// Északi zarándoklat //
*Daewe meséjét azért Taitos is jócskán végighallgatja, sőt, még el is gondolkodik a szavakon.*
~Egy fogadó, itt?~
*Gondolkodik el.*
~Nagyszerű ötlet lenne. Igazán.~
*Olyannyira, hogy egészen fel is lelkesül az ötleten. Bizonyosan fel fogja vetni a dolgot a környékbélieknek, ha lesz elég pénze hozzá.*
-Szörnyen hangzik.
*Kommentálja végül az árust. Ezt már észrevette, jobb, ha másoknak a velük történteket fejti ki elsőnek.*
-Talán nem is baj az. Legyen csak tudatlan.
*Jó dolog híresnek lenni ugyanis, a Zöldfülűnek azonban ez soha nem volt konkrét, közvetlen célja.*
-A tornyot meg fogadalomból takarítanánk. A mester megajándékozott pár titokkal, amit ezzel tudnánk meghálálni.
*Magyarázza, aztán kicsit sejtelmesebben folytatja.*
-Megerősített abban, hogy Synmira jó hely.
*És ezzel talán el is mondott mindent, amit akart, mehetnek dolgukra. Egy szót azért még közbeszúr.*
-Jó, hogy van aki rendezi az italokat.
*Küld mellé egy mosolyt is.*
~Neki ez talán érdekes is. Testhezálló.~
*Azzal most már tényleg eltűnik a lépcsőn.*
//Tavaszi nagytakarítás//
*Lassan felébred mindenki.*
-Jó reggelt!
*Köszön szépen sorban a felkelőknek. Daewe kelte előtti nyögését nem igazán hallja, pedig ha tudná jót nevetne rajta, főleg, ha az okokat is láthatná.*
-Nagyon jó!
*Dicséri meg a tündért.*
-Igazán jól haladsz.
*Egy pillanatig eszébe jut a tegnapi este.*
~Talán...~
*A könyv visszakérését és a tegnap tanultak papírra vetését fontolgatja, végül azonban csak hagyja az egészet.*
~Neki most fontosabb.~
-Gömbök, bizony.
*Már mindenki érezheti, hogy igen, közeleg a pillanat, amikor a mai első bölcsesség is kicsúszik a száján, és igen, meg is történik.*
-Kicsi holdacskák.
*Meséli kissé tündéresen-gyerekesen. Taitos nehezen vonatkoztat el attól, hogy az aprók hasonlítanak egymásra. Úgy a gyerekek, mint a törpék, nomeg a tündérek.*
-A hold pedig egymaga megmozgatja a tengert, mikor árral, vagy apállyal játszik, így jó védelmező is lehet, ha ilyen erős.
*Mondja ki az igazságot. Habár soha nem kellett félnie elalváskor, azért néha elmormolja ezt az igét, ha úgy adódik, hogy messze a biztos helyektől szenderedne el.*
-Ha végeztél bemutatlak egy lovagnak.
*Itt Krestvirre vigyorog.*
~Na az egy bolond este volt.~
*Gondol vissza arra, mikor tanítványát beavatta a sötétség mélyebb titkaiba is.*
~De hol van még a vége.~
*Ha már Krestviren pihen a szeme, hozzá is szól.*
-Ha te végeztél a megjegyzéssel, te is szólj. Van még mit.
*Ajánl fel egy következő lépcsőfokot. Végezetül Daewe kap egy kis hálálkodást.*
-Jó, az jó lenne, köszönöm. A mester dolgait kéne kimosni. Akkor ha megettük kezdjük is azzal, hogy kirámoljuk a mosatlant a szobájából.
*Indítványozza. Aztán Loka is kap egy kedves szót.*
-Te pihenj csak Loka, nekünk jó, ha gyakoroljuk kicsit az alázatot, neked viszont, hát lesz lehetőséged azt hiszem.
*Próbál tapintatosan fogalmazni arról, hogy pokoli lesz majd az ikreket felnevelni, még így, a gyereknevelés igazi mélységeit nem ismerő Taitos szemében is.
A reggeli befejeztével pedig fel is áll, hogy elindulhassanak dolgukra.*
*Krestvir és Daewe társaságának reményében vág neki arra, ahol tegnap a mestert elmenni látta. A szoba most nyitva, és egy kellemes meglepetés is éri őket, ugyanis a koszos dolgok egy kupacban ott tornyosulnak picit térd fölé érve.*
-Azt hiszem nem akarta, hogy bemenjünk.
*Néz a szennyesre, aztán elf társukhoz fordul.*
-Akkor ezeket intézed? Krestvir segítsen?
*Ugyebár a torony legfelső szintjén állnak most, hosszú az út lefele.*
-Nézd, van vödör, meg rongy is!
*Mosolyodik el a kupac mögé pillantva.*
-Akkor úgy tűnik lefele mind megyünk vízért.
*Örül meg, és el is kap egy vödröt, belehajít egy pár rongyot és szennyest is, majd körbetekint a hold ág szintjén.*
~Mennyi tudás.~
*Ha lesz egy kis idejük beszélgetni, Taitos Krestvirhez is szól egy kevés személyeset.*
-Krestvir, tudod mit láttam tegnap?
*Költői a kérdés persze.*
-Van egy zárt részleg.
*Csillan szeme élesen és érdeklődve.*
-Persze a nyitottat elolvasni sincs pénzem, de képzelem mi lehet ott.
*Vigyorodik el, és igyekszik a társalgásba a kevésbé ismert leányt is bevonni.*
-Az alkímia területén vannak titkosabb részlegek, amiket senki sem tud igazán? Még azt sem, hogy pontosan mi is az?
*Kérdezi tényleg érdeklődve.*
-Egyszer hallottam arról, hogy valaki igyekezett aranyat gyártani savakból és varázsitalokból, ez lehetséges volna?
*Így beszélgetve cipekedhetnek hát lefele a tóhoz.*