Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-30 12:48:42
Üzenet elküldve: 2015-08-30 12:48:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy üres lap//
*Az öreg, nyomában a szőkével odatipeg a lányhoz, hogy alaposabban szemügyre vegye őt. "Mi a neved drága?"
Kérdi miközben nem túl óvatos mozdulatokkal forgatja a lány fejét, emeli a karját és ülteti fel, hogy hátát is megvizsgálja. A bordákat elég fájdalmasnak tűnő mozdulatsorral tapogatja végig. Röviden ennyit szól: "Nem szép.", majd elcsoszog egy közeli szekrényhez. Dina eközben csak figyeli, hátha tud valamiben segíteni, de a toronyőrnek úgy fest van valami terve. Az elf kérdően néz a lányra, majd a férfira, mintha csak azt kérdezné, "Ez most mit csinál?". Ekkor fordul vissza az öreg két üvegcsével a kezében, öreges lépteinek hangját a következő mondatokkal rejtve: "Ettől gyorsabban múlik." Emeli a barna üveget, amiben látszólag valami ragacsos krém lehet. "Ettől meg kevésbé fog fájni." Mutatja a zöldet, amiben már jóval folyékonyabb, de még így is krémszerű anyag van. "Csont nem tört, csak repedt és felvizesedett. Ezért jobban fáj, de gyorsabban múlik." Mikor odaér a padhoz, körülnéz, majd egy sámlira rámutat és Dinára néz. "Lányom." Dina azonnal észreveszi, mit is akar az öreg, így egy gyors válasz után, már ugrik is a székért, és az öreg mögé teszi. Ekkor az kinyitja a barna üvegcsét, amiből irdatlan büdös, keserű nehéz szag árasztja el a szobát hihetetlen sebességgel.*
-Azt a mindenit, mi van ebben? Halott patkányok?
*Az öreg hátranéz a nagyszájúra és egy sokatmondó tekintettel csendre inti, majd elkezdi bekenni vele a véraláfutásos részeket, szintén nem túl óvatosan. Mindenhol vastagon befedi a sérüléseket, majd kinyitja a zöld üvegcsét. Ez felüdülés a szenvedő orroknak, ugyanis kellemes csípős-mentás illatával már-már teljesen elfedi az előző kence szagát. Ezt is felviszi a lány testére, aminek hatására azonnal bizseregni kezd a bőre, percekkel később pedig egészen elzsibbad a teste. Felkel a toronyőr és kiadja az utasításokat. "A barnát naponta, a zöldet ahányszor akarod, amikor fáj használhatod. De ne pazarold." Megfordul és angolosan távozik a földszintről, visszaindul a könyvtárába. Mikor már hallótávon kívül van Dina megszólal.*
-Hát nem vág az ember szavába, az biztos, de biztató amit mondott.
*Így konstatálja az utóbbi két percet az elf, majd leül a sámlira, amin a férfi ült.*
-Na? Hogy érzed magad?
*Az öreg, nyomában a szőkével odatipeg a lányhoz, hogy alaposabban szemügyre vegye őt. "Mi a neved drága?"
Kérdi miközben nem túl óvatos mozdulatokkal forgatja a lány fejét, emeli a karját és ülteti fel, hogy hátát is megvizsgálja. A bordákat elég fájdalmasnak tűnő mozdulatsorral tapogatja végig. Röviden ennyit szól: "Nem szép.", majd elcsoszog egy közeli szekrényhez. Dina eközben csak figyeli, hátha tud valamiben segíteni, de a toronyőrnek úgy fest van valami terve. Az elf kérdően néz a lányra, majd a férfira, mintha csak azt kérdezné, "Ez most mit csinál?". Ekkor fordul vissza az öreg két üvegcsével a kezében, öreges lépteinek hangját a következő mondatokkal rejtve: "Ettől gyorsabban múlik." Emeli a barna üveget, amiben látszólag valami ragacsos krém lehet. "Ettől meg kevésbé fog fájni." Mutatja a zöldet, amiben már jóval folyékonyabb, de még így is krémszerű anyag van. "Csont nem tört, csak repedt és felvizesedett. Ezért jobban fáj, de gyorsabban múlik." Mikor odaér a padhoz, körülnéz, majd egy sámlira rámutat és Dinára néz. "Lányom." Dina azonnal észreveszi, mit is akar az öreg, így egy gyors válasz után, már ugrik is a székért, és az öreg mögé teszi. Ekkor az kinyitja a barna üvegcsét, amiből irdatlan büdös, keserű nehéz szag árasztja el a szobát hihetetlen sebességgel.*
-Azt a mindenit, mi van ebben? Halott patkányok?
*Az öreg hátranéz a nagyszájúra és egy sokatmondó tekintettel csendre inti, majd elkezdi bekenni vele a véraláfutásos részeket, szintén nem túl óvatosan. Mindenhol vastagon befedi a sérüléseket, majd kinyitja a zöld üvegcsét. Ez felüdülés a szenvedő orroknak, ugyanis kellemes csípős-mentás illatával már-már teljesen elfedi az előző kence szagát. Ezt is felviszi a lány testére, aminek hatására azonnal bizseregni kezd a bőre, percekkel később pedig egészen elzsibbad a teste. Felkel a toronyőr és kiadja az utasításokat. "A barnát naponta, a zöldet ahányszor akarod, amikor fáj használhatod. De ne pazarold." Megfordul és angolosan távozik a földszintről, visszaindul a könyvtárába. Mikor már hallótávon kívül van Dina megszólal.*
-Hát nem vág az ember szavába, az biztos, de biztató amit mondott.
*Így konstatálja az utóbbi két percet az elf, majd leül a sámlira, amin a férfi ült.*
-Na? Hogy érzed magad?
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-30 12:03:55
Üzenet elküldve: 2015-08-30 12:03:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egy üres lap//
*Követve az utasításokat, az elfbe karolva biceg az ülőhelyig, hová fájdalmas sóhajjal ereszkedik le, és egy tétova biccentéssel engedi útjára a nőt. Még mindig nem mer bízni benne, hogy itt segítő, gondoskodást kaphat, s azok a percek még az elf távol van gyötrelmes rémképek között telnek, félve attól, hogy az ismeretlen még sem ismeretlen.
Enyhülést csak a páros megérkezése hoz, és az öreg tekintetéből hiányzó felismerés jele.*
-Üdvözlöm.
*Köszönti bátortalanul mégis, fejét emelve fel mutatja zúzódásait arcán.*
-Így ébredtem az erdőben, tud rajtam segíteni?
*Vág egyből a közepébe könyörög pillantásaival terhelve az aggastyánt.*
-Nem vérzek sehol, de nagyon fáj a hasam, az oldalam, a lábam.
*Sorolja panaszosan, máris húzva fel ingét melléig.*
*Követve az utasításokat, az elfbe karolva biceg az ülőhelyig, hová fájdalmas sóhajjal ereszkedik le, és egy tétova biccentéssel engedi útjára a nőt. Még mindig nem mer bízni benne, hogy itt segítő, gondoskodást kaphat, s azok a percek még az elf távol van gyötrelmes rémképek között telnek, félve attól, hogy az ismeretlen még sem ismeretlen.
Enyhülést csak a páros megérkezése hoz, és az öreg tekintetéből hiányzó felismerés jele.*
-Üdvözlöm.
*Köszönti bátortalanul mégis, fejét emelve fel mutatja zúzódásait arcán.*
-Így ébredtem az erdőben, tud rajtam segíteni?
*Vág egyből a közepébe könyörög pillantásaival terhelve az aggastyánt.*
-Nem vérzek sehol, de nagyon fáj a hasam, az oldalam, a lábam.
*Sorolja panaszosan, máris húzva fel ingét melléig.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-30 11:52:32
Üzenet elküldve: 2015-08-30 11:52:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy üres lap//
*Egy perc várakozás, és másik két kör kopogtatás után még mindig a zárt ajtót kell bámulniuk. Hirtelen jött megfontolásból lenyomja a kilincset, és megpróbálja betolni az ajtót. Nem nagy meglepetésére sikerül feltárnia maguk előtt a földszintet. Elvégre is egy nyilvános-féle könyvtárról van szó. Miért is lenne zárva?*
-Hahó.
*Finoman köszön be ahogy a lány előtt belép az ajtón. A földszinten senki nincs. Félreáll az ajtóból és megtartja azt, hogy társa bebicegjen.*
-Nézd csak, ott van egy párnázott pad.
*Mutat a függönyökkel körül ölelt olvasó sarokra.*
-Ott pihenj le, én meg előkerítem valamelyik házigazdát.
*Ha nincs ellenvetés odasegíti őt, és elindul a lépcsőn fel. A könyvtárba nyit, de Chadim már nincs ott, ahol korábban tanult, így belép és alaposabban körül néz. Két polcsor között ott az öreg, könyveket pakolászik. Dina odalép hozzá és megszóltja.*
-Hello-, üdv. Dina vagyok. Nemrég jártam itt, most azért jöttem vissza, mert a segítségére van szükségem-, mármint szükségünk. A földszinten van egy lány, elég rossz passzban. Tudna vele kezdeni valamit?
*Az öreg mordul egyet a bajsza alatt, visszarak még egy könyvet a helyére, a többit egy közeli asztalra fekteti. "Na gyerünk. Ki az a lány?" Halk, morgó hangon kérdezi, miközben Dinát a karjánál fogva a lépcső felé tereli.*
-Igen, ez a következő kérdésem. Nem tudjuk.
*Levezeti a lépcsőn a toronyőrt, az aljánál félre áll és nyitott tenyerével a sebesült felé mutat.*
*Egy perc várakozás, és másik két kör kopogtatás után még mindig a zárt ajtót kell bámulniuk. Hirtelen jött megfontolásból lenyomja a kilincset, és megpróbálja betolni az ajtót. Nem nagy meglepetésére sikerül feltárnia maguk előtt a földszintet. Elvégre is egy nyilvános-féle könyvtárról van szó. Miért is lenne zárva?*
-Hahó.
*Finoman köszön be ahogy a lány előtt belép az ajtón. A földszinten senki nincs. Félreáll az ajtóból és megtartja azt, hogy társa bebicegjen.*
-Nézd csak, ott van egy párnázott pad.
*Mutat a függönyökkel körül ölelt olvasó sarokra.*
-Ott pihenj le, én meg előkerítem valamelyik házigazdát.
*Ha nincs ellenvetés odasegíti őt, és elindul a lépcsőn fel. A könyvtárba nyit, de Chadim már nincs ott, ahol korábban tanult, így belép és alaposabban körül néz. Két polcsor között ott az öreg, könyveket pakolászik. Dina odalép hozzá és megszóltja.*
-Hello-, üdv. Dina vagyok. Nemrég jártam itt, most azért jöttem vissza, mert a segítségére van szükségem-, mármint szükségünk. A földszinten van egy lány, elég rossz passzban. Tudna vele kezdeni valamit?
*Az öreg mordul egyet a bajsza alatt, visszarak még egy könyvet a helyére, a többit egy közeli asztalra fekteti. "Na gyerünk. Ki az a lány?" Halk, morgó hangon kérdezi, miközben Dinát a karjánál fogva a lépcső felé tereli.*
-Igen, ez a következő kérdésem. Nem tudjuk.
*Levezeti a lépcsőn a toronyőrt, az aljánál félre áll és nyitott tenyerével a sebesült felé mutat.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-30 11:19:39
Üzenet elküldve: 2015-08-30 11:19:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egy üres lap//
*Halovány mosollyal reagálja le a névkeresésre adott választ, majd vonja meg vállát.*
-Lehet nem is kell kitalálni. Lehet a bölcs tud gyógyírt az emlékeimre is.
*Most ő vigasztalja a másikat, pontosan tudva, hogy lehetetlen a test emlékeit előhívni, legalábbis az elmúlt két évben teljesen sikertelenek voltak az erre irányuló válogatott próbálkozások. Ami előjött, azok fura álomképekben jelentek meg, és csak az előző tulajdonos haldoklását mutatta. Az pedig nem egy vágyott élmény.
Bandukolnak hát tovább, némaságukat csak olykor egy-egy fájdalmas felszisszenés, szaporán kapkodó lélegzete töri meg. Majd a megkönnyebbült sóhaj, mikor elérik a faajtót. Fáradtan, elgyötörtön támaszkodik meg a falnál, még Dienara intézi bebocsáttatásukat.*
*Halovány mosollyal reagálja le a névkeresésre adott választ, majd vonja meg vállát.*
-Lehet nem is kell kitalálni. Lehet a bölcs tud gyógyírt az emlékeimre is.
*Most ő vigasztalja a másikat, pontosan tudva, hogy lehetetlen a test emlékeit előhívni, legalábbis az elmúlt két évben teljesen sikertelenek voltak az erre irányuló válogatott próbálkozások. Ami előjött, azok fura álomképekben jelentek meg, és csak az előző tulajdonos haldoklását mutatta. Az pedig nem egy vágyott élmény.
Bandukolnak hát tovább, némaságukat csak olykor egy-egy fájdalmas felszisszenés, szaporán kapkodó lélegzete töri meg. Majd a megkönnyebbült sóhaj, mikor elérik a faajtót. Fáradtan, elgyötörtön támaszkodik meg a falnál, még Dienara intézi bebocsáttatásukat.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 23:22:52
Üzenet elküldve: 2015-08-29 23:22:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Csak egy hálás biccentéssel nyugtázza Chiari távozását, hiszen közben már eszik és nem illik úgy beszélni. Meg nem is akar már beszélni, de legalább van mire fogja. Azon azért magában mosolyog hogy az elf szerint hosszútávon megvakulnának odalent, hiszen pont egy ilyen szakadás folytán alakultak ki a sötételfek. Mondjuk már senki nem mondja meg hogy volt-e benne valami mágia, vagy bájital, esetleg egy különleges földalatti gombaféle vagy ilyesmi. Végre nyugton, végre egyedül, ráadásul étellel. Igazán üdítő kikapcsolódás. A toronyablak meg bár magasan van, azért egy onnét jövő riadt sikoly messzire elhallatszana, legalább a torony tövéig biztosan. Ezzel csak számolt a vezér amikor kieszelte tervét. Vagy annyira biztos a dolgában hogy nem számít legalább szóbeli ellenállásra?*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.29 23:23:49
*Csak egy hálás biccentéssel nyugtázza Chiari távozását, hiszen közben már eszik és nem illik úgy beszélni. Meg nem is akar már beszélni, de legalább van mire fogja. Azon azért magában mosolyog hogy az elf szerint hosszútávon megvakulnának odalent, hiszen pont egy ilyen szakadás folytán alakultak ki a sötételfek. Mondjuk már senki nem mondja meg hogy volt-e benne valami mágia, vagy bájital, esetleg egy különleges földalatti gombaféle vagy ilyesmi. Végre nyugton, végre egyedül, ráadásul étellel. Igazán üdítő kikapcsolódás. A toronyablak meg bár magasan van, azért egy onnét jövő riadt sikoly messzire elhallatszana, legalább a torony tövéig biztosan. Ezzel csak számolt a vezér amikor kieszelte tervét. Vagy annyira biztos a dolgában hogy nem számít legalább szóbeli ellenállásra?*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.29 23:23:49
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 23:04:27
Üzenet elküldve: 2015-08-29 23:04:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Nem veszi tolakodásnak, de nem válaszol addig, amíg az ablakon át nem nézik a tengert.*
- Tudás... hatalom... erő... befolyás. *sorolja, mi minden lenne, amit az öregtől - vagy az öreggel - meg akar szerezni.*
- De most, elsősorban, információ és némi segítség.
*Ahogy a feszes kis nadrágocskába bújtatott fenék a leselkedésnek hála a nap második látványosságát kínálja Kagannak, a vezérben már el is dől a kérdés. Mármint az akar-nem akar kérdése. Hogy megéri e megkockáztatni - nos, természetesen, lévén Kagannak fogalma sincs arról, hogy a taknyát a csizmájára folyató Eireni jár a lány fejében. Ő csak a tengert, a bűbájos mosolyt és a szűk nadrágocskát látja. Ennyi egyébként elég is, lévén sem Kagan, sem kompániája nem járt egyetlen egy "nem kívánt zaklatás" elleni női kurzusra sem. Sőt. Azt sem tudná, mi az.*
*Mivel láthatóan nagyon ketten vannak, ezért pláne nem fog mérlegelni túl sokat, hiszen az ember nem lépheti át a saját árnyékát sem - ha pedig nagy a hatalmad, még ritkábban kényszerülsz rá, vagy jut eszedbe, hogy ne magadat add. Viszont szorult belé annyi emberismeret, hogy tudja, nem léphet úgy, mint Nariival. Csettint egyet, beleszőve némi mágiát, hogy Essfyh figyelmét teljesen magára - pontosabban ragadozómód csillogó, topázsárga szemeire - irányítsa, majd finom mozdulattal nyúl a félvér lány csípője felé, hogy maga felé fordítsa. Nem várja meg a tudatos reakciókat, hanem lehajol, és tervei szerint csókkal pecsételi meg azt a bűbájos mosolyt. Ha eddig nem ütközött az enyhébbnél komolyabb ellenállásba (amit belekombinált terveibe, az út alatt ugyanis kitapasztalta Essfyht egy kicsit), akkor a lányt a toronyablak széles ablakpárkányára ülteti.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
*Nem veszi tolakodásnak, de nem válaszol addig, amíg az ablakon át nem nézik a tengert.*
- Tudás... hatalom... erő... befolyás. *sorolja, mi minden lenne, amit az öregtől - vagy az öreggel - meg akar szerezni.*
- De most, elsősorban, információ és némi segítség.
*Ahogy a feszes kis nadrágocskába bújtatott fenék a leselkedésnek hála a nap második látványosságát kínálja Kagannak, a vezérben már el is dől a kérdés. Mármint az akar-nem akar kérdése. Hogy megéri e megkockáztatni - nos, természetesen, lévén Kagannak fogalma sincs arról, hogy a taknyát a csizmájára folyató Eireni jár a lány fejében. Ő csak a tengert, a bűbájos mosolyt és a szűk nadrágocskát látja. Ennyi egyébként elég is, lévén sem Kagan, sem kompániája nem járt egyetlen egy "nem kívánt zaklatás" elleni női kurzusra sem. Sőt. Azt sem tudná, mi az.*
*Mivel láthatóan nagyon ketten vannak, ezért pláne nem fog mérlegelni túl sokat, hiszen az ember nem lépheti át a saját árnyékát sem - ha pedig nagy a hatalmad, még ritkábban kényszerülsz rá, vagy jut eszedbe, hogy ne magadat add. Viszont szorult belé annyi emberismeret, hogy tudja, nem léphet úgy, mint Nariival. Csettint egyet, beleszőve némi mágiát, hogy Essfyh figyelmét teljesen magára - pontosabban ragadozómód csillogó, topázsárga szemeire - irányítsa, majd finom mozdulattal nyúl a félvér lány csípője felé, hogy maga felé fordítsa. Nem várja meg a tudatos reakciókat, hanem lehajol, és tervei szerint csókkal pecsételi meg azt a bűbájos mosolyt. Ha eddig nem ütközött az enyhébbnél komolyabb ellenállásba (amit belekombinált terveibe, az út alatt ugyanis kitapasztalta Essfyht egy kicsit), akkor a lányt a toronyablak széles ablakpárkányára ülteti.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 21:27:57
Üzenet elküldve: 2015-08-29 21:27:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Essfyhben a gyanú halvány árnyéka sem ébred, vidáman, ruganyos lépteivel járja körbe a helyet Kagan után.*
- Ha nem veszed tolakodásnak... mégis mi az?
*Kérdezi kíváncsian, csak hogy fenn tartsa a beszélgetést. Ám ha nem kap választ, azzal is megelégszik. Elég öröm neki, hogy ugyan a Tharg vezér első benyomása nem volt valami fényes, most mégis kedves s cseppet sem agresszív. Essfyh pedig nem ilyennek képzelte az együtt töltött időt. Azt hitte csöndben kell majd meglapulnia minden percben, hogy ne váltsa ki a hatalmas férfi ingerült haragját. Persze biztosra vette, hogy tisztességes ő, ha már Taitosék oda vitték a mágus tanoncokat. De ki tudja mire képes ez a barbár.*
- De ettől ez még az itt lakó privát lakhelye...
*Mondja tanácstalanul, majd gondolkodva vakarja meg a fejét. Csöppet sem tűnik fel neki Kagan hangsúlya s még csak sejtelme sincs annak gondolatairól. Gyanútlan és kedélyes marad, változatlan lelkesedéssel szalad az ablakhoz. Ugyan látta már múltkor is a tengert, a csodálata nem szűnt meg. Könyökkel támaszkodik a kőpárkányra, s maga sem tudja milyen póz is ez. Főleg, hogy szokásos viseletét a lovaglás miatt otthon hagyta, s jelenleg szűk nadrágban feszít a tengert bámulva. S mikor a férfi egyetért lelkesedésével kicsit hátrafordul, hogy bűbájos mosolyát villanthassa rá.*
~Mennyire félreismertem!~
*Gondolja szelíden, majd az első benyomásról rögtön Eireni jut az eszébe. Ahogy hagyja szabadon szárnyalni elméjét, s teljesen ellazul felötlik benne milyen csodás lenne ez a látvány ha az a fiú állna az oldalán.*
*Essfyhben a gyanú halvány árnyéka sem ébred, vidáman, ruganyos lépteivel járja körbe a helyet Kagan után.*
- Ha nem veszed tolakodásnak... mégis mi az?
*Kérdezi kíváncsian, csak hogy fenn tartsa a beszélgetést. Ám ha nem kap választ, azzal is megelégszik. Elég öröm neki, hogy ugyan a Tharg vezér első benyomása nem volt valami fényes, most mégis kedves s cseppet sem agresszív. Essfyh pedig nem ilyennek képzelte az együtt töltött időt. Azt hitte csöndben kell majd meglapulnia minden percben, hogy ne váltsa ki a hatalmas férfi ingerült haragját. Persze biztosra vette, hogy tisztességes ő, ha már Taitosék oda vitték a mágus tanoncokat. De ki tudja mire képes ez a barbár.*
- De ettől ez még az itt lakó privát lakhelye...
*Mondja tanácstalanul, majd gondolkodva vakarja meg a fejét. Csöppet sem tűnik fel neki Kagan hangsúlya s még csak sejtelme sincs annak gondolatairól. Gyanútlan és kedélyes marad, változatlan lelkesedéssel szalad az ablakhoz. Ugyan látta már múltkor is a tengert, a csodálata nem szűnt meg. Könyökkel támaszkodik a kőpárkányra, s maga sem tudja milyen póz is ez. Főleg, hogy szokásos viseletét a lovaglás miatt otthon hagyta, s jelenleg szűk nadrágban feszít a tengert bámulva. S mikor a férfi egyetért lelkesedésével kicsit hátrafordul, hogy bűbájos mosolyát villanthassa rá.*
~Mennyire félreismertem!~
*Gondolja szelíden, majd az első benyomásról rögtön Eireni jut az eszébe. Ahogy hagyja szabadon szárnyalni elméjét, s teljesen ellazul felötlik benne milyen csodás lenne ez a látvány ha az a fiú állna az oldalán.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 19:07:46
Üzenet elküldve: 2015-08-29 19:07:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
* Figyelmesen hallgatja végig Ónixot, végül is ő tett fel neki kérdéseket, amiket meg is válaszol a nőstény. Nem kotyog közbe és nem is kérdez vissza dolgokra. Végül csak bólint egyet, nem is nagyon tudja miért, talán, csak úgy. *
- Nekünk hosszú távon nem lenne jó a föld alatt. Szerintem lassacskán megvakulnánk, teljesen. Nos, köszönöm hogy ezt elmondtad nekem. Nem megyek olyan messzire akkor, sétálok egy kicsit, talán találok néhány hasznos növényt, amit begyűjthetek. Nemsokára vissza is térek szerintem. Ha Kagan végezne addigra, akkor itt hagyom az ennivalót.
* Bár van egy tippje, hogy bármi is lesz, Ónix nem fog közbelépni. Nem szerencsés a vezért bármiben megzavarni, egyszer mindenki túlesik ezen. Ő is szolgakén kezdte. Belép az erdőbe és hamarosan el is tűnik a fák sűrűjében. Most már tényleg. *
* Figyelmesen hallgatja végig Ónixot, végül is ő tett fel neki kérdéseket, amiket meg is válaszol a nőstény. Nem kotyog közbe és nem is kérdez vissza dolgokra. Végül csak bólint egyet, nem is nagyon tudja miért, talán, csak úgy. *
- Nekünk hosszú távon nem lenne jó a föld alatt. Szerintem lassacskán megvakulnánk, teljesen. Nos, köszönöm hogy ezt elmondtad nekem. Nem megyek olyan messzire akkor, sétálok egy kicsit, talán találok néhány hasznos növényt, amit begyűjthetek. Nemsokára vissza is térek szerintem. Ha Kagan végezne addigra, akkor itt hagyom az ennivalót.
* Bár van egy tippje, hogy bármi is lesz, Ónix nem fog közbelépni. Nem szerencsés a vezért bármiben megzavarni, egyszer mindenki túlesik ezen. Ő is szolgakén kezdte. Belép az erdőbe és hamarosan el is tűnik a fák sűrűjében. Most már tényleg. *
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 18:04:29
Üzenet elküldve: 2015-08-29 18:04:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*A lány kérdésére egy ideig hallgat, majd lassan bólint.*
- Igen, mondhatni. Kell tőle valami. De ahányszor itt jártam, távol volt... csodálom, hogy eddig nem rabolták ki ezt a helyet. Vagy... csak nem tudok róla... *vagy, ami még valószínűbb, az öreg azért gondoskodott a cuccai védelméről.*
- Nem, nem hiszem. Szerintem nincs itthon... *somolyog, mikor felérnek, majd alaposan körbepillant, nyomokat, jeleket keresve.*
- Magunk vagyunk. *az ő pillantása is az ágyra esik, majd magában vigyorogni kezd.*
*Utat engem Essfyhnek, hogy az kinézhessen a torony ablakán, majd kissé hátralép, és miközben a fiatal varázslólány bámészkodni kezd, ő is ezt teszi. Hátulról, leginkább. A lány olyan kis hamvas, hogy Kaganban azonnal feltámad a vágy, hogy leszakítsa a barackot a fáról.*
- Igen... az. *sóhajtja ő is, bár kevésbé ábrándos hangon, mint Essfyh, lévén alkatilag nem tud így tenni. Előrébb lép és a lány mögé áll, közel - természetesen csak azért, hogy a feje felett ő is kilásson az ablakon. Érdeklődése némileg kézzelfoghatóvá vált, a lánynak meg amúgy is érdemes megtanulnia néhány dolgot a világról. Előnyére fog válni - vagy nem, de a vezér érdeklődése addig tulajdonképpen nem terjed ki.*
*A lány kérdésére egy ideig hallgat, majd lassan bólint.*
- Igen, mondhatni. Kell tőle valami. De ahányszor itt jártam, távol volt... csodálom, hogy eddig nem rabolták ki ezt a helyet. Vagy... csak nem tudok róla... *vagy, ami még valószínűbb, az öreg azért gondoskodott a cuccai védelméről.*
- Nem, nem hiszem. Szerintem nincs itthon... *somolyog, mikor felérnek, majd alaposan körbepillant, nyomokat, jeleket keresve.*
- Magunk vagyunk. *az ő pillantása is az ágyra esik, majd magában vigyorogni kezd.*
*Utat engem Essfyhnek, hogy az kinézhessen a torony ablakán, majd kissé hátralép, és miközben a fiatal varázslólány bámészkodni kezd, ő is ezt teszi. Hátulról, leginkább. A lány olyan kis hamvas, hogy Kaganban azonnal feltámad a vágy, hogy leszakítsa a barackot a fáról.*
- Igen... az. *sóhajtja ő is, bár kevésbé ábrándos hangon, mint Essfyh, lévén alkatilag nem tud így tenni. Előrébb lép és a lány mögé áll, közel - természetesen csak azért, hogy a feje felett ő is kilásson az ablakon. Érdeklődése némileg kézzelfoghatóvá vált, a lánynak meg amúgy is érdemes megtanulnia néhány dolgot a világról. Előnyére fog válni - vagy nem, de a vezér érdeklődése addig tulajdonképpen nem terjed ki.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:43:56
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:43:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Pedig milyen kellemes lett volna végre egyedül maradni egy kicsit. Hát nem baj, legalább talán még jobban belopja magát valakinek a szívébe, nem árt az ilyesmi, pláne ha olyanról van szó akitől már másodjára kap enni.*
- Nem jutott még eszembe emberekkel játszani hogy ki milyen távolból hallja meg a másikat, és lehetőségem se nagyon.
*Igyekszik barátságos társalgási hangnemben folytatni a beszélgetést továbbra is, halvány mosollyal az arcán.*
- Odalent kicsit máshogy száll a hang. Nem tud a végtelenbe veszni és gyakran visszhangot is ver, gondolom emiatt tompult el kissé a fülünk a tietekhez képest. Egy embernél azért jobbnak remélném a hallásomat, de nehéz az ilyesmit megállapítani.
*Igazából tényleg fogalma sincsen. Csupán felsőbbrendűségi mániából igazán úgy véli hogy jobban hall egy embernél, de hogy valóban így van-e arról bizonysága nincsen.*
- A sötétben látás már könnyebben megfigyelhető. A felszíni népeknek különös és irigyek a szemünkre, mi pedig bizonyos mértékig a tietekre. Minden csak attól függ hol és mikor kell használni. A nappali fény bántóan erős, kényelmetlen és emiatt nem is látunk rendesen, így ha a ti életviteletekhez alkalmazkodunk akkor csak hátrányunk van az egészből. Ha meg éjszakai életet él valaki, akkor mi vagyunk előnyben. A különbség leginkább az hogy mi jobban látunk nappal mint ti éjszaka, viszont megkapjuk a velejáró kellemetlen bántó érzést is ami titeket nem nyomaszt a sötétben.
*Nem egy nagy szakértő, csak saját tapasztalataira tud hivatkozni. Kicsit talán túlságosan bőre is eresztette a nyelvét, de abban reménykedik hogy ha nem harapófogóval kell kihúznia belőle a másiknak a válaszokat, akkor hamarabb békén hagyja majd. Ez persze ránézésre nem mutatkozik, igyekszik úgy tenni mintha még örülne is a beszélgetésnek.*
*Pedig milyen kellemes lett volna végre egyedül maradni egy kicsit. Hát nem baj, legalább talán még jobban belopja magát valakinek a szívébe, nem árt az ilyesmi, pláne ha olyanról van szó akitől már másodjára kap enni.*
- Nem jutott még eszembe emberekkel játszani hogy ki milyen távolból hallja meg a másikat, és lehetőségem se nagyon.
*Igyekszik barátságos társalgási hangnemben folytatni a beszélgetést továbbra is, halvány mosollyal az arcán.*
- Odalent kicsit máshogy száll a hang. Nem tud a végtelenbe veszni és gyakran visszhangot is ver, gondolom emiatt tompult el kissé a fülünk a tietekhez képest. Egy embernél azért jobbnak remélném a hallásomat, de nehéz az ilyesmit megállapítani.
*Igazából tényleg fogalma sincsen. Csupán felsőbbrendűségi mániából igazán úgy véli hogy jobban hall egy embernél, de hogy valóban így van-e arról bizonysága nincsen.*
- A sötétben látás már könnyebben megfigyelhető. A felszíni népeknek különös és irigyek a szemünkre, mi pedig bizonyos mértékig a tietekre. Minden csak attól függ hol és mikor kell használni. A nappali fény bántóan erős, kényelmetlen és emiatt nem is látunk rendesen, így ha a ti életviteletekhez alkalmazkodunk akkor csak hátrányunk van az egészből. Ha meg éjszakai életet él valaki, akkor mi vagyunk előnyben. A különbség leginkább az hogy mi jobban látunk nappal mint ti éjszaka, viszont megkapjuk a velejáró kellemetlen bántó érzést is ami titeket nem nyomaszt a sötétben.
*Nem egy nagy szakértő, csak saját tapasztalataira tud hivatkozni. Kicsit talán túlságosan bőre is eresztette a nyelvét, de abban reménykedik hogy ha nem harapófogóval kell kihúznia belőle a másiknak a válaszokat, akkor hamarabb békén hagyja majd. Ez persze ránézésre nem mutatkozik, igyekszik úgy tenni mintha még örülne is a beszélgetésnek.*
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:28:57
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:28:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
- Egy kiáltásnál távolabb? Hm, ez érdekes. Tudod nem nagyon volt még alkalmam sötételffel beszélgetni, jobban megismerni a fajtátokat. Kérlek, ne vegyél semmit sértésnek.
* Lehet abból a sétából nem is nagyon lesz semmi? Inkább vissza fordul az erdő széléről és leül a tűz mellé, hátha Ónix nem zárkózik el egy kis beszélgetés elől. *
- Nem igazán tudom, hogy a ti fületek mekkora távolságból hall meg hangokat. Ugye a magamé meg van, és annyit voltam már emberek között, hogy ezt is be tudom nagyjából mérni. A törpék és óriások is valahol az emberek környékén vannak. Te próbálkoztál már ilyesmivel? Vagyis lemérni, hogy milyen távban hallotok még jól? Na meg ez az éjszakában jobban láttok dolog. Ez is érdekelne, ha nem zavarlak vele persze. Vissza tudom fogni a kíváncsiságom.
* Érdeklik nagyon az ilyen dolgok és nem is árt, ha tudja, hogy Ónix közeléből esetenként milyen messzire kolbászolhat el. *
- Egy kiáltásnál távolabb? Hm, ez érdekes. Tudod nem nagyon volt még alkalmam sötételffel beszélgetni, jobban megismerni a fajtátokat. Kérlek, ne vegyél semmit sértésnek.
* Lehet abból a sétából nem is nagyon lesz semmi? Inkább vissza fordul az erdő széléről és leül a tűz mellé, hátha Ónix nem zárkózik el egy kis beszélgetés elől. *
- Nem igazán tudom, hogy a ti fületek mekkora távolságból hall meg hangokat. Ugye a magamé meg van, és annyit voltam már emberek között, hogy ezt is be tudom nagyjából mérni. A törpék és óriások is valahol az emberek környékén vannak. Te próbálkoztál már ilyesmivel? Vagyis lemérni, hogy milyen távban hallotok még jól? Na meg ez az éjszakában jobban láttok dolog. Ez is érdekelne, ha nem zavarlak vele persze. Vissza tudom fogni a kíváncsiságom.
* Érdeklik nagyon az ilyen dolgok és nem is árt, ha tudja, hogy Ónix közeléből esetenként milyen messzire kolbászolhat el. *
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:20:49
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:20:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Kétszer nem kell neki mondani. Reggelizni ugyan jót reggelizett, de azóta egy falat sem ment le a torkán. Egy teli tömlő vize még neki is van a táskájában, pár dobókés, egy melegebb felső... írószer, sok mindent nem hozott, nem nagyon volt alkalma készülődni.*
- Igazán köszönöm.
*Mondja egy hálás mosollyal és már tesz is az ügy érdekében, hogy magához vegyen valami élelmet. Nem jóllakni akar, ki tudja meddig lesznek itt kint, csak egy keveset eszik hogy a teste ne legyen teljesen elégedetlen.*
- Csak óvatosan, sosem lehet tudni ki mászkál a közelben. Ne menj kérlek egy kiáltásnál messzebb.
*Egyáltalán nem aggódik, felőle aztán el is rabolhatnák a lányt, de hát a látszatot fent kell tartani így mint mindig most is kedves. Még örülne is neki ha valakin végre gyakorolhatná tudását, bár ilyet inkább nem kíván. Ismeretlen ellenfelekkel sosem könnyű szembenézni.*
*Kétszer nem kell neki mondani. Reggelizni ugyan jót reggelizett, de azóta egy falat sem ment le a torkán. Egy teli tömlő vize még neki is van a táskájában, pár dobókés, egy melegebb felső... írószer, sok mindent nem hozott, nem nagyon volt alkalma készülődni.*
- Igazán köszönöm.
*Mondja egy hálás mosollyal és már tesz is az ügy érdekében, hogy magához vegyen valami élelmet. Nem jóllakni akar, ki tudja meddig lesznek itt kint, csak egy keveset eszik hogy a teste ne legyen teljesen elégedetlen.*
- Csak óvatosan, sosem lehet tudni ki mászkál a közelben. Ne menj kérlek egy kiáltásnál messzebb.
*Egyáltalán nem aggódik, felőle aztán el is rabolhatnák a lányt, de hát a látszatot fent kell tartani így mint mindig most is kedves. Még örülne is neki ha valakin végre gyakorolhatná tudását, bár ilyet inkább nem kíván. Ismeretlen ellenfelekkel sosem könnyű szembenézni.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:03:55
Üzenet elküldve: 2015-08-29 17:03:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
* Azért annyira nem kell elszontyolodni. Fát ad az erdő, a munkát pedig majd Azil. Esetleg valaki még segíthet az ácsnak a fák megmunkálásában. Úgyszólván pénzbe nem fog kerülni itt semmi. Amit lehet, azt elkészítik maguknak. Ez eddig is így volt, már évek óta, ezek után is így lesz. Csak néhány dolgot kell majd beszerezni a városból, van már annyi földrészük, hogy termeszteni tudjanak, ami nekik kell. Ő is neki fog látni a kis gyógynövényes kertjének, mihelyst lesz rá ideje, alkalma és persze az idő is olyan lesz, hogy ültethessen. Kagan eltűnik a toronyban, utána nem sokkal Ess is. Némi húst és kenyérlepényt hozott magával, hogy ne kelljen rögtön vadászni. A nyerget és a táskáit a tűz közelében pakolja le. *
- Hoztam a reggeliből, vegyél nyugodtan, ha éhes vagy.
* Kínálja a mélységi nőstényt, szolgálja csak ki magát bátran, ha éhes. *
- Nem tudom meddig leszünk itt, de hoztam annyi húst és kenyérlepényt, hogy mára talán elég lesz. Meg vizet.
- Azt hiszem kicsit sétálok a közelben. Elgémberedtem. Ez az építkezés kicsit sok volt, még ha csak a sarat tapostam, akkor is.
* Ha nincs más, akkor ő a környéken sétál egy kicsit. Amennyire a növényzet engedi ezt. Nem is akar nagyon messzire menni, csak sétálna egyedül. Hiányzik a lánya is, Azil is. Másik problémája az, hogy kimarad ki tudja mennyi etetés, pedig teje van bőséggel. A fák között sétálva inkább más irányba tereli a gondolatait. Ha talál olyan növényt, aminek hasznát vennék, abból feltétlenül szedni fog. Igen, még ilyenkor is megpróbálja kihasználni a szembe jövő lehetőségeket, hogy meg legyen mindenük, amire szükség lehet. *
* Azért annyira nem kell elszontyolodni. Fát ad az erdő, a munkát pedig majd Azil. Esetleg valaki még segíthet az ácsnak a fák megmunkálásában. Úgyszólván pénzbe nem fog kerülni itt semmi. Amit lehet, azt elkészítik maguknak. Ez eddig is így volt, már évek óta, ezek után is így lesz. Csak néhány dolgot kell majd beszerezni a városból, van már annyi földrészük, hogy termeszteni tudjanak, ami nekik kell. Ő is neki fog látni a kis gyógynövényes kertjének, mihelyst lesz rá ideje, alkalma és persze az idő is olyan lesz, hogy ültethessen. Kagan eltűnik a toronyban, utána nem sokkal Ess is. Némi húst és kenyérlepényt hozott magával, hogy ne kelljen rögtön vadászni. A nyerget és a táskáit a tűz közelében pakolja le. *
- Hoztam a reggeliből, vegyél nyugodtan, ha éhes vagy.
* Kínálja a mélységi nőstényt, szolgálja csak ki magát bátran, ha éhes. *
- Nem tudom meddig leszünk itt, de hoztam annyi húst és kenyérlepényt, hogy mára talán elég lesz. Meg vizet.
- Azt hiszem kicsit sétálok a közelben. Elgémberedtem. Ez az építkezés kicsit sok volt, még ha csak a sarat tapostam, akkor is.
* Ha nincs más, akkor ő a környéken sétál egy kicsit. Amennyire a növényzet engedi ezt. Nem is akar nagyon messzire menni, csak sétálna egyedül. Hiányzik a lánya is, Azil is. Másik problémája az, hogy kimarad ki tudja mennyi etetés, pedig teje van bőséggel. A fák között sétálva inkább más irányba tereli a gondolatait. Ha talál olyan növényt, aminek hasznát vennék, abból feltétlenül szedni fog. Igen, még ilyenkor is megpróbálja kihasználni a szembe jövő lehetőségeket, hogy meg legyen mindenük, amire szükség lehet. *
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 16:34:57
Üzenet elküldve: 2015-08-29 16:34:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Szerencsére valaki hozott sátrat is, akkor már segít a felállításában. Aztán viszont két felé kellene szakadnia mert a gyámoltalan elvarázsolt mihaszna elrobog a vezér után, a másik meg beveti magát az erdőbe. Persze nem kell messzire menni tüzelőért, de jobb szerette volna egyben tudni a kis csapatot. Annyira nem eszi a penész a helyzet miatt, senki nem mondta neki hogy vigyáznia kellene bárkire is, pedig veszélyes tud ám lenni az erdő. Nem is annyira a vadaktól tart mint inkább a portyázó kétlábúaktól. Persze lehet hogy csak ő mint sötételf látja ilyen... sötétnek ezt a világot, amiben mindenki veszélyt rejteget, többek között persze ő maga is. Ha meghal mindkettő, hát majd Kagan magára vethet, egy szóval sem mondta neki hogy ügyeljen rájuk. Persze nem fog ő sem egyedül ücsörögni amíg más dolgozik, nem abból a fából faragták. Szívesen megtenné, nem azzal van a baj, csak más képet kívánna kialakítani magáról, segít hát ő is mindenben amiben lehet. Ess után feleslegesen szaladna, majdcsak belebotlik Kaganban odabent, de ő is már csak akkor távozik amikor a tűzzel is készen vannak. Kedves, segítőkész, barátságos, ezt kell látnia mindenkinek. Azért olyan messzire nem merészkedik hogy ő kezdeményezne beszélgetést, de ha megszólítják akkor majd válaszolni fog, hiszen úgy illik. Barátságosan.*
*Szerencsére valaki hozott sátrat is, akkor már segít a felállításában. Aztán viszont két felé kellene szakadnia mert a gyámoltalan elvarázsolt mihaszna elrobog a vezér után, a másik meg beveti magát az erdőbe. Persze nem kell messzire menni tüzelőért, de jobb szerette volna egyben tudni a kis csapatot. Annyira nem eszi a penész a helyzet miatt, senki nem mondta neki hogy vigyáznia kellene bárkire is, pedig veszélyes tud ám lenni az erdő. Nem is annyira a vadaktól tart mint inkább a portyázó kétlábúaktól. Persze lehet hogy csak ő mint sötételf látja ilyen... sötétnek ezt a világot, amiben mindenki veszélyt rejteget, többek között persze ő maga is. Ha meghal mindkettő, hát majd Kagan magára vethet, egy szóval sem mondta neki hogy ügyeljen rájuk. Persze nem fog ő sem egyedül ücsörögni amíg más dolgozik, nem abból a fából faragták. Szívesen megtenné, nem azzal van a baj, csak más képet kívánna kialakítani magáról, segít hát ő is mindenben amiben lehet. Ess után feleslegesen szaladna, majdcsak belebotlik Kaganban odabent, de ő is már csak akkor távozik amikor a tűzzel is készen vannak. Kedves, segítőkész, barátságos, ezt kell látnia mindenkinek. Azért olyan messzire nem merészkedik hogy ő kezdeményezne beszélgetést, de ha megszólítják akkor majd válaszolni fog, hiszen úgy illik. Barátságosan.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:56:41
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:56:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Essfyh még segít Chiarinak a tűrakásba, közben meghallgatja a válaszát. Kicsit elszontyolodik, hiszen lehet apja viszonylag gazdag kereskedő, ő már nagyon sok ideje nem látta őt. Kissé bűntudata van, amiért el sem köszönt tőle, de nem hiszi, hogy a férfi igazán hiányolná. Amúgy sem találkoztak sokat, a jelenlegi helyzet így hát nem változtat sokat dolgon. Mindenesetre az apjának van pénze, neki pedig nincs. Így hát ha a szobájába minden csecsebecsét és még az alap berendezést is neki kell majd beszereznie, rendesen meg fog érte szenvedni. De nem gondolkozik sokat ezen a tényen, mivel miután már tűz ropog a tisztáson, otthagyja a két nőt, hogy Kagan után rohanhasson a toronyba. Szerencsére nem veszi észre a férfi mozdulatait, hiszen akkor bizonyára rémülten menekült volna el. Noha nincs rá sok oka, főleg, hogy a Tharg vezér elég kedvesen bánik vele.*
- Akkor lehet később sétálok is egyet.
*Mondja, hiszen ha tényleg annyi idejük van, akkor megjáratja kicsit a lábait ezen a szép környéken. Lehet másnak unalmas az erdő, hiszen mindenfelé csak fák meg fák vannak, de Essfyh rettentően tudja élvezni.*
- Kell tőle valami?
*Kérdezi kíváncsian, hiszen még mindig nem tudja miért is jöttek ide. Eleinte azt hitte néhány eszköz kell a ház további elkészítéséhez, meg utánpótlás papírból, irónból, de ezek szerint valami másról is szó van itt. Mindenesetre nem kötekedik, készségesen követi Kagant, közben ha elmennek néhány könyv mellett, azokat kíváncsian vizsgálja végig futólag. Odafönt egy üres szobát találnak.*
- Nem baj, hogy itt vagyunk?
*Kérdezi zavartan az ágy láttán. Bizonyára senki sem szereti, ha belegázolnak a privát szférájába. Lehet az az illető sem, aki itt él.*
- Igen, legutóbb.
*Feleli lelkesen, elfeledve az iménti erkölcsi kérdést, amibe beleütközött. Mikor Amon Ruadhra tartottak a többiekkel, akkor elmentek a tenger mellett, de ettől függetlenül Ess így is gyorsan rohan az ablakhoz, hogy kinézhessen rajta.*
- Milyen szép...
*Suttogja inkább magának akaratlanul. Essfyht a természet minden oldala lenyűgözi, ezzel együtt az ugyan lomha, mégis hatalmas erővel rendelkező tenger. Egyszer talán szívesen hajra szállna és elmenne messzire, hogy a világnak ezt az oldalát is megismerhesse. *
*Essfyh még segít Chiarinak a tűrakásba, közben meghallgatja a válaszát. Kicsit elszontyolodik, hiszen lehet apja viszonylag gazdag kereskedő, ő már nagyon sok ideje nem látta őt. Kissé bűntudata van, amiért el sem köszönt tőle, de nem hiszi, hogy a férfi igazán hiányolná. Amúgy sem találkoztak sokat, a jelenlegi helyzet így hát nem változtat sokat dolgon. Mindenesetre az apjának van pénze, neki pedig nincs. Így hát ha a szobájába minden csecsebecsét és még az alap berendezést is neki kell majd beszereznie, rendesen meg fog érte szenvedni. De nem gondolkozik sokat ezen a tényen, mivel miután már tűz ropog a tisztáson, otthagyja a két nőt, hogy Kagan után rohanhasson a toronyba. Szerencsére nem veszi észre a férfi mozdulatait, hiszen akkor bizonyára rémülten menekült volna el. Noha nincs rá sok oka, főleg, hogy a Tharg vezér elég kedvesen bánik vele.*
- Akkor lehet később sétálok is egyet.
*Mondja, hiszen ha tényleg annyi idejük van, akkor megjáratja kicsit a lábait ezen a szép környéken. Lehet másnak unalmas az erdő, hiszen mindenfelé csak fák meg fák vannak, de Essfyh rettentően tudja élvezni.*
- Kell tőle valami?
*Kérdezi kíváncsian, hiszen még mindig nem tudja miért is jöttek ide. Eleinte azt hitte néhány eszköz kell a ház további elkészítéséhez, meg utánpótlás papírból, irónból, de ezek szerint valami másról is szó van itt. Mindenesetre nem kötekedik, készségesen követi Kagant, közben ha elmennek néhány könyv mellett, azokat kíváncsian vizsgálja végig futólag. Odafönt egy üres szobát találnak.*
- Nem baj, hogy itt vagyunk?
*Kérdezi zavartan az ágy láttán. Bizonyára senki sem szereti, ha belegázolnak a privát szférájába. Lehet az az illető sem, aki itt él.*
- Igen, legutóbb.
*Feleli lelkesen, elfeledve az iménti erkölcsi kérdést, amibe beleütközött. Mikor Amon Ruadhra tartottak a többiekkel, akkor elmentek a tenger mellett, de ettől függetlenül Ess így is gyorsan rohan az ablakhoz, hogy kinézhessen rajta.*
- Milyen szép...
*Suttogja inkább magának akaratlanul. Essfyht a természet minden oldala lenyűgözi, ezzel együtt az ugyan lomha, mégis hatalmas erővel rendelkező tenger. Egyszer talán szívesen hajra szállna és elmenne messzire, hogy a világnak ezt az oldalát is megismerhesse. *
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:37:19
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:37:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Egy pillanatra valami furcsa torzulást érez az erőben, ahogy elindul felfelé, de aztán megrázza a fejét, és túlteszi magát a viharjelenségen.*
~ Olyan érzés volt, mintha... ~ *de nem, egyedül van, egyelőre, nincs ott senki más, hogy az iratok között turkáljon. Sajnos - az öreg ugyanis nem található sehol sem.*
*Ahogy egyre kelletlenebb hangulatban keresgél, hallja, hogy valaki utána indult. Keze rutinosan csúszik egyik dobótőre nyelére, de aztán a sarok mögül kifordul Essfyh, és Kagan elengedi a fegyvert. Levigyorog a fél-elf lányra.*
- Van. Rengeteg időnk van... *bólint, megválaszolva a kérdést, aztán elindul a lépcsőn felfelé, de a harmadik fokon megáll.*
- Gyere. Megkeressük a vén krakélert, hátha odafent van. *inti maga után Essfyht, majd elindul felfelé a szűk csigalépcsőn.*
*Járt már itt, legutóbb a Kárhozottak vezérével tárgyalt, hogy átbeszéljék kudarcuk okait. Most azonban nem talál senkit, bár csak a központi szobát nézi meg. Ágy, asztal, ezernyi apró izé, amit a varázslók használnak. Ellép az ajtóból, hogy utat engedjen Essfynek, majd kinéz a déli ablakon, ahonnan a tengert látni.*
- Láttad már a tengert, hmmm? *fordul hátra.*
- Gyere, nézd meg...
*Egy pillanatra valami furcsa torzulást érez az erőben, ahogy elindul felfelé, de aztán megrázza a fejét, és túlteszi magát a viharjelenségen.*
~ Olyan érzés volt, mintha... ~ *de nem, egyedül van, egyelőre, nincs ott senki más, hogy az iratok között turkáljon. Sajnos - az öreg ugyanis nem található sehol sem.*
*Ahogy egyre kelletlenebb hangulatban keresgél, hallja, hogy valaki utána indult. Keze rutinosan csúszik egyik dobótőre nyelére, de aztán a sarok mögül kifordul Essfyh, és Kagan elengedi a fegyvert. Levigyorog a fél-elf lányra.*
- Van. Rengeteg időnk van... *bólint, megválaszolva a kérdést, aztán elindul a lépcsőn felfelé, de a harmadik fokon megáll.*
- Gyere. Megkeressük a vén krakélert, hátha odafent van. *inti maga után Essfyht, majd elindul felfelé a szűk csigalépcsőn.*
*Járt már itt, legutóbb a Kárhozottak vezérével tárgyalt, hogy átbeszéljék kudarcuk okait. Most azonban nem talál senkit, bár csak a központi szobát nézi meg. Ágy, asztal, ezernyi apró izé, amit a varázslók használnak. Ellép az ajtóból, hogy utat engedjen Essfynek, majd kinéz a déli ablakon, ahonnan a tengert látni.*
- Láttad már a tengert, hmmm? *fordul hátra.*
- Gyere, nézd meg...
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:22:21
Üzenet elküldve: 2015-08-29 14:22:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
* A nyomok figyelgetését meghagyja a mélységi nősténynek. Ónix is látja azt, amit lehet, ő csak akkor szólalna meg, ha éles elf szemei még valami mást is látnának. De ilyesmiről most nincs szó. Viszont Ess kérdésén elgondolkozik. A házat még épp csak felhúzták, gyakorlatilag teljesen üres még. *
- Nos, ühm. Nem tudom még, hogyan lesz. Épp csak kész a ház, de bútor az nincs egy szál sem. Tudod, mi nem nagyon használtunk eddig. Évek óta sátrakban alszunk. A fogadóban is szőrmék vannak, meg szalmazsákok, amiken feküdni lehet. Van egy ácsunk, Azil az óriás, de ő most a barlangoknál segít a törpéknek. Talán ha majd ő visszatér, akkor segít a bútoroknál.
* Jó lenne. Nem csak a bútorok miatt. Hiányzik neki Azil, aki lényegében most már az egyetlen, aki valamilyen szinten átérzi, hogy mi történt vele. *
- Más dolgokban én is tudok segíteni, már ami a varrást, hímzést illeti, ilyesmik. Fent a hegyen pedig vannak még dolgok, amiket Bryande készített. Agyagedények, apróságok, a konyhai felszerelés egy része is tőle van.
* Sok mindenük van már, de még ez is kevés. Bútorok nélkül éltek eddig úgyszólván, tehát ezeket el kell készíteni valahogy. Valamikor. Csak térne már vissza Azil. A toronyig vezető utat már csendben teszi meg, mikor végre megállnak, hamar leszáll lováról. *
- Hozok fát és tüzet rakok.
* Nem kell félni, nem megy messzire és a gyűjtögetés nem megy annyira nehezen ezen a környéken. Néhány nagyobb száraz ág az, ami kicsit nehezen jön össze. Ezekből lesz az alap, utána egy adag száraz aprófa. Kézzel alakít ki egy kis kört, mélyíti meg picit és tisztítja meg a környékét a fűtől, levelektől. Lassacskán tűz ropog majd e helyen. Az apró fa pedig a közelben letéve várja sorsát. *
* A nyomok figyelgetését meghagyja a mélységi nősténynek. Ónix is látja azt, amit lehet, ő csak akkor szólalna meg, ha éles elf szemei még valami mást is látnának. De ilyesmiről most nincs szó. Viszont Ess kérdésén elgondolkozik. A házat még épp csak felhúzták, gyakorlatilag teljesen üres még. *
- Nos, ühm. Nem tudom még, hogyan lesz. Épp csak kész a ház, de bútor az nincs egy szál sem. Tudod, mi nem nagyon használtunk eddig. Évek óta sátrakban alszunk. A fogadóban is szőrmék vannak, meg szalmazsákok, amiken feküdni lehet. Van egy ácsunk, Azil az óriás, de ő most a barlangoknál segít a törpéknek. Talán ha majd ő visszatér, akkor segít a bútoroknál.
* Jó lenne. Nem csak a bútorok miatt. Hiányzik neki Azil, aki lényegében most már az egyetlen, aki valamilyen szinten átérzi, hogy mi történt vele. *
- Más dolgokban én is tudok segíteni, már ami a varrást, hímzést illeti, ilyesmik. Fent a hegyen pedig vannak még dolgok, amiket Bryande készített. Agyagedények, apróságok, a konyhai felszerelés egy része is tőle van.
* Sok mindenük van már, de még ez is kevés. Bútorok nélkül éltek eddig úgyszólván, tehát ezeket el kell készíteni valahogy. Valamikor. Csak térne már vissza Azil. A toronyig vezető utat már csendben teszi meg, mikor végre megállnak, hamar leszáll lováról. *
- Hozok fát és tüzet rakok.
* Nem kell félni, nem megy messzire és a gyűjtögetés nem megy annyira nehezen ezen a környéken. Néhány nagyobb száraz ág az, ami kicsit nehezen jön össze. Ezekből lesz az alap, utána egy adag száraz aprófa. Kézzel alakít ki egy kis kört, mélyíti meg picit és tisztítja meg a környékét a fűtől, levelektől. Lassacskán tűz ropog majd e helyen. Az apró fa pedig a közelben letéve várja sorsát. *
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-29 12:58:44
Üzenet elküldve: 2015-08-29 12:58:44
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
*A torony nincs is olyan messze, ahogy vén szerzetestársai gyakorta panaszkodtak arra, viszonylag könnyedén odaér, a bejutás sem okoz nagy gondot, már csak meg kell találja odabent az öreget, vagy a tekercset, amire fáj a foga egy ideje. A rendrakás sosem volt ismert fogalom ezen a helyen, de legalább az az egy sosem változik, hogy az öreg, kidobásra szánt tekercseket a földszinten halmozzák fel. Persze ezekhez sem olyan egyszerű hozzáférni, hát ugyan miért is lenne, csak mert a tekercs elöregedett, és már átmásolták a tartalmát fiatal papírra, attól még megannyi értékes, és veszedelmes információt rejthet. Mondjuk ez, amit ő kinézett magának, nem sokat mond, inkább szintén csak legendák gyűjteménye, amiket mindig is szeretett olvasni, de a fene se akar itt tanyát verni, nem is érti, legutóbb miért utasította vissza ezt a nagyszerű ajándékot. Amint kikotorta a tucatnyi régi, szakadt tekercs közül azt, amelyiket legutóbb felajánlották neki, nem is vesztegeti tovább értékes idejét, hanem elindul az ajtó felé. Az utolsó pillanatban dönt inkább úgy, hogy mégis felmegy az emeltre, megkeresi az öreget, és tudomására hozza, hogy ezt ő viszi el, nem valami tolvaj. Vagy nehogy (ne adják az egek) őt magát néznék tolvajnak. A mgus már öreg ugyan, de az esze nem kopik, ahogy mondani szokták, nyilván emlékszik még a szerzetesre, mert hát lássuk be, ezt a szakállas pofát nehéz elfelejteni. Amikor pedig minden ilyen nemű apróságon átesett, akkor egyszerűen nyakába kapja a lábát, mivel ha siet, talán még elcsípheti ugyanazt a hajót visszafelé is, ami lássuk be, cseppet sem lenne előnytelen.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-28 23:18:25
Üzenet elküldve: 2015-08-28 23:18:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Essfyht jobban megnyugtatja Sylthyriel válasza, ám mikor elfelejtené a tényt, Kagan válasza újra felrázza. Így az út további részében, jobbra-balra kapkodja a fejét, mintha veszély forrást keresne állandóan. Még össze is húzza magát, hogy apróbb célpontot biztosítson.
Ám mikor megérkeznek a Mágustoronyhoz, sokkal felszabadultabbnak érzi magát, hiszen innen indult minden. Itt találkozott először Taitossal, Arynával és Zarasszal. Vidáman pattan le a lóról, s szerszámozza le azt. Nagyot sóhajtva áll meg a torony előtt, mielőtt belekezdene a sátrak felállításába. Különös érzés fogja el. Legutóbb mikor itt aludt a torony előtt, még sátruk se volt.* - Tessék?
*Kérdezi Essfyh megszeppenten, amikor Kagan rákacsint. Nem tudja a férfi hogyan érti ezt és miért pont őt pécézte ki névre szólón. Ám amíg a Tharg vezér el nem tűnik a torony bejáratában, meg sem mer mozdulni.
Utána is kell egy kis idő míg merev vállait el tudja engedni annyira, hogy nekiláthasson a sátrak felállításához. S mikor mindennel készen vannak legyűri félelmét és Kagan után megy.*
- Van annyi szabad időnk, hogy kicsit tanulhassak?
*Kérdezi halkan a férfit, ha megtalálja őt a toronyban a polcok között. Reméli Kagan rábólint a kérdésére, hiszen ha eljött ideáig a kérésére, akkor ne menjen haza minden nélkül. *
*Essfyht jobban megnyugtatja Sylthyriel válasza, ám mikor elfelejtené a tényt, Kagan válasza újra felrázza. Így az út további részében, jobbra-balra kapkodja a fejét, mintha veszély forrást keresne állandóan. Még össze is húzza magát, hogy apróbb célpontot biztosítson.
Ám mikor megérkeznek a Mágustoronyhoz, sokkal felszabadultabbnak érzi magát, hiszen innen indult minden. Itt találkozott először Taitossal, Arynával és Zarasszal. Vidáman pattan le a lóról, s szerszámozza le azt. Nagyot sóhajtva áll meg a torony előtt, mielőtt belekezdene a sátrak felállításába. Különös érzés fogja el. Legutóbb mikor itt aludt a torony előtt, még sátruk se volt.* - Tessék?
*Kérdezi Essfyh megszeppenten, amikor Kagan rákacsint. Nem tudja a férfi hogyan érti ezt és miért pont őt pécézte ki névre szólón. Ám amíg a Tharg vezér el nem tűnik a torony bejáratában, meg sem mer mozdulni.
Utána is kell egy kis idő míg merev vállait el tudja engedni annyira, hogy nekiláthasson a sátrak felállításához. S mikor mindennel készen vannak legyűri félelmét és Kagan után megy.*
- Van annyi szabad időnk, hogy kicsit tanulhassak?
*Kérdezi halkan a férfit, ha megtalálja őt a toronyban a polcok között. Reméli Kagan rábólint a kérdésére, hiszen ha eljött ideáig a kérésére, akkor ne menjen haza minden nélkül. *
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-28 22:51:17
Üzenet elküldve: 2015-08-28 22:51:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Megérkeznek, akárhová is jöttek. Sátrat ő ugyan nem pakolt, de nem feltétlenül kell az egy táborhoz. Egy régi romos torony. És ide hoztak két lányt a mágusoktól. Azért annyit összerak hogy valószínűleg valami varázstudás rejtőzhet bent, esetleg egy jólelkű remete, vagy csak könyvek, tekercsek, tudja is ő mi kell a varázslóknak. Bociról leszállva hátizsákját rögtön ledobja a földre, aztán leveszi a kantárt a kis drágáról és kiköti egy alkalmas fához ami körül még legelni való is akad. Lekerül a nyereg is, a takaró, aztán kicsit alaposabban szemrevételezi a környéket. Az erdő közepén vannak. Ezt eddig is tudta és ennél többet ezután sem sikerül megállapítani. Figyeli azért a két lányt is, hogy ha nem boldogulnának a lovakkal akkor segíthessen, de ennyit csak meg tudnak oldani ők is. Ennél nagyobb tábor hirtelen tőle nem telik, ételt nem volt ideje elrakni amikor indultak, Kagan annyira sürgette. Tűzifa kellene esetleg keresni, meg egy helyet kialakítani ahol meggyújthatják. Vadászatra még csak-csak legalább az esély meglenne ilyen környéken, de igazán reméli hogy ezt nem várnák el tőle. Viszont egyelőre inkább nem fog semmi ilyesmibe, a két védtelen társát így hogy Kagan elment nem szeretné magára hagyni. Tehát jobb híján csak vár miután a lovat leszerszámozta, figyeli hogy a másik kettő mit tevékenykedik, segít ha úgy látja hogy szükség lenne rá, ha meg még kérik is akkor pláne, de szólni nem nagyon szól, csak álldogál azzal az egyenes, nemesi tartásával, egyik kezét az oldalán lévő tegezen pihentetve, a másik hüvelykujját pedig nadrágjának zsebébe akassza be.*
*Megérkeznek, akárhová is jöttek. Sátrat ő ugyan nem pakolt, de nem feltétlenül kell az egy táborhoz. Egy régi romos torony. És ide hoztak két lányt a mágusoktól. Azért annyit összerak hogy valószínűleg valami varázstudás rejtőzhet bent, esetleg egy jólelkű remete, vagy csak könyvek, tekercsek, tudja is ő mi kell a varázslóknak. Bociról leszállva hátizsákját rögtön ledobja a földre, aztán leveszi a kantárt a kis drágáról és kiköti egy alkalmas fához ami körül még legelni való is akad. Lekerül a nyereg is, a takaró, aztán kicsit alaposabban szemrevételezi a környéket. Az erdő közepén vannak. Ezt eddig is tudta és ennél többet ezután sem sikerül megállapítani. Figyeli azért a két lányt is, hogy ha nem boldogulnának a lovakkal akkor segíthessen, de ennyit csak meg tudnak oldani ők is. Ennél nagyobb tábor hirtelen tőle nem telik, ételt nem volt ideje elrakni amikor indultak, Kagan annyira sürgette. Tűzifa kellene esetleg keresni, meg egy helyet kialakítani ahol meggyújthatják. Vadászatra még csak-csak legalább az esély meglenne ilyen környéken, de igazán reméli hogy ezt nem várnák el tőle. Viszont egyelőre inkább nem fog semmi ilyesmibe, a két védtelen társát így hogy Kagan elment nem szeretné magára hagyni. Tehát jobb híján csak vár miután a lovat leszerszámozta, figyeli hogy a másik kettő mit tevékenykedik, segít ha úgy látja hogy szükség lenne rá, ha meg még kérik is akkor pláne, de szólni nem nagyon szól, csak álldogál azzal az egyenes, nemesi tartásával, egyik kezét az oldalán lévő tegezen pihentetve, a másik hüvelykujját pedig nadrágjának zsebébe akassza be.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3535-3554