Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van kovácsoltatni! Kattints ide, hogy kovácsoltathass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 51 (1001. - 1020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1020. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 20:42:41
 ÚJ
>Amine de Niiso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Majdnem felcser…//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//

*Hát felszíni hercegnő valóban nem. Kicsit lentebbről érkezett. Látott már elf-sötételf barátságot, fura emberkedvelő fajtársnőt, de ilyen sötét és szemét sötételffel még nem találkozott. Még egy elfnél vagy embernél elkönyvelné magában, hogy menthetetlen egy faj, de egy fajtársától mindezt elviselni… Már így is túlteljesített a kelleténél. Semmi oka nincs, hogy elviselje azt a lealacsonyító hangnemet és stílust, amit a hím üt meg vele kapcsolatban. Jól gondolta egy nappal ezelőtt, valóban az utóbbi időben egyáltalán nem őt pártolja a szerencse. Csak ilyen ehhez hasonló rohadékokba fut bele. Vele van a baj, vagy tényleg nincs egy normális lény sem ebben az istenverte városban?
A pofonja betalál, és mint minden nőnemű lény, rázúdítja a sértettségét, de ha úgy vesszük az átlaghoz képest még nem is túl hosszan. Vannak olyan sértett csitrik, akik ennél lényegesen hosszabban, novellákhoz hasonló mennyiséget képesek dühükben elhadarni.
Fogalma sincs mi lesz erre a hím válasza. Az, hogy biztos lesz valami reakciója, abban teljesen biztos, ahogy abban is, hogy ezt a díszpéldányt eddig még nem nagyon üthették meg nevelés céljából. Pedig már biztos régóta ráfért volna. Mindenesetre egyik keze a fegyverén pihen, nehogy az annak a felszíni lánynak a taktikáját akarja követni, és megpróbálja elragadni legalább az egyik kardját. Ütésre viszont egyáltalán nem számít. Próbál elhajolni, de még így is eltalálja, csakhogy az arca helyett a szeme mellett. Egy pillanatig nem mozdul, élesen beszívja a levegőt. Csak az menti meg a hímet, hogy most rögtön elő ne húzza a kardját, hogy a nyílt utcán tartózkodnak. A dühöt viszont ez nem csillapítja. Türkiz lélektükrei gyilkos fényben villannak, és egy dühös morgással már rá is veti magát a hímre. Kizárt dolognak tartaná, hogy ilyen állapotában képes lenne hárítani az ugrását, és talpon maradni, így ha minden jól megy, pillanatokon belül a hátán találja magát a földön, miközben a kis nőstényke dühösen vicsorogva mered rá.*
- Rohadék felszíni árnyfajzat! *Mérgesen belemarkol a hajába, úgy mered rá dühösen. Egyértelműen le lehet olvasni az arcáról az sértettséget, és a vak dühöt. Ha a hím képes gondolkodni, talán még arra is rájöhet, hogy ha nem a városban lennének, akkor nem a hajába markolt volna, hanem acélt szorított volna a torkához.
Térdét kicsit feljebb húzza, hogy nyomást gyakoroljon a sebes oldalára. Talán az apján kívül hím még sohasem ütötte meg, arról nem is beszélve, hogy indokolatlanul. Ebben a történetben ugyanis most teljesen biztos benne, hogy neki van igaza. Ez a hím meg rögtön visszafogná magát, ha megízlelhetné a lenti törvényeket. Ezért is nevezi felszíninek, mert biztosan itt nevelkedett. Egy mélységi önkéntelenül is tisztelettel viselkedik a fajtája nőstényeivel, ez viszont még talán saját magát sem tiszteli.* Azt hiszed, neked van igazad?! Vedd már észre magad! *Nem vár már csodát, hogy az észbe kapjon, sőt, van egy elképzelése a folytatásról is. Fejében az ezután következő mozdulatok kivédésén gondolkozik. Ösztönösen ugrott rá dühében, fogalma sincs mit akar ezen kívül vele csinálni az oldalába nyilalló fájdalmon kívül. Az az egy biztos, hogy egyszer a nagy szája, és úri stílusa lesz a hím veszte. Hiába, ahhoz agy is kell, hogy az ember tudja, mikor kell visszafognia magát.
A kovácsnál ismét eszébe jut valami. Az előbbi gyolcsos megoldása meglepően jól bevált, lehet abból az egyből ért a hím, és legközelebb eredményesebb lenne betömnie a száját.*
- Ne sértegess már folyton, inkább told befelé a segged! Gusztustalan vagy! *Utal az előbbi köpésre, ami nem is az első volt, majd talpával taszít egyet az előbb említett testrészen, hogy gyorsabban haladjon már befelé. Ha úgy vesszük, most egész rugalmasan kezelte a beszólást, szinte fel sem vette.
Fegyvere van, méghozzá kicsit se rozsdás, igényesen megmunkált, strapabíró pengék, így semmi szüksége újra. Hogy a hím jobban bízik az ilyen büdös részeges naplopók munkájában, mint a született kovácsokéban, az az ő baja, ettől még nem a nőstényke hozzáállása lesz az ostoba. Inkább az a szerencsétlen idióta az, ha azt képzeli képes lesz meglopni, vagy megölni a kis nősténykét. Ha annak lenne egy kevés sütnivalója, sejthetné, hogy tudja használni a kardokat. Ha még csak nem is jobb, mint a hím, megvédeni meg tudja magát. De ha annak szüksége van még pár vérző lyukra a testén, nyugodtan próbálkozhat.
Mikor meghallja a kovács válaszát, dühösen rúg bele a legközelebbi kiállított fegyverekbe, amik hangos csattanással dőlnek el sorban.*
- Ostoba vénember, nézzen már rá! Járni alig tud, nemhogy összefeküdjön bárkivel is! *És ha ezt nem látja be a hím, joggal lett az előbb ostobának titulálva.*
- Ha kitérőt akarsz tenni, és a fogadó helyett egy kuplerájba próbálkozni, ahol talán nem is adnak ki szobát, csak rajta! De én nem megyek! *Kemény tekintettel közli csak a tényeket. Meg sem fordul a fejében, hogy az bármit is számítana, hogy ő hova akar, vagy hova fog menni. Nem is akarja, hogy bármit számítson, hisz neki se számít a hím döntése, de ő biztosan nem fog a Pintybe menni, és ezen semmi sem változtat. Ekkor ugrik be neki valami, és már felhúzott szemöldökkel, várakozón pislog is a hímre.* De, ha megengedsz egy kérdést… Odatalálsz egyedül? *Főleg ilyen állapotban. Vajon van arra most ideje, hogy körbe-körbe kóvályogjon a városban a bordélyt keresve?*


1019. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 20:37:11
 ÚJ
>Kelser UrnUndu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Aoneer//
-Eddig többre gondoltam az orkokat, de ez alapján... hát... hány orkkal kerültél eddig szembe? Harcban, úgy hogy az ellenfeled képzett fegyveres.
*Kicsit hazugnak gondolja a férfit. Vagy elbizakodottnak. Nagyképűnek. Gőgösnek. Valami ilyesmi, azáltal hogy ennyire lenézi a másik fajt. Gyakorlott fegyverforgatóik (ha vannak, és Kelser szerint vannak), vélhetően többet foglalkoznak a védelemmel mint azt Aoneer mondta. Legalábbis szerinte.*
-Kik zavarták vissza? Ha olyan sokan voltak, akkora csapat kellhetett aminek fenn kellett maradnia a történetekben, vagy papírokon. Még ha a tettüket nem is néznénk akkor is.
*A fegyvernek nem látja a bonyolultságát, tehát vagy butábbnak nézte őt a férfi, vagy az ő kevésbé rugalmas elméjének furcsa a szokatlan kivetelezés. Vagy, csak Kelser olyan vak hogy nem látja az egészben a csavart. Mert nem látja.
Hosszú ideig töpreng, rágja a szája szélét, de nem. NEM jön rá hogy mit is kéne látnia. Végül egy feladó legyintéssel, csöpp ingerültséggel mondja a férfinak.*
-Kész, feladom. Mi ebben a furfang, én nem látom. Nekem ez csak egy egyszerű faléc fogakkal, a végén egy kisebb íjjal, a húron egy fa tartó-szerűséggel, azon egy kiakasztható farésszel. De hogy hol a csavar nem látom.
*Átnyújtja a férfinek a fegyvert, mutassa meg mi az amit nem látott. Ez számára egy egyszerű húros szerkezet, amit dolgok hajlítására lehetne használni. Vagy jelen esetben nyílvessző kilövésére.
Hirtelen egy régi idegesítő feladvány jut eszébe, ami kicsit hasonlít a jelenlegi helyzetéhez.*
-Tudod egyébként miért temették egy régi kor királyát a föld alá, egy fa koporsóba, benne egy vas koporsóval, amiben egy ezüst, majd arany koporsó van?
*A válasz szörnyen egyszerű, de nem fogja megmondani egyhamar. Gondolkodjon rajta egy kicsit a városőr, ha egyáltalán elgondolkodik rajta. Persze, ha ismeri, úgy a poén értelmét veszti, de.*


1018. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:13:38
 ÚJ
>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Majdnem felcser…//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//

* Ugyan mi értelme visszafognia magát? A lány egy mélységi, nem pedig egy felszíni kis hercegnő, aki nem bírja elviselni, ha valaki nyersen közli vele a valóságot, vagy éppen akármit. Valóban gyakran mondták már rá, hogy bunkó, de vajon tényleg az, vagy csupán a bunkóság és az őszinteség határa ilyen vékony? Mondjuk a rendre utasítás az előbbi halmazt erősíti, és az sem tagadható, hogy gyakran hazudozik, de ha szóba kerülne a dolog, ezt használná a saját védelmére. Vagy a tőrét esetleg.
A sajátjához képest kisebb tenyér csattan az arcán, ami megtorpanásra készteti.
~ Mocskos kurva! ~
Amine szóáradata egyáltalán nem érdekli, ugyanis éppen sokkolt állapotban van.
~ Mégis mit képzel ez magáról?! ~
Valahol mintha azt hallotta volna, hogy az egyik legjobb módszer valaki megnyugtatására, aki ennyire kiakadt, az az, ha visszarángatják a saját bőrébe. Hát íme a remek alkalom, hogy kipróbálhassa; visszakézből vágja pofon a lányt, s mielőtt azt hihetné, hogy egy kis vérveszteségtől és a fájdalomtól nem képes erőset ütni, hát nagyon téved. Talán elkerüli, mert valamivel lassabb, talán elkapja, mert valamivel gyengébb, mint makkegészséges ütése, de ha nem, hát meglepően kemény kézfej csattan a lány orcáján. Nem érdekli, hogy mi lesz ezután, fagyosan várja, hogy akármi is történjen.
Ha viszont visszaszáll a földre, hát tovább indul, némán. Nincs mit mondjon a másiknak, s az igazat megvallva az is közrejátszik, hogy így talán hamarabb meghallja, ha esetleg hátba akarná támadni őt.
Amennyiben semmi ilyenre nem kerül sor, további összetűzések nélkül érnek el a kovácsműhelyig, ahol ő maga viszonylag gyorsan lerendezi a dolgot. *
- Idióta ám az öreganyád!
* Köp ki, hangjában érezni az enyhe sértettséget. Elvégre semmit nem csinált, azon kívül, hogy idejött.
Az lehet, hogy a lány csak messzi földekről hajlandó fegyvert szerezni, de vajon megéri e inkább fegyver nélkül mászkálni addig, amíg oda nem ér? Az emberek is elég jó minőségű fegyvereket gyártanak, sőt! Vannak olyanok, akik jobbakat is, mint a törpék és gnómok. Egy pengét nem az minősít, aki csinálta, hanem az, ahogyan. Tesztelni pedig van rá lehetősége, mielőtt letenné az asztalra a pénzt. Röviden tehát fajtársnője a lehető legostobábban cselekszik, ha inkább ellovagol északra egy rozsdás, vagy törött pengével, mintsem ettől a fickótól vásároljon.
A nap már eléggé lent van, narancssárga fénybe borítja a horizontot, s az idő is kezd hűvösebb lenni, sőt, még a szél is feltámadni látszik. S mivel pénz híján van, jobb lenne, ha nem kéne húsz aranyakat ott hagyni egyetlen éjszakáért. Majd valakitől, talán a naiv kis kísérőjétől kell, lopjon valamennyit, ha a szükség úgy hozza. Kétségtelen, ha muszáj, akkor a torkát is elmetszi, de egyelőre nem szolgált rá és megbízást sem kapott, tehát marad az, hogy eltűri maga mellett, amíg ágyat nem tud keríteni. *
- A szegénynegyedben is talán találtok valamit. Ott van a Pinty is. Azt nem tudom, hogy szobát adnak e ki alvásra, de… MÁSRA biztosan.
* Feleli Khan kérdésére a kovács egy kacsintás kíséretében. *
- Akkor a Pinty.
* Veti oda Aminének, majd elindul kifelé. *


1017. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 12:46:23
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kelser//

*A kölyök kérdéseire először különös fintor ül ki az arcára. Láthatóan nem becsüli sokra az ork csürhét, és ennek hangot is kíván adni.*
-Csak amennyire egy vaddisznó ereje előnynek számít a vadászokkal szemben. Egyébként meg a városi őrség alapfeltétele, hogy élve el tudjuk fogni az elénk kerülőket. A tíz orkból akár egy is meglógna, akkor ott valaki hibát vétett. *Ő maga is visszagondol saját hibájára amikor egy egész csapat utcai betyár lógott meg közvetlenül az orra elől. A sötételf vezetőjükkel az élen. Igaz akkor nem volt olyan egyértelmű a helyzet. Ha magával vitte volna a fegyverét, és nem csak azzal az egy menekülővel számol akkor nyilván sokkal jobban is teljesíthetett volna, és legközelebb így is fog eljárni.*
-A nagy részüket visszazavarták a hegyen túlra. Azt hiszem mostanság Wegtoren felé lopják a napot. Meg a sivatagban amit ők maguk hoztak létre. Sokuk meghalt a háborúban, és sokuk meg itt bóklászik az erdőben és azóta is csak a baj van velük. *Hátát a falnak támasztja és figyeli a fiút mit ügyködik a szerkezettel. Kíváncsi vajon rájön e a dolog nyitjára. Közben pedig újra és újra hálát ad az égieknek, hogy az ostoba ork hordát drága őseik egyszer és mindenkorra szétverték. Most új ellenség van a kapukban. Másfajta, ellenség akik ellen más eszközök kellenek ha eredményesen akarnak harcolni. Ez már az ő és a mostani harcosok felelőssége.*


1016. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 00:18:17
 ÚJ
>Amine de Niiso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Majdnem felcser…//

*Csak fújtatva elengedi a füle mellett a rendre utasítást. Jobb is, a hím érdekében biztosan. Amióta egyedül van a felszínen, több türelmet kellett tanulnia, mint az eddigi évei alatt összesen. Ez önkéntelen velejárója volt az ittlétnek, különben nagyon hamar egy börtönben találta volna magát.
Sejtette, hogy nem piszkálhatja sokáig a történtekkel a hímet. Ez némiképp személyes bosszúja is, hiszen ő eddig a legbunkóbb sötételf, akivel valaha is találkozott. Lehet voltak nála bunkóbbak is, de azok akkor visszafoghatták magukat valamelyest, de ezt egyáltalán nem érdekli kivel, és hogy beszél. Nem kifejezetten a származásra értve, hanem úgy igazából mindenre. Hogy segített neki, amit a legminimálisabb hála nélkül kezel, sőt, természetesnek vesz, és még lehetne sorolni.
Már a mondat is olyan, amit sose intéztek felé, de ahogy vicsorog, őt is igazán felhúzza. Alig hangzanak el a szavak, már erővel mozdul is a keze, hogy lendületből erősen pofon vágja a hímet.*
- Mit képzelsz magadról, mi?! Nagyon gyorsan fogd vissza magad, különben újra felhasítom azt a sebnek nevezett harci díszed! Nem egy felszíni kis csitri vagyok. Még az is tőrt mártott beléd! Mit csináltál vele? Eleresztetted a nyelved?! *Szinte már üvölt. Most tényleg dühös, nem az a gyerekes puffogás, hanem valódi méreg. Most telt be nála a pohár, eddig volt hajlandó elviselni a nyers stílust. Még az sem érdekli, ha a közkatona a kijáratig jött, hogy biztosan távoznak-e, bár valószínűleg ő lenne az utolsó, aki a hím védelmére kelne.
Az biztos, hogy eddig se tette, de ezután végképp nem fogja egy kicsit se sajnálni azért, ami vele történt. Megérdemelte. Bármi is történt, bármit is csinált, vagy akart volna csinálni, megérdemelte. Még ha ő volt az áldozat a történetben, de erre ezek után kevés lehetőséget lát. Meg hát, egy mélységi, mint áldozat? Persze, általánosítás, de ez a valódi természetük. Álszentek, kétszínűek és agresszívak. Aki pedig vérbeli mélységi, az még büszke is rá, aki pedig valami elfajzott jó szándékú felszíni torzszülött, az inkább meszeltesse fehérre a bőrét.
Még élvezi is a szenvedést figyelemmel kísérni, azért sem veszi észre, hogy követi. Egy-egy kínálkozó beszólás, piszkálás is jön párszor a nyelvére, de még magát is meglepi, hogy végül egy sem hangzik el közülük. Talán most már ő sincs túlzottan beszédes hangulatában.
Arra rájött, hogy a kovácshoz érkeztek, inkább utólag mint előbb, de rájött már a válasz előtt is. A szerencsecsomag jelzőre csak pislogni tud. Valahogy nem tudja hova tenni, így inkább ezt is elengedi a füle mellett.*
- Hogy te mekkora egy idióta vagy! *Mordul rá, hogy a válasz miatt, vagy mert tényleg a kovácsműhelybe vezetett az útja, azt nem fejti ki bővebben.
Bent az épületben inkább nem is foglalkozik a hímmel. Elfoglalja magát a nézelődéssel. Az íj látványa kedvére van, de csak egyetlen helyről lenne hajlandó új fegyvert szerezni, és az a hely nagyon messze északon van. Az emberek alkotta holmikban nem bízik. A törpék viszont remek fegyvereket tudnak készíteni.
Gyorsan beleun a bámészkodásba, és elhever az egyik széken. Közben magában számol, hogy vajon mennyi idő telhetett már el, és nagyjából hol járhat most az idő. A nap állásából meg nem mondaná, inkább vetné magát egy csapat warg elé, minthogy szó szerint kiégesse a szemét.*
- Hm? *A hirtelen kérdés derült égből villámcsapásként éri. Meglepetten pislog fel a hímre. Eltart pár másodpercig, míg megemészti magában a kérdést, aztán ismét enyhén ráncolni kezdi a szemöldökét.* Attól függ, mit nevezel olcsónak. Én itt a városban csak a Pegazust ismerem. Miért nem azt az embert kérdezed meg? *Bök a fejével a kovács felé, elvégre ő biztosan jobban tudja, mint a kis mélységi. Ő is csak nagyjából egy hónapja van itt, ebből legalább egy hat olyan dolgokkal telt, amikre nem akar ismét visszaemlékezni. Így is maradandó nyomot hagyott maga után. És a várost sem akarta egyszer sem bejárni. Egyáltalán nem szerepelt a tervei között, hogy ilyen sokáig elidőzik majd egy helyen.*

A hozzászólás írója (Amine de Niiso) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.20 00:25:58


1015. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-19 23:21:41
 ÚJ
>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Majdnem felcser…//

* Nagyon úgy tűnik, hogy kifogta a tipikus női egyedet, aki a semmi miatt szeret puffogni. Az pedig a legrosszabb rémálmaiban sem kívánja, hogy akkor ő is ott legyen. *
- Nyughass már!
* Mordul rá a látszólag nem túl oldott hangulatban levő lányra. Ami viszont ezután jön, az egy olyan mély sebbe taposás, ami miatt legszívesebben betörné a bátor kis mélységi orrát. Az egyetlen mázlija az, hogy most a járás is megterhelő, máskülönbben fájdalmas leckét tanult volna meg. *
- Fogd be a pofád!
*Vicsorog rá. Ennél többre nem futja, de ezzel sikeresen le is rombolta a hangulatnak nevezett kártyavárat, mely úgy tűnik, hogy eddig is csak egy illúzió volt. Nos ami azt illeti, van egy korábbi történet, amely a lány egyik elméletét támasztja alá, miszerint egy felszíni, mondhatni szövetségese hagyta helyben, de ha a mostani eseményt nem említi, akkor erre még kevesebb esély van.
Az út alatt nem igazán szólal meg, inkább csak nyöszörög. Egyre kívánatosabb, hogy itt és most az utcák köveire feküdjön le aludni… De nem, legalább a fogadóig ki kell bírnia.
Az orrfacsaró szag jelzi, hogy jó helyen jár, vagyis járnak, ugyanis a kis nőstény egészen idáig követi. *
- Na mégis mit gondolsz, te szerencsecsomag?
* Tárja ki az épület ajtaját egy hatalmas, fájdalmas sóhaj kíséretében.
~ Hogy nem lehet felismerni egy kovácsműhelyt?! ~
Eddig nem alakul olyan fényesen a nap, ahogyan tervezte, de legalább az derít rajta egy árnyalatnyit, hogy egy új, sokkal jobb minőségű, ébenfekete íjat tarthat a kezében. A fogása is tökéletes, a súlya is jó, és rugalmas. Kell ennél több? Most már teljesen felszereltnek érzi magát a vadászatra, és igazából ez a kis önmagát megajándékozás felfrissítette.
A hátára akasztja legújabb társát, amihez nagy reményeket fűz még, főleg a feladat és a bosszúhadjárat alatt, majd a pénzt pontosan leszámolva a kovács uraság kezébe, fordul is, hogy célba vegye a fogadót. Bár neki az is tökéletesen megfelel, ha egy kőpadot talál meg előbb. Mindenesetre valahova menni kell, mielőtt látványosan az utcán esik össze. *
- Remélem, tudsz valami olcsó helyet, ahol ledőlhetek.
* Lép oda fajtársnőjéhez. Mert ha amaz tud valami jobbat, akkor szívesen meghallgatja. Legyen már haszna abból, hogy követik. Bár annyira nem is rossz, ha saját bejárású majdnem felcsere, na meg ha kell élő pajzsa van. *


1014. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-19 16:22:39
 ÚJ
>Kelser UrnUndu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Aoneer//
-Valóban? Pedig úgy gondoltam, egy ork méretéből és miegymás faji sajátossága előnyt képvisel a városőrökkel szemben.
*Egy pillanatra elgondolkozik milyen szépen, sértő szavak nélkül mondta el azt amit akart. Gyakrabban kéne így beszélnie, talán pozitív hatással lenne a kisugárzására.*
-De egy nyílt hadszintéren, körülbelül 10-10 katonával, íjászok nélkül, ki nyerne? Nagy átlagban. És párharcban?
*Azzal még ő is tisztában van, hogy van különbség egy pár száz ember által vívott harcban, és egy párviadalban. Viszont ő úgy gondolja, bármennyire is haszontalannak tűnnek, vélhetően sokkal többet tudnak segíteni egy esetleges harcban, mint például Kelser.*
-Ha annyian jöttek erre, miért nem maradtak itt, vagy egyáltalán hova mentek? Elvégre ennyi élőlény nem tűnhet csak úgy el minden nyom nélkül. Vissza gondolom nem mentek, mert akkor miért jöttek el?
*Ennyi ork mögött legalább egy két településnek maradnia kellett, legalábbis Kelser szerint.
Természetesen a kovácstól kérte volna a szerszámokat, de ha nem kapna sem esne kétségbe, a környező dolgokat használná. Egy vékonyabb kő kintről, a nála lévő tőrszerű dolog... megoldotta volna.
Hagyja hogy a férfi kicserélje a kezében lévőt egy másikra, elvégre ő tudhatja melyik lehet számára az érdekes. További tájékoztatás híján saját ötletekkel próbálja elemezni a fegyvert. Közben egyes részeit megkérdezi, mert ha még beszélni akar egyes részekről, jó ha tudja melyikről beszél.
~Gyakorlatilag egy íj egy rá merőleges fával, és a húron egy ötletes tartórésszel. Az egészben a furcsaság hogy a hosszú farész jó nagy "recékkel" van... tele.~*


1013. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-19 10:53:06
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

*Lehajtott fejjel gondolkodik el a férfi javaslatán. Rájönni, hogy mikor kezdődött? Talán akkor történhetett vele valami, de hát…
Akaratlanul is eszébe jut Ydriss következtetése, hogy miként vélekedett a városról. Lehet tényleg az lenne a hibás.*
- Értem… *Ejt meg egyelőre ennyit. De még nem kíván vele foglalkozni. Még nem. Még egy kis időt akar magának, tudja, ha jobban beleássa magát, akkor beszippantja a sötétség is.*
- Miért ne gondolnám komolyan? *Tekint fel íves szempillái alól a férfi mogyoróiba. Közel állnak egymáshoz, nyakát is egy kicsit hátra kell szegeznie.*
- Valójában lényegesek. Az imént mondtad, hogy én is megbántottalak. Pár perce még a kínos találkozásunkról beszéltél. *Utal vissza a piactéri jelenetre.* - Igazából okot, okra halmoztál, amiért inkább nem kellene itt lenned, velem. *Mondja őszintén, minden harag nélkül, ahogy a csizmáját pucolót nézi.
A felpattanásra Alyna is leszáguldozik az egyik fáról. Mancsait széttárva repül lefelé, hogy gazdája vállára érkezzen, ki háttal áll a férfinak. Csak hogy egy apró széllökés is elég, hogy rossz helyre érkezzen. Egyenesen Caleth feje búbjára. Érzi ő, hogy nincs jó helyen, ahogy hassal veszi le a haját. Villámgyorsan ül fel, s nyüszög egyet.*
- Ki az a Niselle? *Kérdi kíváncsian a szőkeség. Nem emlékszik, hogy mesélt-e már a férfi róla, vagy nem. De lehet, hogy jól esne neki egy kis figyelem elterelés.
Az esőt ő maga is kedveli. Ha tehetné az arcát az ég felé fordítaná, s hagyná, hogy a vaskos cseppek lemossák minden gondját baját. Még ha csak egy pillanatra is.*
- Öhm. A kovácsnál hagytam valamit. Amiatt akartam visszamenni. *Megy vissza a városba kicsit gyorsabb léptékkel. Az eső már a nyakukon van. Ahogy beérnek az említett műhelye elé, gyorsan hátrafordul.*
- Megvárnál? *S már ott sincs, hanem bent. Kedvesen cseverészik a férfival, hogy mit is hagyott itt. Csak pár pillanat az egész, s már újra kint van.*
- Mehetünk. *De csak áll egy helyben. Nem is tudja, hogy hova menjenek. A várost még mindig nem ismeri annyira, mint kellene.*



1012. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:37:43
 ÚJ
>Amine de Niiso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Majdnem felcser...//

*Hogy min mulat a másik ilyen jól, az elhangzottakon, az ütésnek nem nevezhető csattanáson a mellkasán, vagy az ő durcás arcán, nem tudja. Ha tudná se zavarná valószínűleg, nem a hím az első mélységi aki jót mosolyog a reakcióin, és valószínűleg nem is ő lesz az utolsó. A kérdés, hogy vajon ő is azért kicsit feloldódott, vagy valós a puffogása.*
- Akkor annak a senkinek mondogasd, és ha most direkt nekem szívesenezel megint, fejbe váglak! *Van egy olyan érzése, hogy szándékosan kapva kapna azon, amit mond, csak hogy piszkálhassa kicsit természetéből adódóan, vagy bosszúból, ezért is figyelmezteti előre. Látja a kínálkozó lehetőséget, amit a hím elé gurított, ezért is próbálja elejét venni, hogy magának vigyen be most egy öngólt. Hogy ez sikerült-e neki, már annak a reakciójától függ.*
- Áh, igen, a tőröd, amivel a felszíni nőstény megsebesített! *Most már ismét az ő arcára ül ki a gonoszkás mosoly, tudva hogy ezzel becsületi sebet piszkál. Ez viszont nem az ő hibája, hanem a másiké. El sem tudja képzelni, hogy hogy tudja egy felszíni lány csak úgy elvenni egy hím kezéből a fegyverét, majd még sikeresen meg is sebesíteni vele. Csak itt merül fel a hószín hajzuhatag alatt, hogy mit is csinálhatott pontosan a hím, hogy a körülmények ennyire ellenére fordították a helyzetet. A kinézetéből harcosnak tűnik, nem pedig egy olyannak, aki dísznek hord magánál fegyvert, de akkor hogy kerülhetett az egyik tőre ahhoz a felszínihez. Hát, adja az Éj, hogy nem eredetileg szövetségesek voltak, mert ha ez kiderül, nem ússza meg a hím, hogy jól ki ne legyen nevetve. Ez általában az ő szokásuk, hogy másokat áruljanak el, de ha fordul a szituáció, az már nem kicsit lenne humoros.*
- Kecses… *Fintorog a köpés láttán. Még szerencse, hogy nem volt az útjában. Bár csak nem köpne szándékosan az irányába…
Automatikusan megy utána, még csak fel sem tűnik neki. Végig sem gondolja, de hogyha megtenné, biztos lenne benne, hogy a fogadó irányába halad a város főtere felé. Még azt sem tudja, a barakkhoz hogy lyukadt ki, így még mindig egyszerűbb valakivel menni, mint másik irányba kavarogni körbe-körbe a fényes napon. Már így is a fejébe húzza a köpenye csuklyáját, de annyira azért nem, hogy csak a lábakat láthassa. A hím fájdalmas járása kicsit jobban érdekli, mint a fény elől való elbújás.
Csak akkor esik le neki, hogy követte, mikor a másik már kérdés elé is állítja. Azonnal kapkodni kezdi a fejét. Ismerős neki az épület. Emlékszik, hogy mondta is, hogy kell neki új fegyver, de nem gondolta volna, hogy tényleg azonnal a kovácshoz fog rohanni.*
- Hol a fenében vagyunk? *Nem dühösen kérdez, arcára fájdalmas grimasz ül a zavarodottságtól. Egyértelmű, hogy valóban fogalma sincs, hogy merre van az arra. Általában ezt próbálná valahogy titkolni, ürügyet keresni, csak mivel a barakk előtt is már jó ideje kavargott, már nagyon elege van ahhoz, hogy ne tudja, vagy akarja ezt rejtegetni.*


1011. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-17 23:05:47
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Aoneer//

-Eggyel se. *Mondja határozottan. Ebben a kijelentésben persze képviselteti magát némi nemesi gőg, és a faji felsőbbrendűség érzetének teljes skálája.*
-Az orkok vadak, ostobák és szervezetlenek. Erősek ugyan, de ritkán viselnek páncélt a fegyvereik, és technikáik pedig barbárok. Túlerőben, és frontális küzdelemben talán van némi esélyük, de könnyen összezavarodnak, és még könnyebben esnek egymás torkának. Egyszerűen... *Nem tud mást mondani rájuk, pedig keresi egy ideig a megfelelő szót.* Egyszerűek.
-Ha engem kérdezel talán veszélyesebbek szövetségesnek mint ellenségként. *Mondja ezt egy ember akinek legközelebbi találkozása a zöld bestiákkal az volt amikor az alabárdja végével a barakk bejáratáig bökdösött egy szerencsétlenül járt festőt.*
-Mikor lerohanták a várost óriási seregekkel jöttek, egy egész nemzet, csupa fegyveres. Több harcosuk volt, mint ahány kétlábú élt akkor a hegy ezen oldalán. De végül a mágusok megtalálták a megoldást és hazazavarták őket. *Ő legalábbis biztos benne, hogy egy tengernyi zöldség vonulhatott át akkor a sivatagból. Másképp miként is söpörhettek volna el annyi mindent maguk előtt. Ha ez ilyen egyszerű volna akkor már a pusztai nomádok is megtették volna ezerszer.*
-Nem nem szabad szétszedni. *Sóhajtja hangosan. Mikor a gnóm elővesz egy méretéhez nem igazán illő darabot. Persze lehet ez az amit hiába mond a fiúnak. Amúgy nem tudja amaz honnan is akarja elővarázsolni most az ehhez szükséges szerszámokat. Talán képes lenne még azokat is a kovácstól kérni.*
-Ez egy szimpla kétkezes. *Mondja. A fegyver amit a fiú kiszúrt magának nem a legkülönösebb, de nem is a legegyszerűbb, viszont a papucs működését a végén már nem szeretné elmagyarázni. Igaz gyerekkel van, de attól még nem szárazdajka.*
-De ha valami különöset keresel... *Egy darabig olyan mintha a könyvtárban böngészne, és számára ez az is. A hadviselés jegyzéke, a pusztítás kis boltja ahová épp olyan szívesen jár mint az őrség irattárába.*
-Akkor ezt nézd meg. *Vesz elő egy a többinél bonyolultabb szerkezetet. Az egész két egymáson elcsúsztatható részből áll. Az alsón van az íj maga és egy hosszú fogasléccel fogja be a felső rész reteszét, melyre maga a nyíl is elhelyezhető. Az egész szerkezet agya, pedig íves, hajlított, vízszintes. Első pillantásra elég lehetetlen masinának tűnik. Nem lehet felhúzni, nincs normális elsütőszerkezet és képtelenség rendesen az ember vállához illeszteni.*


1010. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-17 06:56:59
 ÚJ
>Kelser UrnUndu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Aoneer//
-Egy gyakorlott ork harcos körülbelül hány városőrrel érne fel? Az átlagot nézve.
*Nem gondolja hogy túlságosan sokkal, hiába tartozik más fajba, hiába nagyobb. Elvégre neki sincs több szeme, vagy több keze, így ha egyszerre támadnak rá, esélytelen az egész, ő is belehal. Sőt, valószínűleg neki is ugyanúgy fáj a számszeríjba. Apropó, számszeríj...*
-Kinézetre egyik sem tetszik túlságosan. Hasznossági szempontból sem túlságosan, nem látok köztük nagy különbséget. Tehát akkor ezeket nem lehet szétszedni?
*Kicsit sajnálkozva mondja, de a remény még mindig ott a hangjában. Végül a kovács talán megengedi neki, hátha... Habár vélhetően elutasító választ kap, próbálkozni mindig kell, amennyiben az nem jár a füle elvesztésével...
Viszont megfogni, közelről megnézni csak szabad, mert ha nem, szükségtelen volt idejönnie.*
-Tehát ez melyik fajta?
*Felemeli a hozzá közeli egyik számszeríjat (Ha szabad, ha nem akkor csak rámutat), és habár meglepődik a súlyán, messze több kell neki hogy megrogyjon, akkor is ha ez nem látszik rajta.*


1009. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-16 20:03:58
 ÚJ
>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Majdnem felcser...//

* Nem tudja, hogy véletlen, vagy szándékosan nem a sebet találta el, de ha képes lenne gondolatot olvasni, most biztosan szélesen vigyorogna, a fájdalmak ellenére is. Mondjuk, vigyorog ő anélkül is, már, hogyha ezt annak lehet nevezni. A lány durcás arca készteti erre, s arcizmai az oldalába nyilalló fájdalom ellenére is képesek szétfeszíteni az ajkait. *
- Na és? Örüljön az a senki, hogy nem kell még ezért is külön kérvényt benyújtani.
* Ha a lány öszvér módra nem enged, hát akkor most bizony emberére, vagyis sötételfjére akadt. Abban viszont egyetérthetnek, hogy egyikük sem akar a kelleténél többet itt dekkolni. A végén még találkozik a vörössel, aki éppen jön a városi őrséghez nyavalyogni, hogy Khan meg akarta erőszakolni. Az nem lenne túl jó. Persze nem ezért aggódik elsősorban, meg nem is aggodalom vezeti a lépteit. *
- Elcsórták a fegyverem, kell szereznem egy másikat.
*Ez már odakint hangzik el, mikor már maguk mögött hagyták a barakkot és a szinte biztos, hogy szemfüles őrlegényt is. Az kéne még csak, hogy ráadásban kérdezgessenek. Nem tudja, hogy megy ez errefelé, a város törvényesebb oldalán, de nem akarja jelenleg tesztelgetni őket. Az majd ráér később is. Ami pedig azt illeti, hogyha már így gondolatba került a dolog, egy szép adagot összegyűjtve a szájában, kiköp egyet, a barakk bejáratát eltalálva.
~ Ezt neked, nyominger. ~
Gondol itt arra az őruraságra, aki a köpése miatt (na meg azért másért is, de az lényegtelen), bekasztlizta.
Az még eszébe sem jut, hogy fajtársa miért követi. Biztosan az is meg akar szabadulni az őrök tekintetétől, s talán egy felé vezet az útjuk is, ezért még nem teszi szóvá a dolgot.
Fogát szívva halad lépésről lépésre a Kovácsműhely felé, mígnem végül csak megpillantja azt. Itt azért már elég gyanús a nőszemély jelenléte. *
- Na mi van, nincs jobb dolgod? Vagy ennyire figyelsz a páciensekre?
* Kérdi felhorkanva, miközben némi nehézség árán, de belöki az épület ajtaját. *


1008. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-16 18:19:54
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kelser//

-Hát azt nem tudhatom, de nem is szeretném megtudni. *Teljesen érthető a dolog, hisz soha életében nem kellett egy ostromlott erődöt tartania. Se házat, se tanyát, se hidat, sőt most is elsősorban nyílt színi csatára készül, az ötven Artheniori harcossal.*
-A város nyolcszáz éve szenvedett ostromot utoljára és akkor földig is rombolták az egészet. Pedig azt mondják akkoriban a városnak még voltak falai és a hadsereg is jobb formában volt mint mostanság. *Az orkok sem lehettek valami nagy stratégák. A helyett, hogy bevették volna magukat Wegtorenbe és Pirtiatesbe pont a legtávolabbi várost szemelték ki maguknak. Nem valami jó ötlet, és meg is lett a böjtje. Ám a tudat, hogy a várost az alapkőtől kellett utánuk újjáépíteni, és a hatalmas Glimriorathan vagyon is elúszott, finoman szólva idegesítő. Elvégre szinte csak állatokról van szó.*
-Egyelőre a fene se tudja mit akarnak az élőholtak. Északon van egy csoportjuk a csonttemetőnél, és délen egy ami lepattant a kikötőről. Ha a déli csapatokkal végzünk, és a csonttemetőben agyonverjük az "ötletgazdát" akkor remélhetőleg nyugodtan vége lesz ennek az egésznek és sosem kerül sor a város ostromára. *Legalábbis ez a terv. Aztán meg ki tudja sikerül e. Védekezés terén eddig számottevő sikereket arattak, ám a fene se tudja milyen lesz, ha egyszer ők kerülnek a támadók oldalára.
Közben kinyitja a kovácsmester műhelyének ajtaját, és el sem hiszi, hogy tényleg itt van, és pont egy gnóm kölköt pesztrál a számszeríjjak ügyében. Hiába úgy látszik át kell gondolnia az életét.*
-Na, tetszik valami? *Kérdezi, a falra mutatva. Ő ugyan nem akar vásárolni semmit, de ha már ilyen jó családba született a fiúnak csak van némi zsebpénze. Persze a falon lévő dolgok valójában csak dísznek és próbának vannak odatéve. Vagyis ha hozzá akar nyúlni egy valódi fegyverhez akkor vagy ezek közül kell választania, vagy vennie kell egy sajátot.*


1007. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-16 16:54:14
 ÚJ
>Kelser UrnUndu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Aoneer//
-És mi számít hosszú ostromnak? Úgy értem nekem ha be lennék zárva valahova egy nap tán a világvége lenne. De az ostromnál mi számít hosszúnak? Egy hét, két hónap?
*A harcászati történelemmel nem foglalkozott eddig még túl sokat, azon a kis, cselt leíró papíron kívül. Habár az is egy hiba volt, egyáltalán nem akarta azt olvasgatni. Mindebből eredően nem tudta milyen a hosszú ostrom, remélhetőleg csak eddig.
Nem szabadkozik hogy nem gondolt harcászati cselekre, ez messze nem az ő asztala. Habár jelenleg semmi sem az ő asztala, de szeretne magának egyet az említett bútorból, valami érdekes dologgal.
Aztán végül minden után a kovácsműhelyhez is elérnek, és itt már biztos benne hogy nem tér vissza a páfrányához. Habár ezt nem sajnálja túlságosan. Elvégre egy őrmester társaságában lehet, van kit zaklatnia a kérdéseivel, és a hőn áhított tudást is megszerezheti a számszeríjakról. A hab a tortán az lehetne, ha még szét is szedhetne egyet...*


1006. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-15 12:49:09
 ÚJ
>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

*Ha más nem azért érdemes betérni, mert még sosem volt kovácsműhelyben, ahol fegyverek meg vértek lennének felhalmozva. Nem mintha nagyon érdekelné, de az a fránya kíváncsi természete egyszerűen idevonzza, meg ha már ez is itt a városban van, és éppen útba esik akkor miért is ne? Nem utolsó sorban innen már csak egy karnyújtásnyira van a Piactér, ami egyértelműen a fiú egyik hanem a kedvenc helyévé vált mióta itt van.
Számára idegenek a szagok, nem tudja mihez kötni, sosem érzett még hasonlót.*
~A Tordemirr család szégyene vagyok.~
*Igen nos ők igen ismert fegyverforgatók, Kai lett csak ilyen "korcs" aki más utakat jár... mellesleg meg kell hagyni egészen tehetséges benne.
Sokat nem fog bolyongani, hanem abban a bizonyos előtérben áll meg ahol a falra vannak akasztva a fegyverek.*
~Egek! Némelyik nagyobb mint én, de szépek. Hogy és nézne ki az én satnya kezeimben bármelyik is.~
*Hiszen azt az egy nyomorult csonttőrét is találta útközben, viszont legalább van nála valami, sosem tudni ha ki akarják rabolni legalább ha más nem mutatóban van... mert amúgy nemigen tudná használni. Viszont aki imádja a fegyvereket és képes is forgatni, annak ez a hely lehet a város fellegvára, a legek lege, ráadásul még az árak sem annyira nagyon vészesek.*
~Na legalább tudom mennyibe kerül egy fegyver. Ezt majd szépen feljegyzem magamnak, hogy ha legközelebb találok valamit tudjam mit ér. Akkor már megnézem mennyi egy csonttőr.~
*Egyébként amennyire lehet észrevétlen marad, nem akar ő nagy feltűnést kelteni, amúgy is csak nézelődik, az meg olyan bután hangzana ha rákérdezne a kovács.*
~Na szép volt jó volt de ideje menni.~


1005. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-10 23:38:01
 ÚJ
>Lewonor Gravak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

*A kovácsműhely, a város fegyverboltja egy ork számára olyan mint az embergyermekek számára az édességbolt. Csak még a boltban a gyerek vagy vesz valamit, vagy kinn marad addig a műhelyben kiakasztott rengeteg gyilkos játékszert bárki kipróbálhatja, már ha nem teszi tönkre, mert akkor nyilván sokba kerülne az egészet kifizetni.
Gravak szemeivel végigtekint a füstölgő kemencén és a kerten, ezzel már meg is győződött róla, hogy a kovács igenis dolgos élőlény, mint amilyen ő is volt egykoron, sok jót hallott felőle azonban személyesen még nem volt alkalma megismerni így ha nem is vár tőle csodát, remélhetőleg, majd olyasmit kap ami egyenértékű azzal amit hajlandó érte kifizetni. Ha pedig emígy áll a helyzet akkor igyekszik majd eleget fizetni egy olyan vértért cserébe ami gátját állja a csatatéri sérüléseknek, és még egy fokkal nagyobb harcossá tudja tenni az orkot. Röviden szólva, legközelebb nem töreti el a vállát egy átokverte buzogánnyal, hanem szerencsésen körberöhögheti a rozsdás fegyverrel dobálódzó élőholtat. Ám ezen álmai előtt még először is be kéne lépnie a házba.
Először kopog a hátsó ajtón, aztán ha nem érkezik válasz akkor óvatosan benyit. Tudja, hogy ez nem a szó szoros értelmében vett bejárat, így egy kicsit aggódik, hogy a kovács esetleg megijed tőle. Ezt elkerülendően pedig talán nem ártana beköszönnie annak a férfinak aki ezt az egészet üzemelteti.*
-Jó napot. Nyitva vannak? *Kérdezi lassan miközben beljebb lép a hátsó raktárhelyiségbe. Itt nem lát semmit ami kedvére való volna. A rúdvasakkal amúgy sem tudna mit kezdeni, megfelelő felszerelés híján, a kis kések, bőrvértek, meg effajta umblat pöckölők pedig egyáltalán nem érdeklik. Neki vért kell. Nagy erős és kemény vért. Ami rá illeszkedik és nem valami cingár lovagra. Márpedig az ő derékbőségére, és testes idomaira csak és kizárólag méretre gyártott páncélt lehet ráhúzni, vagy olyat amit a felvétel során már jól összetépett. Meg amúgy is, ha lenne errefelé olyan ember aki akkora nagy mamlasz mint ő, és neki is éppen páncélt gyártott volna a kovács Gravak számára az is kevés lenne. Elvégre ha olyan vértet akar venni ami legjobban véd akkor olyan vértet kell vennie amit ő pont elbír. Ez pedig többszöröse annak mint amit egy átlag ember képes magára ölteni. Az ő vértje akár háromszor nehezebb ezáltal pedig háromszor vastagabb és háromszor ellenállóbb is lehet. Olyan vért amiben semmi sem tud kárt tenni, legalábbis neki ez az elképzelése.*
-Vásárolni jöttem. *Teszi még hozzá majd az óvatos lépteket egyre bátrabbak váltják fel és hamarosan, két újabb ajtó átlépése után megérkezik oda ahová eleve el akart menni, vagyis az előtérbe.*
-Áh, megtaláltam. *Mondja félig a kovácsnak, félig a fegyverekkel teleaggatott falnak. Mindkettővel öröm találkozni. Egy nap talán Gravaknak is ekkora fala lesz, épp csak az ő falán nem áruminták hanem trófeák lesznek láthatók, lévén nem gyárt semmit, már persze ha megéli azt a napot.*
-Vértet szeretnék vásárolni. Nagy vértet, erős vértet. Amekkorát csak elbírok. *Mondja és várja mit reagál a kovács. Sisakja ugyan már van, de lehet arra is ráférne egy kis felújítás, kipofozás, mert a rajta lévő kecskefejet akár kipótolhatná némi fémmel, és hadvezérhez illő nagy szarvakkal.
Itt egy elég hosszú közjáték következik, amely során a kovács a páncél típusáról kérdezősködik, amíg az ork, csak azt hajtogatja, hogy erős legyen olyan erős amilyet a kovács csak csinálni tud, mert különben levágják őt a csatában. És persze a jó mesterembernek le kell mérnie Gravak karvastagságát, derékbőségét, nyakát, vállait amit csak fenntartásokkal visel el. Nyilván nem szereti, ha egy ember ujjai motoznak csupasz hátán, de megérti mire kellenek a méretek, meg nyilván az ember számára sem egy leányálom a mocskos ork bőrt tapogatni. Aztán rátérnek az anyag fatájára, a kinézetre, és minden olyan dologra amit a hadvezér tárcája még elvisel.*
-Sok élőholtat levágtam északon, ezért sok pénzem van. Most veszek belőle egy vértet, hogy legközelebb ne keljen megsérülnöm a csaták során. *Magyarázza a dolgokat a zöldbőrű, miközben egy termetes pallost forgat fél kezében. Kétkezes emberi pallos, ám neki meg se kottyan a használata és talán egy nap be is szerez egyet a vért mellé, épp csak most neki meg a kovácsnak is arra kell koncentrálniuk ami a legfontosabb. Vagyis a nagy, erős ork páncélra. Bizony eltelik két óra is mire mindenben megállapodnak.
Hagrarral alkonyatkor kell találkoznia odakint a főtéren és egy törzsfőnök elől nem szabad elkésni. Tiszteletlenség vele szemben és a törzsük ügyével szemben is. Ráadásként neki még a piacra is be kell ugrania két reménybeli ökörért, meg találni valami gyógyítót, mely utóbbiban nem nagyon bízik. Szerencsére még ezekre is bőven van ideje, csak azt nem tudja miként keveredik majd vissza Artheniorba akkorra amikor a vértezet elkészül. Talán megfűzhetné a vezért, hogy maradjanak még néhány hetet, vagy felszerelhetné a harci szekeret és rögvest azzal vágtathatna be a város melletti tisztásra. És akkor lenne jármű amivel hazaszállíthatná a védőfelszerelést, meg amivel majd vihetné magát a csatatérre ha már rajta van az a sok vas. Gyalog elvinni innen a füves pusztáig bizony sok időbe tellene.*


1004. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-06 13:04:00
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Sylweran//

*Nem látták, ez tény és való. Számára magától értetődő volt hogy tudni fogják ki ölte meg, hiszen neki mesélte a lány... Így jobban belegondolva persze teljesen igaza van az elfnek. Bárki másnak is mesélhették. Bárki letörhette az állkapcsát a medvének és bárki kitörhette a nyakát, miből gondolnák hogy ő tette? Ezt nem gondolta igazán végig. Most már mindegy, majd legközelebb jobban kiterveli ha hasonló helyzetbe kerül, bár igazán reméli hogy nem lesz ilyen.*
~ A jó cselekedet önmaga jutalma, nem kell hogy tudják ki volt. ~
*Nyugtatgatja magát amennyire tőle telik. Eredetileg amúgy is csak azért tette hogy a családnak jó legyen, és ez mindenképpen így történt. Vállat von inkább és ismét csak maga elé dünnyögve jegyzi meg, hogy "nem volt haszontalan". Különös ez a helyzet, kicsit úgy beszél vele az elf mintha egy buta kislány lenne. Ez persze többé-kevésbé igaz is, és nem is tudatosul benne a dolog. Nem nagyon beszéltek még így vele, teljesen új neki a helyzet. Nem esik jól neki hogy megdorgálják, ostobának tartják, de még mindezek ellenére is magával hívja az elf és most is ott a mosoly a szája szélén... Hálás neki amiért megtűri maga mellett. Mindezen érzéseit azonban teljesen háttérbe szorította a felkérés és a lehetőség amit kap. Eszébe sem jutott volna hogy emiatt örökre együtt kellett volna maradniuk, de ha így kiemeli a lehetőséget az elf, pláne a "kötelezne" szó használatával, úgy értelmezi hogy Sylweran ezt szeretné. Jó tudni hogy nem elvárás, de ezek szerint nincs a férfi ellenére a lehetőség és ez leírhatatlan örömmel tölti el a szívét. Csak az a kis kérdés bujkál még mindig a háttérben, hogy miért?*
- Majd megpróbállak nem megnyomorítani.
*Szélesen vigyorog és már nem is próbálja elrejteni. Ennek az egésznek a fényében a kovács műalkotásai teljesen érdektelenné lesznek, el is indul az ajtó felé és ismét kitárja azt az Sylweran előtt.*
- Menjünk akkor készülődni. Ismered az északi vidéket, lesznek táborok, falvak, más városok?
*Nem ártana lassan megnéznie neki is egy térképet, legalább arról legyen fogalma hogy hol vannak és merre mennek, de amíg az elf nyomában marad, úgyis lesz aki vezesse.*

A hozzászólás írója (Fényvér Shiriqa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.06 13:04:15


1003. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-06 12:37:27
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Shiriqa//

- Na igen... és látták? *teszi fel a nagy kérdést az elf. Tudja, hogy a lánynak talán rosszul esik amit most mond, de muszáj, hogy szembesítse a kemény valósággal, hogy a sarkára tudjon állni. Hiszen a lány nem ezt érdemelné, amit kap, kapott... és talán kapni is fog még. Tudnia kell, hogyan védje meg magát, és nem csak a kardokkal.*
- Mert így, hogy elbujdostál, csak annyit vehettek észre, hogy "hé, elpatkolt a medve... együk meg!". *mondja ki a szomorú tényeket.*
- Te jót akartál, és jót is tettél... de a kutya se tud róla, sajnos. Ez pedig minden bizonnyal önzetlen... ám haszontalan cselekedet. És hidd el nekem, ezek a szegény parasztok attól is megrettennek, ha szemölcs nő a lábujjukra, mert boszorkányságot, babonát vagy szemmel verést vélnek látni benne... *mondja némiképp morcosan, ahogy belegondol néhány dologba amely vele is megtörtént már. A férfi így tapasztalatból beszél, mint mindig. Ilyenkor ébred rá, mennyi primitív ember van.*
- Meg kell nekik mondani, hogy mi van, akkor fogják csak tudni. Különben rád verik, hogy valami ork vagy, vagy hegyomlás, és holnapra már az egész vidék attól zeng, hogy micsoda mészáros rémség vagy, amikor nem is tettél semmit. Egyébként pedig mondtam már, hogy nem vagy szörny. Ezt verd ki a fejedből, és ha továbbra is szívesen maradnál velem, akkor ne halljam ezt többet. *mondja kissé szigorúan talán, de egy félmosolyt mégis csak hozzátesz a végén, hogy lássa a lány, nem gondolja ő komolyan, hogy elzavarná, csak próbálja vele megértetni, hogy ne nézze le magát ennyire. Aztán kellemesebbre vált a téma... s mikor Shiriqa igen mond a félig meddig felkérésére, elfordul egy kis kerek pajzs felé, hogy elrejtse vigyorát. De amint visszafordul kis idő elteltével, nem tudja nem észrevenni, hogy a másik is ugyanígy örül a dolognak. Nem jegyzi meg azért. Inkább a kérdésre válaszol.*
- Nem pont ezeket a szavakat használtam volna. *próbál nyomban mentegetőzni, nehogy Shiriqa azt higgye, Sylweran nem gondolja igazi harcosnak.*
- De ha úgy vesszük, és érdekel is a dolog... akár. *von vállat.*- Persze ez még nem kötelezne rá, hogy velem maradj örökre, ne aggódj. De ha így döntenél, lehet, hogy harcolnunk is kéne egymással. *somolyog, hiszen nem rég volt még, hogy az óriás megijedt a lehetőségtől, hogy betörnék egymás koponyáját a gyakorlótéren.*


1002. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-06 12:23:45
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Sylweran//

~Átgázolni?~
*Ő nem gondolkodott ennyit ezen. Meg hát, benne sosem ötlött fel hogy átgázolnának rajta. Nem látták szívesen, akkor elment, nem akart ő senkit zavarni. Hiába különleges, azért nem lesz arról híres hogy kifejezetten gyorsan forog az esze. A beszélgetés közben nem sokat néz az elfre, néha oda-odapillant, de inkább ő is a kovács remekműveivel van elfoglalva. Nem játszotta végig ezt az egész gondolatmenetet magában amikor az eset történt. A lány azt mondta jó emberek, nem volt oka kételkedni. Azt hogy tőle féltek és elzavarták, természetesnek gondolta, nem rótta fel nekik vétségként. Hiszen mindenhol ezt látta, az volt a normális hogy tőle félnek.*
- Azért nem biztos hogy a szülő hibája...
*Dünnyögi ő is csak úgy maga elé, ezzel védve döntését.*
- Sok más oka lehet. Ha pedig látják hogy egy ilyen szörny önzetlenül jót tesz velük, a következő arra tévedővel talán másként bánnak majd.
*Nem is annyira Sylwerannak mondja de biztosan hallja az elf. Túlságosan jól érvelt a férfi és ostobának érzi magát amiért úgy tett ahogyan, el kell hitetnie magával hogy jól cselekedett. A kínosabb témát rögtön maga mögött is hagyja, nem reagál rá sőt ekkortájt kifejezetten kerüli hogy ránézzen társára. Egészen addig amíg meg nem kéri hogy tartson vele. Ő legalábbis így értelmezi a szavakat, inkább kérésnek mint kérdésnek. Meg is lepődik, bár reménykedett benne hogy így lesz, ha talál valami tennivalót az elf. Legalább lesz egy célja, ráadásul jó célja, fel is derül arca a lehetőségre.*
- Rendben.
*Fordul ismét egy teljesvért felé mintha csak félvállról, jobb dolog híján egyezne bele, de közben észre sem veszi hogy már-már vigyorog. Eltart pár másodpercig amíg kihámozza az elhangzottakból hogy miről is lehet szó pontosan, de nem biztos benne hogy jól érti, így kissé bátortalanul fordul ismét a férfi felé hogy visszakérdezzen.*
- Ki akarsz tanítani szörnyvadásznak?


1001. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-06 11:57:35
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Shiriqa//

*Sylweran megvonja a vállát. Hiszen nem tudja mit és miből meg minek venne az óriás, de ha nem hát nem. Nézelődni is szabad, és ő is megteszi ezt, bár inkább csak a vértek és szablyák iránt érdeklődik.*
- Létezik. *adja meg a választ.*- A kedvesség jó ugyan... de ha valaki túlságosan az, könnyen átgázolnak rajta. *hajol közelebb egy vaskos láncinghez, és megállapítja magában, hogy ez nem az a fajta vért, aminek a hordása jólesne a számára. Inkább mozog szabadabban, és tér ki a támadás elől, mint, hogy eltalálják és legyen ami jobban felfogja azt.*
- És mert nem láttak szívesen és egy kancsó vizet se tudtak neked adni, ami igazán nem kerül senki aranyába, cserébe levadásztad nekik a medvét. *jegyzi meg miközben egy hosszú kard felé fordul.*
- Persze a gyerekek miatt, igen... jó cselekedet... de a szüleik nem érdemelték meg. És ki tudja, milyen emberek valójában. Lehet azért szegények, mert az apjuk mindig elitta vagy elkártyázta a pénzt. Vagy mert egy szakajtóra való gyereket csináltak, amit már nem tudtak eltartani, és tisztes munka helyett siránkoztak. Nem a gyermek hibája... de a szülőé biztosan.
*Ekkor pedig elhangzik a különös mondat. Sylweran pedig meglepetten rápillant Shiriqára. Annyira furcsállja, hogy hirtelen nem is tud mit mondani rá.*
- Nincs mit.
*Nem a legjobb válasz, annyi szent.*
- Ezt nem kell megköszönnöd... ha nem érezném jól magam veled, nem lennék itt. *jelenik meg egy halvány, kedves mosoly az arcán. De ő is segít elterelni a szót a lánynak, hogy kevésbé legyen neki kínos, Syl számára pedig furcsa ez a kijelentés.*
- Most még nincs... de igazából arra gondoltam... hogy úgy hallottam, észak felé elég sok az élőholt, és megnehezítik az ottani helyzetet... talán el kellene nézni arra, hogy vadásszak kicsit... esetleg kaphatok értük némi aranyat valakinél. *terelődik tekintete ismét a fegyverek felé.*
- Ha van hozzá kedved... velem tarthatnál. *hozza fel a dolgot csak úgy, mellékesen. Igazából tényleg örülne a lány társaságának, még ha tart is tőle kissé, hogy milyen volna a vadászat kettesben. De egyszer mindent ki kell próbálni. És hasonló helyzetekben dolgozott már csapatban... s ha jobb szeret is egyedül, néha az is jól jön, ha nincs maga az ember. Vagy az elf.*
- Együtt is dolgozhatnánk... ha érdekel, amit csinálok... talán segíthetek is neked benne... *dünnyögi, arasznyira közel hajolva egy tőr markolatához.*
- Igazából gondoltam rá, hogy másoknak is segítenék benne egyszer... kevés a szakmabeli... nem ártana egy kis vérfrissítés...


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066