Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 32 (621. - 640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3595-3614
640. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:15:51
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:15:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Kezdi úgy hinni, hogy nem volt túl jó ötlet ezekkel tartani. Főleg úgy, ha csalinak használnák. Először a nő meg az elf utána pedig valószínűleg ő.*
~Persze, kellett neked elmondanod, hogy nincs fegyvered. A vak is látja, hogy nemes vagy. Persze, veresd szét magad, lopasd el kulcsaid, na meg az egész Beltuver házat! Nagyon okos vagy...~
*Magában káromkodik, nem tudja, hogy hogyan lehetett ennyire buta, talán az éjszaka, meg a fáradtság...*
~Fenéket!~
*Azon gondolkozik, hogy hogyan jöhetne ki jól a szituációból, végül arra jut, hogy talán az a nő segíthet. Mikor szétválnak elindul a harmadik irányba, tesz egy kanyart, visszamegy, és a sötételf háta mögé lopódzik csendben.
Abban a pillanatban, amikor a nő tarkóján puffan a fegyver, majd a kihalt erődben nagy zajjal a földre esik kihasználva a hangokat kilép egy fa takarása mögül, és egy hirtelen, szúró mozdulattal megpróbálja hátulról a sötételf szemébe nyomni az ujjait. Ha ez sikerül, akkor azzal a lendülettel hátra is húzza, a fejét, és benyomja a térde közé. Ha mindez összejön, egyenes ütésekkel megszórja a másik orrát, hogy az ripityára törjön.
Ha szerencsés, akkor a másiknak gondolkodni sem lesz ideje, ha nem, akkor viszont nagyon pórul fog járni.*
*Kezdi úgy hinni, hogy nem volt túl jó ötlet ezekkel tartani. Főleg úgy, ha csalinak használnák. Először a nő meg az elf utána pedig valószínűleg ő.*
~Persze, kellett neked elmondanod, hogy nincs fegyvered. A vak is látja, hogy nemes vagy. Persze, veresd szét magad, lopasd el kulcsaid, na meg az egész Beltuver házat! Nagyon okos vagy...~
*Magában káromkodik, nem tudja, hogy hogyan lehetett ennyire buta, talán az éjszaka, meg a fáradtság...*
~Fenéket!~
*Azon gondolkozik, hogy hogyan jöhetne ki jól a szituációból, végül arra jut, hogy talán az a nő segíthet. Mikor szétválnak elindul a harmadik irányba, tesz egy kanyart, visszamegy, és a sötételf háta mögé lopódzik csendben.
Abban a pillanatban, amikor a nő tarkóján puffan a fegyver, majd a kihalt erődben nagy zajjal a földre esik kihasználva a hangokat kilép egy fa takarása mögül, és egy hirtelen, szúró mozdulattal megpróbálja hátulról a sötételf szemébe nyomni az ujjait. Ha ez sikerül, akkor azzal a lendülettel hátra is húzza, a fejét, és benyomja a térde közé. Ha mindez összejön, egyenes ütésekkel megszórja a másik orrát, hogy az ripityára törjön.
Ha szerencsés, akkor a másiknak gondolkodni sem lesz ideje, ha nem, akkor viszont nagyon pórul fog járni.*
639. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-07 15:56:56
Üzenet elküldve: 2017-07-07 15:56:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Xavinia //
* Jorgew továbbra is úgy véli, hogy bárki hazudhatja, hogy nem tolvaj, de nem ismétli el önmagát, mivel úgy tűnik, a másik nem érti teljesen, hogy mire akar utalni ezzel Jorg.
A - fogjuk rá - bemutatkozásra felvonja szemöldökét.
~ Biztos sok időt töltött az erdőben, azért ilyen... Furcsa. ~ Fut át az agyán. Persze nem biztos, hogy számára bárki is beletartozhat a normális kategóriába, akivel egy erdőben találkozik. Azonban nem csak emiatt értetlenkedik, hanem, mert maga a bemutatkozás is elég érdekes. *
- Aránytalan? * Kérdez vissza, meglepődötten. Végignéz a lányon és megrázza a fejét. * Nem, egész kis csinos vagy. * Állapítja meg, s bár nem az a szakterülete, hogy megállapítsa más nőkről, hogy elég arányosak-e, de semmi torzságot nem fedez fel a másikon - leszámítva az előbb felfedett sebet az arcán, ami tényleg belerondít kissé az összképbe -, így nem érti, hogy mire fel az Aránytalan jelző. Szóval inkább marad majd az Égből pottyantnál, ha már Xavinia is felajánlotta, hogy hívja így, ha akarja. Hát persze, hogy akarja! *
- Rendben... * Felel a kaja kérdéskörére és körbenéz a fákon, meg a talajszinten is, hátha a szeme elé tárul néhány bogyóbokor, amire rá van írva, hogy ehető. De nincs. Úgyhogy sóhajt egyet és társa felé fordul. *
- Te megtalálod ezeket az ehető bogyókat? * Merthogy ő eddig nemhogy ehető bogyókat, de még bogyókat sem talált. Mondjuk nem is nézett szét túlzottan, de nem is akar szétnézni, mert észrevette már, hogy eltávolodva az úttól egyre több a (szúrós) bokor és ott nehezebb haladni. Ráadásul úgy véli, a gonosz vadállatok is arra találhatóak, így jobb lenne elkerülni az erdő sűrűjét. *
- Mert akkor kereshetnél. Illetve... Itt van valahol egy folyó is, nem? Az iható? És... Merre van? * Csak remélni meri, hogy választ kap a legtöbb kérdésére. *
* Jorgew továbbra is úgy véli, hogy bárki hazudhatja, hogy nem tolvaj, de nem ismétli el önmagát, mivel úgy tűnik, a másik nem érti teljesen, hogy mire akar utalni ezzel Jorg.
A - fogjuk rá - bemutatkozásra felvonja szemöldökét.
~ Biztos sok időt töltött az erdőben, azért ilyen... Furcsa. ~ Fut át az agyán. Persze nem biztos, hogy számára bárki is beletartozhat a normális kategóriába, akivel egy erdőben találkozik. Azonban nem csak emiatt értetlenkedik, hanem, mert maga a bemutatkozás is elég érdekes. *
- Aránytalan? * Kérdez vissza, meglepődötten. Végignéz a lányon és megrázza a fejét. * Nem, egész kis csinos vagy. * Állapítja meg, s bár nem az a szakterülete, hogy megállapítsa más nőkről, hogy elég arányosak-e, de semmi torzságot nem fedez fel a másikon - leszámítva az előbb felfedett sebet az arcán, ami tényleg belerondít kissé az összképbe -, így nem érti, hogy mire fel az Aránytalan jelző. Szóval inkább marad majd az Égből pottyantnál, ha már Xavinia is felajánlotta, hogy hívja így, ha akarja. Hát persze, hogy akarja! *
- Rendben... * Felel a kaja kérdéskörére és körbenéz a fákon, meg a talajszinten is, hátha a szeme elé tárul néhány bogyóbokor, amire rá van írva, hogy ehető. De nincs. Úgyhogy sóhajt egyet és társa felé fordul. *
- Te megtalálod ezeket az ehető bogyókat? * Merthogy ő eddig nemhogy ehető bogyókat, de még bogyókat sem talált. Mondjuk nem is nézett szét túlzottan, de nem is akar szétnézni, mert észrevette már, hogy eltávolodva az úttól egyre több a (szúrós) bokor és ott nehezebb haladni. Ráadásul úgy véli, a gonosz vadállatok is arra találhatóak, így jobb lenne elkerülni az erdő sűrűjét. *
- Mert akkor kereshetnél. Illetve... Itt van valahol egy folyó is, nem? Az iható? És... Merre van? * Csak remélni meri, hogy választ kap a legtöbb kérdésére. *
638. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:48:01
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:48:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Egykedvűen ballag az ösvényen, ami a szántóföldeken át az erdőbe vezet. A nappal meggyűlik a baja, de kemény fából faragták, bírja. Az erdő fái közé érve már sokkal jobb a helyzet. Nappal is árnyékos és valamivel hűvösebb is. Rovarból egy kicsikét több van, de a ruhái védik a csípések ellen.*
~Kéne egy ló, ha megöregszem, nem fogom már így bírni. Vagy valaki Meira helyett, senki olyan ügyesen nem vitte a csomagjaim, mint ő. A kikötőben talán hordárokat is lehet kapni. Csak aztán etetni kell a szolgákat is, meg mindenféle igényeik vannak.~
*Ezeket a dolgokat mérlegelve, de az utat is nagyon figyelve megy tovább a kikötő felé. Szeretne hamar odaérni.*
~Kéne egy ló, ha megöregszem, nem fogom már így bírni. Vagy valaki Meira helyett, senki olyan ügyesen nem vitte a csomagjaim, mint ő. A kikötőben talán hordárokat is lehet kapni. Csak aztán etetni kell a szolgákat is, meg mindenféle igényeik vannak.~
*Ezeket a dolgokat mérlegelve, de az utat is nagyon figyelve megy tovább a kikötő felé. Szeretne hamar odaérni.*
637. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:02:15
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:02:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Végre minden úgy megy, ahogy azt eltervezte. A nő egy halántékára mért ütés után kifekszik, Éjfél is pillanatokon belül meglesz, most már minden reménye Teliirben van. Ő szépen eljátszadozhat a fegyvertelen kísérőjükkel, s így mindenki jól jár. Persze mindegyikőjük közül Ras fog a leginkább jól járni. Végre letesztelheti magát ennek a nőnek a segítségével, aztán meg azt kezd vele amit csak szeretne.
Erről jut eszébe, még el sem döntötte mihez kezd vele, amint nem lesz rá szüksége. Ezen még gondolkoznia kell.
Egyelőre azzal van elfoglalva, hogy visszavegye ellopott pengéjét, s valahogy felerőszakolja a még ép vállára az eszméletlen áldozata testét. Ez így kissé megerőltető a sebesült férfinak, mivel a magas elf leányzó nem is egy könnyű eset. Mennyivel egyszerűbb lenne, egy szimpla tündért felkapni, és kirohanni vele ebből az átkozott erdőből. De mivel most egészen más paraméterekkel megáldott személyről van szó össze kell szorítania a fogát, ha a kikötőig akarja cipelni. Márpedig az a terv. Itt nincsenek meg a megfelelő körülmények.
Társa kalandja azonban itt nem ér véget. Rábízta a takarítást, így míg ő hadakozik inkább, addig a madaras jobbnak látja, ha most azonnal maga mögött hagyja ezt az átkozott sötétséget. Vállára borítva a szőkét indul meg vissza a kikötő irányába. Reméli senki nem fogja követni.*
*Végre minden úgy megy, ahogy azt eltervezte. A nő egy halántékára mért ütés után kifekszik, Éjfél is pillanatokon belül meglesz, most már minden reménye Teliirben van. Ő szépen eljátszadozhat a fegyvertelen kísérőjükkel, s így mindenki jól jár. Persze mindegyikőjük közül Ras fog a leginkább jól járni. Végre letesztelheti magát ennek a nőnek a segítségével, aztán meg azt kezd vele amit csak szeretne.
Erről jut eszébe, még el sem döntötte mihez kezd vele, amint nem lesz rá szüksége. Ezen még gondolkoznia kell.
Egyelőre azzal van elfoglalva, hogy visszavegye ellopott pengéjét, s valahogy felerőszakolja a még ép vállára az eszméletlen áldozata testét. Ez így kissé megerőltető a sebesült férfinak, mivel a magas elf leányzó nem is egy könnyű eset. Mennyivel egyszerűbb lenne, egy szimpla tündért felkapni, és kirohanni vele ebből az átkozott erdőből. De mivel most egészen más paraméterekkel megáldott személyről van szó össze kell szorítania a fogát, ha a kikötőig akarja cipelni. Márpedig az a terv. Itt nincsenek meg a megfelelő körülmények.
Társa kalandja azonban itt nem ér véget. Rábízta a takarítást, így míg ő hadakozik inkább, addig a madaras jobbnak látja, ha most azonnal maga mögött hagyja ezt az átkozott sötétséget. Vállára borítva a szőkét indul meg vissza a kikötő irányába. Reméli senki nem fogja követni.*
636. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-06 02:15:05
Üzenet elküldve: 2017-07-06 02:15:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Reszket, mint a nyárfalevél. Életében utoljára akkor félt ennyire, mikor kis gyermekként megtámadták őket. Azóta egyszer sem volt életveszélyben, mindig kivágta magát, megmenekült a szorult helyzetekből, és annyi rohadékot pusztított el, amennyit csak tudott. Most viszont más a helyzet. Ezek rá vadásznak, és nem tud elmenekülni előlük. Oldalával a fához simul, ép kezében a szoknyája maradványait szorongatja. Mikor letépett belőle egy darabot a kötéshez, egészen a combja közepéig szakadt, mégis görcsösen markolja, nehogy kilibbenjen. Ám hiába az óvatosság és a mozdulatlanság, a félhomály nem a barátja. A hold ezüstös fénye körberagyogja a testét, felfedve karcsú vonalait. Már éppen futásnak eredne, mikor a közeledő hangok elkanyarodnak. Lehet ismét szerencséje van, és az üldözője mégsem vette észre. ~Talán, ha eli...~ Sosem tudja meg, mit is kellett volna tennie. Egy kósza pillanatra megérzi a vesztét, mint haldokló a halál közeledtét. Érzi a forró leheletet a nyakában, a tompa tárgyat a tarkóján. Megszédül, a lábai felmondják a szolgálatot, és erőtlenül hull könnyű teste a nedves avarba. Egyre laposabbakat pislog, érzi, ahogy a sötétség és a fájdalom rámászik az agyára. Mintha egy holló is felvillanna a szemei előtt. ~Hús!~ Ez az utolsó, amit felfog a külvilágból. Teste elernyed, szemei lecsukódnak, és mindent elnyel a sötétség.*
*Reszket, mint a nyárfalevél. Életében utoljára akkor félt ennyire, mikor kis gyermekként megtámadták őket. Azóta egyszer sem volt életveszélyben, mindig kivágta magát, megmenekült a szorult helyzetekből, és annyi rohadékot pusztított el, amennyit csak tudott. Most viszont más a helyzet. Ezek rá vadásznak, és nem tud elmenekülni előlük. Oldalával a fához simul, ép kezében a szoknyája maradványait szorongatja. Mikor letépett belőle egy darabot a kötéshez, egészen a combja közepéig szakadt, mégis görcsösen markolja, nehogy kilibbenjen. Ám hiába az óvatosság és a mozdulatlanság, a félhomály nem a barátja. A hold ezüstös fénye körberagyogja a testét, felfedve karcsú vonalait. Már éppen futásnak eredne, mikor a közeledő hangok elkanyarodnak. Lehet ismét szerencséje van, és az üldözője mégsem vette észre. ~Talán, ha eli...~ Sosem tudja meg, mit is kellett volna tennie. Egy kósza pillanatra megérzi a vesztét, mint haldokló a halál közeledtét. Érzi a forró leheletet a nyakában, a tompa tárgyat a tarkóján. Megszédül, a lábai felmondják a szolgálatot, és erőtlenül hull könnyű teste a nedves avarba. Egyre laposabbakat pislog, érzi, ahogy a sötétség és a fájdalom rámászik az agyára. Mintha egy holló is felvillanna a szemei előtt. ~Hús!~ Ez az utolsó, amit felfog a külvilágból. Teste elernyed, szemei lecsukódnak, és mindent elnyel a sötétség.*
635. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-06 01:46:15
Üzenet elküldve: 2017-07-06 01:46:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Az éjszaka hallgatag bizonytalanságában minden lépés egyel közelebb viszi őt a végzetéhez, mi olyannyira homályos még a számára, hogy valamiféle izgató bizsergés is végigfut miatta testében. Ki tudja, mikor tűnik fel újból az íjász, és repít végül halálos nyilat halandó testébe? Bár a jelenlegi helyzetben akár az is megeshet, hogy a nő ugrik elő valamelyik bokorból, hogy megbosszulja korábbi megaláztatásait. Az ilyen izgalmak azok, melyek színt visznek egy igazi férfi életébe! Ez a valódi vadászat, nem az, mit a fennhéjázó urak is űznek saját kis kisajátított erdejeikben.
Hiába a sebesülése a hajsza minden pillanatát élvezi, illetve élvezné, ha nem lenne ez az idegesítő, névtelen fickó, ki mint kiderül semmilyen értelmes harcértékkel nem fog szolgálni a lehetséges összecsapások során. Fegyvere nincs, ráadásul Teliir is beorrolt rá, mit a kannibál igazából meg is ért. Neki sem tetszik a modora, ráadásul az, hogy a nőt kéri cserébe azért a fikarcnyi segítségért cserébe, mit a létszámnöveléssel segít... teljesen abszurd.
Azonban nem kívánja egyelőre a tudtára adni terveit, így csak Teliirt inti magához, mikor közelednek.*
-Figyelj erre pasasra is, amint elkaptuk a lányt, és az elf is halott rád bízom. Fegyvertelen, tudod mit kell tenned!
*Súgja oda társának lehetőleg úgy, hogy az állítólagos orgyilkos, vagy mi a csoda egy kukkot se halljon belőle. Ez nem lehet számára gyanús, hisz Rasdeher rajtaütést tervez, mi megköveteli, hogy csak suttogva, illetve kézjelekkel kommunikáljanak.
Óvatosan közelednek, de még így is csapnak minimális zajt, hisz hárman vannak. De mindegy is, mert a kannibál tudja, hogy jó helyen járnak, érzi a csontjaiban, bár már lehet csak túl sok vért vesztett, és képzelődik... nagyon könnyen meglehet.
Előbb Teliirnek, majd Zhoracknak int, hogy szétválnak. Ki-ki döntse el maga merre halad tovább, a lényeg, hogy egy kisebb körben bezárják az előttük elnyúló területet. A kannibál egyenesen halad tovább, s milyen jól teszi! Hiába az egyre nagyobb homály, melyet a sötétség hordoz magában a férfi megpillantja Tania halvány sziluettjét egy fa takarásában. Nem volt elég óvatos a nő, és ez okozza a vesztét. Egyelőre azonban nem riasztja a többieket, mert talán még az elf is itt van valahol. Egyelőre úgy tesz, mintha nem látta volna meg, és elindul a lánnyal ellentétes irányba, de csak a fát kerüli meg, hogy egy határozott mozdulattal halántékon csapja kardjának markolatgombjával szerencsétlent. Ha a manőver sikerrel jár, és eszméletlenül rogy össze, akkor különleges madárhangot imitálva hívja magához Éjfélt.
Most milyen jól jönne, ha Teliirel régebb óta együtt dolgoznának... akkor már a holló is tudná mi a teendője, de így csak a mélységi józan eszében bízhat.*
-Mondd hús! Hús!
*Az okos állat csak pár másodpercig néz értetlenül gazdájára, majd hangosan ismételgetni kezdi érdes hangján a jól betanult szavakat.*
-Hús! Hús! Hús!
*Ha társának elég gyorsan vág az esze, tudhatja ez mit jelent. Megvan a zsákmány, és eljött az ő ideje. Rasdeher csak reméli, hogy tartja magát a megbeszéltekhez.*
*Az éjszaka hallgatag bizonytalanságában minden lépés egyel közelebb viszi őt a végzetéhez, mi olyannyira homályos még a számára, hogy valamiféle izgató bizsergés is végigfut miatta testében. Ki tudja, mikor tűnik fel újból az íjász, és repít végül halálos nyilat halandó testébe? Bár a jelenlegi helyzetben akár az is megeshet, hogy a nő ugrik elő valamelyik bokorból, hogy megbosszulja korábbi megaláztatásait. Az ilyen izgalmak azok, melyek színt visznek egy igazi férfi életébe! Ez a valódi vadászat, nem az, mit a fennhéjázó urak is űznek saját kis kisajátított erdejeikben.
Hiába a sebesülése a hajsza minden pillanatát élvezi, illetve élvezné, ha nem lenne ez az idegesítő, névtelen fickó, ki mint kiderül semmilyen értelmes harcértékkel nem fog szolgálni a lehetséges összecsapások során. Fegyvere nincs, ráadásul Teliir is beorrolt rá, mit a kannibál igazából meg is ért. Neki sem tetszik a modora, ráadásul az, hogy a nőt kéri cserébe azért a fikarcnyi segítségért cserébe, mit a létszámnöveléssel segít... teljesen abszurd.
Azonban nem kívánja egyelőre a tudtára adni terveit, így csak Teliirt inti magához, mikor közelednek.*
-Figyelj erre pasasra is, amint elkaptuk a lányt, és az elf is halott rád bízom. Fegyvertelen, tudod mit kell tenned!
*Súgja oda társának lehetőleg úgy, hogy az állítólagos orgyilkos, vagy mi a csoda egy kukkot se halljon belőle. Ez nem lehet számára gyanús, hisz Rasdeher rajtaütést tervez, mi megköveteli, hogy csak suttogva, illetve kézjelekkel kommunikáljanak.
Óvatosan közelednek, de még így is csapnak minimális zajt, hisz hárman vannak. De mindegy is, mert a kannibál tudja, hogy jó helyen járnak, érzi a csontjaiban, bár már lehet csak túl sok vért vesztett, és képzelődik... nagyon könnyen meglehet.
Előbb Teliirnek, majd Zhoracknak int, hogy szétválnak. Ki-ki döntse el maga merre halad tovább, a lényeg, hogy egy kisebb körben bezárják az előttük elnyúló területet. A kannibál egyenesen halad tovább, s milyen jól teszi! Hiába az egyre nagyobb homály, melyet a sötétség hordoz magában a férfi megpillantja Tania halvány sziluettjét egy fa takarásában. Nem volt elég óvatos a nő, és ez okozza a vesztét. Egyelőre azonban nem riasztja a többieket, mert talán még az elf is itt van valahol. Egyelőre úgy tesz, mintha nem látta volna meg, és elindul a lánnyal ellentétes irányba, de csak a fát kerüli meg, hogy egy határozott mozdulattal halántékon csapja kardjának markolatgombjával szerencsétlent. Ha a manőver sikerrel jár, és eszméletlenül rogy össze, akkor különleges madárhangot imitálva hívja magához Éjfélt.
Most milyen jól jönne, ha Teliirel régebb óta együtt dolgoznának... akkor már a holló is tudná mi a teendője, de így csak a mélységi józan eszében bízhat.*
-Mondd hús! Hús!
*Az okos állat csak pár másodpercig néz értetlenül gazdájára, majd hangosan ismételgetni kezdi érdes hangján a jól betanult szavakat.*
-Hús! Hús! Hús!
*Ha társának elég gyorsan vág az esze, tudhatja ez mit jelent. Megvan a zsákmány, és eljött az ő ideje. Rasdeher csak reméli, hogy tartja magát a megbeszéltekhez.*
634. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-05 22:32:33
Üzenet elküldve: 2017-07-05 22:32:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Lélegzetvisszafojtva figyeli, ahogy az elf lovának patái a közelében lépkednek, alig pár méterre a fejétől. Ha egy kicsit is közelebb jön, muszáj ugrania, különben rátapos. Egyre közeledik... Már készen áll az újbóli menekülésre, éppen ugrana, mikor a ló megtorpan, és egy röpke pillanattal később elindul az ellenkező irányba. Megúszta. Amint eltűnik az állat és vélhetően a lovasa is a szeme elől, nagyot sóhajtva kikászálódik a levelek közül. Egész testében reszket a sokk hatására. Nem tudja, ki volt ez az eszelős, de nagyon örül, hogy megszabadult tőle. Már csak a két másikat kell leráznia. Ekkor gallyak ropogása, bokrok suhogása üti meg a fülét. Megtalálták. Beletelik pár másodpercbe, mire leesik neki, hogy ő csalta ide őket a sikollyal, ami kiszaladt a száján a felé forduló íjt látva. ~Remek! Itt fogok megdögleni!~ Mérgelődik magában. A bokrok alá nincs ideje visszamásznia, már látja az előtte közeledő alakokat, túl feltűnő lenne, ha elvetődne. Egy apró lépést tesz jobbra, hogy pont egy fa takarásába kerüljön. Az oldalát a törzsnek veti, szakadt szoknyája szélét a kezében szorítja, ki ne libbentse egy váratlan szellő. Mozdulatlanná dermedve hallgatózik. Ha közelebb jönnek, ismét futnia kell, bár tudja, hogy nincs esélye. Sérült, fáradt és a bő ruha is akadályozza a bokrok között való haladásban. Egyetlen esélye, ha nem jönnek olyan közel a fához, hogy észrevegyék.*
*Lélegzetvisszafojtva figyeli, ahogy az elf lovának patái a közelében lépkednek, alig pár méterre a fejétől. Ha egy kicsit is közelebb jön, muszáj ugrania, különben rátapos. Egyre közeledik... Már készen áll az újbóli menekülésre, éppen ugrana, mikor a ló megtorpan, és egy röpke pillanattal később elindul az ellenkező irányba. Megúszta. Amint eltűnik az állat és vélhetően a lovasa is a szeme elől, nagyot sóhajtva kikászálódik a levelek közül. Egész testében reszket a sokk hatására. Nem tudja, ki volt ez az eszelős, de nagyon örül, hogy megszabadult tőle. Már csak a két másikat kell leráznia. Ekkor gallyak ropogása, bokrok suhogása üti meg a fülét. Megtalálták. Beletelik pár másodpercbe, mire leesik neki, hogy ő csalta ide őket a sikollyal, ami kiszaladt a száján a felé forduló íjt látva. ~Remek! Itt fogok megdögleni!~ Mérgelődik magában. A bokrok alá nincs ideje visszamásznia, már látja az előtte közeledő alakokat, túl feltűnő lenne, ha elvetődne. Egy apró lépést tesz jobbra, hogy pont egy fa takarásába kerüljön. Az oldalát a törzsnek veti, szakadt szoknyája szélét a kezében szorítja, ki ne libbentse egy váratlan szellő. Mozdulatlanná dermedve hallgatózik. Ha közelebb jönnek, ismét futnia kell, bár tudja, hogy nincs esélye. Sérült, fáradt és a bő ruha is akadályozza a bokrok között való haladásban. Egyetlen esélye, ha nem jönnek olyan közel a fához, hogy észrevegyék.*
633. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-05 17:42:45
Üzenet elküldve: 2017-07-05 17:42:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Eddig még felajánlott volna egy, vagy kettő darab kést a másik sötételfnek, de ezt az ötletet a gúnyos megjegyzésre elveti. Aztán válaszra sem méltatja. Továbbá fegyvert sem szándékozik adni neki. Akárcsak egy durcás gyermek. Viszont azt hogy Zhorack a nőt kérné segítségéért cserébe, már nem igazán akarja szó nélkül hagyni. Hiszen úgy nézett ki társának dolga volt vele, amit még nem zártak le.*
-A helyedben nem követelőznék fegyver nélkül. Nem sok segítséget tudsz így adni, bár csalinak még használható lehetsz.
*A nyomok követése még különösebb probléma nélkül megy azon a szakaszon ahol az elf lova még vágtázott. Csakhogy minél jobban átvette az irányítást a lova felett, annál kevesebb nyomot hagyott maga után. Teliir egy darabig még képes követni ezeket, de csak egyre lassabban. Így hát mikor meghallja a nő sikolyát megkönnyebbül kissé. Megszaporázott léptekkel indul a hang irányába. A léptei zajával nem törődve. Úgyis hárman vannak plusz egy ló, ezért túl nagy fáradtságot jelentene elhalkítani csörtetésük zaját. Legalábbis lassú folyamat lenne, neki pedig nem sok türelme van. Mikor nagyjából már a hangforrásához kellene érniük megáll, és körbenéz. Egyelőre még nem lát senkit. Lehet még tovább kéne menniük.*
*Eddig még felajánlott volna egy, vagy kettő darab kést a másik sötételfnek, de ezt az ötletet a gúnyos megjegyzésre elveti. Aztán válaszra sem méltatja. Továbbá fegyvert sem szándékozik adni neki. Akárcsak egy durcás gyermek. Viszont azt hogy Zhorack a nőt kérné segítségéért cserébe, már nem igazán akarja szó nélkül hagyni. Hiszen úgy nézett ki társának dolga volt vele, amit még nem zártak le.*
-A helyedben nem követelőznék fegyver nélkül. Nem sok segítséget tudsz így adni, bár csalinak még használható lehetsz.
*A nyomok követése még különösebb probléma nélkül megy azon a szakaszon ahol az elf lova még vágtázott. Csakhogy minél jobban átvette az irányítást a lova felett, annál kevesebb nyomot hagyott maga után. Teliir egy darabig még képes követni ezeket, de csak egyre lassabban. Így hát mikor meghallja a nő sikolyát megkönnyebbül kissé. Megszaporázott léptekkel indul a hang irányába. A léptei zajával nem törődve. Úgyis hárman vannak plusz egy ló, ezért túl nagy fáradtságot jelentene elhalkítani csörtetésük zaját. Legalábbis lassú folyamat lenne, neki pedig nem sok türelme van. Mikor nagyjából már a hangforrásához kellene érniük megáll, és körbenéz. Egyelőre még nem lát senkit. Lehet még tovább kéne menniük.*
632. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-05 16:40:14
Üzenet elküldve: 2017-07-05 16:40:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Jorgew//
- Volt egy bátyám, rendes munkája nem szorultam, rá az ilyen dolgokra. Ha tudtam volna mit kell csinálni valószínűleg ez nem az én arcomon lenne. *Gonosz vigyor ül az arcára. Belegondol, hogy mostani tudásával, hogyan tudna neki ártani.*
- Hát rám se mondták még, hogy égből pottyant, azt igen, hogy aránytalan de ez se rossz, szóval hívhatsz így. Hát mivel menekültem mikor elindultam semmit nem tudtam elhozni, tehát nincs nálam semmi, de gyümölcsöket ehető bogyókat, ehető gombát kereshetünk itt is. Iható vizet meg kinyerhetünk bármilyen vízből egy kis tűz segítségével. *Nem régóta bujkál de ahhoz elég hosszú volt ez az idő, hogy ilyeneket tudjon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.10 17:56:33, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása, pótlása; teljesen értelmetlen mondatrészek törlése; alapvető helyesírás.
- Volt egy bátyám, rendes munkája nem szorultam, rá az ilyen dolgokra. Ha tudtam volna mit kell csinálni valószínűleg ez nem az én arcomon lenne. *Gonosz vigyor ül az arcára. Belegondol, hogy mostani tudásával, hogyan tudna neki ártani.*
- Hát rám se mondták még, hogy égből pottyant, azt igen, hogy aránytalan de ez se rossz, szóval hívhatsz így. Hát mivel menekültem mikor elindultam semmit nem tudtam elhozni, tehát nincs nálam semmi, de gyümölcsöket ehető bogyókat, ehető gombát kereshetünk itt is. Iható vizet meg kinyerhetünk bármilyen vízből egy kis tűz segítségével. *Nem régóta bujkál de ahhoz elég hosszú volt ez az idő, hogy ilyeneket tudjon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.10 17:56:33, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása, pótlása; teljesen értelmetlen mondatrészek törlése; alapvető helyesírás.
631. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-05 10:43:29
Üzenet elküldve: 2017-07-05 10:43:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Már ismerős neki az út visszafelé. És legalább annyira unalmas. Erdő... Az mindenhol ugyanolyan. Igaz, igaz, nagy fák, meg minden, de annyira azért nem különleges, hogy másodszorra is szájtátva bámulja őket, mint egy kisgyerek. Látott már hasonlókat, magasabbakat is, nincs igazán lenyűgözve. A kocsi hátulján elfekszik a szénában, és álomra hajtja a fejét, hogy addig is pihenjen egy kicsit. A zötykölődés hamar elringatja, és egyébként sem esik nehezére az alvás most.*
630. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 21:23:59
Üzenet elküldve: 2017-07-04 21:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Aniyä újra a fák között találja magát. Hirtelen váltás ez a dokkok nyüzsgéséhez képest, kicsit hirtelen olyan érzése támad, mintha valaki követné őt a fák árnyékában. De minden bizonnyal csak beképzeli ezt magának, nem is változtat a tempóján. Ugyanabban az erőltetett menetben halad előre, amiben minden bizonnyal hosszú távon bírni fogja a gyaloglást.
Csodálja a fákat és a sok zöldet, a természetet maga körül, hiszen Artheniorban egy darabig nem fog ilyet látni. Na meg próbál néhány jellegzetesebb fát megjegyezni, hogyha eltévedne, akkor ezeket tudja azonosítani. Közben a családjára gondol. Eszébe jutnak a többiek indokai is a tetoválás készítésre, s ezek alapján rájön, hogy talán az ő oka volt a legönzetlenebb. Ez persze nem zavarja, rettentő büszke a származására, szereti a családját, ezt pedig senki sem fogja tudni megváltoztatni. Igaz, hogy a szülei nehezen tudtak megegyezni, hogy mi legyen egyszem lányukkal, végül mégis az apa győzött. Ugyanaz lett a sorsa, mint a fiúknak. Az összes gyerekükből derék harcos lett nevelve, Aniyät pedig nem zavarja, hogy egyedüli lányként kissé kilóg a sorból és hogy nem szép ruhákban hajlong a kérők előtt. Ahogy anyját ismeri egyszer ennek is el fog jönni az ideje, de egyelőre még a saját útját járja, azt is egyedül. És ezzel nincs semmi baj.*
Csodálja a fákat és a sok zöldet, a természetet maga körül, hiszen Artheniorban egy darabig nem fog ilyet látni. Na meg próbál néhány jellegzetesebb fát megjegyezni, hogyha eltévedne, akkor ezeket tudja azonosítani. Közben a családjára gondol. Eszébe jutnak a többiek indokai is a tetoválás készítésre, s ezek alapján rájön, hogy talán az ő oka volt a legönzetlenebb. Ez persze nem zavarja, rettentő büszke a származására, szereti a családját, ezt pedig senki sem fogja tudni megváltoztatni. Igaz, hogy a szülei nehezen tudtak megegyezni, hogy mi legyen egyszem lányukkal, végül mégis az apa győzött. Ugyanaz lett a sorsa, mint a fiúknak. Az összes gyerekükből derék harcos lett nevelve, Aniyät pedig nem zavarja, hogy egyedüli lányként kissé kilóg a sorból és hogy nem szép ruhákban hajlong a kérők előtt. Ahogy anyját ismeri egyszer ennek is el fog jönni az ideje, de egyelőre még a saját útját járja, azt is egyedül. És ezzel nincs semmi baj.*
629. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 20:15:28
Üzenet elküldve: 2017-07-04 20:15:28
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
*Nyár van, és olyan meleg, hogy tojást lehet sütni a kövön. Igazából ez a szerencséje a többieknek, mert hogy télvíz idején őt egy ezrednyi katonasággal sem vontatnák a folyónak még a közelébe sem, az hét szentség. Másrészt, a folyóknak nyáron a legalacsonyabb a vízállása, és legkisebb a sodrása ami megint csak nekik kedvez. Talán át tud gázolni rajta, talán kénytelen lesz úszni is. Jobb lenne ha nem lenne kénytelen, mert ezt a tevékenységet nem szereti ruhában űzni. Mindenesetre a brigantint a ló nyergéhez szíjazza, még mielőtt a kurta a folyóba ugratna. Ha a törpe nem is jut át a vértben, a ló biztos hogy át fog. És az ő vértje is meglesz. Nem mellesleg, ha úsznia kell, könnyebb dolga is lesz. A husáng is jó szolgálatot tehet, mert az meg lebeg, ellentétben fém társaival. Akár hogy is dönt az ork tündér ügyben, ő jó előre közli.*
-Én nem visze', csak ha előbb kitöröd a nyaká'.*Közlésének megfelelően pedig vízbe merül a törpe után. Ha az ork kitöri a tündér nyakát, akkor viszi, ha nem teszi, akkor viheti ő maga.
Amint partot értek leszíjazza a ló nyergéről a rá erősített vértet, s újra magára veszi, de csak lazán, mint egy mellénykét. Nem szíjazza be.*
-Le kén' táborozni hogy megszáradjun'.*Morog, mert utál vizesen kutyagolni. Évek óta nem fürdött, és a drágán felhalmozott szag készletének a felét most egy csapásra elvesztette.*
-Chő ha igy fojtatolju' olyan leszek mint a várososőrséges piperkőcö'. Höhhö.*És hangosan röhög, hogy beleremeg az erdő.*
*Nyár van, és olyan meleg, hogy tojást lehet sütni a kövön. Igazából ez a szerencséje a többieknek, mert hogy télvíz idején őt egy ezrednyi katonasággal sem vontatnák a folyónak még a közelébe sem, az hét szentség. Másrészt, a folyóknak nyáron a legalacsonyabb a vízállása, és legkisebb a sodrása ami megint csak nekik kedvez. Talán át tud gázolni rajta, talán kénytelen lesz úszni is. Jobb lenne ha nem lenne kénytelen, mert ezt a tevékenységet nem szereti ruhában űzni. Mindenesetre a brigantint a ló nyergéhez szíjazza, még mielőtt a kurta a folyóba ugratna. Ha a törpe nem is jut át a vértben, a ló biztos hogy át fog. És az ő vértje is meglesz. Nem mellesleg, ha úsznia kell, könnyebb dolga is lesz. A husáng is jó szolgálatot tehet, mert az meg lebeg, ellentétben fém társaival. Akár hogy is dönt az ork tündér ügyben, ő jó előre közli.*
-Én nem visze', csak ha előbb kitöröd a nyaká'.*Közlésének megfelelően pedig vízbe merül a törpe után. Ha az ork kitöri a tündér nyakát, akkor viszi, ha nem teszi, akkor viheti ő maga.
Amint partot értek leszíjazza a ló nyergéről a rá erősített vértet, s újra magára veszi, de csak lazán, mint egy mellénykét. Nem szíjazza be.*
-Le kén' táborozni hogy megszáradjun'.*Morog, mert utál vizesen kutyagolni. Évek óta nem fürdött, és a drágán felhalmozott szag készletének a felét most egy csapásra elvesztette.*
-Chő ha igy fojtatolju' olyan leszek mint a várososőrséges piperkőcö'. Höhhö.*És hangosan röhög, hogy beleremeg az erdő.*
628. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 18:39:33
Üzenet elküldve: 2017-07-04 18:39:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*A másik sötételf viselkedésétől hányingere lesz, csak azért nem vágja ki a nyelvét és köpi szembe, mert fajtársak, egyébként már rég megtette volna. Így csak morog és tűr, de könnyen el lehet szakítani nála azt a bizonyos húrt.*
- Úgy nézek ki mint aki nem tud?
*Gonoszan felnevet.*
- Én belőled előbb kinézem, hogy nem értesz hozzá, és csak felvágsz a nem létező tudásoddal.
*Nem is óhajt többet foglalkozni vele, inkább a másik idegen felé fordul.
Az elhangzottakan hosszasan elgondolkozik.*
- Rendben, de a nő az enyém.
*Jelenti ki határozottan.
- A másikat megtarthatjátok.
*Éjfél kezdi megmakacsolni magát, Zhorack alig bírja rávenni a lovat, hogy kövesse gazdáját.
*A másik sötételf viselkedésétől hányingere lesz, csak azért nem vágja ki a nyelvét és köpi szembe, mert fajtársak, egyébként már rég megtette volna. Így csak morog és tűr, de könnyen el lehet szakítani nála azt a bizonyos húrt.*
- Úgy nézek ki mint aki nem tud?
*Gonoszan felnevet.*
- Én belőled előbb kinézem, hogy nem értesz hozzá, és csak felvágsz a nem létező tudásoddal.
*Nem is óhajt többet foglalkozni vele, inkább a másik idegen felé fordul.
Az elhangzottakan hosszasan elgondolkozik.*
- Rendben, de a nő az enyém.
*Jelenti ki határozottan.
- A másikat megtarthatjátok.
*Éjfél kezdi megmakacsolni magát, Zhorack alig bírja rávenni a lovat, hogy kövesse gazdáját.
627. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 15:33:46
Üzenet elküldve: 2017-07-04 15:33:46
ÚJ
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
*Az óriás még mindig úgy gondolkodik mint ahogy a törpe gondolkodott korábban, csakhogy Broëq azóta már mélyen beleugrott abba a mély kútba amelyet Ante ajánlott a számára, már a kelet felé kerülgetést illetően, sőt az ork szavaiból arra következtet, hogy a bestia érti a kelet felé kerülés feladatát. Meg persze örül a beígért mészárlásnak amiből aztán nem tudni mi következik majd.*
-Egyszer talán arra is sor kerül. *Mondja elvigyorodva a sisakja alatt az óriásnak.*
-Képzeld csak el. Azok a patkányok mindjárt arany plecsnit tűznének a mellünkre, ha mutatnánk nekik egy ilyen jó kis kerülőutat. Ők is biztos szeretnek csempészni, meg csatornákon átsurranni. *Utal ezzel a patkányok patkány mivoltára. Persze ő elsősorban nem azt a rágcsáló bandát akarja lenyűgözni, hanem régi városőr társait szeretné ámulatba és rettegésbe ejteni. Azt is majd a legközelebbi találkozás alkalmával. Kárörvendő és bosszúálló típus és mostanra már az élete múlik azon, vajon sikerül e legyőznie őket. Persze addig még van idő, és ha lehet akkor több időt is szeretne nyerni.
Aztán elérnek a folyóig melyen túl már a szántók láthatóak. Gyors volt a haladás és most az a dolguk, hogy még gyorsabban menjenek.*
-Ha meg akarod tartani a tündért akkor add nekem, vagy Bölénynek. *Mondja tündérész barátjuk felé.*
-Én a lóval, ő akár gyalog is át tud rajta gázolni, de nem tudom, te hogy tervezed ezt a dolgot. *A gondolatmenet persze egyszerű. Nem akarja ellopni Ante kis házi kedvencét, mindössze csak csúnya lenne ha a csupasz seggű kis pillangó bármikor is ellógna, aztán közzétenné mindazt amit hallott. Lehet a nyelvét nem ártana mégiscsak kivágni, de valahol a sánta még reménykedik abban, hogy vele a kis csapatuk akár négy fősre is bővülhet. Egy szemszeríj egy gyermek kezében épp olyan veszélyes mint bárki más kezében. Mi több, akár veszélyesebb, hisz ártalmatlannak látszik. Nagyjából ennyi az a jóság ami az ő szőrös szívében még megmaradt. Társaival ellentétben nem élvezi bizonyos fajok legyilkolását. És bizonyos fajok alatt egy elég szűk kört ért.
Ante döntésétől függő módon végül belegázol a folyóba, hogy gyorsan és gond nélkül érhessék el annak túloldalát. Ahol a magas kalászrengeteg meg a gigászi kerülő várja a díszes kis kompániát.*
*Az óriás még mindig úgy gondolkodik mint ahogy a törpe gondolkodott korábban, csakhogy Broëq azóta már mélyen beleugrott abba a mély kútba amelyet Ante ajánlott a számára, már a kelet felé kerülgetést illetően, sőt az ork szavaiból arra következtet, hogy a bestia érti a kelet felé kerülés feladatát. Meg persze örül a beígért mészárlásnak amiből aztán nem tudni mi következik majd.*
-Egyszer talán arra is sor kerül. *Mondja elvigyorodva a sisakja alatt az óriásnak.*
-Képzeld csak el. Azok a patkányok mindjárt arany plecsnit tűznének a mellünkre, ha mutatnánk nekik egy ilyen jó kis kerülőutat. Ők is biztos szeretnek csempészni, meg csatornákon átsurranni. *Utal ezzel a patkányok patkány mivoltára. Persze ő elsősorban nem azt a rágcsáló bandát akarja lenyűgözni, hanem régi városőr társait szeretné ámulatba és rettegésbe ejteni. Azt is majd a legközelebbi találkozás alkalmával. Kárörvendő és bosszúálló típus és mostanra már az élete múlik azon, vajon sikerül e legyőznie őket. Persze addig még van idő, és ha lehet akkor több időt is szeretne nyerni.
Aztán elérnek a folyóig melyen túl már a szántók láthatóak. Gyors volt a haladás és most az a dolguk, hogy még gyorsabban menjenek.*
-Ha meg akarod tartani a tündért akkor add nekem, vagy Bölénynek. *Mondja tündérész barátjuk felé.*
-Én a lóval, ő akár gyalog is át tud rajta gázolni, de nem tudom, te hogy tervezed ezt a dolgot. *A gondolatmenet persze egyszerű. Nem akarja ellopni Ante kis házi kedvencét, mindössze csak csúnya lenne ha a csupasz seggű kis pillangó bármikor is ellógna, aztán közzétenné mindazt amit hallott. Lehet a nyelvét nem ártana mégiscsak kivágni, de valahol a sánta még reménykedik abban, hogy vele a kis csapatuk akár négy fősre is bővülhet. Egy szemszeríj egy gyermek kezében épp olyan veszélyes mint bárki más kezében. Mi több, akár veszélyesebb, hisz ártalmatlannak látszik. Nagyjából ennyi az a jóság ami az ő szőrös szívében még megmaradt. Társaival ellentétben nem élvezi bizonyos fajok legyilkolását. És bizonyos fajok alatt egy elég szűk kört ért.
Ante döntésétől függő módon végül belegázol a folyóba, hogy gyorsan és gond nélkül érhessék el annak túloldalát. Ahol a magas kalászrengeteg meg a gigászi kerülő várja a díszes kis kompániát.*
626. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 14:04:16
Üzenet elküldve: 2017-07-04 14:04:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
* Relatív, hogy mi számít gyávának. Anténak például több oka lehet félni a Thargoktól, mint az erdő fenevadjaitól. Azt, meg, hogy hol keresik a két jómadarat, nem tudhatja, lévén nem közölték vele és nem is gondolatolvasó. Lassanként azonban kiderül minden abból, amit a törpe mond.
~ Még szerencse, hogy Dargallal elnapoltuk ezt a dolgot... Most biztos hemzsegnek ott a városőrök és, ha elkapnának, az előző fosztogatást is ránk fognák! ~ Morfondírozik. Közben persze eszébe jut maga Dargal is, hogy hol lehet épp és mit csinálhat, de pár másodpercnél többet nem szentel rá. Bizonyára feltalálta magát, vagy majd feltalálja magát, ha túl sokáig nem érkezik vissza az apja. *
- Remek. Tetszik az ötlet is. * Vigyorodik el, kidüllesztve agyarait, mikor az "öljünk meg mindenkit" részhez ér a kurtalábú.
Közben persze haladnak előre, de az égimeszelő újra megszólal, ezzel bebizonyítva, hogy mégsem olyan nagy zseni, mint amilyennek az előbb mutatta magát. Illetve ez sem teljesen igaz, hiszen megoszt a többiekkel olyan nagy életigazságokat, minthogy a lovasok lassabban mennek a nehéz terepen, meg ilyesmi; ám ezek után azt javasolja, hogy menjenek fel a hegyekbe. Igaz, ha kicsit jobban fel lennének szerelve, lenne mellettük egy-két csatamágus, meg néhány normális nyomolvasó, akkor jó lehetne ez az ötlet is, de így kész öngyilkosság lenne átvágni az ismeretlen hegyeken, aztán kilyukadni valahol az erdő mélyén, ahonnan szintén nem sokan szoktak kijutni. Arról nem is beszélve, hogyha onnan kikerülnek, még mindig Arthenior közelében találnák magukat. Hacsak nem mennek fel egészen északra és fulladnak bele a mocsárba. Persze azért Ante sem ismeri ennyire Lanawin térképét, csak annyiban biztos, hogy az az út nehéz lenne. *
- Ehrm... * Csóválja hát meg fejét. * Nem ismerem a hegyekbe' a járást. * Foglalja össze tömören a gondolatait. Nem akar túl gyávának tűnni, pedig nyilván nem az a legfőbb gondja, hogy nem ismeri az utat a hegyekben - jobban fél a hegyi törzsektől, meg a hegyi vadállatoktól. Inkább nem akarna kockáztatni. *
- Erre sokkal egyszerűbb, mög gyorsabb! Maj' behúzzuk a fejünköt és nem látnak mög, ha baj van. * Teszi hozzá végül és halad tovább. A haladás a legfontosabb most, hiszen nem akar hatokig ebben az erdőben vacakolni. Ha minden jól megy, másfél-két óra múlva elérhetik a folyót, de ez persze nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan tudnak menni. *
* Relatív, hogy mi számít gyávának. Anténak például több oka lehet félni a Thargoktól, mint az erdő fenevadjaitól. Azt, meg, hogy hol keresik a két jómadarat, nem tudhatja, lévén nem közölték vele és nem is gondolatolvasó. Lassanként azonban kiderül minden abból, amit a törpe mond.
~ Még szerencse, hogy Dargallal elnapoltuk ezt a dolgot... Most biztos hemzsegnek ott a városőrök és, ha elkapnának, az előző fosztogatást is ránk fognák! ~ Morfondírozik. Közben persze eszébe jut maga Dargal is, hogy hol lehet épp és mit csinálhat, de pár másodpercnél többet nem szentel rá. Bizonyára feltalálta magát, vagy majd feltalálja magát, ha túl sokáig nem érkezik vissza az apja. *
- Remek. Tetszik az ötlet is. * Vigyorodik el, kidüllesztve agyarait, mikor az "öljünk meg mindenkit" részhez ér a kurtalábú.
Közben persze haladnak előre, de az égimeszelő újra megszólal, ezzel bebizonyítva, hogy mégsem olyan nagy zseni, mint amilyennek az előbb mutatta magát. Illetve ez sem teljesen igaz, hiszen megoszt a többiekkel olyan nagy életigazságokat, minthogy a lovasok lassabban mennek a nehéz terepen, meg ilyesmi; ám ezek után azt javasolja, hogy menjenek fel a hegyekbe. Igaz, ha kicsit jobban fel lennének szerelve, lenne mellettük egy-két csatamágus, meg néhány normális nyomolvasó, akkor jó lehetne ez az ötlet is, de így kész öngyilkosság lenne átvágni az ismeretlen hegyeken, aztán kilyukadni valahol az erdő mélyén, ahonnan szintén nem sokan szoktak kijutni. Arról nem is beszélve, hogyha onnan kikerülnek, még mindig Arthenior közelében találnák magukat. Hacsak nem mennek fel egészen északra és fulladnak bele a mocsárba. Persze azért Ante sem ismeri ennyire Lanawin térképét, csak annyiban biztos, hogy az az út nehéz lenne. *
- Ehrm... * Csóválja hát meg fejét. * Nem ismerem a hegyekbe' a járást. * Foglalja össze tömören a gondolatait. Nem akar túl gyávának tűnni, pedig nyilván nem az a legfőbb gondja, hogy nem ismeri az utat a hegyekben - jobban fél a hegyi törzsektől, meg a hegyi vadállatoktól. Inkább nem akarna kockáztatni. *
- Erre sokkal egyszerűbb, mög gyorsabb! Maj' behúzzuk a fejünköt és nem látnak mög, ha baj van. * Teszi hozzá végül és halad tovább. A haladás a legfontosabb most, hiszen nem akar hatokig ebben az erdőben vacakolni. Ha minden jól megy, másfél-két óra múlva elérhetik a folyót, de ez persze nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan tudnak menni. *
625. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 13:20:44
Üzenet elküldve: 2017-07-04 13:20:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
*Teljesen elvesztette a fonalat. Ő a sor végén megy. A törpére bízza a taktikai irányválasztást, ami azt illeti ő csak annyit kötne ki hogy éjszakára álljanak meg aludni. De ha a másik kettő menetelni akar, akkor hát mennek.*
-Miné előb' a fűné vagyunk anná' jobb.*Morgolódik hátulról. Fogalma sincs mekkora mennyiségű városőr lett mozgósítva, meg hogy merre keresik őket, vagy nem keresik őket. Vagy hogy most lesz-e nehéz lovasság, vagy nem lesz-e nehézlovasság. Tulajdonképpen azt se tudja hogy a túróba jutott eszébe a nehéz lovasság.*
-Nehéz terepe' nem sok lesz a lovas.*Igen, ez jó ötletnek tűnik. Minél vacakabb terepen mennek, annál kevesebb a városőr, pláne lovon. Gyalogosan meg könnyebb őket agyon csapkodni. Mondjuk így hogy már hárman vannak, négyet már csak levernek. Jobb mint ha ketten bóklásznának.*
-Kerűhetnénk' a Világ hegysé' felé is.*Bök a távolba amerre a hatalmas hegyeket sejti, melynek a túloldalán a sivatag és a tűz városa fekszik. Na az aztán az igazi ős dzsungel, ott senki fia borja nem keresné őket. Mondjuk ott eltévedni is igen könnyű. De hát, van nyomkeresőjük.*
-Mit szó'sz orki, kerűjünk a hegyek feléje? Höhhö, ott aztá az istenek se szagónak ki mink'e.*A térképészeti alap óra mellett azért tisztességesen mennek is. Ha így haladnak akár merre is lesz az arra, gyorsan átszelik a vidéket.*
*Teljesen elvesztette a fonalat. Ő a sor végén megy. A törpére bízza a taktikai irányválasztást, ami azt illeti ő csak annyit kötne ki hogy éjszakára álljanak meg aludni. De ha a másik kettő menetelni akar, akkor hát mennek.*
-Miné előb' a fűné vagyunk anná' jobb.*Morgolódik hátulról. Fogalma sincs mekkora mennyiségű városőr lett mozgósítva, meg hogy merre keresik őket, vagy nem keresik őket. Vagy hogy most lesz-e nehéz lovasság, vagy nem lesz-e nehézlovasság. Tulajdonképpen azt se tudja hogy a túróba jutott eszébe a nehéz lovasság.*
-Nehéz terepe' nem sok lesz a lovas.*Igen, ez jó ötletnek tűnik. Minél vacakabb terepen mennek, annál kevesebb a városőr, pláne lovon. Gyalogosan meg könnyebb őket agyon csapkodni. Mondjuk így hogy már hárman vannak, négyet már csak levernek. Jobb mint ha ketten bóklásznának.*
-Kerűhetnénk' a Világ hegysé' felé is.*Bök a távolba amerre a hatalmas hegyeket sejti, melynek a túloldalán a sivatag és a tűz városa fekszik. Na az aztán az igazi ős dzsungel, ott senki fia borja nem keresné őket. Mondjuk ott eltévedni is igen könnyű. De hát, van nyomkeresőjük.*
-Mit szó'sz orki, kerűjünk a hegyek feléje? Höhhö, ott aztá az istenek se szagónak ki mink'e.*A térképészeti alap óra mellett azért tisztességesen mennek is. Ha így haladnak akár merre is lesz az arra, gyorsan átszelik a vidéket.*
624. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:45:09
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:45:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
*Az orknak némileg igaza van, csak két gond van az okfejtésével, egyrészt a gyávasága, mert azért minden öreglánytól meg egy kis erdei sétától azért nem kell betojni. Másrészt ott a tény, hogy őket igenis a szántókon keresik, mert ott csaptak vircsaftot, ezért az egy rohadt lóért, meg ugye némi zsebpénzért. Ha ezt még sokszor megismétlik, hát szinte biztos, hogy gondok lesznek.
Viszont a melák tényleg mond valamit azzal, hogy a barlangot nagy erőkkel őrzik. Talán a Tharg erdők és a rabtábor között el lehet valahogy osonni, de ez is eléggé kockázatos.*
-Ám legyen, de ha keleten megyünk akkor nagyon keleten menjünk. És akkor majd a puszta szélén keressünk magunknak fosztani valót. *Rakja össze a dolgokat, hisz a szántóföld délről és keletről is elkerülhető. Délen nem jár senki mert a kikötőiek megijesztették a jó népet. Krenkataur még mindig baljóslatú hely, már az a sima földdarab ami megmaradt belőle, már ha megmaradt belőle és nem tűnt el az istenek térkép hajtogatása során. És persze keleten kevesebb is a nagy bírtok mert közelebb van a senki földjéhez. Azt már az ork mondja meg, hogy nekik melyik út a veszélytelenebb.*
-Mert el kell mondanom neked mi épp tegnap piszkáltunk fel egy egész falura való gyenge vérűt. Ez a ló is onnan van. Szóval, jobb ha nem megyünk arra amerre sok ember él, és ha ölünk akkor ezúttal öljünk meg mindenkit, hogy ne legyen tanúja a dolognak. *Morogva és kellemetlen érzéssel ugyan, de elindul kelet felé. Valahogy át kell kelniük a folyón, és mivel a legjobb helyet a Thargok őrzik ezért muszáj lesz valami kevésbé kellemes helyen átevickélniük. Ez nem kecsegtet számára semmi jóval. Olybá tűnik a vezető akit kifogtak akaratos, és nem túl alázatos, ha útvonalról van szó. Csak abban reménykedik, nem egyenesen a Thargok, vagy a városőrök karjaiba vezeti a kis csapatot.*
*Az orknak némileg igaza van, csak két gond van az okfejtésével, egyrészt a gyávasága, mert azért minden öreglánytól meg egy kis erdei sétától azért nem kell betojni. Másrészt ott a tény, hogy őket igenis a szántókon keresik, mert ott csaptak vircsaftot, ezért az egy rohadt lóért, meg ugye némi zsebpénzért. Ha ezt még sokszor megismétlik, hát szinte biztos, hogy gondok lesznek.
Viszont a melák tényleg mond valamit azzal, hogy a barlangot nagy erőkkel őrzik. Talán a Tharg erdők és a rabtábor között el lehet valahogy osonni, de ez is eléggé kockázatos.*
-Ám legyen, de ha keleten megyünk akkor nagyon keleten menjünk. És akkor majd a puszta szélén keressünk magunknak fosztani valót. *Rakja össze a dolgokat, hisz a szántóföld délről és keletről is elkerülhető. Délen nem jár senki mert a kikötőiek megijesztették a jó népet. Krenkataur még mindig baljóslatú hely, már az a sima földdarab ami megmaradt belőle, már ha megmaradt belőle és nem tűnt el az istenek térkép hajtogatása során. És persze keleten kevesebb is a nagy bírtok mert közelebb van a senki földjéhez. Azt már az ork mondja meg, hogy nekik melyik út a veszélytelenebb.*
-Mert el kell mondanom neked mi épp tegnap piszkáltunk fel egy egész falura való gyenge vérűt. Ez a ló is onnan van. Szóval, jobb ha nem megyünk arra amerre sok ember él, és ha ölünk akkor ezúttal öljünk meg mindenkit, hogy ne legyen tanúja a dolognak. *Morogva és kellemetlen érzéssel ugyan, de elindul kelet felé. Valahogy át kell kelniük a folyón, és mivel a legjobb helyet a Thargok őrzik ezért muszáj lesz valami kevésbé kellemes helyen átevickélniük. Ez nem kecsegtet számára semmi jóval. Olybá tűnik a vezető akit kifogtak akaratos, és nem túl alázatos, ha útvonalról van szó. Csak abban reménykedik, nem egyenesen a Thargok, vagy a városőrök karjaiba vezeti a kis csapatot.*
623. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:19:26
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:19:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Xavinia //
- Ezt bárki hazudhatja. * Pillant sandán oldalra. Mondjuk most már nem is azért aggódik valójában, hogy meglopják - igaz, ez idáig sem volt túl valószínű, lévén, hogy nincs semmilye -, vagy megölik, hanem, hogy sikerül-e sötétedés előtt a városba érnie. Meg, hogy mit fog enni és inni. Előbbi igazából csak azon múlik, hogy milyen gyorsan tud haladni, utóbbi azonban lehet, hogy máson is múlik... Biztosan rá fog térni erre a témára is, de előtte még csevegni is kell a megnevezések pontosságáról. *
- Hívj, ahogy akarsz, de Jorgew vagyok. * Egyébként a földből jött megnevezés teli találat Xavinia részéről. Nem is gondolná, de Jorgew egyenesen a föld alól érkezett, hiszen ötven - nem túl kellemes - napot töltött a Krenkataur barlangrendszerben. Azt még megvárja, hogy igény szerint az elf is bemutatkozzon, de utána egyből a fontosabb dolgokra tereli a témát. *
- Mondd csak, nincs nálad véletlenül kaja, vagy pia? A legjobb, ha inkább mindkettő. Azt szívesen elfogadnám.
- Ezt bárki hazudhatja. * Pillant sandán oldalra. Mondjuk most már nem is azért aggódik valójában, hogy meglopják - igaz, ez idáig sem volt túl valószínű, lévén, hogy nincs semmilye -, vagy megölik, hanem, hogy sikerül-e sötétedés előtt a városba érnie. Meg, hogy mit fog enni és inni. Előbbi igazából csak azon múlik, hogy milyen gyorsan tud haladni, utóbbi azonban lehet, hogy máson is múlik... Biztosan rá fog térni erre a témára is, de előtte még csevegni is kell a megnevezések pontosságáról. *
- Hívj, ahogy akarsz, de Jorgew vagyok. * Egyébként a földből jött megnevezés teli találat Xavinia részéről. Nem is gondolná, de Jorgew egyenesen a föld alól érkezett, hiszen ötven - nem túl kellemes - napot töltött a Krenkataur barlangrendszerben. Azt még megvárja, hogy igény szerint az elf is bemutatkozzon, de utána egyből a fontosabb dolgokra tereli a témát. *
- Mondd csak, nincs nálad véletlenül kaja, vagy pia? A legjobb, ha inkább mindkettő. Azt szívesen elfogadnám.
622. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:02:44
Üzenet elküldve: 2017-07-04 12:02:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
* Éppen csak elindulnak, máris nézeteltérés alakul ki közöttük. Igaz, egyelőre senki nem akarja emiatt a másik vérét ontani, csak elméleti szinten megy a küzdelem.
~ Ha ennyire ismeri a járást, minek kellök én ide?! ~ Morgolódik magában, majd megszólal, hogy elmagyarázza Bögrének: mi is a baj az ő tervével. *
- Ha beljebb megyün' az erdőbe', kevesebb városőrt találun', de annál több vadállatot! * Ez persze még nem is lenne akkora baj, hiszen mindahányan vannak, erős férfiak, akik nem félnek holmi vadállatoktól. Viszont. *
- Rá'dásul előbb-utóbb akkó' is át köll mennünk a folyón, mög a nagy utakon. * Azzal persze nincsen tisztában, hogy mennyire keresett személyek is ők - hogy egész városőr armadákat küldtek a felkutatásukra, vagy csak kiraktak egy-két kocsmában egy körözési plakátot. Igazából nem is érdekli túlzottan, hogy milyen eszközöket alkalmaznak a városőrök, amíg nem kapják el őket. *
- Mög még arra van a Féreg barlangja is. Ott is hemzsegnek az őrök, min' légy a szaron! * Támasztja alá érvelését még egy rendkívül fontos érvvel, majd a folyó irányába néz. Nem nagy erdőjáró igazából, de remélhetőleg nem forgolódtak még annyit út közben, hogy másik irányba tekintsen. Elvégre nemrég látta, így még nagyjából emlékeznie kell, hogy merre is csordogál. Jól látható, hogy az út mindkét oldalán - így arra is, amerre most Ante néz - bőven nőnek azért fák, itt még nehéz észrevenni, hogy melyik is válik pár mérőföld múlva áthatolhatatlan dzsungellé, melyben a legkülönfélébb gonoszságok várják áldozataikat; és melyik lesz egyre ritkább, míg el nem tűnik a folyópart környékén. Ezúttal az óriás mond pár nagyon okosat, amire orkunk - aki egyébként bemutatkozott, mint "Tündérész ork", de úgy látszik ebből csak az "ork" ragadt meg a melákban. Nem is bánja túlzottan, talán jobb is, hogy nem azon a másodpercek alatt kiötlött nevén szólítják a társak. *
- Pontosan! * Válaszol hát a monstrumnak. * De erre is van erdő, meg arra is. Ha mög átjutun' a folyón, nem lesz szükség a fákra se. Hisz' ki körös minke' a szántó közepibe'?! Sőt... * Emeli fel szabad kezén a mutató ujját, miközben felnéz a monstrumra. * Úgy vót, hogy házat is keresün', hogy legyen pajzsod, meg ilyenek. A szántókun mög csak gyengevérűek élnek, bármelyik házat kifoszthatjuk! * Ezzel szemben ugyebár az erdő közepén, ha vannak is kisebb viskók, azokat sokkalta nehezebb megtalálni, arról nem is beszélve, hogy talán egy egész seregnyi haramiát, vagy rút boszorkányt lelnek benne. Ha nem muszáj, minek szívassák még pluszban magukat?
Az óriás következő meglátásai is rendkívül hasznosak és okosak. Bizony, hogy ő a "nyomkeresős", még szép! Igaz, valójában nem túl ügyes nyomolvasó, de most kap majd érte lovat, meg talán aranyat, szóval addig jó, amíg a többiek abban a hitben élnek, hogy ő itt Lanawin első osztályú nyomolvasója. *
- Én erre megyek. * Bök a keleti erdőrész felé. * Kövessetek hát! * Azzal el is indul arra, amerre mutatta. Ha minden jól megy, csak átvágnak az erdőn és már ott is teremnek a folyóparton. A folyón meg majd átkelnek... valahogy. Orkunk már töri is a fejét, hogy miként kéne kivitelezni az átjutást.
Látszólag magabiztosan, pontosan tudva a dolgát halad előre, de valójában, ha egyik társa sem hallgat rá és elindulnak a másik irányba, abban az esetben bizonyára hamar megfordul, mert semmi kedve egyedül a Tharg birtokok közelébe menni. *
* Éppen csak elindulnak, máris nézeteltérés alakul ki közöttük. Igaz, egyelőre senki nem akarja emiatt a másik vérét ontani, csak elméleti szinten megy a küzdelem.
~ Ha ennyire ismeri a járást, minek kellök én ide?! ~ Morgolódik magában, majd megszólal, hogy elmagyarázza Bögrének: mi is a baj az ő tervével. *
- Ha beljebb megyün' az erdőbe', kevesebb városőrt találun', de annál több vadállatot! * Ez persze még nem is lenne akkora baj, hiszen mindahányan vannak, erős férfiak, akik nem félnek holmi vadállatoktól. Viszont. *
- Rá'dásul előbb-utóbb akkó' is át köll mennünk a folyón, mög a nagy utakon. * Azzal persze nincsen tisztában, hogy mennyire keresett személyek is ők - hogy egész városőr armadákat küldtek a felkutatásukra, vagy csak kiraktak egy-két kocsmában egy körözési plakátot. Igazából nem is érdekli túlzottan, hogy milyen eszközöket alkalmaznak a városőrök, amíg nem kapják el őket. *
- Mög még arra van a Féreg barlangja is. Ott is hemzsegnek az őrök, min' légy a szaron! * Támasztja alá érvelését még egy rendkívül fontos érvvel, majd a folyó irányába néz. Nem nagy erdőjáró igazából, de remélhetőleg nem forgolódtak még annyit út közben, hogy másik irányba tekintsen. Elvégre nemrég látta, így még nagyjából emlékeznie kell, hogy merre is csordogál. Jól látható, hogy az út mindkét oldalán - így arra is, amerre most Ante néz - bőven nőnek azért fák, itt még nehéz észrevenni, hogy melyik is válik pár mérőföld múlva áthatolhatatlan dzsungellé, melyben a legkülönfélébb gonoszságok várják áldozataikat; és melyik lesz egyre ritkább, míg el nem tűnik a folyópart környékén. Ezúttal az óriás mond pár nagyon okosat, amire orkunk - aki egyébként bemutatkozott, mint "Tündérész ork", de úgy látszik ebből csak az "ork" ragadt meg a melákban. Nem is bánja túlzottan, talán jobb is, hogy nem azon a másodpercek alatt kiötlött nevén szólítják a társak. *
- Pontosan! * Válaszol hát a monstrumnak. * De erre is van erdő, meg arra is. Ha mög átjutun' a folyón, nem lesz szükség a fákra se. Hisz' ki körös minke' a szántó közepibe'?! Sőt... * Emeli fel szabad kezén a mutató ujját, miközben felnéz a monstrumra. * Úgy vót, hogy házat is keresün', hogy legyen pajzsod, meg ilyenek. A szántókun mög csak gyengevérűek élnek, bármelyik házat kifoszthatjuk! * Ezzel szemben ugyebár az erdő közepén, ha vannak is kisebb viskók, azokat sokkalta nehezebb megtalálni, arról nem is beszélve, hogy talán egy egész seregnyi haramiát, vagy rút boszorkányt lelnek benne. Ha nem muszáj, minek szívassák még pluszban magukat?
Az óriás következő meglátásai is rendkívül hasznosak és okosak. Bizony, hogy ő a "nyomkeresős", még szép! Igaz, valójában nem túl ügyes nyomolvasó, de most kap majd érte lovat, meg talán aranyat, szóval addig jó, amíg a többiek abban a hitben élnek, hogy ő itt Lanawin első osztályú nyomolvasója. *
- Én erre megyek. * Bök a keleti erdőrész felé. * Kövessetek hát! * Azzal el is indul arra, amerre mutatta. Ha minden jól megy, csak átvágnak az erdőn és már ott is teremnek a folyóparton. A folyón meg majd átkelnek... valahogy. Orkunk már töri is a fejét, hogy miként kéne kivitelezni az átjutást.
Látszólag magabiztosan, pontosan tudva a dolgát halad előre, de valójában, ha egyik társa sem hallgat rá és elindulnak a másik irányba, abban az esetben bizonyára hamar megfordul, mert semmi kedve egyedül a Tharg birtokok közelébe menni. *
621. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-03 22:32:01
Üzenet elküldve: 2017-07-03 22:32:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Mikor a remény elveszni látszik//
*Egyre jobban zavarja a vállába fúródott ócska hegy. Ha nem szedik ki minél hamarabb, s látják el a sebét könnyen lehet, hogy egy idő után elfertőződik. Akkor pedig szívhatja a fogát, amiért itt, ilyen óvatlanul próbálta tesztelni magát az elf nő segítségével. Sietnie kellett volna, s inkább leütni, hogy valami nyugodtabb helyre bevonszolja áldozata testét. Ott aztán kedvére eljátszadozhatott volna vele. De hát utólag okos az ember, ha pedig az éjszaka folyamán egy pillanatra is látótávolságba kerül Tania, nem fog habozni.
Kár, hogy most egészen másért kell aggódnia. Egy erdőjáró elf nyomait még nappal is nehéz követni, nem hogy az éjszaka kellős közepén, mikor éppen csak az égen lebegő hold sugarai adnak némi támpontot állítólagos fejvadászainknak.*
-Ki tudja, talán ugyanazt a férget keressük!
*Végre egy épeszű ember, ki hallgat a szép szóra, s nem akarja rögtön kilyukasztani az útjába sodort idegeneket. Ilyenekből kellene több az utakra. Akkor Rasdeher is hamar meggazdagodhatna a kizsigerelésükből. Most azonban egyelőre beéri ezzel a sötételffel, ám tőle is egészen másfajta hasznot remél. Hárman már eléggé közre tudják fogni az elfet ahhoz, hogy ne tudjon csak úgy elsurranni köztük.*
-A legjobb lenne, ha élve kapnánk el legalább az egyiket. A pénzbeli juttatások magasabbak, ha az elfogottak még képesek mozogni. Igaz is. Azt nem mondtam, hogy ketten vannak. Egy lovas férfi, meg egy gyalogos nő. A nőt már majdnem sikerült elfognunk, mikor jött a társa, és ezt tette velem.
*Gondol jelen esetben égető sebesülésére.*
-A másik pengém ellopták, szóval én nem szolgálhatok fegyverrel. Talán a társam.
*Teliirre néz, aki láthatólag élvezi ezt az egész helyzetet. Mintha neki találták volna ki ezt a hajtóvadászatot. Olyan izgalommal vizslatja a nyomokat, mikor ismét útnak indulnak, mint valami vadászkopó. Öröm ránézni, mikor hasznossá teszi magát.
Alig térnek rá újból az útra, ahol állítólag maga Adakver is haladt, jön a sikoly, mi egyértelműen beazonosítható. ~Ez csak Tania lehet... De mégis miért fedné fel magát?~
Ras ezek után megszaporázza a lépteit, s megindul a hang irányába. Csak mikor már feltételezhetően elég közel érnek a célponthoz, akkor inti óvatosságra a többieket, s jelzi a hozzájuk csapódó mélységinek, ha valóban velük tart, hogy ideje leszállni a lóról, ha eddig nem tette volna.
Meglepetésszerűen szeretne lecsapni, nem akar újból szemtől-szembe kerülni az íjásszal.*
*Egyre jobban zavarja a vállába fúródott ócska hegy. Ha nem szedik ki minél hamarabb, s látják el a sebét könnyen lehet, hogy egy idő után elfertőződik. Akkor pedig szívhatja a fogát, amiért itt, ilyen óvatlanul próbálta tesztelni magát az elf nő segítségével. Sietnie kellett volna, s inkább leütni, hogy valami nyugodtabb helyre bevonszolja áldozata testét. Ott aztán kedvére eljátszadozhatott volna vele. De hát utólag okos az ember, ha pedig az éjszaka folyamán egy pillanatra is látótávolságba kerül Tania, nem fog habozni.
Kár, hogy most egészen másért kell aggódnia. Egy erdőjáró elf nyomait még nappal is nehéz követni, nem hogy az éjszaka kellős közepén, mikor éppen csak az égen lebegő hold sugarai adnak némi támpontot állítólagos fejvadászainknak.*
-Ki tudja, talán ugyanazt a férget keressük!
*Végre egy épeszű ember, ki hallgat a szép szóra, s nem akarja rögtön kilyukasztani az útjába sodort idegeneket. Ilyenekből kellene több az utakra. Akkor Rasdeher is hamar meggazdagodhatna a kizsigerelésükből. Most azonban egyelőre beéri ezzel a sötételffel, ám tőle is egészen másfajta hasznot remél. Hárman már eléggé közre tudják fogni az elfet ahhoz, hogy ne tudjon csak úgy elsurranni köztük.*
-A legjobb lenne, ha élve kapnánk el legalább az egyiket. A pénzbeli juttatások magasabbak, ha az elfogottak még képesek mozogni. Igaz is. Azt nem mondtam, hogy ketten vannak. Egy lovas férfi, meg egy gyalogos nő. A nőt már majdnem sikerült elfognunk, mikor jött a társa, és ezt tette velem.
*Gondol jelen esetben égető sebesülésére.*
-A másik pengém ellopták, szóval én nem szolgálhatok fegyverrel. Talán a társam.
*Teliirre néz, aki láthatólag élvezi ezt az egész helyzetet. Mintha neki találták volna ki ezt a hajtóvadászatot. Olyan izgalommal vizslatja a nyomokat, mikor ismét útnak indulnak, mint valami vadászkopó. Öröm ránézni, mikor hasznossá teszi magát.
Alig térnek rá újból az útra, ahol állítólag maga Adakver is haladt, jön a sikoly, mi egyértelműen beazonosítható. ~Ez csak Tania lehet... De mégis miért fedné fel magát?~
Ras ezek után megszaporázza a lépteit, s megindul a hang irányába. Csak mikor már feltételezhetően elég közel érnek a célponthoz, akkor inti óvatosságra a többieket, s jelzi a hozzájuk csapódó mélységinek, ha valóban velük tart, hogy ideje leszállni a lóról, ha eddig nem tette volna.
Meglepetésszerűen szeretne lecsapni, nem akar újból szemtől-szembe kerülni az íjásszal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3595-3614