Nincs játékban - Könyvtár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Könyvtár | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-30 22:39:54
Üzenet elküldve: 2017-05-30 22:39:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Fekete vér//
*A férfi töretlenül mosolyogva hallgatja a kérdéseket és nem késik a válasszal sem. Az olyan sötételf modorában beszél, aki tudja, hogy a másik a markában van, ezért megengedheti magának, hogy eltűrje az arcátlanságot, hiszen a végén úgyis az lesz, amit Ő akar.*
-Ahogy mondtam, heten lesznek a testvéreim. Biztosan lesznek velük testőrök is, de ők csak a villában lesznek, a tanácskozáson csak a fivéreim vesznek részt. A villát majd részletesen elmagyarázom, hogy hol találod. Egy két szintes épület, a homlokzatát fekete szobrok díszítik. Hajdanán együtt építettük a fivéreimmel, hogy közös lakásunk legyen, de aztán máshogy alakultak a dolgok.
*Mintha egy árnyalatnyi nosztalgikus felhang lenne a beszédében.*
-Az ülésrendet nem tudom előre, de mindenki maszkban lesz. A maszk színéből, alakjából tudod megmondani, hogy ki kicsoda. Annak a bátyámnak, aki a Te célpontod, a maszkja varjat formáz.
*A rohamot kissé meglepetten, hátrébb húzódva nézi végig. Mikor a lány újra megszólal, felvont szemöldökkel szólal meg.*
-Mondhattad volna, hogy eszelős vagy. Így inkább nem bíznék rád feladatot. Ha ezt tudom, a drága mérget sem pazarolom rád.
*Feláll, csalódott mozdulattal leporolja a ruháját.*
-Jobb, ha inkább valaki mást keresek. Te pedig élvezd ki az utolsó napjaid! Bár ezek szerint neked megváltás lesz a halál.
*A felszólításra még mindig felvont szemöldökkel torpan meg.*
-Ez a kis produkciód nem győzött meg arról, hogy a továbbiakban együtt kellene működnöm veled. *Úgy beszél, mintha csak egy hétköznapi üzletről lenne szó és nem a lány életéről.* Ha baj van a fejeddel, mi a garanciám arra, hogy rendesen elvégzed a feladatod? Nem szeretem őrültekre pazarolni az időmet.
*A férfi töretlenül mosolyogva hallgatja a kérdéseket és nem késik a válasszal sem. Az olyan sötételf modorában beszél, aki tudja, hogy a másik a markában van, ezért megengedheti magának, hogy eltűrje az arcátlanságot, hiszen a végén úgyis az lesz, amit Ő akar.*
-Ahogy mondtam, heten lesznek a testvéreim. Biztosan lesznek velük testőrök is, de ők csak a villában lesznek, a tanácskozáson csak a fivéreim vesznek részt. A villát majd részletesen elmagyarázom, hogy hol találod. Egy két szintes épület, a homlokzatát fekete szobrok díszítik. Hajdanán együtt építettük a fivéreimmel, hogy közös lakásunk legyen, de aztán máshogy alakultak a dolgok.
*Mintha egy árnyalatnyi nosztalgikus felhang lenne a beszédében.*
-Az ülésrendet nem tudom előre, de mindenki maszkban lesz. A maszk színéből, alakjából tudod megmondani, hogy ki kicsoda. Annak a bátyámnak, aki a Te célpontod, a maszkja varjat formáz.
*A rohamot kissé meglepetten, hátrébb húzódva nézi végig. Mikor a lány újra megszólal, felvont szemöldökkel szólal meg.*
-Mondhattad volna, hogy eszelős vagy. Így inkább nem bíznék rád feladatot. Ha ezt tudom, a drága mérget sem pazarolom rád.
*Feláll, csalódott mozdulattal leporolja a ruháját.*
-Jobb, ha inkább valaki mást keresek. Te pedig élvezd ki az utolsó napjaid! Bár ezek szerint neked megváltás lesz a halál.
*A felszólításra még mindig felvont szemöldökkel torpan meg.*
-Ez a kis produkciód nem győzött meg arról, hogy a továbbiakban együtt kellene működnöm veled. *Úgy beszél, mintha csak egy hétköznapi üzletről lenne szó és nem a lány életéről.* Ha baj van a fejeddel, mi a garanciám arra, hogy rendesen elvégzed a feladatod? Nem szeretem őrültekre pazarolni az időmet.
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-26 20:26:47
Üzenet elküldve: 2017-05-26 20:26:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete vér//
*Majd-majd beleásít az újabb sztorizgatásba, közben fejben számolja a másodperceket.*
- Hányan vannak? Hány "villát" kell átnéznem, hogy rájöjjek melyikben lesznek? Hol fog ülni a célpont? *Feltételezve, hogy megszokottan mindenki a saját helyén ül, ahogy az nagyobb családoknál szokás, most is ki meri mondani, hogy valószínű így van. Bár ezt a fickót elnézve az egész családja egy elme roggyant vadállat.*
- És hol lesz üzenet, ahol megtudom hol az ellenszerem? *Az utolsó szót fogai közt morzsolja akár a kukoricát, asztal alatt ökölbe szorított kezén kifehéredett ujjai vájnak véres nyomot tenyerébe.*
- Tettre kész? *A megszokott humora most elő akarna rukkolni valamivel, amit Nuk egy vállon bokszolással díjazná. Lélegzetvételnyi vacillálás után dönt csak úgy, hogy inkább nem poénkodik.* Nos, igen. *Fújja ki a szavakat, melyekből szinte érezni, hogy sokkal több mondanivaló állt volna mögötte. ~Nem ér annyit...~ Elkeseredett és dühös, amiért még a saját fajtája is így bánik vele. ~Nem elég, hogy...~ Képszakadás, Tännek bevillannak a régi emlékei, fejét fogva hajol le az asztalra. Zihálva kapkod levegőért, egy szór ismétel alig hallhatóan.*
- Taereios, Taereios, Taereios... *A bátyja neve. Lassan nyugtatja magát, légvételét és egyre nyugodtabbá teszi. Talán percek telnek el, mire kiegyenesedik, kócossá vált haja ziláltan omlik arcába. Hányinger kerülgeti, fogalma sincs, ez most valami hatása annak a méregnek, vagy csak szimplán megint megkattant. Száját fogva szív mélyeket a friss, papírszagból ott a könyvtár egy eldugott sarkában. ~Jó, csak számold az időt. Tudod kell, mennyi maradt hátra belőle.~ Magában haladva a másodpercekkel mulasztja el a hányingerét, persze tudja, nem sokáig. Sietnie kell, ha megint rátörnek a múltbéli dolgok nem csak suttogni és hányni fog.*
- Siessünk, kérlek. Térj a tárgya. *Mondja elfojtott hangon, amikor is megkordul a gyomra. Hangja lágyan cseng, nem fenyegetően, nem haragosan. Úgy, mint aki anyját kéri, hogy készítsen egy meleg teát. Úgy, ahogy ő soha nem kérlelt így senkit.*
*Majd-majd beleásít az újabb sztorizgatásba, közben fejben számolja a másodperceket.*
- Hányan vannak? Hány "villát" kell átnéznem, hogy rájöjjek melyikben lesznek? Hol fog ülni a célpont? *Feltételezve, hogy megszokottan mindenki a saját helyén ül, ahogy az nagyobb családoknál szokás, most is ki meri mondani, hogy valószínű így van. Bár ezt a fickót elnézve az egész családja egy elme roggyant vadállat.*
- És hol lesz üzenet, ahol megtudom hol az ellenszerem? *Az utolsó szót fogai közt morzsolja akár a kukoricát, asztal alatt ökölbe szorított kezén kifehéredett ujjai vájnak véres nyomot tenyerébe.*
- Tettre kész? *A megszokott humora most elő akarna rukkolni valamivel, amit Nuk egy vállon bokszolással díjazná. Lélegzetvételnyi vacillálás után dönt csak úgy, hogy inkább nem poénkodik.* Nos, igen. *Fújja ki a szavakat, melyekből szinte érezni, hogy sokkal több mondanivaló állt volna mögötte. ~Nem ér annyit...~ Elkeseredett és dühös, amiért még a saját fajtája is így bánik vele. ~Nem elég, hogy...~ Képszakadás, Tännek bevillannak a régi emlékei, fejét fogva hajol le az asztalra. Zihálva kapkod levegőért, egy szór ismétel alig hallhatóan.*
- Taereios, Taereios, Taereios... *A bátyja neve. Lassan nyugtatja magát, légvételét és egyre nyugodtabbá teszi. Talán percek telnek el, mire kiegyenesedik, kócossá vált haja ziláltan omlik arcába. Hányinger kerülgeti, fogalma sincs, ez most valami hatása annak a méregnek, vagy csak szimplán megint megkattant. Száját fogva szív mélyeket a friss, papírszagból ott a könyvtár egy eldugott sarkában. ~Jó, csak számold az időt. Tudod kell, mennyi maradt hátra belőle.~ Magában haladva a másodpercekkel mulasztja el a hányingerét, persze tudja, nem sokáig. Sietnie kell, ha megint rátörnek a múltbéli dolgok nem csak suttogni és hányni fog.*
- Siessünk, kérlek. Térj a tárgya. *Mondja elfojtott hangon, amikor is megkordul a gyomra. Hangja lágyan cseng, nem fenyegetően, nem haragosan. Úgy, mint aki anyját kéri, hogy készítsen egy meleg teát. Úgy, ahogy ő soha nem kérlelt így senkit.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-23 18:22:05
Üzenet elküldve: 2017-05-23 18:22:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Fekete vér//
*A lány szavaira a férfi elvigyorodik, arcán megint szétterül az a gúnyos, gonosz kifejezés.*
-Tetszik, hogy ilyen tettre kész vagy. Úgy látszik, az évek alatt nem kopott az ítélőképességem, jól választottam a tömegből. A kérdésed jogos. Nem akarom minden testvéremet megöletni, dehogy akarom. Csak a bátyámat, aki kiforgatott mindenemből, aki miatt háttérbe szorultam. Őt akarom holtan, igen, őt akarom a vérébe fagyva látni. *Még a nem túl ideális fényviszonyok mellett is látszik, hogy szeme mohón kitágul, bizonyítékaként a nehezen uralt bosszúvágynak. Aztán eltelik pár pillanat és a férfi máris újra mosolyog.*
-Ahogy említettem, most kitűnő alkalom ígérkezik a bosszúra. Minden évben összegyűlünk, hogy megvitassuk közös ügyeinket. Én persze nem vagyok hivatalos, de az időpontról tudok. Mostantól számítva a harmadik estén egy vacsorára gyűlnek össze egyikük villájában. Ott lesz alkalom lecsapni, ott kell neked is cselekedned. Éjfélig el kell végezned a feladatot, hogy még legyen időd bevenni a méreg ellenszerét, különben... *Halkan felnevet.* Különben elbukod a fizetséged.
*Tart egy kis szünetet, hátradől és egy kis mosollyal figyeli a lányt.*
*A lány szavaira a férfi elvigyorodik, arcán megint szétterül az a gúnyos, gonosz kifejezés.*
-Tetszik, hogy ilyen tettre kész vagy. Úgy látszik, az évek alatt nem kopott az ítélőképességem, jól választottam a tömegből. A kérdésed jogos. Nem akarom minden testvéremet megöletni, dehogy akarom. Csak a bátyámat, aki kiforgatott mindenemből, aki miatt háttérbe szorultam. Őt akarom holtan, igen, őt akarom a vérébe fagyva látni. *Még a nem túl ideális fényviszonyok mellett is látszik, hogy szeme mohón kitágul, bizonyítékaként a nehezen uralt bosszúvágynak. Aztán eltelik pár pillanat és a férfi máris újra mosolyog.*
-Ahogy említettem, most kitűnő alkalom ígérkezik a bosszúra. Minden évben összegyűlünk, hogy megvitassuk közös ügyeinket. Én persze nem vagyok hivatalos, de az időpontról tudok. Mostantól számítva a harmadik estén egy vacsorára gyűlnek össze egyikük villájában. Ott lesz alkalom lecsapni, ott kell neked is cselekedned. Éjfélig el kell végezned a feladatot, hogy még legyen időd bevenni a méreg ellenszerét, különben... *Halkan felnevet.* Különben elbukod a fizetséged.
*Tart egy kis szünetet, hátradől és egy kis mosollyal figyeli a lányt.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-22 19:30:09
Üzenet elküldve: 2017-05-22 19:30:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete vér//
*Ahogy a férfi odavezeti őt egy nagyon eldugott sarokba, mondhatni nyugodtan foglal helyet. Türelmesen nézi, ahogy az valami sötét könyvben kezd olvasgatni, bár tudja, hogy ezzel folyamatosan csak telik az az idő, amit mind arra tölthetne, hogy megtegye, amit akar. Mikor a sötétség végre belekezd, nagyon erősnek kell lennie, hogy elnyomja feszült, feldúlt sóhaját. Végül egy mély levegőt vesz, amit hallhatatlanul fúj ki. Igazából marhára nem érdekli a másik története, magasról tesz arra, hogy a testvérei egy ilyen aljas és megátalkodott személyt így hátba támadtak. A "jogosan az enyém" szavakra ismét a szemöldöke akarna magasba szökni, de erőnek erejével fogja vissza magát.*
- Világos. *Mondja, a lehető legnyugodtabban, hogy ne legyen feltűnő, mennyire elege van az egészből. ~Szegény. Magányos, elvették tőle, ami az "övé" és azt hiszi fényt vihet az életébe ha szúráspróbaszerűen megpróbálja más életét is tönkre tenni. Remek.~ Összekulcsolja ujjait az asztalon, várakozik, folytatja-e a másik, vagy megint nekiáll húzni az időt.*
- Szóval, minden testvéredet halottként akarod látni három napon belül, vagy elég csak a főszál mozgatóját? *Kérdezi, hátha ezzel rövidebbre veheti ezt a beszélgetést. Neki annyit kell tudnia, hol találja meg, hogy néz ki, vagy ehelyett a nevét. Illetve, ha egyéb kívánság van, amit nagyon nem akar kapni a selyemtől, akkor azt. Csak nagyon kivételes emberek kedvéért folyamodik ahhoz, hogy idejét úgy alakítsa, hogy extra dolgokhoz jussanak. Meg persze ahhoz több pénz kell. Ez esetben semmit sem fog kapni. ~"Az életed elég drága, nem édes?"~ Ha nem lenne ott a másik, fintorogna hozzá, mert szinte hallja, hogy csak ezt kapná válaszul. Ha mesél még valamit a családjáról, a felét nem is hallja meg a gondolataitól, csak egy-két szót ragad ki belőle. Mikor majd a tárgyra tér, felébred a mély álomból és minden figyelmét a másiknak szenteli.* ~Én fattyú...~
A hozzászólás írója (Tänoma Räyoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.22 19:33:02
*Ahogy a férfi odavezeti őt egy nagyon eldugott sarokba, mondhatni nyugodtan foglal helyet. Türelmesen nézi, ahogy az valami sötét könyvben kezd olvasgatni, bár tudja, hogy ezzel folyamatosan csak telik az az idő, amit mind arra tölthetne, hogy megtegye, amit akar. Mikor a sötétség végre belekezd, nagyon erősnek kell lennie, hogy elnyomja feszült, feldúlt sóhaját. Végül egy mély levegőt vesz, amit hallhatatlanul fúj ki. Igazából marhára nem érdekli a másik története, magasról tesz arra, hogy a testvérei egy ilyen aljas és megátalkodott személyt így hátba támadtak. A "jogosan az enyém" szavakra ismét a szemöldöke akarna magasba szökni, de erőnek erejével fogja vissza magát.*
- Világos. *Mondja, a lehető legnyugodtabban, hogy ne legyen feltűnő, mennyire elege van az egészből. ~Szegény. Magányos, elvették tőle, ami az "övé" és azt hiszi fényt vihet az életébe ha szúráspróbaszerűen megpróbálja más életét is tönkre tenni. Remek.~ Összekulcsolja ujjait az asztalon, várakozik, folytatja-e a másik, vagy megint nekiáll húzni az időt.*
- Szóval, minden testvéredet halottként akarod látni három napon belül, vagy elég csak a főszál mozgatóját? *Kérdezi, hátha ezzel rövidebbre veheti ezt a beszélgetést. Neki annyit kell tudnia, hol találja meg, hogy néz ki, vagy ehelyett a nevét. Illetve, ha egyéb kívánság van, amit nagyon nem akar kapni a selyemtől, akkor azt. Csak nagyon kivételes emberek kedvéért folyamodik ahhoz, hogy idejét úgy alakítsa, hogy extra dolgokhoz jussanak. Meg persze ahhoz több pénz kell. Ez esetben semmit sem fog kapni. ~"Az életed elég drága, nem édes?"~ Ha nem lenne ott a másik, fintorogna hozzá, mert szinte hallja, hogy csak ezt kapná válaszul. Ha mesél még valamit a családjáról, a felét nem is hallja meg a gondolataitól, csak egy-két szót ragad ki belőle. Mikor majd a tárgyra tér, felébred a mély álomból és minden figyelmét a másiknak szenteli.* ~Én fattyú...~
A hozzászólás írója (Tänoma Räyoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.22 19:33:02
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-19 12:55:02
Üzenet elküldve: 2017-05-19 12:55:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Fekete vér//
*A férfi a Könyvtárba vezeti a lányt, azon belül is a legcsendesebb sarokba. Ott helyet mutat neki az egyik asztal mellett, Ő pedig az egyik polchoz lép és leemel róla egy könyvet. A borítón a sötét színek dominálnak, de a cím aranyozott betűkkel van szedve. "A mélység krónikái", ez a címe, alatta pedig évszámok, melyek az elmúlt ötven évet jelölik. A férfi belelapoz, egy-két percre mintha a lányról is megfeledkezne, úgy böngészi a lapokat. Aztán becsukja a könyvet és a borító fölött a lányra mosolyog.*
-Fajtámból való vagy, ismered hát a természetünket, vágyainkat, nem lesz idegen, amit mondani fogok. De ha igen, ha valami véréből kivetkőzött, magának hazudó fattyú vagy, az sem érdekel. A lényeg a következő:
10 éve érkeztünk a városba. Mindegy, hogy honnan, mindegy, hogy miért. Nyolcan voltunk testvérek. Itt, a városban üzletelni kezdtünk, mindenki olyan területen, amihez értett. Megesküdtünk, hogy sosem törünk egymás ellen, nem igyekszünk elvenni egymás üzleteit, szóval szövetségesek, testvérek maradunk, bármi történjen. De aztán egyik bátyám kapzsisága erősebbnek bizonyult a vér szavánál. Több testvérünket is maga mellé állította és hazugságokkal, fenyegetéssel rávette őket, hogy engem tagadjanak ki és vegyék el, ami az enyém.
*Itt megáll, színpadiasan sóhajt egyet.*
-Megélek én a csupasz sziklán is, de azt nem állhatom, ha elveszik, ami jogosan az enyém. Bosszút esküdtem. De dolgozik bennünk az ősi ösztön, a testvéreim sem mutatkoznak, az áruló bátyám meg főleg nem. Szóval sokáig nem volt lehetőségem arra, hogy beteljesítsem a bosszút. De most eljött az én időm!
*Tart egy kis szünetet, aztán a lány szemébe fúrja tekintetét.*
-Eddig világos? Van valami kérdésed?
*A férfi a Könyvtárba vezeti a lányt, azon belül is a legcsendesebb sarokba. Ott helyet mutat neki az egyik asztal mellett, Ő pedig az egyik polchoz lép és leemel róla egy könyvet. A borítón a sötét színek dominálnak, de a cím aranyozott betűkkel van szedve. "A mélység krónikái", ez a címe, alatta pedig évszámok, melyek az elmúlt ötven évet jelölik. A férfi belelapoz, egy-két percre mintha a lányról is megfeledkezne, úgy böngészi a lapokat. Aztán becsukja a könyvet és a borító fölött a lányra mosolyog.*
-Fajtámból való vagy, ismered hát a természetünket, vágyainkat, nem lesz idegen, amit mondani fogok. De ha igen, ha valami véréből kivetkőzött, magának hazudó fattyú vagy, az sem érdekel. A lényeg a következő:
10 éve érkeztünk a városba. Mindegy, hogy honnan, mindegy, hogy miért. Nyolcan voltunk testvérek. Itt, a városban üzletelni kezdtünk, mindenki olyan területen, amihez értett. Megesküdtünk, hogy sosem törünk egymás ellen, nem igyekszünk elvenni egymás üzleteit, szóval szövetségesek, testvérek maradunk, bármi történjen. De aztán egyik bátyám kapzsisága erősebbnek bizonyult a vér szavánál. Több testvérünket is maga mellé állította és hazugságokkal, fenyegetéssel rávette őket, hogy engem tagadjanak ki és vegyék el, ami az enyém.
*Itt megáll, színpadiasan sóhajt egyet.*
-Megélek én a csupasz sziklán is, de azt nem állhatom, ha elveszik, ami jogosan az enyém. Bosszút esküdtem. De dolgozik bennünk az ősi ösztön, a testvéreim sem mutatkoznak, az áruló bátyám meg főleg nem. Szóval sokáig nem volt lehetőségem arra, hogy beteljesítsem a bosszút. De most eljött az én időm!
*Tart egy kis szünetet, aztán a lány szemébe fúrja tekintetét.*
-Eddig világos? Van valami kérdésed?
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-17 02:14:30
Üzenet elküldve: 2017-05-17 02:14:30
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
*Nem igazán tudja, honnan jött ilyen hirtelen az ötlete, mert ő a maga részéről bele se szokott gondolni, hogy más inkább a könyvtár dohos levegőjét szívja, ha valami irományt szeretne alkotni. Persze kényelmes, mert asztalok és székek, szemben a templom külső részével, ahol meg ugye legjobb esetben is a padon ülhet az ember, és az ölében írhat (bár Lorew továbbra is sokkal jobban preferálja a földet). Kár, hogy a mágia terén nem így vélekedik, akkor bizonyára a földmágia terén is tökéletesítette volna a tudását, és nem érte volna be félmunkával. Az viszont valahogy nem igazán nyerte el a tetszését. A hold és a víz más dolog, azok hasznosak, és élvezetes volt tanulni őket, de a földmágia, nos... Az olyan távoli dolog. A határozottság nem az erőssége, éppen így a szilárd akarat sem, főleg a mostani időkben, amikor amúgy is teljesen labilis az idegállapota. Szerencsére az utóbbi időben kezdi újból jól érezni magát, és remekül visszarázódott már a szerepébe is, felöltötte a maszkot újból, amit nap mint nap a világ felé mutat. Ha ennek bizonyságát kérné valaki, aki az élete történetét papírra veti, egyszerűen rámutatna a fejezetre, ahol a gnómmal beszélgetett. Tökéletesen hozta a formáját, és neki egyedül erre van szüksége. Minden a maszknál dől el. A maszk, ugyanúgy, ahogy a külső szemlélőket átveri, hatással lehet a viselőjére is. Elhiheti tőle, hogy ő tényleg az az ember. Beleélheti magát annyira a szerepbe, hogy azzá váljon, amíg - és persze ez fontos - a kegyetlen valóság vissza nem rántja. Ahogy az történik vele is időről időre, amikor a templomba érkezik. Jót fog tenni már neki, hogy kicsit kimozduljon. Meg kéne sürgetnie a kikötői kiruccanást. A szertartásig nem mehet sehová, de aztán nem lesz semmi programja. Majd hátrahagy valami szemlélőt, aki értesíti, ha bárki kereste volna a templomban, de ennyi. Hamarosan szabadság...
De addig is, elő kéne ássa Ogadelt, és láthatóan a könyvtárban sincs, ami több, mint elkeserítő. Így sajnos a szerzetes kérdései továbbra is parlagon fognak heverni, válaszok reménye nélkül. Jobb híján leül az egyik asztalhoz, egyik kezével felkönyököl, és megtámasztja vele fejét. Kicsit várakozik, szemlélődik, nézi az ide belépő embereket, és nem mellesleg a könyveket. Kéne már valami kellemes olvasnivaló...*
De addig is, elő kéne ássa Ogadelt, és láthatóan a könyvtárban sincs, ami több, mint elkeserítő. Így sajnos a szerzetes kérdései továbbra is parlagon fognak heverni, válaszok reménye nélkül. Jobb híján leül az egyik asztalhoz, egyik kezével felkönyököl, és megtámasztja vele fejét. Kicsit várakozik, szemlélődik, nézi az ide belépő embereket, és nem mellesleg a könyveket. Kéne már valami kellemes olvasnivaló...*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-05 20:32:12
Üzenet elküldve: 2017-05-05 20:32:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*A tündérke hamar magához tér, bájos teremtés azt meg kell hagyni, nem hoz szégyent a fajtájára.*
-Igen, beesteledett, bár ezt idelenn nem érzékelni. *Amúgy is sötét van és csak lámpások meg gyertyák fénye világít.*
-Amennyiben messze laksz, akkor a fogadó a legjobb megoldás. *De nem ér fel egy gazgadnegyedi kúria vendégszobájával, abban biztos. Na de addig jobb eljutni, mint csak odaszületni és kiélvezni a kényelmet. Néha nem árt megtapasztalni a rosszabbat, hogy értékelhesse a jót.*
-Én Makhworr vagyok. *Hajol meg kissé a mellkasához emelve jobbját, illedelmesen köszönve, hisz lehet idősebb tőle Hás, csak nem látszik rajta.*
-Szerintem a könyvtáros asztalára is letehetnénk, úgy is ez a munkája, hogy mindent a helyére tegyen. *Meg persze az is, hogy tudja mit hol talál, meg mi miről szól, na de mindegy is.*
-Új vagy a városban kedves Hás? *Érdeklődik, mikor elindulnak kifelé a könyvtárból.*
*A tündérke hamar magához tér, bájos teremtés azt meg kell hagyni, nem hoz szégyent a fajtájára.*
-Igen, beesteledett, bár ezt idelenn nem érzékelni. *Amúgy is sötét van és csak lámpások meg gyertyák fénye világít.*
-Amennyiben messze laksz, akkor a fogadó a legjobb megoldás. *De nem ér fel egy gazgadnegyedi kúria vendégszobájával, abban biztos. Na de addig jobb eljutni, mint csak odaszületni és kiélvezni a kényelmet. Néha nem árt megtapasztalni a rosszabbat, hogy értékelhesse a jót.*
-Én Makhworr vagyok. *Hajol meg kissé a mellkasához emelve jobbját, illedelmesen köszönve, hisz lehet idősebb tőle Hás, csak nem látszik rajta.*
-Szerintem a könyvtáros asztalára is letehetnénk, úgy is ez a munkája, hogy mindent a helyére tegyen. *Meg persze az is, hogy tudja mit hol talál, meg mi miről szól, na de mindegy is.*
-Új vagy a városban kedves Hás? *Érdeklődik, mikor elindulnak kifelé a könyvtárból.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-04 22:53:18
Üzenet elküldve: 2017-05-04 22:53:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*Az első érintésre felébred, könnyeden, békésen, nem riad meg, csak szépen kinyitja a szemeit és álmosan-kómásan felpislog az idegenre.*
- Hm?
*Látszik az arcán, hogy nem igazán tudja még hogy hol van, tudata talán fel sem fogja még amit lát. Párat pislog hunyorogva, aztán megdörzsölgeti a szemeit. Kellemetlenül érzi magát, nem ahhoz van szokva hogy asztalra görnyedve aludjon.*
- Este van?
*Kissé még értetlen, kissé még zavart, ez látszik rajta, de félelemnek vagy aggodalomnak szikrája sem mutatkozik.*
- Haza? Az nagyon messze van.
*Még mindig az erdő mélyén megbúvó odút tartja otthonának. A fogadóban ugyan még nem volt, de talán nem lenne rossz ötlet, biztosan kényelmes, pénze meg úgyis annyi van, hogy nem tud mit kezdeni vele. Nem mintha sok lenne neki, csak... nem tud mit kezdeni vele, számára értéktelen, és nincs szüksége semmire amire költeni lehetne.*
- De a fogadót kipróbálhatom.
*Ezt már úgy mondja, hogy közben körbetekint. Kissé összébb is húzza magát a látottakra, de legalább felébred végre, nem szeret itt lenni, természetellenes.*
- Szia.
*Végre köszön is mikor ismét megállapodik tekintete a sötételfen.*
- Hás vagyok.
*Az ábrázata még mindig elég nyúzott, de legalább már a tudata tiszta.*
- Ne haragudj, azt hiszem elaludtam... Visszateszem a könyveket a helyükre, aztán mehetünk.
*Szívesen hagyja itt a könyvtárat, noha nem talált semmi használható nyomot. Főleg egy kedves valakivel, mégpedig ez az idegen szokatlanul kedvesnek tűnik a városiak többségéhez képest. Kedvességgel pedig Hásnál szinte bármit el lehet érni. Kicsit olyan mint egy gyermek, egyszerűen nem vitatkozik, ha elkísérik a fogadóba, hát elmegy a fogadóba, biztos jó lesz neki ott. Fel is kel hogy nekiálljon a könyveket visszapakolni, de persze egyáltalán nem sikerül őket ugyanoda rakni ahonnan elvette.*
*Az első érintésre felébred, könnyeden, békésen, nem riad meg, csak szépen kinyitja a szemeit és álmosan-kómásan felpislog az idegenre.*
- Hm?
*Látszik az arcán, hogy nem igazán tudja még hogy hol van, tudata talán fel sem fogja még amit lát. Párat pislog hunyorogva, aztán megdörzsölgeti a szemeit. Kellemetlenül érzi magát, nem ahhoz van szokva hogy asztalra görnyedve aludjon.*
- Este van?
*Kissé még értetlen, kissé még zavart, ez látszik rajta, de félelemnek vagy aggodalomnak szikrája sem mutatkozik.*
- Haza? Az nagyon messze van.
*Még mindig az erdő mélyén megbúvó odút tartja otthonának. A fogadóban ugyan még nem volt, de talán nem lenne rossz ötlet, biztosan kényelmes, pénze meg úgyis annyi van, hogy nem tud mit kezdeni vele. Nem mintha sok lenne neki, csak... nem tud mit kezdeni vele, számára értéktelen, és nincs szüksége semmire amire költeni lehetne.*
- De a fogadót kipróbálhatom.
*Ezt már úgy mondja, hogy közben körbetekint. Kissé összébb is húzza magát a látottakra, de legalább felébred végre, nem szeret itt lenni, természetellenes.*
- Szia.
*Végre köszön is mikor ismét megállapodik tekintete a sötételfen.*
- Hás vagyok.
*Az ábrázata még mindig elég nyúzott, de legalább már a tudata tiszta.*
- Ne haragudj, azt hiszem elaludtam... Visszateszem a könyveket a helyükre, aztán mehetünk.
*Szívesen hagyja itt a könyvtárat, noha nem talált semmi használható nyomot. Főleg egy kedves valakivel, mégpedig ez az idegen szokatlanul kedvesnek tűnik a városiak többségéhez képest. Kedvességgel pedig Hásnál szinte bármit el lehet érni. Kicsit olyan mint egy gyermek, egyszerűen nem vitatkozik, ha elkísérik a fogadóba, hát elmegy a fogadóba, biztos jó lesz neki ott. Fel is kel hogy nekiálljon a könyveket visszapakolni, de persze egyáltalán nem sikerül őket ugyanoda rakni ahonnan elvette.*
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-05-02 17:34:12
Üzenet elküldve: 2017-05-02 17:34:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*Bejárta a gazdagnegyedet, majd a templomkert szép virágzó kertjét is megcsodálta. Nem erőssége templomba járni, ahol nem az ő Sötét Anya istennőjét éltetik, na de építészetileg és tudományilag elég érdekes lehet, így beljebb merészkedik. Meglepődik, hogy a könyvtár a föld alatt található, ahol semmi természetes fény nincs. Mondjuk egy mélységi otthonban is hasonló lehet a helyzet, mert csak lámpákkal világítanak, na de mindegy. Körülnéz, van sok régi könyv, meg vaskos kötetek, érdemes lehet benéznie majd ide. Az egyik asztalnál meglát egy elbóbiskolt tündérkét*. ~Szegény, milyen kiszolgáltatott helyzetben van a sok vén szerzetes között.~
-Elnézést, ébredjen Tündérkisasszony! *Óvatosan ér a hátához a lánynak, hol felkeltse egy kis noszogatással, az ég minden kincséért sem szeretné bántani, meg megsérteni sem.*
-Elaludt és beesteledett, ideje távozóra fogni. *Folytatja, reméli magához tér a gyönyörű kis tündérke és elkísérheti haza, nem tartja biztonságosnak az esti sétát egyedül a nő számára.*
-Szívesen hazakísérem vagy a fogadóba!
*Bejárta a gazdagnegyedet, majd a templomkert szép virágzó kertjét is megcsodálta. Nem erőssége templomba járni, ahol nem az ő Sötét Anya istennőjét éltetik, na de építészetileg és tudományilag elég érdekes lehet, így beljebb merészkedik. Meglepődik, hogy a könyvtár a föld alatt található, ahol semmi természetes fény nincs. Mondjuk egy mélységi otthonban is hasonló lehet a helyzet, mert csak lámpákkal világítanak, na de mindegy. Körülnéz, van sok régi könyv, meg vaskos kötetek, érdemes lehet benéznie majd ide. Az egyik asztalnál meglát egy elbóbiskolt tündérkét*. ~Szegény, milyen kiszolgáltatott helyzetben van a sok vén szerzetes között.~
-Elnézést, ébredjen Tündérkisasszony! *Óvatosan ér a hátához a lánynak, hol felkeltse egy kis noszogatással, az ég minden kincséért sem szeretné bántani, meg megsérteni sem.*
-Elaludt és beesteledett, ideje távozóra fogni. *Folytatja, reméli magához tér a gyönyörű kis tündérke és elkísérheti haza, nem tartja biztonságosnak az esti sétát egyedül a nő számára.*
-Szívesen hazakísérem vagy a fogadóba!
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-30 13:41:17
Üzenet elküldve: 2017-04-30 13:41:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*Nem, bizony nem tanította senki semmi hasonlóra, tágra nyílt szemei viszont arról tanúskodnak, hogy figyel az öreg mondanivalójára. A helyesbítésre inkább nem válaszol semmit, azt sem tudja hogy esetleg bólogatnia kellene, vagy talán elnézést kérnie. A könyvet amit elé raknak oldalra döntött fejjel nézi végig, halovány fogalma sincs róla hogy mi lehet az etikett, de talán kapcsolódik ahhoz amit kérdezett, hát elveszi. A tündérmese jól hangzik, még akkor is ha kicsit elbizonytalanító magyarázat is érkezik hozzá, de mindenképpen érdekli hogy mit találhat.*
- Köszönöm szépen!
*A kapott etikett könyvet mellkasához szorítva, boldogan mosolyogva hálálkodik, aztán fordul is rögtön irányba és nekiáll előpakolni mindent aminek a címe kicsit is kapcsolódhat ahhoz ami őt érdekli. Tud olvasni, azzal nem lesz gond, bár ahhoz nincsen hozzászokva hogy ilyen sokat bogarásszon ilyen sötétben, főleg egyszerre, de a célja mindennél fontosabb, más dolga meg úgysincs. Az etikettel kezdi, de hamar kiderül hogy az miről is szól és hogy semmi köze nincs ahhoz ami érdekli, hát eltolja és egy másikba lapoz bele. Teljesen elveszíti az időérzékét idelent ahová semmilyen természetes fény nem jut be, de néhány órát biztos forgatja a lapokat, egészen addig, amíg az asztalra dőlve el nem alszik a kötetek felett.*
*Nem, bizony nem tanította senki semmi hasonlóra, tágra nyílt szemei viszont arról tanúskodnak, hogy figyel az öreg mondanivalójára. A helyesbítésre inkább nem válaszol semmit, azt sem tudja hogy esetleg bólogatnia kellene, vagy talán elnézést kérnie. A könyvet amit elé raknak oldalra döntött fejjel nézi végig, halovány fogalma sincs róla hogy mi lehet az etikett, de talán kapcsolódik ahhoz amit kérdezett, hát elveszi. A tündérmese jól hangzik, még akkor is ha kicsit elbizonytalanító magyarázat is érkezik hozzá, de mindenképpen érdekli hogy mit találhat.*
- Köszönöm szépen!
*A kapott etikett könyvet mellkasához szorítva, boldogan mosolyogva hálálkodik, aztán fordul is rögtön irányba és nekiáll előpakolni mindent aminek a címe kicsit is kapcsolódhat ahhoz ami őt érdekli. Tud olvasni, azzal nem lesz gond, bár ahhoz nincsen hozzászokva hogy ilyen sokat bogarásszon ilyen sötétben, főleg egyszerre, de a célja mindennél fontosabb, más dolga meg úgysincs. Az etikettel kezdi, de hamar kiderül hogy az miről is szól és hogy semmi köze nincs ahhoz ami érdekli, hát eltolja és egy másikba lapoz bele. Teljesen elveszíti az időérzékét idelent ahová semmilyen természetes fény nem jut be, de néhány órát biztos forgatja a lapokat, egészen addig, amíg az asztalra dőlve el nem alszik a kötetek felett.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-29 11:17:50
Üzenet elküldve: 2017-04-29 11:17:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Ninoryn Marlowa//
*Nagy a csend és Nestar aggódik, hogy kínossá válik a helyzet Ninoryn számára. És lassan meg kell néznie, hogy otthon miként állnak a dolgok.*
-Nos, örvendtem a találkozásnak, de vissza kell ugorjak a Kúriához. Egy pár órát igénybe fog venni. Ha még itt lesz és szeretne beszélgetni, akkor természetesen állok rendelkezésére, egyébiránt további szép napot és ahogy említettem, ha felkeresne, akkor kérem előre jelezze, de tegye nyugodtan.
*Igazából a beszéd fele csak tűzoltás, mert semmi baja nincsen a még kezdő alkimistanővel, de egyáltalán nem bizonyos abban, hogy ez a szándék a másik oldalon is így csapódik-e le. De, mintha valamiféle feladata is lenne egyébként, amit úgy látszik, nem halogathat tovább.*
*Nagy a csend és Nestar aggódik, hogy kínossá válik a helyzet Ninoryn számára. És lassan meg kell néznie, hogy otthon miként állnak a dolgok.*
-Nos, örvendtem a találkozásnak, de vissza kell ugorjak a Kúriához. Egy pár órát igénybe fog venni. Ha még itt lesz és szeretne beszélgetni, akkor természetesen állok rendelkezésére, egyébiránt további szép napot és ahogy említettem, ha felkeresne, akkor kérem előre jelezze, de tegye nyugodtan.
*Igazából a beszéd fele csak tűzoltás, mert semmi baja nincsen a még kezdő alkimistanővel, de egyáltalán nem bizonyos abban, hogy ez a szándék a másik oldalon is így csapódik-e le. De, mintha valamiféle feladata is lenne egyébként, amit úgy látszik, nem halogathat tovább.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-27 20:46:40
Üzenet elküldve: 2017-04-27 20:46:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Erdőtündérek//
*Nagyot sóhajt az öreg, hisz egy fokkal jobb csak illedelmessége a leánynak, kezdi azt hinni, hogy nem tanították meg ilyenre szerencsétlent.*
-Üdvözletem! Tudna Ön segíteni nekem? *Megnyomja az ön szót és a pultból ki is vesz egy etikett könyvet, amit a tündér elé nyom.*
-Ezt is olvasd el, ha nem szeretnél bajba kerülni. *Alap ismeretek, amik szükségesek a városi élethez, meg nem árt másfelé sem.*
-Tündérmesék vannak csak, semmi több. A gyerekeknek meséli az anyuk elalváshoz, azokat ott találod. *Az, hogy a mesének van e alapja vagy sem, az más kérdés, de valahogy csak megszülettek.
Ha odamegy Hás, akkor tényleg gyerekes meséket lát, talán van olyan is, amit ő is hallott gyermekként. A tündérek erdőben élnek, ami szent és nem jut be oda egy rossz lélek sem, mert erdőtündérek védelmezik. Persze helyszín, amibe kapaszkodhatna az nincs, így nem lesz okosabb e téren.*
*Nagyot sóhajt az öreg, hisz egy fokkal jobb csak illedelmessége a leánynak, kezdi azt hinni, hogy nem tanították meg ilyenre szerencsétlent.*
-Üdvözletem! Tudna Ön segíteni nekem? *Megnyomja az ön szót és a pultból ki is vesz egy etikett könyvet, amit a tündér elé nyom.*
-Ezt is olvasd el, ha nem szeretnél bajba kerülni. *Alap ismeretek, amik szükségesek a városi élethez, meg nem árt másfelé sem.*
-Tündérmesék vannak csak, semmi több. A gyerekeknek meséli az anyuk elalváshoz, azokat ott találod. *Az, hogy a mesének van e alapja vagy sem, az más kérdés, de valahogy csak megszülettek.
Ha odamegy Hás, akkor tényleg gyerekes meséket lát, talán van olyan is, amit ő is hallott gyermekként. A tündérek erdőben élnek, ami szent és nem jut be oda egy rossz lélek sem, mert erdőtündérek védelmezik. Persze helyszín, amibe kapaszkodhatna az nincs, így nem lesz okosabb e téren.*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-26 19:49:57
Üzenet elküldve: 2017-04-26 19:49:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*Meglepve pislog a tündér a szerzetesre. Senki sem reagált még így a közvetlenségére.*
- Ő.
*Pedig ritkán jön zavarba szavakat illetően, de hirtelen nem tudja mi rosszat csinált és hogyan korrigálhatná.*
- Üdv?
*Kissé bátortalanul kezd bele.*
- Tudnál nekem segíteni kérlek?
*Távol álljon tőle hogy megsértődjön, igazán nem az a fajta, képességeihez mérten igyekszik megoldani a kialakult problémát. Ennél illedelmesebb, ha kétrét hajlik sem lehetne. Persze nem azért, mert ne léteznének ideillőbb szavak, csupán az ő szókincséből hiányzik a formalitás minden formája. Kivel beszélt volna másképpen? Anyjával? Az állatokkal akik úgysem tudtak visszaszólni? Egyszerűen idegen számára az ilyesmi.*
*Meglepve pislog a tündér a szerzetesre. Senki sem reagált még így a közvetlenségére.*
- Ő.
*Pedig ritkán jön zavarba szavakat illetően, de hirtelen nem tudja mi rosszat csinált és hogyan korrigálhatná.*
- Üdv?
*Kissé bátortalanul kezd bele.*
- Tudnál nekem segíteni kérlek?
*Távol álljon tőle hogy megsértődjön, igazán nem az a fajta, képességeihez mérten igyekszik megoldani a kialakult problémát. Ennél illedelmesebb, ha kétrét hajlik sem lehetne. Persze nem azért, mert ne léteznének ideillőbb szavak, csupán az ő szókincséből hiányzik a formalitás minden formája. Kivel beszélt volna másképpen? Anyjával? Az állatokkal akik úgysem tudtak visszaszólni? Egyszerűen idegen számára az ilyesmi.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-26 11:33:08
Üzenet elküldve: 2017-04-26 11:33:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Ninoryn Marlowa//
-Semmi gond.
*Elmondja újra, hogy nem szükséges Ninorynnak aggódnia, majd miután rendeződni tűntek a helyzetek csend lesz. Ezzel Nestar alapvetően semmi problémát nem talál, mindketten olvasnak, Ninoryn sem őt kereste, hanem ismereteit mélyíti el, tehát nem látja különösebb okát annak, hogy ebben megzavarja. Milyen is lenne, ha őt sem hagynák nyugton. Persze ez nem görgeti előre a beszélgetést egy bizonyos ideig, de ha lát szándékot rá, bizonyára megkeresi a módját annak, hogy ebből újabb diskurzus alakulhasson ki. Egyelőre csak hagyja a nőt olvasni.*
-Semmi gond.
*Elmondja újra, hogy nem szükséges Ninorynnak aggódnia, majd miután rendeződni tűntek a helyzetek csend lesz. Ezzel Nestar alapvetően semmi problémát nem talál, mindketten olvasnak, Ninoryn sem őt kereste, hanem ismereteit mélyíti el, tehát nem látja különösebb okát annak, hogy ebben megzavarja. Milyen is lenne, ha őt sem hagynák nyugton. Persze ez nem görgeti előre a beszélgetést egy bizonyos ideig, de ha lát szándékot rá, bizonyára megkeresi a módját annak, hogy ebből újabb diskurzus alakulhasson ki. Egyelőre csak hagyja a nőt olvasni.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-26 08:01:14
Üzenet elküldve: 2017-04-26 08:01:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Vissza a dohos, ámde hangulatos könyvtárba. Már-már mondhatni, hogy kimondottan otthonosan mozog, és noha a különböző kötetek lelőhelyeit még nem tudná fejből megmondani, de a sorok között már eltájékozódik.
Ott folytatja, ahol abbahagyta, természetesen a kölcsönkért két locsolókannát, amivel öntözte az Élet Fáját visszaadja az illetékesnek és megköszöni.
Az imakönyv megírása sok időbe telik, nagy odafigyelést igényel, hiszen mégiscsak imaszerűen kell megfogalmazni a dolgokat, ugyanakkor érthetőnek és világosnak is kell lennie. Ez az, ami sok esetben nem szokott összejönni és a hívek aztán mindenfélét kérdezősködnek. Ogadel sok olyan imakönyvet, imafüzetet lapozott már fel, ahol szerinte szándékosan adnak két, vagy több értelmet egy-egy mondatnak, amik félreértelmezést és téves tanokat eredményeznek. Legelső és legfontosabb az általános ima, amivel nyitják és zárják az istentiszteletet és amit illő is lesz megtanulni Eeyr híveinek. Ezt kell frankón összerakni, hogy meglegyen egy erős alap. A kopasz mindent megtesz, hogy Eeyrhez méltó imát írjon, aztán majd elválik, hogy hogyan tetszik neki, vagy a népnek.*
Ott folytatja, ahol abbahagyta, természetesen a kölcsönkért két locsolókannát, amivel öntözte az Élet Fáját visszaadja az illetékesnek és megköszöni.
Az imakönyv megírása sok időbe telik, nagy odafigyelést igényel, hiszen mégiscsak imaszerűen kell megfogalmazni a dolgokat, ugyanakkor érthetőnek és világosnak is kell lennie. Ez az, ami sok esetben nem szokott összejönni és a hívek aztán mindenfélét kérdezősködnek. Ogadel sok olyan imakönyvet, imafüzetet lapozott már fel, ahol szerinte szándékosan adnak két, vagy több értelmet egy-egy mondatnak, amik félreértelmezést és téves tanokat eredményeznek. Legelső és legfontosabb az általános ima, amivel nyitják és zárják az istentiszteletet és amit illő is lesz megtanulni Eeyr híveinek. Ezt kell frankón összerakni, hogy meglegyen egy erős alap. A kopasz mindent megtesz, hogy Eeyrhez méltó imát írjon, aztán majd elválik, hogy hogyan tetszik neki, vagy a népnek.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-24 17:52:18
Üzenet elküldve: 2017-04-24 17:52:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Gondolhatta volna, hogy a pakolászását is azonnal észreveszik, s kicsit behúzza a nyakát a másik szavaira, mintha megszidta volna. Megakad aztán a mozdulatban és lehunyva a szemeit mély levegőt vesz. Végtére is... Nem hogy nem nevették ki vagy förmedtek rá, hanem már-már elnézték ezt a botlásnak még jó akarattal sem nevezhető szakadékba zuhanást. Ahogy újra felpillant, szemsarokból a másikra néz, s néhány másodpercre elidőzik rajta a tekintete. ~ Teljesen más, mint amilyennek hittem... ~*
- Elnézést... A jelenetért. *Szólal meg aztán. Bár szíve még mindig vadul ver, legalább a hangját megtalálta. Vörösödése ezalatt némileg kifakult, azért nem tizenöt éves fruska már, de még mindig egészséges színbe vonja arcát. Beszélgetésük folyamán valószínűleg elsőnek húzódik őszinte, s nem udvariasan távolságtartóra a mosolya.*
- A kicsit mondjuk nem kifejezés. *Teszi azért hozzá és visszafordul a könyvespolchoz. Jobbját a mérgekkel foglalkozó köteten felejtette, így kicsit megbillegeti azt mutatóujjával, mielőtt visszatolná a helyére.* De milyen türelmes. *Felhúzott vállakkal kuncogja el végül magát, bár hangját halkra fogja. Biztos nem ez az első alkalom, hogy ezzel szórakozik a másik, vajon hány alkimistatanoncra hozta már így rá a frászt?
Figyelme egy gyógynövényekkel foglalkozó könyvön akad meg, azt pedig gyorsan végigpörgeti, amíg meg nem áll Elija csókjánál. Ebben a helyzetben ez egy rettenetes választás, de arcáról egy pillanat alatt tűnt el az összes érzelem, s olyan átható figyelemmel kezdi el olvasni a leírást, mintha egy fél órás meditáción lenne túl. Valami eszébe juthatott, mert az alatt az egy perc alatt, amíg végigfutja a sorokat, se nem hall, se nem lát. ~ Nem mondtam akkora hülyeséget neki... ~ Jut eszébe a találkozása a mágussal.*
*Gondolhatta volna, hogy a pakolászását is azonnal észreveszik, s kicsit behúzza a nyakát a másik szavaira, mintha megszidta volna. Megakad aztán a mozdulatban és lehunyva a szemeit mély levegőt vesz. Végtére is... Nem hogy nem nevették ki vagy förmedtek rá, hanem már-már elnézték ezt a botlásnak még jó akarattal sem nevezhető szakadékba zuhanást. Ahogy újra felpillant, szemsarokból a másikra néz, s néhány másodpercre elidőzik rajta a tekintete. ~ Teljesen más, mint amilyennek hittem... ~*
- Elnézést... A jelenetért. *Szólal meg aztán. Bár szíve még mindig vadul ver, legalább a hangját megtalálta. Vörösödése ezalatt némileg kifakult, azért nem tizenöt éves fruska már, de még mindig egészséges színbe vonja arcát. Beszélgetésük folyamán valószínűleg elsőnek húzódik őszinte, s nem udvariasan távolságtartóra a mosolya.*
- A kicsit mondjuk nem kifejezés. *Teszi azért hozzá és visszafordul a könyvespolchoz. Jobbját a mérgekkel foglalkozó köteten felejtette, így kicsit megbillegeti azt mutatóujjával, mielőtt visszatolná a helyére.* De milyen türelmes. *Felhúzott vállakkal kuncogja el végül magát, bár hangját halkra fogja. Biztos nem ez az első alkalom, hogy ezzel szórakozik a másik, vajon hány alkimistatanoncra hozta már így rá a frászt?
Figyelme egy gyógynövényekkel foglalkozó könyvön akad meg, azt pedig gyorsan végigpörgeti, amíg meg nem áll Elija csókjánál. Ebben a helyzetben ez egy rettenetes választás, de arcáról egy pillanat alatt tűnt el az összes érzelem, s olyan átható figyelemmel kezdi el olvasni a leírást, mintha egy fél órás meditáción lenne túl. Valami eszébe juthatott, mert az alatt az egy perc alatt, amíg végigfutja a sorokat, se nem hall, se nem lát. ~ Nem mondtam akkora hülyeséget neki... ~ Jut eszébe a találkozása a mágussal.*
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-24 01:01:20
Üzenet elküldve: 2017-04-24 01:01:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Ninoryn Marlowa//
*Nestar komoly arccal tekint Ninoryn felé. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen eddig is így beszélt, de ez remélhetőleg érzékelteti azt, hogy nem viccel a nevét illetően. Az eseményeket nem reagálja le, észrevett, amit észrevett, de nem akarja tovább rontani a helyzetet a másik számára. Persze a pótcselekvést is felismeri és ideje lenne egy kicsit oldania belőle.*
-Amennyiben szüksége van pár percre, hogy összeszedje és rendezze a gondolatait, nyugodtan használja ki. Semmi gond nincsen azzal, ha egy kicsit meglepődött.
*Ezzel vissza is tér az olvasnivalójához, nem mélyül nagyon el, érzete szerint Ninoryn csak nem kíván kisomfordálni a könyvtárból. Vagy, ha még is, az sem gond, nem kényszeríti egy olyan beszélgetésre, amire nem áll készen.*
*Nestar komoly arccal tekint Ninoryn felé. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen eddig is így beszélt, de ez remélhetőleg érzékelteti azt, hogy nem viccel a nevét illetően. Az eseményeket nem reagálja le, észrevett, amit észrevett, de nem akarja tovább rontani a helyzetet a másik számára. Persze a pótcselekvést is felismeri és ideje lenne egy kicsit oldania belőle.*
-Amennyiben szüksége van pár percre, hogy összeszedje és rendezze a gondolatait, nyugodtan használja ki. Semmi gond nincsen azzal, ha egy kicsit meglepődött.
*Ezzel vissza is tér az olvasnivalójához, nem mélyül nagyon el, érzete szerint Ninoryn csak nem kíván kisomfordálni a könyvtárból. Vagy, ha még is, az sem gond, nem kényszeríti egy olyan beszélgetésre, amire nem áll készen.*
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-23 14:50:26
Üzenet elküldve: 2017-04-23 14:50:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Erdőtündérek//
*A könyvtáros megköszörüli a torkát, a kis szemtelen leányt hallva.*
-Kezdd elölről, az egészet egy illedelmesebb köszönéssel leány. *Korholja le az idős ősz szakállas kopaszodó könyvtárban dolgozó egyik szerzetes. Itt szinte mindenki idős és nem hatja meg őket a fiatal tündér, hisz emberi mértékkel nézve, még mindig csak egy fiatal nő, semmi több. Közben azért átgondolja a kérdést, hogy milyen könyveik vannak és mit tud válaszolni majd a tündérkének. Talán egy könyv van csak, de az tündérmese inkább.*
*A könyvtáros megköszörüli a torkát, a kis szemtelen leányt hallva.*
-Kezdd elölről, az egészet egy illedelmesebb köszönéssel leány. *Korholja le az idős ősz szakállas kopaszodó könyvtárban dolgozó egyik szerzetes. Itt szinte mindenki idős és nem hatja meg őket a fiatal tündér, hisz emberi mértékkel nézve, még mindig csak egy fiatal nő, semmi több. Közben azért átgondolja a kérdést, hogy milyen könyveik vannak és mit tud válaszolni majd a tündérkének. Talán egy könyv van csak, de az tündérmese inkább.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-23 14:43:46
Üzenet elküldve: 2017-04-23 14:43:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*A látogatást hirtelen nem tudja hova tenni, hiszen ilyenről szó sem volt (bár az eddig elmondottak alapján kíváncsi lett a férfira), a bocsánatkérés pedig még inkább összezavarja. Gyanakodva szalad össze szemöldöke, hiszen valami hangulatváltozás állt be a levegőben, ennyit még ő is kiszúr: arcát viszont döbbenet simítja ki, ahogy meghallja a mondott nevet.*
- Hogy mi... *Bukik ki belőle, s csak az utolsó pillanatban tudja férfihangját elővenni. Bámul rá pár másodpercig hitetlenül, valószínűleg azt mérlegeli éppen, hogy csak a bolondját járatják-e vele; de az eddig hallottak tökéletesen ráillenek arra a valakire, akiről ő ezen a néven hallott. Kissé megkésve dolgozza fel aztán a többletinformációt, hogy nem csak beszélt vele, de még félig-meddig egy meghívást is kapott hozzá, ennyi pedig bőven elég az ezután bekövetkező katasztrófához. Összepréseli ajkait, de még a smink sem segít, hát még az amúgy is fakó bőre: olyan látványosan vörösödik el, homloktól nyakig, mintha egy kád forró vízbe dobták volna. Keze megremeg, hiszen legszívesebben elrejtené lángragyúlt arcát, de az nagyon nem illene a szerepébe.
Ezt nem hajlandó elhinni.
Annyiszor eltervezte már, hogy hogyan fog ez a találkozó megtörténni. Hogy ő akkor már rendesen alkalmazott alkimista, akinek megbízhatóak a gyógyító varázsitalai és akiről csak jót mondanak az alkalmazói, akinek a kutatásainak hála ma már kevesebből is lehet súlyosabb betegségeket kezelni és aki már-már irigylésre méltó laborral rendelkezik... Rendben, itt azért már elszaladt vele a ló, de röviden: hogy már ő akkor valaki ezekben a berkekben; és úgy, formális körülmények között tud találkozni a férfival.
Nem pedig úgy, hogy nem is tud róla.
~ Te jó ég, miket mondtam róla eddig...? ~ Próbál visszagondolni, hiszen ha a másik be nem is mutatkozott, még úgy is a könyvéről és valamennyire a személyéről volt szó. Ez persze nem hogy nem segít, de ront is a helyzetén, mert az is az eszébe jut, hogy jóvágásúnak ítélte meg a férfit, holott ő Nestarról úgy hitte, már korban már bőven felette jár.*
- Ni... *Próbálná meg aztán kibökni a nevét, de túl magasan jön ki a hangja. ~ Gyerünk, egy bemutatkozást... ~ Egyedül háta egyenessége maradt meg az iménti összeszedettségéből: reszkető öklét végül szájához emeli és úgy néz fel a fél-elfre egy pillanatra, majd rögvest el oldalra.* Ninoryn... Marlowa... *Motyogja, gondolatban meg is veregetve a saját vállát, mert mindezt sikerült az eredeti, cseppet sem férfias hangján mondania.
Remek. Fantasztikus. Nem csak sikerült hülyét csinálnia magából, de most még viszolyogni is fognak tőle, mert el van maszkírozva a nőiessége. Hallva amúgy eredeti tónusát, arca sem tűnik tovább fiúsnak: amúgy is inkább voltak szépnek mondhatóak a vonásai, semmint helyesnek (már ha valakinek ez az ízlése); de így már egyenesen kiütközik a fiatal férfinak túl finom állvonal és túl lapos járomcsont. Két dolog, amin egy alig látható smink eddig segített, megtámogatva orrának keskenységét is, de nem tovább. A hiányzó ádámcsutka sem tűnhetett fel a kendő miatt, sem pedig kezeinek vonala a kesztyűknek hála, amiről egy orvos bármikor megmondja, hogy a gyengébbik nemhez tartozik.
Mindez persze rátesz még egy lapáttal a zavarára és inkább egész testével a polcokhoz fordul, minél hamarabb keresve két könyvet, amik ábécé szerinti pakolásban nincsenek helyes sorrendben. Jobb híján ezeknek a kijavításával foglalja el magát. Talán addig Nestar is eltűnik, talán addigra ő maga elájul vagy ráomlik a könyvtár (bár a templomért kár lenne): a három közül bármelyik lehetőséggel ki lenne most békülve, sőt, még segítene is rajta.*
*A látogatást hirtelen nem tudja hova tenni, hiszen ilyenről szó sem volt (bár az eddig elmondottak alapján kíváncsi lett a férfira), a bocsánatkérés pedig még inkább összezavarja. Gyanakodva szalad össze szemöldöke, hiszen valami hangulatváltozás állt be a levegőben, ennyit még ő is kiszúr: arcát viszont döbbenet simítja ki, ahogy meghallja a mondott nevet.*
- Hogy mi... *Bukik ki belőle, s csak az utolsó pillanatban tudja férfihangját elővenni. Bámul rá pár másodpercig hitetlenül, valószínűleg azt mérlegeli éppen, hogy csak a bolondját járatják-e vele; de az eddig hallottak tökéletesen ráillenek arra a valakire, akiről ő ezen a néven hallott. Kissé megkésve dolgozza fel aztán a többletinformációt, hogy nem csak beszélt vele, de még félig-meddig egy meghívást is kapott hozzá, ennyi pedig bőven elég az ezután bekövetkező katasztrófához. Összepréseli ajkait, de még a smink sem segít, hát még az amúgy is fakó bőre: olyan látványosan vörösödik el, homloktól nyakig, mintha egy kád forró vízbe dobták volna. Keze megremeg, hiszen legszívesebben elrejtené lángragyúlt arcát, de az nagyon nem illene a szerepébe.
Ezt nem hajlandó elhinni.
Annyiszor eltervezte már, hogy hogyan fog ez a találkozó megtörténni. Hogy ő akkor már rendesen alkalmazott alkimista, akinek megbízhatóak a gyógyító varázsitalai és akiről csak jót mondanak az alkalmazói, akinek a kutatásainak hála ma már kevesebből is lehet súlyosabb betegségeket kezelni és aki már-már irigylésre méltó laborral rendelkezik... Rendben, itt azért már elszaladt vele a ló, de röviden: hogy már ő akkor valaki ezekben a berkekben; és úgy, formális körülmények között tud találkozni a férfival.
Nem pedig úgy, hogy nem is tud róla.
~ Te jó ég, miket mondtam róla eddig...? ~ Próbál visszagondolni, hiszen ha a másik be nem is mutatkozott, még úgy is a könyvéről és valamennyire a személyéről volt szó. Ez persze nem hogy nem segít, de ront is a helyzetén, mert az is az eszébe jut, hogy jóvágásúnak ítélte meg a férfit, holott ő Nestarról úgy hitte, már korban már bőven felette jár.*
- Ni... *Próbálná meg aztán kibökni a nevét, de túl magasan jön ki a hangja. ~ Gyerünk, egy bemutatkozást... ~ Egyedül háta egyenessége maradt meg az iménti összeszedettségéből: reszkető öklét végül szájához emeli és úgy néz fel a fél-elfre egy pillanatra, majd rögvest el oldalra.* Ninoryn... Marlowa... *Motyogja, gondolatban meg is veregetve a saját vállát, mert mindezt sikerült az eredeti, cseppet sem férfias hangján mondania.
Remek. Fantasztikus. Nem csak sikerült hülyét csinálnia magából, de most még viszolyogni is fognak tőle, mert el van maszkírozva a nőiessége. Hallva amúgy eredeti tónusát, arca sem tűnik tovább fiúsnak: amúgy is inkább voltak szépnek mondhatóak a vonásai, semmint helyesnek (már ha valakinek ez az ízlése); de így már egyenesen kiütközik a fiatal férfinak túl finom állvonal és túl lapos járomcsont. Két dolog, amin egy alig látható smink eddig segített, megtámogatva orrának keskenységét is, de nem tovább. A hiányzó ádámcsutka sem tűnhetett fel a kendő miatt, sem pedig kezeinek vonala a kesztyűknek hála, amiről egy orvos bármikor megmondja, hogy a gyengébbik nemhez tartozik.
Mindez persze rátesz még egy lapáttal a zavarára és inkább egész testével a polcokhoz fordul, minél hamarabb keresve két könyvet, amik ábécé szerinti pakolásban nincsenek helyes sorrendben. Jobb híján ezeknek a kijavításával foglalja el magát. Talán addig Nestar is eltűnik, talán addigra ő maga elájul vagy ráomlik a könyvtár (bár a templomért kár lenne): a három közül bármelyik lehetőséggel ki lenne most békülve, sőt, még segítene is rajta.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-04-23 04:13:28
Üzenet elküldve: 2017-04-23 04:13:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Ninoryn Marlowa//
*Nestar nem beszélt kifejezett programról, a kellemes délután annyit jelent, hogy azt cselekszik, amit éppen kedvének valónak érez ebben a egynéhány órában. Ha ez éppen könyvpakolgatás, akkor azt. És segít a harmadik könyvet is helyére csúsztatni. Az, hogy a nő jártas a kardforgatásban, érdekesnek tekinti, neki is ajánlották már, de annak a kevésnek sem vette hasznát, amit véletlenül felszedett. Remélhetőleg ez így is marad.*
-Én maradok, de amennyiben meglátogat a jövőben, úgy kérem előre jelezze, hogy házon belül legyek. Egyériránt, szeretném elnézését kérni ezért a gonosz kis tréfáért, ugyanis én vagyok Nestar Erefiz. Csak nem akartam, hogy a beszélgetés túlságosan az én személyem körül forogjon. De, ha már ezt tisztáztuk, megtudhatnám az Ön nevét?
*Nestar nem beszélt kifejezett programról, a kellemes délután annyit jelent, hogy azt cselekszik, amit éppen kedvének valónak érez ebben a egynéhány órában. Ha ez éppen könyvpakolgatás, akkor azt. És segít a harmadik könyvet is helyére csúsztatni. Az, hogy a nő jártas a kardforgatásban, érdekesnek tekinti, neki is ajánlották már, de annak a kevésnek sem vette hasznát, amit véletlenül felszedett. Remélhetőleg ez így is marad.*
-Én maradok, de amennyiben meglátogat a jövőben, úgy kérem előre jelezze, hogy házon belül legyek. Egyériránt, szeretném elnézését kérni ezért a gonosz kis tréfáért, ugyanis én vagyok Nestar Erefiz. Csak nem akartam, hogy a beszélgetés túlságosan az én személyem körül forogjon. De, ha már ezt tisztáztuk, megtudhatnám az Ön nevét?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211