Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:19:49
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:19:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Elgondolkozik Essfyh szavain. Attól még hogy tanulni jönnek ide az emberek, lehettek volna tolvajok. Bár az igaz hogy nem néznek ki olyannak. De attól még lehet hogy az erejüket rosszra fordítják. Bár nem feltételezi róluk most hogy már megismerte őket, de ettől függetlenül bármi lehetséges lenne. Ő semmiképpen nem merte volna megszólítani őket.
Ciss is mindig világlátó akart lenni. Bár neki nem tűnt ez annyira lehetetlennek. Bár lehet az miatt mert még gyerek, és sosem gondolt bele az utazás veszélyeibe. Így is csak mások jóvoltából jutott el a városba, és ott minden máshová. Viszont az idegenekkel való szóba állás mindig is problémát jelentett neki. Nincs hozzá elég bátorsága. Ciss is gyakran járt a könyvtárba, rendszerint a kalandok nyűgözték le mindig. Nem a helyek, inkább a személyiségek. Szereti azokat a helyzeteket mikor egy fél pusztán egy okos tervvel győz. Ezekben a történetekben ismerkedett meg a mágiával, bár annak csak a mesei részével. Semmi belső információval. A lényeges dolgokat amit tud, azt Zigi'sun mondta el neki.*
-És tulajdonképpen Taitos milyen ágon nagy varázsló? Nekem azt mondták a legtöbb mágus csak egy ágra specializálódik, legfeljebb kettőre. Én tüzet akarok majd tanulni. És te?
*Megpróbálja utánozni Essfyh mozdulatait. Nem olyan ügyes mint a másik, és nincs is gyakorlata benne. De ha kap egy fél órácskát, talán bele tud jönni.*
-És hogy csináljuk? Mindegyikünk egy felet, és majd összerakjuk? És mindenféle szín lesz benne?
*Elgondolkozik Essfyh szavain. Attól még hogy tanulni jönnek ide az emberek, lehettek volna tolvajok. Bár az igaz hogy nem néznek ki olyannak. De attól még lehet hogy az erejüket rosszra fordítják. Bár nem feltételezi róluk most hogy már megismerte őket, de ettől függetlenül bármi lehetséges lenne. Ő semmiképpen nem merte volna megszólítani őket.
Ciss is mindig világlátó akart lenni. Bár neki nem tűnt ez annyira lehetetlennek. Bár lehet az miatt mert még gyerek, és sosem gondolt bele az utazás veszélyeibe. Így is csak mások jóvoltából jutott el a városba, és ott minden máshová. Viszont az idegenekkel való szóba állás mindig is problémát jelentett neki. Nincs hozzá elég bátorsága. Ciss is gyakran járt a könyvtárba, rendszerint a kalandok nyűgözték le mindig. Nem a helyek, inkább a személyiségek. Szereti azokat a helyzeteket mikor egy fél pusztán egy okos tervvel győz. Ezekben a történetekben ismerkedett meg a mágiával, bár annak csak a mesei részével. Semmi belső információval. A lényeges dolgokat amit tud, azt Zigi'sun mondta el neki.*
-És tulajdonképpen Taitos milyen ágon nagy varázsló? Nekem azt mondták a legtöbb mágus csak egy ágra specializálódik, legfeljebb kettőre. Én tüzet akarok majd tanulni. És te?
*Megpróbálja utánozni Essfyh mozdulatait. Nem olyan ügyes mint a másik, és nincs is gyakorlata benne. De ha kap egy fél órácskát, talán bele tud jönni.*
-És hogy csináljuk? Mindegyikünk egy felet, és majd összerakjuk? És mindenféle szín lesz benne?
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:19:03
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:19:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
-Honnan tudod mit érzek? Itt voltam veled és kérdeztelek is, hogy segíthessek *szemeiből egy-egy könnycsepp csordul ki* nem hiszem, hogy rám kéne hárítanod ezt és nem is kértem, hogy megváltozz, csak annyit, hogy legyünk őszinték egymással.
*Kezeit megfogja és lágy csókot nyom rá a vele szemben álló elf.*
-Tudod, hogy én nem akarok senkit sem bántani, se fizikailag sem lelkileg, de vannak dolgok amikről nem árt tudnom. *A szenvedélyes találkozásának az ajkaiknak szintén nem tud ellenállni, de azért tisztában van vele, hogy ezzel nem engedi magát kiengesztelni.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 22:20:36
-Honnan tudod mit érzek? Itt voltam veled és kérdeztelek is, hogy segíthessek *szemeiből egy-egy könnycsepp csordul ki* nem hiszem, hogy rám kéne hárítanod ezt és nem is kértem, hogy megváltozz, csak annyit, hogy legyünk őszinték egymással.
*Kezeit megfogja és lágy csókot nyom rá a vele szemben álló elf.*
-Tudod, hogy én nem akarok senkit sem bántani, se fizikailag sem lelkileg, de vannak dolgok amikről nem árt tudnom. *A szenvedélyes találkozásának az ajkaiknak szintén nem tud ellenállni, de azért tisztában van vele, hogy ezzel nem engedi magát kiengesztelni.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 22:20:36
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:06:38
Üzenet elküldve: 2015-06-28 22:06:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* Örül, hogy a lány nem húzódik el, de a szavak melyeket kiejt fájdalmasan nehezednek mellkasára. Egyetlen pillanatba próbálja összesűríteni minden erejét, hogy ezt kimondhassa: *
- Tudom jól, hogy érzel, de nem tudok egyik napról a másikra teljesen megváltozni. Teszek a változásért, * Két tenyerébe veszi a lány arcát. * de egyedül nem fog menni. * Elmosolyodik. * Látod? Nélküled nem hogy élni, megváltozni is képtelen vagyok. Erulassë csak egy mesterem volt, aki a népünk történelmében és szokásaiban, valamint a harcban és mágiában is jártas volt és képzett engem. Semmi nem volt köztünk, ha emiatt aggódsz. Nekem csak te vagy.
* Kezeivel végigsimít a lány arcán, majd lent összefogják a lány kézfejeit, hogy felemelhesse és megcsókolhassa azokat. *
- Ahányszor szavam szegem, annyiszor döfd belém kardjaim.
* Végül azokat is elengedi, és ha a lány is akarja, összepecsételi ajkaikat egy szenvedélyes csókkal. *
- Kezdjük előlről. A nevem Zaras, a Zygendar házból.
* Leheli a lány ajkaira. *
* Persze, ha nem engedi, akkor teljesen máshogy alakul az együttlét. Akkor csak lesütött szemmel bocsánatot kér és letérdel a földre a lány elé, arcát felemelve, szemét becsukva kéri, hogy szabjon ki rá fizikai bűntetést, különben belehal a lelkibe. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 22:11:21
* Örül, hogy a lány nem húzódik el, de a szavak melyeket kiejt fájdalmasan nehezednek mellkasára. Egyetlen pillanatba próbálja összesűríteni minden erejét, hogy ezt kimondhassa: *
- Tudom jól, hogy érzel, de nem tudok egyik napról a másikra teljesen megváltozni. Teszek a változásért, * Két tenyerébe veszi a lány arcát. * de egyedül nem fog menni. * Elmosolyodik. * Látod? Nélküled nem hogy élni, megváltozni is képtelen vagyok. Erulassë csak egy mesterem volt, aki a népünk történelmében és szokásaiban, valamint a harcban és mágiában is jártas volt és képzett engem. Semmi nem volt köztünk, ha emiatt aggódsz. Nekem csak te vagy.
* Kezeivel végigsimít a lány arcán, majd lent összefogják a lány kézfejeit, hogy felemelhesse és megcsókolhassa azokat. *
- Ahányszor szavam szegem, annyiszor döfd belém kardjaim.
* Végül azokat is elengedi, és ha a lány is akarja, összepecsételi ajkaikat egy szenvedélyes csókkal. *
- Kezdjük előlről. A nevem Zaras, a Zygendar házból.
* Leheli a lány ajkaira. *
* Persze, ha nem engedi, akkor teljesen máshogy alakul az együttlét. Akkor csak lesütött szemmel bocsánatot kér és letérdel a földre a lány elé, arcát felemelve, szemét becsukva kéri, hogy szabjon ki rá fizikai bűntetést, különben belehal a lelkibe. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 22:11:21
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:51:03
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:51:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Tábor a torony előtt//
*Kellemes érzés elterülni a virágok között, Ess nagy beleéléssel bámulja a felhőket. Néha ránéz Cissre is.*
~Nem nyomja így össze a szárnyait?~
- Igen, de én sem tudom, hogy voltam rá képes. Régen sohasem mertem idegenekkel beszélgetni, vagy egyáltalán közöttük menni. De az biztatott, hogy ebben a toronyban találkoztam velük, ide pedig tanulni jönnek az emberek.
~Lehet csak meguntam, hogy otthon üljek. Nem akarok kalandok nélkül meghalni.~
*Ess még élete elején van, nem kell aggódnia a halál miatt. Szórakozás gyanánt mindig kaland regényeket olvasott mesés városokról, bátor lovagokról és királykisasszonyokról. Miután pedig elszundított a napon, mindig vándorutakról álmodott, magáról, ahogy bejárja az egész világot és sok mindent él át. Jót-rosszat egyaránt. De valahogy sosem tudta saját magát sem komolyan venni, hiszen félénk és visszahúzódó természete miatt alig tudott bármit elérni. Kevés olyan dolog volt, amit meg tudott tenni saját erejéből kifolyólag. Másokkal szóba elegyedni, túl messzi, idegen helyekre menni.*
- Ez jó ötlet! Akartam neki is csinálni, csak féltem mit szólna hozzá. De megérdemli, hiszen vigyáz mindannyiunkra és tanít is minket.
*Ess mosolyogva ül fel, majd néhány perc alatt egész kis kupacot gyűjt maguk köré.*
- Nem nehéz koszorút fonni, csak figyeld a kezem.
*A fél-elf lány nekiáll összefűzni a hosszú virágszárakat, hogy Ciss jól lássa. Ha a lány valamit nem ért, megmutatja neki újra, míg ott nem ülnek ketten szorgosan munkálkodó kezekkel. Ujjaik között gyönyörű virág koszorúk születnek Taitos számára.*
*Kellemes érzés elterülni a virágok között, Ess nagy beleéléssel bámulja a felhőket. Néha ránéz Cissre is.*
~Nem nyomja így össze a szárnyait?~
- Igen, de én sem tudom, hogy voltam rá képes. Régen sohasem mertem idegenekkel beszélgetni, vagy egyáltalán közöttük menni. De az biztatott, hogy ebben a toronyban találkoztam velük, ide pedig tanulni jönnek az emberek.
~Lehet csak meguntam, hogy otthon üljek. Nem akarok kalandok nélkül meghalni.~
*Ess még élete elején van, nem kell aggódnia a halál miatt. Szórakozás gyanánt mindig kaland regényeket olvasott mesés városokról, bátor lovagokról és királykisasszonyokról. Miután pedig elszundított a napon, mindig vándorutakról álmodott, magáról, ahogy bejárja az egész világot és sok mindent él át. Jót-rosszat egyaránt. De valahogy sosem tudta saját magát sem komolyan venni, hiszen félénk és visszahúzódó természete miatt alig tudott bármit elérni. Kevés olyan dolog volt, amit meg tudott tenni saját erejéből kifolyólag. Másokkal szóba elegyedni, túl messzi, idegen helyekre menni.*
- Ez jó ötlet! Akartam neki is csinálni, csak féltem mit szólna hozzá. De megérdemli, hiszen vigyáz mindannyiunkra és tanít is minket.
*Ess mosolyogva ül fel, majd néhány perc alatt egész kis kupacot gyűjt maguk köré.*
- Nem nehéz koszorút fonni, csak figyeld a kezem.
*A fél-elf lány nekiáll összefűzni a hosszú virágszárakat, hogy Ciss jól lássa. Ha a lány valamit nem ért, megmutatja neki újra, míg ott nem ülnek ketten szorgosan munkálkodó kezekkel. Ujjaik között gyönyörű virág koszorúk születnek Taitos számára.*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:45:31
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:45:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Nézi, ahogy Zaras végigméri őt szemével és el időzik szemén, haján, bőrén és arcán, majd megszólal esedező hangon, hogy sajnálja a dolgot.*
~Szóval igazam volt és megszegte már most a nem rég tett ígéretüket, hogy higgyem el ezek után az összes többit?~ *Szemében is ott a csalódottság szikrája, amit a földre szegez, nem akarja látni a másik szürkéit. Természetesen azt hagyja, hogy a közelébe menjen, minden porcikája kívánja a férfi közelségét, de van ami nem hagyja nyugodni.*
-Csak te vagy nekem és senkiben se bízhatok vakon, miért teszed ezt velem? *Kérdésre kérdéssel felel, majd a válasz után felteszi a kérdést, ami nem hagyja nyugodni.*
-Ki az a Erulassë?
*Nézi, ahogy Zaras végigméri őt szemével és el időzik szemén, haján, bőrén és arcán, majd megszólal esedező hangon, hogy sajnálja a dolgot.*
~Szóval igazam volt és megszegte már most a nem rég tett ígéretüket, hogy higgyem el ezek után az összes többit?~ *Szemében is ott a csalódottság szikrája, amit a földre szegez, nem akarja látni a másik szürkéit. Természetesen azt hagyja, hogy a közelébe menjen, minden porcikája kívánja a férfi közelségét, de van ami nem hagyja nyugodni.*
-Csak te vagy nekem és senkiben se bízhatok vakon, miért teszed ezt velem? *Kérdésre kérdéssel felel, majd a válasz után felteszi a kérdést, ami nem hagyja nyugodni.*
-Ki az a Erulassë?
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:11:44
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:11:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* A lánynak igaza van. Nem is olyan rég még megeskedték egymást, hogy titkolózni sem hazudni. ~ De ha ezzel őt akarom megvédeni? ~ Hosszasan mered a lányra, be akarja inni minden egyes porcikáját: a nap sugaraiban fürdő, most türkiz kék színben fénylő szemeit, vonzóan hegyes füleit, arcélét, tetszetős orrát, annyiszor csókolt ajkait, hátára omló, tejföl szőke haját, különlegességnek számító, szemet gyönyörködtető kreol bőrét.
Legszívesebben odalépne, hogy a lány nyakába fúrja saját arcát és soha nem engedné el őt.
Aztán lemondóan sóhajt és belekezd álmának elmesélésébe, annak értelmezésébe és az árnyékban megbúvó alakkal való összefüggésének elmondásába. *
- Sajnálom, hogy csalódást okoztam.
* Zarasnak úgy tűnt a lány hangjából, hogy tényleg csalódott. Az ő hangja pedig már-már esedező.
Megpróbál odalépni Arynához és odafúrni a fejét a nyakába, hogy ne csak lássa, hanem érezze is őt minden érzékszervével.
Ha a lány nem lép el tőle, Zaras a nyakába suttogja: *
- Akarlak.
* Önkéntelenül ejti ki a szavakat. *
- Megbabonázol. Akárhányszor csak rád nézek.
*Ha pedig inkább elkívánkozik, kénytelen lesz beletörődni abba, hogy ezt talán helyrehozhatatlanul is elrontotta. Szívből reméli, hogy nem. Akkor csak ennyit kérdez: *
- Megbocsátasz nekem? Most utoljára?
* A lánynak igaza van. Nem is olyan rég még megeskedték egymást, hogy titkolózni sem hazudni. ~ De ha ezzel őt akarom megvédeni? ~ Hosszasan mered a lányra, be akarja inni minden egyes porcikáját: a nap sugaraiban fürdő, most türkiz kék színben fénylő szemeit, vonzóan hegyes füleit, arcélét, tetszetős orrát, annyiszor csókolt ajkait, hátára omló, tejföl szőke haját, különlegességnek számító, szemet gyönyörködtető kreol bőrét.
Legszívesebben odalépne, hogy a lány nyakába fúrja saját arcát és soha nem engedné el őt.
Aztán lemondóan sóhajt és belekezd álmának elmesélésébe, annak értelmezésébe és az árnyékban megbúvó alakkal való összefüggésének elmondásába. *
- Sajnálom, hogy csalódást okoztam.
* Zarasnak úgy tűnt a lány hangjából, hogy tényleg csalódott. Az ő hangja pedig már-már esedező.
Megpróbál odalépni Arynához és odafúrni a fejét a nyakába, hogy ne csak lássa, hanem érezze is őt minden érzékszervével.
Ha a lány nem lép el tőle, Zaras a nyakába suttogja: *
- Akarlak.
* Önkéntelenül ejti ki a szavakat. *
- Megbabonázol. Akárhányszor csak rád nézek.
*Ha pedig inkább elkívánkozik, kénytelen lesz beletörődni abba, hogy ezt talán helyrehozhatatlanul is elrontotta. Szívből reméli, hogy nem. Akkor csak ennyit kérdez: *
- Megbocsátasz nekem? Most utoljára?
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:00:17
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:00:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*A kardok a földön landolnak és Zaras is a térdére esik, látszik rajta, hogy megnyugodott, amit meglátja Arynát.* ~Mire számított? Azért itt a toronynál csak nem járnak gyilkosok.~
-Sajnálom, hogy aggódtál, de ha őszinte lettél volna velem akkor, amikor félrevonultál oda a fákhoz nem történt volna ez. ~Talán most elmondja mit álmodott, mi rémisztette meg ennyire.~
-Nincs rendben, hogy füllentesz nekem, mikor nem jöttél vissza rövid időn belül láttam, hogy kivont karddal jártad az erdőt és utána gondolataidba merülve a földre vetetted magad. Nem akartalak zavarni és nem is esett jól, hogy elzárkózol tőlem, ezért elsétáltam én is gondolkozni a torony mögé. *Halkan és szomorúan beszél, majd határozottan teszi fel a kérdést.*
-Mit álmodtál, ami ennyire megrémített?
*A kardok a földön landolnak és Zaras is a térdére esik, látszik rajta, hogy megnyugodott, amit meglátja Arynát.* ~Mire számított? Azért itt a toronynál csak nem járnak gyilkosok.~
-Sajnálom, hogy aggódtál, de ha őszinte lettél volna velem akkor, amikor félrevonultál oda a fákhoz nem történt volna ez. ~Talán most elmondja mit álmodott, mi rémisztette meg ennyire.~
-Nincs rendben, hogy füllentesz nekem, mikor nem jöttél vissza rövid időn belül láttam, hogy kivont karddal jártad az erdőt és utána gondolataidba merülve a földre vetetted magad. Nem akartalak zavarni és nem is esett jól, hogy elzárkózol tőlem, ezért elsétáltam én is gondolkozni a torony mögé. *Halkan és szomorúan beszél, majd határozottan teszi fel a kérdést.*
-Mit álmodtál, ami ennyire megrémített?
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:44:47
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:44:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//A név kötelez//
-Köszönöm.
*Mondja hálásan Taitos, mikor a mester most már ténylegesen is segíteni kíván, aztán jobb híján, amíg ő a tekercsek közt kutat Taitos előszedi az összes aranyát, és átszámolja.*
~Ez lényegesen több, mint amire emlékeztem. Talán a Manuritól kapottak maradéka is benne van.~
*Vakarja meg álla tövét, miközben apró kis kupacba rendezi a több aranyat is érő érméket, majd áttolja az asztal túloldalára mindet, hisz talán ezt látva majd többet is megtanul, vagy a bölcs készségesebb lesz.*
~Az arany a kulcs mindenhez.~
*Gondolja, és mikor az öreg visszaér, és észreveszi a tornyocskát Taitos így szól.*
-Köszönöm a segítségedet mester, remélem megfelelő ellenszolgáltatás.
*Többet nem is mond, Agobr majd átszámolja, és eldönti mit kezd a többlettel, és most, hogy a 400 arany Mesélő (Morw) kezébe került,
Taitos az irományt kezdi olvasni. Figyelmét felkelti a név, és a monogramm is, valamint a nagybetűk viszonylagos száma.*
-Mester, a nevemre majd visszatérünk, akár holnap, vagy máskor, viszont itt, ahogyan olvasom túl sok lehetőséget látok, és kevés tudásom van a világ nyelveinek terén.
*Vallja be hiányosságát Taitos, bár a vándornyelvet maga is ismeri, de ez egyfajta kódolás csak.*
~Ez az, lehet, hogy kód.~
*Gondolja, és összeolvassa előbb a mondatkezdő, majd a nagy betűket.*
-Karsenáv, vagy Krarsenfráv. Ezeket adják ki a nagybetűk, és a mondatok. És gyanúsan a név is nagybetű. Vagy egészen rossz helyen járok, mondd csak, van valami, ami alapján az ősi mesterek elrejtik a tudást, vagy mind másképp tesz.
És hogyan bizonyosodhatok meg a sikerről?
*Szakad ki a kérdésár Taitosból, aztán el kezd gondolkodni egy másik néven.*
-Farkasszelidítő Bongerus neve ismerős, csak tudnám honnan, magam is vándorok közt éltem, és ők mesélhettek róla, talán valami lesz a névvel is?
*Gondolkodik hangosan, hátha valahol az öreg is besegít.*
~Vagy egy egész más nyelven kéne gondolkodnom?~
*Kapja fejét Taitos ide-oda, mert ha nem előző ötletei a jók, egyelőre nem tud semmit, pedig már legalább tízszer elolvasta. Viszont nem áll meg, újra és újra végigfutja a sorokat kutatva apró jelek után, akár a tárgyi nyomok, akár a sorok szerkezete, vagy bármi szemmel látható után, hátha talál más dolgokat is még.*
-Köszönöm.
*Mondja hálásan Taitos, mikor a mester most már ténylegesen is segíteni kíván, aztán jobb híján, amíg ő a tekercsek közt kutat Taitos előszedi az összes aranyát, és átszámolja.*
~Ez lényegesen több, mint amire emlékeztem. Talán a Manuritól kapottak maradéka is benne van.~
*Vakarja meg álla tövét, miközben apró kis kupacba rendezi a több aranyat is érő érméket, majd áttolja az asztal túloldalára mindet, hisz talán ezt látva majd többet is megtanul, vagy a bölcs készségesebb lesz.*
~Az arany a kulcs mindenhez.~
*Gondolja, és mikor az öreg visszaér, és észreveszi a tornyocskát Taitos így szól.*
-Köszönöm a segítségedet mester, remélem megfelelő ellenszolgáltatás.
*Többet nem is mond, Agobr majd átszámolja, és eldönti mit kezd a többlettel, és most, hogy a 400 arany Mesélő (Morw) kezébe került,
Taitos az irományt kezdi olvasni. Figyelmét felkelti a név, és a monogramm is, valamint a nagybetűk viszonylagos száma.*
-Mester, a nevemre majd visszatérünk, akár holnap, vagy máskor, viszont itt, ahogyan olvasom túl sok lehetőséget látok, és kevés tudásom van a világ nyelveinek terén.
*Vallja be hiányosságát Taitos, bár a vándornyelvet maga is ismeri, de ez egyfajta kódolás csak.*
~Ez az, lehet, hogy kód.~
*Gondolja, és összeolvassa előbb a mondatkezdő, majd a nagy betűket.*
-Karsenáv, vagy Krarsenfráv. Ezeket adják ki a nagybetűk, és a mondatok. És gyanúsan a név is nagybetű. Vagy egészen rossz helyen járok, mondd csak, van valami, ami alapján az ősi mesterek elrejtik a tudást, vagy mind másképp tesz.
És hogyan bizonyosodhatok meg a sikerről?
*Szakad ki a kérdésár Taitosból, aztán el kezd gondolkodni egy másik néven.*
-Farkasszelidítő Bongerus neve ismerős, csak tudnám honnan, magam is vándorok közt éltem, és ők mesélhettek róla, talán valami lesz a névvel is?
*Gondolkodik hangosan, hátha valahol az öreg is besegít.*
~Vagy egy egész más nyelven kéne gondolkodnom?~
*Kapja fejét Taitos ide-oda, mert ha nem előző ötletei a jók, egyelőre nem tud semmit, pedig már legalább tízszer elolvasta. Viszont nem áll meg, újra és újra végigfutja a sorokat kutatva apró jelek után, akár a tárgyi nyomok, akár a sorok szerkezete, vagy bármi szemmel látható után, hátha talál más dolgokat is még.*
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:31:10
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:31:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* A pengék hangos koppanással landolnak a földön, ahogy a lány hirtelen elé toppan. A megkönnyebbüléstől lábai hirtelen felmondják a szolgálatot és térdre esik.
Annyira belefelejtkezik a lány tengerkék szemeibe, hogy észre sem veszi, kezeit ugyanúgy tartja, mintha kard lenne bennük. *
- Hála az ősöknek!
* Megpróbál talpra kecmeregni, hogy magához vonja a lányt. *
- Aggódtam érted. Egy alakot láttam a fák között és azt hittem bajod esett.
* Hangja még mindig zaklatott, de már érezhető, hogy kezd megnyugodni. *
- Minden rendben?
* A pengék hangos koppanással landolnak a földön, ahogy a lány hirtelen elé toppan. A megkönnyebbüléstől lábai hirtelen felmondják a szolgálatot és térdre esik.
Annyira belefelejtkezik a lány tengerkék szemeibe, hogy észre sem veszi, kezeit ugyanúgy tartja, mintha kard lenne bennük. *
- Hála az ősöknek!
* Megpróbál talpra kecmeregni, hogy magához vonja a lányt. *
- Aggódtam érted. Egy alakot láttam a fák között és azt hittem bajod esett.
* Hangja még mindig zaklatott, de már érezhető, hogy kezd megnyugodni. *
- Minden rendben?
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:14:03
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:14:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Aryna sokat gondolkozik, de nem jut dűlőre magában sehogy sem arról, hogy Zaras titkolózik e előtte vagy sem. Hirtelen a saját nevét hallja, de csak az ötödiknél tér magához.* ~Ez Zaras hangja, csak nem indulunk?~ *Gyorsan talpra áll és leporolja ruháját, majd a mágus torony bejárata felé indul, ahonnan a hang jöhet.*
*Mikor oda ér a férfi kezében a kivont kardokkal eléggé megrémíti és felemeli a kezeit maga elé.*
-Itt vagyok, de azokat eltehetnéd. *Néz a pengékre.* Valami baj történt? ~Azon kívül, amit nem osztasz meg velem.~
*Aryna sokat gondolkozik, de nem jut dűlőre magában sehogy sem arról, hogy Zaras titkolózik e előtte vagy sem. Hirtelen a saját nevét hallja, de csak az ötödiknél tér magához.* ~Ez Zaras hangja, csak nem indulunk?~ *Gyorsan talpra áll és leporolja ruháját, majd a mágus torony bejárata felé indul, ahonnan a hang jöhet.*
*Mikor oda ér a férfi kezében a kivont kardokkal eléggé megrémíti és felemeli a kezeit maga elé.*
-Itt vagyok, de azokat eltehetnéd. *Néz a pengékre.* Valami baj történt? ~Azon kívül, amit nem osztasz meg velem.~
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:59:21
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:59:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* Nem veszi észre az őt követő, majd sebesen távolodó Arynát. Hogy is venné, mikor a fűben heverészik?!
Elméjével egyre azon van, hogy összekapcsolja a rémálmot és az árnyat, akinek nem lelte nyomát.
Bele is felejtkezik. Csak sok idő elteltével lesz figyelmes két vékony, sokkal inkább lányos, mint sem nőies csiripelésre.
Felpattan, kardjai tompán puffannak, ahogy egymásnak csapódnak a lendülettől és megpillantja a két lányt, akiket legutóbb még a tábortűznél látott. *
- Á, csak ti vagytok azok.
* Mondja megkönnyebbülve, majd eszébe jut, hogy ha az árny még itt lapul valahol, akkor veszélyben lehetnek és több, mint valószínű, hogy nem fogják tudni megvédeni magukat. ~ Várjunk csak! Ha ők ittvannak, akkor Aryna egyedül van! ~ Félelem taglózza le, majd rövid pillanatokkal később odaveti még a lányoknak, mielőtt elrohanna a torony irányába: *
- Ha valami szokatlant vagy egy idegen, csuklyás alakot láttok, sikoltsatok!
* Aztán kivont pengékkel, szemében a veszteségtől való rettegéssel veti be magát a néhány fa közé, melyek a toronytól és a táborhelytől választják el.
Még inkább kétségbe esik, mikor a kialudt tűz körül csak az alvás maradványai pislognak vissza rá.
Berohan a toronyba, reménykedve, hogy Aryna csupán bement tanulni, s rosszallások közepette járja végig a helyet, figyelve rá, hogy kardjaival senkit se nyársaljon fel vagy vágjon meg.
A csalódottság, rettegés, reményvesztettség érzései hajtják ki a toronyból. Besötétült tekintettel, kócosan pillantgat mindenfelé és a lány nevét ordítja, ha lehetséges, egyre növekvő aggodalommal. *
- Aryna! Aryna!!
* Nem veszi észre az őt követő, majd sebesen távolodó Arynát. Hogy is venné, mikor a fűben heverészik?!
Elméjével egyre azon van, hogy összekapcsolja a rémálmot és az árnyat, akinek nem lelte nyomát.
Bele is felejtkezik. Csak sok idő elteltével lesz figyelmes két vékony, sokkal inkább lányos, mint sem nőies csiripelésre.
Felpattan, kardjai tompán puffannak, ahogy egymásnak csapódnak a lendülettől és megpillantja a két lányt, akiket legutóbb még a tábortűznél látott. *
- Á, csak ti vagytok azok.
* Mondja megkönnyebbülve, majd eszébe jut, hogy ha az árny még itt lapul valahol, akkor veszélyben lehetnek és több, mint valószínű, hogy nem fogják tudni megvédeni magukat. ~ Várjunk csak! Ha ők ittvannak, akkor Aryna egyedül van! ~ Félelem taglózza le, majd rövid pillanatokkal később odaveti még a lányoknak, mielőtt elrohanna a torony irányába: *
- Ha valami szokatlant vagy egy idegen, csuklyás alakot láttok, sikoltsatok!
* Aztán kivont pengékkel, szemében a veszteségtől való rettegéssel veti be magát a néhány fa közé, melyek a toronytól és a táborhelytől választják el.
Még inkább kétségbe esik, mikor a kialudt tűz körül csak az alvás maradványai pislognak vissza rá.
Berohan a toronyba, reménykedve, hogy Aryna csupán bement tanulni, s rosszallások közepette járja végig a helyet, figyelve rá, hogy kardjaival senkit se nyársaljon fel vagy vágjon meg.
A csalódottság, rettegés, reményvesztettség érzései hajtják ki a toronyból. Besötétült tekintettel, kócosan pillantgat mindenfelé és a lány nevét ordítja, ha lehetséges, egyre növekvő aggodalommal. *
- Aryna! Aryna!!
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 15:16:46
Üzenet elküldve: 2015-06-28 15:16:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Úgy tűnik Essfyh nem felejtette el az ígéretét. Megtanítja őt koszorút fonni. Hamar el is érnek egy gyönyörű szép mezőre, mely bár szép, nem vetekedhet az Arthenior mellett látottal. Sem azzal amelyet útja során látott.*
-Tegnap délután? És te szólítottad meg őket?
*Neki nem lett volna bátorsága ezt megtenni. Őt is Aryna szólította meg, és csak azért fogadta el mert sötét volt, és nem bírta volna ki visszafelé az utat annyira fáradt volt. Mindenesetre a lány most nagyot nőtt a szemében, mert meg merte szólítani a kis csoportot.
Ciss is elfekszik a rét virágain, és reméli nem nyom össze túl sokat. Valamennyit biztosan. De ha el akar feküdni, meg kell hoznia ezt az áldozatot. Mindenesetre már alig várja hogy nekiállhasson megtanulni a koszorúfonást. Igazán kíváncsi a hogyanra.*
-De szép! És pont olyan mint a szárnyam!
*Meg is fordul hogy összenézhessék a két színt. Teljesen ugyanazok. ~Ez biztosan benne lesz a koszorúban... Talán van több ilyen is...~ Ekkor körbenéz, és megnyugodva veszi tudomásul hogy elég kékes színű virág van. Azt már megtapasztalta hogy a sok hasonló szín egymás mellett nagyon szépen mutat, ha van bennük egy kis apró különbség. És ő ilyet fog csinálni. Sok kék színű virágból készíti majd a koszorút, és ha szép lesz... Nem is tudja mit kezd majd vele. Neki van már, Essfyhnek van már. Essfy adott Arynának és Zarasnak is. Tehát ha csinál is egy koszorút nem tudja majd mire használni. De talán... Taitos nem kapott. De az nem biztos hogy el fogja tőle fogadni. Viszont ha elfogadja, legalább ad neki is egy ajándékot.*
-Mindenkinek van már koszorúja... Ha csinálok szerinted odaadhatom majd Taitosnak? Sőt, adjunk mindketten neki egyet-egyet. Vagy inkább egy nagyon-nagyot adjunk neki közösen. Mit szólsz?
*Úgy tűnik Essfyh nem felejtette el az ígéretét. Megtanítja őt koszorút fonni. Hamar el is érnek egy gyönyörű szép mezőre, mely bár szép, nem vetekedhet az Arthenior mellett látottal. Sem azzal amelyet útja során látott.*
-Tegnap délután? És te szólítottad meg őket?
*Neki nem lett volna bátorsága ezt megtenni. Őt is Aryna szólította meg, és csak azért fogadta el mert sötét volt, és nem bírta volna ki visszafelé az utat annyira fáradt volt. Mindenesetre a lány most nagyot nőtt a szemében, mert meg merte szólítani a kis csoportot.
Ciss is elfekszik a rét virágain, és reméli nem nyom össze túl sokat. Valamennyit biztosan. De ha el akar feküdni, meg kell hoznia ezt az áldozatot. Mindenesetre már alig várja hogy nekiállhasson megtanulni a koszorúfonást. Igazán kíváncsi a hogyanra.*
-De szép! És pont olyan mint a szárnyam!
*Meg is fordul hogy összenézhessék a két színt. Teljesen ugyanazok. ~Ez biztosan benne lesz a koszorúban... Talán van több ilyen is...~ Ekkor körbenéz, és megnyugodva veszi tudomásul hogy elég kékes színű virág van. Azt már megtapasztalta hogy a sok hasonló szín egymás mellett nagyon szépen mutat, ha van bennük egy kis apró különbség. És ő ilyet fog csinálni. Sok kék színű virágból készíti majd a koszorút, és ha szép lesz... Nem is tudja mit kezd majd vele. Neki van már, Essfyhnek van már. Essfy adott Arynának és Zarasnak is. Tehát ha csinál is egy koszorút nem tudja majd mire használni. De talán... Taitos nem kapott. De az nem biztos hogy el fogja tőle fogadni. Viszont ha elfogadja, legalább ad neki is egy ajándékot.*
-Mindenkinek van már koszorúja... Ha csinálok szerinted odaadhatom majd Taitosnak? Sőt, adjunk mindketten neki egyet-egyet. Vagy inkább egy nagyon-nagyot adjunk neki közösen. Mit szólsz?
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 14:20:22
Üzenet elküldve: 2015-06-28 14:20:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Mikor elindulna Zaras után, mert már hosszabb ideje távol van az ürügyét tekintve elindul arra amerre távozott. Mikor közelebb ér akkor veszi észre, hogy kardját visszacsúsztatja a helyére és elterül a fűben.* ~Minek kard a pisiléshez? Miért füllentett nekem és miért nem jött vissza hozzám?~
*Szívét mintha valami megszorítaná rossz érzés ragadja magával. Valami nem stimmel és a szerelme nem akarja beavatni, könnyek jelennek meg orcáján, amiket gyorsan le töröl és sietős léptekkel távozik mindenki közeléből. A torony mögött a falnak támaszkodva áll meg és próbál lenyugodni, lehet csak túl sokat képzel bele a dolgokba. Az épületnek dőlve le csúszik guggolásba és térdeit átöleli a kezével.*
~Dryyx még nem ért ide, biztos úgy gondolta, hogy már nincs szükségem rá. Nem mintha vele lehetne lelkizni. *Ezen elmosolyodik.* Mi lehet Zaras múltjában, amit nem akar elmondani?~
*Mikor elindulna Zaras után, mert már hosszabb ideje távol van az ürügyét tekintve elindul arra amerre távozott. Mikor közelebb ér akkor veszi észre, hogy kardját visszacsúsztatja a helyére és elterül a fűben.* ~Minek kard a pisiléshez? Miért füllentett nekem és miért nem jött vissza hozzám?~
*Szívét mintha valami megszorítaná rossz érzés ragadja magával. Valami nem stimmel és a szerelme nem akarja beavatni, könnyek jelennek meg orcáján, amiket gyorsan le töröl és sietős léptekkel távozik mindenki közeléből. A torony mögött a falnak támaszkodva áll meg és próbál lenyugodni, lehet csak túl sokat képzel bele a dolgokba. Az épületnek dőlve le csúszik guggolásba és térdeit átöleli a kezével.*
~Dryyx még nem ért ide, biztos úgy gondolta, hogy már nincs szükségem rá. Nem mintha vele lehetne lelkizni. *Ezen elmosolyodik.* Mi lehet Zaras múltjában, amit nem akar elmondani?~
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 12:02:02
Üzenet elküldve: 2015-06-28 12:02:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* Mikor már eléggé eltávolodik, hogy ne láthassák, kardot ránt. Halk szisszenéssel csusszan ki. A nap sugarai táncot vetnek a tükröződően tiszta acélpengén.
Megjelöli a fákat, melyek mellett elhalad, ha netán eltévedne, legalább ily' módon legyen mentőöve.
A nyomokból nemigazán tud olvasni, de a letaposott füvet még egy ostoba kölyök is észrevenné.
Akaratlanul is egy tisztást pillant meg, s tisztástól nem messze pedig a Mágustornyot, ami előtt tábort vertek. ~ A fűben is elrejtezhetett, ha nem méretes a személy. ~
A lábnyomok hirtelen elfogynak és arra gyanakszik, hogy valóban ott rejtőzött el, de sehogy sem tud rájönni hogyan s miképp került oda, ha nem taposta le a füvet, mint eddig. *
- Csak nem lebegett? A szellemekre remélem nem mágus!
* Még mindig karcolva a fákat, elindul a viráglepte tisztásra. Arról fogalma sincs, hogy majdnem egy kört tett meg és a torony másik oldalától alig néhány fa választja el, melyek innen szemlélve elég sűrűnek tűnnek.
Még mindig kivont vívókarddal mászkál fel s alá a réten, de azt akit vagy amit keres, nem leli.
Végül visszacsúsztatja pengéjét, ami halkan, fémesen csattan a keresztvasnál, jelezve, hogy a kard teljesen a hüvelyben pihen.
Majd lábait és karjait szétvetve elterül a lágyan csiklandozó fűben. *
* Mikor már eléggé eltávolodik, hogy ne láthassák, kardot ránt. Halk szisszenéssel csusszan ki. A nap sugarai táncot vetnek a tükröződően tiszta acélpengén.
Megjelöli a fákat, melyek mellett elhalad, ha netán eltévedne, legalább ily' módon legyen mentőöve.
A nyomokból nemigazán tud olvasni, de a letaposott füvet még egy ostoba kölyök is észrevenné.
Akaratlanul is egy tisztást pillant meg, s tisztástól nem messze pedig a Mágustornyot, ami előtt tábort vertek. ~ A fűben is elrejtezhetett, ha nem méretes a személy. ~
A lábnyomok hirtelen elfogynak és arra gyanakszik, hogy valóban ott rejtőzött el, de sehogy sem tud rájönni hogyan s miképp került oda, ha nem taposta le a füvet, mint eddig. *
- Csak nem lebegett? A szellemekre remélem nem mágus!
* Még mindig karcolva a fákat, elindul a viráglepte tisztásra. Arról fogalma sincs, hogy majdnem egy kört tett meg és a torony másik oldalától alig néhány fa választja el, melyek innen szemlélve elég sűrűnek tűnnek.
Még mindig kivont vívókarddal mászkál fel s alá a réten, de azt akit vagy amit keres, nem leli.
Végül visszacsúsztatja pengéjét, ami halkan, fémesen csattan a keresztvasnál, jelezve, hogy a kard teljesen a hüvelyben pihen.
Majd lábait és karjait szétvetve elterül a lágyan csiklandozó fűben. *
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 11:52:48
Üzenet elküldve: 2015-06-28 11:52:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A név kötelez//
- Kétszázötven... * Suttogja maga elé, először, mintha azon tanakodna, hogy az mennyi is, majd mintha keveslené, végül összecsapja tenyerét és bólint egyet. *
- Rendben. A nevedet ugyebár nem találhatom ki helyetted, legfeljebb rávezethetlek, de ez akármilyen egyszerűnek is tűnik, még a legnagyobb mágusok is napokig, vagy hatokig rágódnak rajta, hiszen nem fogja senki sem megmondani. Viszont az egyszerűbb dolgok általában hasonlítanak az ősi elf, vagy törpe nyelvek szavaihoz, sőt van, hogy teljesen megegyeznek. Így egy kis nyelvismeret sem kizárt, hogy kellhet. * Magyarázza az öreg, majd mikor már azt lehetne hinni, hogy belekezd végre a lényegbe elkezd morfondírozni a másik kérésen is. *
- Ragron, a warg? * Tűnődik halkan maga elé suttogva a nevet. *
- Talán az artheniori könyvtárban nagyobb sikereket érnél el e téren, de megnézem mivel szolgálhatok. * Abba az irányba indul, ahol korábban a tekercseket kereste, rakosgatta. Most levesz párat, mindegyiket kihajtja, de nem sokat talál, egyetlen tekerccsel tér végül vissza az asztalhoz, s nyújtja át Taitosnak. *
- Ezt olvasd át. Lehet, hogy megrágta már egy-két állat, de többnyire még olvasható. Ebben írnak pár sort a wargokról, többek között Ragronról is, lehet, hogy találsz benne említést a valódi nevéről is, hiszen az ősi mesterek szinte mindent tudtak. * Mosolyodik el, s átnyújtja a tekercset a vándor fiúnak. *
- Akár most is, vagy máskor is olvashatod. * A szöveg viszonylag könnyen olvasható, egy két gyűrődés tarkítja csupán, s a tartalma is lényegre törő. Szó esik Ragronról, az híres wargról, meg mindenféle "hőstettéről", s a valódi neve is benne van, csak éppen jól elrejtve. Hogy egészen pontosak legyünk ez áll a Ragronról írt résznél:
"Kevés állat tesz szert ekkora hírességre, mint Ragron, s bár csak a vándorok és egypár tapasztaltabb mágus hisz létezésében, én nyíltan állítom, hogy a lény létezik, s nem csak mese. A wargok általában kitűnő szaglással rendelkeznek, míg látásuk valamivel gyengébb, ezzel ellentétben hallásuk szintén jó. Ragron viszont nem egyszerű warg volt, mivel míg a legtöbbjüket egyszerű ösztönök vezérelnek, addig őt valami egészen más hajtott. Sokan arra tippelnek, hogy varázslattal hajtották a jószágot, de még többen úgy vélekednek, hogy önálló gondolatai voltak és akár az emberekkel kötött barátsága, akár valami más vezérelte. Első gazdája egy nomád hegyi törzs egyik tagja volt. Név szerint Farkasszelídítő Bongerus, ki egészen kis korától szerette a farkasokat, majd Ragrontól sem vált meg, míg élete tartott. Ám nem is tartott olyan sokáig, mivel törzsükre orkok rontottak, s az egyetlen túlélő a warg volt, ki nem mindennapi képességének köszönhetően könnyedén megmenekült az orkoktól, s további kalandokat élt át általában emberek társaságában. Végső éveiben a vándorokat segítette, védelmezte."
Elsőre talán nem tűnhet fel... Na meg másodszorra sem... A gyengébb elméjűeknek talán később sem, sőt az is lehet, hogy valóban nincsen benne egyetlen "Valódi" név sem, de azért érdemes lenne átolvasni párszor, hátha valami különlegeset talál benne az emberfiú. *
- Kétszázötven... * Suttogja maga elé, először, mintha azon tanakodna, hogy az mennyi is, majd mintha keveslené, végül összecsapja tenyerét és bólint egyet. *
- Rendben. A nevedet ugyebár nem találhatom ki helyetted, legfeljebb rávezethetlek, de ez akármilyen egyszerűnek is tűnik, még a legnagyobb mágusok is napokig, vagy hatokig rágódnak rajta, hiszen nem fogja senki sem megmondani. Viszont az egyszerűbb dolgok általában hasonlítanak az ősi elf, vagy törpe nyelvek szavaihoz, sőt van, hogy teljesen megegyeznek. Így egy kis nyelvismeret sem kizárt, hogy kellhet. * Magyarázza az öreg, majd mikor már azt lehetne hinni, hogy belekezd végre a lényegbe elkezd morfondírozni a másik kérésen is. *
- Ragron, a warg? * Tűnődik halkan maga elé suttogva a nevet. *
- Talán az artheniori könyvtárban nagyobb sikereket érnél el e téren, de megnézem mivel szolgálhatok. * Abba az irányba indul, ahol korábban a tekercseket kereste, rakosgatta. Most levesz párat, mindegyiket kihajtja, de nem sokat talál, egyetlen tekerccsel tér végül vissza az asztalhoz, s nyújtja át Taitosnak. *
- Ezt olvasd át. Lehet, hogy megrágta már egy-két állat, de többnyire még olvasható. Ebben írnak pár sort a wargokról, többek között Ragronról is, lehet, hogy találsz benne említést a valódi nevéről is, hiszen az ősi mesterek szinte mindent tudtak. * Mosolyodik el, s átnyújtja a tekercset a vándor fiúnak. *
- Akár most is, vagy máskor is olvashatod. * A szöveg viszonylag könnyen olvasható, egy két gyűrődés tarkítja csupán, s a tartalma is lényegre törő. Szó esik Ragronról, az híres wargról, meg mindenféle "hőstettéről", s a valódi neve is benne van, csak éppen jól elrejtve. Hogy egészen pontosak legyünk ez áll a Ragronról írt résznél:
"Kevés állat tesz szert ekkora hírességre, mint Ragron, s bár csak a vándorok és egypár tapasztaltabb mágus hisz létezésében, én nyíltan állítom, hogy a lény létezik, s nem csak mese. A wargok általában kitűnő szaglással rendelkeznek, míg látásuk valamivel gyengébb, ezzel ellentétben hallásuk szintén jó. Ragron viszont nem egyszerű warg volt, mivel míg a legtöbbjüket egyszerű ösztönök vezérelnek, addig őt valami egészen más hajtott. Sokan arra tippelnek, hogy varázslattal hajtották a jószágot, de még többen úgy vélekednek, hogy önálló gondolatai voltak és akár az emberekkel kötött barátsága, akár valami más vezérelte. Első gazdája egy nomád hegyi törzs egyik tagja volt. Név szerint Farkasszelídítő Bongerus, ki egészen kis korától szerette a farkasokat, majd Ragrontól sem vált meg, míg élete tartott. Ám nem is tartott olyan sokáig, mivel törzsükre orkok rontottak, s az egyetlen túlélő a warg volt, ki nem mindennapi képességének köszönhetően könnyedén megmenekült az orkoktól, s további kalandokat élt át általában emberek társaságában. Végső éveiben a vándorokat segítette, védelmezte."
Elsőre talán nem tűnhet fel... Na meg másodszorra sem... A gyengébb elméjűeknek talán később sem, sőt az is lehet, hogy valóban nincsen benne egyetlen "Valódi" név sem, de azért érdemes lenne átolvasni párszor, hátha valami különlegeset talál benne az emberfiú. *
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 09:58:38
Üzenet elküldve: 2015-06-28 09:58:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Tábor a torony előtt//
*Essfyh mindig képes elámuldozni a természet gyönyörűségén, és most újból rabul ejtik őt a fák, a fű az ég, a bodros kis felhők, a szél mintha énekelne neki. Nem kell őt sajnálni, ha egyedül is marad biztos le tudja kötni magát valamivel. De most Ciss rázza ki az ábrándozásából, amit nem is bán annyira.*
- Persze! Gyere keressünk néhány szép virágot!
*Mosolyogva pattan fel helyéről és arrafelé veszi az irányt, amerre az imént járt. Egyáltalán nincs messze a toronytól, néhány fával odébb csodás virágos rét van. Mindenki kedvére válogathat az itteni színekből.*
~Olyan meseszép, bánom is, hogy néhány szálat letépek.~
- Tegnap délután találkoztam velük a toronyban, ott volt Taitos is. Még mindig csodálom, hogy meg mertem szólítani őket.
*Kiválaszt magának egy helyet a réten, ahová nagy lendülettel veti le magát, olyan vastag az aljnövényzet, mintha puha dunyhán feküdne.*
- Itt lakom a városban. Úgy hallottam, hogy sok érdekes tanulni való van ebben a toronyban, én pedig másra sem vágyom, mint tanulásra. Szeretnék hasznos lenni, és ezt nem érhetem el, ha buta maradok.
*Ezután kicsit csöndben mered maga elé, gondolkozik elmesélje e az élete többi részét, de nem akarja Cisst untatni, így végül csöndben marad.*
- Nézd!
*Ess felkap egy kis kék virágot, ami apró ugyan, de olyan szép kék a színe, mint Ciss szárnyaié.*
*Essfyh mindig képes elámuldozni a természet gyönyörűségén, és most újból rabul ejtik őt a fák, a fű az ég, a bodros kis felhők, a szél mintha énekelne neki. Nem kell őt sajnálni, ha egyedül is marad biztos le tudja kötni magát valamivel. De most Ciss rázza ki az ábrándozásából, amit nem is bán annyira.*
- Persze! Gyere keressünk néhány szép virágot!
*Mosolyogva pattan fel helyéről és arrafelé veszi az irányt, amerre az imént járt. Egyáltalán nincs messze a toronytól, néhány fával odébb csodás virágos rét van. Mindenki kedvére válogathat az itteni színekből.*
~Olyan meseszép, bánom is, hogy néhány szálat letépek.~
- Tegnap délután találkoztam velük a toronyban, ott volt Taitos is. Még mindig csodálom, hogy meg mertem szólítani őket.
*Kiválaszt magának egy helyet a réten, ahová nagy lendülettel veti le magát, olyan vastag az aljnövényzet, mintha puha dunyhán feküdne.*
- Itt lakom a városban. Úgy hallottam, hogy sok érdekes tanulni való van ebben a toronyban, én pedig másra sem vágyom, mint tanulásra. Szeretnék hasznos lenni, és ezt nem érhetem el, ha buta maradok.
*Ezután kicsit csöndben mered maga elé, gondolkozik elmesélje e az élete többi részét, de nem akarja Cisst untatni, így végül csöndben marad.*
- Nézd!
*Ess felkap egy kis kék virágot, ami apró ugyan, de olyan szép kék a színe, mint Ciss szárnyaié.*
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 09:35:47
Üzenet elküldve: 2015-06-28 09:35:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
-Én is nagyon szeretlek. *Leheli a fülébe a lány lágy hangon Zarasnak.* ~Ez az egy szó többet mond bárminél és melegséggel árasztja el a testem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon megtapasztalhatom ezt a gyönyörű érzést.~
*A szerelme mocorogni kezd és egy elég gyerekes, de bármikor felmerülő problémával távozik, mert párja ebben nem gátolja meg, de szemével követi.*
~Miért viszi magával a kardját ilyen közelre? Biztos még mindig rágódik magában és nem sokat segített a jelenlétem... Egy lányról lenne szó?~
*Ha a férfi nem megy vissza rövid időn belül, akkor utána indul megnézni mi tart ennyi ideig neki.*
-Én is nagyon szeretlek. *Leheli a fülébe a lány lágy hangon Zarasnak.* ~Ez az egy szó többet mond bárminél és melegséggel árasztja el a testem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon megtapasztalhatom ezt a gyönyörű érzést.~
*A szerelme mocorogni kezd és egy elég gyerekes, de bármikor felmerülő problémával távozik, mert párja ebben nem gátolja meg, de szemével követi.*
~Miért viszi magával a kardját ilyen közelre? Biztos még mindig rágódik magában és nem sokat segített a jelenlétem... Egy lányról lenne szó?~
*Ha a férfi nem megy vissza rövid időn belül, akkor utána indul megnézni mi tart ennyi ideig neki.*
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 08:27:35
Üzenet elküldve: 2015-06-28 08:27:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
- Abban én is biztos vagyok.
* Feleli és megpróbálja kiverni a fejéből az álom emlékét. Ehhez nagy segítség a lány törődése és maga a jelenléte. *
- Szeretlek.
* Súgja neki és millió apró puszival viszonozza a lányét. Aztán a keserű, nyomasztó érzés visszatér és Zaras a szeme sarkából, a fák között egy mozgó árnyat pillant meg. Nem tudja, hog valódi volt vagy csak képzelte, ezért mocorogni kezd. *
- Mindjárt jövök csak el kell menjek... * Hirtelen nem tudja, mit mondjon, aztán végre kinyögi a gyerekesre sikerült kifogást. * ... pisilni.
* Ha a lány hagyja és felkel az öléből, akkor odalép a kardokhoz, felcsatolja azokat és elindul arra, amerre a árnyat megpillantotta.
Ha nem kel fel, akkor csak annyit mond, hogy "mégsem kell még" és mozdulatlanul ül a lány alatt. Nincs több mondandója. Kiélvezi a helyzetet, amíg lehet. *
- Abban én is biztos vagyok.
* Feleli és megpróbálja kiverni a fejéből az álom emlékét. Ehhez nagy segítség a lány törődése és maga a jelenléte. *
- Szeretlek.
* Súgja neki és millió apró puszival viszonozza a lányét. Aztán a keserű, nyomasztó érzés visszatér és Zaras a szeme sarkából, a fák között egy mozgó árnyat pillant meg. Nem tudja, hog valódi volt vagy csak képzelte, ezért mocorogni kezd. *
- Mindjárt jövök csak el kell menjek... * Hirtelen nem tudja, mit mondjon, aztán végre kinyögi a gyerekesre sikerült kifogást. * ... pisilni.
* Ha a lány hagyja és felkel az öléből, akkor odalép a kardokhoz, felcsatolja azokat és elindul arra, amerre a árnyat megpillantotta.
Ha nem kel fel, akkor csak annyit mond, hogy "mégsem kell még" és mozdulatlanul ül a lány alatt. Nincs több mondandója. Kiélvezi a helyzetet, amíg lehet. *
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 08:08:17
Üzenet elküldve: 2015-06-28 08:08:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Mikor fejével hozzá bújik a lányhoz Zaras, akkor Aryna a kezével a hátát kezdi el simogatni, hogy megnyugtassa.*
-Remélem egyik sem és csak rosszat álmodtál, de ha bármi veszély fenyeget biztos vagyok benne, hogy megoldjuk együtt. *Szerelme az ölébe vonja és szorosan magához öleli, amit ő is viszonoz.*
~Tényleg lehetséges ilyen üzenetet küldeni álmokba? Mi van, ha figyelmeztetés az új helyre, hogy túl veszélyes? Vagy valaki hozzá közel álló halt volna meg? Ki lehet az? Sose beszélt nekem senkiről Kirionon kívül, aki még él. Nem akarom felzaklatni a kérdéssel ki lehet az aki közel áll hozzá még és miért nem beszélt róla. Lehet valami lezáratlan nő ügy?~ *Fejével jobban odabújik a férfi nyakához és megpuszilja.*
*Mikor fejével hozzá bújik a lányhoz Zaras, akkor Aryna a kezével a hátát kezdi el simogatni, hogy megnyugtassa.*
-Remélem egyik sem és csak rosszat álmodtál, de ha bármi veszély fenyeget biztos vagyok benne, hogy megoldjuk együtt. *Szerelme az ölébe vonja és szorosan magához öleli, amit ő is viszonoz.*
~Tényleg lehetséges ilyen üzenetet küldeni álmokba? Mi van, ha figyelmeztetés az új helyre, hogy túl veszélyes? Vagy valaki hozzá közel álló halt volna meg? Ki lehet az? Sose beszélt nekem senkiről Kirionon kívül, aki még él. Nem akarom felzaklatni a kérdéssel ki lehet az aki közel áll hozzá még és miért nem beszélt róla. Lehet valami lezáratlan nő ügy?~ *Fejével jobban odabújik a férfi nyakához és megpuszilja.*
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-06-28 06:44:17
Üzenet elküldve: 2015-06-28 06:44:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
* Meg is fogadja, hogy ha Taitos kikívánkozik végre a toronyból, akkor megkérdi. ~ Mit időzik annyit? ~ Gondolataiból egy kellemes ölelés zökkenti ki. Viszonozni készül, mikor a lány kérdez. Ahelyett, hogy átkarolná, félúton visssza ejti kezeit és fejével bújik oda a lányhoz. *
- Tudod, az álmokkal üzenni is lehetséges, bár nagyon ritka és nagyhatalmúnak kell lenni, hogy az üzenet megérkezzen. * Hosszú szünetet tart és csak szuszog. * Nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, mintha ez is olyan lett volna. Ha igazam van, akkor vagy meghalt egy hozzám közelálló személy vagy figyelmeztetni akar a közelgő veszteségre.
* Felidézi a halott-Aryna képét és érzi, az utóbbi semmiképp sem teljesülhet be.
A baljós előérzetről már nem szól neki. Ha itt lesz az ideje, akkor úgyis kiderül, hogy valóban kell e a kardjait használni.
Karjait mégis felemeli és szorosan magához vonja a lányt, beleülteti az ölébe. ~ Nem hagyom, hogy bajod essen. ~
Egy gyermekkori ideál kezd ismét feléledni a férfiban. *
* Meg is fogadja, hogy ha Taitos kikívánkozik végre a toronyból, akkor megkérdi. ~ Mit időzik annyit? ~ Gondolataiból egy kellemes ölelés zökkenti ki. Viszonozni készül, mikor a lány kérdez. Ahelyett, hogy átkarolná, félúton visssza ejti kezeit és fejével bújik oda a lányhoz. *
- Tudod, az álmokkal üzenni is lehetséges, bár nagyon ritka és nagyhatalmúnak kell lenni, hogy az üzenet megérkezzen. * Hosszú szünetet tart és csak szuszog. * Nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, mintha ez is olyan lett volna. Ha igazam van, akkor vagy meghalt egy hozzám közelálló személy vagy figyelmeztetni akar a közelgő veszteségre.
* Felidézi a halott-Aryna képét és érzi, az utóbbi semmiképp sem teljesülhet be.
A baljós előérzetről már nem szól neki. Ha itt lesz az ideje, akkor úgyis kiderül, hogy valóban kell e a kardjait használni.
Karjait mégis felemeli és szorosan magához vonja a lányt, beleülteti az ölébe. ~ Nem hagyom, hogy bajod essen. ~
Egy gyermekkori ideál kezd ismét feléledni a férfiban. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3505-3524