Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 6 (101. - 120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
120. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:16:46
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:16:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*Teljesen bambán halad végig a folyó és a torony közti területen, szinte észre sem vette, hogy hol halad, csupán követte a pletykák által megjelölt utat. És a pletyka soha nem téved! Az erdő mélyén egy magas, borostyánnal benőtt torony éktelenkedik, mely talán már akkor itt állt, mikor a Nagy Háborúk kezdődtek. Mivel ajtót sehol sem talál, ezért vakon elkezdi tapogatni, mi is van a borostyán mögött, míg végül valami kilincsszerű akad apró keze közé. Erősen meghúzza, ami le is mozdul, de a tolásra semmi. Ekkor a kilincs megmozdul, és Achrad vérfagyasztó üvöltése rengeti meg az erdőt, amitől talán még egy Warg is megfutamodna. Hogy mire föl ez a kiáltás? Az nem egy kilincs volt, hanem egy aranyos sikló, amiktől a gnóm halálosan irtózik. Remegő kézzel tartja markában a siklót, mígnem tisztes távolban a toronytól, elengedi a bozótba. Ezek után továbbra is kutatja a borostyánt, de az előbbiből okulva most már botjával. Kis idő elteltével meg is találja az ajtónak nevezhető geológiai képződményt, majd azon keresztül belép a torony szűk, szerpentines lépcsőjáratába. Rozoga, de egy gnómot elbír. És igen, attól eltekintve, hogy az egyik fok majdnem beszakadt, Achrad felért a torony tetejére! Mint egy ázott kutya, négykézláb bukdácsolt be a mágus elé, majd peckesen kihúzta magát. Az öreg rá se hederített, sőt észre sem vette az új jövevényt. Tekintélyes szakálla van, a padlóra is lelógott. Talán már akkor is itt élt, mikor a gnóm még járni tanult. A fiatalabbik öreg megköszörüli torkát, de erre sem figyel.*
-Jó napot!
*Az öreg még erre sem figyelt fel. Most Achrad egy kiabálással próbálkozik.*
-Jó napot!!!
*A mágus a szívéhez kapva fölnéz, de hiába, mert le kell néznie, hogy észrevegye a gnómot.*
-Ó, üdvözlet fiam, akarom mondani, kolléga. Gondolom tanulni szeretnél tőlem néhány varázslatot ugye?
*Achrad biccentett, majd bemutatkozott, és elmesélte az egész sztorit a fia halálától a varázsereje elvesztésén át a Derengő Fáig. A mágus érdekesnek találta a történetet, de meglátta Achrad szemében az őszinteséget. És pont ez a lényeg. Ezek után a két öreg éjt nappallá téve próbálgatták a varázslatot, melyeket hála a gnóm mágus múltjának, egykönnyen el tudott sajátítani. Nem olyan eget rengető varázslatok, sőt, elég pitik, de néhanapján még ezek a kis varázslatok is jól jönnek, és ez egy aranyszabály. Az életet sok aranyszabály korlátolja be, de ha ezeket az ember vagy gnóm, akár ork, elf, sötételf, törpe és egyéb lény betartja, úgy élhet, mintha semmi szabály nem hálózná be életét. Ő is eszerint éli világát, mások aszerint élik világukat, amilyen aranyszabályokat tartanak meg maguknak. És ez így van rendjén, ez teszi Lanawint világát azzá, ami. De mint minden világ minden síkjában, itt is jelen van a felek elválása, a búcsúzás pillanata, jelen esetben az öreg mágustól. Achrad megígérte neki, hogy még találkozni fognak, hisz nem lesz őt túl nehéz felkeresni. Ez alatt a fél nap alatt egész jó barátok lettek. És, bár az öreg apja lehetne a gnómnak, korát tiszteletben tartja és Achrad is szintúgy.*
-Jó napot!
*Az öreg még erre sem figyelt fel. Most Achrad egy kiabálással próbálkozik.*
-Jó napot!!!
*A mágus a szívéhez kapva fölnéz, de hiába, mert le kell néznie, hogy észrevegye a gnómot.*
-Ó, üdvözlet fiam, akarom mondani, kolléga. Gondolom tanulni szeretnél tőlem néhány varázslatot ugye?
*Achrad biccentett, majd bemutatkozott, és elmesélte az egész sztorit a fia halálától a varázsereje elvesztésén át a Derengő Fáig. A mágus érdekesnek találta a történetet, de meglátta Achrad szemében az őszinteséget. És pont ez a lényeg. Ezek után a két öreg éjt nappallá téve próbálgatták a varázslatot, melyeket hála a gnóm mágus múltjának, egykönnyen el tudott sajátítani. Nem olyan eget rengető varázslatok, sőt, elég pitik, de néhanapján még ezek a kis varázslatok is jól jönnek, és ez egy aranyszabály. Az életet sok aranyszabály korlátolja be, de ha ezeket az ember vagy gnóm, akár ork, elf, sötételf, törpe és egyéb lény betartja, úgy élhet, mintha semmi szabály nem hálózná be életét. Ő is eszerint éli világát, mások aszerint élik világukat, amilyen aranyszabályokat tartanak meg maguknak. És ez így van rendjén, ez teszi Lanawint világát azzá, ami. De mint minden világ minden síkjában, itt is jelen van a felek elválása, a búcsúzás pillanata, jelen esetben az öreg mágustól. Achrad megígérte neki, hogy még találkozni fognak, hisz nem lesz őt túl nehéz felkeresni. Ez alatt a fél nap alatt egész jó barátok lettek. És, bár az öreg apja lehetne a gnómnak, korát tiszteletben tartja és Achrad is szintúgy.*
119. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-22 12:37:45
Üzenet elküldve: 2014-07-22 12:37:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
// Sziklaszirtek//
* Ismét meglátja a mágust, aki ösztönzőleg áll mellette, most mikor szükség van rá. Szívja a friss tengeri levegőt, és ismét rátekint.* - Van pár ötletem. A halála sajnálatos, de megtörtént. Most az a dolgunk, hogy ennek utána járjunk. Csak kellett egy kis levegő, mert ott fülledt volt a tér. * Egy pillanatra megrezzen, és előre, de mégis a távolba tekint.* ~ Megvan! Talán az egész ügyet meglehet oldani ezzel a feltételezéssel? De ez mindegy is. CSak találjuk ki.~
- Van egy ötletem! Menjünk, majd út közben elmagyarázom.
// Mágustorony //
* Ahogy közelednek a toronyhoz, Nyma magyarázni kezd.* - Szerintem a hely az oka. Nem is a tárgyak, vagy más egyéb dolgok. Kellett valami, amelyet el lehet kapni, és valami, amellyel a folyamat beindul, és szerintem itt a kulcs. * Mondja, majd megáll. Megrezzennek a szemei, és a toronyra mutat. * Tisztán kivehető a Mágustorony energiája. Annyira tisztán, mint most az ég. A feltételezésem egyszerű, és világos. Feltételezzük, hogy Sylmeriae a víruus hordozója volt, habár tünetmentesen, és nem hatott rá semmi. Eljött önnel ebbe a toronyba, és szerintem ez a hely katalizálhatta a benne lévő kórt, és ez okozhatta a bajt. Akkor feltételezzük, hogy ha mások is elkapják, akkor az energia, vagy erős mágikus mező miatt halhatnak meg. Reméljük, hogy több ilyen haláleset nem lesz, de inkább győződjünk meg róla. Beszéljünk az öreg mágussal, és kérjük meg, hogy fejelesszünk ki egy varázslatot, amellyel a katalizáció nem megy végbe.
// Sziklaszirtek//
* Ismét meglátja a mágust, aki ösztönzőleg áll mellette, most mikor szükség van rá. Szívja a friss tengeri levegőt, és ismét rátekint.* - Van pár ötletem. A halála sajnálatos, de megtörtént. Most az a dolgunk, hogy ennek utána járjunk. Csak kellett egy kis levegő, mert ott fülledt volt a tér. * Egy pillanatra megrezzen, és előre, de mégis a távolba tekint.* ~ Megvan! Talán az egész ügyet meglehet oldani ezzel a feltételezéssel? De ez mindegy is. CSak találjuk ki.~
- Van egy ötletem! Menjünk, majd út közben elmagyarázom.
// Mágustorony //
* Ahogy közelednek a toronyhoz, Nyma magyarázni kezd.* - Szerintem a hely az oka. Nem is a tárgyak, vagy más egyéb dolgok. Kellett valami, amelyet el lehet kapni, és valami, amellyel a folyamat beindul, és szerintem itt a kulcs. * Mondja, majd megáll. Megrezzennek a szemei, és a toronyra mutat. * Tisztán kivehető a Mágustorony energiája. Annyira tisztán, mint most az ég. A feltételezésem egyszerű, és világos. Feltételezzük, hogy Sylmeriae a víruus hordozója volt, habár tünetmentesen, és nem hatott rá semmi. Eljött önnel ebbe a toronyba, és szerintem ez a hely katalizálhatta a benne lévő kórt, és ez okozhatta a bajt. Akkor feltételezzük, hogy ha mások is elkapják, akkor az energia, vagy erős mágikus mező miatt halhatnak meg. Reméljük, hogy több ilyen haláleset nem lesz, de inkább győződjünk meg róla. Beszéljünk az öreg mágussal, és kérjük meg, hogy fejelesszünk ki egy varázslatot, amellyel a katalizáció nem megy végbe.
118. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-21 23:01:45
Üzenet elküldve: 2014-07-21 23:01:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nem volt túl könnyű megtalálni az idevezető utat, de végűlis itt áll a torony előtt, készen arra, hogy betérjen. A titokzatos, borostyánnal körbenőtt hely egyre jobban felcsigázza érdeklődését. Nagy levegőt vesz, s kíváncsian benéz, majd egy könnyed, halk lépéssel bent terem az épület fedele alatt. Szinte szétnézni sincs ideje, mivel máris egy kedves, öreg úr lép oda hozzá. Nyílván az öreg varázsló az. Üdvözlésként tisztelettel fejet hajt a mágus előtt, mikor az köszönti.*
-Mi járatban erre ifjú hölgy? Segíthetek esetleg valamiben?
*Kérdi udvariasan az öreg.*
-Igen. Tudna segíteni.
*Viszonozza a kedvességet egy udvarias mosollyal.*
-Mágiát szeretnék tanulni. Azt ajánlották, hogy itt szívesen segítenek benne.
*Néz barártságosan az öregre. Valószínűleg tőle kaphatja meg ezt a segítséget, így legbarátságosabb oldalát és modorát veszi elő.*
-Erre tessék ifjú hölgy!
*Mutatja az utat a torony értékes tekercsei felé. Boldogan követi hát a varázslót. Most végre belekezdhet. Annyi év után eljutott idáig csak a saját akaratából. Más ezen úgy sem tudott volna segíteni.*
-Mi járatban erre ifjú hölgy? Segíthetek esetleg valamiben?
*Kérdi udvariasan az öreg.*
-Igen. Tudna segíteni.
*Viszonozza a kedvességet egy udvarias mosollyal.*
-Mágiát szeretnék tanulni. Azt ajánlották, hogy itt szívesen segítenek benne.
*Néz barártságosan az öregre. Valószínűleg tőle kaphatja meg ezt a segítséget, így legbarátságosabb oldalát és modorát veszi elő.*
-Erre tessék ifjú hölgy!
*Mutatja az utat a torony értékes tekercsei felé. Boldogan követi hát a varázslót. Most végre belekezdhet. Annyi év után eljutott idáig csak a saját akaratából. Más ezen úgy sem tudott volna segíteni.*
117. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-20 21:23:21
Üzenet elküldve: 2014-07-20 21:23:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Reggel teljesen kipihenve ébred, lovával átszáguld a dokkok között, majd a kikötőn át egészen a mágustoronyig halad.
Most nincs vele a csodaeszköz így a varázslóval kénytelen jelnyelven, avagy ha amaz nem jártas az effajta kommunikációban akkor, papírra írja a mondandóját. Most persze a lehető legszebb írásképét veszi elő. Az öreget részletesen kikérdezi a könyvborítóról hátha többet tud mondani. Aztán az Enaktum szó jelentését is megkérdezi tőle, illetve, hogy ez mivel áll kapcsolatban.
Ezek után tisztelettudóan engedélyt kér a tekercsek megszemlélésére. Közben igyekszik, minél kevesebb mozdulatot tenni, nem akar elfáradni még az este előtt. Egészen biztos benne, hogy a nyakéket a tolvaj a dokkok között próbálja meg elsózni, ott van a környék legnagyobb feketepiaca. Még nem tudja hogyan, de mindenképpen vissza kell szereznie. Gyakorlatilag már a része volt, mint másoknak a tulajdon hangja.*
Most nincs vele a csodaeszköz így a varázslóval kénytelen jelnyelven, avagy ha amaz nem jártas az effajta kommunikációban akkor, papírra írja a mondandóját. Most persze a lehető legszebb írásképét veszi elő. Az öreget részletesen kikérdezi a könyvborítóról hátha többet tud mondani. Aztán az Enaktum szó jelentését is megkérdezi tőle, illetve, hogy ez mivel áll kapcsolatban.
Ezek után tisztelettudóan engedélyt kér a tekercsek megszemlélésére. Közben igyekszik, minél kevesebb mozdulatot tenni, nem akar elfáradni még az este előtt. Egészen biztos benne, hogy a nyakéket a tolvaj a dokkok között próbálja meg elsózni, ott van a környék legnagyobb feketepiaca. Még nem tudja hogyan, de mindenképpen vissza kell szereznie. Gyakorlatilag már a része volt, mint másoknak a tulajdon hangja.*
116. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:03:47
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:03:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Hát megérkezik végre! Nagyjából olyan már neki az ódon torony előtt állni, mintha csak hazatért volna. Az elmúlt hónapok során ez a hely olyanná vált számára, mint egy második otthon, egy hely, ahol szívesen látják (illetve látja a vén mágus, akit pedig ő mestereként tisztel). Gyors körbenézés után úgy ítéli meg, a hely semmit nem változott az elmúlt néhány napban, még mindig ugyanazt az érzést kelti a gnóm szívében, mint annak előtte. Minden további hezitálás nélkül belép, és felmegy a torony legfelső emeletére, hogy jöjjön, aminek jönnie kell.*
- Felelőtlen kölyök! *ezek talán az utolsó szavak, amiket mesterétől hall ennek a gondolatmenetnek a részeként. Miután az öreg nagyjából fél órán át fejtegette, miért volt ostobaság barbárokkal szövetkezni, és alig néhány fővel nekivágni a barlang felderítésének, ezzel a két szóval zárja a monológot.*
- Allyn nem járt erre, igaz? *a mágus csak sóhajt, és megrázza a fejét* Értem *viszonozza a sóhajtást a gnóm. Az öreg nyilván tudja, hogy fájó pont ez Zrekilnek, így a téma elterelése végett feltesz neki néhány körítő kérdést, hogy ugyan mikkel találkozott a barlangnál, hogy mi minden élményben volt része a táborban, és ilyenek. Kicsit olyan, mintha az apa faggatná a gyermekét, azonban a legnagyobb hírt a végére hagyja, miszerint valami gnóm nő is megfordult itt. Azzal is tisztában van az ősz mágus, hogy Zrekilnek lassan meg kéne házasodni, és nincs túl sok gnóm nő ezen a vidéken, valószínűleg ezért osztotta meg ezt a dolgot a gnómmal. Viszont neki sokkal fontosabb híre és kérése van:*
- Mester, van egy ötletem... egy tervem... Egy üzlet, ha úgy tetszik. Valami, amibe belevágnék, de ahhoz jelentős mennyiségű pénz is szükségeltetne *és tessék, először vezeti fel a dolgot valakinek, szépen, részletesen, ahogyan az illik, ha már tőle kéri a pénzt ehhez, akkor igazán illene rendesen beavatni.*
- Hát erről lenne szó *ő is szépen és frappánsan zárja a beszámolót, mestere pedig szokásához híven nem is gondolkodik sokat a dolgon.*
- Beválhat *jegyzi meg* Talán még akkor se túlzok, ha azt mondtam, hogy értelme van *jegyzi meg, majd rátérnek a piszkos anyagiak kérdésére, bár ezen sem kell sokat lovagolni. A vén mágusnak van fogalma róla, milyen rengeteg pénzt fog ez a dolog felemészteni, és ennek tudatában is úgy véli, hogy értelmes ötlet, talán még jó is sülhet ki belőle a végén.*
A hozzászólás írója (Zrekil Losef) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.13 17:04:19
- Felelőtlen kölyök! *ezek talán az utolsó szavak, amiket mesterétől hall ennek a gondolatmenetnek a részeként. Miután az öreg nagyjából fél órán át fejtegette, miért volt ostobaság barbárokkal szövetkezni, és alig néhány fővel nekivágni a barlang felderítésének, ezzel a két szóval zárja a monológot.*
- Allyn nem járt erre, igaz? *a mágus csak sóhajt, és megrázza a fejét* Értem *viszonozza a sóhajtást a gnóm. Az öreg nyilván tudja, hogy fájó pont ez Zrekilnek, így a téma elterelése végett feltesz neki néhány körítő kérdést, hogy ugyan mikkel találkozott a barlangnál, hogy mi minden élményben volt része a táborban, és ilyenek. Kicsit olyan, mintha az apa faggatná a gyermekét, azonban a legnagyobb hírt a végére hagyja, miszerint valami gnóm nő is megfordult itt. Azzal is tisztában van az ősz mágus, hogy Zrekilnek lassan meg kéne házasodni, és nincs túl sok gnóm nő ezen a vidéken, valószínűleg ezért osztotta meg ezt a dolgot a gnómmal. Viszont neki sokkal fontosabb híre és kérése van:*
- Mester, van egy ötletem... egy tervem... Egy üzlet, ha úgy tetszik. Valami, amibe belevágnék, de ahhoz jelentős mennyiségű pénz is szükségeltetne *és tessék, először vezeti fel a dolgot valakinek, szépen, részletesen, ahogyan az illik, ha már tőle kéri a pénzt ehhez, akkor igazán illene rendesen beavatni.*
- Hát erről lenne szó *ő is szépen és frappánsan zárja a beszámolót, mestere pedig szokásához híven nem is gondolkodik sokat a dolgon.*
- Beválhat *jegyzi meg* Talán még akkor se túlzok, ha azt mondtam, hogy értelme van *jegyzi meg, majd rátérnek a piszkos anyagiak kérdésére, bár ezen sem kell sokat lovagolni. A vén mágusnak van fogalma róla, milyen rengeteg pénzt fog ez a dolog felemészteni, és ennek tudatában is úgy véli, hogy értelmes ötlet, talán még jó is sülhet ki belőle a végén.*
A hozzászólás írója (Zrekil Losef) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.13 17:04:19
115. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-12 15:19:29
Üzenet elküldve: 2014-07-12 15:19:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*Már napok teltek el amióta elhagyta a tábort. Minden nap fájdalommal ébredt, és minden egyes pillanatban érezte a fájdalmat. Hiába tudja pontosan, hogy hol a torony, de mégis nehezen találja meg. Mire oda ér, már csupán egy élőhalottra hasonlít. Pár lépéssel a torony előtt össze is esik.*
-Ezt idd meg. *hallja az idő mágus hangját, de a szemét még nem tudja kinyitni. A forró ital először nagyon keserűnek tűnik, de percek múlva a fájdalom enyhül.*
-Köszönöm. *nyögi Argus.*
*Hosszú napokat tölt a mágus társaságába, az idős mágus segít neki a felépülésben. Ad neki fájdalomcsillapítót, és ad munkát a köpcös férfinek, hogy elterelje a figyelmét a sérüléséről.*
-Ezt idd meg. *hallja az idő mágus hangját, de a szemét még nem tudja kinyitni. A forró ital először nagyon keserűnek tűnik, de percek múlva a fájdalom enyhül.*
-Köszönöm. *nyögi Argus.*
*Hosszú napokat tölt a mágus társaságába, az idős mágus segít neki a felépülésben. Ad neki fájdalomcsillapítót, és ad munkát a köpcös férfinek, hogy elterelje a figyelmét a sérüléséről.*
114. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-11 11:50:07
Üzenet elküldve: 2014-07-11 11:50:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
* Csalódott. Azt hitte mindeddig, hogy tényleg a könyv az, ami tartalmazhatja a törzset, de úgy tűnik nem. Ott áll a mágusok mellett, teljesen tanácstalanul. Most egy furcsa feltételezést hallhat meg. Hogy a nő fertőzött volt eleve. *
- Lehet. Talán Mesternek igaza van! A hely mágikus tere katalizálhatta és mutálhatta a kórokozókat, ha tényleg eleve beteg volt, csak tünetmentesen. De akkor lehet, hogy én is az vagyok? Viszont én nem érzek semmilyen tünetet, amely miatt aggódnom kellene. Nincs lázam, és nem is érzek fájdalmakat. Most akkor itt az idő kutatni. * Felemeli a könyvet, és leül a teremben egy székre. Olvasni kezdi, és felkiállt.* - Tetszik nekem ez az írás! Bámulatos, ahogy a régi nyelvet keverik az újjal. És ezek a rúnák! * Ki is ejti az első hármat, amelyet ki tud ejteni. Majd arra lesz figyelmes, hogy az asztal, aminél ül, és amire támaszkodik, hirtelen elkezd rügyeket növeszteni, és a rügyekből levelek és virágok serkennek ki.*
- Szóval így csinálta Azgad'relhion. Mindjárt jövök. * Mondja, és kirohan az épületből.*
A hozzászólás írója (Nyma Rominik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.11 11:53:17
A varázsló egy Rügyfakasztás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására az általa megérintett fadarab életre kel, s azonnali friss hajtások nőnek ki belőle.
* Csalódott. Azt hitte mindeddig, hogy tényleg a könyv az, ami tartalmazhatja a törzset, de úgy tűnik nem. Ott áll a mágusok mellett, teljesen tanácstalanul. Most egy furcsa feltételezést hallhat meg. Hogy a nő fertőzött volt eleve. *
- Lehet. Talán Mesternek igaza van! A hely mágikus tere katalizálhatta és mutálhatta a kórokozókat, ha tényleg eleve beteg volt, csak tünetmentesen. De akkor lehet, hogy én is az vagyok? Viszont én nem érzek semmilyen tünetet, amely miatt aggódnom kellene. Nincs lázam, és nem is érzek fájdalmakat. Most akkor itt az idő kutatni. * Felemeli a könyvet, és leül a teremben egy székre. Olvasni kezdi, és felkiállt.* - Tetszik nekem ez az írás! Bámulatos, ahogy a régi nyelvet keverik az újjal. És ezek a rúnák! * Ki is ejti az első hármat, amelyet ki tud ejteni. Majd arra lesz figyelmes, hogy az asztal, aminél ül, és amire támaszkodik, hirtelen elkezd rügyeket növeszteni, és a rügyekből levelek és virágok serkennek ki.*
- Szóval így csinálta Azgad'relhion. Mindjárt jövök. * Mondja, és kirohan az épületből.*
A hozzászólás írója (Nyma Rominik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.11 11:53:17
A varázsló egy Rügyfakasztás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására az általa megérintett fadarab életre kel, s azonnali friss hajtások nőnek ki belőle.
113. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-11 11:13:01
Üzenet elküldve: 2014-07-11 11:13:01
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
-Mester ugye voltak gnóm tanoncok a torony falai között korábban? *érdeklődik Worenth, miközben visszasétál a nagyterem közepébe, kezében a már sokat emlegetett könyvvel.*
-Mert Nyma szerint ez a könyv a kór törzse. *lengeti meg kezében a könyvet, és át is adja az öreg varázsló kezébe aki elveszi, megpödri ujjaival szakállát, homlokát összeráncolja, mint aki erősen az emlékeibe merül.*
-Voltak, de egy kezemen meg tudom számolni mennyien. *mondja.* -Csodálkozom is rajta a mai napig, mivel a gnómok igen éles eszűek, így nagy varázslók kerülnek ki közülük. *mondja tovább, majd tenyerébe helyezi a könyvet, és szétnyitja középen.*
-Mindjárt meglátjuk barátom, hogy ez e a törzs. *mosolyodik el, majd tenyerét a könyv fölé helyezi, és azonnal zöldes fény villan a könyvön, amit Nyma is láthat, ha azóta bejött vissza. A könyvből a betűk mintha kifolynának a padlóra, majd szépen lassan visszafelé emelkednek a földről bele a könyvbe. A varázsló szemei csukva vannak, azonban érződik a magas szintű mágia kisugárzása. A fény kigyullad, a varázsló kinyitja szemeit.*
-A könyv tiszta. Semmi kórokozót vagy törzset nem tartalmaz. Megfoghatod bátran. *adja át Nyma kezébe, ha nem érkezett meg akkor Worenth-nek nyújtja át.*
-Ez viszont azt jelenti, hogy tovább fokozódik a rejtély, és valóban alaposabb kutatásokat kell végezni. *mondja kicsit csalódottan Worenth, hogy egyelőre nem járnak sikerrel.*
-Hol szedhette össze korábban? *kérdezi Worenth Nyma-tól.* -Hol volt, ahol olyan tárggyal vagy bármivel érintkezhetett, amitől megfertőződött? Lehet, hogy már fertőzött volt, de csak itt jöttek felszínre a kór okozói. Lehet a magas szintű energia miatt amit korábban is mondtál. *mondja Worenth, majd sóhajt egyet.* -És most merre tovább, hogyan akarsz tovább keresni? *érdeklődik, és az öreg varázsló és kérdően néz a fiatal gnóm lányra.*
-Mester ugye voltak gnóm tanoncok a torony falai között korábban? *érdeklődik Worenth, miközben visszasétál a nagyterem közepébe, kezében a már sokat emlegetett könyvvel.*
-Mert Nyma szerint ez a könyv a kór törzse. *lengeti meg kezében a könyvet, és át is adja az öreg varázsló kezébe aki elveszi, megpödri ujjaival szakállát, homlokát összeráncolja, mint aki erősen az emlékeibe merül.*
-Voltak, de egy kezemen meg tudom számolni mennyien. *mondja.* -Csodálkozom is rajta a mai napig, mivel a gnómok igen éles eszűek, így nagy varázslók kerülnek ki közülük. *mondja tovább, majd tenyerébe helyezi a könyvet, és szétnyitja középen.*
-Mindjárt meglátjuk barátom, hogy ez e a törzs. *mosolyodik el, majd tenyerét a könyv fölé helyezi, és azonnal zöldes fény villan a könyvön, amit Nyma is láthat, ha azóta bejött vissza. A könyvből a betűk mintha kifolynának a padlóra, majd szépen lassan visszafelé emelkednek a földről bele a könyvbe. A varázsló szemei csukva vannak, azonban érződik a magas szintű mágia kisugárzása. A fény kigyullad, a varázsló kinyitja szemeit.*
-A könyv tiszta. Semmi kórokozót vagy törzset nem tartalmaz. Megfoghatod bátran. *adja át Nyma kezébe, ha nem érkezett meg akkor Worenth-nek nyújtja át.*
-Ez viszont azt jelenti, hogy tovább fokozódik a rejtély, és valóban alaposabb kutatásokat kell végezni. *mondja kicsit csalódottan Worenth, hogy egyelőre nem járnak sikerrel.*
-Hol szedhette össze korábban? *kérdezi Worenth Nyma-tól.* -Hol volt, ahol olyan tárggyal vagy bármivel érintkezhetett, amitől megfertőződött? Lehet, hogy már fertőzött volt, de csak itt jöttek felszínre a kór okozói. Lehet a magas szintű energia miatt amit korábban is mondtál. *mondja Worenth, majd sóhajt egyet.* -És most merre tovább, hogyan akarsz tovább keresni? *érdeklődik, és az öreg varázsló és kérdően néz a fiatal gnóm lányra.*
112. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:31:54
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:31:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Szántóföldek - Otthon//
*Már a nap is kezd nyugovóra térni, mire az óriás haza ér. Nem foglalkozik a romokkal, amik a ház körüli kisebb összeszólalkozásból származnak. Egyszerűen csak befekszik az ágyába, és egy nagyot alszik végre.
Már elmúlt dél is, mire felkel Noosh. *
//Mágustorony//
*Már órák óta bolyong az erdőbe, mire megtalálja a tisztást, ahol a torony áll. A torony elhagyatottan, és magányosan áll az erdő közepén, ahogyan legutóbb is. Hiába látszik elhagyatottnak, Noosh tudja, hogy itt él az idős mágus. Egyszer kétszer körbejárja, hogy megtalálja a bejáratott, de sehol nem találja. Hogy a mágia vagy a borostyán rejti el előle a bejáratott, azt nem tudná megmondani, de a lényegen nem változtat.
A sokadik kör után megáll, s nem keresi tovább.*
-Itt vagyok! *üvölti a torony felé. Vár egy rövid időt, de semmi nem történik, úgyhogy ismét üvölt.* Itt vagyok!
*Már legalább egy órája üvölt, mire az idős mágus feltűnik a torony oldalánál.*
-Nem kell így üvöltened. *csitítja az óriást.*
-Elég régóta szólítottalak. Hamarabb is jöhettél volna. *förmed rá az óriás.*
-Nyugalom. Csak kitartás árán juthatna be az emberek a toronyba. *magyarázza az idős mágus.*
-Nem érdekel az emberek szabályai! Azért jöttem, ami engem megillet.
*A mágus végignéz az óriáson, mint aki felméri a gyengéit.*
-Amikor kijöttem, akkor úgy voltam, hogy megkapod. *kezdi a mágus.* De ahogyan viselkedsz, ezért nem kapod meg.
*Az óriás nem örül a hallottaknak, olyannyira nem, hogy azonnal rohanni kezd a mágus felé, s a lendítésre emeli a kalapácsát. Az idős mágus nem lepődik meg az óriás reakcióján, egy könnyed kézlegyintéssel olyan szélfuvallatot indít az óriás felé, amitől az hanyatt vágódik. Amikor az óriás a földön fekszik, akkor az idős mágus felemeli a bal kezét, s ráfog egy nem létező dologra. Ugyan ebben a pillanatban a földből kezek nyúlnak fel, és lefogják az óriást.*
-Gyere vissza később. *mondja neki a mágus nyugodt hangon. Tudja, hogy az óriás megtanulta a leckét.* És ne felejts el tisztelettel beszélni.
*A mágus szép lassú léptekkel visszamegy a toronyba, de Noosh még órákon keresztül fekszik tehetetlenül a földön. Az első félórában még dühöng. Próbál kiszabadulni, de hiába. Ordít, de semmi hang nem hagyja el az ajkait, bizonyára a mágus így akart nyugalmat.*
*Már a nap is kezd nyugovóra térni, mire az óriás haza ér. Nem foglalkozik a romokkal, amik a ház körüli kisebb összeszólalkozásból származnak. Egyszerűen csak befekszik az ágyába, és egy nagyot alszik végre.
Már elmúlt dél is, mire felkel Noosh. *
//Mágustorony//
*Már órák óta bolyong az erdőbe, mire megtalálja a tisztást, ahol a torony áll. A torony elhagyatottan, és magányosan áll az erdő közepén, ahogyan legutóbb is. Hiába látszik elhagyatottnak, Noosh tudja, hogy itt él az idős mágus. Egyszer kétszer körbejárja, hogy megtalálja a bejáratott, de sehol nem találja. Hogy a mágia vagy a borostyán rejti el előle a bejáratott, azt nem tudná megmondani, de a lényegen nem változtat.
A sokadik kör után megáll, s nem keresi tovább.*
-Itt vagyok! *üvölti a torony felé. Vár egy rövid időt, de semmi nem történik, úgyhogy ismét üvölt.* Itt vagyok!
*Már legalább egy órája üvölt, mire az idős mágus feltűnik a torony oldalánál.*
-Nem kell így üvöltened. *csitítja az óriást.*
-Elég régóta szólítottalak. Hamarabb is jöhettél volna. *förmed rá az óriás.*
-Nyugalom. Csak kitartás árán juthatna be az emberek a toronyba. *magyarázza az idős mágus.*
-Nem érdekel az emberek szabályai! Azért jöttem, ami engem megillet.
*A mágus végignéz az óriáson, mint aki felméri a gyengéit.*
-Amikor kijöttem, akkor úgy voltam, hogy megkapod. *kezdi a mágus.* De ahogyan viselkedsz, ezért nem kapod meg.
*Az óriás nem örül a hallottaknak, olyannyira nem, hogy azonnal rohanni kezd a mágus felé, s a lendítésre emeli a kalapácsát. Az idős mágus nem lepődik meg az óriás reakcióján, egy könnyed kézlegyintéssel olyan szélfuvallatot indít az óriás felé, amitől az hanyatt vágódik. Amikor az óriás a földön fekszik, akkor az idős mágus felemeli a bal kezét, s ráfog egy nem létező dologra. Ugyan ebben a pillanatban a földből kezek nyúlnak fel, és lefogják az óriást.*
-Gyere vissza később. *mondja neki a mágus nyugodt hangon. Tudja, hogy az óriás megtanulta a leckét.* És ne felejts el tisztelettel beszélni.
*A mágus szép lassú léptekkel visszamegy a toronyba, de Noosh még órákon keresztül fekszik tehetetlenül a földön. Az első félórában még dühöng. Próbál kiszabadulni, de hiába. Ordít, de semmi hang nem hagyja el az ajkait, bizonyára a mágus így akart nyugalmat.*
111. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-09 14:17:08
Üzenet elküldve: 2014-07-09 14:17:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
- Ez a vér tényleg sötétebb, így látszódik, hogy ez az új kórokozó törzs mutálódott, és másféleképp fejti ki a hatását is. De tény, hogy nem minden kórnak van ellenszere, így ezt a krónikus betegséget nehéz visszafordítani. Ezt meg lehet előzni, csak fel kell készülnünk.
* Bólint a mágus tervére, hogy kérjenek segítséget a mestertől, hiszen azzal tényleg többre mennének. Talán ő ismer valami tisztító varázslatot, amely nem árt majd meg a könyvnek, hisz az abban lévő tudást másra is lehetne használni. Most akkor kérdően nézhetne a mágusra.*
- Úgy gondolom a könyv lehetett a baj. Van pár feltételezésem arra az esetre, hogy miért pont ebben akönyvben lehet a vírus. Ha valóban jártak itt más gnómok, és a kór törzse átragadhatott az ő sejtjeikből is, akkor a mutáció gyorsan végbemehetett az épület nagy varázserőtere miatt is. Az energiát felhasználva valóban lehet, hogy a törzs mutálódott.
* Lenéz a holtestre, és elelmélkedik, hogy milyen régen is játszottak, és tanultak együtt. De Sylmeriae is ezt tenné most. Ő is azt tenné, ami szerinte helyes, és elégetné a holtestet.* Inkább nyeljék el a lángok és ott tisztuljon meg a teste és lelke, mintsem, hogy a földben rohadjon a csótányok és paraziták étkeként. Most lobbantsuk fel a tisztulás lángjait, majd egy szél elemű varázslattal szórjuk szét a hamvakat a tengerben, hogy azok ne élhessék túl. Ha sikerrel járunk megmenekül egy nép, és a gnómok is dicsően gondolnak majd vissza reá.
- Ez a vér tényleg sötétebb, így látszódik, hogy ez az új kórokozó törzs mutálódott, és másféleképp fejti ki a hatását is. De tény, hogy nem minden kórnak van ellenszere, így ezt a krónikus betegséget nehéz visszafordítani. Ezt meg lehet előzni, csak fel kell készülnünk.
* Bólint a mágus tervére, hogy kérjenek segítséget a mestertől, hiszen azzal tényleg többre mennének. Talán ő ismer valami tisztító varázslatot, amely nem árt majd meg a könyvnek, hisz az abban lévő tudást másra is lehetne használni. Most akkor kérdően nézhetne a mágusra.*
- Úgy gondolom a könyv lehetett a baj. Van pár feltételezésem arra az esetre, hogy miért pont ebben akönyvben lehet a vírus. Ha valóban jártak itt más gnómok, és a kór törzse átragadhatott az ő sejtjeikből is, akkor a mutáció gyorsan végbemehetett az épület nagy varázserőtere miatt is. Az energiát felhasználva valóban lehet, hogy a törzs mutálódott.
* Lenéz a holtestre, és elelmélkedik, hogy milyen régen is játszottak, és tanultak együtt. De Sylmeriae is ezt tenné most. Ő is azt tenné, ami szerinte helyes, és elégetné a holtestet.* Inkább nyeljék el a lángok és ott tisztuljon meg a teste és lelke, mintsem, hogy a földben rohadjon a csótányok és paraziták étkeként. Most lobbantsuk fel a tisztulás lángjait, majd egy szél elemű varázslattal szórjuk szét a hamvakat a tengerben, hogy azok ne élhessék túl. Ha sikerrel járunk megmenekül egy nép, és a gnómok is dicsően gondolnak majd vissza reá.
110. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-09 10:16:34
Üzenet elküldve: 2014-07-09 10:16:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
*Nyma utasítására bólint egyet, jelezvén, hogy felfogta a tennivalót, és képes is végrehajtani. A bőr könnyedén reped fel a tőr élétől, majd a penge szinte azonnal átitatódik vérrel. Worenth kicsit lejjebb tartja a tőrt, hogy Nyma jobban szemügyre vehesse.*
-Én úgy látom sötétebb a vére a kelleténél. Szerinted? *kérdi Worenth, és megvárja amíg a gnóm nő megerősíti vagy megcáfolja nézetét.*
-Ismerek néhány varázslatot, de azokkal itt semmire sem megyünk. *húzza el a száját a mágus.* -Még egy méregtelenítő varázslat sem segítene. *sóhajt egyet Worenth.* -Viszont a Mester biztosan tudna ebben segíteni. *mosolyodik el.* -Csak egy valamit nem értek. *ráncolja össze homlokát.* -Ha a könyv az, miért nem történt máskor is haláleset? *kérdése közben a lányra pillant.* -Mert az kizárt, hogy korábban nem jártak itt gnómok. Szerintem menjünk vissza a toronyba, és kérjük ki a Mester véleményét és segítségét. És máshol is lehetnek kórokozók? És azokat hogyan leljük meg? *kérdezősködik Worenth, majd ha megbeszélték a dolgokat, megkérdezi, hogy most égessék e el a testet. Ha igen, akkor Worenth teszi a dolgát, de nem marad ott míg a test hamuvá ég, hanem hagyja, hogy Nyma és Sylmeriae még utoljára együtt lehessenek. Addig is ő besétál vissza a toronyba, hogy kiötöljenek valami hasznosat mesterével, ami segítségükre válhat a keresés során.*
*Nyma utasítására bólint egyet, jelezvén, hogy felfogta a tennivalót, és képes is végrehajtani. A bőr könnyedén reped fel a tőr élétől, majd a penge szinte azonnal átitatódik vérrel. Worenth kicsit lejjebb tartja a tőrt, hogy Nyma jobban szemügyre vehesse.*
-Én úgy látom sötétebb a vére a kelleténél. Szerinted? *kérdi Worenth, és megvárja amíg a gnóm nő megerősíti vagy megcáfolja nézetét.*
-Ismerek néhány varázslatot, de azokkal itt semmire sem megyünk. *húzza el a száját a mágus.* -Még egy méregtelenítő varázslat sem segítene. *sóhajt egyet Worenth.* -Viszont a Mester biztosan tudna ebben segíteni. *mosolyodik el.* -Csak egy valamit nem értek. *ráncolja össze homlokát.* -Ha a könyv az, miért nem történt máskor is haláleset? *kérdése közben a lányra pillant.* -Mert az kizárt, hogy korábban nem jártak itt gnómok. Szerintem menjünk vissza a toronyba, és kérjük ki a Mester véleményét és segítségét. És máshol is lehetnek kórokozók? És azokat hogyan leljük meg? *kérdezősködik Worenth, majd ha megbeszélték a dolgokat, megkérdezi, hogy most égessék e el a testet. Ha igen, akkor Worenth teszi a dolgát, de nem marad ott míg a test hamuvá ég, hanem hagyja, hogy Nyma és Sylmeriae még utoljára együtt lehessenek. Addig is ő besétál vissza a toronyba, hogy kiötöljenek valami hasznosat mesterével, ami segítségükre válhat a keresés során.*
109. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-08 21:57:25
Üzenet elküldve: 2014-07-08 21:57:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
- Csak végy vért valahonnan. Egy egyszerű művelet. Itt egy tőrt. * Adja át neki a tőrét.* Szúrd be valahova a bár alá, majd húzd ki, hogy az azon maradt vért vizsgálhassuk. Elviekben barna árnyalatot kell felvennie. Sötétet, pontosan. * Adja a fontos információkat. Viszont az a könyv, még mindig aggasztja. Nem tudhatja, hogy mivel lehet dolga, ez majd a vizsgálat eredményeképp fog kiderülni. A mutálódott törzs, ha a könyvben is van, könnyen elűzhető, ha jól kezelik.* Mondja meg nekem kérem, hogy milyen varázslatokat ismer. Talán azokkal képesek leszünk elűzni a kórokozókat abból a könyvből. * Szakszerűen fogalmaz, hogy ne legyen semmi probléma amely abból adódhatna, hogy nem alapos.*
- Csak végy vért valahonnan. Egy egyszerű művelet. Itt egy tőrt. * Adja át neki a tőrét.* Szúrd be valahova a bár alá, majd húzd ki, hogy az azon maradt vért vizsgálhassuk. Elviekben barna árnyalatot kell felvennie. Sötétet, pontosan. * Adja a fontos információkat. Viszont az a könyv, még mindig aggasztja. Nem tudhatja, hogy mivel lehet dolga, ez majd a vizsgálat eredményeképp fog kiderülni. A mutálódott törzs, ha a könyvben is van, könnyen elűzhető, ha jól kezelik.* Mondja meg nekem kérem, hogy milyen varázslatokat ismer. Talán azokkal képesek leszünk elűzni a kórokozókat abból a könyvből. * Szakszerűen fogalmaz, hogy ne legyen semmi probléma amely abból adódhatna, hogy nem alapos.*
108. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-08 19:35:59
Üzenet elküldve: 2014-07-08 19:35:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
*Worenth csak figyelmesen hallgatja a két fél közötti párbeszédet, és a halál körülményeiről szóló dolgokat és megállapításokat amik kissé hátborzongatónak hangzanak.*
-Biztosan nem volt könnyű. *vakarja meg állát.* -Még ha ismered az erőt is, akkor is magas szintű koncentrációra van szükség ahhoz, hogy állandóan fókuszban legyen. *mondja, és a mágus szavai inkább dicsérően, mint kételkedően hangzanak.*
-Hát őszintén szólva. *néz körbe a mágus.* -Ezt inkább neked kellene tudnod. *mondja, majd kezébe veszi azt a bizonyos könyvet.* -Az biztos, hogy ez a könyv gnómok kezeitől íródott. Szerintem ez lehet az egyetlen afféle tárgy. *nézegeti a kezeiben tartott könyvet, és párszor meg is forgatja ujjai között, és fel is lapozza, majd összecsukja.*
-Te látsz ezen kívül valamit, ami gnómok keze munkája? *kérdezi, majd ő is körbenéz.* -Szerintem a Mester említette volna, ha van még valami. Ez a könyv lesz az. *bólogat, majd átadná Nyma kezébe, de visszahúzza maga felé, nehogy egy újabb haláleset történjen.*
-Nincsenek benne szervek? *néz értetlenül Worenth, nem is tudná leplezni megdöbbentségét. Hiába úgy tűnik mindig képes lehet valaki meglepni az embert, még ha tapasztaltabb életkorú az illető akkor is.*
-Segítek a mintavevésben, viszont mondanod kell, hogy mit tegyek. Ebben nem vagyok jártas. *mondja Worenth, majd a székhez lép, amire egy nagy fehér lepedő van terítve. Ezt a holttestre teríti, majd ölbe veszi, és kiballag vele a mágustorony elé, ahol egy alkalmas helyen újra fekvő helyzetbe helyezi. Vagy akár félig ülőbe attól függ Nyma mit mond.*
-Ha gondolod hozzáláthatunk. *sóhajt egy nagyot, és vesz egy mély lélegzetet. Noha egyáltalán nincs ínyére az egész, és talán ez látszódik is rajta ami egy részről érthető is. Viszont ha sikerrel járnak, talán megakadályozhatják, hogy a jövőben ilyen tragikus eset ne történjen.*
*Worenth csak figyelmesen hallgatja a két fél közötti párbeszédet, és a halál körülményeiről szóló dolgokat és megállapításokat amik kissé hátborzongatónak hangzanak.*
-Biztosan nem volt könnyű. *vakarja meg állát.* -Még ha ismered az erőt is, akkor is magas szintű koncentrációra van szükség ahhoz, hogy állandóan fókuszban legyen. *mondja, és a mágus szavai inkább dicsérően, mint kételkedően hangzanak.*
-Hát őszintén szólva. *néz körbe a mágus.* -Ezt inkább neked kellene tudnod. *mondja, majd kezébe veszi azt a bizonyos könyvet.* -Az biztos, hogy ez a könyv gnómok kezeitől íródott. Szerintem ez lehet az egyetlen afféle tárgy. *nézegeti a kezeiben tartott könyvet, és párszor meg is forgatja ujjai között, és fel is lapozza, majd összecsukja.*
-Te látsz ezen kívül valamit, ami gnómok keze munkája? *kérdezi, majd ő is körbenéz.* -Szerintem a Mester említette volna, ha van még valami. Ez a könyv lesz az. *bólogat, majd átadná Nyma kezébe, de visszahúzza maga felé, nehogy egy újabb haláleset történjen.*
-Nincsenek benne szervek? *néz értetlenül Worenth, nem is tudná leplezni megdöbbentségét. Hiába úgy tűnik mindig képes lehet valaki meglepni az embert, még ha tapasztaltabb életkorú az illető akkor is.*
-Segítek a mintavevésben, viszont mondanod kell, hogy mit tegyek. Ebben nem vagyok jártas. *mondja Worenth, majd a székhez lép, amire egy nagy fehér lepedő van terítve. Ezt a holttestre teríti, majd ölbe veszi, és kiballag vele a mágustorony elé, ahol egy alkalmas helyen újra fekvő helyzetbe helyezi. Vagy akár félig ülőbe attól függ Nyma mit mond.*
-Ha gondolod hozzáláthatunk. *sóhajt egy nagyot, és vesz egy mély lélegzetet. Noha egyáltalán nincs ínyére az egész, és talán ez látszódik is rajta ami egy részről érthető is. Viszont ha sikerrel járnak, talán megakadályozhatják, hogy a jövőben ilyen tragikus eset ne történjen.*
107. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-06 08:14:08
Üzenet elküldve: 2014-07-06 08:14:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért Kór//
- Igen, Mester, biztos vagyok benne, hogy ez a Rogh'nar. Láttam a szemeit, és a bőre elváltozásait. Minden jel arra utal, hogy ennek a halálesetnek köze sem volt bármilyen szívvel kapcsolatos betegségnek. Csupán a fertőzés lázba hozta a testét, és a hőmérséklet elroncsolta a szerveit. * Bámulatosan ridegen próbálja leadni szakjelentését. Próbálja eterelni a figyelmét erről a szörnyű dologról.*
- Igazából, tény hogy megéreztem, hiszen olyan régóta ismertem azt az erőt, amivel rendelkezett. Így a nyomát is tudtam követni Arthenior-szerte.* Meghallja az idős varázsló hangjait, így meg is bízik új segítőjében. Mikor a mágus oothagyja őket, így szól.* - A nyomokat ki kell vizsgálni, de így nehéz lesz, ha nem érhetek semmihez, ami ebben a teremben van. Megkérnélek pár dologra. Először áruld el nekem, kérlek, hogy milyen gnómok által készített tárgyak vannak ebben ateremben. Bármi tartalmazhatja a manipulálódott törzset. Mely lehet az a dolog? * Még nem ugrik be neki semmilyen ilyen dolog, hiszen még nem is járt itt.* - Ha nem találjuk meg, akkor aholtest elemzésével kell folytatni. Mivel a kóros Rogh'nar hőmérséklet okozta hulláma miatt nincsenek a holtestben szervek, felesleges lenne a szerveit vizsgálni. Inkább vegyünk mintát róla, majd kérlek, égesd el a hullát. Ez az egyetlen megoldás, de idebent ezt sem hajthatjuk végre, csak odakint.* Próbálja szakszerűségével elkápráztatni új segítőjét, de így hogy nem tehet semmit, szüksége van a segítségére.*
- Igen, Mester, biztos vagyok benne, hogy ez a Rogh'nar. Láttam a szemeit, és a bőre elváltozásait. Minden jel arra utal, hogy ennek a halálesetnek köze sem volt bármilyen szívvel kapcsolatos betegségnek. Csupán a fertőzés lázba hozta a testét, és a hőmérséklet elroncsolta a szerveit. * Bámulatosan ridegen próbálja leadni szakjelentését. Próbálja eterelni a figyelmét erről a szörnyű dologról.*
- Igazából, tény hogy megéreztem, hiszen olyan régóta ismertem azt az erőt, amivel rendelkezett. Így a nyomát is tudtam követni Arthenior-szerte.* Meghallja az idős varázsló hangjait, így meg is bízik új segítőjében. Mikor a mágus oothagyja őket, így szól.* - A nyomokat ki kell vizsgálni, de így nehéz lesz, ha nem érhetek semmihez, ami ebben a teremben van. Megkérnélek pár dologra. Először áruld el nekem, kérlek, hogy milyen gnómok által készített tárgyak vannak ebben ateremben. Bármi tartalmazhatja a manipulálódott törzset. Mely lehet az a dolog? * Még nem ugrik be neki semmilyen ilyen dolog, hiszen még nem is járt itt.* - Ha nem találjuk meg, akkor aholtest elemzésével kell folytatni. Mivel a kóros Rogh'nar hőmérséklet okozta hulláma miatt nincsenek a holtestben szervek, felesleges lenne a szerveit vizsgálni. Inkább vegyünk mintát róla, majd kérlek, égesd el a hullát. Ez az egyetlen megoldás, de idebent ezt sem hajthatjuk végre, csak odakint.* Próbálja szakszerűségével elkápráztatni új segítőjét, de így hogy nem tehet semmit, szüksége van a segítségére.*
106. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:06:11
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
-Én pedig Worenth Yosden. Ő pedig a torony varázslója és tanítója. *mondja saját nevét, majd bemutatja a nála sokkal öregebb de erősebb férfit.* -Megérezted a jelenlétét, vagy csak a megérzéseidre hagyatkoztál? *kérdezi ezúttal az öreg, és erre Worenth is felettébb kíváncsi. Nem is igazán arra, hogy hogyan érzékelte, hanem inkább, hogy hogyan sikerült ilyen hamar megtudnia, hogy a barátnője halott. Worenth valahol sejti, hogy az elhunyttal való utazáskor nem voltak egyedül.* -Valószínűleg szívroham. Utoljára olvasott, mintha a sorok tartalma izgatta volna fel. Hihetetlen. *csóválja meg ismét fejét, de röviden és tömören el is mondta a történteket, és ha Nyma valóban mágus, és még meg is érez dolgokat, akkor bizonyára tudja, hogy a hórihorgas fehér hajú mágus a szín tiszta igazságot beszéli.*
-Mi? Micsoda? *hüledezik Worenth Nyma szavaira és az öreg varázsló is kicsit értetlenül mered a gnómra.*
-Rogh'nar. Erről még nem hallottam. Mesélj erről bővebben kérlek és nyugodj meg! *mondja Worenth, és ha a nő elég közel áll hozzá vállára helyezi kezét, igyekezvén nyugtatni a nőt.*
-Én ismerem ezt a kórt. *szól hozzájuk az öreg a hátuk mögül.* -Azonban én is azt hittem, hogy ez a kór már nem létezik. Biztos vagy benne te leány? *néz kérdően Nyma szemeibe, noha nem a legjobb pillanat a dolgok megvitatására, de Sylmeriae halálán már nem tudnak változtatni, azonban azt megakadályozhatják, hogy még több gnóm lelje ily módon halálát.*
-Igen meg kell találni, bár ez roppant veszélyes küldetés, és nehéz feladat. Tudod merre indulj? *kérdezi az öreg, majd kissé Worenth felé fordulva beszél tovább.*
-Szívesen segítenék neked, és osztozom a gyászodban, azonban én már ehhez túl öreg vagyok, és a torony az otthonom. De biztos vagyok benne, hogy Worenth szívesen segít neked. Bölcs ember, és erős mágus, megbízhatsz benne. De előbb kérlek lépj közelebb. *mondja, majd ha Nyma megteszi az öreg kérését és odalép, kezét a gnóm nő homlokához helyezi, behunyja szemeit, majd alig pár másodperc múlva elveszi kezét és elmosolyodik. Worenth pontosan tudja mi történt, és figyeli az öreget. Egyszer csak egy hang szólal meg fejében, méghozzá a Mester hangja.* ~Igazat szól, bízhatsz benne.~ *Worenth bólint egyet, persze ezt Nyma nem láthatja. Végül is van valami igaza a Mester-nek, sosem lehet tudni kivel van dolguk.*
-Rendben van leány. Most magatokra hagylak. *mondja, és egy szempillantás alatt köddé válik.*
-Mennyire vagy jártas a mágiában? Szeretnél még tanulni? És mik a terveid? És persze felajánlom segítségemet. *mondja kicsit meghajolva, és büszke rá, hogy az öreg varázsló méltónak tartja, hogy az ő úgymond helyébe lépjen.*
-Én pedig Worenth Yosden. Ő pedig a torony varázslója és tanítója. *mondja saját nevét, majd bemutatja a nála sokkal öregebb de erősebb férfit.* -Megérezted a jelenlétét, vagy csak a megérzéseidre hagyatkoztál? *kérdezi ezúttal az öreg, és erre Worenth is felettébb kíváncsi. Nem is igazán arra, hogy hogyan érzékelte, hanem inkább, hogy hogyan sikerült ilyen hamar megtudnia, hogy a barátnője halott. Worenth valahol sejti, hogy az elhunyttal való utazáskor nem voltak egyedül.* -Valószínűleg szívroham. Utoljára olvasott, mintha a sorok tartalma izgatta volna fel. Hihetetlen. *csóválja meg ismét fejét, de röviden és tömören el is mondta a történteket, és ha Nyma valóban mágus, és még meg is érez dolgokat, akkor bizonyára tudja, hogy a hórihorgas fehér hajú mágus a szín tiszta igazságot beszéli.*
-Mi? Micsoda? *hüledezik Worenth Nyma szavaira és az öreg varázsló is kicsit értetlenül mered a gnómra.*
-Rogh'nar. Erről még nem hallottam. Mesélj erről bővebben kérlek és nyugodj meg! *mondja Worenth, és ha a nő elég közel áll hozzá vállára helyezi kezét, igyekezvén nyugtatni a nőt.*
-Én ismerem ezt a kórt. *szól hozzájuk az öreg a hátuk mögül.* -Azonban én is azt hittem, hogy ez a kór már nem létezik. Biztos vagy benne te leány? *néz kérdően Nyma szemeibe, noha nem a legjobb pillanat a dolgok megvitatására, de Sylmeriae halálán már nem tudnak változtatni, azonban azt megakadályozhatják, hogy még több gnóm lelje ily módon halálát.*
-Igen meg kell találni, bár ez roppant veszélyes küldetés, és nehéz feladat. Tudod merre indulj? *kérdezi az öreg, majd kissé Worenth felé fordulva beszél tovább.*
-Szívesen segítenék neked, és osztozom a gyászodban, azonban én már ehhez túl öreg vagyok, és a torony az otthonom. De biztos vagyok benne, hogy Worenth szívesen segít neked. Bölcs ember, és erős mágus, megbízhatsz benne. De előbb kérlek lépj közelebb. *mondja, majd ha Nyma megteszi az öreg kérését és odalép, kezét a gnóm nő homlokához helyezi, behunyja szemeit, majd alig pár másodperc múlva elveszi kezét és elmosolyodik. Worenth pontosan tudja mi történt, és figyeli az öreget. Egyszer csak egy hang szólal meg fejében, méghozzá a Mester hangja.* ~Igazat szól, bízhatsz benne.~ *Worenth bólint egyet, persze ezt Nyma nem láthatja. Végül is van valami igaza a Mester-nek, sosem lehet tudni kivel van dolguk.*
-Rendben van leány. Most magatokra hagylak. *mondja, és egy szempillantás alatt köddé válik.*
-Mennyire vagy jártas a mágiában? Szeretnél még tanulni? És mik a terveid? És persze felajánlom segítségemet. *mondja kicsit meghajolva, és büszke rá, hogy az öreg varázsló méltónak tartja, hogy az ő úgymond helyébe lépjen.*
105. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-04 12:53:46
Üzenet elküldve: 2014-07-04 12:53:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
* A nő szomorúságát semmivel nem tudja enyhíteni. Mikor a két mágus faggatja, akkor viszont erőt vesz magán, és letörli könnyeit.* - Nyma vagyok. * közli.* - Csak egyszerű varázsló vagyok. És Sylmeriae legjobb barátnője mind közül. Azért vagyok itt, hogy a halálát nyomozzam ki. * Vallja meg szent küldetését a mágusoknak. Közölebb próbál lépni a lányhoz, de mikor 3 lépésnyi távolságba ér megriad, és visszább lép.* - Ez természetellenes! Ez a Rogh'nar! Az a betegség, mely megtizedelte a gnómokat. Nem érhetek hozzá. * Nagyon megrémül. Tudja, hogy nem kell sok, hogy ő is így végezni.* - Hogyan tért vissza? Nem lehet, hogy egy ilyen rég kihalt betegség kórokozói még mindig éljenek. Mester! Meg kell találnunk ezt a törzset, különben mindenki más, aki gnóm vérrel rendelkezik elhunyhat.
* A nő szomorúságát semmivel nem tudja enyhíteni. Mikor a két mágus faggatja, akkor viszont erőt vesz magán, és letörli könnyeit.* - Nyma vagyok. * közli.* - Csak egyszerű varázsló vagyok. És Sylmeriae legjobb barátnője mind közül. Azért vagyok itt, hogy a halálát nyomozzam ki. * Vallja meg szent küldetését a mágusoknak. Közölebb próbál lépni a lányhoz, de mikor 3 lépésnyi távolságba ér megriad, és visszább lép.* - Ez természetellenes! Ez a Rogh'nar! Az a betegség, mely megtizedelte a gnómokat. Nem érhetek hozzá. * Nagyon megrémül. Tudja, hogy nem kell sok, hogy ő is így végezni.* - Hogyan tért vissza? Nem lehet, hogy egy ilyen rég kihalt betegség kórokozói még mindig éljenek. Mester! Meg kell találnunk ezt a törzset, különben mindenki más, aki gnóm vérrel rendelkezik elhunyhat.
104. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-04 11:43:24
Üzenet elküldve: 2014-07-04 11:43:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatért Kór//
//Korábban//
*Worenth nézegeti a sorokat, és Sylmeriae meg is erősíti kérdését.*
-Igen igazad lehet. Ismerem a fajok nyelvezetét, mondhatni jártas is vagyok benne, de ezek nekem is ismeretlenek. *mondja, és kicsit a száját is elhúzza a hórihorgas fehér hajú mágus. Hagyja is a fiatal gnóm nőt elvegyülni gondolataiban, és nem is zavarja inkább csak kényelmesen hátradől és kifújja magát. A hosszú megtett út fáradalmait most kezdi érezni igazán, és fájós háta és dereka is most kezd sajogni. Hátradűti magát, behunyja szemeit, és kicsit elmerül a gondolataiba, és meditálgatni kezd magában. Csak a könyvek lapjai hallatszanak, amikor Sylmeriae lapozni kezd, azon kívül minden zaj, és pisszenés is megszűnik. Lehet, hogy az öreg varázsló is épp most kezdett el meditálni akárcsak Worenth.*
//Később//
-Ez tragédia. *néz föl a Mester a földön fekvő halott gnóm lány teste mellől a magas mágusra.*
-Hihetetlen. *mered maga elé Worenth, aki még mindig le van sokkolva a történtekről. Meditációjából egy koppanás ébresztette fel, ami nem volt más, mint Sylmeriae földre zuhanása. A mágus próbálta megmenteni az életét de tehetetlen volt, a lány pedig gyorsan feladta.*
-Mi áll ebben a könyvben Mester? Mert ezen sorok tartalma zaklathatta fel. *pillant a holttestre, majd átadja a könyvet a varázslónak, aki belelapoz, olvasgatni kezd belőle, majd megcsóválja fejét.*
-Őszintén szólva fogalmam sincs barátom. *mondja Worenth-nek.* -Sajnos ez volt a sorsa, ez volt neki megírva. Az, hogy pont itt halt meg ez igazán tragikus. *mondja az öreg varázsló.* -Soha sem történt még itt korábban ilyesmi. Minden tanítvány és tanonc elégedetten és vidáman távoztak. De így még sohasem. *mondja, és látszólag nagyon bántja a dolog.*
-Van, hogy olyan történik velünk ami még soha erről nem tehet Mester. Csak olyan fiatal volt még. *pillant újra a holttestre.* -Ráadásul okos is, és volt benne tehetség, csak kicsit csiszolni kellett volna a képességeit. *mered maga elé a mágus.*
-Temessük el barátom.
-Rendben. Mi mást tehetnénk.
*Éppen a szomorkodás után jelenik meg egy gnóm, amire mindketten felfigyelnek, és kicsit meg is döbbennek, ugyanis nem számítottak vendégre. A barna hajú gnóm lányra, aki hasonlóan fiatalnak tűnik, minden az arcára van írva.*
-Ne haragudjon. *szól oda Worenth.* -De úgy tűnik, mint aki ismeri az elhunytat netán tévedek? *érdeklődik a mágus.* -Szomorú tragédia történt, de sem én sem a Mester nem tehettünk semmit. *mondja, majd ha a barna hajú gnóm nő közeledni kezd újra megszólal.* -Ismeri a családját, rokonait, és ön a barátja? *kérdezősködik tovább Worenth, az öreg varázsló pedig egyelőre némán hallgat, és hátra tett kézzel figyeli a kettejük párbeszédét.*
//Korábban//
*Worenth nézegeti a sorokat, és Sylmeriae meg is erősíti kérdését.*
-Igen igazad lehet. Ismerem a fajok nyelvezetét, mondhatni jártas is vagyok benne, de ezek nekem is ismeretlenek. *mondja, és kicsit a száját is elhúzza a hórihorgas fehér hajú mágus. Hagyja is a fiatal gnóm nőt elvegyülni gondolataiban, és nem is zavarja inkább csak kényelmesen hátradől és kifújja magát. A hosszú megtett út fáradalmait most kezdi érezni igazán, és fájós háta és dereka is most kezd sajogni. Hátradűti magát, behunyja szemeit, és kicsit elmerül a gondolataiba, és meditálgatni kezd magában. Csak a könyvek lapjai hallatszanak, amikor Sylmeriae lapozni kezd, azon kívül minden zaj, és pisszenés is megszűnik. Lehet, hogy az öreg varázsló is épp most kezdett el meditálni akárcsak Worenth.*
//Később//
-Ez tragédia. *néz föl a Mester a földön fekvő halott gnóm lány teste mellől a magas mágusra.*
-Hihetetlen. *mered maga elé Worenth, aki még mindig le van sokkolva a történtekről. Meditációjából egy koppanás ébresztette fel, ami nem volt más, mint Sylmeriae földre zuhanása. A mágus próbálta megmenteni az életét de tehetetlen volt, a lány pedig gyorsan feladta.*
-Mi áll ebben a könyvben Mester? Mert ezen sorok tartalma zaklathatta fel. *pillant a holttestre, majd átadja a könyvet a varázslónak, aki belelapoz, olvasgatni kezd belőle, majd megcsóválja fejét.*
-Őszintén szólva fogalmam sincs barátom. *mondja Worenth-nek.* -Sajnos ez volt a sorsa, ez volt neki megírva. Az, hogy pont itt halt meg ez igazán tragikus. *mondja az öreg varázsló.* -Soha sem történt még itt korábban ilyesmi. Minden tanítvány és tanonc elégedetten és vidáman távoztak. De így még sohasem. *mondja, és látszólag nagyon bántja a dolog.*
-Van, hogy olyan történik velünk ami még soha erről nem tehet Mester. Csak olyan fiatal volt még. *pillant újra a holttestre.* -Ráadásul okos is, és volt benne tehetség, csak kicsit csiszolni kellett volna a képességeit. *mered maga elé a mágus.*
-Temessük el barátom.
-Rendben. Mi mást tehetnénk.
*Éppen a szomorkodás után jelenik meg egy gnóm, amire mindketten felfigyelnek, és kicsit meg is döbbennek, ugyanis nem számítottak vendégre. A barna hajú gnóm lányra, aki hasonlóan fiatalnak tűnik, minden az arcára van írva.*
-Ne haragudjon. *szól oda Worenth.* -De úgy tűnik, mint aki ismeri az elhunytat netán tévedek? *érdeklődik a mágus.* -Szomorú tragédia történt, de sem én sem a Mester nem tehettünk semmit. *mondja, majd ha a barna hajú gnóm nő közeledni kezd újra megszólal.* -Ismeri a családját, rokonait, és ön a barátja? *kérdezősködik tovább Worenth, az öreg varázsló pedig egyelőre némán hallgat, és hátra tett kézzel figyeli a kettejük párbeszédét.*
103. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-03 08:51:15
Üzenet elküldve: 2014-07-03 08:51:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Wram óvatos léptekkel közeledik a torony felé. Bár egyszer már járt itt, tudja, hogy az ember varázslókkal vigyázni kell. Főleg az öreg és nagy tudásuakkal. Némiképp el is bizonytalanodik, így a kaputól pár lépésnyire megáll, és csak nézi a bejáratot. Felmerül benne a kétség, hogy talán nincs is elég ereje ahhoz, hogy elsajátítsa a mester tudományát. Ösztönösen hátrál egy lépést.*
~Nem. Még nem állok készen. Sajnos.~
*Határozza el magát, majd egy utolsó pillantást követően hátat fordít a toronynak, és elindul a vissza a városba.*
~Nem. Még nem állok készen. Sajnos.~
*Határozza el magát, majd egy utolsó pillantást követően hátat fordít a toronynak, és elindul a vissza a városba.*
102. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-02 18:21:37
Üzenet elküldve: 2014-07-02 18:21:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Visszatért Kór //
* Mikor a torony fele közeledik ismét meglátja a lányt, ahogy sétál a torony felé. Ott tipeg, ahogy mindig is ment, és közben információkat oszt meg egy másik, mágusnak vélhető személlyel.* ~ Lehet, hogy kérhetném a segítségét? Vagy, lehet, hogy ő ölte meg Sylmeriae-t? Akkor viszont nincs kegyelem. ~
* Tovább halad a toronyba vezető ösvényen, és próbálja elűzni a látott, és jó alaposan kielemzett látomását. Ahogy közeledik az épület felé egyre inkább érezhetővé válik egy masszív, és szinte már-már tapintható mágikus energiamező. Az épület maga nem lenyűgöző, csak romos. De a kapuja nagy, és nehéz lehet kinyitni. Közeledik is felé, majd kinyitja, és belép a toronyba. Szíve dobog, akár azoka gépek, amelyeket építeni szokott, de most csak arra figyelm, hogy rohanjon, amíg meg nem leli a célszemélyt. És egyszer észre is veszi. Látja fekvő lányt.
Egy újabb látomás villan be neki. Látja a lányt, ahogy a könyvet tanulmányozza, és láthatóan zavarban van.( Tudja, hogy a kedves barátnője, Sylmeriae, sohasem volt jó abban, hogy érzékelje az energiákat, amelyeket mindenhol meg lehet lelni. ) Látja őt, ahogy bújja a könyvet, és egyszer föláll, és a melkasát fogja, legyezi magát, illetve bőre elkezd elszíneződni. Lehet, hogy akár még a lélegzete is eláll. Látja a lány arcán, hogy valami nem jó, és tudja, hogy itt volt a vég. Kicsordull könnye, ahogy ezt a jelenetet végignézi. Kár, hogy nem tehetett semmit. Fáj neki ez a tehetetlenség.*
* Mikor a torony fele közeledik ismét meglátja a lányt, ahogy sétál a torony felé. Ott tipeg, ahogy mindig is ment, és közben információkat oszt meg egy másik, mágusnak vélhető személlyel.* ~ Lehet, hogy kérhetném a segítségét? Vagy, lehet, hogy ő ölte meg Sylmeriae-t? Akkor viszont nincs kegyelem. ~
* Tovább halad a toronyba vezető ösvényen, és próbálja elűzni a látott, és jó alaposan kielemzett látomását. Ahogy közeledik az épület felé egyre inkább érezhetővé válik egy masszív, és szinte már-már tapintható mágikus energiamező. Az épület maga nem lenyűgöző, csak romos. De a kapuja nagy, és nehéz lehet kinyitni. Közeledik is felé, majd kinyitja, és belép a toronyba. Szíve dobog, akár azoka gépek, amelyeket építeni szokott, de most csak arra figyelm, hogy rohanjon, amíg meg nem leli a célszemélyt. És egyszer észre is veszi. Látja fekvő lányt.
Egy újabb látomás villan be neki. Látja a lányt, ahogy a könyvet tanulmányozza, és láthatóan zavarban van.( Tudja, hogy a kedves barátnője, Sylmeriae, sohasem volt jó abban, hogy érzékelje az energiákat, amelyeket mindenhol meg lehet lelni. ) Látja őt, ahogy bújja a könyvet, és egyszer föláll, és a melkasát fogja, legyezi magát, illetve bőre elkezd elszíneződni. Lehet, hogy akár még a lélegzete is eláll. Látja a lány arcán, hogy valami nem jó, és tudja, hogy itt volt a vég. Kicsordull könnye, ahogy ezt a jelenetet végignézi. Kár, hogy nem tehetett semmit. Fáj neki ez a tehetetlenség.*
101. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-07-02 11:19:27
Üzenet elküldve: 2014-07-02 11:19:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Worenth Yosden //
- Az emberek természetéről, és tetteiről rengeteg könyv szól. Mind, ugyanis, olyanok vagyunk, mint akiket példának tekintünk. A gnómok két nép, az elf és a törpe leszármazottai, így az elfek viselkedése és modora, és a törpök becsületessége és állhatatossága tekintendő követendő példának. Nekünk ez a fontos, így nem próbáljuk puccsal megdönteni a hivatali személyeket. * Mondja, és közben próbál egy fontosnak tűnő hivatali személy helyében lenni.* - Ami tény és való, az emberek tényleg kissé negatívan állnak néha fajtársaikhoz, de ott van bennük a jóság, és minden, amelyet tesznek csak javíthat életkörülményeiken. Próba szerencse.
* Mondandója végén, az öreg mágus válaszol a lány számára.* ~ Hogy a mester tényleg járt ott? A mi szerény, de hatalmas városunkban? Tény és való, hogy eddig is méltúságteljesnek tűnt, de most még inkább. Ennyi befójást el sem lehet képzelni. ~ * Mikor a varázsló megkéri Worenth-t, hogy hozzon ide neki egy könyvet, kissé megörül. El sem hiszi, hogy a varázslónak még erről is van egy kötete. És akkor meghallja, hogy ez segítheti a munkáját. Végre valami segítség.*
- Igen. Ezek a betűek az én nyelvemen íródtak, de úgy tűnik, hogy ez egy régebbi kötet. A szavak kissé régiesebben ejtendőek ki. És vannak az "Azgad-relhion rúnák", amelyek nem valós varázslat rűnák, hanem csak az ő által használt szófordulatok, és mindenféle egyéb különös hanglejtéseket jelentő betűk. Sok ilyen van az úgynevezett, régi nyelvben.
* Elemezgeti a betűket, és az írásokat. Még nem lel semmi különlegeset, csak azt, ahogy az író kifejezte azt, hogy milyen nagyszerű személyiséggel is volt dolgunk a nagy Azgad'relhion személyében. Azután következik csupán a sava és borsa, a mágus gyermekkora. Ő is nehezen tanuló, de szorgalmas diáknak volt nevezhető. Kissé makacs, és öntudatos, meg persze forrófejű, mely jellemvonás később kiszelektálódott a mágus természetéből.
Az első varázslat, amelyet tudatába sajátított, a csettintés volt. Az író itt kifejti, hogy mennyiszer viccelte meg a barátait és tanárait azzal, hogy magára vonta a figyelmet, amíg valaki elvégezte a rá kiszabott csínyt.
A nő sosem használná erre a varázslatot, vagy meg sem próbálná úgy beállítani a helyzetet, hogy az egész zűr a mágia miatt történhetett. Valójában szórakoztató lehet, de neki komolyabbak a tervei, és nem arra készül, hogy ilyen gyerekesnek mondható dolgokkal töltse el az értékes időt. Neki is próba-szerencse alapon indult a tanulás, akárcsak a nőnek. A sikertelensége, nem is csoda, úgy tűnik nem egyedülálló. Csak az nőhet igazán nagyra, akinek van honnan azzá válnia. Ha mélyről szárnyall magasra a madár, az sokkal nagyobb dicsőség, mint a magasból indulni útnak.
A szerelmet érdekes módon még nem említia könyv, de biztosan az is benne van valahol. Legalábbis reméli, hogy benne van. Hiába varázsló elsősorban, mégis, ahogy mindenkit, érdeklik a szív útjai.
Félelem járja át a nő lelkét. Nem tudja, hogy mi történik vele, de nem jó. Ott áll előtte Worenth Yosden.
Nem tudja mi történik, úgy érzi, hogy elkapja valami, valami rossz. Lehet, hogy visszatért az, amitől a mágus félt? Lehet, hogy visszatért az a kór, ami régen sújtotta a népet? Képtelenség! Ez azt jelentheti, hogy a nő meghalhat. És megtörténik. Összeesik.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.02 13:46:35, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
- Az emberek természetéről, és tetteiről rengeteg könyv szól. Mind, ugyanis, olyanok vagyunk, mint akiket példának tekintünk. A gnómok két nép, az elf és a törpe leszármazottai, így az elfek viselkedése és modora, és a törpök becsületessége és állhatatossága tekintendő követendő példának. Nekünk ez a fontos, így nem próbáljuk puccsal megdönteni a hivatali személyeket. * Mondja, és közben próbál egy fontosnak tűnő hivatali személy helyében lenni.* - Ami tény és való, az emberek tényleg kissé negatívan állnak néha fajtársaikhoz, de ott van bennük a jóság, és minden, amelyet tesznek csak javíthat életkörülményeiken. Próba szerencse.
* Mondandója végén, az öreg mágus válaszol a lány számára.* ~ Hogy a mester tényleg járt ott? A mi szerény, de hatalmas városunkban? Tény és való, hogy eddig is méltúságteljesnek tűnt, de most még inkább. Ennyi befójást el sem lehet képzelni. ~ * Mikor a varázsló megkéri Worenth-t, hogy hozzon ide neki egy könyvet, kissé megörül. El sem hiszi, hogy a varázslónak még erről is van egy kötete. És akkor meghallja, hogy ez segítheti a munkáját. Végre valami segítség.*
- Igen. Ezek a betűek az én nyelvemen íródtak, de úgy tűnik, hogy ez egy régebbi kötet. A szavak kissé régiesebben ejtendőek ki. És vannak az "Azgad-relhion rúnák", amelyek nem valós varázslat rűnák, hanem csak az ő által használt szófordulatok, és mindenféle egyéb különös hanglejtéseket jelentő betűk. Sok ilyen van az úgynevezett, régi nyelvben.
* Elemezgeti a betűket, és az írásokat. Még nem lel semmi különlegeset, csak azt, ahogy az író kifejezte azt, hogy milyen nagyszerű személyiséggel is volt dolgunk a nagy Azgad'relhion személyében. Azután következik csupán a sava és borsa, a mágus gyermekkora. Ő is nehezen tanuló, de szorgalmas diáknak volt nevezhető. Kissé makacs, és öntudatos, meg persze forrófejű, mely jellemvonás később kiszelektálódott a mágus természetéből.
Az első varázslat, amelyet tudatába sajátított, a csettintés volt. Az író itt kifejti, hogy mennyiszer viccelte meg a barátait és tanárait azzal, hogy magára vonta a figyelmet, amíg valaki elvégezte a rá kiszabott csínyt.
A nő sosem használná erre a varázslatot, vagy meg sem próbálná úgy beállítani a helyzetet, hogy az egész zűr a mágia miatt történhetett. Valójában szórakoztató lehet, de neki komolyabbak a tervei, és nem arra készül, hogy ilyen gyerekesnek mondható dolgokkal töltse el az értékes időt. Neki is próba-szerencse alapon indult a tanulás, akárcsak a nőnek. A sikertelensége, nem is csoda, úgy tűnik nem egyedülálló. Csak az nőhet igazán nagyra, akinek van honnan azzá válnia. Ha mélyről szárnyall magasra a madár, az sokkal nagyobb dicsőség, mint a magasból indulni útnak.
A szerelmet érdekes módon még nem említia könyv, de biztosan az is benne van valahol. Legalábbis reméli, hogy benne van. Hiába varázsló elsősorban, mégis, ahogy mindenkit, érdeklik a szív útjai.
Félelem járja át a nő lelkét. Nem tudja, hogy mi történik vele, de nem jó. Ott áll előtte Worenth Yosden.
Nem tudja mi történik, úgy érzi, hogy elkapja valami, valami rossz. Lehet, hogy visszatért az, amitől a mágus félt? Lehet, hogy visszatért az a kór, ami régen sújtotta a népet? Képtelenség! Ez azt jelentheti, hogy a nő meghalhat. És megtörténik. Összeesik.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.02 13:46:35, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3495-3514