Nincs játékban - Könyvtár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Könyvtár | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-13 12:22:41
Üzenet elküldve: 2017-02-13 12:22:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Egyes elméletek szerint Bato úgy nyerte el koponyájának legendás simaságát, hogy három évig feküdt hason egy patakban folyásiránnyal szemben és a víz csiszolta ilyen fényesre. Mások szerint rücskös bőrű gömpsoklábű bőrrel dörzsölte ilyen waxosra. Soynara azonban e pillanatban minden további nélkül elhinné, hogy egy mester kovács kalapáccsal verte ilyen formájúra, mert amilyen keményfejűségről Bato tanúbizonyságot tesz, attól ez teljesen lehetséges, sőt, kimondottan valószínű magyarázattá válik. A lány grimaszolva nézi, ahogy előkerülnek az aranyak. Nem egy nagy összeg, ahhoz meg, hogy egy lépést tegyen érte a városon kívül, éppen nem elég. Rázza is a fejét, nem fejtve ki bővebben, hogy Bato hova dugja a nyolcvanhárom aranyát, de a tündér hangulata, indulatai alapján a koldusok markánál valószínűbb a szerzetes emésztőrendszerének kimeneti nyílása, mint lehetséges célpont.*
-Arany nem kell.
*A könyv említésére viszont felcsillan a szeme.*
~Varázsló tankönyv? Arra szükségem van, azt tudnám használni.~
-A könyvet választom. A könyvért segítek, igen. Hajlandó vagyok segíteni. De te is segítesz majd tanulni, bizony! Kölcsön adod a könyvet és segítesz és magyarázol! Ha ezt megígéred, akkor elmegyek veled. Akkor segítek neked megfejteni a tekercset.
*Még törölgeti a könnyeket az arcáról, de már morcosan néz Batora. Vagy elszántan, ezt nehéz eldönteni. Mindenesetre az egyértelmű, hogy a férfi a varázslás tanulását lehetővé könyvvel megvette a lányt.*
*Egyes elméletek szerint Bato úgy nyerte el koponyájának legendás simaságát, hogy három évig feküdt hason egy patakban folyásiránnyal szemben és a víz csiszolta ilyen fényesre. Mások szerint rücskös bőrű gömpsoklábű bőrrel dörzsölte ilyen waxosra. Soynara azonban e pillanatban minden további nélkül elhinné, hogy egy mester kovács kalapáccsal verte ilyen formájúra, mert amilyen keményfejűségről Bato tanúbizonyságot tesz, attól ez teljesen lehetséges, sőt, kimondottan valószínű magyarázattá válik. A lány grimaszolva nézi, ahogy előkerülnek az aranyak. Nem egy nagy összeg, ahhoz meg, hogy egy lépést tegyen érte a városon kívül, éppen nem elég. Rázza is a fejét, nem fejtve ki bővebben, hogy Bato hova dugja a nyolcvanhárom aranyát, de a tündér hangulata, indulatai alapján a koldusok markánál valószínűbb a szerzetes emésztőrendszerének kimeneti nyílása, mint lehetséges célpont.*
-Arany nem kell.
*A könyv említésére viszont felcsillan a szeme.*
~Varázsló tankönyv? Arra szükségem van, azt tudnám használni.~
-A könyvet választom. A könyvért segítek, igen. Hajlandó vagyok segíteni. De te is segítesz majd tanulni, bizony! Kölcsön adod a könyvet és segítesz és magyarázol! Ha ezt megígéred, akkor elmegyek veled. Akkor segítek neked megfejteni a tekercset.
*Még törölgeti a könnyeket az arcáról, de már morcosan néz Batora. Vagy elszántan, ezt nehéz eldönteni. Mindenesetre az egyértelmű, hogy a férfi a varázslás tanulását lehetővé könyvvel megvette a lányt.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-13 11:09:48
Üzenet elküldve: 2017-02-13 11:09:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Már-már hihetetlen mélységű érzelmeket sugárzó tekintete, tartása, sóhaja és szavai mögött a közel sem ennyire drámai érzésekkel küszködő szerzetes csalódottan veszi tudomásul - már két kezén sem tudja megszámolni hanyadjára -, hogy Soynara nem óhajt vele tartani az úton. Kezdené magában helyrerakni a dolgot, s mint ahogy hosszú évek óta soha, most sem foglalkozni a lelki egyensúlyát megbolygatni látszó külső hatásokról, így lépne túl a tündérben keltett sérelem okozta bűntudaton.*
~Ha úgysem fog megbocsátani, felesleges rágódni rajta.~
*Viszont a lány a mondandója végén megvillantja a remény halványan derengő sugarát, hogy mégis vele tart valaki, aki konyít valamit ehhez a Bato által kvázi értelmezhetetlen szöveghez.*
-Hát.
*Kezdi egészen derült arccal, s máris felkapja a fejét, egyenesen a lányra szegezve reményteli tekintetét.*
-Mindenem amim van.
*Válaszolja határozottan, s máris a táskájához nyúl, amit felkap, és rövid kotorászás, igazgatás után a vászonszütyő oldalához fogja a tartalom nagyját, majd megborítja az asztal felé, hogy utat biztosítson a kigurulni vágyó aranyérméknek. Miután elcsendesedett a könyvtár nyugalmát ideiglenesen megbojgató kopogás, még egyszer megrázza a batyut, ezúttal sikertelenül, így a szúrós szemmel vizslató könyvtárosnak nem kell szóra nyitnia a száját. Visszateszi a vödörbe a táskát, majd picit tologatja az érméket az asztalon, végül ambivalens érzéseket rejtő bizonytalan mosollyal az arcán summázza a dolgot.*
-Nyolcvanhárom aranyat.
*Elmélázik a válaszon egy kicsit, mert ez nem biztos, hogy kielégítő a válasz. Még egy dolgot tud felajánlani, és azt bizony fájó szívvel teszi. Megrágja még kétszer a gondolatot, hisz nagyon a szívéhez nőtt, de végül is neki már nincs rá szüksége, ellenben a lánnyal.*
-Meg egy könyvet. Én abból tanultam meg varázsolni. Kicsit rongyos, mert már nagyon régi, és rengeteget forgattam, de még olvasható.
*Már-már hihetetlen mélységű érzelmeket sugárzó tekintete, tartása, sóhaja és szavai mögött a közel sem ennyire drámai érzésekkel küszködő szerzetes csalódottan veszi tudomásul - már két kezén sem tudja megszámolni hanyadjára -, hogy Soynara nem óhajt vele tartani az úton. Kezdené magában helyrerakni a dolgot, s mint ahogy hosszú évek óta soha, most sem foglalkozni a lelki egyensúlyát megbolygatni látszó külső hatásokról, így lépne túl a tündérben keltett sérelem okozta bűntudaton.*
~Ha úgysem fog megbocsátani, felesleges rágódni rajta.~
*Viszont a lány a mondandója végén megvillantja a remény halványan derengő sugarát, hogy mégis vele tart valaki, aki konyít valamit ehhez a Bato által kvázi értelmezhetetlen szöveghez.*
-Hát.
*Kezdi egészen derült arccal, s máris felkapja a fejét, egyenesen a lányra szegezve reményteli tekintetét.*
-Mindenem amim van.
*Válaszolja határozottan, s máris a táskájához nyúl, amit felkap, és rövid kotorászás, igazgatás után a vászonszütyő oldalához fogja a tartalom nagyját, majd megborítja az asztal felé, hogy utat biztosítson a kigurulni vágyó aranyérméknek. Miután elcsendesedett a könyvtár nyugalmát ideiglenesen megbojgató kopogás, még egyszer megrázza a batyut, ezúttal sikertelenül, így a szúrós szemmel vizslató könyvtárosnak nem kell szóra nyitnia a száját. Visszateszi a vödörbe a táskát, majd picit tologatja az érméket az asztalon, végül ambivalens érzéseket rejtő bizonytalan mosollyal az arcán summázza a dolgot.*
-Nyolcvanhárom aranyat.
*Elmélázik a válaszon egy kicsit, mert ez nem biztos, hogy kielégítő a válasz. Még egy dolgot tud felajánlani, és azt bizony fájó szívvel teszi. Megrágja még kétszer a gondolatot, hisz nagyon a szívéhez nőtt, de végül is neki már nincs rá szüksége, ellenben a lánnyal.*
-Meg egy könyvet. Én abból tanultam meg varázsolni. Kicsit rongyos, mert már nagyon régi, és rengeteget forgattam, de még olvasható.
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-13 09:28:01
Üzenet elküldve: 2017-02-13 09:28:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Bato révetegen mered maga elé és azt rebegi, „sajnálom”. Tekintete szomorú, mint egy gyilkos csatában, kétségbeesett küzdelemben legjobb bajtársait elvesztő, hazatérve a társadalomba beilleszkedni próbáló, de éjszakánként a káosz, a mészárlás rémképeire felriadó és hajnalig csendben zokogó, emiatt pedig családját, párját, jól fizető állását, közmegbecsülését és biztos öregkori ellátását vesztő kiskutyáé. Szinte hallani, ahogy lelkének szerkezete recseg a bűntudat rettentő súlya alatt, hogy minden jóérzésű építőmérnök azonnal támszerkezet teherbírás és stabilitás vizsgálatért, aládúcolásért üvöltene. De úgy tűnik, a Bato lelkére ható erők nem érnek el kritikus nagyságot, a férfi valahogy képes megbírkózni a közelmúlttal. Sóhajtozását jól fizető, igényes, rendszeresen mosakodó kuncsaftkkört összegründolt, mind testi adottságaik, mind szakmai tudásuk tekintetében figyelemre méltó fürdős kurvák is megirigyelhetnék, arcát látva Lanawin-szerte híres vándor színésztársulatok szerepük szerint drámai körülmények között csalódott és megalázott naiváit öntené el a sárga irigység, hogy ők ilyet miért nem tudnak, ki ez az őstehetség. A kopasz fő körül a gyötrődés olyan aurája gerjed, hogy az éhhalál szakadéka szélén fekélyes lábbal botorkáló koldusok könnyek közt nyújtanák át az egész napos könyörgésük falatnyi jutalmát, csak, hogy segítsenek enyhíteni a férfi végtelen bánatát.
Soynara még mindig kimeredt szemmel, zihálva figyeli a férfit, szíve vadul zakatol, melle úgy jár föl-le, mint a kovács fújtatója. Fejében még mindig ugyanazt a néhány szót ismételi.
~Nem. Nem! Nem akarom!~
Lassan azért nyugszik és könnyeit nyelve, de szigorúra ráncolt homlokkal mered a tekercsre, mint gondjainak legfőbb okozójára.*
-Majd megint jön valami... valami borzasztó. Meg beleesünk. Meg mászni kell meg fázni meg futni meg hadonászni mindenféle, nem tündér kezébe való dologgal. Hát nem. Nem!
*Kinyúl a tekercsért és újra nézegetni kezdi az írást, ami rajta áll. Kipirult arcán álla hegyéig gurulnak a nagy, csillogó könnycseppek. Hirtelen leteszi a tekercset és vádlón mered Batora.*
-Különben sem vagyunk barátok, de nem ám! Még semmit nem mondtál arról, hogy mennyit fizetnél.
*Egy kis diadalmassággal beszél, mintha hátsó szándékon, csalfaságon kapta volna a kopaszt.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Bato révetegen mered maga elé és azt rebegi, „sajnálom”. Tekintete szomorú, mint egy gyilkos csatában, kétségbeesett küzdelemben legjobb bajtársait elvesztő, hazatérve a társadalomba beilleszkedni próbáló, de éjszakánként a káosz, a mészárlás rémképeire felriadó és hajnalig csendben zokogó, emiatt pedig családját, párját, jól fizető állását, közmegbecsülését és biztos öregkori ellátását vesztő kiskutyáé. Szinte hallani, ahogy lelkének szerkezete recseg a bűntudat rettentő súlya alatt, hogy minden jóérzésű építőmérnök azonnal támszerkezet teherbírás és stabilitás vizsgálatért, aládúcolásért üvöltene. De úgy tűnik, a Bato lelkére ható erők nem érnek el kritikus nagyságot, a férfi valahogy képes megbírkózni a közelmúlttal. Sóhajtozását jól fizető, igényes, rendszeresen mosakodó kuncsaftkkört összegründolt, mind testi adottságaik, mind szakmai tudásuk tekintetében figyelemre méltó fürdős kurvák is megirigyelhetnék, arcát látva Lanawin-szerte híres vándor színésztársulatok szerepük szerint drámai körülmények között csalódott és megalázott naiváit öntené el a sárga irigység, hogy ők ilyet miért nem tudnak, ki ez az őstehetség. A kopasz fő körül a gyötrődés olyan aurája gerjed, hogy az éhhalál szakadéka szélén fekélyes lábbal botorkáló koldusok könnyek közt nyújtanák át az egész napos könyörgésük falatnyi jutalmát, csak, hogy segítsenek enyhíteni a férfi végtelen bánatát.
Soynara még mindig kimeredt szemmel, zihálva figyeli a férfit, szíve vadul zakatol, melle úgy jár föl-le, mint a kovács fújtatója. Fejében még mindig ugyanazt a néhány szót ismételi.
~Nem. Nem! Nem akarom!~
Lassan azért nyugszik és könnyeit nyelve, de szigorúra ráncolt homlokkal mered a tekercsre, mint gondjainak legfőbb okozójára.*
-Majd megint jön valami... valami borzasztó. Meg beleesünk. Meg mászni kell meg fázni meg futni meg hadonászni mindenféle, nem tündér kezébe való dologgal. Hát nem. Nem!
*Kinyúl a tekercsért és újra nézegetni kezdi az írást, ami rajta áll. Kipirult arcán álla hegyéig gurulnak a nagy, csillogó könnycseppek. Hirtelen leteszi a tekercset és vádlón mered Batora.*
-Különben sem vagyunk barátok, de nem ám! Még semmit nem mondtál arról, hogy mennyit fizetnél.
*Egy kis diadalmassággal beszél, mintha hátsó szándékon, csalfaságon kapta volna a kopaszt.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-13 00:04:30
Üzenet elküldve: 2017-02-13 00:04:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Batonak egészen sikerült az egészen közeli múltat kiverni a fejéből, s egész addig, amíg a lány ilyen heves módon tudtára nem adja, hogy nem kívánja megismételni a kétség kívül szörnyű kalandot, Batonak eszébe sem jut, hogy a lány erre hivatkozva ilyen határozottan utasítaná el az ajánlatot. Erre viszont hamar elkomorodik a tekintete, s félig bűnbánóan félig szomorúan maga elé révedve adja a lány tudomására gondolatait.*
-Igazán sajnálom.
*Hogy a válaszra, vagy a múlt éjjel eseményeire gondol, azt még maga sem tudja, de tovább gördülő gondolatai egyértelművé teszik.*
-Én mindent komolyan gondoltam pedig. Csak, hát nem úgy sikerült.
*Maga alá húzza a széket, amit Soynara az imént ellökött, leteszi rá magát és könyökeit a könyv két oldalához helyezve karózza meg a borostás kobakját. Elmélázik picit az olvasmány fölött, bár egyáltalán nem azzal foglalkozik, sokkal inkább az jár a fejében, hogy mit is mondhatna a lánynak, amivel tompíthatna múlt béli ballépésein, amiket ha igazán őszintén magába néz, mostanáig nem ismer el hibának, hisz egyrészt sajnos a körülmények összjátéka miatt kerültek mindnyájan abba a helyzetbe, amibe, másfelőle az említett helyzet bizony előre meghatározottan a vesztükbe vezette a kalandorokat. Ezekkel a tényekkel viszont egy felől elég olcsó lenne takarózni, más felől egy érzelmek fűtötte kis lény nem így gondolkodik. Őt cserben hagyták, és neki nem számít, hogy hogyan és miért, nem állt mellette az, aki megígérte, hogy vigyáz rá.*
-Sajnálom.
*Sóhajtja halkan az asztal lapjának.*
-Én megtettem mindent.
*Batonak egészen sikerült az egészen közeli múltat kiverni a fejéből, s egész addig, amíg a lány ilyen heves módon tudtára nem adja, hogy nem kívánja megismételni a kétség kívül szörnyű kalandot, Batonak eszébe sem jut, hogy a lány erre hivatkozva ilyen határozottan utasítaná el az ajánlatot. Erre viszont hamar elkomorodik a tekintete, s félig bűnbánóan félig szomorúan maga elé révedve adja a lány tudomására gondolatait.*
-Igazán sajnálom.
*Hogy a válaszra, vagy a múlt éjjel eseményeire gondol, azt még maga sem tudja, de tovább gördülő gondolatai egyértelművé teszik.*
-Én mindent komolyan gondoltam pedig. Csak, hát nem úgy sikerült.
*Maga alá húzza a széket, amit Soynara az imént ellökött, leteszi rá magát és könyökeit a könyv két oldalához helyezve karózza meg a borostás kobakját. Elmélázik picit az olvasmány fölött, bár egyáltalán nem azzal foglalkozik, sokkal inkább az jár a fejében, hogy mit is mondhatna a lánynak, amivel tompíthatna múlt béli ballépésein, amiket ha igazán őszintén magába néz, mostanáig nem ismer el hibának, hisz egyrészt sajnos a körülmények összjátéka miatt kerültek mindnyájan abba a helyzetbe, amibe, másfelőle az említett helyzet bizony előre meghatározottan a vesztükbe vezette a kalandorokat. Ezekkel a tényekkel viszont egy felől elég olcsó lenne takarózni, más felől egy érzelmek fűtötte kis lény nem így gondolkodik. Őt cserben hagyták, és neki nem számít, hogy hogyan és miért, nem állt mellette az, aki megígérte, hogy vigyáz rá.*
-Sajnálom.
*Sóhajtja halkan az asztal lapjának.*
-Én megtettem mindent.
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-12 23:25:33
Üzenet elküldve: 2017-02-12 23:25:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Bato tervezgetni kezd, Soynara csak fél füllel hallgatja.
~Nahát, hogy ezek miket nem gondoltak! Milyen érdekes megközelítés az, hogy az elmét olyanná kell tenni, mint a víz, hogy fennakadás nélkül kitölthessen bármilyen helyzetet, így minden körülmények között józan döntést lehessen hozni. Mint ahogy a követ elnyeli a tó... itt biztos arra céloz, hogy ha valaki csúnyát mond, akkor azt tovább kell engedni, nem szabad foglalkozni vele. Bölcs tündérek és elfek és emberek lehettek ezek. Itt meg arról írnak, hogy "folyd körül a sziklát". Akkor ez azt jelentheti, hogy ne szorulj be a nézőpontodba, próbáld minden oldalról megvizsgálni a problémát? Hm, nagyon érdekes. De miről beszél Bato, hogy menjünk és keressünk? Menjen akkor, miért kell erről ennyit beszélni...~
Oda sem figyelve felelget a kopasznak.*
-Persze, megkeressük. Nem, szerintem sem járunk sikerrel. Ismersz ilyet? De jó.
*A férfi helyezkedésére felpillant és egy szívdobbanásnyi ideig kérdőn nézi a mosolygó szerzetest. Aztán a lány fejében visszhangos kattanással kerülnek helyükre a dolgok és Soynara széket borítva, tekercset lesodorva ugrik hátra, el Bato közeléből, miközben visítva adja tudtára nem tetszését.*
-Mi, hogy megkeressük? Meg sikerrel járunk?! Már megint vinnél valami kétes kalandba, a ruhát szaggató, vérfakasztó, tündérvesztő vadonba? Meg romok? Porladás?
*Első hisztijéből felocsúdva az asztal túloldalára perdül, mintha Bato bármelyik pillanatban megragadhatná és hurcolhatná magával a felvázolt szörnyűségek közé.*
-Nemnemnemnem! Nem megyek sehova! Majd megint démonok meg csápok! Meg jég...! Nem. Nem! Soha többet!
*Kifogy a szuszból, lihegve, tágra nyitott, hatalmas szemekkel mered a férfire.*
*Bato tervezgetni kezd, Soynara csak fél füllel hallgatja.
~Nahát, hogy ezek miket nem gondoltak! Milyen érdekes megközelítés az, hogy az elmét olyanná kell tenni, mint a víz, hogy fennakadás nélkül kitölthessen bármilyen helyzetet, így minden körülmények között józan döntést lehessen hozni. Mint ahogy a követ elnyeli a tó... itt biztos arra céloz, hogy ha valaki csúnyát mond, akkor azt tovább kell engedni, nem szabad foglalkozni vele. Bölcs tündérek és elfek és emberek lehettek ezek. Itt meg arról írnak, hogy "folyd körül a sziklát". Akkor ez azt jelentheti, hogy ne szorulj be a nézőpontodba, próbáld minden oldalról megvizsgálni a problémát? Hm, nagyon érdekes. De miről beszél Bato, hogy menjünk és keressünk? Menjen akkor, miért kell erről ennyit beszélni...~
Oda sem figyelve felelget a kopasznak.*
-Persze, megkeressük. Nem, szerintem sem járunk sikerrel. Ismersz ilyet? De jó.
*A férfi helyezkedésére felpillant és egy szívdobbanásnyi ideig kérdőn nézi a mosolygó szerzetest. Aztán a lány fejében visszhangos kattanással kerülnek helyükre a dolgok és Soynara széket borítva, tekercset lesodorva ugrik hátra, el Bato közeléből, miközben visítva adja tudtára nem tetszését.*
-Mi, hogy megkeressük? Meg sikerrel járunk?! Már megint vinnél valami kétes kalandba, a ruhát szaggató, vérfakasztó, tündérvesztő vadonba? Meg romok? Porladás?
*Első hisztijéből felocsúdva az asztal túloldalára perdül, mintha Bato bármelyik pillanatban megragadhatná és hurcolhatná magával a felvázolt szörnyűségek közé.*
-Nemnemnemnem! Nem megyek sehova! Majd megint démonok meg csápok! Meg jég...! Nem. Nem! Soha többet!
*Kifogy a szuszból, lihegve, tágra nyitott, hatalmas szemekkel mered a férfire.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-12 22:39:47
Üzenet elküldve: 2017-02-12 22:39:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*A lány dorgáló hangnemben tett kérdésére Bato félig meddig szégyenkezve válaszol - bizony figyelt ő, csak kicsit elkalandozott.*
-Hát, végül is, nem zárja ki a kettő egymást.
*Amikor a rossz hírre tér rá Soynara, Bato elhúzza csalódottan a szája szélét, s válaszra sem igazán méltatja egy alig észrevehető vállrándításon kívül a dolgot, de szerencsére egy fokkal lelkesítőbb mondandóval folytatja a kis kutató. Érdeklődve fordul felé, s míg egy pillanatig elréved az arcának vonásain, hamar megragadja a figyelmét az, amit mondani óhajt.*
-Tehát megkeressük a rend romjait, vagy keresünk valakit akinek van valamije a téma kapcsán.
*Kicsit átrágja a dolgokat, majd a két lehetőség esélyeit mérlegelve meghozza a döntését.*
-Hát ha olyan régi, hogy elporladt minden írásos nyom, akkor a városban sem hiszem, hogy sikerrel járunk.
*Indokolja meg a döntését, még mielőtt kimondaná azt, így egyértelművé téve a dolgot.*
-És azt hiszem ismerek is valakit, aki ügyes és okos és ért mindenféle nyelvekhez.
*Mosolyog sokat sejtetően a lányra, és egy hangyányit közelebb is húzódik hozzá.*
*A lány dorgáló hangnemben tett kérdésére Bato félig meddig szégyenkezve válaszol - bizony figyelt ő, csak kicsit elkalandozott.*
-Hát, végül is, nem zárja ki a kettő egymást.
*Amikor a rossz hírre tér rá Soynara, Bato elhúzza csalódottan a szája szélét, s válaszra sem igazán méltatja egy alig észrevehető vállrándításon kívül a dolgot, de szerencsére egy fokkal lelkesítőbb mondandóval folytatja a kis kutató. Érdeklődve fordul felé, s míg egy pillanatig elréved az arcának vonásain, hamar megragadja a figyelmét az, amit mondani óhajt.*
-Tehát megkeressük a rend romjait, vagy keresünk valakit akinek van valamije a téma kapcsán.
*Kicsit átrágja a dolgokat, majd a két lehetőség esélyeit mérlegelve meghozza a döntését.*
-Hát ha olyan régi, hogy elporladt minden írásos nyom, akkor a városban sem hiszem, hogy sikerrel járunk.
*Indokolja meg a döntését, még mielőtt kimondaná azt, így egyértelművé téve a dolgot.*
-És azt hiszem ismerek is valakit, aki ügyes és okos és ért mindenféle nyelvekhez.
*Mosolyog sokat sejtetően a lányra, és egy hangyányit közelebb is húzódik hozzá.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-11 19:02:07
Üzenet elküldve: 2017-02-11 19:02:07
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Jégkirálynő tőr nyomában//
*Szépen átszámolja a pénzt, minden egyes tallért, majd elteszi a kis erszényébe. Ingyen azért nem dolgozhat, na de a városért tett minden hálája jeléül reméli hasznos lesz az információja Moon kisasszonynak.*
-Nos, nem sok feljegyzés van róla, na de az is bőven elegendő lesz a matrónádnak, hogy okosan használja majd a fegyverét. *Megropogtatja az ujjait, majd a nyakát is és belenyúl egy pergamenekkel teli táskába, ahonnan kivesz kettőt, amibe beleolvas, majd visszadobja a helyére, majd a harmadik kihajtva marad előtte. Természetesen kódolt írás van rajta, így elolvasni ellehet, de értelme az nincs a kis mélységi számára.*
-Na! Ez lesz az és azt mondja, hogy *elkezdi félhangosan olvasni a kinézetét a tárgynak, majd érthetően folytatja. *Ez egy jégcsapra emlékeztető átlátszós anyagból készült fegyver, de ezt tudod, akkor azt mondja, hogy Naponta komolyabb alvások után, nagyon rossz vagy jó állóképességgel egy, nagyon jó-legendás állóképességgel két lövést lehet vele leadni. Minden további próbálkozás ájuláshoz vezet, ugyanis a lövész testhőjét csökkenti le drasztikusan. Találat esetén lavinaszerűen ember magas hótorlaszt zúdít a nyíl egy méteres környezetére, mely pontos találat esetén a hideg, és a gyenge ütések mellett fulladáshoz is vezethet, ha nem érkezik segítség. *Tart egy kis szünetet és összetekeri a pergament.*
-Hát nem semmi a kicsike, de azért ezt leírom neked egy pergamenre, nehogy elfelejts valami fontos dolgot! *Fő a bizalom, de legalább kap egy pergament is, amire minden le van írva érthető nyelven, szóval nem kell aggódnia, hogy tényleg elfelejt valamit.*
-Na, siess vissza az Úrnődhöz vele, nekem most dolgom van. *Ezzel vissza is tér feladatához.*
*Szépen átszámolja a pénzt, minden egyes tallért, majd elteszi a kis erszényébe. Ingyen azért nem dolgozhat, na de a városért tett minden hálája jeléül reméli hasznos lesz az információja Moon kisasszonynak.*
-Nos, nem sok feljegyzés van róla, na de az is bőven elegendő lesz a matrónádnak, hogy okosan használja majd a fegyverét. *Megropogtatja az ujjait, majd a nyakát is és belenyúl egy pergamenekkel teli táskába, ahonnan kivesz kettőt, amibe beleolvas, majd visszadobja a helyére, majd a harmadik kihajtva marad előtte. Természetesen kódolt írás van rajta, így elolvasni ellehet, de értelme az nincs a kis mélységi számára.*
-Na! Ez lesz az és azt mondja, hogy *elkezdi félhangosan olvasni a kinézetét a tárgynak, majd érthetően folytatja. *Ez egy jégcsapra emlékeztető átlátszós anyagból készült fegyver, de ezt tudod, akkor azt mondja, hogy Naponta komolyabb alvások után, nagyon rossz vagy jó állóképességgel egy, nagyon jó-legendás állóképességgel két lövést lehet vele leadni. Minden további próbálkozás ájuláshoz vezet, ugyanis a lövész testhőjét csökkenti le drasztikusan. Találat esetén lavinaszerűen ember magas hótorlaszt zúdít a nyíl egy méteres környezetére, mely pontos találat esetén a hideg, és a gyenge ütések mellett fulladáshoz is vezethet, ha nem érkezik segítség. *Tart egy kis szünetet és összetekeri a pergament.*
-Hát nem semmi a kicsike, de azért ezt leírom neked egy pergamenre, nehogy elfelejts valami fontos dolgot! *Fő a bizalom, de legalább kap egy pergament is, amire minden le van írva érthető nyelven, szóval nem kell aggódnia, hogy tényleg elfelejt valamit.*
-Na, siess vissza az Úrnődhöz vele, nekem most dolgom van. *Ezzel vissza is tér feladatához.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-10 10:35:24
Üzenet elküldve: 2017-02-10 10:35:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Soynara kicsit meglepve pillant fel a lapokból.*
-Ejnye Bato, nem figyelsz? Most mondtam, sok-sok száz éve senki nem hallott Sitaor követőiről. Tudom, mert nem olyan régen olvastam egy alig néhány éves gyűjteményt mindenféle rendről meg iskoláról meg szektáról. Emlékszem, az Ellentétek Rendje is benne volt, bizony. De akkor még nem érdekelt a varázslás.
*Elkalandozik egy pillanatra, valahova Bato háta mögé mered pár pillanatig.
~Akkor még nem tudtam, milyen kegyetlen és veszélyes a világ egy tündérnek, ha nincs négy fal között, tető alatt. Hogy mindenki milyen nagy és erős, túl erős.~
Újra a férfi kókuszára fókuszál.*
-Szerintem semmi esélyed, hogy olyan tündért vagy embert vagy akár elfet találj, aki kiigazodik ezen. *A tekercs felé int.* Úgy tudom, a környéken ez a legnagyobb, leggazdagabb könyvtár, ha itt nem találjuk módját a tekercsed lefordításának, nem találjuk sehol. És úgy tűnik, nem találjuk. Más könyvet nem leltem Sitaor követőiről.
*Megint az állán dobol, elgondolkozva nézegeti Bato arcát.*
~Vajon milyen szaga lenne, ha hirtelen leolvadna a hús a koponyájáról?~
-Van egy lehetőséged, bizony, van egy. Nem is, két lehetőséged van! Megpróbálhatod megkeresni Sitaor templomát. Nem voltak gazdagok, nem bizony. Harcosok voltak, remete harcosok. Halásztak, kertészkedtek és tanultak. Szóval nem nagyon volt mit elrabolni tőlük, nem volt érdemes fosztogatni. Talán még épségben van a templom és a többi épület. Talán. De csak úgy tudhatod, ha oda mész. Ha megnézed.
*A könyvet lapozgatja, keres valamit, megtalálja.*
-Itt le van írva, merre kell menni. Nagyjából. Szerintem el tudom magyarázni, merre menj. Ha megtalálod, talán a tekercs kulcsa is meglesz. Persze nem hiszem, hogy vannak még könyvek. Azokat elhordták, vagy elégtek, vagy szétporladtak. De kötáblák lehetnek. Bizony, kőtáblákon vésetek és faragmányok és festmények. Azokat meg tudja fejteni, aki ért hozzá, de meg ám! Keresel valakit, aki elmegy veled és ügyes és okos és ért mindenféle nyelvekhez és együtt meg tudjátok oldani a rejtélyt.
*Batora mosolyog, amolyan sok sikert kívánó pillantással. Aztán kicsit elkomorul.*
-A másik lehetőséged, hogy megpróbálsz hozzájutni Artheniorban vagy a Kikötőben. Sok ember és elf és törp és gnóm gyűjt régi könyveket és sokan eladják, amilyük van, ha nem látják hasznát. Ha szerencséd van, találhatsz valamit. Sok pénz, igen, nagyon sok pénz az ilyesmi, ráadásul ezek nem őszinte népek, nem nem! Kapzsi mind és ármányos és tündérvesztő, gonosz alakok is akadnak köztük. Ha ezzel próbálkozol, nagyon vigyázz!
*Megborzong kicsit, ilyen sötét alakot látott már, nem is egyet, amikor még annak a férfinek dolgozott.
~Micsoda alakok fordultak meg a házban! Milyen gonosz szeme volt egyiknek-másiknak! Olyan is volt, hogy a könyvről, amit hoztak, le kellett sikálni a vért. Nem mennék a közelükbe, jaj, dehogy mennék a közelükbe!~
Szeme újra a könyvre téved és azonnal beszippantják a betűk.*
*Soynara kicsit meglepve pillant fel a lapokból.*
-Ejnye Bato, nem figyelsz? Most mondtam, sok-sok száz éve senki nem hallott Sitaor követőiről. Tudom, mert nem olyan régen olvastam egy alig néhány éves gyűjteményt mindenféle rendről meg iskoláról meg szektáról. Emlékszem, az Ellentétek Rendje is benne volt, bizony. De akkor még nem érdekelt a varázslás.
*Elkalandozik egy pillanatra, valahova Bato háta mögé mered pár pillanatig.
~Akkor még nem tudtam, milyen kegyetlen és veszélyes a világ egy tündérnek, ha nincs négy fal között, tető alatt. Hogy mindenki milyen nagy és erős, túl erős.~
Újra a férfi kókuszára fókuszál.*
-Szerintem semmi esélyed, hogy olyan tündért vagy embert vagy akár elfet találj, aki kiigazodik ezen. *A tekercs felé int.* Úgy tudom, a környéken ez a legnagyobb, leggazdagabb könyvtár, ha itt nem találjuk módját a tekercsed lefordításának, nem találjuk sehol. És úgy tűnik, nem találjuk. Más könyvet nem leltem Sitaor követőiről.
*Megint az állán dobol, elgondolkozva nézegeti Bato arcát.*
~Vajon milyen szaga lenne, ha hirtelen leolvadna a hús a koponyájáról?~
-Van egy lehetőséged, bizony, van egy. Nem is, két lehetőséged van! Megpróbálhatod megkeresni Sitaor templomát. Nem voltak gazdagok, nem bizony. Harcosok voltak, remete harcosok. Halásztak, kertészkedtek és tanultak. Szóval nem nagyon volt mit elrabolni tőlük, nem volt érdemes fosztogatni. Talán még épségben van a templom és a többi épület. Talán. De csak úgy tudhatod, ha oda mész. Ha megnézed.
*A könyvet lapozgatja, keres valamit, megtalálja.*
-Itt le van írva, merre kell menni. Nagyjából. Szerintem el tudom magyarázni, merre menj. Ha megtalálod, talán a tekercs kulcsa is meglesz. Persze nem hiszem, hogy vannak még könyvek. Azokat elhordták, vagy elégtek, vagy szétporladtak. De kötáblák lehetnek. Bizony, kőtáblákon vésetek és faragmányok és festmények. Azokat meg tudja fejteni, aki ért hozzá, de meg ám! Keresel valakit, aki elmegy veled és ügyes és okos és ért mindenféle nyelvekhez és együtt meg tudjátok oldani a rejtélyt.
*Batora mosolyog, amolyan sok sikert kívánó pillantással. Aztán kicsit elkomorul.*
-A másik lehetőséged, hogy megpróbálsz hozzájutni Artheniorban vagy a Kikötőben. Sok ember és elf és törp és gnóm gyűjt régi könyveket és sokan eladják, amilyük van, ha nem látják hasznát. Ha szerencséd van, találhatsz valamit. Sok pénz, igen, nagyon sok pénz az ilyesmi, ráadásul ezek nem őszinte népek, nem nem! Kapzsi mind és ármányos és tündérvesztő, gonosz alakok is akadnak köztük. Ha ezzel próbálkozol, nagyon vigyázz!
*Megborzong kicsit, ilyen sötét alakot látott már, nem is egyet, amikor még annak a férfinek dolgozott.
~Micsoda alakok fordultak meg a házban! Milyen gonosz szeme volt egyiknek-másiknak! Olyan is volt, hogy a könyvről, amit hoztak, le kellett sikálni a vért. Nem mennék a közelükbe, jaj, dehogy mennék a közelükbe!~
Szeme újra a könyvre téved és azonnal beszippantják a betűk.*
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-10 08:38:08
Üzenet elküldve: 2017-02-10 08:38:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*A tündérlány áhítattal veti bele magát a könyv átvizsgálásába, s míg ő lelkesen nyálazza a lapokat, Bato fejében számtalan gondolat kering. Épp időben szólal fel a lány, talán a tar koponya következő gondolata épp a fülnyalás lenne, de így megússza a lány a kellemetlen élményt.*
-Hát, végül is logikus.
*Próbálja előadni, hogy felvette a fonalat, valójában pedig, habár érti, hogy a lány mit akar, mégis csillagászati valószínűségekkel számol.*
-Megvan? Mármint, persze, hogy megvan.
*A szerzetes közelebb hajol az asztalhoz, s megpróbálja értelmezni amit lát.*
-Mhm.
*Helyesel a tényfeltárásra, nem ám azért, amiért a tanár helyesel a jó válaszra, hanem mert fogalma sincs és nincs ellenvetése.*
-Szóval ki kell érdemelni.
*Ízlelgeti a szavakat kicsit elmélázva, s kisvártatva eszébe ötlik a lány korábbi megjegyzése.*
-Sitaor rend, a Lihanechi Tó mellett? Vajon ott vannak még? Vagy él még valaki aki ismerheti a nyelvet?
*A tündérlány áhítattal veti bele magát a könyv átvizsgálásába, s míg ő lelkesen nyálazza a lapokat, Bato fejében számtalan gondolat kering. Épp időben szólal fel a lány, talán a tar koponya következő gondolata épp a fülnyalás lenne, de így megússza a lány a kellemetlen élményt.*
-Hát, végül is logikus.
*Próbálja előadni, hogy felvette a fonalat, valójában pedig, habár érti, hogy a lány mit akar, mégis csillagászati valószínűségekkel számol.*
-Megvan? Mármint, persze, hogy megvan.
*A szerzetes közelebb hajol az asztalhoz, s megpróbálja értelmezni amit lát.*
-Mhm.
*Helyesel a tényfeltárásra, nem ám azért, amiért a tanár helyesel a jó válaszra, hanem mert fogalma sincs és nincs ellenvetése.*
-Szóval ki kell érdemelni.
*Ízlelgeti a szavakat kicsit elmélázva, s kisvártatva eszébe ötlik a lány korábbi megjegyzése.*
-Sitaor rend, a Lihanechi Tó mellett? Vajon ott vannak még? Vagy él még valaki aki ismerheti a nyelvet?
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-10 06:15:45
Üzenet elküldve: 2017-02-10 06:15:45
ÚJ
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Jégkirálynő tőr nyomában//
*Kicsit megijed Tyasiry, ahogy nézi az informátort, miközben simogatja az állát.*
~ Na és, most jön a ha!~
*Az égieknek hála nem ez történik. Hihetetlen, hogy Moon mennyire elismert a városban, no de ami ennél fontosabb, hála neki nem kell minden egyes aranyát erre áldoznia.
Az asztalon eleve van kétszázhúsz aranytallér amiről elvesz hetven darabot, hogy a kívánt összeget a 150 aranyat átadja Mesélő (Nyuszi)nak.
Tyasiry nem a legokosabb mélységiekhez tartozik, viszont számolni még szerencsére tud, és nem akar harcolni az árral kapcsolatban.*
~ No! Akkor remélem ezzel is kevesebb probléma van.~
*Innentől csak várni kell, hogy a Jégkirálynő után kutakodhasson.*
*Kicsit megijed Tyasiry, ahogy nézi az informátort, miközben simogatja az állát.*
~ Na és, most jön a ha!~
*Az égieknek hála nem ez történik. Hihetetlen, hogy Moon mennyire elismert a városban, no de ami ennél fontosabb, hála neki nem kell minden egyes aranyát erre áldoznia.
Az asztalon eleve van kétszázhúsz aranytallér amiről elvesz hetven darabot, hogy a kívánt összeget a 150 aranyat átadja Mesélő (Nyuszi)nak.
Tyasiry nem a legokosabb mélységiekhez tartozik, viszont számolni még szerencsére tud, és nem akar harcolni az árral kapcsolatban.*
~ No! Akkor remélem ezzel is kevesebb probléma van.~
*Innentől csak várni kell, hogy a Jégkirálynő után kutakodhasson.*
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-09 23:10:55
Üzenet elküldve: 2017-02-09 23:10:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Bato kérdését a jólétére vonatkozóan úgy kezeli, amennyit érdemel, rá se bagózik. Amint tudatosodott benne, hogy egy kis popsi fájdalmon kívül semmi baja, már megy is tovább, gondolatai a feladat körül forognak. Az asztalhoz érnek, a könyv nyugvópontra kerül, Soynara pedig éhes tekintettel bukik rá, mint közmondásos leány az uborkára. Ez egyébként egy vegetáriánus közmondás egy éhes lányról, semmi metafora, semmi áthallás.*
-Ez úgy fog segíteni, hogy megkeresem, hogy mi ez itt pontosan. *Fejével a tekercs felé bök.* A betűket ismerem, de nagyon furán vannak ide írva. Mintha titkolóznának, bizony! Biztosan van valami módszer vagy kulcs vagy varázslat vagy akármi, csak meg kell találni. Megkeressük. Megtaláljuk!
*Közben figyelmesen böngész és fürgén lapoz, felváltva. Ezzel eltelik pár perc, ha Bato nem kérdez vagy veszi el a tekercset vagy nyal bele a lány fülébe vagy zavarja meg egyéb módon, akkor Soynara egyszerűen csak olvassa a könyvet, átugorva a lényegtelennek tűnő részeket és módszeresen áttanulmányozva a fontosnak látszókat. Végül széles mosollyal pillant föl a férfire.*
-Megvan.
*Ujjával bököd valamit a lapon.*
-Ez minden bizonnyal egy harci technika. Azokat mind a Harcosok Nyelvén írták, ami valami titkosírás. Szóval aki nem érdemelte ki, az nem tudja elolvasni.
*Szemmel láthatóan büszke arra, hogy sikerült megtalálnia a megoldást.*
-Tehát csak ki kell érdemelni a megoldást és könnyedén elolvasható lesz a tekercs. Na persze ilyesmiről csak a Mesterek Tanácsa dönthet és már évszázadok óta senki még csak nem is hallott erről a rendről.
*Lapozgat a könyvben, izgalmas részeket talál, elolvassa őket. Szemmel láthatóan érdekesnek találja a könyvet, élvezettel temetkezik bele.*
*Bato kérdését a jólétére vonatkozóan úgy kezeli, amennyit érdemel, rá se bagózik. Amint tudatosodott benne, hogy egy kis popsi fájdalmon kívül semmi baja, már megy is tovább, gondolatai a feladat körül forognak. Az asztalhoz érnek, a könyv nyugvópontra kerül, Soynara pedig éhes tekintettel bukik rá, mint közmondásos leány az uborkára. Ez egyébként egy vegetáriánus közmondás egy éhes lányról, semmi metafora, semmi áthallás.*
-Ez úgy fog segíteni, hogy megkeresem, hogy mi ez itt pontosan. *Fejével a tekercs felé bök.* A betűket ismerem, de nagyon furán vannak ide írva. Mintha titkolóznának, bizony! Biztosan van valami módszer vagy kulcs vagy varázslat vagy akármi, csak meg kell találni. Megkeressük. Megtaláljuk!
*Közben figyelmesen böngész és fürgén lapoz, felváltva. Ezzel eltelik pár perc, ha Bato nem kérdez vagy veszi el a tekercset vagy nyal bele a lány fülébe vagy zavarja meg egyéb módon, akkor Soynara egyszerűen csak olvassa a könyvet, átugorva a lényegtelennek tűnő részeket és módszeresen áttanulmányozva a fontosnak látszókat. Végül széles mosollyal pillant föl a férfire.*
-Megvan.
*Ujjával bököd valamit a lapon.*
-Ez minden bizonnyal egy harci technika. Azokat mind a Harcosok Nyelvén írták, ami valami titkosírás. Szóval aki nem érdemelte ki, az nem tudja elolvasni.
*Szemmel láthatóan büszke arra, hogy sikerült megtalálnia a megoldást.*
-Tehát csak ki kell érdemelni a megoldást és könnyedén elolvasható lesz a tekercs. Na persze ilyesmiről csak a Mesterek Tanácsa dönthet és már évszázadok óta senki még csak nem is hallott erről a rendről.
*Lapozgat a könyvben, izgalmas részeket talál, elolvassa őket. Szemmel láthatóan érdekesnek találja a könyvet, élvezettel temetkezik bele.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-09 21:45:36
Üzenet elküldve: 2017-02-09 21:45:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Jégkirálynő tőr nyomában//
*Megsimogatja az állát és csak bólogat, nem válaszol semmit, úgy is elég beszédes a kislány. Valóban volt forgatagon valami verseny, aminél Moonxylwery Dwirinthalen kisasszony nyert ilyesmit. Mivel kétli, hogy a lány kirabolná vagy meglopná a mélységi nőt élve, így elhiszi amit mond. Hozzá kell tenni, azért azt is észreveszi, hogy nem hazudik, de jobb szereti a kész tényeket előre venni.*
-Amennyiben ő kéri ezt, úgy hálám jeléül, féláron elmondom azt a keveset, amit tudni lehet róla, csak százötven aranyat kérek. *Ahogy megkapja, el is kezdi átszámolni, ha stimmel, akkor folytatja csak.*
*Megsimogatja az állát és csak bólogat, nem válaszol semmit, úgy is elég beszédes a kislány. Valóban volt forgatagon valami verseny, aminél Moonxylwery Dwirinthalen kisasszony nyert ilyesmit. Mivel kétli, hogy a lány kirabolná vagy meglopná a mélységi nőt élve, így elhiszi amit mond. Hozzá kell tenni, azért azt is észreveszi, hogy nem hazudik, de jobb szereti a kész tényeket előre venni.*
-Amennyiben ő kéri ezt, úgy hálám jeléül, féláron elmondom azt a keveset, amit tudni lehet róla, csak százötven aranyat kérek. *Ahogy megkapja, el is kezdi átszámolni, ha stimmel, akkor folytatja csak.*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-09 21:31:46
Üzenet elküldve: 2017-02-09 21:31:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Jégkirálynő tőr nyomában//
~ Azt ne mondják, megint olyanra bukkantam amiről nem is lehetne okom tudni. Ilyen nincs. Egyszer az őszi forgatag, most meg ez. Úgy látszik nincs szerencsém.~
*Sóhajt egy nagyot, majd rögtön közli a tényeket. Nincs oka kertelnie, és hazudni nem fog.*
- Moonxylwery Dwirinthalen, nyerte, viszont egyéb elfoglaltságai miatt engem küldött, hogy utána járjak ennek.
~ Na ja, de azt nem tudtam pénzbe is fáj.~
*Feláldozza az összes pénz érméjét ha ez az ára, csak szeretne minél hamarabb túl lennie ezen az egész kutakodáson.*
- Öhm- *Kicsit elgondolkodik, mert nem szeretné ha ebből bármiféle félreértés születne.*
- Így sajnos nincs nálam az említett fegyver.
~ Remélem nem az a rész jön, hogy menjek vissza, és hozzam el, a fegyvert.~
*Tyasiry az igazat mondja. Nagy valószínűséggel az úr is leolvashatja az arcáról, mert piszokul nem tud hazudni, és van rá mód addig nem szeretne visszamenni a kúriához, ameddig érdemleges információt nem szerez a Jégkirálynőről.*
- Mivel használati utasítást nem kaptunk hozzá, így muszáj feljegyzésekből okulnunk.
*Gyakorlatilag ezzel azt akarja mondani, hogy nem "humanoid" kísérletekkel szeretnék kikísérletezni a tapasztalatokat.*
~ Azt ne mondják, megint olyanra bukkantam amiről nem is lehetne okom tudni. Ilyen nincs. Egyszer az őszi forgatag, most meg ez. Úgy látszik nincs szerencsém.~
*Sóhajt egy nagyot, majd rögtön közli a tényeket. Nincs oka kertelnie, és hazudni nem fog.*
- Moonxylwery Dwirinthalen, nyerte, viszont egyéb elfoglaltságai miatt engem küldött, hogy utána járjak ennek.
~ Na ja, de azt nem tudtam pénzbe is fáj.~
*Feláldozza az összes pénz érméjét ha ez az ára, csak szeretne minél hamarabb túl lennie ezen az egész kutakodáson.*
- Öhm- *Kicsit elgondolkodik, mert nem szeretné ha ebből bármiféle félreértés születne.*
- Így sajnos nincs nálam az említett fegyver.
~ Remélem nem az a rész jön, hogy menjek vissza, és hozzam el, a fegyvert.~
*Tyasiry az igazat mondja. Nagy valószínűséggel az úr is leolvashatja az arcáról, mert piszokul nem tud hazudni, és van rá mód addig nem szeretne visszamenni a kúriához, ameddig érdemleges információt nem szerez a Jégkirálynőről.*
- Mivel használati utasítást nem kaptunk hozzá, így muszáj feljegyzésekből okulnunk.
*Gyakorlatilag ezzel azt akarja mondani, hogy nem "humanoid" kísérletekkel szeretnék kikísérletezni a tapasztalatokat.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-09 20:03:24
Üzenet elküldve: 2017-02-09 20:03:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Jégkirálynő tőr nyomában//
*Megigazítja a szemüvegét, annak hallatán mi után nyomoz a kis vakarék mélységi lány.*
-Na és egy magadfajta honnan szerzett róla tudomást és miért érdekli, mire jó ez a fegyver? *Érdeklődik, hisz ilyen tárgyat egy mágusnál tudna elképzelni, de aki itt áll és a kevéske pénzét próbálja ráfordítani a dologra, azért némi gyanúra ad okot. Vagy ellopta, vagy tervezi ellopni ezt a tárgyat és hasznot hozni belőle, hisz egy ilyen tárgyért kétezernél is több aranyat kaphat, azaz a kicsiny vagyonát nem kissé megnövelhetné.*
*Megigazítja a szemüvegét, annak hallatán mi után nyomoz a kis vakarék mélységi lány.*
-Na és egy magadfajta honnan szerzett róla tudomást és miért érdekli, mire jó ez a fegyver? *Érdeklődik, hisz ilyen tárgyat egy mágusnál tudna elképzelni, de aki itt áll és a kevéske pénzét próbálja ráfordítani a dologra, azért némi gyanúra ad okot. Vagy ellopta, vagy tervezi ellopni ezt a tárgyat és hasznot hozni belőle, hisz egy ilyen tárgyért kétezernél is több aranyat kaphat, azaz a kicsiny vagyonát nem kissé megnövelhetné.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 23:30:44
Üzenet elküldve: 2017-02-07 23:30:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*A sorok közt szaladgálás, és a félig feltett kérdések ára, a befejezett kérdéssel zárva végül mind használható eredménnyel zárulnak - Soynara egy Bato számára eddig ismeretlen nevet motyogva lapozgatja a talált darabot.*
-Sito-, mi? Soha nem hallottam róluk.
*Tanúbizonyságot tesz a lánynak tudatlanságáról, de mentségére szóljon, nem igazán olvasgatott ilyen témakörben korábban.*
-Sitaor.
*Ízlelgeti a nevet, ahogy a lány felkel és elindul az imént bejárt útvonalon visszafelé, rögtön miután kézhez kapta a vaskos kötetet.*
-Jól vagy?
*Kérdez azért udvariasságból félúton visszafelé, mert habár nem tűnt túl fájdalmasnak a puffanás, mégis illik aggódni, vagy mi. Rövidesen az asztalhoz érnek, Bato pedig leteszi azt, és a főcímnél felcsapja.*
-És ez hogyan fog segíteni?
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.07 23:31:46
*A sorok közt szaladgálás, és a félig feltett kérdések ára, a befejezett kérdéssel zárva végül mind használható eredménnyel zárulnak - Soynara egy Bato számára eddig ismeretlen nevet motyogva lapozgatja a talált darabot.*
-Sito-, mi? Soha nem hallottam róluk.
*Tanúbizonyságot tesz a lánynak tudatlanságáról, de mentségére szóljon, nem igazán olvasgatott ilyen témakörben korábban.*
-Sitaor.
*Ízlelgeti a nevet, ahogy a lány felkel és elindul az imént bejárt útvonalon visszafelé, rögtön miután kézhez kapta a vaskos kötetet.*
-Jól vagy?
*Kérdez azért udvariasságból félúton visszafelé, mert habár nem tűnt túl fájdalmasnak a puffanás, mégis illik aggódni, vagy mi. Rövidesen az asztalhoz érnek, Bato pedig leteszi azt, és a főcímnél felcsapja.*
-És ez hogyan fog segíteni?
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.07 23:31:46
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 20:04:25
Üzenet elküldve: 2017-02-07 20:04:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Jégkirálynő tőr nyomában//
~ TE JÓ ÉG!~
*Tyasiry modortalanságát észreveszi, hogy a "dühe" teljesen elvakította, és a lényeget sem mondta el, a hórihorgas orrú úrnak, no de jobb később mint, soha.*
- Sajnálom, csak ennyit tudnék felajánlani, hogy a Jégkirálynő információjáért. Egy bizonyos tőrről lenne szó, ami után kutakodok.
*Sóhajt egy nagyot, mert nagyon reménykedik, hogy amit kaphat információt az elégséges lesz a matróna számára.*
~ Azt tudtam, hogy sok időt vesz igénybe a kutakodás, de hogy még az összes aranyamtól meg kell szabadulnom, az azért-~
*Be sem fejezi a mondatot, mert a kislány, most a részéről tényleg nagy áldozatot hoz.*
~ Csak adja az ég, hogy hamar túl legyen ezen az egészen.~
*Talán a Sors játszadozik vele, és tényleg a végén írnokként fogja végezni, valahol egy sötét szobában, amit szeretne jobb esetben elkerülni.
Most már csak annyit tehet, hogy rábízza magát az úrra, aki remélhetőleg fog segíteni Tyasirynek.*
~ TE JÓ ÉG!~
*Tyasiry modortalanságát észreveszi, hogy a "dühe" teljesen elvakította, és a lényeget sem mondta el, a hórihorgas orrú úrnak, no de jobb később mint, soha.*
- Sajnálom, csak ennyit tudnék felajánlani, hogy a Jégkirálynő információjáért. Egy bizonyos tőrről lenne szó, ami után kutakodok.
*Sóhajt egy nagyot, mert nagyon reménykedik, hogy amit kaphat információt az elégséges lesz a matróna számára.*
~ Azt tudtam, hogy sok időt vesz igénybe a kutakodás, de hogy még az összes aranyamtól meg kell szabadulnom, az azért-~
*Be sem fejezi a mondatot, mert a kislány, most a részéről tényleg nagy áldozatot hoz.*
~ Csak adja az ég, hogy hamar túl legyen ezen az egészen.~
*Talán a Sors játszadozik vele, és tényleg a végén írnokként fogja végezni, valahol egy sötét szobában, amit szeretne jobb esetben elkerülni.
Most már csak annyit tehet, hogy rábízza magát az úrra, aki remélhetőleg fog segíteni Tyasirynek.*
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 19:54:36
Üzenet elküldve: 2017-02-07 19:54:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Bato akár a falnak is beszélhetne, mert bár füleivel hallja a szavakat, Soynara mégsem mutatja jelét, hogy fel is fogná őket. Fejében már csak a tekerccsel kapcsolatos gondolatai, meglátásai vannak. Életében először jár a könyvtárban, de itt is csak könyveket tárolnak, amiket rendezni kell valahogy, az elvet pedig elég hamar sikerül átlátnia.
~Szekták, eretnekek... Mágusrendek, talán ez az? Nem...Rendek és testvériségek...? Igen, megvan! Sitaro rend... Ez az!~
Még szerencséje is van, az általa keresett témában található könyvek egészen a polc alján vannak, nem kell a létráért szaladgálni. Máris oda guggol és böngészni kezdi a gerinceket. Közben Bato is befut. Soynara oda sem nézve magyaráz.*
-Láttam már ilyen jeleket, láttam bizony! Sitaor Rend, így hívják őket. Furcsán írnak, furcsa jelekkel. Régi rend, nagyon régi. Száz meg száz éves és már senki nem él közülük, de nem ám! Betegség, vagy orkok, vagy valami más szörnyűség, ki tudja? Senki.
*Talál egy "Sitaor tanítások" című könyvet. Leemeli, belelapoz, hümmögve olvas, közben Batonak közvetíti, amit talál.*
-Sitaor volt az első, bizony, az első! Remete volt, aztán a Nagy Tó mellé költözött. A Lihanechi Tó, bizony, oda költözött, aztán kolostort, rendet alapított. Aztán négyszáz évig élt és eggyé vált a vízzel és isten lett. *Batora mosolyog.* Ez biztosan nem igaz. Szerintem. Bár ki tudja? Viharlények, démonok, csápok... *Megborzong, aztán újra a könyvre fókuszál. Gyűrődő homlokkal lapoz tovább, aztán egy mozdulatnál megbillen, a nagy könyv oldalra húzza, borulni kezd és fenékre huppan.*
-Juj! *Halkan jajdul, mint aki nem akar másokat zavarni a fájdalmával, éppen csak megjegyzi, hogy ez nem volt kellemes. Tápászkodik, nyögve emeli a könyvet, aztán Bato kezébe nyomja.*
-Hozd! *Felvillan egy bocsánatkérő mosoly, aztán további udvariaskodás nélkül már indul is vissza az asztalhoz.*
*Bato akár a falnak is beszélhetne, mert bár füleivel hallja a szavakat, Soynara mégsem mutatja jelét, hogy fel is fogná őket. Fejében már csak a tekerccsel kapcsolatos gondolatai, meglátásai vannak. Életében először jár a könyvtárban, de itt is csak könyveket tárolnak, amiket rendezni kell valahogy, az elvet pedig elég hamar sikerül átlátnia.
~Szekták, eretnekek... Mágusrendek, talán ez az? Nem...Rendek és testvériségek...? Igen, megvan! Sitaro rend... Ez az!~
Még szerencséje is van, az általa keresett témában található könyvek egészen a polc alján vannak, nem kell a létráért szaladgálni. Máris oda guggol és böngészni kezdi a gerinceket. Közben Bato is befut. Soynara oda sem nézve magyaráz.*
-Láttam már ilyen jeleket, láttam bizony! Sitaor Rend, így hívják őket. Furcsán írnak, furcsa jelekkel. Régi rend, nagyon régi. Száz meg száz éves és már senki nem él közülük, de nem ám! Betegség, vagy orkok, vagy valami más szörnyűség, ki tudja? Senki.
*Talál egy "Sitaor tanítások" című könyvet. Leemeli, belelapoz, hümmögve olvas, közben Batonak közvetíti, amit talál.*
-Sitaor volt az első, bizony, az első! Remete volt, aztán a Nagy Tó mellé költözött. A Lihanechi Tó, bizony, oda költözött, aztán kolostort, rendet alapított. Aztán négyszáz évig élt és eggyé vált a vízzel és isten lett. *Batora mosolyog.* Ez biztosan nem igaz. Szerintem. Bár ki tudja? Viharlények, démonok, csápok... *Megborzong, aztán újra a könyvre fókuszál. Gyűrődő homlokkal lapoz tovább, aztán egy mozdulatnál megbillen, a nagy könyv oldalra húzza, borulni kezd és fenékre huppan.*
-Juj! *Halkan jajdul, mint aki nem akar másokat zavarni a fájdalmával, éppen csak megjegyzi, hogy ez nem volt kellemes. Tápászkodik, nyögve emeli a könyvet, aztán Bato kezébe nyomja.*
-Hozd! *Felvillan egy bocsánatkérő mosoly, aztán további udvariaskodás nélkül már indul is vissza az asztalhoz.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 15:35:06
Üzenet elküldve: 2017-02-07 15:35:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Tény és való, a kopasz szerzetes ifjú nem áll a világ bölcselkedő, filozófus elitjei között, de még ha ő lenne a gondolkodás és következtetés megtestesült példaképe, sem sejtené, hogy mosolyában és hümmögésében milyen évezredes csoda tükröződik minden arra fogékony nő és férfi felé. Soynarát sajnos elkerüli a varázs, de talán csak mert jól érezhetően minden idegszálával a mutatott tekercsre koncentrál. Bato büszkén veszi tudomásul, hogy, habár az ellenkezője meg sem fordult a fejében, mégis a vártnál nagyobb mértékű érdeklődést mutat a tündér. A fülét birizgáló tincsek teljesen idegen érzésként hatnak a tar férfire, hisz akkora lobonca sosem volt, hogy a saját kagylóit érje, s nőhöz sem volt még szerencséje ilyen közelségből. Az érzés végig fut a háta közepéig, mint amikor az ember tenyere viszket egy beazonosíthatatlan helyen, s tetőtől talpig vakarózik helyette. Lapockáit megmozgazva igyekszik tompítani az érzést, s ahogy belemozdul, megérzi a balját simogató zuhatag, ami az okozója az ismeretlennek. Alig észrevehetően elhúzza fejét a lánytól, ezzel együtt közelebb hajol a tekercshez, s mintha maga is eszméletlenül agyalna, bámulja a papírost egy rövid ideig. Kíváncsisága viszont hamar felülkerekedik, s a lány arcára emeli a tekintetét.*
-No?
*Teszi fel a felettébb velős kérdését, amire válasz - egy szó nem sok, annyi sem érkezik. Bato türelmesen vár, mert szinte hallható, ahogy Soynara fogaskerekei kattognak, de gondolatmenet végeredménye egészen más válasszal kecsegtetnek, mint amire a kopasz számított.*
-Hogy- Szóval ta-
*Próbálna utánaszólni, de minden alkalommal befordul egy sarkon a kérdés célszemélye, így félbemarad a mondandó, de a szerzetes lelkesen követi a tekercse elbitorlóját, minden egyéb holmiját az asztalnál hagyva. Végül egy hosszabb sorban sikerül végigmormolnia amit szeretne.*
-Mit keresünk?
*Tény és való, a kopasz szerzetes ifjú nem áll a világ bölcselkedő, filozófus elitjei között, de még ha ő lenne a gondolkodás és következtetés megtestesült példaképe, sem sejtené, hogy mosolyában és hümmögésében milyen évezredes csoda tükröződik minden arra fogékony nő és férfi felé. Soynarát sajnos elkerüli a varázs, de talán csak mert jól érezhetően minden idegszálával a mutatott tekercsre koncentrál. Bato büszkén veszi tudomásul, hogy, habár az ellenkezője meg sem fordult a fejében, mégis a vártnál nagyobb mértékű érdeklődést mutat a tündér. A fülét birizgáló tincsek teljesen idegen érzésként hatnak a tar férfire, hisz akkora lobonca sosem volt, hogy a saját kagylóit érje, s nőhöz sem volt még szerencséje ilyen közelségből. Az érzés végig fut a háta közepéig, mint amikor az ember tenyere viszket egy beazonosíthatatlan helyen, s tetőtől talpig vakarózik helyette. Lapockáit megmozgazva igyekszik tompítani az érzést, s ahogy belemozdul, megérzi a balját simogató zuhatag, ami az okozója az ismeretlennek. Alig észrevehetően elhúzza fejét a lánytól, ezzel együtt közelebb hajol a tekercshez, s mintha maga is eszméletlenül agyalna, bámulja a papírost egy rövid ideig. Kíváncsisága viszont hamar felülkerekedik, s a lány arcára emeli a tekintetét.*
-No?
*Teszi fel a felettébb velős kérdését, amire válasz - egy szó nem sok, annyi sem érkezik. Bato türelmesen vár, mert szinte hallható, ahogy Soynara fogaskerekei kattognak, de gondolatmenet végeredménye egészen más válasszal kecsegtetnek, mint amire a kopasz számított.*
-Hogy- Szóval ta-
*Próbálna utánaszólni, de minden alkalommal befordul egy sarkon a kérdés célszemélye, így félbemarad a mondandó, de a szerzetes lelkesen követi a tekercse elbitorlóját, minden egyéb holmiját az asztalnál hagyva. Végül egy hosszabb sorban sikerül végigmormolnia amit szeretne.*
-Mit keresünk?
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 11:54:36
Üzenet elküldve: 2017-02-07 11:54:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*A kutatás megkezdődik, nem akar sokat időzni itt sem, ugyanis erre a hétre meghívást kapott a Barakkhoz, hogy véleményével és szabad idejének teljes pazarlásával kiderülhessen minden, ami eddig sem igényelt magyarázatot. Eszébe jut, hogy erről még beszélnie kellene a matrónával, hogy bizonyos részleteket milyen formában tárgyaljanak. Mert az kifejezetten jó lenne, ha mindketten ugyanazt értenék egy-egy adott esemény alatt. Eszébe jut, hogy a tőrrel sem tudott még érdemben foglalkozni, ehhez pedig hozzá kell majd látnia. Majd.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2017-02-07 11:30:53
Üzenet elküldve: 2017-02-07 11:30:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tekercs//
*Bato hümmögésében évezredek alatt összegyűlt tudás rezonál, mintha csak vénséges vén, hatalmas fa hegyek gyomrába vájó gyökerei között neszezne a kéregbe írt bölcsesség. Mosolya pedig olyan, mintha a felfoghatatlanul erős fa kusza ágai, milliónyi levele között csillanna át a napfény, hogy megmelengesse a fa tövében álló, emberöltők elmúlása keltette szélbe beledermedt, időbe fagyott felfedező tagjait. Hümmögésnek és mosolygásnak ilyen párosítására, ilyen harmóniájára talán sosem volt még példa és meglehet, soha nem is lesz. Bato mosolyogva hümmögése egy kezdet és egy vég, egy origó, ami múlt és jövő határán szilárdan áll a jelenben, akár egy, a létezésbe mélyen vert pózna, büszkén hirdetve, hogy lehet bár sok ezernyi kopasz szerzetes Lanawin határain belül, kívül vagy pont a határon, ez az egy, akit itt ül és Batonak hívják, szóval ez az egy szerzetes most éppen mosolyog és hümmög.
Hiba lenne azt gondolni, hogy Soynarának pontosan ez jutott volna eszébe. Igazság szerint ezekből még csak meg sem fordul semmi a fejében. Ehelyett egészen mást gondol.
~Nocsak.~
A tekercs fölé hajol és érdeklődve tanulmányozni kezdi az írást. Közben leomló hajának kósza szálai megcsiklandozzák a férfi fülét.*
-Mintha már láttam volna hasonlót... *Félhangosan töpreng, előbbi bosszúsága már el is szállt, helyét érdeklődés veszi át. Ha van valami, ami hiányzik neki a régi házból a rendszeres és minőségi étkezésen és a fűtött, defett hajlákon kívül, az a régi vagy új, de mindenképpen értékes és furcsa nyelveken írt tekercsek, könyvek megfejtése. Örömmel veti bele magát Bato tekercsének megfejtésébe. Igen hamar nagyot koppan.*
-Ebből egy szót sem értek. A nyelv ismerős, de mintha össze-vissza írták volna. *Homlokát ráncolva nyúl ki a papírért. Más esetben biztosan megkérdezné, hogy hozzányúlhat-e a férfi holmijához, de most magával ragadja a szakmai izgalom. Nézegeti, forgatja a tekercset, előbb egészen közelről tanulmányozza, majd visszateszi az asztalra és kicsit hátralép, hogy messzebbről is megnézze. Végül elhúzza a száját és a tekercsre meredve mutatóujjával kezd dobolni az állán. Ha Bato szellemileg súlyosan korlátolt lenne, még akkor is felismerné a gesztust: Soynara nagyon gondolkozik. Ezt folytatja nagyjából fél percig, ha ezalatt a férfi szólna hozzá, az lepereg róla. Fél perc után a férfi tudomására hozza a töprengés eredményét.*
-Hm.
*Azzal felkapja a tekercset és megindul a könyvtár polcai között, magában motyogva keresgélve a kategóriák jelölései, feliratai között.*
*Bato hümmögésében évezredek alatt összegyűlt tudás rezonál, mintha csak vénséges vén, hatalmas fa hegyek gyomrába vájó gyökerei között neszezne a kéregbe írt bölcsesség. Mosolya pedig olyan, mintha a felfoghatatlanul erős fa kusza ágai, milliónyi levele között csillanna át a napfény, hogy megmelengesse a fa tövében álló, emberöltők elmúlása keltette szélbe beledermedt, időbe fagyott felfedező tagjait. Hümmögésnek és mosolygásnak ilyen párosítására, ilyen harmóniájára talán sosem volt még példa és meglehet, soha nem is lesz. Bato mosolyogva hümmögése egy kezdet és egy vég, egy origó, ami múlt és jövő határán szilárdan áll a jelenben, akár egy, a létezésbe mélyen vert pózna, büszkén hirdetve, hogy lehet bár sok ezernyi kopasz szerzetes Lanawin határain belül, kívül vagy pont a határon, ez az egy, akit itt ül és Batonak hívják, szóval ez az egy szerzetes most éppen mosolyog és hümmög.
Hiba lenne azt gondolni, hogy Soynarának pontosan ez jutott volna eszébe. Igazság szerint ezekből még csak meg sem fordul semmi a fejében. Ehelyett egészen mást gondol.
~Nocsak.~
A tekercs fölé hajol és érdeklődve tanulmányozni kezdi az írást. Közben leomló hajának kósza szálai megcsiklandozzák a férfi fülét.*
-Mintha már láttam volna hasonlót... *Félhangosan töpreng, előbbi bosszúsága már el is szállt, helyét érdeklődés veszi át. Ha van valami, ami hiányzik neki a régi házból a rendszeres és minőségi étkezésen és a fűtött, defett hajlákon kívül, az a régi vagy új, de mindenképpen értékes és furcsa nyelveken írt tekercsek, könyvek megfejtése. Örömmel veti bele magát Bato tekercsének megfejtésébe. Igen hamar nagyot koppan.*
-Ebből egy szót sem értek. A nyelv ismerős, de mintha össze-vissza írták volna. *Homlokát ráncolva nyúl ki a papírért. Más esetben biztosan megkérdezné, hogy hozzányúlhat-e a férfi holmijához, de most magával ragadja a szakmai izgalom. Nézegeti, forgatja a tekercset, előbb egészen közelről tanulmányozza, majd visszateszi az asztalra és kicsit hátralép, hogy messzebbről is megnézze. Végül elhúzza a száját és a tekercsre meredve mutatóujjával kezd dobolni az állán. Ha Bato szellemileg súlyosan korlátolt lenne, még akkor is felismerné a gesztust: Soynara nagyon gondolkozik. Ezt folytatja nagyjából fél percig, ha ezalatt a férfi szólna hozzá, az lepereg róla. Fél perc után a férfi tudomására hozza a töprengés eredményét.*
-Hm.
*Azzal felkapja a tekercset és megindul a könyvtár polcai között, magában motyogva keresgélve a kategóriák jelölései, feliratai között.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211