelől mennek bele a vízbe. Ezután elintézi az ügyes-bajos dolgait, azokat a szükségleteket, amiket mindenkinek el kell végezni. Végül úgy dönt, hogy egy fél órát rászán a meditálásra, hogy felkészüljön az elkövetkező időszakra, ugyanis szüksége lesz minden mágikus erejére úgy, ahogyan a Grombarnál. A különbség annyi, hogy most jóval erősebb és több varázslat van a birtokában, mint akkortájt.
Felszerelése a szokásos, ugyanakkor Krestvirnek és Taitosnak feltűnhet, hogy az vezetőjük egy kardot hord oldalán, ami korábban nem volt megszokott látvány.*
-Jó reggelt, Krestvir. *lép oda Taitos mester tanítványához.* -Felkészültél? *érdeklődik, ekkor érkezik meg Taitos mester.* -Jó reggel, Taitos mester! *köszönti az ifjú mestert is.* -Ez igazán nagyszerű ötlet.
*Taitos megcsinálja a maga "kis" varázslatát, ami sikerül is. Akár másodállásban vállalhatna is ilyen eltüntetős mutatványt. Tény, hogy Taitos is sokat fejlődött, erősödött. Ilyenkor a hóhajúnak mindig Amon Ruadh jut eszébe, ahol Taitos először hajtott végre sikeres varázslatot élete során.*
-Ügyes... roppant ügyes. *ismeri el.* -Majd ne felejtsek el adni a varázsitalokból, amiket Daewe adott. *mondja, hiszen indulás előtt azt is el kell rendezni, de még egy kis eszmecsere biztosan lesz, mielőtt nekiindulnának felderíteni.*
1595. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 16:08:12
Üzenet elküldve: 2017-04-18 16:08:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A mágustorony megszokott csendjét szokatlanul nagy nyüzsgés töri meg manapság. Pedig úgy örült hogy közelebb költözött a tudás tárháza otthonához, de ez a tömeg kezdi kikezdeni az idegeit. Van hogy többször kell elolvasnia egy sort, mert valaki éppen az ő asztala előtt kell hogy elsétáljon, vagy éppen vissza, ez pedig rettentően frusztráló annak aki egy kényelmes karosszékhez és egy csésze forró teához, meg persze a nagyvilágtól elszigetelt házának gyertyafényes félhomályban úszó magányához van szokva. A legbosszantóbb az, hogy itt nincs joga rendet tenni. Nincs felhatalmazása lepisszegni őket, kivágni meg pláne, pedig mennyivel jobb lenne egyedül? Már odáig fajult a helyzet, hogy maguk az itt lakó mágusok is zavarják, pedig őket még elviselné ha nem lenne több nem kívánatos tényező. Ez sajnos tűrhetetlen, és mégis tűrnie kell, hiszen a könyveket nem viheti haza. Vagy mégis? Van rajtuk vajon bármiféle mágikus védelem ami megakadályozza hogy kicsempéssze őket, már azon kívül hogy többségében túl nagyok ahhoz hogy elrejtse őket? Nem lenne bölcs dolog kipróbálni, a végén még megátkozzák miatta, elvarázsolják, megölik, vagy rosszabb, akár ki is tilthatják innen. Rávesz majd valami suhancot egyszer, hogy pár aranyért próbálja ki helyette, de ilyen messze a várostól nehéz lenne pénzéhes koldusokat találni. És tessék, olyannyira botrányos a helyzet, hogy már saját magát zavarja meg a megoldására terelődő gondolataival. Bosszúsan sóhajt is egyet, aztán neki áll ismét előröl annak a mondatnak, amibe az imént belekezdett.*
1594. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 12:07:20
Üzenet elküldve: 2017-04-18 12:07:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Északi zarándoklat//
-Hajaj.
*Taitosnak kaján vigyort csal arcára a tudat, hogy Worenth is osztja véleményét.*
-Mindig megérte nagy mágusok inasaként szolgálni, valljuk be.
*Összegzi az egyetemes igazságot.*
~Csak egy kis türelem, és kész is.~
-Persze itt erről nincs szó, csak évente egy napról.
*Már éppen mondaná, hogy akkor térjenek is pihenőre, mikor Worenth olyan kijelentést tesz, melybe nem gondolt bele.*
-Ö...
*Aztán csak lenyeli.*
~De hisz támogathatna minket erősebben, mint hinnénk.~
*Az öreg mester szavai azonban igazak. Egyrészt hírmondó, másrészt Daewének nem olyan komoly kötelessége egy volt mágikus fellegvár feltárása, mint nekik.*
-Jól van.
*Biccent halkan, aztán ő is intéz pár szót az elfhez.*
-Daewe, ha már arra jársz, kellene nekem néhány tejszerű itóka, nem a leghígabb, mondjuk kettő. Olyat tudsz szerezni?
*Kérdez a fehér italok után.*
-Ragron pedig maradjon, minden nap ránéztem eddig, jól érzi magát, és a susnyásban tud vadászni is, meg fürdeni. Hazafele meg ki tudja hány szekér tekercset kell hordanunk, vagy hányan leszünk addigra félholtak.
*Hangsúlyozza, hogy az állat jól jöhet még.*
-Nem beszélve arról, hogy milyen makacs.
*Végül ennyiben letudja a dolgot.*
-És ha látsz valami érdekeset a tárgyak mágiájáról, azt se szalaszd el!
*Utal vissza a mágusok és ezermesterek világmegváltásának régebbi témájára, aztán Worenthé lesz figyelme.*
-Sajnálom, hogy ilyen ez a világ, de pár év munkával felhalmozhatunk annyit, hogy tudjunk adni.
*Magyarázza hittel megtelve Taitos, az átalakulást pedig ő sem hanyagolná el.*
-Rendben, akkor majd később.
*Biccent azért arra, hogy most fizikailag és szellemileg is pihenniük kell. Végül aztán másnapig valahol Krestvir közelében időzik és hortyog.*
*Szokásos körséta és reggeli után valahogy napkelte után másfél órával csap az asztalra egy kicsit, és mintha csak magát ébresztené vele, elkezd felkészülni az útra. Eltesz két gyertyát, három lapot, kardját felköti, botját megfogja, egy üveg töményt, tűzszerszámot, szén rudat és végül egy napi ételt-italt szed fel, hátára, imígyen elkészülve vonul társaihoz, ahol Krestvir már biztosan hasonló harci díszben áll. Kap egy elismerő pillantást is, majd így szól.*
-A felderítés során szeretném, ha nem látnának, Krestvir, sem minket, Mester.
*Fordul Worenthhez.*
-Szóval fogj meg mindent Krestvir, amit hoznál, aztán csak maradj ott.
*Amikor ez megvan, akkor lecsukja szemét, és igézésbe kezd. Tudja, hogy ezt még kétszer el kell játszania, és bonyolult ige ez, nem szeretne hibázni.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy egy általa kiválasztott, maximum nála háromszor nagyobb tárgy vagy élőlény láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
-Hajaj.
*Taitosnak kaján vigyort csal arcára a tudat, hogy Worenth is osztja véleményét.*
-Mindig megérte nagy mágusok inasaként szolgálni, valljuk be.
*Összegzi az egyetemes igazságot.*
~Csak egy kis türelem, és kész is.~
-Persze itt erről nincs szó, csak évente egy napról.
*Már éppen mondaná, hogy akkor térjenek is pihenőre, mikor Worenth olyan kijelentést tesz, melybe nem gondolt bele.*
-Ö...
*Aztán csak lenyeli.*
~De hisz támogathatna minket erősebben, mint hinnénk.~
*Az öreg mester szavai azonban igazak. Egyrészt hírmondó, másrészt Daewének nem olyan komoly kötelessége egy volt mágikus fellegvár feltárása, mint nekik.*
-Jól van.
*Biccent halkan, aztán ő is intéz pár szót az elfhez.*
-Daewe, ha már arra jársz, kellene nekem néhány tejszerű itóka, nem a leghígabb, mondjuk kettő. Olyat tudsz szerezni?
*Kérdez a fehér italok után.*
-Ragron pedig maradjon, minden nap ránéztem eddig, jól érzi magát, és a susnyásban tud vadászni is, meg fürdeni. Hazafele meg ki tudja hány szekér tekercset kell hordanunk, vagy hányan leszünk addigra félholtak.
*Hangsúlyozza, hogy az állat jól jöhet még.*
-Nem beszélve arról, hogy milyen makacs.
*Végül ennyiben letudja a dolgot.*
-És ha látsz valami érdekeset a tárgyak mágiájáról, azt se szalaszd el!
*Utal vissza a mágusok és ezermesterek világmegváltásának régebbi témájára, aztán Worenthé lesz figyelme.*
-Sajnálom, hogy ilyen ez a világ, de pár év munkával felhalmozhatunk annyit, hogy tudjunk adni.
*Magyarázza hittel megtelve Taitos, az átalakulást pedig ő sem hanyagolná el.*
-Rendben, akkor majd később.
*Biccent azért arra, hogy most fizikailag és szellemileg is pihenniük kell. Végül aztán másnapig valahol Krestvir közelében időzik és hortyog.*
*Szokásos körséta és reggeli után valahogy napkelte után másfél órával csap az asztalra egy kicsit, és mintha csak magát ébresztené vele, elkezd felkészülni az útra. Eltesz két gyertyát, három lapot, kardját felköti, botját megfogja, egy üveg töményt, tűzszerszámot, szén rudat és végül egy napi ételt-italt szed fel, hátára, imígyen elkészülve vonul társaihoz, ahol Krestvir már biztosan hasonló harci díszben áll. Kap egy elismerő pillantást is, majd így szól.*
-A felderítés során szeretném, ha nem látnának, Krestvir, sem minket, Mester.
*Fordul Worenthhez.*
-Szóval fogj meg mindent Krestvir, amit hoznál, aztán csak maradj ott.
*Amikor ez megvan, akkor lecsukja szemét, és igézésbe kezd. Tudja, hogy ezt még kétszer el kell játszania, és bonyolult ige ez, nem szeretne hibázni.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy egy általa kiválasztott, maximum nála háromszor nagyobb tárgy vagy élőlény láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
1593. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-18 10:47:32
Üzenet elküldve: 2017-04-18 10:47:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Meira, Atenaher//
-Sajnálom, hogy csalódtál.
*Néz a fiúra.*
-De biztosíthatlak abban, hogy általában nem elsőre találjuk meg a helyes utat. Mindig van, ami megakadályoz és kétségeket hoz, de van, amikor a dolgok előresegítenek minket a számunkra tökéletesebb ügy érdekében. Ne aggódj, idővel te is megtalálod azt, ami igazán neked való.
*Mosolyog Atehanerre. Visszajön Meira, és szóváltásba elegyednek párjával az istenekről, majd hirtelen Belnis neve is szóba kerül.*
-Jaj, ugyan. Engem nem zavar a vallási téma. Engem is érdekel, és mások véleményét is szívesen meghallgatom.
*Majd zavarodottan elfordul.*
-Csak én nem tudom rendesen kifejezni magam, ami azt eredményezi, hogy értelmetlenül hadoválok és nem tudom elmondani, mit is gondolok.
*Belnisnek a fogalmazással nincs tulajdonképpen problémája, de önmaga kifejezésével annál több akad. Ha Belnis elkezd beszélni magáról és nem sikerül egy értelmes mondatot sem kinyögni, nem veszik komolyan. Ebből több zűr is akadt már, hogy félreértették és nem úgy alakulnak a történések, ahogy ő azt gondolja.
Meira megöleli Belnist, majd párjához lépve érzéki csókkal zárja le a témát.*
~Olyan aranyosak együtt.~
-Sajnálom, hogy csalódtál.
*Néz a fiúra.*
-De biztosíthatlak abban, hogy általában nem elsőre találjuk meg a helyes utat. Mindig van, ami megakadályoz és kétségeket hoz, de van, amikor a dolgok előresegítenek minket a számunkra tökéletesebb ügy érdekében. Ne aggódj, idővel te is megtalálod azt, ami igazán neked való.
*Mosolyog Atehanerre. Visszajön Meira, és szóváltásba elegyednek párjával az istenekről, majd hirtelen Belnis neve is szóba kerül.*
-Jaj, ugyan. Engem nem zavar a vallási téma. Engem is érdekel, és mások véleményét is szívesen meghallgatom.
*Majd zavarodottan elfordul.*
-Csak én nem tudom rendesen kifejezni magam, ami azt eredményezi, hogy értelmetlenül hadoválok és nem tudom elmondani, mit is gondolok.
*Belnisnek a fogalmazással nincs tulajdonképpen problémája, de önmaga kifejezésével annál több akad. Ha Belnis elkezd beszélni magáról és nem sikerül egy értelmes mondatot sem kinyögni, nem veszik komolyan. Ebből több zűr is akadt már, hogy félreértették és nem úgy alakulnak a történések, ahogy ő azt gondolja.
Meira megöleli Belnist, majd párjához lépve érzéki csókkal zárja le a témát.*
~Olyan aranyosak együtt.~
1592. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-17 22:40:10
Üzenet elküldve: 2017-04-17 22:40:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Élvezettel, vágyódva hallgatja, ahogy Daewe a szülővárosáról mesél. Egy idegen városról, ami felfedezésre vár, ami új kalandokat ígér…
Amennyire zárkózott, s gyakran napokon át még a szobáját is alig hagyja el, annyira különös benne a kalandvágy. A képzeletében legalábbis működik ez. De a valóságban… ha el kellene indulnia, egyedül aligha tenné, saját belső indíttatásból. Ezért is jó, hogy ilyen világjáró mestere van, aki kirángatja a kényelméből, minden értelemben.
Mikor az is kiderül, hogy Lihanechben milyen körülmények vannak, vagy, hogy Daewe családja hogyan vélekedik a többi városról, az orkokról… kicsit elgondolkodik, hogy mit követhetett el ez a faj a többi ellen, hogy sokan ennyire utálatosnak tartják őket. Nem a legszebbek, az tény, ám magának eddig nem volt velük rossz tapasztalata, inkább kellemes. De Borugg is mondta, hogy a saját törzsével nem jött ki túl jól, mert ő más volt. Viszont azok az orkok sem voltak gonoszak, akikkel a tavaszi mulatságon találkozott, sőt, őt egészen lenyűgözték…
Érdekes a beszélgetés, amit a másik kettő folytat, furcsa eszközökről, találmányokról. A munka is gyorsabban telik így, de azért a nap végére érezhetően a másik kettő szava is megfogyatkozik, ahogy kezdenek fáradni. Majd, mikor végeznek a munkával, és eljön a pihenés ideje, és asztalhoz ülnek, a beszélgetés újra felélénkül, különösen, hogy újabb klántárs csatlakozik hozzájuk.*
//Északi zarándoklat//
*Taitos megjegyzésére, miszerint „egy kicsit” besegítettek a takarításba, cinikusan fintorog, aztán gyorsan vált a szolgálatkész inas szerepébe, mikor a fiú megkéri, hogy hozzon az ételből Worenthnek.
Biccent, aztán feláll, és gyorsan tér az ellátmányuk felé, előpakolva onnan egy férfinak való adagot.*
- Tessék! *szól halkan, hogy a beszélgetést ne zavarja meg, és közben leteszi Worenth elé az ételt, majd visszaül a helyére.
Mivel épp figyel, csak aprókat csipeget az ételből, miközben tekintete egyik arcról a másikra vándorol. Az alkímiás téma annyira nem érdekli, de azért megjegyez ezt-azt, és megfigyeli, hogy Daeweből milyen lelkesedést váltott ki. A számára igazán érdekes viszont az lesz, mikor Taitos a céljukról mesél Worenthnek. A Zöld sárkányra értetlenül hunyorog a fiúra. Az egy létező teremtmény volt, amiről hallania kellett volna? Vagy csak valami legenda, amit a mestere ismer, és ez affajta szólás nála, és a többi vándornál?
Mikor Worenth átveszi a szót, pillantása az ő arcára fordul, majd rögtön meg is lepődik, ahogy a férfi az erősek közé sorolja őt. Hát ilyen nagyra értékelnék az ő képességeit, miközben még semmit sem tett le az asztalra?
Csendben marad, de azért valami látszódhat rajta meghökkentségéből. Illetve újra elfogja az az izgalom is, mint indulás előtt. A toronyban töltött idő, a takarítás valahogy elfeledtette vele, hogy küldetésre jöttek, ami még veszélyes is lehet. Most azonban, a két mestert hallgatva megkapja az emlékeztetőt idejövetelük valódi céljára.
Figyeli később, ahogy Daewe italokkal látja el kis csapatukat. Ugyan fogalma sincs róla, mire lehetnek jók, de hálás érte, hogy a nő a segítségükre akar lenni.
Mikor a beszélgetés kicsit elül, ismét nekilát rendesen az evésnek, aztán vacsora után olyan fáradtság vesz rajta erőt, hogy minden egyéb tervet félretéve elvonul aludni.*
*Reggel viszonylag korán kel, s rögtön lefelé vezet az útja. Miután rendezte a hátasokat és reggeli ügyes-bajos dolgait, hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, megmártózik a tóban.
Keres egy félreeső helyet, ahol a növényzet jól fedi a partot, majd nekivetkőzik. Az elején azt hiszi, megfagy, de néhány pillanat múlva, miután elmerült a vízben, már kezdi is megszokni. Kellemesnek azért még így sem mondható, de kis ideig el lehet viselni.
Gyorsan átdörgöli és lemossa magát a víz alatt, majd kicsit még úszik is. Túl sok időt nem szándékozik itt tölteni. Valószínűleg mire a többiek elkészülnek az indulásra, már ő is öltözni fog.*
*Élvezettel, vágyódva hallgatja, ahogy Daewe a szülővárosáról mesél. Egy idegen városról, ami felfedezésre vár, ami új kalandokat ígér…
Amennyire zárkózott, s gyakran napokon át még a szobáját is alig hagyja el, annyira különös benne a kalandvágy. A képzeletében legalábbis működik ez. De a valóságban… ha el kellene indulnia, egyedül aligha tenné, saját belső indíttatásból. Ezért is jó, hogy ilyen világjáró mestere van, aki kirángatja a kényelméből, minden értelemben.
Mikor az is kiderül, hogy Lihanechben milyen körülmények vannak, vagy, hogy Daewe családja hogyan vélekedik a többi városról, az orkokról… kicsit elgondolkodik, hogy mit követhetett el ez a faj a többi ellen, hogy sokan ennyire utálatosnak tartják őket. Nem a legszebbek, az tény, ám magának eddig nem volt velük rossz tapasztalata, inkább kellemes. De Borugg is mondta, hogy a saját törzsével nem jött ki túl jól, mert ő más volt. Viszont azok az orkok sem voltak gonoszak, akikkel a tavaszi mulatságon találkozott, sőt, őt egészen lenyűgözték…
Érdekes a beszélgetés, amit a másik kettő folytat, furcsa eszközökről, találmányokról. A munka is gyorsabban telik így, de azért a nap végére érezhetően a másik kettő szava is megfogyatkozik, ahogy kezdenek fáradni. Majd, mikor végeznek a munkával, és eljön a pihenés ideje, és asztalhoz ülnek, a beszélgetés újra felélénkül, különösen, hogy újabb klántárs csatlakozik hozzájuk.*
//Északi zarándoklat//
*Taitos megjegyzésére, miszerint „egy kicsit” besegítettek a takarításba, cinikusan fintorog, aztán gyorsan vált a szolgálatkész inas szerepébe, mikor a fiú megkéri, hogy hozzon az ételből Worenthnek.
Biccent, aztán feláll, és gyorsan tér az ellátmányuk felé, előpakolva onnan egy férfinak való adagot.*
- Tessék! *szól halkan, hogy a beszélgetést ne zavarja meg, és közben leteszi Worenth elé az ételt, majd visszaül a helyére.
Mivel épp figyel, csak aprókat csipeget az ételből, miközben tekintete egyik arcról a másikra vándorol. Az alkímiás téma annyira nem érdekli, de azért megjegyez ezt-azt, és megfigyeli, hogy Daeweből milyen lelkesedést váltott ki. A számára igazán érdekes viszont az lesz, mikor Taitos a céljukról mesél Worenthnek. A Zöld sárkányra értetlenül hunyorog a fiúra. Az egy létező teremtmény volt, amiről hallania kellett volna? Vagy csak valami legenda, amit a mestere ismer, és ez affajta szólás nála, és a többi vándornál?
Mikor Worenth átveszi a szót, pillantása az ő arcára fordul, majd rögtön meg is lepődik, ahogy a férfi az erősek közé sorolja őt. Hát ilyen nagyra értékelnék az ő képességeit, miközben még semmit sem tett le az asztalra?
Csendben marad, de azért valami látszódhat rajta meghökkentségéből. Illetve újra elfogja az az izgalom is, mint indulás előtt. A toronyban töltött idő, a takarítás valahogy elfeledtette vele, hogy küldetésre jöttek, ami még veszélyes is lehet. Most azonban, a két mestert hallgatva megkapja az emlékeztetőt idejövetelük valódi céljára.
Figyeli később, ahogy Daewe italokkal látja el kis csapatukat. Ugyan fogalma sincs róla, mire lehetnek jók, de hálás érte, hogy a nő a segítségükre akar lenni.
Mikor a beszélgetés kicsit elül, ismét nekilát rendesen az evésnek, aztán vacsora után olyan fáradtság vesz rajta erőt, hogy minden egyéb tervet félretéve elvonul aludni.*
*Reggel viszonylag korán kel, s rögtön lefelé vezet az útja. Miután rendezte a hátasokat és reggeli ügyes-bajos dolgait, hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, megmártózik a tóban.
Keres egy félreeső helyet, ahol a növényzet jól fedi a partot, majd nekivetkőzik. Az elején azt hiszi, megfagy, de néhány pillanat múlva, miután elmerült a vízben, már kezdi is megszokni. Kellemesnek azért még így sem mondható, de kis ideig el lehet viselni.
Gyorsan átdörgöli és lemossa magát a víz alatt, majd kicsit még úszik is. Túl sok időt nem szándékozik itt tölteni. Valószínűleg mire a többiek elkészülnek az indulásra, már ő is öltözni fog.*
1591. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:52:02
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:52:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
* Syss napok óta tartózkodik a Mágustoronyban, mindenféle könyveket búj, amelyekhez hozzáfér. Többek közt a "Szellem Betegségei", az " Eredarok és más szörnyek", na meg a "Gyógyítók Nagykönyve" sem maradhat ki a sorból. Igazán jó lenne feltalálni a tartalomjegyzéket, mert borzalmasan hosszas átfutni a könyvek szövegét, és nagyon demotiváló, ha semmi használhatót, de még érdekest sem talál benne a tündér. *
1590. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-15 23:52:37
Üzenet elküldve: 2017-04-15 23:52:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Belnis, Atehaner//
*Nem akarta megbántani Atehanert azzal, hogy nem foglalkozik vele, csak miután megértette, miről szól a könyv, amit olvas, a boldogság hevében el is felejtette, mennyire tiszteletlenség, és gorombaság ez mind párjával, mind Belnissel szemben.
Már épp menne vissza hozzájuk bocsánatot kérni, mikor az istenekről, konkrétan Teysusról szóló beszélgetést már meghallja.*
- Csalódtál benne? Én mondtam már neked párszor, hogy az összes isten csak hazugság. Nem támogatnak senkit sem. Amit elértél, azt mind magad érted el.
*Böki meg Atehaner mellkasát, és hangsúlyozza ki jobban a "magad" szót. Sosem hitt az istenekben, és nem is fog. Úgy tűnik, a férfi is csalódott bennük, ami csak megerősíti Meira ezen elvét. Talán az egyetlen dolog, amihez ilyen fiatalon ragaszkodik a lány.*
- Egyébként Belnis nem szereti ha vallásról beszélünk.
*Jegyzi meg, mert eszébe jut a kis jelenet, amikor a templomkertben megkérdezte Belnist vallási hovatartozásáról. Akkor a lány nem válaszolt, elfordult és gyorsan témát váltott. Egyértelmű jelzése annak, hogy a vallás számára magánügy.*
- És bocsánat, amiért a könyvemet fontosabbank tartom nálatok.
*Lágyul meg a hangja ahhoz képest, ahogy Teysusról beszélt az előbb. Tényleg szégyelli magát. Belnis és Atehaner is azért van itt, hogy vele foglalkozzanak. Hagyni kéne a fenébe azt a buta könyvet, és örülni nekik.
Bocsánatkérését Belnis számára egy öleléssel, Atehaner iránt pedig egy csókkal erősíti meg.*
*Nem akarta megbántani Atehanert azzal, hogy nem foglalkozik vele, csak miután megértette, miről szól a könyv, amit olvas, a boldogság hevében el is felejtette, mennyire tiszteletlenség, és gorombaság ez mind párjával, mind Belnissel szemben.
Már épp menne vissza hozzájuk bocsánatot kérni, mikor az istenekről, konkrétan Teysusról szóló beszélgetést már meghallja.*
- Csalódtál benne? Én mondtam már neked párszor, hogy az összes isten csak hazugság. Nem támogatnak senkit sem. Amit elértél, azt mind magad érted el.
*Böki meg Atehaner mellkasát, és hangsúlyozza ki jobban a "magad" szót. Sosem hitt az istenekben, és nem is fog. Úgy tűnik, a férfi is csalódott bennük, ami csak megerősíti Meira ezen elvét. Talán az egyetlen dolog, amihez ilyen fiatalon ragaszkodik a lány.*
- Egyébként Belnis nem szereti ha vallásról beszélünk.
*Jegyzi meg, mert eszébe jut a kis jelenet, amikor a templomkertben megkérdezte Belnist vallási hovatartozásáról. Akkor a lány nem válaszolt, elfordult és gyorsan témát váltott. Egyértelmű jelzése annak, hogy a vallás számára magánügy.*
- És bocsánat, amiért a könyvemet fontosabbank tartom nálatok.
*Lágyul meg a hangja ahhoz képest, ahogy Teysusról beszélt az előbb. Tényleg szégyelli magát. Belnis és Atehaner is azért van itt, hogy vele foglalkozzanak. Hagyni kéne a fenébe azt a buta könyvet, és örülni nekik.
Bocsánatkérését Belnis számára egy öleléssel, Atehaner iránt pedig egy csókkal erősíti meg.*
1589. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-15 22:20:20
Üzenet elküldve: 2017-04-15 22:20:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Meira, Belnis//
*Úgy tűik, hogy rossz időpontban zavarta meg Meirát, ugyanis a lány inkább a könyvébe mered, minthogy szerelmével foglalkozzon. Ez ugyan rosszul esik a férfinak, de nem mutatja ki. Legalábbis próbálja.*
- Azt mondták, hogy itt tanulhatok, de elnézve ezeket a könyveket nem sok mindent fogok tudni megtanulni.
*Mondja, majd folytatja.*
- Tudod, csalódtam Teysusban, és a tanításaiban. Már nem támogat engem. Szerintem azért küldtek ide, mert azt hitték, hogy majd megtetszik néhány mágia ág, és akkor elhagyom őt. Teysus nem szereti, ha nem az ő varázslatait használják.
*Úgy tűik, hogy rossz időpontban zavarta meg Meirát, ugyanis a lány inkább a könyvébe mered, minthogy szerelmével foglalkozzon. Ez ugyan rosszul esik a férfinak, de nem mutatja ki. Legalábbis próbálja.*
- Azt mondták, hogy itt tanulhatok, de elnézve ezeket a könyveket nem sok mindent fogok tudni megtanulni.
*Mondja, majd folytatja.*
- Tudod, csalódtam Teysusban, és a tanításaiban. Már nem támogat engem. Szerintem azért küldtek ide, mert azt hitték, hogy majd megtetszik néhány mágia ág, és akkor elhagyom őt. Teysus nem szereti, ha nem az ő varázslatait használják.
1588. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-15 11:55:05
Üzenet elküldve: 2017-04-15 11:55:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Meira, Atehaner//
-Meira mesélt egy-két kedves emléket kettőtökről.
*Mosolyodik el Belnis biztatásképp Atehanerre, hogy nincs félni valója, barátnője valóban odavan érte. Meira fellelkesül, ha olyan helyre ér, ahová kellemes érzés köti. Mindig elmesél pár emlékfoszlányt. Ha jól emlékszik, a Templomkert pont ilyen hely.*
-Mi szél hozott a Mágustoronyba? Meirához jöttél?
*Kérdezi a félvér fiút. Lila szemű barátnője annyira meglepődik párja láttán, hogy feltételezhető, hogy Atehaner nem gyakran jár a Mágustorony környékén.*
-Meira mesélt egy-két kedves emléket kettőtökről.
*Mosolyodik el Belnis biztatásképp Atehanerre, hogy nincs félni valója, barátnője valóban odavan érte. Meira fellelkesül, ha olyan helyre ér, ahová kellemes érzés köti. Mindig elmesél pár emlékfoszlányt. Ha jól emlékszik, a Templomkert pont ilyen hely.*
-Mi szél hozott a Mágustoronyba? Meirához jöttél?
*Kérdezi a félvér fiút. Lila szemű barátnője annyira meglepődik párja láttán, hogy feltételezhető, hogy Atehaner nem gyakran jár a Mágustorony környékén.*
1587. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-14 18:44:38
Üzenet elküldve: 2017-04-14 18:44:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Belnis, Atehaner//
*Meira most még boldogabb, mint eddig. Itt van vele egy barátnője, megtanult varázsolni, és most már élete párja is velük van. Ő most picit a háttérben marad, csendesen figyeli a másik kettőt, ahogy ismerkedni próbálnak egymással. Meira valóban csak jókat mondott Atehanerreől, de csak jókat is gondol róla.*
- Hát, ha az istenektől akarsz valamit, azt itt tényleg nem találod meg.
*Mosolyog, majd amíg ők ismerkednek, Meira visszaül a könyvéhez tanulgatni. Minél előbb bizonyítani akar például Batonak, hogy most már nem olyan szerencsétlen, és ügyetlen, mint amikor Atehaner bemutatta őt neki.*
- Beszélgessetek nyugodtan, engem nem zavar. De ha épp nem figyelnék, ne haragudjatok.
*Nevetgél, azért szól, hogy ne nézzék őt még a megszokottnál is figyelmetlenebbnek.*
*Meira most még boldogabb, mint eddig. Itt van vele egy barátnője, megtanult varázsolni, és most már élete párja is velük van. Ő most picit a háttérben marad, csendesen figyeli a másik kettőt, ahogy ismerkedni próbálnak egymással. Meira valóban csak jókat mondott Atehanerreől, de csak jókat is gondol róla.*
- Hát, ha az istenektől akarsz valamit, azt itt tényleg nem találod meg.
*Mosolyog, majd amíg ők ismerkednek, Meira visszaül a könyvéhez tanulgatni. Minél előbb bizonyítani akar például Batonak, hogy most már nem olyan szerencsétlen, és ügyetlen, mint amikor Atehaner bemutatta őt neki.*
- Beszélgessetek nyugodtan, engem nem zavar. De ha épp nem figyelnék, ne haragudjatok.
*Nevetgél, azért szól, hogy ne nézzék őt még a megszokottnál is figyelmetlenebbnek.*
1586. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-14 00:31:02
Üzenet elküldve: 2017-04-14 00:31:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Meira, Belnis//
*Azt hitte, hogy Meira megijed majd tőle, azaz a köszönései formájától, de nem. Sőt, olyan széles mosoly varázsolódik az arcára, amitől a félvérnek nevethetnékje támad.
Elkapja a nyakába ugró lányt, és jó erősen átöleli, magába szívja az illatát.*
- Hát kíváncsian várom, hogy megmutasd.
*Mosolyog kedvesen a lányra, de az hirtelen a barátnője elé húzza. Hagyja, Meira hadd rángassa, nem akarja egy esetleges kínos helyzetbe hozni őt.*
- Szia!
*Köszön a barátnőre, és széles mosolyt farag az arcára.*
- Azt mondták, hogy itt hatékonya lehet mágiát tanulni, de nem hiszem, hogy nekem hatásos lenne.
*Vallja be, elvégre itt mennyi könyvet találhat az istenektől? Nem sokat.*
- Na, és, miket hallottál?
*Fordul Belnis felé.*
*Azt hitte, hogy Meira megijed majd tőle, azaz a köszönései formájától, de nem. Sőt, olyan széles mosoly varázsolódik az arcára, amitől a félvérnek nevethetnékje támad.
Elkapja a nyakába ugró lányt, és jó erősen átöleli, magába szívja az illatát.*
- Hát kíváncsian várom, hogy megmutasd.
*Mosolyog kedvesen a lányra, de az hirtelen a barátnője elé húzza. Hagyja, Meira hadd rángassa, nem akarja egy esetleges kínos helyzetbe hozni őt.*
- Szia!
*Köszön a barátnőre, és széles mosolyt farag az arcára.*
- Azt mondták, hogy itt hatékonya lehet mágiát tanulni, de nem hiszem, hogy nekem hatásos lenne.
*Vallja be, elvégre itt mennyi könyvet találhat az istenektől? Nem sokat.*
- Na, és, miket hallottál?
*Fordul Belnis felé.*
1585. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-13 20:59:50
Üzenet elküldve: 2017-04-13 20:59:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Meira, Atehaner//
*Belnis érzékeli, hogy valaki közeledik feléjük, hisz Belnis áll szembe a jövevénnyel. Mivel látja, hogy az illető nagy óvatossággal közelíti meg Meirát némi csalfa mosollyal, így nem szól közbe.
Aranyos ahogy a pár örül egymásnak. Meira annyira lelkes lesz, hogy a fiúnak azonnal elújságolja a jó hírt, miszerint tudja alkalmazni a mágiát. Barátnője be is mutatja a két idegent egymásnak.*
-Nagyon örvendek, Atehaner.
*Üdvözli a fiút.*
-Sokat hallottam már rólad.
*Mosolyog rá.*
-Csak jókat, nyugalom.
*Így igaz. Meira szerelméről már egy-két történetet ismer. A fiú a történetek alapján is, és élőben is ugyanolyan kedvesnek és udvariasnak tűnik. Atehaner valóban szereti a lányt, hisz olyan gyengéden lép oda párjához és szólítja meg.
Belnis áll, és nézi ahogy a párocska beszélget.*
*Belnis érzékeli, hogy valaki közeledik feléjük, hisz Belnis áll szembe a jövevénnyel. Mivel látja, hogy az illető nagy óvatossággal közelíti meg Meirát némi csalfa mosollyal, így nem szól közbe.
Aranyos ahogy a pár örül egymásnak. Meira annyira lelkes lesz, hogy a fiúnak azonnal elújságolja a jó hírt, miszerint tudja alkalmazni a mágiát. Barátnője be is mutatja a két idegent egymásnak.*
-Nagyon örvendek, Atehaner.
*Üdvözli a fiút.*
-Sokat hallottam már rólad.
*Mosolyog rá.*
-Csak jókat, nyugalom.
*Így igaz. Meira szerelméről már egy-két történetet ismer. A fiú a történetek alapján is, és élőben is ugyanolyan kedvesnek és udvariasnak tűnik. Atehaner valóban szereti a lányt, hisz olyan gyengéden lép oda párjához és szólítja meg.
Belnis áll, és nézi ahogy a párocska beszélget.*
1584. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:27:05
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:27:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Belnis, Atehaner//
- Nem tudtam, hogy ennyire szeretsz olvasni.
*Mondja Belnisnek mosolyogva. A szerelmes könyvek sosem vonzották annyira Meirát. Igazából azért, mert még fiatal, és nem is érti őket, így ezek az olvasmányok nem kötik le őt. Meg hát neki van olyan szerencséje, hogy nem kell erről olvasnia, megtapasztalhatja élőben.
Már egy ideje boldog párkapcsolatban él Atehanerrel, csak az utóbbi napokban keveset vannak együtt. Meirának tanulnia kell, és biztos, hogy párjának is megvannak a maga fontos teendői.
Közben, mikor Belnis a zárt ajtókat említi, Meira is az egyikre pillant. Sajnos nem tudja mi van mögöttük, de hogy kíváncsi-e rá? Bizonyára igen. Csak abban nem biztos, hogy jó ötlet ez a kíváncsiság. Előfordulhat, hogy az ajtó olyasmit rejt, amit jobb, ha nem tudnak. Talán élőholtakkal kísérleteztek odabent, és valóban félresikerült dolgokat rejt. Bár ezt inkább a vérkertben tudná elképzelni.*
- Nem tudom mi van ott, engem sem enged be a Mester. De szerintem még a nálam sokkal hatalmasabb mágusokat sem.
*És akkor lássunk csodát, a mai nap újra bebizonyítja, milyen kicsi is a világ. Az ember, vagy jelen esetben fél-elf, mindig ismerősökbe botlik. Ha még csak ismerősökről lenne szó, de az az Atehaner jelenik meg a toronyban, akiről Belnisnek már annyi mindent mesélt, és akire az előbb gondolt, mikor a romantikus könyvekről volt szó.
Meira persze nem veszi észre, ahogy a férfi hozzájuk lopakodik, hisz mint mindig, most is a holdon jár az esze. Hirtelen elsötétül előtte a világ, de csak azért, mert Ate ma is olyan huncut, mint máskor. Befogja Meira szemeit, megszólal számára kellemesen mély hangján. Ugyan nem látja, de a beszédstílusa és mondandója miatt ezer másik közül is felismerné.
Mikor Atehaner megfordul, szorosan átöleli, és mivel mással kezdené, mint, hogy elújságolja neki tanulmányaiban elért sikerét.*
- Szia, szia, szia! *Ugrik a nyakába.* Képzeld el, azt hiszem, most már értem! Értem a vízmágiáról szóló könyvet! Ha nem a toronyban lennénk, szerintem már varázsolni is tudnék. Mozgatni a vizet, nem szomjaznék, meg ilyenek, vagy valami... ilyesmi.
*Nevetgél saját magán is, hogy mennyire szétszórt tud lenni. Megragadja Atehaner karját, és Belnis elé húzza. Az előző mondatát még be sem fejezte, de már egy másik témában szólal meg újra.*
- Ő itt a barátnőm, Belnis. A Pegazusban ismertem meg őt, és elkísért engem egészen idáig, mert kalandra vágyott, én pedig nem akartam egyedül sétálni. *Majd Belnis felé fordul, hogy bemutassa neki párját.* És ő Atehaner. Az én drágám, akiről már annyit meséltem neked!
*Nem várta, hogy pont itt fog újra találkozni Atehanerrel, de most még inkább ugrálna örömében, ha tehetné.*
- Tényleg, mit keresel itt Ate? *Kérdezi nagy lila szemeivel pislogva.*
- Nem tudtam, hogy ennyire szeretsz olvasni.
*Mondja Belnisnek mosolyogva. A szerelmes könyvek sosem vonzották annyira Meirát. Igazából azért, mert még fiatal, és nem is érti őket, így ezek az olvasmányok nem kötik le őt. Meg hát neki van olyan szerencséje, hogy nem kell erről olvasnia, megtapasztalhatja élőben.
Már egy ideje boldog párkapcsolatban él Atehanerrel, csak az utóbbi napokban keveset vannak együtt. Meirának tanulnia kell, és biztos, hogy párjának is megvannak a maga fontos teendői.
Közben, mikor Belnis a zárt ajtókat említi, Meira is az egyikre pillant. Sajnos nem tudja mi van mögöttük, de hogy kíváncsi-e rá? Bizonyára igen. Csak abban nem biztos, hogy jó ötlet ez a kíváncsiság. Előfordulhat, hogy az ajtó olyasmit rejt, amit jobb, ha nem tudnak. Talán élőholtakkal kísérleteztek odabent, és valóban félresikerült dolgokat rejt. Bár ezt inkább a vérkertben tudná elképzelni.*
- Nem tudom mi van ott, engem sem enged be a Mester. De szerintem még a nálam sokkal hatalmasabb mágusokat sem.
*És akkor lássunk csodát, a mai nap újra bebizonyítja, milyen kicsi is a világ. Az ember, vagy jelen esetben fél-elf, mindig ismerősökbe botlik. Ha még csak ismerősökről lenne szó, de az az Atehaner jelenik meg a toronyban, akiről Belnisnek már annyi mindent mesélt, és akire az előbb gondolt, mikor a romantikus könyvekről volt szó.
Meira persze nem veszi észre, ahogy a férfi hozzájuk lopakodik, hisz mint mindig, most is a holdon jár az esze. Hirtelen elsötétül előtte a világ, de csak azért, mert Ate ma is olyan huncut, mint máskor. Befogja Meira szemeit, megszólal számára kellemesen mély hangján. Ugyan nem látja, de a beszédstílusa és mondandója miatt ezer másik közül is felismerné.
Mikor Atehaner megfordul, szorosan átöleli, és mivel mással kezdené, mint, hogy elújságolja neki tanulmányaiban elért sikerét.*
- Szia, szia, szia! *Ugrik a nyakába.* Képzeld el, azt hiszem, most már értem! Értem a vízmágiáról szóló könyvet! Ha nem a toronyban lennénk, szerintem már varázsolni is tudnék. Mozgatni a vizet, nem szomjaznék, meg ilyenek, vagy valami... ilyesmi.
*Nevetgél saját magán is, hogy mennyire szétszórt tud lenni. Megragadja Atehaner karját, és Belnis elé húzza. Az előző mondatát még be sem fejezte, de már egy másik témában szólal meg újra.*
- Ő itt a barátnőm, Belnis. A Pegazusban ismertem meg őt, és elkísért engem egészen idáig, mert kalandra vágyott, én pedig nem akartam egyedül sétálni. *Majd Belnis felé fordul, hogy bemutassa neki párját.* És ő Atehaner. Az én drágám, akiről már annyit meséltem neked!
*Nem várta, hogy pont itt fog újra találkozni Atehanerrel, de most még inkább ugrálna örömében, ha tehetné.*
- Tényleg, mit keresel itt Ate? *Kérdezi nagy lila szemeivel pislogva.*
1583. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:49:26
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:49:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Meira, Belnis//
*Atehaner sosem hitte, hogyha eljön ide, az majd segítségére lesz, de azért mégis tesz egy próbát. Most, hogy a kis megnyugtató séta után lelkének két hasadéka egy törékeny kapoccsal összefonódott, boldogan, de kételyekkel lép be a toronyba.*
~Azt mondták, hogy itt sokat lehet tanulni. Majd még meglátjuk.~
*Bemegy, sétál mindenféle könyvek között, levesz párat, belelapozgat, visszateszi. Nem igazán találja a helyét, amég meg nem lát egy ismerős alakot.*
~Csak nem?~
*Az arcára hirtelen széles mosoly villan, és nagyon halkan, lopakodva közelíti meg az áldozatot hátulról. Ha Meira nem veszi észre, akkor egy gyors mozdulattal hátulról befogja a szemeit. Megvárja, még kapálózik, majd a füléhez hajol.*
- Forró csókkal köszöntelek minden reggel.
*Ha ettől nem kapott szívrohamot a szerelme, akkor elengedi, ha igen, akkor inkább nem, nehogy eldőljön szegény.*
*Atehaner sosem hitte, hogyha eljön ide, az majd segítségére lesz, de azért mégis tesz egy próbát. Most, hogy a kis megnyugtató séta után lelkének két hasadéka egy törékeny kapoccsal összefonódott, boldogan, de kételyekkel lép be a toronyba.*
~Azt mondták, hogy itt sokat lehet tanulni. Majd még meglátjuk.~
*Bemegy, sétál mindenféle könyvek között, levesz párat, belelapozgat, visszateszi. Nem igazán találja a helyét, amég meg nem lát egy ismerős alakot.*
~Csak nem?~
*Az arcára hirtelen széles mosoly villan, és nagyon halkan, lopakodva közelíti meg az áldozatot hátulról. Ha Meira nem veszi észre, akkor egy gyors mozdulattal hátulról befogja a szemeit. Megvárja, még kapálózik, majd a füléhez hajol.*
- Forró csókkal köszöntelek minden reggel.
*Ha ettől nem kapott szívrohamot a szerelme, akkor elengedi, ha igen, akkor inkább nem, nehogy eldőljön szegény.*
1582. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:18:10
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:18:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Meira//
-Igen, találtam pár érdekes dolgot. A temérdek könyv nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Világ életemben nagyon nyitott voltam és rengeteget olvastam.
*Néha különcnek is tartják emiatt. Különösebben nem foglalkozik az ilyesfajta véleménnyel. Aki nem szeret olvasni, ne olvasson, de aki szereti ezt az elfoglaltságot, hagyják békén.*
-Ha egy boldog pár románcáról szól, ha valamilyen tudománnyal foglalkozó könyv akadt a kezembe, én mindenképpen élveztem.
*Így van. A könyvek mindenképpen fejlesztik a személyiséget. Olyan történeteket is leír, amit az olvasó nem biztos, hogy átélt már, vagy valaha átfog.*
-Mellesleg figyelmes lettem ajtókra és részlegekre, ahová az idejött olvasó nem mehet be.
*Izgalmasnak hangzik a "titkok részlege". Kicsit ötletel, hogy mi lehet az ajtók mögött. Talán félresikerült varázslatoknak eredményei, vagy olyan varázslatok, amiket jobb, ha nem kapnak meg. Igazán rejtélyes.*
-Szerinted mi lehet ott? Vagy te már jártál az ajtó túloldalán?
*Kíváncsiskodik Belnis. Kicsit kuncog. Lehet, hogy Meira tudja mi van a másik oldalon, de akkor nagyon szerencsés.*
-Igen, találtam pár érdekes dolgot. A temérdek könyv nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Világ életemben nagyon nyitott voltam és rengeteget olvastam.
*Néha különcnek is tartják emiatt. Különösebben nem foglalkozik az ilyesfajta véleménnyel. Aki nem szeret olvasni, ne olvasson, de aki szereti ezt az elfoglaltságot, hagyják békén.*
-Ha egy boldog pár románcáról szól, ha valamilyen tudománnyal foglalkozó könyv akadt a kezembe, én mindenképpen élveztem.
*Így van. A könyvek mindenképpen fejlesztik a személyiséget. Olyan történeteket is leír, amit az olvasó nem biztos, hogy átélt már, vagy valaha átfog.*
-Mellesleg figyelmes lettem ajtókra és részlegekre, ahová az idejött olvasó nem mehet be.
*Izgalmasnak hangzik a "titkok részlege". Kicsit ötletel, hogy mi lehet az ajtók mögött. Talán félresikerült varázslatoknak eredményei, vagy olyan varázslatok, amiket jobb, ha nem kapnak meg. Igazán rejtélyes.*
-Szerinted mi lehet ott? Vagy te már jártál az ajtó túloldalán?
*Kíváncsiskodik Belnis. Kicsit kuncog. Lehet, hogy Meira tudja mi van a másik oldalon, de akkor nagyon szerencsés.*
1581. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-12 19:37:38
Üzenet elküldve: 2017-04-12 19:37:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
-Tulajdonképpen nem vasból építették őket, hanem, amennyire tudom, fából, kócból, állati bőrökből, ilyesmiből. Állítólag olyan is akadt, aki egész komoly szerkezetet konstruált, de olyan is akadt aki mindössze, aki szárnyforma fakeretet épített, erre bőrt feszített, mindkét karjára kötött egy ilyet és futott az mezőn, csapkodva velük. Persze csak annyi történt, hogy jól elfáradt.
*Összeszedi a kimosott ruhaneműket és igyekszik úgy teríteni őket egymásra, hogy minél kevésbé gyűrődjenek. Lehet, hogy a torony gazdája nem ad ilyen apróságokra és észre sem venné a ráncokat, de Daewe figyel az apróságokra is. Most például Taitosra is, még ha a mágus nem nevezhető apróságnak.*
- A mágia jó ötlet lehet, ha jól tudom, van is olyan varázslat, amivel lehet dolgokat lebegtetni.
*Elneveti magát.*
- Ha egyszer összeállna egy csapat, nagy fantáziával és elszántsággal megáldott mágus és ezermester, egy nap mindannyian úgy repülhetnénk, mint a madarak.
*Ezt azért maga sem gondolja komolyan, hiszen nem tudja elképzelni, hogy az általa, főleg hallomásból ismert tákolmányok ilyesmire képesek lennének.*
- Egyszer elmegyünk oda.
*Néz vissza még egyszer a tó túlpartjára és talán csak a képzelete játszik vele, de kivenni véli Lihanech kontúrjait. Nem tudja mikor jöhet el ez a nap, apja de facto kitagadta, amikor közölte vele, hogy nekivág a nagyvilágnak. Az alkímiát, mint fura hóbortot még lenyelte, de az már sok volt neki, hogy lánya mindenféle alantas lényekkel kerüljön kapcsolatba. De talán egyszer tényleg hazamehet. Hiányzik neki a távoli város, hiányoznak az ismerős helyek, az ismerősök, de kellemes érzéssel tölti el, hogy Synmira és lakói nagyban enyhítik ezt a hiányt. Lassan pótolják is azt, amit elvesztett.*
*Nyugodtan mondhatjuk, hogy keményen dolgoztak egész nap, nem csoda, hogy gyakorlatilag mindenki farkasétvággyal veti rá magát a vacsorára. Talán még Worenth is, aki viszont legfeljebb az utazásban fáradhatott el. A lakoma közben, mert most lakoma neki a másnapos kenyér és a sajt is, ráadásul jó hírrel szolgál. Arthenior híres és komoly tudású alkimistájával találkozni nem mindennapi élmény lenne, hiszen eddig csak hírből halott felőle. Az sem lenne rossz, ha néhány ritka italra szert tehetnének, de ennél is izgalmasabb dolog jut az eszébe.*
- Mit gondolsz, Worenth mester, lenne esetleg arra lehetőség, hogy Nestar tanítson egy kicsit? Úgy hallom, hogy Artheniorban ő az egyik legjobb varázsitalok terén. Biztos elleshetnék néhány titkot, amiknek hasznukat vehetnénk.
*Az pedig jó, hogy Worenth magyarázatot fűz a döntéséhez, mert Daewe kicsit elszontyolodott miatta. Szívesen ment volna tovább a társasággal, de a mestermágus szavaiból világossá válik, hogy olyan helyre mennek, mely nem kibiceknek való. És Daewe se fegyverrel, se mágiával nem tudna segítségükre lenni. De valamivel talán mégis. Megtörli kicsit maszatos ujjait, aztán megoldja batyuja száját összefogó zsinórt és keresgélni kezd benne.*
- Szólni fogok nekik, ha nem jönnétek vissza. De visszajöttök. Ebben talán ezek is segítségetekre lesznek.
*Bólogat, aztán elkotorja azokat a fiolákat, amiket még az útra pakolt be elővigyázatosságból. Neki ezekre már nincs igazán szüksége, de a többieknek annál inkább.*
- Tessék!
*Nyújtja a kis szütyőt, amiben gondosan bebugyolálva ott lapul2 Fűzöld varázsital, melyek Worenth Yosdenhez kerülnek.
Továbbá található benne 2 Tengerkék varázsital is, szintén Worenth Yosden kapja őket. Aztán majd szétoszthatja mindent belátása szerint. Végül 1 Azúrkék varázsital is erősítheti a kis csapatot, ha Worenth Yosden úgy látja jónak. *
- Ragront is én vigyem haza?
*Van némi aggodalom a hangjában, nem tudja, hogy a warg neki is engedelmeskedik-e, vagy pedig komoly küzdelem lesz a Synmiráig vezető út?*
-Tulajdonképpen nem vasból építették őket, hanem, amennyire tudom, fából, kócból, állati bőrökből, ilyesmiből. Állítólag olyan is akadt, aki egész komoly szerkezetet konstruált, de olyan is akadt aki mindössze, aki szárnyforma fakeretet épített, erre bőrt feszített, mindkét karjára kötött egy ilyet és futott az mezőn, csapkodva velük. Persze csak annyi történt, hogy jól elfáradt.
*Összeszedi a kimosott ruhaneműket és igyekszik úgy teríteni őket egymásra, hogy minél kevésbé gyűrődjenek. Lehet, hogy a torony gazdája nem ad ilyen apróságokra és észre sem venné a ráncokat, de Daewe figyel az apróságokra is. Most például Taitosra is, még ha a mágus nem nevezhető apróságnak.*
- A mágia jó ötlet lehet, ha jól tudom, van is olyan varázslat, amivel lehet dolgokat lebegtetni.
*Elneveti magát.*
- Ha egyszer összeállna egy csapat, nagy fantáziával és elszántsággal megáldott mágus és ezermester, egy nap mindannyian úgy repülhetnénk, mint a madarak.
*Ezt azért maga sem gondolja komolyan, hiszen nem tudja elképzelni, hogy az általa, főleg hallomásból ismert tákolmányok ilyesmire képesek lennének.*
- Egyszer elmegyünk oda.
*Néz vissza még egyszer a tó túlpartjára és talán csak a képzelete játszik vele, de kivenni véli Lihanech kontúrjait. Nem tudja mikor jöhet el ez a nap, apja de facto kitagadta, amikor közölte vele, hogy nekivág a nagyvilágnak. Az alkímiát, mint fura hóbortot még lenyelte, de az már sok volt neki, hogy lánya mindenféle alantas lényekkel kerüljön kapcsolatba. De talán egyszer tényleg hazamehet. Hiányzik neki a távoli város, hiányoznak az ismerős helyek, az ismerősök, de kellemes érzéssel tölti el, hogy Synmira és lakói nagyban enyhítik ezt a hiányt. Lassan pótolják is azt, amit elvesztett.*
*Nyugodtan mondhatjuk, hogy keményen dolgoztak egész nap, nem csoda, hogy gyakorlatilag mindenki farkasétvággyal veti rá magát a vacsorára. Talán még Worenth is, aki viszont legfeljebb az utazásban fáradhatott el. A lakoma közben, mert most lakoma neki a másnapos kenyér és a sajt is, ráadásul jó hírrel szolgál. Arthenior híres és komoly tudású alkimistájával találkozni nem mindennapi élmény lenne, hiszen eddig csak hírből halott felőle. Az sem lenne rossz, ha néhány ritka italra szert tehetnének, de ennél is izgalmasabb dolog jut az eszébe.*
- Mit gondolsz, Worenth mester, lenne esetleg arra lehetőség, hogy Nestar tanítson egy kicsit? Úgy hallom, hogy Artheniorban ő az egyik legjobb varázsitalok terén. Biztos elleshetnék néhány titkot, amiknek hasznukat vehetnénk.
*Az pedig jó, hogy Worenth magyarázatot fűz a döntéséhez, mert Daewe kicsit elszontyolodott miatta. Szívesen ment volna tovább a társasággal, de a mestermágus szavaiból világossá válik, hogy olyan helyre mennek, mely nem kibiceknek való. És Daewe se fegyverrel, se mágiával nem tudna segítségükre lenni. De valamivel talán mégis. Megtörli kicsit maszatos ujjait, aztán megoldja batyuja száját összefogó zsinórt és keresgélni kezd benne.*
- Szólni fogok nekik, ha nem jönnétek vissza. De visszajöttök. Ebben talán ezek is segítségetekre lesznek.
*Bólogat, aztán elkotorja azokat a fiolákat, amiket még az útra pakolt be elővigyázatosságból. Neki ezekre már nincs igazán szüksége, de a többieknek annál inkább.*
- Tessék!
*Nyújtja a kis szütyőt, amiben gondosan bebugyolálva ott lapul2 Fűzöld varázsital, melyek Worenth Yosdenhez kerülnek.
Továbbá található benne 2 Tengerkék varázsital is, szintén Worenth Yosden kapja őket. Aztán majd szétoszthatja mindent belátása szerint. Végül 1 Azúrkék varázsital is erősítheti a kis csapatot, ha Worenth Yosden úgy látja jónak. *- Ragront is én vigyem haza?
*Van némi aggodalom a hangjában, nem tudja, hogy a warg neki is engedelmeskedik-e, vagy pedig komoly küzdelem lesz a Synmiráig vezető út?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3533-3552