Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:12:47
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:12:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Az igazat megvallva Ryrin nem pont arra számított, hogy nincs komoly terve a vezérnek. Hiszen neki mindig van! Kissé meglepetten pillant végig a válaszadón, miközben remélt volna némi magyarázatot azzal kapcsolatban is, hogy miért alakult ily eseménytelenül az este. Na, nem maga miatt, mert ő nagyjából tisztában van vele, hogy mi történhetett a háttérben, hanem inkább a többiek miatt. Vannak itt olyanok, akik nem igazán értik, hogy akciójuk miért hiúsult meg olyan hirtelen.*
~Talán később fogja közölni a valós okot.~
*Rántja meg végül a vállát, s miközben Ewa-val beszélget -vagy inkább bemutatkozik neki-, már nem is jár az esze az egészen. Gondolatait inkább a hús köti le, amit az alma és a megkezdett gomba után fel is tűz egy közelben talált botra, s finom ropogósra süti. Nem hiába van a nemesek körében is olyan nagy kultusza a húsnak! Nagyon finom, és kellő mennyiségű energiát ad.*
~Aranylóan barna! Hm.~
*Miután kisült, falatozni kezd, s ha nem tartanak igény az őrszolgálatára, akkor összepockol magának egy vackot, ahol elpihenheti az éjjelt. Ha felébresztik, őrködik, ha nem, akkor csak Kagan szavaira ébred fel.*
//Másnap - hazafelé//
*Annál szebb nem is lehetne a reggel, hogy egy őrjöngő férfi ébreszt valakit fel az első álmából, de szerencsére az ebből adódó borús hangulatát kicsit kompenzálja Ewangel ébredése. Szép látvány az elf és a vacsora is túlzottan kellemes volt, hogy holmi kiabálás kizökkentse a lelki egyensúlyából.*
-Viszont kívánom!
*Válaszol mosolyogva a lánynak, majd összeszedi magát, s a lováról lekerült terhet újfent a csataménre aggatja. Szerencsére ezúttal nem kell a lova etetésével foglalkoznia és nem is az a típus, aki almával etetgetné. A dús füvű tisztás éppen megteszi Dárius számára, hogy megtöltse a bendőjét és szerencsére egész éjszaka volt erre lehetősége. Ha összeszedte magát, akkor fel is ül a lóra, hogy úgy várja meg a többieket, valamint az indulóparancsot.*
*Az igazat megvallva Ryrin nem pont arra számított, hogy nincs komoly terve a vezérnek. Hiszen neki mindig van! Kissé meglepetten pillant végig a válaszadón, miközben remélt volna némi magyarázatot azzal kapcsolatban is, hogy miért alakult ily eseménytelenül az este. Na, nem maga miatt, mert ő nagyjából tisztában van vele, hogy mi történhetett a háttérben, hanem inkább a többiek miatt. Vannak itt olyanok, akik nem igazán értik, hogy akciójuk miért hiúsult meg olyan hirtelen.*
~Talán később fogja közölni a valós okot.~
*Rántja meg végül a vállát, s miközben Ewa-val beszélget -vagy inkább bemutatkozik neki-, már nem is jár az esze az egészen. Gondolatait inkább a hús köti le, amit az alma és a megkezdett gomba után fel is tűz egy közelben talált botra, s finom ropogósra süti. Nem hiába van a nemesek körében is olyan nagy kultusza a húsnak! Nagyon finom, és kellő mennyiségű energiát ad.*
~Aranylóan barna! Hm.~
*Miután kisült, falatozni kezd, s ha nem tartanak igény az őrszolgálatára, akkor összepockol magának egy vackot, ahol elpihenheti az éjjelt. Ha felébresztik, őrködik, ha nem, akkor csak Kagan szavaira ébred fel.*
//Másnap - hazafelé//
*Annál szebb nem is lehetne a reggel, hogy egy őrjöngő férfi ébreszt valakit fel az első álmából, de szerencsére az ebből adódó borús hangulatát kicsit kompenzálja Ewangel ébredése. Szép látvány az elf és a vacsora is túlzottan kellemes volt, hogy holmi kiabálás kizökkentse a lelki egyensúlyából.*
-Viszont kívánom!
*Válaszol mosolyogva a lánynak, majd összeszedi magát, s a lováról lekerült terhet újfent a csataménre aggatja. Szerencsére ezúttal nem kell a lova etetésével foglalkoznia és nem is az a típus, aki almával etetgetné. A dús füvű tisztás éppen megteszi Dárius számára, hogy megtöltse a bendőjét és szerencsére egész éjszaka volt erre lehetősége. Ha összeszedte magát, akkor fel is ül a lóra, hogy úgy várja meg a többieket, valamint az indulóparancsot.*
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-05-02 14:13:27
Üzenet elküldve: 2015-05-02 14:13:27
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
* Hát ez, valahogy nem volt nagy szám. Oké, addig rendben van, hogy ő sem akart nagy csetepatét, komolyabb vér és társveszteséget. De azért ennél kicsit többnek gondolta ezt az akciót. Pár szem gyümölcs árával rövidítette meg a félvért és passz, ennyi. Még csak ékszert sem kapott. Felháborító. Viszont parancs szerint indulnak vissza a Mágustoronyhoz és megint ők alakítják a láthatatlan védőket. Lovától is meg kell válnia egy időre, de sebaj, egy kis testmozgás nem ártott meg soha egyetlen egy eflnek sem. Ámbátor most sem találnak semmi említésre méltót, minimális veszélyforrás sem akad épp, így összeverődhetnek újra a táborhelyen. Vacsora, éjszakai őrség, szépen felosztva. Így majd rá is sor kerül egyszer és végzi is majd a dolgát tisztességgel. Időközben azért elcsíp hegyes füle néhány dolgot. Többek között azt is, hogy a Rókában pocsék a koszt. Chiari csodáin jót mosolyog. Egy tál meleg étel, szeretettel. Igen. A hazai koszt mindig más. *
//Másnap-hazafelé//
* Aztán reggel egy dalos pacsirta örömzengésére kell ébrednie. Ja, nem. Ez Kagan. Meh. Van hangja a vezérnek már korán reggel is, bár ő ebben nagyon profi, tudja már ezt, mióta közöttük van. A főnök hangja akkora, hogy ha ágyából kikelve ordít ébresztőt is, az ösvény legalján is meghallják. Motyorászva ül fel és dörgöli ki az álmot a szemeiből. Utána már hamar össze szedi magát, nem kell sok idő hozzá. Majd otthon vesz egy jó forró fürdőt és akkor már minden tökély lesz. Csak előtte még érjenek haza. Magához füttyenti a lovát és ad neki a zsákjából néhány apró édes almát. Amíg azt ropogtatja a többiek is elkészülnek. Ő meg a tegnap estéhez mérten továbbra is elmélyed a kussban. Nincs sok kedve most társalogni, legalábbis most még nem, a későbbiekben meg majd elválik. *
* Hát ez, valahogy nem volt nagy szám. Oké, addig rendben van, hogy ő sem akart nagy csetepatét, komolyabb vér és társveszteséget. De azért ennél kicsit többnek gondolta ezt az akciót. Pár szem gyümölcs árával rövidítette meg a félvért és passz, ennyi. Még csak ékszert sem kapott. Felháborító. Viszont parancs szerint indulnak vissza a Mágustoronyhoz és megint ők alakítják a láthatatlan védőket. Lovától is meg kell válnia egy időre, de sebaj, egy kis testmozgás nem ártott meg soha egyetlen egy eflnek sem. Ámbátor most sem találnak semmi említésre méltót, minimális veszélyforrás sem akad épp, így összeverődhetnek újra a táborhelyen. Vacsora, éjszakai őrség, szépen felosztva. Így majd rá is sor kerül egyszer és végzi is majd a dolgát tisztességgel. Időközben azért elcsíp hegyes füle néhány dolgot. Többek között azt is, hogy a Rókában pocsék a koszt. Chiari csodáin jót mosolyog. Egy tál meleg étel, szeretettel. Igen. A hazai koszt mindig más. *
//Másnap-hazafelé//
* Aztán reggel egy dalos pacsirta örömzengésére kell ébrednie. Ja, nem. Ez Kagan. Meh. Van hangja a vezérnek már korán reggel is, bár ő ebben nagyon profi, tudja már ezt, mióta közöttük van. A főnök hangja akkora, hogy ha ágyából kikelve ordít ébresztőt is, az ösvény legalján is meghallják. Motyorászva ül fel és dörgöli ki az álmot a szemeiből. Utána már hamar össze szedi magát, nem kell sok idő hozzá. Majd otthon vesz egy jó forró fürdőt és akkor már minden tökély lesz. Csak előtte még érjenek haza. Magához füttyenti a lovát és ad neki a zsákjából néhány apró édes almát. Amíg azt ropogtatja a többiek is elkészülnek. Ő meg a tegnap estéhez mérten továbbra is elmélyed a kussban. Nincs sok kedve most társalogni, legalábbis most még nem, a későbbiekben meg majd elválik. *
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-05-02 08:35:26
Üzenet elküldve: 2015-05-02 08:35:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland - hazafelé//
* Nagyon meglepődik amikor Kagan felé nézve dobótőröket lát meg a kezében. Elsőre még szinte fel is kiált, hogy nem, nehogy effélét cselekedjen mert nem tudja miként reagálna a mana mező rá. Végül a helyzetet a lovagok érkezése menti meg, viszont Ewangel gondolatai között megmarad. Lehet egy varázslat két dologra is hasznos? Az állatok hoznak gyümölcsöt, zöldséget, magvakat az pedig kinek kézügyében gyors fegyver van az akár az érdemlegesebbeket le is vadászhatja. Végül meg nem tudná mondani milyen furcsa indoktól kísérve az íjáért nyúl és az utolsónak feltűnő három nyulat kilövi. Nemsokára már megnyúzva és felszeletelve pihennek a tűz mellett a darabok.*
- Aki kér nyulat az keressen botot amire feltűzheti. *jelenti be és már indul is. Amikor visszatér hoz néhány botot, az egyikre rátűz két gombát, némi zöldséget és egy kisebb combot. Ezt tartja a tűz felé.
A beszélgetésre figyel. Bárki rákérdez vehet-e mindenkinek bólint, remélhetőleg az egész csapatnak jut belőle.
Letrion szavaira elmosolyodik, furcsa alak az már biztos, majd pedig a Hryhin néven emlegetett felé fordul aki épp most telepedett le a tűz mellé. A kérdésre ismét bólint majd a saját nyársát figyeli, sütögeti. Amikor már finoman ropogós akkor veszi maga elé, hogy óvatosan hozzáférjen az első zöldséghez. Nemsokára már a húsba is beleharap. Finom de forró. A lovag néhány perc múlva ismét felé fordul.*
- Örvendek, igen Ewangel vagyok. *mutatkozik be majd a kérdésre fejét rázva teszi hozzá. *Sajnos nem ismerek mindenkit.
//Másnap-hazafelé//
* Remélhetőleg az éjszakai ebéd során pár szóban megismerheti a többieket is és másnap már ismerősként köszöntheti őket reggel.*
- Szép reggelt. *ébred a kiabálásra, körbenéz. Mély levegő majd pedig pakol és nemsokára már a lovát is megkínálja némi reggeli csemegével. Ha mindent összeszedett lova mellett várja az utolsó parancsot.*
* Nagyon meglepődik amikor Kagan felé nézve dobótőröket lát meg a kezében. Elsőre még szinte fel is kiált, hogy nem, nehogy effélét cselekedjen mert nem tudja miként reagálna a mana mező rá. Végül a helyzetet a lovagok érkezése menti meg, viszont Ewangel gondolatai között megmarad. Lehet egy varázslat két dologra is hasznos? Az állatok hoznak gyümölcsöt, zöldséget, magvakat az pedig kinek kézügyében gyors fegyver van az akár az érdemlegesebbeket le is vadászhatja. Végül meg nem tudná mondani milyen furcsa indoktól kísérve az íjáért nyúl és az utolsónak feltűnő három nyulat kilövi. Nemsokára már megnyúzva és felszeletelve pihennek a tűz mellett a darabok.*
- Aki kér nyulat az keressen botot amire feltűzheti. *jelenti be és már indul is. Amikor visszatér hoz néhány botot, az egyikre rátűz két gombát, némi zöldséget és egy kisebb combot. Ezt tartja a tűz felé.
A beszélgetésre figyel. Bárki rákérdez vehet-e mindenkinek bólint, remélhetőleg az egész csapatnak jut belőle.
Letrion szavaira elmosolyodik, furcsa alak az már biztos, majd pedig a Hryhin néven emlegetett felé fordul aki épp most telepedett le a tűz mellé. A kérdésre ismét bólint majd a saját nyársát figyeli, sütögeti. Amikor már finoman ropogós akkor veszi maga elé, hogy óvatosan hozzáférjen az első zöldséghez. Nemsokára már a húsba is beleharap. Finom de forró. A lovag néhány perc múlva ismét felé fordul.*
- Örvendek, igen Ewangel vagyok. *mutatkozik be majd a kérdésre fejét rázva teszi hozzá. *Sajnos nem ismerek mindenkit.
//Másnap-hazafelé//
* Remélhetőleg az éjszakai ebéd során pár szóban megismerheti a többieket is és másnap már ismerősként köszöntheti őket reggel.*
- Szép reggelt. *ébred a kiabálásra, körbenéz. Mély levegő majd pedig pakol és nemsokára már a lovát is megkínálja némi reggeli csemegével. Ha mindent összeszedett lova mellett várja az utolsó parancsot.*
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-05-01 15:41:44
Üzenet elküldve: 2015-05-01 15:41:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Látja a lovagokon, hogy nehezen dolgozzák fel a kudarcot, holott ez gyakorta előfordul az emberrel. Arról nem is beszélve, hogy nem számolhattak számottevő sikerrel onnan, hogy nem kapták meg a kellő információkat.*
- Pót-terv? Vissza Amon Ruadhra. *húzza meg a vállát.*
- Előtte pihenés. Otthon pedig levonjuk a következtetéseket, amiket le kell vonni. *van pár, még így is, hogy a fő feladatot nem fejezték be.*
*Gabrien komor pillantására kaján mosollyal válaszol, mert kár lenne elpazarolni két remek alkalmat az üzekedésre.*
- Miért? *vonja fel a szemöldökét. Taug megtette, amit megtehetett, és ha meg is érdemelné a tőrt a bordái közé, az csak azért van, mert egy vezető igenis felel mindenkiért, aki vezet.*
- Lehet. Nem tudom, mi való egy ilyen retektelep italmérésébe. *húzza el a száját, mert nem véletlen, hogy ő maga nem ment be. Nem szereti sem a tömeget, sem a mocskot, ami együtt jár a sártúró népek életével. Elveszi Gabrien kulacsát, belekortyol, majd egy biccentés keretében visszanyújtja.*
- Apám rám is folyton ezt mondta, heh. A vén semmirekellő. *közben a felderítők is elhelyezkednek a tűzük körül, megérkeztek mind.*
- Harath, egy ember őrségbe, kát óránként valaki váltsa. Hajnalban indulunk. *így három őrrel letudják az éjszakát, és mindenki alhat valamennyit. Moranshe kap egy mosolyt.*
- No, csak nem rosszul főznek? Hiányoznak már Chiari csodái, mi? *rázza a fejét nevetve, aztán elkezdi eltenni magát másnapra.*
//Másnap-hazafelé//
*Amennyiben az éjszaka eseménytelen volt, meglehetősen frissen ébred. Üdvözli a hajnali őrt, majd ébreszti a csapat többi részét is.*
- Ébresztő, fel! Készüljetek. *amint összeverődtek, lóra kap, és ha minden igaz, csapatával a nyomában megindul Amon Ruadh felé. Végre valahára.*
*Látja a lovagokon, hogy nehezen dolgozzák fel a kudarcot, holott ez gyakorta előfordul az emberrel. Arról nem is beszélve, hogy nem számolhattak számottevő sikerrel onnan, hogy nem kapták meg a kellő információkat.*
- Pót-terv? Vissza Amon Ruadhra. *húzza meg a vállát.*
- Előtte pihenés. Otthon pedig levonjuk a következtetéseket, amiket le kell vonni. *van pár, még így is, hogy a fő feladatot nem fejezték be.*
*Gabrien komor pillantására kaján mosollyal válaszol, mert kár lenne elpazarolni két remek alkalmat az üzekedésre.*
- Miért? *vonja fel a szemöldökét. Taug megtette, amit megtehetett, és ha meg is érdemelné a tőrt a bordái közé, az csak azért van, mert egy vezető igenis felel mindenkiért, aki vezet.*
- Lehet. Nem tudom, mi való egy ilyen retektelep italmérésébe. *húzza el a száját, mert nem véletlen, hogy ő maga nem ment be. Nem szereti sem a tömeget, sem a mocskot, ami együtt jár a sártúró népek életével. Elveszi Gabrien kulacsát, belekortyol, majd egy biccentés keretében visszanyújtja.*
- Apám rám is folyton ezt mondta, heh. A vén semmirekellő. *közben a felderítők is elhelyezkednek a tűzük körül, megérkeztek mind.*
- Harath, egy ember őrségbe, kát óránként valaki váltsa. Hajnalban indulunk. *így három őrrel letudják az éjszakát, és mindenki alhat valamennyit. Moranshe kap egy mosolyt.*
- No, csak nem rosszul főznek? Hiányoznak már Chiari csodái, mi? *rázza a fejét nevetve, aztán elkezdi eltenni magát másnapra.*
//Másnap-hazafelé//
*Amennyiben az éjszaka eseménytelen volt, meglehetősen frissen ébred. Üdvözli a hajnali őrt, majd ébreszti a csapat többi részét is.*
- Ébresztő, fel! Készüljetek. *amint összeverődtek, lóra kap, és ha minden igaz, csapatával a nyomában megindul Amon Ruadh felé. Végre valahára.*
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-30 19:40:34
Üzenet elküldve: 2015-04-30 19:40:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Néma csendben vonul a többiekkel vissza a toronyhoz. Nem egészen erre számított, sőt. Ifjonti, tüzes vére lelkesedéssel várta kihívást, ám végül nem lett belőle semmi. Csalódott? Azt azért nem lehet mondani. A lelkesedés eltűnt, ám a helyét nem vette át semmi. Ilyen apróságon nem fog keseregni, bakot nem lőtt, katasztrófa nem történt, marad hát a néma lamentálás.
A Mágustoronynál már lobog a tábortűz, mire odaérnek, ennek azért örül. Az évszak már nem hideg, ő meg a hidegtűrő emberek közé sorolandó, de a tűz meleg mindig vonzó. Vagy legalábbis megnyugtató a lángok táncát nézni, és az égő fa ropogását hallgatni. Kagan elégedetlen a helyzettel, ezt meg tudja érteni, akiknek az információt kellett volna szolgáltatnia, hatalmas bakot lőttek. Akkorát, ami potenciális barátból potenciális célpontot csinálhat valakiből. Szerencsére nem neki kell döntést, mit kezdjenek a másik bandával.*
- Annyit tennék hozzá, hogyha valakit meg akarunk mérgezni, a Rókában bőven van hozzá alapanyag.
*Habár a förmedvény még mindig kísérti ízlelőbimbóit, hangjában mégis inkább a derű nyomait lehet észlelni. Az élethez azért némi humorérzék sem árt, ugyebár. Amennyiben nincs felé intézendő kérdés, a tábortűzhöz ül, remélhetőleg valami harapnivalót is tud szerezni, és így nekiláthat a vacsorának is.*
*Néma csendben vonul a többiekkel vissza a toronyhoz. Nem egészen erre számított, sőt. Ifjonti, tüzes vére lelkesedéssel várta kihívást, ám végül nem lett belőle semmi. Csalódott? Azt azért nem lehet mondani. A lelkesedés eltűnt, ám a helyét nem vette át semmi. Ilyen apróságon nem fog keseregni, bakot nem lőtt, katasztrófa nem történt, marad hát a néma lamentálás.
A Mágustoronynál már lobog a tábortűz, mire odaérnek, ennek azért örül. Az évszak már nem hideg, ő meg a hidegtűrő emberek közé sorolandó, de a tűz meleg mindig vonzó. Vagy legalábbis megnyugtató a lángok táncát nézni, és az égő fa ropogását hallgatni. Kagan elégedetlen a helyzettel, ezt meg tudja érteni, akiknek az információt kellett volna szolgáltatnia, hatalmas bakot lőttek. Akkorát, ami potenciális barátból potenciális célpontot csinálhat valakiből. Szerencsére nem neki kell döntést, mit kezdjenek a másik bandával.*
- Annyit tennék hozzá, hogyha valakit meg akarunk mérgezni, a Rókában bőven van hozzá alapanyag.
*Habár a förmedvény még mindig kísérti ízlelőbimbóit, hangjában mégis inkább a derű nyomait lehet észlelni. Az élethez azért némi humorérzék sem árt, ugyebár. Amennyiben nincs felé intézendő kérdés, a tábortűzhöz ül, remélhetőleg valami harapnivalót is tud szerezni, és így nekiláthat a vacsorának is.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-30 17:46:02
Üzenet elküldve: 2015-04-30 17:46:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*A Kikötő. Úgy megjegyzi egy életre, hogy az csak na! Ez lesz az erősen kerülendő hely. Na nem is annyira azért, mert nem sikerült semmi leigázni, elfoglalni, kifosztani, megölni, sokkal inkább azért, mert utálja. Így, egyszerűen.
Szerencsére hamar elhagyják, hiszen Harath gondolati utasítást kap. Mágia. Egy újabb dolog, amit ő soha nem fog igazán megérteni, épp ezért kellően libabőrös is tőle a háta.
Végül elhagyják a házak, putrik közét, és nyílt terepre érnek. Vagyis fák és bokrok közé, előre az ösvényen a Mágustorony felé. Harath persze most sem hagyja eltunyulni őket. Ez jó. Végre újra saját elemükben lesznek. Csak biccent a feladatra, s a három másik hátas kötőfékét összekötve, könnyed ügetéssel megy előre, figyelve magára az ösvényre. Megint ő a csali. Ezúttal lótolvaj szerepben.
Szerencsére az út eseménytelen, s ahogy lassan rájuk sötétedik az erdő, néhány kanyar után ki is bukkan a torony környéki tisztásra, ahol már Kaganék ott várják őket. Ethea megköti, leszerszámozza a lovat, aztán közelebb sétál a vezérhez is, ki ekkor már Gabriennel beszéli meg a kikötői eseményeket. A lány nem megy közelebb nem akar beleszólni, inkább körül sétálja a tisztást, leellenőrizve mindent. Nem lenne jó egy meglepetés. Csak akkor tér vissza a tűz közelébe vacsorázni egy kicsit, mikor Harath befut, s a fél-elf engedélyt ad rá.*
*A Kikötő. Úgy megjegyzi egy életre, hogy az csak na! Ez lesz az erősen kerülendő hely. Na nem is annyira azért, mert nem sikerült semmi leigázni, elfoglalni, kifosztani, megölni, sokkal inkább azért, mert utálja. Így, egyszerűen.
Szerencsére hamar elhagyják, hiszen Harath gondolati utasítást kap. Mágia. Egy újabb dolog, amit ő soha nem fog igazán megérteni, épp ezért kellően libabőrös is tőle a háta.
Végül elhagyják a házak, putrik közét, és nyílt terepre érnek. Vagyis fák és bokrok közé, előre az ösvényen a Mágustorony felé. Harath persze most sem hagyja eltunyulni őket. Ez jó. Végre újra saját elemükben lesznek. Csak biccent a feladatra, s a három másik hátas kötőfékét összekötve, könnyed ügetéssel megy előre, figyelve magára az ösvényre. Megint ő a csali. Ezúttal lótolvaj szerepben.
Szerencsére az út eseménytelen, s ahogy lassan rájuk sötétedik az erdő, néhány kanyar után ki is bukkan a torony környéki tisztásra, ahol már Kaganék ott várják őket. Ethea megköti, leszerszámozza a lovat, aztán közelebb sétál a vezérhez is, ki ekkor már Gabriennel beszéli meg a kikötői eseményeket. A lány nem megy közelebb nem akar beleszólni, inkább körül sétálja a tisztást, leellenőrizve mindent. Nem lenne jó egy meglepetés. Csak akkor tér vissza a tűz közelébe vacsorázni egy kicsit, mikor Harath befut, s a fél-elf engedélyt ad rá.*
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-30 12:10:20
Üzenet elküldve: 2015-04-30 12:10:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Érdekes egy út volt ez. Felderítették a kikötőt, ami sajnos jobban biztosított, mint ahogy azt elsőre gondolták. A tervezett balhét végül nem hajtották végre, de gyakorlásnak, edzésnek jó kis túra volt ez. Majd ha legközelebb jönnek, ennyivel is tapasztaltabbak, felkészültebbek lesznek. A toronyhoz vezető visszaúton ugyanolyan szótlan, mint bármikor máskor, majd a vezetőjük által kiadott parancsra ő is beveszi magát az erdőbe. Ezen a terepen már sokkal otthonosabban mozog, mint "civilizált" környezetben. Az épített házak között nehezebben bújik meg, mint itt, sűrű lomkorona és a buja aljnövényzet rejtekében. Az, hogy az odafelé úton nem botlottak útonállóba vagy bármilyen más rossz szándékú illetőbe, még nem jelenti azt, hogy visszafelé is ilyen nyugodt lesz az útjuk. Salanel éppen ezért nem lazsálja el a felderítést, a sűrű rengeteg ráosztott sávját legjobb tudása szerint próbálja feltérképezni. Bár bízik benne, hogy nem kell használnia, de azért keze ügyében ott van íja... Ha számításai pontosak, akkor épp a tornyot körülölelő tisztáson kell előbukkannia és bizony nem is csalódik, jó helyen jár. Társait már messziről észreveszi és az íját magasba tartva jelez azoknak, akik esetleg felfedezték a susnyásból előtűnő félvér alakját.*
*Érdekes egy út volt ez. Felderítették a kikötőt, ami sajnos jobban biztosított, mint ahogy azt elsőre gondolták. A tervezett balhét végül nem hajtották végre, de gyakorlásnak, edzésnek jó kis túra volt ez. Majd ha legközelebb jönnek, ennyivel is tapasztaltabbak, felkészültebbek lesznek. A toronyhoz vezető visszaúton ugyanolyan szótlan, mint bármikor máskor, majd a vezetőjük által kiadott parancsra ő is beveszi magát az erdőbe. Ezen a terepen már sokkal otthonosabban mozog, mint "civilizált" környezetben. Az épített házak között nehezebben bújik meg, mint itt, sűrű lomkorona és a buja aljnövényzet rejtekében. Az, hogy az odafelé úton nem botlottak útonállóba vagy bármilyen más rossz szándékú illetőbe, még nem jelenti azt, hogy visszafelé is ilyen nyugodt lesz az útjuk. Salanel éppen ezért nem lazsálja el a felderítést, a sűrű rengeteg ráosztott sávját legjobb tudása szerint próbálja feltérképezni. Bár bízik benne, hogy nem kell használnia, de azért keze ügyében ott van íja... Ha számításai pontosak, akkor épp a tornyot körülölelő tisztáson kell előbukkannia és bizony nem is csalódik, jó helyen jár. Társait már messziről észreveszi és az íját magasba tartva jelez azoknak, akik esetleg felfedezték a susnyásból előtűnő félvér alakját.*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 22:29:49
Üzenet elküldve: 2015-04-29 22:29:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
~Hazafelé az út veszélyes.~
*Hallotta sokszor, s így mindig ez jut eszébe. Így nem enged ki, nem merül kótyagos ábrándozások ködébe. Az akció még nem fejeződött be azzal, hogy elhagyták a Kikötőt.*
-Még nincs vége. Azt akarom, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés.
*Kezd bele már a porfészket elhagyva a további feladatok ecsetelésébe. Talán a többiek is rájöttek már szavaiból, avagy maguktól akár, hogy még mindig ők töltik be a vigyázók szerepét.*
-Feladat, felderítés, majd csatlakozás a vezérhez.
*Láthatóan nem veszi félvállról a munkát, s a legvégéig kitart, koncentrál. S persze kicsiny csapatát is erre ösztökéli.*
-Ha már ott semmi jó nem várt *int visszafelé* Amon Ruadh-ig zárjunk ki minden rosszat. Ethea, te az ösvényen menj a lovainkkal.
*Egyszóval újfent szétválnak majd, ha persze már az ösvényen kellőképpen megközelítették a Mágustornyot. Feltételezései szerint az éjszakát itt töltik majd, s csak hajnalban indulnak haza. Addig viszont még mindig idegen terepen tartózkodnak, s mint ilyenkor, jó szokás a biztosítás.*
-A Vigyázók mi vagyunk.
*Engedi útjára a többieket, majd maga is beveti magát a sötét fák közé, a még sötétebb éjszakában. Csak néhány csillag és a hold kandikál ki a felhők közül, persze ez változhat. Terve szerint megkerüli az egész rétet, hol a torony található, csak aztán tér meg a táborukba. Mert hiszi, hogy már felütötték azt a vezér és a vele lévők.
Eddigre már a lovagok is bizonyára megtértek közéjük, s immáron a teljes brigádot ott fogja találni a tűz mellett, mit a felderítése közben több ízben is látott felvillanni. Egyszóval valószínűsíthetően utolsóként jelenik meg a tisztáson.*
-A Szellemekre, mocsok egy Putri volt ez.
*Jelentkezik be miután nyilvánvalóan vigyáz arra, nehogy túl hirtelen és túl gyorsan vegyék észre. Még ki találnák lyuggatni köpenyét, s vele testét ijedtükben. Ledobja a tűz mellé cókmókját, habár csak kulacsa és íja az, mi most nem kell. Minden mást lova hordoz, mit Ethea volt olyan kedves és ide"vontatott" reményei szerint.*
~Apropó!~
*Keresi is övéit azonnal szemével. Ajánlja, hogy se dezertőr, se álomkóros ne legyen köztük.*
~Hazafelé az út veszélyes.~
*Hallotta sokszor, s így mindig ez jut eszébe. Így nem enged ki, nem merül kótyagos ábrándozások ködébe. Az akció még nem fejeződött be azzal, hogy elhagyták a Kikötőt.*
-Még nincs vége. Azt akarom, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés.
*Kezd bele már a porfészket elhagyva a további feladatok ecsetelésébe. Talán a többiek is rájöttek már szavaiból, avagy maguktól akár, hogy még mindig ők töltik be a vigyázók szerepét.*
-Feladat, felderítés, majd csatlakozás a vezérhez.
*Láthatóan nem veszi félvállról a munkát, s a legvégéig kitart, koncentrál. S persze kicsiny csapatát is erre ösztökéli.*
-Ha már ott semmi jó nem várt *int visszafelé* Amon Ruadh-ig zárjunk ki minden rosszat. Ethea, te az ösvényen menj a lovainkkal.
*Egyszóval újfent szétválnak majd, ha persze már az ösvényen kellőképpen megközelítették a Mágustornyot. Feltételezései szerint az éjszakát itt töltik majd, s csak hajnalban indulnak haza. Addig viszont még mindig idegen terepen tartózkodnak, s mint ilyenkor, jó szokás a biztosítás.*
-A Vigyázók mi vagyunk.
*Engedi útjára a többieket, majd maga is beveti magát a sötét fák közé, a még sötétebb éjszakában. Csak néhány csillag és a hold kandikál ki a felhők közül, persze ez változhat. Terve szerint megkerüli az egész rétet, hol a torony található, csak aztán tér meg a táborukba. Mert hiszi, hogy már felütötték azt a vezér és a vele lévők.
Eddigre már a lovagok is bizonyára megtértek közéjük, s immáron a teljes brigádot ott fogja találni a tűz mellett, mit a felderítése közben több ízben is látott felvillanni. Egyszóval valószínűsíthetően utolsóként jelenik meg a tisztáson.*
-A Szellemekre, mocsok egy Putri volt ez.
*Jelentkezik be miután nyilvánvalóan vigyáz arra, nehogy túl hirtelen és túl gyorsan vegyék észre. Még ki találnák lyuggatni köpenyét, s vele testét ijedtükben. Ledobja a tűz mellé cókmókját, habár csak kulacsa és íja az, mi most nem kell. Minden mást lova hordoz, mit Ethea volt olyan kedves és ide"vontatott" reményei szerint.*
~Apropó!~
*Keresi is övéit azonnal szemével. Ajánlja, hogy se dezertőr, se álomkóros ne legyen köztük.*
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 21:05:48
Üzenet elküldve: 2015-04-29 21:05:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*A vezér szóviccére csak egy komor pillantással válaszol, hisz milyen barbár dolog volna megalázni Taug két követét, mielőtt valódi karóba húzzák őket.
Különben is, nem ők a hibásak, hanem az a lombzabáló vezetőjük, Kagan sem vonható felelősségre az összes tharg cselekedetéért.*
- Ki kellett volna hajítanod azt a fűrágót a torony ablakán.
*Néz fel a Mágustoronyra, amerre azt a szobát sejti, ahol Tauggal találkoztak, aztán Ewangelre, mert ezzel nem őt akarta megbántani, hanem az elfet minősíteni.
Amikor megtudták, hogy a Kárhozottak nem végezték el a munkát, már akkor hagyni kellett volna az egészet, legfeljebb a felderítőket elküldeni és akkor nem töltenek felesleges órákat egy füstös-büdös kocsmában.
De ez is csak tanulópénz, nem csak Kagannak, de nekik is. Amikor aztán Khan dolga kerül terítékre, a kolosszus kiérzi vezére szavaiból, hogy nem örül annak, hogy éppen a rókaképűt hagyta a kikötőben. A hósörényű nem jön zavarba.*
- Jobban illik a kikötőbe, mint bármelyikünk.
*Zárja rövidre a témát, hisz a gesztenyeszín hajú lovag parancsot kapott. Aztán meg reggelig azt csinál, amit akar.
Letrion szavain jót mosolyog, ahogy Kagan haragján is. Felkel a földről és leporolja magát, miközben a Tharg vezérnek intézi szavait.*
- Nyugalom, vezérem, eljön a te időd is. A türelem az uralkodók és a királyok erénye.
*Sóhajt, majd komótosan a Balthazard mellett hagyott nyeregtáskákhoz sétál, hogy elővegye az egyikből a borral teli kulacsot.*
- És csak Letrion az, akinek semmi se elég jó?
*Kérdi Kagant, miközben átnyújtja neki a bort rejtő kulacsot.*
*A vezér szóviccére csak egy komor pillantással válaszol, hisz milyen barbár dolog volna megalázni Taug két követét, mielőtt valódi karóba húzzák őket.
Különben is, nem ők a hibásak, hanem az a lombzabáló vezetőjük, Kagan sem vonható felelősségre az összes tharg cselekedetéért.*
- Ki kellett volna hajítanod azt a fűrágót a torony ablakán.
*Néz fel a Mágustoronyra, amerre azt a szobát sejti, ahol Tauggal találkoztak, aztán Ewangelre, mert ezzel nem őt akarta megbántani, hanem az elfet minősíteni.
Amikor megtudták, hogy a Kárhozottak nem végezték el a munkát, már akkor hagyni kellett volna az egészet, legfeljebb a felderítőket elküldeni és akkor nem töltenek felesleges órákat egy füstös-büdös kocsmában.
De ez is csak tanulópénz, nem csak Kagannak, de nekik is. Amikor aztán Khan dolga kerül terítékre, a kolosszus kiérzi vezére szavaiból, hogy nem örül annak, hogy éppen a rókaképűt hagyta a kikötőben. A hósörényű nem jön zavarba.*
- Jobban illik a kikötőbe, mint bármelyikünk.
*Zárja rövidre a témát, hisz a gesztenyeszín hajú lovag parancsot kapott. Aztán meg reggelig azt csinál, amit akar.
Letrion szavain jót mosolyog, ahogy Kagan haragján is. Felkel a földről és leporolja magát, miközben a Tharg vezérnek intézi szavait.*
- Nyugalom, vezérem, eljön a te időd is. A türelem az uralkodók és a királyok erénye.
*Sóhajt, majd komótosan a Balthazard mellett hagyott nyeregtáskákhoz sétál, hogy elővegye az egyikből a borral teli kulacsot.*
- És csak Letrion az, akinek semmi se elég jó?
*Kérdi Kagant, miközben átnyújtja neki a bort rejtő kulacsot.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 21:04:30
Üzenet elküldve: 2015-04-29 21:04:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Megfoghatatlan az érzés, mikor egy küldetés nem sikerül. Pedig nagyon közel voltak hozzá, hogy kiprovokálják a városőrök büntető figyelmét. Csupán Khannak kellett volna alig észrevehetően csalnia és egészen biztos, hogy mint vitalappal, ki tudták volna harcolni vele az első pofonokat. A többi meg már jött volna magától. Sajnos az élet, egészen pontosan Kagan közbeszólt, s így az akció kudarcba fulladt.*
~Egyébként nem meglepő.~
*Esze ágában sincs azt mondani, hogy "ugye, én megmondtam", de szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy Even igazat mondott a kikötői őrség méretével kapcsolatban, ahogy arról sem, hogy Kagannak elment volna a józan esze, hogy ennek ellenére háborúba kezdjen a maga kis alig harminc főjével.
Mindenesetre Gabrienhez hasonlóan csendesen teszi meg az utat a mágustoronyig, ahol megpillantja az Ewangel által varázsolt élelmet.*
~Épp kapóra jön!~
*Letelepszik az elf mellé, méghozzá törökülésben.*
-Megengeded, hogy egyek én is pár falatot?
*Pillant a fiatal erdeire, miközben barátságos mosoly jelenik meg az arcán. Ha a lány rábólint az illedelmes kérdésre, akkor megfog egy gombát -a csiperkét, mert arról tudja, hogy ehető és finom nyersen is-, majd beleharap. A másik kezébe egy almát vesz, s abból is falatozni kezd. Szegényes vacsora, de ez sosem érdekelte igazán. Most a vezérre figyel és hallgatja a Kolosszussal folytatott diskurzusát.*
-Ezek után mi a teendő? Van egy pótterv?
*Érdeklődik, hiszen kíváncsi Kagan további elképzeléseire, részben az éjszakát illetően, részben hosszú távon. Amennyit meg akar osztani, annyit el fog mondani, de a többit a lovag nem forszírozza.
Letrion kijelentésén elmosolyodik. Egyrészt azért, mert még mindig elég érdekesen ejti ki a félvér nevét, másrészt azért, mert tud kártyázni. Az etikett része a társaságban való illő megjelenés, amihez a kártya hozzátartozik. Közkedvelt elfoglaltság éppúgy a nemesek körében is, mint az alvilág köreiben, s az őrségben is el lehet vele ütni az időt. A Rókában csak eljátszotta, hogy nem tud kártyázni. Mindenesetre nem javítja ki Letriont, jobb, ha abban a hitben él még, hogy nincs a lovag a képesség birtokában, elvégre nem jó kijátszani minden lapot az elején, legyen szó bármilyen jelentéktelennek tűnő ügyről is.*
~Ha őrszolgálatra osztanak minket, akkor majd megtudod.~
*Figyelmének kalandos útja ezennel véget is ér, s visszatér a kezében pihenő élelemre, valamint a mellette üldögélő mágusra.*
-Még nem volt alkalmunk megismerkedni. A nevem Ryrin Bessin, bár lehet, hogy az út során megtanultad. Te pedig Ewangel vagy, igaz?
*Harap bele az almába, miközben kicsit előrébb nyújtja a másik kezét, hogy némi meleget érezzen. Kezd lehűlni az idő. Nem árt még egy kis tűz.*
*Megfoghatatlan az érzés, mikor egy küldetés nem sikerül. Pedig nagyon közel voltak hozzá, hogy kiprovokálják a városőrök büntető figyelmét. Csupán Khannak kellett volna alig észrevehetően csalnia és egészen biztos, hogy mint vitalappal, ki tudták volna harcolni vele az első pofonokat. A többi meg már jött volna magától. Sajnos az élet, egészen pontosan Kagan közbeszólt, s így az akció kudarcba fulladt.*
~Egyébként nem meglepő.~
*Esze ágában sincs azt mondani, hogy "ugye, én megmondtam", de szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy Even igazat mondott a kikötői őrség méretével kapcsolatban, ahogy arról sem, hogy Kagannak elment volna a józan esze, hogy ennek ellenére háborúba kezdjen a maga kis alig harminc főjével.
Mindenesetre Gabrienhez hasonlóan csendesen teszi meg az utat a mágustoronyig, ahol megpillantja az Ewangel által varázsolt élelmet.*
~Épp kapóra jön!~
*Letelepszik az elf mellé, méghozzá törökülésben.*
-Megengeded, hogy egyek én is pár falatot?
*Pillant a fiatal erdeire, miközben barátságos mosoly jelenik meg az arcán. Ha a lány rábólint az illedelmes kérdésre, akkor megfog egy gombát -a csiperkét, mert arról tudja, hogy ehető és finom nyersen is-, majd beleharap. A másik kezébe egy almát vesz, s abból is falatozni kezd. Szegényes vacsora, de ez sosem érdekelte igazán. Most a vezérre figyel és hallgatja a Kolosszussal folytatott diskurzusát.*
-Ezek után mi a teendő? Van egy pótterv?
*Érdeklődik, hiszen kíváncsi Kagan további elképzeléseire, részben az éjszakát illetően, részben hosszú távon. Amennyit meg akar osztani, annyit el fog mondani, de a többit a lovag nem forszírozza.
Letrion kijelentésén elmosolyodik. Egyrészt azért, mert még mindig elég érdekesen ejti ki a félvér nevét, másrészt azért, mert tud kártyázni. Az etikett része a társaságban való illő megjelenés, amihez a kártya hozzátartozik. Közkedvelt elfoglaltság éppúgy a nemesek körében is, mint az alvilág köreiben, s az őrségben is el lehet vele ütni az időt. A Rókában csak eljátszotta, hogy nem tud kártyázni. Mindenesetre nem javítja ki Letriont, jobb, ha abban a hitben él még, hogy nincs a lovag a képesség birtokában, elvégre nem jó kijátszani minden lapot az elején, legyen szó bármilyen jelentéktelennek tűnő ügyről is.*
~Ha őrszolgálatra osztanak minket, akkor majd megtudod.~
*Figyelmének kalandos útja ezennel véget is ér, s visszatér a kezében pihenő élelemre, valamint a mellette üldögélő mágusra.*
-Még nem volt alkalmunk megismerkedni. A nevem Ryrin Bessin, bár lehet, hogy az út során megtanultad. Te pedig Ewangel vagy, igaz?
*Harap bele az almába, miközben kicsit előrébb nyújtja a másik kezét, hogy némi meleget érezzen. Kezd lehűlni az idő. Nem árt még egy kis tűz.*
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 16:13:13
Üzenet elküldve: 2015-04-29 16:13:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Most ő von vállat, nem sikerülhet minden, még nekik sem. A lovag által javasolt más büntetési nemen elgondolkozik.*
- Hmm. Nem rossz ötlet. Főleg, mert a két "követ" esetében... akár két karót is használhatunk fejenként. *vigyorodik el, és nagyot kacsintva jelzi, hogy mi lenne az első körös büntetés. Végül azonban legyint, nem ér annyit az egész.*
- Megmaradnak a posványban. *mint eddig. Kagan Thargodarnál nem lehet túl sokszor hibázni, ekkorát semmiképpen.*
- Hát, valami ilyesmit lehet várni egy ilyen féregtanyán. *sercint egy köpést a tűzbe, elégedetlenül vakargatva borostáját. A Róka azonban egy kikötői csehó, így érthető, miért nem nyerte el a lovagok tetszését. A kérdésére adott válaszra azonban egy pillanatig kétkedve néz Gabrienre, és csak aztán felel, enyhe kelletlenséggel.*
- Hagyhattál volna mást is. Khan úrfi hajlamos a... külön utakra. *ezt már kétszer is bizonyította, egyszer a bolond imposztorral, egyszer pedig a Tavaszünnep során.*
- Mindegy. *legyint rá végül, a dolognak kevés fontossága van így, hogy nem egy dezertőrrel, egy esküszegővel van dolga, akinek a saját ügyén kívül más nem fontos. Ha parancsra ment, az akceptálható.*
- Nem, Letrion. Mindössze csak nem megyünk fejjel a falnak, hmm? *pillant mérgesen a lovagra, majd a szemét forgatva piszkálja meg a tüzet.*
- Van akinek semmi sem jó.
*Most ő von vállat, nem sikerülhet minden, még nekik sem. A lovag által javasolt más büntetési nemen elgondolkozik.*
- Hmm. Nem rossz ötlet. Főleg, mert a két "követ" esetében... akár két karót is használhatunk fejenként. *vigyorodik el, és nagyot kacsintva jelzi, hogy mi lenne az első körös büntetés. Végül azonban legyint, nem ér annyit az egész.*
- Megmaradnak a posványban. *mint eddig. Kagan Thargodarnál nem lehet túl sokszor hibázni, ekkorát semmiképpen.*
- Hát, valami ilyesmit lehet várni egy ilyen féregtanyán. *sercint egy köpést a tűzbe, elégedetlenül vakargatva borostáját. A Róka azonban egy kikötői csehó, így érthető, miért nem nyerte el a lovagok tetszését. A kérdésére adott válaszra azonban egy pillanatig kétkedve néz Gabrienre, és csak aztán felel, enyhe kelletlenséggel.*
- Hagyhattál volna mást is. Khan úrfi hajlamos a... külön utakra. *ezt már kétszer is bizonyította, egyszer a bolond imposztorral, egyszer pedig a Tavaszünnep során.*
- Mindegy. *legyint rá végül, a dolognak kevés fontossága van így, hogy nem egy dezertőrrel, egy esküszegővel van dolga, akinek a saját ügyén kívül más nem fontos. Ha parancsra ment, az akceptálható.*
- Nem, Letrion. Mindössze csak nem megyünk fejjel a falnak, hmm? *pillant mérgesen a lovagra, majd a szemét forgatva piszkálja meg a tüzet.*
- Van akinek semmi sem jó.
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 00:33:38
Üzenet elküldve: 2015-04-29 00:33:38
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői Kaland - hazafelé//
*Valóban, Wandar ott van a lovagok sorai között. Meg az összes többi közt, aki velük jött. Mindenesetre most mindenki nagyon kíváncsi arra, hogy mi is az aktuális helyzet pontosan, Wandar legalábbis az.*
- Tiszteletem, vezéh!
*Jelentkezik be, hogy ő márpedig itt van, és kéretik nem elvitatni tőle ezt a tényezőt. Ha kell, akár még törekszik is arra, hogy bizonygassa létezését, ám időben veszi észre, hogy ez idáig senki nem szállt szembe az állításával. Mi több, talán páran itt még egyenesen egyet is értenek vele, és vele együtt tüntetnek Wandar létjogosultságáért. Ezt alátámasztandó, szívesen feltenné a kérdést, ami leginkább furdalja, ám Gabrien a szívéből szól. Illetve kérdez. A vezér pedig válaszol is, és így a lényeget meg is tudhatják.*
- Tehát akkohr, nem lesz kikötői hrablás sem most, sem az eljövendő, hmm... páhr évben?
*Csak hogy szépen összegezze a dolgokat.*
- Hmm, akkohr tényleg szehrencse, hogy magunk is csináltunk feldehrítést.
*És így Thargarod elsőszámú elitkommandóshűdeűberbrutál lovagi különítménye nem hull el alig egy héttel az után, hogy létrejött. A legelső bevetésén. Egy kocsmában. Néhány városőr keze által. De most komolyan!*
- Tapasztalat? Hmm, a Hrókában a söhr kehrülendő. Na meg, hogy Hryhin nem tud káhrtyázni.
*Pillant a lovagra, ha az is itt van. Amúgy még élvezte is volna a műsort, amit azok ketten az őrökkel levágtak, ha nem lett volna feszült a közeledő csata miatt, ami végül soha nem is történt meg. Azt, hogy Khan eltűnt, pedig mind ez idáig észre se vette. Ezért ő maga is kíváncsian fordul a lovagvezér felé, hogy vajon mit tud a dologról. Megjegyzendő egyébként, hogy mindeközben Pofátlan semmilyen formában nem kavar be. Vajon tervez valamit, vagy csak ennyire lenyugodott? Esetleg biztonságosabbnak ítéli gazdáját, mint a sötétséget?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.29 18:12:15, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ezidáig vs. ez idáig).
*Valóban, Wandar ott van a lovagok sorai között. Meg az összes többi közt, aki velük jött. Mindenesetre most mindenki nagyon kíváncsi arra, hogy mi is az aktuális helyzet pontosan, Wandar legalábbis az.*
- Tiszteletem, vezéh!
*Jelentkezik be, hogy ő márpedig itt van, és kéretik nem elvitatni tőle ezt a tényezőt. Ha kell, akár még törekszik is arra, hogy bizonygassa létezését, ám időben veszi észre, hogy ez idáig senki nem szállt szembe az állításával. Mi több, talán páran itt még egyenesen egyet is értenek vele, és vele együtt tüntetnek Wandar létjogosultságáért. Ezt alátámasztandó, szívesen feltenné a kérdést, ami leginkább furdalja, ám Gabrien a szívéből szól. Illetve kérdez. A vezér pedig válaszol is, és így a lényeget meg is tudhatják.*
- Tehát akkohr, nem lesz kikötői hrablás sem most, sem az eljövendő, hmm... páhr évben?
*Csak hogy szépen összegezze a dolgokat.*
- Hmm, akkohr tényleg szehrencse, hogy magunk is csináltunk feldehrítést.
*És így Thargarod elsőszámú elitkommandóshűdeűberbrutál lovagi különítménye nem hull el alig egy héttel az után, hogy létrejött. A legelső bevetésén. Egy kocsmában. Néhány városőr keze által. De most komolyan!*
- Tapasztalat? Hmm, a Hrókában a söhr kehrülendő. Na meg, hogy Hryhin nem tud káhrtyázni.
*Pillant a lovagra, ha az is itt van. Amúgy még élvezte is volna a műsort, amit azok ketten az őrökkel levágtak, ha nem lett volna feszült a közeledő csata miatt, ami végül soha nem is történt meg. Azt, hogy Khan eltűnt, pedig mind ez idáig észre se vette. Ezért ő maga is kíváncsian fordul a lovagvezér felé, hogy vajon mit tud a dologról. Megjegyzendő egyébként, hogy mindeközben Pofátlan semmilyen formában nem kavar be. Vajon tervez valamit, vagy csak ennyire lenyugodott? Esetleg biztonságosabbnak ítéli gazdáját, mint a sötétséget?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.29 18:12:15, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ezidáig vs. ez idáig).
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-29 00:23:51
Üzenet elküldve: 2015-04-29 00:23:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*A kérdésre csak megvonja irdatlan vállait, a sajátjaiért felel, a felderítőkért meg Harath. Ha tőlük lelépett valaki, akkor majd ő tartja a hátát érte, a kolosszus meg a sajátjaiért. Ő pontosan tudja, hogy hol vannak az emberei.*
- Valahogy sejtettem, hogy ez lesz a válasz.
*Morogja Kagan szavaira, mármint konkrétan a "szarul" kifejezésre.
Hisz a vezérnek, ebben a témában biztosan több tapasztalata van egy barbár törzs vezetőjének, mint egy lovagrendben nevelkedett embernek.*
- A bőr lenyúzása barbár módszer...
*Inti meg a tőre hegyére szúrt almadarabbal Kagan szavait, mint ahogy egy főpap feddi meg a falvakban miséző egyszerű paptársát.*
- Udvari körökben sokkal jobban dívik a felnégyelés, a karóba húzás, vagy éppen a lefejezés.
*Sorolja szépen, mintha legalább bármelyik sokkal emberségesebb volna, mint a nyúzás. Persze vigyora azonnal jelzi, hogy egyáltalán nem gondolja komolyan.
Újabb darabot hasít az almából, majd a csutkáját a sötétbe hajítja. Miközben az utolsó darabot a szájába dobja, egy kendővel megtörli a tőrét és visszacsúsztatja a tokjába a combján.*
- A Róka söre pocsék, a vendégköre se jobb, a csapos meg egy bunkó paraszt.
*Kezd bele a válaszba, ahogy kényelmesen elhelyezkedik a tűz mellett kinyújtóztatva lábait. Egész nap vértben volt, bármennyire is legyen jó az állóképessége, a súlyos vasak viselése kikezdi azt is.*
- A kikötői őrség is látogatja a helyet, bele is futottunk az egyikbe odabent. Jó felszerelés, lándzsa, pajzs és kard. Fiatalok, de van köztük pár veterán róka, akik rendbe szedik őket.
*A fontos információk körülbelül ezzel ki is merültek, de ha valakinek lesz még hozzáfűznivalója, akkor majd megteszi.
Végül Khan hiánya is feltűnik Kagannak, szóvá is teszi. A kolosszus ugyanazzal a magabiztossággal felel, mint amivel eddig is fonta szavait.*
- Hátrahagytam, hogy megnézze, feltűnt-e valakinek, hogy libasorban elhagytuk a Rókát. Jobban illik a kikötőbe, mint a fűszagú felderítőid. Napkeltére visszatér Amon Ruadhonra.
*Fejezi be jelentését a tűzbe révedve, naparany tekintetében rokonszín lángok lobognak. Mivel ő a lovagok vezetője, talán van ennyi szabadsága sajátjai felett, hogy egy ilyen akciót kezdeményezzen.*
- Rosszul tettem?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.29 22:34:43, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés.
*A kérdésre csak megvonja irdatlan vállait, a sajátjaiért felel, a felderítőkért meg Harath. Ha tőlük lelépett valaki, akkor majd ő tartja a hátát érte, a kolosszus meg a sajátjaiért. Ő pontosan tudja, hogy hol vannak az emberei.*
- Valahogy sejtettem, hogy ez lesz a válasz.
*Morogja Kagan szavaira, mármint konkrétan a "szarul" kifejezésre.
Hisz a vezérnek, ebben a témában biztosan több tapasztalata van egy barbár törzs vezetőjének, mint egy lovagrendben nevelkedett embernek.*
- A bőr lenyúzása barbár módszer...
*Inti meg a tőre hegyére szúrt almadarabbal Kagan szavait, mint ahogy egy főpap feddi meg a falvakban miséző egyszerű paptársát.*
- Udvari körökben sokkal jobban dívik a felnégyelés, a karóba húzás, vagy éppen a lefejezés.
*Sorolja szépen, mintha legalább bármelyik sokkal emberségesebb volna, mint a nyúzás. Persze vigyora azonnal jelzi, hogy egyáltalán nem gondolja komolyan.
Újabb darabot hasít az almából, majd a csutkáját a sötétbe hajítja. Miközben az utolsó darabot a szájába dobja, egy kendővel megtörli a tőrét és visszacsúsztatja a tokjába a combján.*
- A Róka söre pocsék, a vendégköre se jobb, a csapos meg egy bunkó paraszt.
*Kezd bele a válaszba, ahogy kényelmesen elhelyezkedik a tűz mellett kinyújtóztatva lábait. Egész nap vértben volt, bármennyire is legyen jó az állóképessége, a súlyos vasak viselése kikezdi azt is.*
- A kikötői őrség is látogatja a helyet, bele is futottunk az egyikbe odabent. Jó felszerelés, lándzsa, pajzs és kard. Fiatalok, de van köztük pár veterán róka, akik rendbe szedik őket.
*A fontos információk körülbelül ezzel ki is merültek, de ha valakinek lesz még hozzáfűznivalója, akkor majd megteszi.
Végül Khan hiánya is feltűnik Kagannak, szóvá is teszi. A kolosszus ugyanazzal a magabiztossággal felel, mint amivel eddig is fonta szavait.*
- Hátrahagytam, hogy megnézze, feltűnt-e valakinek, hogy libasorban elhagytuk a Rókát. Jobban illik a kikötőbe, mint a fűszagú felderítőid. Napkeltére visszatér Amon Ruadhonra.
*Fejezi be jelentését a tűzbe révedve, naparany tekintetében rokonszín lángok lobognak. Mivel ő a lovagok vezetője, talán van ennyi szabadsága sajátjai felett, hogy egy ilyen akciót kezdeményezzen.*
- Rosszul tettem?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.29 22:34:43, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés.
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-28 23:33:09
Üzenet elküldve: 2015-04-28 23:33:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Miközben elkészül a tábortűzzel, Ewangelre kacsint.*
- Vissza bizony, és újra ágyban alhatsz, leányzó! *hogy kiében, az majd kiderül, de mindenképpen ágyban. A lány varázslatát ismeri, legalábbis elbeszélésből, de más a tudás, és más a tapasztalat, így amikor mindenfél állatok kezdik hordani a magvakat, ő maga tágra nyílt szemekkel, kissé elképedve, de eltökélten nyúl dobótőrei felé. Egy kis nyúlhús igazán jól jönne.*
- Eh? *nem figyel igazán Ewangel kérdésre, de végül mégsem gazdagodnak nyuszival, mert megérkeznek a lovagok és a felderítők. Vagyis hát... *
- Áh, Gabrien! Az, kellemes. Ezek szerint megkaptátok a hírt, remek. Mindenki megvan? *pillant kutatóan a lovag mögé a sötétbe, és őszintén reméli, hogy kilenc fős offenzív csapatából nem csak a kolosszus érkezett meg.*
- Szarul. *mordul meglehetősen őszinte hangon a lovag kérdésére.*
- A Kikötőben rengetegen voltak... *húzza el a száját.*
- És találomra sem lecsapni, sem fosztogatni nem érdemes. Higgy nekem. *veregeti meg Gabrien vállát.*
- Ebben a kérdésben meglehetősen széleskörű tapasztalattal rendelkezem. *a lovagok szempontjai persze mások.*
- Legszívesebben karón szárítanám a bőrét ennek a Taugnak meg a két libájának. *morogja elégedetlenül, mert ha mindazokkal az információkkal rendelkeztek volna, amit ő kért, akkor sokkal jobb esélyekkel küldhette volna embereit munkába.*
- Talán majd egyszer. És ti mit tapasztaltatok? *tápászkodik fel kérdezés közben, majd végignéz a csapaton. Némi hiányérzete támad, ezért átszámolja az érkezőket.*
- Hol van Khan Lero uraság? *fordul Gabrien felé, mert úgy tűnik, az ő csapatából hiányzik egy lovag. Összehúzott szemmel pislog bele a sötétbe, majd láthatóan kezdi felszívni magát.*
*Miközben elkészül a tábortűzzel, Ewangelre kacsint.*
- Vissza bizony, és újra ágyban alhatsz, leányzó! *hogy kiében, az majd kiderül, de mindenképpen ágyban. A lány varázslatát ismeri, legalábbis elbeszélésből, de más a tudás, és más a tapasztalat, így amikor mindenfél állatok kezdik hordani a magvakat, ő maga tágra nyílt szemekkel, kissé elképedve, de eltökélten nyúl dobótőrei felé. Egy kis nyúlhús igazán jól jönne.*
- Eh? *nem figyel igazán Ewangel kérdésre, de végül mégsem gazdagodnak nyuszival, mert megérkeznek a lovagok és a felderítők. Vagyis hát... *
- Áh, Gabrien! Az, kellemes. Ezek szerint megkaptátok a hírt, remek. Mindenki megvan? *pillant kutatóan a lovag mögé a sötétbe, és őszintén reméli, hogy kilenc fős offenzív csapatából nem csak a kolosszus érkezett meg.*
- Szarul. *mordul meglehetősen őszinte hangon a lovag kérdésére.*
- A Kikötőben rengetegen voltak... *húzza el a száját.*
- És találomra sem lecsapni, sem fosztogatni nem érdemes. Higgy nekem. *veregeti meg Gabrien vállát.*
- Ebben a kérdésben meglehetősen széleskörű tapasztalattal rendelkezem. *a lovagok szempontjai persze mások.*
- Legszívesebben karón szárítanám a bőrét ennek a Taugnak meg a két libájának. *morogja elégedetlenül, mert ha mindazokkal az információkkal rendelkeztek volna, amit ő kért, akkor sokkal jobb esélyekkel küldhette volna embereit munkába.*
- Talán majd egyszer. És ti mit tapasztaltatok? *tápászkodik fel kérdezés közben, majd végignéz a csapaton. Némi hiányérzete támad, ezért átszámolja az érkezőket.*
- Hol van Khan Lero uraság? *fordul Gabrien felé, mert úgy tűnik, az ő csapatából hiányzik egy lovag. Összehúzott szemmel pislog bele a sötétbe, majd láthatóan kezdi felszívni magát.*
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-28 20:47:12
Üzenet elküldve: 2015-04-28 20:47:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Amennyiben a hold ezüst fénye nem volna elegendő, akkor az egyik nyeregtáskából előkotor egy fáklyát és azt meggyújtva, magasra tartva világítja meg az utat visszafelé a Mágustoronyhoz.
Nincs mitől tartania, nem járnak tilosban és a Mágustorony sem tiltott hely, hogy ne mehetnének oda, akár éjjel is. Ha nem szólnak hozzá, nem beszélget, inkább gondolataiba burkolózva üli meg a pokolfajzat csatamén nyergét. Gondolatai pedig a küldetés, vagy inkább a sikertelen küldetés okai és a mögötte meghúzódó rejtélyek körül járnak.
Talán a felderítők is velük vannak, akkor lehet, hogy kaptak egy kis felvilágosítást a dolgokról, de ha valamiért nem így van, akkor a kolosszus türelmesen kivárja, míg elérnek a toronyhoz, ahol minden bizonnyal Kagan várja őket a máguslánnyal.
A torony alatt lobogó barátságos lángok hívogatóan hatnak az ember lelkére, hamis biztonságot kínálva.
Márpedig a Mágustoronynál láthatóan ég valamiféle tábortűz, talán éppen a vezér az. Komótos tempóban léptet be a kis tisztásra, ahol valóban megtalálja Kagant és a hosszúéletű lányt.*
- Kellemes az este, nemde?
*Kérdi barátságos hangnemben, de a tartása másról árulkodik. Egész nap mentek, lovagoltak és az éjszaka nagy részét egy füstös, zajos kocsmában töltötték, és az egésznek végül semmi értelme nem volt.
Megállítja Balthazardot, majd lelendül a nyeregből és egy szimpatikus fához vezeti a pokolfajzatot. Gyakorlott mozdulatokkal leszerszámozza, a tűzből arra enged következtetni, hogy itt éjszakáznak. Egy lópokróccal letakarja a csatamén hátát, majd közelebb sétál a tűzhöz, ahol Kagan és Ewangel éppen valami erdei gyümölcsöt eszegetnek.
A vezér láthatja, hogy egyedül Khan hiányzik a lovagok közül, de a kolosszus nem igazán izgatja magát a hiánya miatt.
Kihúzza a hosszú pengéjű tőrt a combjára szíjazott tokból, majd egy ügyes mozdulattal egy almát szúr a végére a kiterített papírról, miközben az elf lányra vigyorog tömött szakálla alól.*
- Hogy állunk, főnök?
*Intéz kérdést Kagan felé, ahogy tőrével lehasít egy nagy darabot az almából és hangos roppanás kíséretében beleharap.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.28 20:55:42
*Amennyiben a hold ezüst fénye nem volna elegendő, akkor az egyik nyeregtáskából előkotor egy fáklyát és azt meggyújtva, magasra tartva világítja meg az utat visszafelé a Mágustoronyhoz.
Nincs mitől tartania, nem járnak tilosban és a Mágustorony sem tiltott hely, hogy ne mehetnének oda, akár éjjel is. Ha nem szólnak hozzá, nem beszélget, inkább gondolataiba burkolózva üli meg a pokolfajzat csatamén nyergét. Gondolatai pedig a küldetés, vagy inkább a sikertelen küldetés okai és a mögötte meghúzódó rejtélyek körül járnak.
Talán a felderítők is velük vannak, akkor lehet, hogy kaptak egy kis felvilágosítást a dolgokról, de ha valamiért nem így van, akkor a kolosszus türelmesen kivárja, míg elérnek a toronyhoz, ahol minden bizonnyal Kagan várja őket a máguslánnyal.
A torony alatt lobogó barátságos lángok hívogatóan hatnak az ember lelkére, hamis biztonságot kínálva.
Márpedig a Mágustoronynál láthatóan ég valamiféle tábortűz, talán éppen a vezér az. Komótos tempóban léptet be a kis tisztásra, ahol valóban megtalálja Kagant és a hosszúéletű lányt.*
- Kellemes az este, nemde?
*Kérdi barátságos hangnemben, de a tartása másról árulkodik. Egész nap mentek, lovagoltak és az éjszaka nagy részét egy füstös, zajos kocsmában töltötték, és az egésznek végül semmi értelme nem volt.
Megállítja Balthazardot, majd lelendül a nyeregből és egy szimpatikus fához vezeti a pokolfajzatot. Gyakorlott mozdulatokkal leszerszámozza, a tűzből arra enged következtetni, hogy itt éjszakáznak. Egy lópokróccal letakarja a csatamén hátát, majd közelebb sétál a tűzhöz, ahol Kagan és Ewangel éppen valami erdei gyümölcsöt eszegetnek.
A vezér láthatja, hogy egyedül Khan hiányzik a lovagok közül, de a kolosszus nem igazán izgatja magát a hiánya miatt.
Kihúzza a hosszú pengéjű tőrt a combjára szíjazott tokból, majd egy ügyes mozdulattal egy almát szúr a végére a kiterített papírról, miközben az elf lányra vigyorog tömött szakálla alól.*
- Hogy állunk, főnök?
*Intéz kérdést Kagan felé, ahogy tőrével lehasít egy nagy darabot az almából és hangos roppanás kíséretében beleharap.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.28 20:55:42
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-28 08:13:13
Üzenet elküldve: 2015-04-28 08:13:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland - hazafelé//
* Megállás nélkül léptetnek végig a kanyargós járásokon. Csend van. Az éjszaka megszállta mindenki lelkét, csak néhány madár figyelmeztető hangjait lehet hallani. Nemsokára ismét a torony közelében lehetnek. A Vezér parancsba adja a táborverést miből részét Ewa is kiveszi. Gallyakat gyűjt majd pedig a kulacsát szemléli. Úgy tűnik annak tartalma igen csak megcsappant.*
- Reggel visszatérünk Amon Ruadhra? *kérdezi miközben azon gondolkodik szüksége van-e egy kis vízvarázsra vagy sem. Végül csak néhány apró kortyot iszik majd kövek után néz, hogy legyen amivel körberakniuk a tüzet amit épp Kagan éleszt lángra.
A falnivalón elakad. Éjszaka van, ha hoztak a férfiak valamit akkor süthetnek de ő a maga részéről most inkább nem indulna vadászatra. ~Esetleg varázslattal~ gondolkodik el hisz nála már nincs élelem. Akárhogy is, hasznos lehet gondolja majd elmormol egy varázsigét minek hatására néhány mókus és egérke szalad a közelükbe de nem jönnek egészen oda hozzájuk, hanem jó három, négy méterre leszórják a számukra hozott diókat, erdei gyümölcsöt sőt némi késéssel egy süncsalád is megjelenik a hátukon gombákkal. Hozhattak vagy harminc szép nagy csiperkegombát, legalább lesz amit sütni is. Ők bíbelődnek el a legtöbbet a lepakolással de ezt is megoldják és Ewa csak azt követően lép az erdei állatok ajándékához.*
- Remélem megfelel. *hordja oda ha a varázslat sikerült a gombákat a tűzhöz és a gyümölcsöt és magvakat is a széthajtogatott pappírdarabra helyezi, majd elgondolkodva kérdezi.*
- Húst hoztatok vagy próbáljak varázslattal idecsalni néhány nyulat?
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
* Megállás nélkül léptetnek végig a kanyargós járásokon. Csend van. Az éjszaka megszállta mindenki lelkét, csak néhány madár figyelmeztető hangjait lehet hallani. Nemsokára ismét a torony közelében lehetnek. A Vezér parancsba adja a táborverést miből részét Ewa is kiveszi. Gallyakat gyűjt majd pedig a kulacsát szemléli. Úgy tűnik annak tartalma igen csak megcsappant.*
- Reggel visszatérünk Amon Ruadhra? *kérdezi miközben azon gondolkodik szüksége van-e egy kis vízvarázsra vagy sem. Végül csak néhány apró kortyot iszik majd kövek után néz, hogy legyen amivel körberakniuk a tüzet amit épp Kagan éleszt lángra.
A falnivalón elakad. Éjszaka van, ha hoztak a férfiak valamit akkor süthetnek de ő a maga részéről most inkább nem indulna vadászatra. ~Esetleg varázslattal~ gondolkodik el hisz nála már nincs élelem. Akárhogy is, hasznos lehet gondolja majd elmormol egy varázsigét minek hatására néhány mókus és egérke szalad a közelükbe de nem jönnek egészen oda hozzájuk, hanem jó három, négy méterre leszórják a számukra hozott diókat, erdei gyümölcsöt sőt némi késéssel egy süncsalád is megjelenik a hátukon gombákkal. Hozhattak vagy harminc szép nagy csiperkegombát, legalább lesz amit sütni is. Ők bíbelődnek el a legtöbbet a lepakolással de ezt is megoldják és Ewa csak azt követően lép az erdei állatok ajándékához.*
- Remélem megfelel. *hordja oda ha a varázslat sikerült a gombákat a tűzhöz és a gyümölcsöt és magvakat is a széthajtogatott pappírdarabra helyezi, majd elgondolkodva kérdezi.*
- Húst hoztatok vagy próbáljak varázslattal idecsalni néhány nyulat?
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-27 21:10:38
Üzenet elküldve: 2015-04-27 21:10:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland - hazafelé//
*Még aznap éjjel visszaérnek a Mágustoronyhoz, ám Kagannak ezúttal nincs kedve visszatérni magába az épületbe. Egyrészt, mert talán még mindig ott van az a Taug nevű Kárhozott, másrészt, mert az öreg varázsló is visszatérhetett, márpedig ha magából indul ki, akkor ő például nem lenne boldog, ha idegenek ki-be járnának a házában.*
- Verjünk tábort, és készítsünk némi falnivalót, mielőtt a többiek megjönnek. Aztán egy keveset pihenünk és a hajnal első sugarával indulunk Amon Ruadhra. *rendelkezik halk hangon két társának, majd jó példával jár elől és nekikezd a táborverésnek: fény, lovak ellátása, megfelelő fekhely, miegymás. Alapos munkájának velejét évtizedes tapasztalata adja, melyet e témában szedett magára, és mellyel talán csak a veterán vándorok és erdőlakók tudománya vetekedhet.*
- Alig várom, hogy visszaérjek. *dörmögi, szinte csak magának, miközben tüzet csihol. Egy darabig elbíbelődik vele, de hamarosan apró, vidám lángocskák nyaldossák a vékonyabb gallyakat.*
- Mielőbb. *pedig úgy tervezte, hamarosan ez is az ő földje lesz, de nagyon nem érzi magát otthon benne. Amon Ruadhot is a törzse ottléte miatt kedveli olyannyira.*
*Még aznap éjjel visszaérnek a Mágustoronyhoz, ám Kagannak ezúttal nincs kedve visszatérni magába az épületbe. Egyrészt, mert talán még mindig ott van az a Taug nevű Kárhozott, másrészt, mert az öreg varázsló is visszatérhetett, márpedig ha magából indul ki, akkor ő például nem lenne boldog, ha idegenek ki-be járnának a házában.*
- Verjünk tábort, és készítsünk némi falnivalót, mielőtt a többiek megjönnek. Aztán egy keveset pihenünk és a hajnal első sugarával indulunk Amon Ruadhra. *rendelkezik halk hangon két társának, majd jó példával jár elől és nekikezd a táborverésnek: fény, lovak ellátása, megfelelő fekhely, miegymás. Alapos munkájának velejét évtizedes tapasztalata adja, melyet e témában szedett magára, és mellyel talán csak a veterán vándorok és erdőlakók tudománya vetekedhet.*
- Alig várom, hogy visszaérjek. *dörmögi, szinte csak magának, miközben tüzet csihol. Egy darabig elbíbelődik vele, de hamarosan apró, vidám lángocskák nyaldossák a vékonyabb gallyakat.*
- Mielőbb. *pedig úgy tervezte, hamarosan ez is az ő földje lesz, de nagyon nem érzi magát otthon benne. Amon Ruadhot is a törzse ottléte miatt kedveli olyannyira.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-02 23:47:35
Üzenet elküldve: 2015-04-02 23:47:35
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*Elmegy kitisztítani a gondolatait. Nem akarja a két testetlent egymással összehasonlítani. Sőt, nem is akar igazából gondolni egyikre sem. Így aztán hanyagolja a témát és kisétál, túl a sziklaszírteken egészen a mágustorony lábáig.* ~Na itt is egy olyan.~ *Húzza el rosszallóan a száját. Sosem akart különösebben foglalkozni a mágiával és már már elfogadta, hogy ez a hatalom sose lesz a birtokában. Ő megelégszik az íj és a sötétség nyújtotta hatalommal, az az ő típusa. De nem mélázik el hosszan az épület lábánál. A mágusok bár nyilván valami formában intelligensek, rettentő szakbarbárok tudnak lenni és veszélyesebbek mint bármelyik erdei szörnyeteg. Még csak az hiányozna neki, hogy kijöjjön az öreg villámot hányni rá. Köszöni, de ebből nem kér.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-01 20:07:58
Üzenet elküldve: 2015-04-01 20:07:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Mindenki megnyilatkozott, ki így, ki úgy. Hozzátehették tudásukat, ismereteiket, intelmeiket megoszthatták társaikkal. Így, ha nem is tökéletesen, de a lehető legnagyobb körültekintéssel vághatnak neki a kalandnak. Hogy társai közül van már, ki unja magát? Hiszen épp ők adták tanújelét, hogy kíváncsiak a történtekre, a feladatra. Arra, hogy jöttük félig-meddig hiábavalósága most milyen változást is hoz számukra. Sebaj, olyan nincs, hogy mindenkinek tetszően cselekedjék a félvér. Ethea is csak egy rosszalló, morcos pillantást kap jutalmul beszólása miatt. Honnan kéne neki tudnia, ki milyen szót ismer vagy nem ismer? Őrá is ragadt ez a jövevényszó, nem anyja csecséből szívta ki. Aztán a pillanatnyi hallgatás után szóvá is teszi nemtetszését. Hiszen ő a vezetőjük, a veterán és törzstag. Mit szájal neki egy "jövevény"?*
-Majd máskor kapsz leckét!
*Hangvételéből érezhető, hogy ez bizony nem társalgási szintű hozzászólás részéről. Na mindegy, ő ennyiben hagyja, és inkább lóra száll. Onnan foglalja össze a tudnivalókat.*
-Gyerünk, mert ránk esteledik!
*Azzal a foltossal Shauri mellé léptet, és nagyobb tempóra kapcsol.*
*Mindenki megnyilatkozott, ki így, ki úgy. Hozzátehették tudásukat, ismereteiket, intelmeiket megoszthatták társaikkal. Így, ha nem is tökéletesen, de a lehető legnagyobb körültekintéssel vághatnak neki a kalandnak. Hogy társai közül van már, ki unja magát? Hiszen épp ők adták tanújelét, hogy kíváncsiak a történtekre, a feladatra. Arra, hogy jöttük félig-meddig hiábavalósága most milyen változást is hoz számukra. Sebaj, olyan nincs, hogy mindenkinek tetszően cselekedjék a félvér. Ethea is csak egy rosszalló, morcos pillantást kap jutalmul beszólása miatt. Honnan kéne neki tudnia, ki milyen szót ismer vagy nem ismer? Őrá is ragadt ez a jövevényszó, nem anyja csecséből szívta ki. Aztán a pillanatnyi hallgatás után szóvá is teszi nemtetszését. Hiszen ő a vezetőjük, a veterán és törzstag. Mit szájal neki egy "jövevény"?*
-Majd máskor kapsz leckét!
*Hangvételéből érezhető, hogy ez bizony nem társalgási szintű hozzászólás részéről. Na mindegy, ő ennyiben hagyja, és inkább lóra száll. Onnan foglalja össze a tudnivalókat.*
-Gyerünk, mert ránk esteledik!
*Azzal a foltossal Shauri mellé léptet, és nagyobb tempóra kapcsol.*
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-04-01 16:52:03
Üzenet elküldve: 2015-04-01 16:52:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői Kaland//
*Hogy mire gondol most Wandar? Nehéz lenne megállapítani. Viszont az ábrázatából megint úgy tűnik, ugyanott van, mint amikor a torony körül őrködött. Ebből a meditációból a vezér szavai ébresztik fel, ahogy indulásra inti a népet. Feleszmél, eltöröl egy szökésben lévő nyálcseppet a szája széléről, és azt veszi észre, hogy Pofátlan megint bontotta a formációt. Na, nem nagyon, és ebből ítélve valószínű nemrég jött csak rá, hogy gazdája nem figyel. Annyi történik csak, hogy két lépéssel előrébb van, és a közvetlen előtte lévő Moranshe lovának a hátsóját szimatolgatja. Ám a menet ezzel el is indul, s így Wandar „tervszerű” késleltetésével vissza is rendezi magukat az alakzatba. Ahogy Wandar, úgy a ló sem szól semmit, mindketten tervezgetik a maguk kis cselszövéseit. A gazdi épp azon morfondírozik, hogyan vészelje át majd a kocsmai bunyót legfeljebb harminc százalékos épségvesztéssel, a paci pedig valószínűleg továbbra is azon, vajon megéri-e ennek az ipsének a lovának lenni. Közben elhangzik egykét szó egy varázslatról, ami így belegondolva hasznos a csapatok összehangoltabb koordinálásában, akárhogy működik is, ha információt közvetít távolra kiabálás nélkül.*
*Hogy mire gondol most Wandar? Nehéz lenne megállapítani. Viszont az ábrázatából megint úgy tűnik, ugyanott van, mint amikor a torony körül őrködött. Ebből a meditációból a vezér szavai ébresztik fel, ahogy indulásra inti a népet. Feleszmél, eltöröl egy szökésben lévő nyálcseppet a szája széléről, és azt veszi észre, hogy Pofátlan megint bontotta a formációt. Na, nem nagyon, és ebből ítélve valószínű nemrég jött csak rá, hogy gazdája nem figyel. Annyi történik csak, hogy két lépéssel előrébb van, és a közvetlen előtte lévő Moranshe lovának a hátsóját szimatolgatja. Ám a menet ezzel el is indul, s így Wandar „tervszerű” késleltetésével vissza is rendezi magukat az alakzatba. Ahogy Wandar, úgy a ló sem szól semmit, mindketten tervezgetik a maguk kis cselszövéseit. A gazdi épp azon morfondírozik, hogyan vészelje át majd a kocsmai bunyót legfeljebb harminc százalékos épségvesztéssel, a paci pedig valószínűleg továbbra is azon, vajon megéri-e ennek az ipsének a lovának lenni. Közben elhangzik egykét szó egy varázslatról, ami így belegondolva hasznos a csapatok összehangoltabb koordinálásában, akárhogy működik is, ha információt közvetít távolra kiabálás nélkül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3499-3518