Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:13:02
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:13:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Vannak néhányan, kik mindig, mindenben képesek voltak helytállni, és közel tökéleteset nyújtva maradtak fenn a legendákban. A kulcsszó azonban pontosan ez: mesék, mítoszok szereplői ők és a Thargodrym-Thargodar jellemből fakadóan csak igen ritkán "tökéletesek". Sokkal inkább esendőek és gyarlók.*
- Azt látom. *dörmög, ám hangjába elégedettség vegyül. A lány bólogatását helyeslésnek veszi, de ő maga is biztos benne, hogy a mágiának, mint mindennek, megvannak a hátrányai és árnyoldalai. A Szellemek és az Istenek nem alkotnak semmit gyenge pont nélkül, hiszen az egyensúly és a "lehetőség" ezen világ (és majd minden világ) alapköve.*
*Amíg a lány elpakolja a tekercseket, Kagan a nyomaikat tünteti el: morzsák, ételmaradékok, nyomok a porban (ez utóbbit nagy gonddal, hozzáértéssel és némi trükközéssel) - mind eltűnnek, mintha itt sem jártak volna; legalább a vezér terve ez. A kivitelezésben legjobb tudása szerint jár el, így alig valami tanúskodik majd arról, hogy itt jártak.*
- Gyere. *ő lép ki elsőnek, ám előtte megtorpan a nyitott ajtó előtt, megvárva, míg szeme hozzászokik a kinti verőfényhez. Csak miután meggyőződik róla, hogy a lovak nyugodtan legelésznek, nem jelezve veszély, csak akkor lép ki a torony elé.*
- Tisztának tűnik. *szól hátra, mert bár biztosan van erre is valami varázslat, ő még mindig jobban bízik a szemében és ösztöneiben.*
- Hol folytatjuk? Megnézzük ezt a Kikötőt? Meghívtalak egy csemegére, emlékszel?
*Vannak néhányan, kik mindig, mindenben képesek voltak helytállni, és közel tökéleteset nyújtva maradtak fenn a legendákban. A kulcsszó azonban pontosan ez: mesék, mítoszok szereplői ők és a Thargodrym-Thargodar jellemből fakadóan csak igen ritkán "tökéletesek". Sokkal inkább esendőek és gyarlók.*
- Azt látom. *dörmög, ám hangjába elégedettség vegyül. A lány bólogatását helyeslésnek veszi, de ő maga is biztos benne, hogy a mágiának, mint mindennek, megvannak a hátrányai és árnyoldalai. A Szellemek és az Istenek nem alkotnak semmit gyenge pont nélkül, hiszen az egyensúly és a "lehetőség" ezen világ (és majd minden világ) alapköve.*
*Amíg a lány elpakolja a tekercseket, Kagan a nyomaikat tünteti el: morzsák, ételmaradékok, nyomok a porban (ez utóbbit nagy gonddal, hozzáértéssel és némi trükközéssel) - mind eltűnnek, mintha itt sem jártak volna; legalább a vezér terve ez. A kivitelezésben legjobb tudása szerint jár el, így alig valami tanúskodik majd arról, hogy itt jártak.*
- Gyere. *ő lép ki elsőnek, ám előtte megtorpan a nyitott ajtó előtt, megvárva, míg szeme hozzászokik a kinti verőfényhez. Csak miután meggyőződik róla, hogy a lovak nyugodtan legelésznek, nem jelezve veszély, csak akkor lép ki a torony elé.*
- Tisztának tűnik. *szól hátra, mert bár biztosan van erre is valami varázslat, ő még mindig jobban bízik a szemében és ösztöneiben.*
- Hol folytatjuk? Megnézzük ezt a Kikötőt? Meghívtalak egy csemegére, emlékszel?
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:03:43
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:03:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Nem lehet egyszerre minden az ember lánya, különben vagy belerokkan, vagy egyiket sem tudja igazán jól csinálni. Tehát Isurii fiatal felnőtt nő első sorban, csak aztán mágus, majd bármi más. Ha elég nagy hatalma lesz talán megengedheti majd magának a bibircsókot és a zsíros hajat, de az a nap még nem jött el. Meg egyébként sem érezné úgy jól magát, de ha már szottyos lesz és öreg legalább lesz még egy ütőkártya a markában. Az azért nem árt. De nem tudna hatalmas mágus, tökéletes álomnő, remek harcos, magabiztos vezető... meg ki tudja még mi minden lenni egyszerre.*
-Kihasználom az alkalmat...
*Vigyorog Kaganra, de nem fejezi be a mondatot. Bizonyára sejti a férfi is, hogy mire gondol húga. Kihasználja az alkalmat, hogy maguk közt vannak, kihasználja az alkalmat, hogy nem kell a törzs előtt figyelnie minden szavát, nehogy lerombolja fivére tekintélyét a sok jöttment előtt.*
-Olyasmi.
*Bólogat, bár nem igazán tudja még elképzelni a helyzetet. Vannak előnyei és hátrányai is.Ha támadnia kell, kétségtelenül előnye van annak, ha a gyilkos fegyver nyom nélkül eltűnik, de ha párviadalra kerülne sor, vagy éppen ő védekezne mással szemben, akkor igen kellemetlen ha elpárolog kezéből az erre alkalmas eszköz.
Meglepetten pillant vissza Kaganra, mikor az a régen használt ősi nyelvet idézi fel. Tökéletesen megérti őt a lány és válaszolni is tud saját nyelvükön neki, hiába beszélte már régen. De nem igazán tud mit mondani az elhangzottakra.*
-Mehetünk!
*Biccent bátyjának és lesöpri magáról a tekercseket, azokat összehajtva visszapakolja őket a helyükre. Nincs már itt dolga, a fizetséget elrejtette. Ha van itt bárki, akit jogosan megillet, akkor meg fogja lelni. Ha nincs, hát szerencsés aki rábukkan.*
*Nem lehet egyszerre minden az ember lánya, különben vagy belerokkan, vagy egyiket sem tudja igazán jól csinálni. Tehát Isurii fiatal felnőtt nő első sorban, csak aztán mágus, majd bármi más. Ha elég nagy hatalma lesz talán megengedheti majd magának a bibircsókot és a zsíros hajat, de az a nap még nem jött el. Meg egyébként sem érezné úgy jól magát, de ha már szottyos lesz és öreg legalább lesz még egy ütőkártya a markában. Az azért nem árt. De nem tudna hatalmas mágus, tökéletes álomnő, remek harcos, magabiztos vezető... meg ki tudja még mi minden lenni egyszerre.*
-Kihasználom az alkalmat...
*Vigyorog Kaganra, de nem fejezi be a mondatot. Bizonyára sejti a férfi is, hogy mire gondol húga. Kihasználja az alkalmat, hogy maguk közt vannak, kihasználja az alkalmat, hogy nem kell a törzs előtt figyelnie minden szavát, nehogy lerombolja fivére tekintélyét a sok jöttment előtt.*
-Olyasmi.
*Bólogat, bár nem igazán tudja még elképzelni a helyzetet. Vannak előnyei és hátrányai is.Ha támadnia kell, kétségtelenül előnye van annak, ha a gyilkos fegyver nyom nélkül eltűnik, de ha párviadalra kerülne sor, vagy éppen ő védekezne mással szemben, akkor igen kellemetlen ha elpárolog kezéből az erre alkalmas eszköz.
Meglepetten pillant vissza Kaganra, mikor az a régen használt ősi nyelvet idézi fel. Tökéletesen megérti őt a lány és válaszolni is tud saját nyelvükön neki, hiába beszélte már régen. De nem igazán tud mit mondani az elhangzottakra.*
-Mehetünk!
*Biccent bátyjának és lesöpri magáról a tekercseket, azokat összehajtva visszapakolja őket a helyükre. Nincs már itt dolga, a fizetséget elrejtette. Ha van itt bárki, akit jogosan megillet, akkor meg fogja lelni. Ha nincs, hát szerencsés aki rábukkan.*
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-02 11:58:59
Üzenet elküldve: 2014-08-02 11:58:59
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
//Sziklaszirtek//
-Persze megértem. *bólint a hórihorgas mágus, mivel mindenképpen most az a lényeg, hogy az ember tiszta fejjel tudjon gondolkodni, és ehhez előbb kell a magány, hogy rendet tudjon tenni a fejében.*
-Rendben. *tápászkodik fel szép lassan, majd követi a gnómot.*
//Mágustorony//
-Talán lehet abban valami amit mondasz. *mondja, közben szép lassan lépeget, és a mágustornyot vizsgálgatja ezúttal tüzetesebben mint úgy általában.*
-Ez elég ijesztő. *kerekednek el a mágus szemei, mikor Nyma végigmondja a feltételezését.* -Ugyanakkor nem elvetendő. A tornyot körbefonó energia már távolról is érezhető, úgy ahogy a Mestert körülvevő is. Mégis. *vakargatja meg állát, végignéz a tornyon, majd úja a nő felé fordul.* -Valahogy úgy érzem nem leszünk közelebb a megoldáshoz. Az az érzésem a dolog amit keresünk nem itt van. Nem most. *tűnődik maga elé, mint aki nagyon keresgéli a megfejtést végül megszólal.*
-Beszéljünk hát a Mesterrel. *mondja majd nyitja az ajtót és Nyma-t előbb természetesen előre engedi, majd becsukja maguk mögött az ajtót.*
-Mester. *szól az öregnek aki ismét barátságos mosollyal az arcán áll rendelkezésükre.*
-Nyma megosztott velem valamit, de kíváncsiak lennénk a maga véleményére is. *mondja, majd hagyja, hogy Nyma elmondja mit is szeretne, a végén pedig mielőtt az öreg bármiféle választ adna ő szólal fel.*
-Ön szerint megoldható egy varázslat kifejlesztése? *néz kérdően az öregre aki hátrateszi kezét, párszor megfordul tengelye körül, megpödri dús szakállát, majd a két érdeklődő felé fordul.*
-Megoldható, de nem könnyű, mivel elég kombinált varázslatról beszélünk. Időre lesz szükségünk. Meditálok rajta. *bólint az öreg, majd elvonul.*
-Reméljük kitalál valamit a Mester. *szólal meg Worenth.* -Addig mi is foglaljuk el magunkat. *mondja, majd letelepedik az asztalnál lévő egyik üres székre.*
//Sziklaszirtek//
-Persze megértem. *bólint a hórihorgas mágus, mivel mindenképpen most az a lényeg, hogy az ember tiszta fejjel tudjon gondolkodni, és ehhez előbb kell a magány, hogy rendet tudjon tenni a fejében.*
-Rendben. *tápászkodik fel szép lassan, majd követi a gnómot.*
//Mágustorony//
-Talán lehet abban valami amit mondasz. *mondja, közben szép lassan lépeget, és a mágustornyot vizsgálgatja ezúttal tüzetesebben mint úgy általában.*
-Ez elég ijesztő. *kerekednek el a mágus szemei, mikor Nyma végigmondja a feltételezését.* -Ugyanakkor nem elvetendő. A tornyot körbefonó energia már távolról is érezhető, úgy ahogy a Mestert körülvevő is. Mégis. *vakargatja meg állát, végignéz a tornyon, majd úja a nő felé fordul.* -Valahogy úgy érzem nem leszünk közelebb a megoldáshoz. Az az érzésem a dolog amit keresünk nem itt van. Nem most. *tűnődik maga elé, mint aki nagyon keresgéli a megfejtést végül megszólal.*
-Beszéljünk hát a Mesterrel. *mondja majd nyitja az ajtót és Nyma-t előbb természetesen előre engedi, majd becsukja maguk mögött az ajtót.*
-Mester. *szól az öregnek aki ismét barátságos mosollyal az arcán áll rendelkezésükre.*
-Nyma megosztott velem valamit, de kíváncsiak lennénk a maga véleményére is. *mondja, majd hagyja, hogy Nyma elmondja mit is szeretne, a végén pedig mielőtt az öreg bármiféle választ adna ő szólal fel.*
-Ön szerint megoldható egy varázslat kifejlesztése? *néz kérdően az öregre aki hátrateszi kezét, párszor megfordul tengelye körül, megpödri dús szakállát, majd a két érdeklődő felé fordul.*
-Megoldható, de nem könnyű, mivel elég kombinált varázslatról beszélünk. Időre lesz szükségünk. Meditálok rajta. *bólint az öreg, majd elvonul.*
-Reméljük kitalál valamit a Mester. *szólal meg Worenth.* -Addig mi is foglaljuk el magunkat. *mondja, majd letelepedik az asztalnál lévő egyik üres székre.*
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-01 01:04:22
Üzenet elküldve: 2014-08-01 01:04:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Kagan is barátkozik Isurii frissen elnyert szabadságával és ennek következményeivel, de szerencsére egy ideje nem gondolt a dologra. A Thargodarok vezére, ki manapság mint Thargarod Ura szerepel saját és mások szavaiban, alapvetően nem ellensége a női egyenjogúságnak... amennyiben a nő úgy viselkedik, mint egy harcos. Mint Akheel, Tharirin, vagy Elenyel. Ám Isurii, aki tagadhatatlan "nősége" mellett próbál egyenlő lenni (és ráadásul Kagan húgaként teszi ezt), egyelőre megoldhatatlan problémaként tornyosul Kagan elé. Ezért inkább nem is gondol a dologra, úgy egyszerűbb.*
- C-c-c, de nagy lett a szád, húgi! *vigyorog vissza, mert ha a mágiában nem is, a harcban meglehetősen jártas, valószínűleg simán lenyomná Isuriit.*
~ Bár ki tudja, mi van még a tarsolyában. ~ *szerencsére húga azon kevés személyek közé tartozik, akiben feltétel nélkül megbízik és ez a jövőben is sarokköve lesz mind kettejük kapcsolatának, mind pedig a mágusképzésüknek: csak azt fogják istápolni, aki bekerül a "belső körbe".*
- Nem rossz. Egy gyilkos fegyver, ami idővel eltűnik. Se nyom, se fegyver, csak egy átvágott torok és egy ártatlan, fehér hajú lány! *Kagan fejében a mágikus képességek még mindig az Áldottakra jellemző fehér hajjal van összefüggésben, nem is igazán tudja máshogy elképzelni a dolgot. A bizsergés és a furcsa érzések lassan elmúlnak.*
- Aha. *dünnyögi, majd elvigyorodik. Máris számtalan ötlet fogalmazódik meg benne, csatamágusokkal és harci sámánokkal támogatott pajzsfalakról, távolról segítő varázstudók által vezetett orgyilkos csapatokról.*
- Saját világot építünk, Isurii. Ez a felfuvalkodott városi kutyáknak még nem tűnik fel, és ez így van jól. Ám hamarosan a Vasbordájú birodalma újra felemeli büszke fejét, és egyesíti uralma alatt az elveszett földeket. *a lány felé biccent, majd lehalkítja a hangját - bár csak ketten vannak, de akárki figyelhet. Óhatatlanul is átvált ősei nyelvére, melyet errefelé nem nagyon beszél rajtuk kívül senki.*
- Vérrel és vassal, igaz? Meg mágiával...és ésszel! *ütögeti meg saját koponyáját, de igazából Isuriira gondol, akinek rafinériáját és szárnyaló szellemiségét csak szerzett gátlásai fogják vissza.*
- Új világ van születőben. És mi... az első Thargodarok kovácsoljuk ki. *Egy birodalom, mi a Kikötőtől a Hold Karavánpihenőig terjed, mely elég erős, hogy elűzze az ork hordákat az erdőkből és a hegyekből. Egy birodalom, mely gyökerei miatt mind a hegyek vad népével, mind a puszták nomád törzseivel megtalálja a hangot.*
- De ebből semmi nem lesz, ha minket is belep a por, nemde? Gyere, a hátasod már hiányol. Vagy még van itt dolgunk?
*Kagan is barátkozik Isurii frissen elnyert szabadságával és ennek következményeivel, de szerencsére egy ideje nem gondolt a dologra. A Thargodarok vezére, ki manapság mint Thargarod Ura szerepel saját és mások szavaiban, alapvetően nem ellensége a női egyenjogúságnak... amennyiben a nő úgy viselkedik, mint egy harcos. Mint Akheel, Tharirin, vagy Elenyel. Ám Isurii, aki tagadhatatlan "nősége" mellett próbál egyenlő lenni (és ráadásul Kagan húgaként teszi ezt), egyelőre megoldhatatlan problémaként tornyosul Kagan elé. Ezért inkább nem is gondol a dologra, úgy egyszerűbb.*
- C-c-c, de nagy lett a szád, húgi! *vigyorog vissza, mert ha a mágiában nem is, a harcban meglehetősen jártas, valószínűleg simán lenyomná Isuriit.*
~ Bár ki tudja, mi van még a tarsolyában. ~ *szerencsére húga azon kevés személyek közé tartozik, akiben feltétel nélkül megbízik és ez a jövőben is sarokköve lesz mind kettejük kapcsolatának, mind pedig a mágusképzésüknek: csak azt fogják istápolni, aki bekerül a "belső körbe".*
- Nem rossz. Egy gyilkos fegyver, ami idővel eltűnik. Se nyom, se fegyver, csak egy átvágott torok és egy ártatlan, fehér hajú lány! *Kagan fejében a mágikus képességek még mindig az Áldottakra jellemző fehér hajjal van összefüggésben, nem is igazán tudja máshogy elképzelni a dolgot. A bizsergés és a furcsa érzések lassan elmúlnak.*
- Aha. *dünnyögi, majd elvigyorodik. Máris számtalan ötlet fogalmazódik meg benne, csatamágusokkal és harci sámánokkal támogatott pajzsfalakról, távolról segítő varázstudók által vezetett orgyilkos csapatokról.*
- Saját világot építünk, Isurii. Ez a felfuvalkodott városi kutyáknak még nem tűnik fel, és ez így van jól. Ám hamarosan a Vasbordájú birodalma újra felemeli büszke fejét, és egyesíti uralma alatt az elveszett földeket. *a lány felé biccent, majd lehalkítja a hangját - bár csak ketten vannak, de akárki figyelhet. Óhatatlanul is átvált ősei nyelvére, melyet errefelé nem nagyon beszél rajtuk kívül senki.*
- Vérrel és vassal, igaz? Meg mágiával...és ésszel! *ütögeti meg saját koponyáját, de igazából Isuriira gondol, akinek rafinériáját és szárnyaló szellemiségét csak szerzett gátlásai fogják vissza.*
- Új világ van születőben. És mi... az első Thargodarok kovácsoljuk ki. *Egy birodalom, mi a Kikötőtől a Hold Karavánpihenőig terjed, mely elég erős, hogy elűzze az ork hordákat az erdőkből és a hegyekből. Egy birodalom, mely gyökerei miatt mind a hegyek vad népével, mind a puszták nomád törzseivel megtalálja a hangot.*
- De ebből semmi nem lesz, ha minket is belep a por, nemde? Gyere, a hátasod már hiányol. Vagy még van itt dolgunk?
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:45:02
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:45:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Sokat gondolkozott már ő is ezen, pontosan tudja mit várnak tőle, de valahányszor elképzelte mindig felsült, vagy nem is volt elég bátorsága ahhoz sem, hogy megpróbálja. Még szerencse, hogy a gyakorlat mást mutat. Nem szabadna gondolkoznia ezeken, csak tennie amit a szíve diktál és akkor nem lesz baj. Mert ha igazán komoly vész fenyeget, akkor Isura is lehet számítani. De ameddig van valaki, bárki a közelében, akit ő magánál alkalmasabbnak tart, hát rá fogja testálni a döntéshozás felelősségét. Még csak barátkozik saját szabadságával és a vele járó következményekkel. Most tanulja azt, amit a gyermekek. Vajon szüleinknek is ennyi fondorlatos megoldásra van szüksége, vagy csak Kagan és Lea járatják vele a bolondját? Akárhogy is, Isu feje még nem fáj ezek miatt, hiszen mit sem tudnak az otthoni eseményekről, fivére pedig még ha száját húzogatva is, de kénytelen tartania magát a kettejük közt kötött kis megállapodáshoz.*
-Hm!
*Morran rosszalló pillantásokat lövellve a férfi felé. Neki csak ne emlegesse ezeket a tüzes dolgokat senki, mert lefagyasztja a golyszlijait! Már ... egyszer, ha majd tudni fogja hogyan kell ezt megtenni pontosan. *
-Belédvágjam, hogy kiderítsük?
*Vigyorog Kaganra és közelebb hajol hozzá, de csak azért, hogy bátyja elvehesse a fegyvert, mielőtt szertefoszlik a varázslat.*
-Nem tart túl sokáig, de amíg tart, addig igazi.
*A költői kérdést hallva kénytelen felnevetni. Bizony, egy erősebb mágustól nincs sok értelme elvenni a fegyvert, de a két hozzájuk tévedő idegen közül eddig Zrekilnek lett volna esélye hasonlót művelni. A Vaslábúval szemben szkeptikus a lány továbbra is.*
-De ez már egy komolyabb varázslat, nem fogja minden tanonc elsütni.
*Teszi hozzá, mielőtt túlmisztifikálná fivére a varázslástant. Ez már túlmutat az egyszerű trükk kategóriáján. Azokat út közben már megmutatta bátyjának: élelemszerzés, rendezett viselet, fényes lények tánca, vagy az az ezüstös derengés, amit a tűznél is láthatott.*
-Nem tudom. De tényleg.
*Veszi át a fegyvert, ami hamarosan szertefoszlik kezei közt, mintha soha nem is lett volna.*
-Hát olyanokra nincs szükség. Harcosaink mellé inkább olyanok kellenének, akik védik őket. Mágiával. Ha ötvözni tudnánk ezeket a varázslatokat a támadó taktikánkkal... *Dől hátra ő is és karjait széttárva megtámaszkodik könyökeivel a mögötte lévő asztalon. Körülötte poros tekercsek hevernek szanaszét.*
-... ember legyen a talpán, aki megállítja a csapatunk!
*Sokat gondolkozott már ő is ezen, pontosan tudja mit várnak tőle, de valahányszor elképzelte mindig felsült, vagy nem is volt elég bátorsága ahhoz sem, hogy megpróbálja. Még szerencse, hogy a gyakorlat mást mutat. Nem szabadna gondolkoznia ezeken, csak tennie amit a szíve diktál és akkor nem lesz baj. Mert ha igazán komoly vész fenyeget, akkor Isura is lehet számítani. De ameddig van valaki, bárki a közelében, akit ő magánál alkalmasabbnak tart, hát rá fogja testálni a döntéshozás felelősségét. Még csak barátkozik saját szabadságával és a vele járó következményekkel. Most tanulja azt, amit a gyermekek. Vajon szüleinknek is ennyi fondorlatos megoldásra van szüksége, vagy csak Kagan és Lea járatják vele a bolondját? Akárhogy is, Isu feje még nem fáj ezek miatt, hiszen mit sem tudnak az otthoni eseményekről, fivére pedig még ha száját húzogatva is, de kénytelen tartania magát a kettejük közt kötött kis megállapodáshoz.*
-Hm!
*Morran rosszalló pillantásokat lövellve a férfi felé. Neki csak ne emlegesse ezeket a tüzes dolgokat senki, mert lefagyasztja a golyszlijait! Már ... egyszer, ha majd tudni fogja hogyan kell ezt megtenni pontosan. *
-Belédvágjam, hogy kiderítsük?
*Vigyorog Kaganra és közelebb hajol hozzá, de csak azért, hogy bátyja elvehesse a fegyvert, mielőtt szertefoszlik a varázslat.*
-Nem tart túl sokáig, de amíg tart, addig igazi.
*A költői kérdést hallva kénytelen felnevetni. Bizony, egy erősebb mágustól nincs sok értelme elvenni a fegyvert, de a két hozzájuk tévedő idegen közül eddig Zrekilnek lett volna esélye hasonlót művelni. A Vaslábúval szemben szkeptikus a lány továbbra is.*
-De ez már egy komolyabb varázslat, nem fogja minden tanonc elsütni.
*Teszi hozzá, mielőtt túlmisztifikálná fivére a varázslástant. Ez már túlmutat az egyszerű trükk kategóriáján. Azokat út közben már megmutatta bátyjának: élelemszerzés, rendezett viselet, fényes lények tánca, vagy az az ezüstös derengés, amit a tűznél is láthatott.*
-Nem tudom. De tényleg.
*Veszi át a fegyvert, ami hamarosan szertefoszlik kezei közt, mintha soha nem is lett volna.*
-Hát olyanokra nincs szükség. Harcosaink mellé inkább olyanok kellenének, akik védik őket. Mágiával. Ha ötvözni tudnánk ezeket a varázslatokat a támadó taktikánkkal... *Dől hátra ő is és karjait széttárva megtámaszkodik könyökeivel a mögötte lévő asztalon. Körülötte poros tekercsek hevernek szanaszét.*
-... ember legyen a talpán, aki megállítja a csapatunk!
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:31:21
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:31:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Mindössze enyhe csalódottságot érez a válasz hallatán, szívesen vett volna Isuriitól valami igazi varázslatot. A lány a törzs jövőjének egyik záloga - ha ő nem, akkor senki sem fogja védeni őket a mágikus síkok csatamezőin. A fegyverek útján járva majd Kagan és harcosai, a Szellemek és Ősök köreiben pedig Leandana és talán a renegát ork, Ugug lesz védőjük. De igazi, tőről metszett varázsló is kell hogy legyen a csapatban.*
- Az sem rossz. Te is tudod, hogy nem vagyok valami ostoba lovag. *Kagan sosem kedvelte a városi igricek által megénekelt szemtől szembeni becsületes harcot. Ha gyengébb, akkor azért nem, mert jó eséllyel az utolsó küzdelme lett volna, ha meg erősebb, akkor azért, meg bármikor beüthet a mennykő, vagy egy kis balszerencse miatt egy gyenge ellenféltől szenved vereséget - és fogadja a halált, mert az az ő köreiben gyakran ugyanazt jelenti.*
- Jól van na, csak kérdeztelek. *vigyorodik el, nem ragaszkodva egy tűzlabdához se. Különösen, mert népét délen pont a tűzmágusok fékezték meg - szóval nem köthetőek jó történetek ehhez a mágiaághoz.*
- Nem hangzik rosszul. *dörmögi, mert egy vezérnek ezek létfontosságú kérdések lehetnek: ki az ellenség és hol van? Vajon az új ágyas átvágja éjjel a torkát? Mérgezett ez a sör itt előtte?*
- Fúúú. *húzódik hátra, amikor Isurii kezében megjelenik egy tőr, de nem nyúl érte, Összehúzott szemmel méregeti először a pengét, aztán a lányt, majd megint a pengét.*
- És ez... igazi? *kérdezi halkan, majd érte nyúl és óvatosan elveszi. Mogorván méregeti a kezében, aztán fogja, és leborotvál egy rövid szőrcsíkot az alkarjáról.*
- Hmmm. *dünnyögi, aztán teátrálisan vállat von.*
- Na, akkor ennyit a fegyverelvételről meg a motozásról, nem igaz? *próbál vidám képet vágni, de rájön, hogy egy igazán erős mágus ellen Thargarod védelme fabatkát sem ér.*
~ És ez csak egy egyszerűbb trükk. Hmm. ~ *eddig is sejtette, hogy a Törzsszövetség több varázstudót is "el fog bírni", de egyre inkább biztos benne. Ám ebben inkább húga a szaktekintély.*
- Mit gondolsz, hány... varázslóra lesz szükségünk a jövőben? *kérdezi, visszaadva a tőrt; biccentése elárulja, hogy büszke és le van nyűgözve. Ez már igen.*
- És mifélékre? Mert olyan, mint az az Argus, meg a pohos gnóm, nem nagyon illik a képbe.
*Mindössze enyhe csalódottságot érez a válasz hallatán, szívesen vett volna Isuriitól valami igazi varázslatot. A lány a törzs jövőjének egyik záloga - ha ő nem, akkor senki sem fogja védeni őket a mágikus síkok csatamezőin. A fegyverek útján járva majd Kagan és harcosai, a Szellemek és Ősök köreiben pedig Leandana és talán a renegát ork, Ugug lesz védőjük. De igazi, tőről metszett varázsló is kell hogy legyen a csapatban.*
- Az sem rossz. Te is tudod, hogy nem vagyok valami ostoba lovag. *Kagan sosem kedvelte a városi igricek által megénekelt szemtől szembeni becsületes harcot. Ha gyengébb, akkor azért nem, mert jó eséllyel az utolsó küzdelme lett volna, ha meg erősebb, akkor azért, meg bármikor beüthet a mennykő, vagy egy kis balszerencse miatt egy gyenge ellenféltől szenved vereséget - és fogadja a halált, mert az az ő köreiben gyakran ugyanazt jelenti.*
- Jól van na, csak kérdeztelek. *vigyorodik el, nem ragaszkodva egy tűzlabdához se. Különösen, mert népét délen pont a tűzmágusok fékezték meg - szóval nem köthetőek jó történetek ehhez a mágiaághoz.*
- Nem hangzik rosszul. *dörmögi, mert egy vezérnek ezek létfontosságú kérdések lehetnek: ki az ellenség és hol van? Vajon az új ágyas átvágja éjjel a torkát? Mérgezett ez a sör itt előtte?*
- Fúúú. *húzódik hátra, amikor Isurii kezében megjelenik egy tőr, de nem nyúl érte, Összehúzott szemmel méregeti először a pengét, aztán a lányt, majd megint a pengét.*
- És ez... igazi? *kérdezi halkan, majd érte nyúl és óvatosan elveszi. Mogorván méregeti a kezében, aztán fogja, és leborotvál egy rövid szőrcsíkot az alkarjáról.*
- Hmmm. *dünnyögi, aztán teátrálisan vállat von.*
- Na, akkor ennyit a fegyverelvételről meg a motozásról, nem igaz? *próbál vidám képet vágni, de rájön, hogy egy igazán erős mágus ellen Thargarod védelme fabatkát sem ér.*
~ És ez csak egy egyszerűbb trükk. Hmm. ~ *eddig is sejtette, hogy a Törzsszövetség több varázstudót is "el fog bírni", de egyre inkább biztos benne. Ám ebben inkább húga a szaktekintély.*
- Mit gondolsz, hány... varázslóra lesz szükségünk a jövőben? *kérdezi, visszaadva a tőrt; biccentése elárulja, hogy büszke és le van nyűgözve. Ez már igen.*
- És mifélékre? Mert olyan, mint az az Argus, meg a pohos gnóm, nem nagyon illik a képbe.
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:16:14
Üzenet elküldve: 2014-08-01 00:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Túl sokáig nem váratja testvérét, de azért örül, hogy nem valamelyik kotnyeles kísérőt küldette el vele fivére. Ilyenkor kifejezetten zavaró lenne a lány számára. Majd alkalomadtán azért kifaggatja Kagant, hogy mi oka volt személyesen elkísérni őt azon túl, hogy ki tudja mi óta nem szakadt el a törzstől épp csak annyi időre, míg könnyített magán, vagy hált.*
-Túl nagyok az elvárásaid. A legtöbb itteni mágia nem túl látványos. Védelmet nyújt, elrejtőzhetsz... Semmi durva.
*Mosolyog a férfire. Ami azt illeti neki tetszenek ezek a dolgok, a szóban forgó tűzmágiától a víz leveri.*
-Ne tüzeskedjél itt nekem, mert lehűtelek! *Csóválja meg a fejét fanyalogva. Utálja a tüzet. Persze, csodálatosan szépséges és ő is belebambul, míg várja, hogy elkészüljön a vacsora. Az élet része, mint rengeteg más dolog (amit szintén nem kedvel), de ha kényszerítenék se szívesen használna tűzmágiát. Véleménye szerint a levegő, vagy a víz is van olyan erős, ha nem erősebb... Próbált már valaki megállítani egy tornádót, vagy özönvizet? Sikerült már megfékezni egy hegyomlást?*
-Van itt olyan, ami megmutatja az ellenséged, semlegesíti a mérget, vagy épp ellenkezőleg. Ezek inkább ilyen... praktikák.
*Elmondja az egyik friss varázsigét, s reméli, hogy megfogan a varázs. Abban az esetben jobbjában megjelenik egy tőr, amit Kagan felé is nyújt somolyogva.*
-Olyan "tőrös-dolog", igen.
*Jobban ő sem tudná elmagyarázni egyelőre. Egyik ágba sem illesztené bele ezeket a varázslatokat, de mégis kapcsolódnak hozzájuk a maguk módján.*
A varázsló egy Fegyver felruházás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, mely 3 kör múlva levegővé foszlik. A fegyver átadható.
*Túl sokáig nem váratja testvérét, de azért örül, hogy nem valamelyik kotnyeles kísérőt küldette el vele fivére. Ilyenkor kifejezetten zavaró lenne a lány számára. Majd alkalomadtán azért kifaggatja Kagant, hogy mi oka volt személyesen elkísérni őt azon túl, hogy ki tudja mi óta nem szakadt el a törzstől épp csak annyi időre, míg könnyített magán, vagy hált.*
-Túl nagyok az elvárásaid. A legtöbb itteni mágia nem túl látványos. Védelmet nyújt, elrejtőzhetsz... Semmi durva.
*Mosolyog a férfire. Ami azt illeti neki tetszenek ezek a dolgok, a szóban forgó tűzmágiától a víz leveri.*
-Ne tüzeskedjél itt nekem, mert lehűtelek! *Csóválja meg a fejét fanyalogva. Utálja a tüzet. Persze, csodálatosan szépséges és ő is belebambul, míg várja, hogy elkészüljön a vacsora. Az élet része, mint rengeteg más dolog (amit szintén nem kedvel), de ha kényszerítenék se szívesen használna tűzmágiát. Véleménye szerint a levegő, vagy a víz is van olyan erős, ha nem erősebb... Próbált már valaki megállítani egy tornádót, vagy özönvizet? Sikerült már megfékezni egy hegyomlást?*
-Van itt olyan, ami megmutatja az ellenséged, semlegesíti a mérget, vagy épp ellenkezőleg. Ezek inkább ilyen... praktikák.
*Elmondja az egyik friss varázsigét, s reméli, hogy megfogan a varázs. Abban az esetben jobbjában megjelenik egy tőr, amit Kagan felé is nyújt somolyogva.*
-Olyan "tőrös-dolog", igen.
*Jobban ő sem tudná elmagyarázni egyelőre. Egyik ágba sem illesztené bele ezeket a varázslatokat, de mégis kapcsolódnak hozzájuk a maguk módján.*
A varázsló egy Fegyver felruházás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, mely 3 kör múlva levegővé foszlik. A fegyver átadható.
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:56:15
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:56:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Mélyet sóhajt, aztán kényelmesen hátradől és az utolsó falaton kérődzik tovább. Ő úgy gondolta, a bemutató most lesz, nem "majd valamikor", ám láthatóan Isurii túlságosan bele van butulva a sok betübe meg mágikus ákombákomba. Neki már a feje is fáj, de azt nem tudja eldönteni, hogy csak az írott szó zavaró közelsége, vagy a torony tagadhatatlan aurája miatt érzi magát kutyául.*
*Amíg Isurii olvas, Kagan nézelődik, vagy csak egyszerűen bambul, pihenteti az agyát. Jó érzés egy kicsit kiszabadulni a táborból, a felelősség és a kötelmek alól - fél éve már, hogy szinte ki sem tette a lábát Thargarodból, annyi volt a dolog.*
- Hát... valami, amit látok. Ami nem csak fényjáték, meg puszta gyertyaláng. Amúgy nem tudom... mit lehet kívánni? *kacsint végül a lányra, de aztán érdeklődve, feltámadó kíváncsisággal hallgatja annak elemzését.*
- Aham. A tűzről se? Arról szólnak leginkább a regéink, Wegtorenről. *nem igazán érti ezeket a mágia-dolgokat, de a saját vonatkoztatási rendszerében tud azért gondolkodni.*
- Szóval ez olyan, hogy se nem harcos, se nem íjász, se nem orgyilkos... inkább olyasmi, amit bármelyik használhat, tőrvívás mondjuk? Ilyen... szabad varázslatok? *ne mondhassa a húga, hogy a bátyját nem érdeklik a hobbijai, nem igaz?*
- Aham, értelek. És ezek mifélék? Se nem víz, se föld se nem levegő... akkor ilyen villámok? Vagy sötétség? Esetleg valami természetbeli dolog? *fantáziája kissé csődöt mond, amikor ebben a témában kell találgatni, de igyekszik. És bizsereg.*
*Mélyet sóhajt, aztán kényelmesen hátradől és az utolsó falaton kérődzik tovább. Ő úgy gondolta, a bemutató most lesz, nem "majd valamikor", ám láthatóan Isurii túlságosan bele van butulva a sok betübe meg mágikus ákombákomba. Neki már a feje is fáj, de azt nem tudja eldönteni, hogy csak az írott szó zavaró közelsége, vagy a torony tagadhatatlan aurája miatt érzi magát kutyául.*
*Amíg Isurii olvas, Kagan nézelődik, vagy csak egyszerűen bambul, pihenteti az agyát. Jó érzés egy kicsit kiszabadulni a táborból, a felelősség és a kötelmek alól - fél éve már, hogy szinte ki sem tette a lábát Thargarodból, annyi volt a dolog.*
- Hát... valami, amit látok. Ami nem csak fényjáték, meg puszta gyertyaláng. Amúgy nem tudom... mit lehet kívánni? *kacsint végül a lányra, de aztán érdeklődve, feltámadó kíváncsisággal hallgatja annak elemzését.*
- Aham. A tűzről se? Arról szólnak leginkább a regéink, Wegtorenről. *nem igazán érti ezeket a mágia-dolgokat, de a saját vonatkoztatási rendszerében tud azért gondolkodni.*
- Szóval ez olyan, hogy se nem harcos, se nem íjász, se nem orgyilkos... inkább olyasmi, amit bármelyik használhat, tőrvívás mondjuk? Ilyen... szabad varázslatok? *ne mondhassa a húga, hogy a bátyját nem érdeklik a hobbijai, nem igaz?*
- Aham, értelek. És ezek mifélék? Se nem víz, se föld se nem levegő... akkor ilyen villámok? Vagy sötétség? Esetleg valami természetbeli dolog? *fantáziája kissé csődöt mond, amikor ebben a témában kell találgatni, de igyekszik. És bizsereg.*
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:24:56
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:24:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Isu helyzete egészen kivételes, mert lassan kijelentheti bátran, hogy ő egy Thargodar tudor. És mint minden valamire való tudor teljesen elveszik a betűk közt, szinte ki sem tudja szakítani a tekercsekből tekintetét. Ide-oda kapkodja fejét, hogy minél többet megtudhasson és minél rövidebb idő alatt.*
-Én sem értem, én sem.
*Dünnyögi a papírhalom alól és percekig nem válaszol még bátyja kötekedésére. Igen, azt mondta mutatni fog pár trükköt. Majd abban az egy hétben, míg hazavánszorognak. Nem gondolta, hogy most azonnal rögtön nekiáll kiselőadást tartani, főleg mivel még maga is csak most ismerkedik az igazán érdekes varázsigékkel. Majd beszélgetnek róla az út közben, úgysem fognak tudni mást csinálni. Nem versenyeztethetik végig lovaikat unaloműzés ként, mert félúton kimúlnának. Már előbb ők, aztán a lovak.
Ő is ismeri jól a régi regéket, nem véletlen kutat ennyire veszettül azok után a varázslatok után. Ha jobban belegondol, egy kicsit hatalommániássá nőtte ki magát ő maga is. Vére hordozza a hajlamot, vagy az elmúlt évek visszafogottságának óvó kerítésén belül sikerült ilyen magasra növesztenie ezt a vágyat... jó kérdés. A választ még ő sem tudja.*
-Lesz varázslat. Lesz-lesz-lesz-lesz...
*Ismételgeti és közben előkotor egy korábban félrepakolt iratot.*
-Mit szeretnél látni? Mi győzne meg?
*Emeli fel fejét végre, de még mielőtt válasz érkezne folytatja.*
-Úgy látom itt nem fogom megtalálni amit keresek. Se a hold, se a víz, se a levegő erejéről nem szólnak az írások. Ez mintha... független lenne minden létező elemtől. Amiket itt látok leírva azok ilyen sehova be nem illő igék, de kétségkívül hasznosak.
*Isu helyzete egészen kivételes, mert lassan kijelentheti bátran, hogy ő egy Thargodar tudor. És mint minden valamire való tudor teljesen elveszik a betűk közt, szinte ki sem tudja szakítani a tekercsekből tekintetét. Ide-oda kapkodja fejét, hogy minél többet megtudhasson és minél rövidebb idő alatt.*
-Én sem értem, én sem.
*Dünnyögi a papírhalom alól és percekig nem válaszol még bátyja kötekedésére. Igen, azt mondta mutatni fog pár trükköt. Majd abban az egy hétben, míg hazavánszorognak. Nem gondolta, hogy most azonnal rögtön nekiáll kiselőadást tartani, főleg mivel még maga is csak most ismerkedik az igazán érdekes varázsigékkel. Majd beszélgetnek róla az út közben, úgysem fognak tudni mást csinálni. Nem versenyeztethetik végig lovaikat unaloműzés ként, mert félúton kimúlnának. Már előbb ők, aztán a lovak.
Ő is ismeri jól a régi regéket, nem véletlen kutat ennyire veszettül azok után a varázslatok után. Ha jobban belegondol, egy kicsit hatalommániássá nőtte ki magát ő maga is. Vére hordozza a hajlamot, vagy az elmúlt évek visszafogottságának óvó kerítésén belül sikerült ilyen magasra növesztenie ezt a vágyat... jó kérdés. A választ még ő sem tudja.*
-Lesz varázslat. Lesz-lesz-lesz-lesz...
*Ismételgeti és közben előkotor egy korábban félrepakolt iratot.*
-Mit szeretnél látni? Mi győzne meg?
*Emeli fel fejét végre, de még mielőtt válasz érkezne folytatja.*
-Úgy látom itt nem fogom megtalálni amit keresek. Se a hold, se a víz, se a levegő erejéről nem szólnak az írások. Ez mintha... független lenne minden létező elemtől. Amiket itt látok leírva azok ilyen sehova be nem illő igék, de kétségkívül hasznosak.
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:06:25
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:06:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*A paranoia a tudorok szerint betegség, de a Thargodaroknak eddig egészen jól bevált - ha a Thargodrym-törzsfő is elég gyanakvó lett volna, a Véres Menyegző egész más véget ér.*
- Idegenséget. Olyan hatalmat, amit nem értek. *böki ki lassan, kifejezve ellenérzését a mágiával, mint ismeretlen, különöse erővel szemben.*
- Áh, mindegy. *legyint, és inkább tömni kezdi a fejét. Furcsa neki ez a torony, már csak az elhagyatottságával is, de ha jól tudja, nem ez az egyetlen üres épület a "városiak" felségterületén.*
~ Ostoba pazarlók. ~ *mogorváskodik magában, hiszen még ez az öreg torony is komoly kihívást jelentene egy fosztogató csapatnak, ha körül lenne véve valami egyszerű fallal és meg lenne tömve íjászokkal meg néhány keménykötésű harcossal. Erre itt áll üresen.*
- Akkor? Azt mondtad, lesz pár trükk? *húzza fel a szemöldökét, kötekedő kis mosollyal provokálva a lányt, hátha lesz egy kis varázslat.*
- Szerintem ez amúgy is csak szemvényvesztés. Se a kövér Argus, de még Zrekil se mutatott fel se semmi eredetit, vagy valamire való vajákolást. Láng a bot végén meg ugráló kicsi fénylények, ugyan már... *legyint, közben gonoszkodó pillantást vet Isuriira.*
- Az ősi rúnák igazi hatalomról beszéltek, hegyeket elsöprő, tengert szétválasztó erőről, amivel őseink mindannyian rendelkeztek egykor. *mereng el egy kicsit. Régen imádta ezeket a történeteket, amelyek a Vasbordájú népéről és pusztító harcosairól szóltak, kik egyszerre bírták az acél és a mágia hatalmát.*
*A paranoia a tudorok szerint betegség, de a Thargodaroknak eddig egészen jól bevált - ha a Thargodrym-törzsfő is elég gyanakvó lett volna, a Véres Menyegző egész más véget ér.*
- Idegenséget. Olyan hatalmat, amit nem értek. *böki ki lassan, kifejezve ellenérzését a mágiával, mint ismeretlen, különöse erővel szemben.*
- Áh, mindegy. *legyint, és inkább tömni kezdi a fejét. Furcsa neki ez a torony, már csak az elhagyatottságával is, de ha jól tudja, nem ez az egyetlen üres épület a "városiak" felségterületén.*
~ Ostoba pazarlók. ~ *mogorváskodik magában, hiszen még ez az öreg torony is komoly kihívást jelentene egy fosztogató csapatnak, ha körül lenne véve valami egyszerű fallal és meg lenne tömve íjászokkal meg néhány keménykötésű harcossal. Erre itt áll üresen.*
- Akkor? Azt mondtad, lesz pár trükk? *húzza fel a szemöldökét, kötekedő kis mosollyal provokálva a lányt, hátha lesz egy kis varázslat.*
- Szerintem ez amúgy is csak szemvényvesztés. Se a kövér Argus, de még Zrekil se mutatott fel se semmi eredetit, vagy valamire való vajákolást. Láng a bot végén meg ugráló kicsi fénylények, ugyan már... *legyint, közben gonoszkodó pillantást vet Isuriira.*
- Az ősi rúnák igazi hatalomról beszéltek, hegyeket elsöprő, tengert szétválasztó erőről, amivel őseink mindannyian rendelkeztek egykor. *mereng el egy kicsit. Régen imádta ezeket a történeteket, amelyek a Vasbordájú népéről és pusztító harcosairól szóltak, kik egyszerre bírták az acél és a mágia hatalmát.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 22:52:21
Üzenet elküldve: 2014-07-31 22:52:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Az óvatosság nem árt, de sosem jó, ha túlzásokba esik az ember. Betegséghez vezethet és ahol betegség van ott rossz dolgok történnek.
Isurii annyira nem érzi furcsának ezt a helyet, de talán a korábbi okfejtése miatt. Ha nemes kisasszony lenne (mert néha elképzeli azért magát úgy), akkor biztosan itt kerítene sort egy kései légyottra.
Persze, ha nem tartana attól, hogy valami szottyos öreg varázslómester közben kukkolja őket, vagy ami még rosszabb! Varázslataival belekontárkodik az édes percekbe.
A falat megáll a szájában, lejjebb ereszti a maga elé tartott tekercset és ha lenne csinos kis szemlencséje, akkor azt is kissé lejjebb tolná, mikor Kagan feszengése egyértelművé válik. Egyik szürke szemöldöke kissé feljebb is csúszik, így pislog fivérére értetlenül, aztán rendezi magát és újra nyammogni kezd.*
-Miért, mit jelent ez a hely?
*Nem teljesen érti mivel van Kagannak baja, hiszen a lány nem lát mást a helyben, mint egy Forrást, ahol tudásszomját zavartalanul csillapíthatja. Semmi több, vagy kevesebb. Mielőtt elmennének majd otthagy egy kis batyut a pergameneken. Remélhetőleg jó kezekbe kerül.*
-Ühüüüm.
*Fel se pillant, de azért figyel. Érdekes módon ilyen dolgokban elég ügyes. Ha mosogatnia és beszélgetnie kellene egyszerre egészen biztos szétvágná az ujjait egy... kiskanállal! Ám gyorsan tanul, ha olyasmiről van szó, ami kifejezetten érdekli.*
-Részeg? Az különös.
*Csöndesedik el egy kicsit, de nem tudja mi válthat ki ilyesmit Kaganból.*
-Na nem, n-nem lesz itt izé... *annyira mondani akarja hirtelen felindulásból, hogy összeakad a nyelve* -Nem fogok itt parádézni, mint a vásári majom! Nem erről szól ez itt, na!
*Hesseget jobbjával Kagan felé, hogy hagyja békén az ilyen dolgaival.*
*Az óvatosság nem árt, de sosem jó, ha túlzásokba esik az ember. Betegséghez vezethet és ahol betegség van ott rossz dolgok történnek.
Isurii annyira nem érzi furcsának ezt a helyet, de talán a korábbi okfejtése miatt. Ha nemes kisasszony lenne (mert néha elképzeli azért magát úgy), akkor biztosan itt kerítene sort egy kései légyottra.
Persze, ha nem tartana attól, hogy valami szottyos öreg varázslómester közben kukkolja őket, vagy ami még rosszabb! Varázslataival belekontárkodik az édes percekbe.
A falat megáll a szájában, lejjebb ereszti a maga elé tartott tekercset és ha lenne csinos kis szemlencséje, akkor azt is kissé lejjebb tolná, mikor Kagan feszengése egyértelművé válik. Egyik szürke szemöldöke kissé feljebb is csúszik, így pislog fivérére értetlenül, aztán rendezi magát és újra nyammogni kezd.*
-Miért, mit jelent ez a hely?
*Nem teljesen érti mivel van Kagannak baja, hiszen a lány nem lát mást a helyben, mint egy Forrást, ahol tudásszomját zavartalanul csillapíthatja. Semmi több, vagy kevesebb. Mielőtt elmennének majd otthagy egy kis batyut a pergameneken. Remélhetőleg jó kezekbe kerül.*
-Ühüüüm.
*Fel se pillant, de azért figyel. Érdekes módon ilyen dolgokban elég ügyes. Ha mosogatnia és beszélgetnie kellene egyszerre egészen biztos szétvágná az ujjait egy... kiskanállal! Ám gyorsan tanul, ha olyasmiről van szó, ami kifejezetten érdekli.*
-Részeg? Az különös.
*Csöndesedik el egy kicsit, de nem tudja mi válthat ki ilyesmit Kaganból.*
-Na nem, n-nem lesz itt izé... *annyira mondani akarja hirtelen felindulásból, hogy összeakad a nyelve* -Nem fogok itt parádézni, mint a vásári majom! Nem erről szól ez itt, na!
*Hesseget jobbjával Kagan felé, hogy hagyja békén az ilyen dolgaival.*
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 22:12:41
Üzenet elküldve: 2014-07-31 22:12:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Mosolya lehervad a visszaszólásra, és mogorván dünnyög valamit a pofátlan húgokról és a bevert szájacskájukról, ám a javaslatnak megfelelően lepakol.*
- Az óvatosság sosem árt! *erősíti meg azt, ami lassan Isuriiba is beleivódik, egyben rátromfolva a lány túlzásokról alkotott véleményére is. Körbepillant, majd meghúzza a vállát; fel nem foghatja, mitől jobb ebben a poros, szutykos kőtoronyban enni, mint odakinn a szabad levegőn, netán lóháton.*
- Én sem. Furcsa hely és furcsán érzem magam. *összevont szemöldökkel nézi az ujjait, melyek újra bizseregni kezdenek, de ezúttal másképp. Erősen koncentrál, és valami tompa fenyegetés-szerűséget érzékel, ám nem úgy, mint eddig, amikor az ösztöne jelzett bajt. Sokkal konkrétabb, egyben felzaklatóbb, kezelhetetlenebb érzés.*
- Ez a torony zavar. Vagyis... amit jelent. Nem tudom. *néz zavartan húgára, de aztán megembereli magát, és letelepszik, hogy egyen. Nem túlzottan éhes, de ha már pont ő javasolta, nem tolja el magától az ételt.*
- Az a sövény is ilyen volt. Tudod, meséltem már, az a...la-bi-tin-tás. Rintás. Na. Ott is furán éreztem magam. *morogja, aztán elhallgat, és hagyja Isuriit kibontakozni. Amikor húga végez, próbál mosolyogni, de nem igazán megy.*
- Nem tudom. Úgy érzem magam, mintha részeg lennék, de nem vagyok. Furcsa érzés. Na mutasd, mit tudsz! *helyezi magát kényelembe, legyűrve a késztetést, hogy vakarózzon, szaladgáljon, beszéljen, vagy a földön fetrengve forogjon. Nem megy könnyen.*
*Mosolya lehervad a visszaszólásra, és mogorván dünnyög valamit a pofátlan húgokról és a bevert szájacskájukról, ám a javaslatnak megfelelően lepakol.*
- Az óvatosság sosem árt! *erősíti meg azt, ami lassan Isuriiba is beleivódik, egyben rátromfolva a lány túlzásokról alkotott véleményére is. Körbepillant, majd meghúzza a vállát; fel nem foghatja, mitől jobb ebben a poros, szutykos kőtoronyban enni, mint odakinn a szabad levegőn, netán lóháton.*
- Én sem. Furcsa hely és furcsán érzem magam. *összevont szemöldökkel nézi az ujjait, melyek újra bizseregni kezdenek, de ezúttal másképp. Erősen koncentrál, és valami tompa fenyegetés-szerűséget érzékel, ám nem úgy, mint eddig, amikor az ösztöne jelzett bajt. Sokkal konkrétabb, egyben felzaklatóbb, kezelhetetlenebb érzés.*
- Ez a torony zavar. Vagyis... amit jelent. Nem tudom. *néz zavartan húgára, de aztán megembereli magát, és letelepszik, hogy egyen. Nem túlzottan éhes, de ha már pont ő javasolta, nem tolja el magától az ételt.*
- Az a sövény is ilyen volt. Tudod, meséltem már, az a...la-bi-tin-tás. Rintás. Na. Ott is furán éreztem magam. *morogja, aztán elhallgat, és hagyja Isuriit kibontakozni. Amikor húga végez, próbál mosolyogni, de nem igazán megy.*
- Nem tudom. Úgy érzem magam, mintha részeg lennék, de nem vagyok. Furcsa érzés. Na mutasd, mit tudsz! *helyezi magát kényelembe, legyűrve a késztetést, hogy vakarózzon, szaladgáljon, beszéljen, vagy a földön fetrengve forogjon. Nem megy könnyen.*
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 21:49:40
Üzenet elküldve: 2014-07-31 21:49:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Isurii nem látja bátyja elégedett mosolyát, túlságosan leköti figyelmét a hely(zet). Kopogtat még párat, de nem jön válasz, úgyhogy benyitnak végül.*
-Nyitva van, leszerszámozhatod magad.
*Vigyorog hátra fivérére, aki szinte teljes harci díszben pompázik. Nem árt az óvatosság, ezt már megtanulta ő is (annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban nem erről volt híres a fiatal lány), de azért érzése szerint Kagan néha túlzásba viszi.*
-Persze! Tökéletes lesz, csak gondoltam ha már itt le tudunk ülni és aránylag biztonságos a hely, akkor megebédelhetnénk itt. Nem gondolod? Kényelmesebb, mint lóháton, vagy a bogarak közt valami mezőn. *Magyarázza, közben pár poros tekercset pakol maga mellé és ha kap egy harapnivaló gyümit, akkor annak majszolása közben memorizálja a benne lévő leírást.*
-Nem tudom mi bajod van. Nagyon... romantikus. Titokzatos, izgalmas kis hely, olyan ahová a városi kisasszonyok elszöknének a lovagjukkal. Persze, csak egy éjszakára, mert nagyjából annyi időre lehet félretenni az úri kényt. Nem igaz?
*Magyarázza szórakozottan, de közben eszik, olvas, tanul és még levegőt is vesz!
Nem túl pompás a torony belseje sem, annyi biztos, de megteszi. Nem fognak soká időzni és ami azt illeti inkább egy mágikus toronyban időzik bent, mint egy idegen erdőben odakint. Főleg azok után, amiket Daeros mesélt neki. Nem lehet azt tudni miféle vadak élnek errefelé is. A kikötőben nem látott ugyan annyi őrt, amit annak tud be, hogy nincs is rájuk akkora szükség, de a torony inkább csak olyan tessék-lássék módon nevezhető a kikötőnek.*
-Vannak itt érdekes dolgok, majd mutatok pár trükköt. Jól vagy?
*Pillant fel hirtelen témát váltva.*
*Isurii nem látja bátyja elégedett mosolyát, túlságosan leköti figyelmét a hely(zet). Kopogtat még párat, de nem jön válasz, úgyhogy benyitnak végül.*
-Nyitva van, leszerszámozhatod magad.
*Vigyorog hátra fivérére, aki szinte teljes harci díszben pompázik. Nem árt az óvatosság, ezt már megtanulta ő is (annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban nem erről volt híres a fiatal lány), de azért érzése szerint Kagan néha túlzásba viszi.*
-Persze! Tökéletes lesz, csak gondoltam ha már itt le tudunk ülni és aránylag biztonságos a hely, akkor megebédelhetnénk itt. Nem gondolod? Kényelmesebb, mint lóháton, vagy a bogarak közt valami mezőn. *Magyarázza, közben pár poros tekercset pakol maga mellé és ha kap egy harapnivaló gyümit, akkor annak majszolása közben memorizálja a benne lévő leírást.*
-Nem tudom mi bajod van. Nagyon... romantikus. Titokzatos, izgalmas kis hely, olyan ahová a városi kisasszonyok elszöknének a lovagjukkal. Persze, csak egy éjszakára, mert nagyjából annyi időre lehet félretenni az úri kényt. Nem igaz?
*Magyarázza szórakozottan, de közben eszik, olvas, tanul és még levegőt is vesz!
Nem túl pompás a torony belseje sem, annyi biztos, de megteszi. Nem fognak soká időzni és ami azt illeti inkább egy mágikus toronyban időzik bent, mint egy idegen erdőben odakint. Főleg azok után, amiket Daeros mesélt neki. Nem lehet azt tudni miféle vadak élnek errefelé is. A kikötőben nem látott ugyan annyi őrt, amit annak tud be, hogy nincs is rájuk akkora szükség, de a torony inkább csak olyan tessék-lássék módon nevezhető a kikötőnek.*
-Vannak itt érdekes dolgok, majd mutatok pár trükköt. Jól vagy?
*Pillant fel hirtelen témát váltva.*
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 21:25:34
Üzenet elküldve: 2014-07-31 21:25:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Kagan is nyomi néha, legalábbis most kifejezetten annak érzi magát. Furcsa bizsergés bal kezének ujjai végén, enyhe, tompa nyomás a halántéknál, égő, viszkető szemek jelzik, hogy valami nincs rendjén.*
- Mi a... *dünnyögi, de aztán Isurii határozott kijelentése elvonja a figyelmét. Büszke mosollyal néz húgára, végre látja, hogy a lány kezd magára találni.*
~ Igazi Thargodar... az én vérem. ~ *legszívesebben megsimogatná a lány buksiját, de egyrészt ez pajzzsal-baltával a kézben elég körülményes (vagy nagyon is konkrét) lenne, másrészt... elég a mosoly.*
- Rendben. *bólint beleegyezően, aztán hagyja, hadd bontakozzon ki a lány. Ő itt most csak kísérő, egy (el nem hanyagolható harcértékű) testőr.*
- Hmmm. *a furcsa bizsergés megszűnik, átadva a helyét valami különös, fullasztó érzésnek, mintha zsákban lenne, vagy valami szövetbe csavarták volna.*
- Van étel, hoztam... szárított hús, meg a menet közben talált gyümölcsök. Megfelel? *ha nem, akkor is csak ez van, vagy elmehet vadászni, míg a lány várakozik a... mire is?*
- Szerintem nincs itt senki. Törjem be az ajtót, vagy mi legyen? *Kagan meglehetősen konkrét és közvetlen módon áll az ilyen dolgokhoz, bár jobb szeretné, ha ezúttal egyszerűbb, békésebb és gyorsabb módon is bejutnának.*
- Na. Ügyes. *biccent, látva, hogy Isu még konkrétabb volt, mint ő.*
~ Kilincs. Az hasznos.* ~ Elteszi a pajzsát (gyors, rutinos mozdulattal dobva a vállára), majd a nyeregtáskában az ebéd után kezd el kutatni, majd megpakolva a talált flamóval és egy kulaccsal, követi Isuriit.*
- Belülről sem bizalomgerjesztőbb, mint egyébként. *dünnyögi, miközben lepakol az egyik asztalra, miután rátette a pajzsát. A pajzs tisztább.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.31 21:34:18
*Kagan is nyomi néha, legalábbis most kifejezetten annak érzi magát. Furcsa bizsergés bal kezének ujjai végén, enyhe, tompa nyomás a halántéknál, égő, viszkető szemek jelzik, hogy valami nincs rendjén.*
- Mi a... *dünnyögi, de aztán Isurii határozott kijelentése elvonja a figyelmét. Büszke mosollyal néz húgára, végre látja, hogy a lány kezd magára találni.*
~ Igazi Thargodar... az én vérem. ~ *legszívesebben megsimogatná a lány buksiját, de egyrészt ez pajzzsal-baltával a kézben elég körülményes (vagy nagyon is konkrét) lenne, másrészt... elég a mosoly.*
- Rendben. *bólint beleegyezően, aztán hagyja, hadd bontakozzon ki a lány. Ő itt most csak kísérő, egy (el nem hanyagolható harcértékű) testőr.*
- Hmmm. *a furcsa bizsergés megszűnik, átadva a helyét valami különös, fullasztó érzésnek, mintha zsákban lenne, vagy valami szövetbe csavarták volna.*
- Van étel, hoztam... szárított hús, meg a menet közben talált gyümölcsök. Megfelel? *ha nem, akkor is csak ez van, vagy elmehet vadászni, míg a lány várakozik a... mire is?*
- Szerintem nincs itt senki. Törjem be az ajtót, vagy mi legyen? *Kagan meglehetősen konkrét és közvetlen módon áll az ilyen dolgokhoz, bár jobb szeretné, ha ezúttal egyszerűbb, békésebb és gyorsabb módon is bejutnának.*
- Na. Ügyes. *biccent, látva, hogy Isu még konkrétabb volt, mint ő.*
~ Kilincs. Az hasznos.* ~ Elteszi a pajzsát (gyors, rutinos mozdulattal dobva a vállára), majd a nyeregtáskában az ebéd után kezd el kutatni, majd megpakolva a talált flamóval és egy kulaccsal, követi Isuriit.*
- Belülről sem bizalomgerjesztőbb, mint egyébként. *dünnyögi, miközben lepakol az egyik asztalra, miután rátette a pajzsát. A pajzs tisztább.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.31 21:34:18
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-31 20:58:28
Üzenet elküldve: 2014-07-31 20:58:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Hát Isurii már csak ilyen kis nyomi. Gyerekkori traumák átka, vagy valami hasonló. *
-Annyira nem érte meg vele üzletelni azt hiszem.
*Jegyzi meg kissé bizonytalanul, mert nem akar hálátlannak tűnni, de kicsit kevés így visszatekintve mindaz, amit kapott ahhoz képest, micsoda hatalmas mágus hírében áll a gnóm. Megfizette volna ha arról van szó, de ha jól emlékszik még csak fel sem merült, mint lehetőség, hogy az alap csomagon felül ő vásároljon pár varázslatot.
És még nem is tud semmit arról, hogy érkezése után mit tárgyalt fivérével a kis köpcös.*
-Nem megyek innen sehova!
*Jelenti ki határozottan. Ijesztően határozottan. Már-már akaratosnak is tűnhetne, de valójában csak rettentően elszánt. Ha kell felmászik a torony tetejére is, de itt ma ő be fog jutni és punktum!
Az ajtót ugyan nem nyitják ki előttük, de nem találja azt zárva a lány minden bizonnyal, így különösebb fennakadás nélkül bejuthatnak.*
-Hahó!
*Szólongatja az esetlegesen itt lakókat, bent lévőket, de ha nem érkezik válasz szavaira, akkor önállóan is feltalálja magát. Nem túl szívbajos. Persze ha véletlen érkezik valaki, akivel beszélhetnek, akkor megragadja a lehetőséget.
Egyébként meg pár tekercset keres, hogy átolvashassa őket.*
-Együnk valamit. Van még ételünk elég?
*Szól oda Kagannak.*
-Nem maradok soká, de pár dolgot meg szeretnék nézni.
*Hát Isurii már csak ilyen kis nyomi. Gyerekkori traumák átka, vagy valami hasonló. *
-Annyira nem érte meg vele üzletelni azt hiszem.
*Jegyzi meg kissé bizonytalanul, mert nem akar hálátlannak tűnni, de kicsit kevés így visszatekintve mindaz, amit kapott ahhoz képest, micsoda hatalmas mágus hírében áll a gnóm. Megfizette volna ha arról van szó, de ha jól emlékszik még csak fel sem merült, mint lehetőség, hogy az alap csomagon felül ő vásároljon pár varázslatot.
És még nem is tud semmit arról, hogy érkezése után mit tárgyalt fivérével a kis köpcös.*
-Nem megyek innen sehova!
*Jelenti ki határozottan. Ijesztően határozottan. Már-már akaratosnak is tűnhetne, de valójában csak rettentően elszánt. Ha kell felmászik a torony tetejére is, de itt ma ő be fog jutni és punktum!
Az ajtót ugyan nem nyitják ki előttük, de nem találja azt zárva a lány minden bizonnyal, így különösebb fennakadás nélkül bejuthatnak.*
-Hahó!
*Szólongatja az esetlegesen itt lakókat, bent lévőket, de ha nem érkezik válasz szavaira, akkor önállóan is feltalálja magát. Nem túl szívbajos. Persze ha véletlen érkezik valaki, akivel beszélhetnek, akkor megragadja a lehetőséget.
Egyébként meg pár tekercset keres, hogy átolvashassa őket.*
-Együnk valamit. Van még ételünk elég?
*Szól oda Kagannak.*
-Nem maradok soká, de pár dolgot meg szeretnék nézni.
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-30 17:52:01
Üzenet elküldve: 2014-07-30 17:52:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Kagan mindig is tudta, hogy Isuriinak egyedi ízlése van - ezt sok minden bizonyítja, nem csak a szottyos torony iránti érdeklődése.*
- Aham. Hát szerintem puttó. De nagyon. *fanyalog, és legszívesebben visszafordulna. Csalódását azonban már jó ideje képes a helyén kezelni és hamar felülemelkedik rajta, hogy tárgyilagosan szemlélje és opportunista módon kihasználja a szituációt. Persze, benne ez nem így fogalmazódik meg.*
~ Na lássuk, mi a fenét lehet ebből kihozni. ~ *sóhajt magában, majd a szemét forgatva lekászálódik a nyeregből.*
- Nekem sem. Csak fecsegett, fecsegett, és a szalmabábuját ugráltatta. *közli, miközben baltáját és pajzsát is kezébe veszi. Lovát nem köti ki - a hátas nem az az elcsámborgós fajta, ha pedig rátámad valami vadállat, nagyobb esélye van szabadon. Nem is beszélve a lótolvajokról; nem csipázza az idegeneket.*
*Amíg Isurii bekopog, Kagan rutinosan felméri a terepet kívül, és ha tudja, akkor felettük is, a torony oldalán. Van e lőrés, vagy olyan ablak, hogy fentről is megszórhassák őket forró ólommal, nyílvesszővel, féltéglával, éjjeliedénnyel, akármivel.*
- Na, itthon vannak? Ha nem, akkor lépjünk innen. Visszafelé meghívlak valami csemegére a Kikötőben, biztos van valami ilyesmijük. *a maga részéről majdnem biztos benne, hogy a torony elhagyatott, és odabenn nincs más, csak egy öreg salabakter közepes aszott holtteste, némi légy és kukac kíséretében. És ha ez így van, akkor nem ő akar lenni, aki megtalálja. Túl gyorsan ráfognának dolgokat.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.30 18:43:38
*Kagan mindig is tudta, hogy Isuriinak egyedi ízlése van - ezt sok minden bizonyítja, nem csak a szottyos torony iránti érdeklődése.*
- Aham. Hát szerintem puttó. De nagyon. *fanyalog, és legszívesebben visszafordulna. Csalódását azonban már jó ideje képes a helyén kezelni és hamar felülemelkedik rajta, hogy tárgyilagosan szemlélje és opportunista módon kihasználja a szituációt. Persze, benne ez nem így fogalmazódik meg.*
~ Na lássuk, mi a fenét lehet ebből kihozni. ~ *sóhajt magában, majd a szemét forgatva lekászálódik a nyeregből.*
- Nekem sem. Csak fecsegett, fecsegett, és a szalmabábuját ugráltatta. *közli, miközben baltáját és pajzsát is kezébe veszi. Lovát nem köti ki - a hátas nem az az elcsámborgós fajta, ha pedig rátámad valami vadállat, nagyobb esélye van szabadon. Nem is beszélve a lótolvajokról; nem csipázza az idegeneket.*
*Amíg Isurii bekopog, Kagan rutinosan felméri a terepet kívül, és ha tudja, akkor felettük is, a torony oldalán. Van e lőrés, vagy olyan ablak, hogy fentről is megszórhassák őket forró ólommal, nyílvesszővel, féltéglával, éjjeliedénnyel, akármivel.*
- Na, itthon vannak? Ha nem, akkor lépjünk innen. Visszafelé meghívlak valami csemegére a Kikötőben, biztos van valami ilyesmijük. *a maga részéről majdnem biztos benne, hogy a torony elhagyatott, és odabenn nincs más, csak egy öreg salabakter közepes aszott holtteste, némi légy és kukac kíséretében. És ha ez így van, akkor nem ő akar lenni, aki megtalálja. Túl gyorsan ráfognának dolgokat.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.30 18:43:38
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:55:43
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:55:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Nem tűnik túl népszerűnek a hely, de ha jobban belegondol Zrekil is itt szedte össze tudásának egy részét, annyira nem lehet rossz itt mágiát tanulni. Talán csak túlságosan kívül esik lényegében mindenen... A kikötőn, a városon, a pihenőkön. Nincs már errefelé semmi Isurii jelenlegi tudása szerint. Persze, lehet hogy téved. Nem túl nagy a valószínűsége, de mindig előfordulhat.*
-Nekem tetszik így is.
*Isurii tudásszomját nem lehet letörni gonosz viccekkel, vagy omladozó falakkal és bizarr megjelenéssel, de nem ám!*
~Azt se tudnák kik vagyunk.~
-Jóformán semmit. Visszagondolva nem nagyon árult el semmi lényegeset.
*Húzza el a száját immár ő is, majd leszáll a lóról, hogy bekopogtathasson. Persze, Thargodaréknál ez még Isu esetében is a dörömbölés kategóriában tartozik, de így legalább biztosan meghallják őket a bent lévők még ha a torony legfelsőbb szobájában tartózkodnak is.*
-Van itt valami mestere Zrekilnek. A kikötő mágusmestere. Ő fogadja a tanítványokat talán, mert a gnóm azért aggódott, hogy neheztelne rá, ha ő maga is tanítványt fogadna.
*Nem tűnik túl népszerűnek a hely, de ha jobban belegondol Zrekil is itt szedte össze tudásának egy részét, annyira nem lehet rossz itt mágiát tanulni. Talán csak túlságosan kívül esik lényegében mindenen... A kikötőn, a városon, a pihenőkön. Nincs már errefelé semmi Isurii jelenlegi tudása szerint. Persze, lehet hogy téved. Nem túl nagy a valószínűsége, de mindig előfordulhat.*
-Nekem tetszik így is.
*Isurii tudásszomját nem lehet letörni gonosz viccekkel, vagy omladozó falakkal és bizarr megjelenéssel, de nem ám!*
~Azt se tudnák kik vagyunk.~
-Jóformán semmit. Visszagondolva nem nagyon árult el semmi lényegeset.
*Húzza el a száját immár ő is, majd leszáll a lóról, hogy bekopogtathasson. Persze, Thargodaréknál ez még Isu esetében is a dörömbölés kategóriában tartozik, de így legalább biztosan meghallják őket a bent lévők még ha a torony legfelsőbb szobájában tartózkodnak is.*
-Van itt valami mestere Zrekilnek. A kikötő mágusmestere. Ő fogadja a tanítványokat talán, mert a gnóm azért aggódott, hogy neheztelne rá, ha ő maga is tanítványt fogadna.
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:59:23
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:59:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Az már menet közben feltűnik neki, hogy nagyon kevés lehet az ide betérők száma. Egyrészt az oda vezető út nem is út, még csak nem is ösvény, bár egykor talán az volt. Most inkább csak amolyan fűvel-gazzal benőtt vadcsapás, itt-ott felvillantva a néhai kövezett út emlékét. Ahogy odaérnek, Kagan néhány rövid pillantással megállapítja, hogy a célpont sincs jobb állapotban: mivel a torony eléggé el van rejtve, a borostyán messze benőtte, falai pedig itt-ott már omladoznak is. Nem nagyon lehet, aki karban tartsa.*
- Erre vajon nincs varázslat? Mondjuk egy moha- és folyondár - levakaró mágia? *gonoszkodik kicsit csak úgy bele a nagyvilágba.*
*Egy darabig csak szótlanul ül a nyeregben, hagyva, hogy hátasa a dúsan zöldellő fűből legelésszen, majd húgára pillant.*
- És most? *mert a hogyan továbbra neki nincs válasza. Csak úgy becsörtetni valakinek a tornyába meglehetősen nagy tiszteletlenség, nem is beszélve arról, hogy az itt lakó öreg talán nem csak egy kókler, mint Argus, a Vásottnyelvű.*
- Kopogjak én? Vagy csak... jelentsem be magam? Kíváncsi vagyok, mit szól, hogy Kagan Thargodar és Isurii Thargodar megtiszteli ezt a málladozó téglarakást. *kissé elhúzza a száját, mert nem ilyennek képzelte egy nagy varázsló tanyáját. Levegőben lebegő, csupa fény, alabástrom, márvány és mágia helyet képzelt el, de nem ilyet. Ez nem tetszik neki különösebben.*
- Mit mesélt a pohos gnóm erről a helyről neked?
*Az már menet közben feltűnik neki, hogy nagyon kevés lehet az ide betérők száma. Egyrészt az oda vezető út nem is út, még csak nem is ösvény, bár egykor talán az volt. Most inkább csak amolyan fűvel-gazzal benőtt vadcsapás, itt-ott felvillantva a néhai kövezett út emlékét. Ahogy odaérnek, Kagan néhány rövid pillantással megállapítja, hogy a célpont sincs jobb állapotban: mivel a torony eléggé el van rejtve, a borostyán messze benőtte, falai pedig itt-ott már omladoznak is. Nem nagyon lehet, aki karban tartsa.*
- Erre vajon nincs varázslat? Mondjuk egy moha- és folyondár - levakaró mágia? *gonoszkodik kicsit csak úgy bele a nagyvilágba.*
*Egy darabig csak szótlanul ül a nyeregben, hagyva, hogy hátasa a dúsan zöldellő fűből legelésszen, majd húgára pillant.*
- És most? *mert a hogyan továbbra neki nincs válasza. Csak úgy becsörtetni valakinek a tornyába meglehetősen nagy tiszteletlenség, nem is beszélve arról, hogy az itt lakó öreg talán nem csak egy kókler, mint Argus, a Vásottnyelvű.*
- Kopogjak én? Vagy csak... jelentsem be magam? Kíváncsi vagyok, mit szól, hogy Kagan Thargodar és Isurii Thargodar megtiszteli ezt a málladozó téglarakást. *kissé elhúzza a száját, mert nem ilyennek képzelte egy nagy varázsló tanyáját. Levegőben lebegő, csupa fény, alabástrom, márvány és mágia helyet képzelt el, de nem ilyet. Ez nem tetszik neki különösebben.*
- Mit mesélt a pohos gnóm erről a helyről neked?
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:29:23
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:29:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Révbe érve - Kagan, Isurii//
*Isu szívesen rúnára veti megszerzett tudását egy nyugalmas órában, mi több bátyjának is átadja tudásának egy részét. Van pár hasznos varázslat már most a tarsolyában, mely életet menthet.*
-Annyira nem vágyom oda, legutóbb is a szerzetest küldettem be, de ha van hozzá kedved, ott egész biztos ki tudod engedni a fáradt gőzt.
*Biztatja fivérét. Már az is igencsak furcsa és meglepő, hogy személyesen kíséri el őt és elhagyja a tábort.*
-Az lehet ott.
*Hunyorog ő is, bár a fák közt nehéz észrevenni a borostyánnal befutott tornyot.*
*Isu szívesen rúnára veti megszerzett tudását egy nyugalmas órában, mi több bátyjának is átadja tudásának egy részét. Van pár hasznos varázslat már most a tarsolyában, mely életet menthet.*
-Annyira nem vágyom oda, legutóbb is a szerzetest küldettem be, de ha van hozzá kedved, ott egész biztos ki tudod engedni a fáradt gőzt.
*Biztatja fivérét. Már az is igencsak furcsa és meglepő, hogy személyesen kíséri el őt és elhagyja a tábort.*
-Az lehet ott.
*Hunyorog ő is, bár a fák közt nehéz észrevenni a borostyánnal befutott tornyot.*
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:06:04
Üzenet elküldve: 2014-07-28 20:06:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Révbe érve - Kagan, Isurii//
*Kagan mágikus ismeretei igen gyorsan bővülnek, ami nem nehéz, hiszen némi vajákos metodikán kívül nem észlelt más mágiát. Tudni azonban egy dolog - megszokni pedig egy másik. Megszokni sokkal nehezebb, hiszen a mágia néha pont az, amit Kagan tagad a világból - nem lehet se megfogni, se megszagolni, se látni vagy hallani, se érezni... mégis ott van, és kifejti hatását. Idegesítő.*
~ Valamit nekem is kellene konyítanom ezekhez a dolgokhoz. De hát még olvasni sem tudom a városiak fura jeleit. ~ *úgy pedig nehéz lesz, mert él a gyanúpörrel, hogy a varázskönyveket és tekercseket ezen a vidéken nem ősei rovásával és rúnáival írták.*
*A Kikötőben már Isurii vezetésére hagyatkozik, közben pedig pusztán és sziklán edzett tájékozódási képességét is latba vetve próbál egy hozzávetőleges "térképet" összeállítani a fejében. Fontos lenne, hogy ő se tévedjen el, vagy legalább gond nélkül visszajusson az Erdei ösvényre.*
- Majd visszafelé megnézzük azt a Róka komát, Isurii, de előbb a Toronyra vagyok kíváncsi. Nem is kicsit... *ki tudja, miféle üzelmek folynak egy ilyen Toronyban, és persze Isurii azt akár el is felejtheti (már ha gondol rá), hogy szabadsága ellenére Kagan beengedi egy ilyen toronyba, ahol talán még a köpcös gnómnál vagy a dagi mágusnál is furább lények vannak. Azért annyira még nagy a szabadság és nem csap át ostobaságba.*
- Az ott...messze... *inkább kérdezi, mint állítja, tekintetével az erdő felé fordulva. Mintha ott lenne valami a lombkorona fölött.*
*Kagan mágikus ismeretei igen gyorsan bővülnek, ami nem nehéz, hiszen némi vajákos metodikán kívül nem észlelt más mágiát. Tudni azonban egy dolog - megszokni pedig egy másik. Megszokni sokkal nehezebb, hiszen a mágia néha pont az, amit Kagan tagad a világból - nem lehet se megfogni, se megszagolni, se látni vagy hallani, se érezni... mégis ott van, és kifejti hatását. Idegesítő.*
~ Valamit nekem is kellene konyítanom ezekhez a dolgokhoz. De hát még olvasni sem tudom a városiak fura jeleit. ~ *úgy pedig nehéz lesz, mert él a gyanúpörrel, hogy a varázskönyveket és tekercseket ezen a vidéken nem ősei rovásával és rúnáival írták.*
*A Kikötőben már Isurii vezetésére hagyatkozik, közben pedig pusztán és sziklán edzett tájékozódási képességét is latba vetve próbál egy hozzávetőleges "térképet" összeállítani a fejében. Fontos lenne, hogy ő se tévedjen el, vagy legalább gond nélkül visszajusson az Erdei ösvényre.*
- Majd visszafelé megnézzük azt a Róka komát, Isurii, de előbb a Toronyra vagyok kíváncsi. Nem is kicsit... *ki tudja, miféle üzelmek folynak egy ilyen Toronyban, és persze Isurii azt akár el is felejtheti (már ha gondol rá), hogy szabadsága ellenére Kagan beengedi egy ilyen toronyba, ahol talán még a köpcös gnómnál vagy a dagi mágusnál is furább lények vannak. Azért annyira még nagy a szabadság és nem csap át ostobaságba.*
- Az ott...messze... *inkább kérdezi, mint állítja, tekintetével az erdő felé fordulva. Mintha ott lenne valami a lombkorona fölött.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519