Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 106 (2101. - 2120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3591-3610
2120. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-09 23:42:23
Üzenet elküldve: 2019-05-09 23:42:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
~A kikötő az a kikötő. Az már egyszer biztos.~
*Morfondírozik magában a lány szavait hallgatva. Ahogy lehuppan elé a csöpp tündér, egyszerűen képtelen nem mosolyogni. Annyira ártatlan, őszinte és kedves erő sugárzik egész lényéből, hogy az Strat számára szinte ismeretlen. Talán még sosem látott hasonlót sem korábban. Meglapogatja a kobozt, és a kezébe veszi, hogy játszani tudjon rajta.*
-Hát persze, hogy tudok. Nem dísznek hordom ám ezt a szépséget magammal.
De ne ejtsünk több szót a járványról,
Szóljon ez a dal inkább Nellaráról.
Gyönyörű, leomló ében-fekete hajáról,
És talán a világ legszebb tündérszárnyairól
*Ujjait lassan a húrokhoz emeli, a sok játéktól a bőrkeményedések olyan lágyan és finoman szólaltatják meg a hangszert, mintha hozzá sem érne igazán. Csak a légies, ösztönszerű mozgás látszik, amiben egy szakavatatlan szem könnyen elveszik. Vidáman és önfeledten dalol, és jászik, pedig ezt a nótát éppen csak fejből, ott hirtelen ötlötte ki. Ez sosem okoz gondot neki, hiszen ha ilyen kellemes társaságban lehet része, a zene mintha magától születne. Egy jó pár percig muzsikál a lánynak, majd kissé pironkodva abbahagyja, és megszólal.*
-Nem szeretnék csalódást okozni, ezt korábban nem hallhattad, hiszen éppen rólad szól. Igazán még meg sem köszöntem, hogy nem tekintettél ellenségednek, amilyen idők járnak manapság. Rég volt ilyen bájos társaságom. Szóval köszönöm, Nellara!
*Mint egy jó előadóhoz illik paroláz, minden gúnyt félreréve meghajol a tisztelt közönségnek, és ha csak nem perdült táncra a lány, szembe leül vele, egy kicsit közelebb, mint ahogy azt szokás, de nem annyira, hogy tolakodónak érezhesse.*
A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.09 23:52:18
~A kikötő az a kikötő. Az már egyszer biztos.~
*Morfondírozik magában a lány szavait hallgatva. Ahogy lehuppan elé a csöpp tündér, egyszerűen képtelen nem mosolyogni. Annyira ártatlan, őszinte és kedves erő sugárzik egész lényéből, hogy az Strat számára szinte ismeretlen. Talán még sosem látott hasonlót sem korábban. Meglapogatja a kobozt, és a kezébe veszi, hogy játszani tudjon rajta.*
-Hát persze, hogy tudok. Nem dísznek hordom ám ezt a szépséget magammal.
De ne ejtsünk több szót a járványról,
Szóljon ez a dal inkább Nellaráról.
Gyönyörű, leomló ében-fekete hajáról,
És talán a világ legszebb tündérszárnyairól
*Ujjait lassan a húrokhoz emeli, a sok játéktól a bőrkeményedések olyan lágyan és finoman szólaltatják meg a hangszert, mintha hozzá sem érne igazán. Csak a légies, ösztönszerű mozgás látszik, amiben egy szakavatatlan szem könnyen elveszik. Vidáman és önfeledten dalol, és jászik, pedig ezt a nótát éppen csak fejből, ott hirtelen ötlötte ki. Ez sosem okoz gondot neki, hiszen ha ilyen kellemes társaságban lehet része, a zene mintha magától születne. Egy jó pár percig muzsikál a lánynak, majd kissé pironkodva abbahagyja, és megszólal.*
-Nem szeretnék csalódást okozni, ezt korábban nem hallhattad, hiszen éppen rólad szól. Igazán még meg sem köszöntem, hogy nem tekintettél ellenségednek, amilyen idők járnak manapság. Rég volt ilyen bájos társaságom. Szóval köszönöm, Nellara!
*Mint egy jó előadóhoz illik paroláz, minden gúnyt félreréve meghajol a tisztelt közönségnek, és ha csak nem perdült táncra a lány, szembe leül vele, egy kicsit közelebb, mint ahogy azt szokás, de nem annyira, hogy tolakodónak érezhesse.*
A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.09 23:52:18
2119. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-09 22:03:15
Üzenet elküldve: 2019-05-09 22:03:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
- A városokról nem sok jót hallani *rázza meg a fejét.* Artheniorban lázadás volt, megölték a nemeseket, lerombolták a házakat, ártatlanokat gyilkoltak csak azért, mert pár személy zsarnok volt. Amonon állítólag járvány tombol, a Kikötő pedig... A Kikötő.
*Úgy hiszi, utóbbit nem is kell hosszasan magyaráznia, elvégre mindenki tudja, hogy a Kikötő miféle hely. Veszélyes, ahogyan lassan az összes város az.*
- Úgy érzem, a városokon kívül nagyobb biztonságban vagyok.
*Bármennyire is furcsa, az erdők gyakran sokkal biztonságosabbnak tűnnek a nagy, zsúfolt és tömött lakóközösségeknél.*
- Nem zavartál meg, örülök a kedves társaságnak!
*A másik szavait hallgatva széles mosoly ül ki az arcára, majd játékosan lehuppan a földre, pont fajtársával szemben.*
- Tudsz zenélni? Én is nagyon szeretem a zenét! Szívesen meghallgatom, ahogyan játszol!
- A városokról nem sok jót hallani *rázza meg a fejét.* Artheniorban lázadás volt, megölték a nemeseket, lerombolták a házakat, ártatlanokat gyilkoltak csak azért, mert pár személy zsarnok volt. Amonon állítólag járvány tombol, a Kikötő pedig... A Kikötő.
*Úgy hiszi, utóbbit nem is kell hosszasan magyaráznia, elvégre mindenki tudja, hogy a Kikötő miféle hely. Veszélyes, ahogyan lassan az összes város az.*
- Úgy érzem, a városokon kívül nagyobb biztonságban vagyok.
*Bármennyire is furcsa, az erdők gyakran sokkal biztonságosabbnak tűnnek a nagy, zsúfolt és tömött lakóközösségeknél.*
- Nem zavartál meg, örülök a kedves társaságnak!
*A másik szavait hallgatva széles mosoly ül ki az arcára, majd játékosan lehuppan a földre, pont fajtársával szemben.*
- Tudsz zenélni? Én is nagyon szeretem a zenét! Szívesen meghallgatom, ahogyan játszol!
2118. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-09 07:38:57
Üzenet elküldve: 2019-05-09 07:38:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
-Vagy úgy! Így már világos.
*Tör ki örömében, majd gyorsan el is szégyelli magát, hogy hirtelen nem tudta, hogy miről van szó. ~Biztosan történhetett valami. Mágusok... Még egy mihaszna banda.~ Szeme mintha lángba borulna egy pillanatra, de hamar eltereli figyelmét a haragról, és visszatér a tündérhez, tekintete nyomban megenyhül. ~Hogy elpirult ez a kis gyönyörű lény. Nem bántam meg, hogy erre jöttem azt hiszem. Gyakrabban kellene elkóborolnom.~ *
-Biztosan nem sűrűn jársz a városban. Jobb szereted itt a nyugalmat és a biztonságot, ha nem tévedek. Remélem nem zavartalak meg a jelenlétemmel.
*Szabadkozik, hiszen nem tudja milyen tervei lehetnek a lánynak, mit csinálhat vajon egész nap, nem-e rondított bele az elképzeléseibe. Lehet, hogy ő is épp olyan bizalmatlan másokkal, mint Strat, de különös módon, mintha most nem érezné azt a bizonyos feszültséget. Azt a fajtát, amit akkor érez az ember, amikor tudja, hogy menekülnie kell, vagy harcolni, cselezni és trükközni, hogy ne essen baja.*
-Csak egy kósza gondolat, de... *Kissé elpirul, lenéz a földre, fél, ha tovább nézi őt, még beleszeretne.* Játszhatok neked valamit, ha szereted a zenét. Nem vagyok a legjobb, de talán el tudnálak szórakoztatni.
*A lant felé sandít, és reméli, hogy nem veszi tolakodónak a felvetést Nellara.*
-Vagy úgy! Így már világos.
*Tör ki örömében, majd gyorsan el is szégyelli magát, hogy hirtelen nem tudta, hogy miről van szó. ~Biztosan történhetett valami. Mágusok... Még egy mihaszna banda.~ Szeme mintha lángba borulna egy pillanatra, de hamar eltereli figyelmét a haragról, és visszatér a tündérhez, tekintete nyomban megenyhül. ~Hogy elpirult ez a kis gyönyörű lény. Nem bántam meg, hogy erre jöttem azt hiszem. Gyakrabban kellene elkóborolnom.~ *
-Biztosan nem sűrűn jársz a városban. Jobb szereted itt a nyugalmat és a biztonságot, ha nem tévedek. Remélem nem zavartalak meg a jelenlétemmel.
*Szabadkozik, hiszen nem tudja milyen tervei lehetnek a lánynak, mit csinálhat vajon egész nap, nem-e rondított bele az elképzeléseibe. Lehet, hogy ő is épp olyan bizalmatlan másokkal, mint Strat, de különös módon, mintha most nem érezné azt a bizonyos feszültséget. Azt a fajtát, amit akkor érez az ember, amikor tudja, hogy menekülnie kell, vagy harcolni, cselezni és trükközni, hogy ne essen baja.*
-Csak egy kósza gondolat, de... *Kissé elpirul, lenéz a földre, fél, ha tovább nézi őt, még beleszeretne.* Játszhatok neked valamit, ha szereted a zenét. Nem vagyok a legjobb, de talán el tudnálak szórakoztatni.
*A lant felé sandít, és reméli, hogy nem veszi tolakodónak a felvetést Nellara.*
2117. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-08 21:30:18
Üzenet elküldve: 2019-05-08 21:30:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
- Köszönöm! *mosolyodik el a bókot hallva, arcán halvány pír terül el, és mikor meglátja, hogy a fajtársa hogyan bámulja, a pír csak még erősebb lesz. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy mindenki megnézze, ám különös módon nem zavarja. Talán némiképp még aranyosnak is találja. Zavarában a földre bámul, és a lábával rugdossa az avart. A bocsánatkérésre nem is mondd semmit, csupán ismét felnéz, elmosolyodik és megrázza a fejét.*
- Én... igen, gyakran jártam már így *bólint. Gyakran elkalandoznak a gondolatai, a múlton rágódik, a jelenen, a jövőről álmodozik, vagy esetleg olyan lehetetlennek tűnő képzelgésekről, amikről saját maga is tudja, hogy sosem válhat valóra. Álmodozni szabad és kell is, különben unalmában elsorvad a lélek - legalábbis Nellara szerint.*
- Synmira? *pislog fajtársára, hiszen nem hallott még olyan személyről, aki nem ismerte volna.* Itt van az erdőben a ház... A thargok mágusai, és Amon vezetőjének tartoznak elszámolással *magyarázza.* Sokáig köztük éltem, de már nem...
- Köszönöm! *mosolyodik el a bókot hallva, arcán halvány pír terül el, és mikor meglátja, hogy a fajtársa hogyan bámulja, a pír csak még erősebb lesz. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy mindenki megnézze, ám különös módon nem zavarja. Talán némiképp még aranyosnak is találja. Zavarában a földre bámul, és a lábával rugdossa az avart. A bocsánatkérésre nem is mondd semmit, csupán ismét felnéz, elmosolyodik és megrázza a fejét.*
- Én... igen, gyakran jártam már így *bólint. Gyakran elkalandoznak a gondolatai, a múlton rágódik, a jelenen, a jövőről álmodozik, vagy esetleg olyan lehetetlennek tűnő képzelgésekről, amikről saját maga is tudja, hogy sosem válhat valóra. Álmodozni szabad és kell is, különben unalmában elsorvad a lélek - legalábbis Nellara szerint.*
- Synmira? *pislog fajtársára, hiszen nem hallott még olyan személyről, aki nem ismerte volna.* Itt van az erdőben a ház... A thargok mágusai, és Amon vezetőjének tartoznak elszámolással *magyarázza.* Sokáig köztük éltem, de már nem...
2116. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:20:19
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:20:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Relish//
//Zárás//
*Bár figyel Ishalára, szeme sarkából azért észreveszi a hatalmas, sötét, mozgó alakot. Hunyorogva fordul felé, és így már tisztán látja, ahogy hátasa a földet kaparássza.*
- Na végre!
*Sóhajt fel megkönnyebbülten. Nyugodt, de fürge léptekkel elindul az állat felé, aki azért már ismeri eléggé ahhoz, hogy ne szökjön el tőle, így hamarosan szárát már a kezében tudhatja.*
- Hogy mennyi baj van veletek.
*Morogja orra alatt és visszalépdel Ishalához.*
- Köszönöm ezt a beszélgetést.
*A fiúra mosolyog, kedvesen és őszintén, mindenféle rossz szándéktól mentesen, ami rá azért mégsem jellemző.*
- Most viszont kissé fázom, ezért ha nem veszed zokon, akkor mennék tovább. De bízom benne, hogy még találkozunk. Egy élmény volt.
*Relaelnek pedig nem jelent problémát mások közelsége, ezért veszi a bátorságot, hogy egy baráti ölelést adjon az elfnek. Nem tudja miért, de olyan kedves Ishala természete, hogy az őt is jobbá teszi.*
- Vigyázz magadra!
*Lova hátán ülve pedig hamarosan eltűnik a látóhatáron.*
//Relish//
//Zárás//
*Bár figyel Ishalára, szeme sarkából azért észreveszi a hatalmas, sötét, mozgó alakot. Hunyorogva fordul felé, és így már tisztán látja, ahogy hátasa a földet kaparássza.*
- Na végre!
*Sóhajt fel megkönnyebbülten. Nyugodt, de fürge léptekkel elindul az állat felé, aki azért már ismeri eléggé ahhoz, hogy ne szökjön el tőle, így hamarosan szárát már a kezében tudhatja.*
- Hogy mennyi baj van veletek.
*Morogja orra alatt és visszalépdel Ishalához.*
- Köszönöm ezt a beszélgetést.
*A fiúra mosolyog, kedvesen és őszintén, mindenféle rossz szándéktól mentesen, ami rá azért mégsem jellemző.*
- Most viszont kissé fázom, ezért ha nem veszed zokon, akkor mennék tovább. De bízom benne, hogy még találkozunk. Egy élmény volt.
*Relaelnek pedig nem jelent problémát mások közelsége, ezért veszi a bátorságot, hogy egy baráti ölelést adjon az elfnek. Nem tudja miért, de olyan kedves Ishala természete, hogy az őt is jobbá teszi.*
- Vigyázz magadra!
*Lova hátán ülve pedig hamarosan eltűnik a látóhatáron.*
2115. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:37:09
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:37:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
-Nellara Han.
*Töpreng el egy kicsit, és mélyen magába szívja azt.*
-Szép név. Kellemes a csengése. Tetszik!
*Közben mosolyog a lányra, és hirtelen valami mintha szöget ütött volna a fejében. ~Egyedül egy pónival, ki tudja mióta. Nem lehet egyszerű. Bár pont én beszélek? Én sem vagyok különb. Még annyival sem büszkélkedhetek, mint ő.~ Szeme csillogóan vándorol Nellara szárnyáról az arcára, a hajára, a szemére, a szájára. Igazán szépnek találja, de ezt a gondolatot gyorsan elhessegeti fejéből, amennyire tudja. Egyébként sem járatos az ilyen dolgokban, és nem is jutott eszébe ilyesmi szándék. De hát mégiscsak férfiből van, nehéz a szemet ilyen gyorsan iranyítani.*
-Bocsánat. Nem akartalak bámulni.
*Gyorsan más irányba vitte a dolgot, biztonságosabb vizekre evez.*
-Hogy én? Én csak..Igazan jó kérdés. Én sem tudom biztosan. Erre hozott a lábam. Azt sem tudom, hogy hogy kerültem ide. Talán te is jártál már így. Mintha valami ide vonzott volna. Talán eppen te, Nellara. Vagy Falánk.
*Halkan kuncog, és óvatosan kacsint a lányra.*
-Synmira? Sosem hallottam még róla. Bár megérteni, ha nem szivesen mesélsz róla.
-Nellara Han.
*Töpreng el egy kicsit, és mélyen magába szívja azt.*
-Szép név. Kellemes a csengése. Tetszik!
*Közben mosolyog a lányra, és hirtelen valami mintha szöget ütött volna a fejében. ~Egyedül egy pónival, ki tudja mióta. Nem lehet egyszerű. Bár pont én beszélek? Én sem vagyok különb. Még annyival sem büszkélkedhetek, mint ő.~ Szeme csillogóan vándorol Nellara szárnyáról az arcára, a hajára, a szemére, a szájára. Igazán szépnek találja, de ezt a gondolatot gyorsan elhessegeti fejéből, amennyire tudja. Egyébként sem járatos az ilyen dolgokban, és nem is jutott eszébe ilyesmi szándék. De hát mégiscsak férfiből van, nehéz a szemet ilyen gyorsan iranyítani.*
-Bocsánat. Nem akartalak bámulni.
*Gyorsan más irányba vitte a dolgot, biztonságosabb vizekre evez.*
-Hogy én? Én csak..Igazan jó kérdés. Én sem tudom biztosan. Erre hozott a lábam. Azt sem tudom, hogy hogy kerültem ide. Talán te is jártál már így. Mintha valami ide vonzott volna. Talán eppen te, Nellara. Vagy Falánk.
*Halkan kuncog, és óvatosan kacsint a lányra.*
-Synmira? Sosem hallottam még róla. Bár megérteni, ha nem szivesen mesélsz róla.
2114. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:19:13
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:19:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Általában tartani szokott a járókelőktől, hiszen ki tudja, hogy mifélék és milyen véleménnyel vannak a tündérekről. Hallott már olyan utazóról, ki egy női tündér keblét akarta megkóstolni - sütve, legalábbis ezt pletykálták valamilyen kikötői harcosok. Arról is hallott, hogy igazán drágán lehet eladni a tündérszárnyakat, így mindig csendben meghúzza magát, inkább, minthogy észrevegyék. Most amúgy érzi, a saját fajtársától nem kell tartania.*
- Köszönöm *mosolyog a dicséretre, még akkor is, ha az nem neki, hanem a pónijának szól.* Én Nellara Han vagyok *mutatkozik be.* Ő itt Falánk *mutat az állara. Falánk régóta Nellara egyetlen társa, ha ő nem lenne, lehet, hogy sokkal rosszabbul viselné a magányt, azt egyébként is saját magának köszönheti.*
- Én... én Synmirán éltem *mondja, és közben lenéz az avarra.* De már nem élek ott. Régen sokat éltem erdőben, nem olyan rossz. És itt van velem Falánk társaságnak.
*Ha nem ismerné azokat a varázslatokat, amiket Synmirán megtanítottak neki, akkor talán már nem is élne.*
- Te... mit csinálsz errefelé?
*Általában tartani szokott a járókelőktől, hiszen ki tudja, hogy mifélék és milyen véleménnyel vannak a tündérekről. Hallott már olyan utazóról, ki egy női tündér keblét akarta megkóstolni - sütve, legalábbis ezt pletykálták valamilyen kikötői harcosok. Arról is hallott, hogy igazán drágán lehet eladni a tündérszárnyakat, így mindig csendben meghúzza magát, inkább, minthogy észrevegyék. Most amúgy érzi, a saját fajtársától nem kell tartania.*
- Köszönöm *mosolyog a dicséretre, még akkor is, ha az nem neki, hanem a pónijának szól.* Én Nellara Han vagyok *mutatkozik be.* Ő itt Falánk *mutat az állara. Falánk régóta Nellara egyetlen társa, ha ő nem lenne, lehet, hogy sokkal rosszabbul viselné a magányt, azt egyébként is saját magának köszönheti.*
- Én... én Synmirán éltem *mondja, és közben lenéz az avarra.* De már nem élek ott. Régen sokat éltem erdőben, nem olyan rossz. És itt van velem Falánk társaságnak.
*Ha nem ismerné azokat a varázslatokat, amiket Synmirán megtanítottak neki, akkor talán már nem is élne.*
- Te... mit csinálsz errefelé?
2113. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-05 22:21:50
Üzenet elküldve: 2019-05-05 22:21:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
*Egyszerre izgatott, és meglepődött, ahogy a szebbik nemből való tündér lehuppan egy magas fa tetejéről. Nem mintha repülne, de hasonlít rá. Megcsodálja a lányt, és főleg a szárnyán akad meg a szeme. Kissé elszomorodik, ahogy belegondol, hogy neki valószínűleg sosem lesz ilyen, hiszen kiskorában elveszítette. De bánata hamar elillan, nem igazán találkozott más tündérrel eddig.*
-Kárt?
*Kérdezi mosolyogva, és szemöldökét bohókásan felhúzva.*
-Csak örömet. Igazán szép teremtés. Remélem nem zavartalak meg. Az én nevem Hathúros Strat. Hogyan szólíthatlak, ha szabad?
*Szemét nehezen veszi le a másik gyönyörű szárnyáról. Egyik kezét a lantjára téve, másikkal a pónit cirógatja, miközben beszél.*
-Pontosabban, hogyan szólíthatlak benneteket?
*Hangjában semmi rosszindulat nincs, kivételesen nem érzi, hogy aggódnia kellene bármi miatt is. De azért jobbnak tartja az óvatosságot, és inkább rákérdez a dologra.*
-Te itt élsz? Élnek itt más tündérek is? Vagy csak így kettecskén? Bocsánat bocsánat, sokat fecsegek.
*Megvakarja fejét gyermeteg viselkedését palástolva, és igyekszik uralkodni magán.*
*Egyszerre izgatott, és meglepődött, ahogy a szebbik nemből való tündér lehuppan egy magas fa tetejéről. Nem mintha repülne, de hasonlít rá. Megcsodálja a lányt, és főleg a szárnyán akad meg a szeme. Kissé elszomorodik, ahogy belegondol, hogy neki valószínűleg sosem lesz ilyen, hiszen kiskorában elveszítette. De bánata hamar elillan, nem igazán találkozott más tündérrel eddig.*
-Kárt?
*Kérdezi mosolyogva, és szemöldökét bohókásan felhúzva.*
-Csak örömet. Igazán szép teremtés. Remélem nem zavartalak meg. Az én nevem Hathúros Strat. Hogyan szólíthatlak, ha szabad?
*Szemét nehezen veszi le a másik gyönyörű szárnyáról. Egyik kezét a lantjára téve, másikkal a pónit cirógatja, miközben beszél.*
-Pontosabban, hogyan szólíthatlak benneteket?
*Hangjában semmi rosszindulat nincs, kivételesen nem érzi, hogy aggódnia kellene bármi miatt is. De azért jobbnak tartja az óvatosságot, és inkább rákérdez a dologra.*
-Te itt élsz? Élnek itt más tündérek is? Vagy csak így kettecskén? Bocsánat bocsánat, sokat fecsegek.
*Megvakarja fejét gyermeteg viselkedését palástolva, és igyekszik uralkodni magán.*
2112. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-05 22:00:58
Üzenet elküldve: 2019-05-05 22:00:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Nehezen tud visszaaludni, hiszen a csendet pónija patáinak hangja zavarja meg. Kis idő múlva egy kedves hang folytatja, mi végigrezdül a fák között. A lány kinyitja a szemét, majd lepillant a földre, ám nem lát semmit vagy senkit. Kicsit jobban kinyújtózkodik, ekkor sikerül megpillantania fajtársát és póniját, ki éppen nagy érdeklődéssel nyújtja nyakát az idegen felé, és persze az almáért.
Nellara pár pillanatra kíváncsian méregeti őket, majd gondol egyet, kitárja a szárnyai és elrugaszkodik. Repülni nem igazán tud, ám sikeresen elvitorlázik az idegen férfiig, és mosolyogva huppan le elé.*
- Ne haragudj, elég kíváncsi teremtmény *mosolyog rá a másik tündérre.* Nem okozott kárt, ugye?
*Nehezen tud visszaaludni, hiszen a csendet pónija patáinak hangja zavarja meg. Kis idő múlva egy kedves hang folytatja, mi végigrezdül a fák között. A lány kinyitja a szemét, majd lepillant a földre, ám nem lát semmit vagy senkit. Kicsit jobban kinyújtózkodik, ekkor sikerül megpillantania fajtársát és póniját, ki éppen nagy érdeklődéssel nyújtja nyakát az idegen felé, és persze az almáért.
Nellara pár pillanatra kíváncsian méregeti őket, majd gondol egyet, kitárja a szárnyai és elrugaszkodik. Repülni nem igazán tud, ám sikeresen elvitorlázik az idegen férfiig, és mosolyogva huppan le elé.*
- Ne haragudj, elég kíváncsi teremtmény *mosolyog rá a másik tündérre.* Nem okozott kárt, ugye?
2111. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-05 21:16:26
Üzenet elküldve: 2019-05-05 21:16:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
*Kényelmesen szendereg az egyik árnyékos fa tövében, amikor arra lesz figyelmes, hogy valami közelít felé. Arról a borzalmas éjszakáról álmodott éppen, és riadtan ébred fel. Hirtelen félelem járja át egy pillanatra, azt hitte, hogy valami vadállat akarja szétmarcangolni, és lakmározni a húsából. Nem szép halál, az már biztos. De meglepetten látja, hogy egy póni az.*
~Egy póni? Az erdő közepén? Egyedül?~
*Mereng magában, ahogy egyre közelít felé az állat.*
-Szervusz kedves!
*Lassan fêlrérdre áll, és őszinte kedvességgel nyújtja kezét az állat felé, révén senkit nem lát, akihez tartozna. Útközben leszedett egy almát az egyik fáról, azt nyújtja felé, hátha elfogadja tőle a bizalom jeleként.*
-Nem bántalak ám kedves!
*Nyájas hangon szól, hátha ez is jobban megnyugtatja. Közben szemét forgatja, hogy kié lehet vajon ez a pompás jószág. Ahogy óvatosan kémlel, a fák között mintha megpillantana egy alakot. Nem tudni, hogy ki, vagy mi lehet az, így inkább az állathoz szól.*
-Csak így egyedül? Hol van a társad?
*Kényelmesen szendereg az egyik árnyékos fa tövében, amikor arra lesz figyelmes, hogy valami közelít felé. Arról a borzalmas éjszakáról álmodott éppen, és riadtan ébred fel. Hirtelen félelem járja át egy pillanatra, azt hitte, hogy valami vadállat akarja szétmarcangolni, és lakmározni a húsából. Nem szép halál, az már biztos. De meglepetten látja, hogy egy póni az.*
~Egy póni? Az erdő közepén? Egyedül?~
*Mereng magában, ahogy egyre közelít felé az állat.*
-Szervusz kedves!
*Lassan fêlrérdre áll, és őszinte kedvességgel nyújtja kezét az állat felé, révén senkit nem lát, akihez tartozna. Útközben leszedett egy almát az egyik fáról, azt nyújtja felé, hátha elfogadja tőle a bizalom jeleként.*
-Nem bántalak ám kedves!
*Nyájas hangon szól, hátha ez is jobban megnyugtatja. Közben szemét forgatja, hogy kié lehet vajon ez a pompás jószág. Ahogy óvatosan kémlel, a fák között mintha megpillantana egy alakot. Nem tudni, hogy ki, vagy mi lehet az, így inkább az állathoz szól.*
-Csak így egyedül? Hol van a társad?
2110. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-05 19:52:11
Üzenet elküldve: 2019-05-05 19:52:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Mit a legtöbbször, Nellara ma is egy fa vastagabb ágán alszik, ahol a fák sűrű levelei eltakarják a kevésbé kíváncsi szemektől. Persze a nagyon kíváncsi szemek kiszúrhatják, aki feltétlenül akarja, megtalálhatja, hiszen a levelek nem képeznek teljes körű védelmet, na meg persze az apró póni is árulkodó lehet, ki alatta ácsorog, én unottan eszegeti az aljnövényzetet.
A tündérlány lépések zajára ébred fel. Kinyitja a szemét, kíváncsian körbenéz, ám nem lát semmit. Egy ideig hallja őket, aztán elhalványulnak a zajok és végül megszűnnek. Őt annyira nem is érdekli a dolog, sokan járnak-kelnek a Kikötői erdőségben, az álom gyorsan újra elnyomja. Ezzel szemben az unatkozó póni úgy dönt, körbenéz. Nem kell sokáig keresgélnie, hogy rátaláljon az idegenre, Falánk pedig nem a gyávaságáról híres, így közelebb lopakodik, hátha a másik tündérnél van egy-két finomság, amit elcsenhet.*
*Mit a legtöbbször, Nellara ma is egy fa vastagabb ágán alszik, ahol a fák sűrű levelei eltakarják a kevésbé kíváncsi szemektől. Persze a nagyon kíváncsi szemek kiszúrhatják, aki feltétlenül akarja, megtalálhatja, hiszen a levelek nem képeznek teljes körű védelmet, na meg persze az apró póni is árulkodó lehet, ki alatta ácsorog, én unottan eszegeti az aljnövényzetet.
A tündérlány lépések zajára ébred fel. Kinyitja a szemét, kíváncsian körbenéz, ám nem lát semmit. Egy ideig hallja őket, aztán elhalványulnak a zajok és végül megszűnnek. Őt annyira nem is érdekli a dolog, sokan járnak-kelnek a Kikötői erdőségben, az álom gyorsan újra elnyomja. Ezzel szemben az unatkozó póni úgy dönt, körbenéz. Nem kell sokáig keresgélnie, hogy rátaláljon az idegenre, Falánk pedig nem a gyávaságáról híres, így közelebb lopakodik, hátha a másik tündérnél van egy-két finomság, amit elcsenhet.*
2109. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-05 07:49:49
Üzenet elküldve: 2019-05-05 07:49:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara//
*Már egy ideje csak a lába viszi előre, a környezetet, amin áthalad alig veszi szemügyre, csak maga elé bámul, és ritmikusan követi egymást a jobb, és a bal láb. Mintha egy jól képzett katona lenne. Bár hamar észbe kap, kifejezetten utál így utazni, megszokta a gyalogszert, de mindig nyitott szemmel jár. Átvitt értelemben is.*
~A francba. Kicsit elbambultam. Azt sem tudom hirtelen hogy jutottam idáig.~
*Bosszankodik magában, majd vesz egy mély levegőt, megáll egy percre, és alaposan körbepillant. Jól megnézi magának a tájat. Nagyon szépnek és békésnek találja. A hegy, és a folyó szerető ölelésében fekvő sűrű, égig érő fák látványa igazán bárdokat megigéző kép. Elmosolyodik, és tovább indul affelé, amit korábban úgy hallott úgy emlegetik : Vaserdő. Valószínűleg nem is találkozik ott emberforma lényekkel, de sosem lehet tudni. Sosem lehet tudni, nem-e menekül más is a saját démonai elől, vagy csupán más démonok fürkésző tekintete elől keres egy nyugodt, békés helyet. Felesleges ezen gondolkodnia, hiszen már a fák között jár, a nagy lombkoronák árnyékot adnak a napsütésben, de néhol azért beszivárog az éltető nap fénye. Elfáradt a sok sétától, úgy dönt, hogy letelepszik egy jókora fa tövében, és önkéntelenül is elszenderedik.*
*Már egy ideje csak a lába viszi előre, a környezetet, amin áthalad alig veszi szemügyre, csak maga elé bámul, és ritmikusan követi egymást a jobb, és a bal láb. Mintha egy jól képzett katona lenne. Bár hamar észbe kap, kifejezetten utál így utazni, megszokta a gyalogszert, de mindig nyitott szemmel jár. Átvitt értelemben is.*
~A francba. Kicsit elbambultam. Azt sem tudom hirtelen hogy jutottam idáig.~
*Bosszankodik magában, majd vesz egy mély levegőt, megáll egy percre, és alaposan körbepillant. Jól megnézi magának a tájat. Nagyon szépnek és békésnek találja. A hegy, és a folyó szerető ölelésében fekvő sűrű, égig érő fák látványa igazán bárdokat megigéző kép. Elmosolyodik, és tovább indul affelé, amit korábban úgy hallott úgy emlegetik : Vaserdő. Valószínűleg nem is találkozik ott emberforma lényekkel, de sosem lehet tudni. Sosem lehet tudni, nem-e menekül más is a saját démonai elől, vagy csupán más démonok fürkésző tekintete elől keres egy nyugodt, békés helyet. Felesleges ezen gondolkodnia, hiszen már a fák között jár, a nagy lombkoronák árnyékot adnak a napsütésben, de néhol azért beszivárog az éltető nap fénye. Elfáradt a sok sétától, úgy dönt, hogy letelepszik egy jókora fa tövében, és önkéntelenül is elszenderedik.*
2108. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-29 13:24:29
Üzenet elküldve: 2019-04-29 13:24:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
*Nem akar vitatkozni, csak vállat von. A fürdést nyilván senki sem viszi túlzásba Lanawinen, ezzel Drann is tisztában van, még a nemesek vagy az úribb népek sem. A hajón sem csinálta meg más rajta kívül, hogy naponta leengedjen egy vödröt a hajóoldalon csak azért, hogy legyen vize a tisztálkodáshoz. Az emberek bőven beérték annyi tengervízzel, ami kéretlenül beterítette őket, ha épp vitorlát bontottak, vagy a korlát mellett, a tatfedélzet felé haladva elkapta őket egy-egy hullám.
~A fedélzet jóval tisztábbra volt súrolva, mint a legtöbb matróz. Azt legalább naponta felsikáltatta a kapitány.~*
- Hát az meg. *mondja, egyetértve az illatra vonatkozó állítással, ami még itt a szabadban is jól érezhető a lány közvetlen közelében, mi tagadás.*
- Ezzel a szaggal akár elmehetnél matróznak is. Akkor legalább a tenger néha megfürdetne. Ha más nem is. *von azért vállat. Valószínű nem ő fogja rábírni a normális tisztálkodásra a kis csavargólányt, nem is érti, miért feszegeti ennyire ezt a kérdést, mintha atyáskodna itt fölötte. ~Koszos, hát koszos.~ Az lerí róla, hogy őkelme (Mapethi a neve, mint később kiderül) teljesen rendjén valónak találja mindezt. Ő meg nemsokára úgyis indul tovább.*
- Most már összekented az arcodat is. *tájékoztatja még azért a seprű kézbefogásának legfőbb eredményéről.
A "kedvére való valakit találás" célzását elengedi a füle mellett, ő a részéről egyelőre nem tervez a kis csavargólánnyal való hosszabb együttlétet.
~Bár legalább valamivel múlatom az időt. Lenne kivel beszélgetni.~
~Meg lenne kinek a szagát elviselni.~ tűnődik magában, a lányt méregetve.*
- Drann. *válaszolja végül egy morranással a Mape-re, ahogy a lány vigyorogva elé penderül, és még a kezét is nyújtja. Amire ugye neki most, ha a dolgok a maguk rendes kerékvágásában haladnának, egy lágy csókot illene lehelnie.
Csakhogy a dolgok, mióta Iannian bácsikája eltűnt, és ő a család kérésére elindult, több mint három éve, a keresésére, és a sors keserűen mellbe (vagyis inkább hátba) vágó fintora révén, miután átadta azt a nyavalyás levelet annak a nőnek, majd kizötykölődött a Karavánpihenőbe, ahol Iannian helyett a wegtoreni Hóhérra akadt (aki mellékesen Wegtoren egész lakosságának legjobb tudomása szerint akkor már régen a föld alatt rohadt) szóval azóta a dolgok _egyáltalán_ nem haladnak a maguk rendes kerékvágásában... de nem ám, ezzel már meg kellett tanulnia együtt élni.
Így eltöpreng egy ideig, hogy most mit csináljon a kinyújtott kézzel. Rázza meg? Vagy ragaszkodjon egyoldalúan a megnyugtató menekülésként is használható hagyományokhoz, és leheljen? Egyik megoldás sincs túlságosan az ínyére, így csak bámulja egy ideig a kezet, majd marad a morranás meg a Drann, és elmarad a kézfogás avagy lehelés.*
- A Kikötőt mindenesetre nem ajánlom. *mondja, persze nem az ő gondja a lány.*
- Ott seperc alatt megoldják a problémádat, hogy merre tarts. *mondja higgadtan.*
*Nem akar vitatkozni, csak vállat von. A fürdést nyilván senki sem viszi túlzásba Lanawinen, ezzel Drann is tisztában van, még a nemesek vagy az úribb népek sem. A hajón sem csinálta meg más rajta kívül, hogy naponta leengedjen egy vödröt a hajóoldalon csak azért, hogy legyen vize a tisztálkodáshoz. Az emberek bőven beérték annyi tengervízzel, ami kéretlenül beterítette őket, ha épp vitorlát bontottak, vagy a korlát mellett, a tatfedélzet felé haladva elkapta őket egy-egy hullám.
~A fedélzet jóval tisztábbra volt súrolva, mint a legtöbb matróz. Azt legalább naponta felsikáltatta a kapitány.~*
- Hát az meg. *mondja, egyetértve az illatra vonatkozó állítással, ami még itt a szabadban is jól érezhető a lány közvetlen közelében, mi tagadás.*
- Ezzel a szaggal akár elmehetnél matróznak is. Akkor legalább a tenger néha megfürdetne. Ha más nem is. *von azért vállat. Valószínű nem ő fogja rábírni a normális tisztálkodásra a kis csavargólányt, nem is érti, miért feszegeti ennyire ezt a kérdést, mintha atyáskodna itt fölötte. ~Koszos, hát koszos.~ Az lerí róla, hogy őkelme (Mapethi a neve, mint később kiderül) teljesen rendjén valónak találja mindezt. Ő meg nemsokára úgyis indul tovább.*
- Most már összekented az arcodat is. *tájékoztatja még azért a seprű kézbefogásának legfőbb eredményéről.
A "kedvére való valakit találás" célzását elengedi a füle mellett, ő a részéről egyelőre nem tervez a kis csavargólánnyal való hosszabb együttlétet.
~Bár legalább valamivel múlatom az időt. Lenne kivel beszélgetni.~
~Meg lenne kinek a szagát elviselni.~ tűnődik magában, a lányt méregetve.*
- Drann. *válaszolja végül egy morranással a Mape-re, ahogy a lány vigyorogva elé penderül, és még a kezét is nyújtja. Amire ugye neki most, ha a dolgok a maguk rendes kerékvágásában haladnának, egy lágy csókot illene lehelnie.
Csakhogy a dolgok, mióta Iannian bácsikája eltűnt, és ő a család kérésére elindult, több mint három éve, a keresésére, és a sors keserűen mellbe (vagyis inkább hátba) vágó fintora révén, miután átadta azt a nyavalyás levelet annak a nőnek, majd kizötykölődött a Karavánpihenőbe, ahol Iannian helyett a wegtoreni Hóhérra akadt (aki mellékesen Wegtoren egész lakosságának legjobb tudomása szerint akkor már régen a föld alatt rohadt) szóval azóta a dolgok _egyáltalán_ nem haladnak a maguk rendes kerékvágásában... de nem ám, ezzel már meg kellett tanulnia együtt élni.
Így eltöpreng egy ideig, hogy most mit csináljon a kinyújtott kézzel. Rázza meg? Vagy ragaszkodjon egyoldalúan a megnyugtató menekülésként is használható hagyományokhoz, és leheljen? Egyik megoldás sincs túlságosan az ínyére, így csak bámulja egy ideig a kezet, majd marad a morranás meg a Drann, és elmarad a kézfogás avagy lehelés.*
- A Kikötőt mindenesetre nem ajánlom. *mondja, persze nem az ő gondja a lány.*
- Ott seperc alatt megoldják a problémádat, hogy merre tarts. *mondja higgadtan.*
2107. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-28 20:39:51
Üzenet elküldve: 2019-04-28 20:39:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Holdfényes éjszakák//
*Hunyorogva hallgatja a férfi szavait, majd a feltételezésre, még, ha csak viccnek szántak is, hevesen megrázza a fejét. Ő az, aki csak céltalanul kódorog, hátha út közben akad valami, ami miatt megéri számára a vándorlás. Nem igazán hinné, hogy valahol él bármiféle rokona, a valláshoz meg nincs elég tudása, hogy ilyenekkel foglalkozzon.*
- Ha van bátyám sem tudom merre, az istenekhez meg nem igazán értek.
*Motyogja az orra alatt, majd legközelebb már csak arra kapja fel a fejét, mikor a férfi a tisztaságát kérdőjelezi meg.*
- Fenéket. Pár koszfolt. Még az illatom is megvan.
*Szaglássza is meg magát egy kicsit, majd tanácstalanul vállat von. Nem is érti, hogy a férfi mire célozhat. Jó, való igaz, hogy kicsit piszkos az út miatt, de ezen kívül semmi többet nem lát magán. Főleg, hogy neki már ez a megszokott, így természetes, hogy a saját szaga sem tűnik fel neki, nem úgy, mint másnak, ebben az esetben például ennek az idegennek.
De azért jobb az óvatosság, s hiába tartja magát tisztának Mape, ha más ezzel nem ért egyet fent áll a veszélye, hogy előkerül a rettegett fürdés ötlete, aminek valószínűleg nem örülne felhőtlenül a lány. Így megkönnyebbült sóhajjal nyugtázza, ahogy terelődik tovább a beszélgetés.*
- Úgy hiszem senki sem.
*Rázza is meg a fejét hevesen. Sem rokonról, sem régi barátról nem tud, akinek hiányozhatna.*
- Így konkrét tervem sincs, hogy merre menjek. Csak úgy haladok. Hátha találok valami vagy valaki kedvemre valót út közben.
*Vigyorodik is el kissé, majd a seprűt vissza is pakolva penderül közelebb a férfihoz. Modortalan volt, hogy nem a bemutatkozással kezdett, így ismerkedős vigyorát magára öltve nyújtja is piszkos kis kezét a férfi felé.*
- Mapethinek hívnak. De elég csak a Mape. Nem szoktak becézni, de így rövidebb gondolom.
*Hunyorogva hallgatja a férfi szavait, majd a feltételezésre, még, ha csak viccnek szántak is, hevesen megrázza a fejét. Ő az, aki csak céltalanul kódorog, hátha út közben akad valami, ami miatt megéri számára a vándorlás. Nem igazán hinné, hogy valahol él bármiféle rokona, a valláshoz meg nincs elég tudása, hogy ilyenekkel foglalkozzon.*
- Ha van bátyám sem tudom merre, az istenekhez meg nem igazán értek.
*Motyogja az orra alatt, majd legközelebb már csak arra kapja fel a fejét, mikor a férfi a tisztaságát kérdőjelezi meg.*
- Fenéket. Pár koszfolt. Még az illatom is megvan.
*Szaglássza is meg magát egy kicsit, majd tanácstalanul vállat von. Nem is érti, hogy a férfi mire célozhat. Jó, való igaz, hogy kicsit piszkos az út miatt, de ezen kívül semmi többet nem lát magán. Főleg, hogy neki már ez a megszokott, így természetes, hogy a saját szaga sem tűnik fel neki, nem úgy, mint másnak, ebben az esetben például ennek az idegennek.
De azért jobb az óvatosság, s hiába tartja magát tisztának Mape, ha más ezzel nem ért egyet fent áll a veszélye, hogy előkerül a rettegett fürdés ötlete, aminek valószínűleg nem örülne felhőtlenül a lány. Így megkönnyebbült sóhajjal nyugtázza, ahogy terelődik tovább a beszélgetés.*
- Úgy hiszem senki sem.
*Rázza is meg a fejét hevesen. Sem rokonról, sem régi barátról nem tud, akinek hiányozhatna.*
- Így konkrét tervem sincs, hogy merre menjek. Csak úgy haladok. Hátha találok valami vagy valaki kedvemre valót út közben.
*Vigyorodik is el kissé, majd a seprűt vissza is pakolva penderül közelebb a férfihoz. Modortalan volt, hogy nem a bemutatkozással kezdett, így ismerkedős vigyorát magára öltve nyújtja is piszkos kis kezét a férfi felé.*
- Mapethinek hívnak. De elég csak a Mape. Nem szoktak becézni, de így rövidebb gondolom.
2106. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-28 20:13:26
Üzenet elküldve: 2019-04-28 20:13:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
*~Meg kéne fürdetni.~ fintorog. ~Több hetes (hónapos?!) kosz lehet rajta! Mennyi ilyen akad Lanawin-szerte!~ sóhajt. ~Pedig nem is csúnya a kis bolond.~ nézi el a lány vörös tincseit, és a vékony kis alakot, ahogy az némi fintorgás után nekiáll a seprésnek.
A divatosnak tűnésen aztán megint elneveti magát.*
- Na! Pedig sokan vágnak neki nagy fogadkozásokkal Lananwinnak! Már azt hittem a megölt bátyádat kell megbosszulni, vagy meg akarsz téríteni valamelyik új istenségnek. *nyugtázza a jó hírt, hogy egyik sem ezek közül.*
- Ez csak egy erdészkunyhó. Télen nem lakik itt senki. *vélekedik, persze ki tudja. De tavaly ősz óta biztos hogy egy lélek sem fordult meg errefelé.
A kis vörös közben még jobban összekeni magát, ahogy a kézfejével nekiáll az arcát dörzsölgetni.*
- Tiszta kosz vagy! *mondja a fejét csóválva.
Aztán jönnek a kérdések, de egyelőre nem igazán fűlik a foga hozzá, hogy bármit is megosszon magáról a kis csavargólánnyal.*
- A Kikötőből jövök. *int le, délnek.* - És a városba tartok, Artheniorba, csak gondoltam, hogy alszom egyet itt a kunyhóban.
- És Te? Északnak? Vagy délnek? Vár valaki? *teszi fel a kérdést, bár van egy sejtése arról, hogy a lányt nem várja senki sehol. Ami elég szomorú, ha valóban úgy van.*
- Mi a neved? *kérdezi tőle telhetően egészen barátságosan.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.28 20:15:13
*~Meg kéne fürdetni.~ fintorog. ~Több hetes (hónapos?!) kosz lehet rajta! Mennyi ilyen akad Lanawin-szerte!~ sóhajt. ~Pedig nem is csúnya a kis bolond.~ nézi el a lány vörös tincseit, és a vékony kis alakot, ahogy az némi fintorgás után nekiáll a seprésnek.
A divatosnak tűnésen aztán megint elneveti magát.*
- Na! Pedig sokan vágnak neki nagy fogadkozásokkal Lananwinnak! Már azt hittem a megölt bátyádat kell megbosszulni, vagy meg akarsz téríteni valamelyik új istenségnek. *nyugtázza a jó hírt, hogy egyik sem ezek közül.*
- Ez csak egy erdészkunyhó. Télen nem lakik itt senki. *vélekedik, persze ki tudja. De tavaly ősz óta biztos hogy egy lélek sem fordult meg errefelé.
A kis vörös közben még jobban összekeni magát, ahogy a kézfejével nekiáll az arcát dörzsölgetni.*
- Tiszta kosz vagy! *mondja a fejét csóválva.
Aztán jönnek a kérdések, de egyelőre nem igazán fűlik a foga hozzá, hogy bármit is megosszon magáról a kis csavargólánnyal.*
- A Kikötőből jövök. *int le, délnek.* - És a városba tartok, Artheniorba, csak gondoltam, hogy alszom egyet itt a kunyhóban.
- És Te? Északnak? Vagy délnek? Vár valaki? *teszi fel a kérdést, bár van egy sejtése arról, hogy a lányt nem várja senki sehol. Ami elég szomorú, ha valóban úgy van.*
- Mi a neved? *kérdezi tőle telhetően egészen barátságosan.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.28 20:15:13
2105. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-27 21:18:54
Üzenet elküldve: 2019-04-27 21:18:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Holdfényes éjszakák//
*Nem egészen gondolta komolyan ezt a sepregetés dolgot, de a vacsora gondolatára már jobban lázba hozza.*
- Ha ezen múlik.
*Tipeg is beljebb, szinte már otthonosan, majd fintorogva méregeti a seprűt. Borzongva és liba bőrösödve szedegeti le róla a pókhálót, majd neki is áll a műveletnek. Na nem mintha jól haladna vele. Ez a seprű mindenre alkalmas, csak a saját feladatára nem.*
- Füllentettem, hogy divatosnak tűnjek. Igazából fogalmam sincs merre tovább.
*Nyammogja, majd egy hatalmas tüsszentéssel meg is koronázza a mondandót.*
- Há' itt lenne meló, ha kiköltöznék ide.
*Szipogja, miközben kézfejével dörzsölgeti a tengernyi port felszippantott orrát.
Majd idő közben kapcsol, hogy amúgy komoly beszélgetőtársa akadt.*
- És, ha nem te laksz itt? Te is csak átutazóban? Te merre mész? Vagy merről jössz?
*Nem egészen gondolta komolyan ezt a sepregetés dolgot, de a vacsora gondolatára már jobban lázba hozza.*
- Ha ezen múlik.
*Tipeg is beljebb, szinte már otthonosan, majd fintorogva méregeti a seprűt. Borzongva és liba bőrösödve szedegeti le róla a pókhálót, majd neki is áll a műveletnek. Na nem mintha jól haladna vele. Ez a seprű mindenre alkalmas, csak a saját feladatára nem.*
- Füllentettem, hogy divatosnak tűnjek. Igazából fogalmam sincs merre tovább.
*Nyammogja, majd egy hatalmas tüsszentéssel meg is koronázza a mondandót.*
- Há' itt lenne meló, ha kiköltöznék ide.
*Szipogja, miközben kézfejével dörzsölgeti a tengernyi port felszippantott orrát.
Majd idő közben kapcsol, hogy amúgy komoly beszélgetőtársa akadt.*
- És, ha nem te laksz itt? Te is csak átutazóban? Te merre mész? Vagy merről jössz?
2104. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-27 20:20:34
Üzenet elküldve: 2019-04-27 20:20:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
*Drann komoly arccal fontolóra veszi az ajánlatot.*
- Felőlem éppen sepregethetsz, ha akarsz. *int a sarokba kövült, láthatóan hónapok óta kézbe nem vett, szétálló végű seprűre beleegyezően.*
- És vacsorát is kaphatsz. *teszi hozzá biztatásképpen, ahogy a kis vörös hősiesen felfújja magát.*
- Nem mondták még, hogy kivágják a nyelvedet? *nevet fel az alvás közben hallgatózásra.*
- Aha. *bólogat aztán ő is újra értő és felelősségteljesen komoly ábrázattal. Még egy kicsit előre is hajol, jelzésértékűen, együtt érzőn, készséggel átveendő a láthatóan súlyos küldetés nyomasztó terhéből legalább egy picinykét ezzel a gesztussal.*
- Értem. *mondja jelentőségteljesen, majd egy kis szünet után javaslatot tesz.*
- Sepregetés közben elmesélheted, miféle küldetés? *hagyja lógni a levegőben a kérdést.
~Kifogtam egy félcédulást.~ állapítja meg sóhajtva magában. ~De legalább szórakoztató.~*
*Drann komoly arccal fontolóra veszi az ajánlatot.*
- Felőlem éppen sepregethetsz, ha akarsz. *int a sarokba kövült, láthatóan hónapok óta kézbe nem vett, szétálló végű seprűre beleegyezően.*
- És vacsorát is kaphatsz. *teszi hozzá biztatásképpen, ahogy a kis vörös hősiesen felfújja magát.*
- Nem mondták még, hogy kivágják a nyelvedet? *nevet fel az alvás közben hallgatózásra.*
- Aha. *bólogat aztán ő is újra értő és felelősségteljesen komoly ábrázattal. Még egy kicsit előre is hajol, jelzésértékűen, együtt érzőn, készséggel átveendő a láthatóan súlyos küldetés nyomasztó terhéből legalább egy picinykét ezzel a gesztussal.*
- Értem. *mondja jelentőségteljesen, majd egy kis szünet után javaslatot tesz.*
- Sepregetés közben elmesélheted, miféle küldetés? *hagyja lógni a levegőben a kérdést.
~Kifogtam egy félcédulást.~ állapítja meg sóhajtva magában. ~De legalább szórakoztató.~*
2103. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-27 18:35:20
Üzenet elküldve: 2019-04-27 18:35:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Holdfényes éjszakák//
*A kikérdezésre hevesen bólogat, majd mikor rájön, hogy valójában csak bolondozhattak vele, kissé lesújtó pillantásokat vet az álmosnak tűnő arcra.
Bár igaz, ami igaz normális elmeállapottal biztos ő is így reagált volna magára.*
- Szomorú. Azt hittem falhatok valamit, ha cserébe a tulajnak ledolgozom. Még sepregettem is volna, pedig aztán azt nagyon rühellem.
*Húzza is ki magát, mintha csak hősies tettként kéne kezelni azt, hogy ő ilyen felelősségteljes és nehéz munkát is elvállalna egy kiadós vacsoráért cserébe.*
- Én vertelek fel?
*Húzza is fintorba az orrát, majd még állát is kissé megemeli, mint aki most vérig van sértődve. Bár, ha akarna lehetne is, ha ilyen badarságokat akarnak rákenni.*
- Há' nem mondták még, hogy alvás közben nem szokás hallgatózni?
*Nyammogja el, miközben kissé halkabbra veszi a hangját, s bizalmasan folytatja a párbeszédet.*
-Tudnillik, nekem küldetésem van, s arra tartok.
*Suttogja szinte, ahogy vér komoly arccal mered fel az idegenre.*
A hozzászólás írója (Mapethi Degronyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.27 18:36:04
*A kikérdezésre hevesen bólogat, majd mikor rájön, hogy valójában csak bolondozhattak vele, kissé lesújtó pillantásokat vet az álmosnak tűnő arcra.
Bár igaz, ami igaz normális elmeállapottal biztos ő is így reagált volna magára.*
- Szomorú. Azt hittem falhatok valamit, ha cserébe a tulajnak ledolgozom. Még sepregettem is volna, pedig aztán azt nagyon rühellem.
*Húzza is ki magát, mintha csak hősies tettként kéne kezelni azt, hogy ő ilyen felelősségteljes és nehéz munkát is elvállalna egy kiadós vacsoráért cserébe.*
- Én vertelek fel?
*Húzza is fintorba az orrát, majd még állát is kissé megemeli, mint aki most vérig van sértődve. Bár, ha akarna lehetne is, ha ilyen badarságokat akarnak rákenni.*
- Há' nem mondták még, hogy alvás közben nem szokás hallgatózni?
*Nyammogja el, miközben kissé halkabbra veszi a hangját, s bizalmasan folytatja a párbeszédet.*
-Tudnillik, nekem küldetésem van, s arra tartok.
*Suttogja szinte, ahogy vér komoly arccal mered fel az idegenre.*
A hozzászólás írója (Mapethi Degronyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.27 18:36:04
2102. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-27 17:46:00
Üzenet elküldve: 2019-04-27 17:46:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
*Drann elvigyorodik az eget-földet megmozgató esküdözésre a nagy semmiért, pontosan tisztában van vele, hogy a kölyök most jött, lévén hogy ő jóval előbb tért be ide, és főként azzal, hogy a kunyhóból nem nagyon van mit ellopni, hacsak az alaposan megfogyatkozott tűzifahalmot vagy azt a néhény foszladozó, rongyos takarót nem, amit ő is a sarokba dobva talált. Nem beszélve a megviselt, itt-ott lyukas tető lógó léceiről, amit nyilván nem ez a kis csavargó (veszi szemügyre alaposabban: ~lány ez, nem kölyök!~) tört le, hanem a tél vasfoga.*
- Esküszöl? Igazán? Így görbülj meg? *kérdezi meg higgadtan, igazán csak a dolgok és viszonyok tisztázása végett, miközben elteszi a tőrét.*
- Én is csak aludni tértem be. Nem lakik itt senki. Legalábbis télen senki nem lakott, az biztos. Csak egy elhagyott kunyhó. Nincs okod az aggodalomra. *mondja, aztán nagyot ásít.*
- Felvertél. *mondja vádlóan.*
- Egyáltalán, merre tartasz?
*Drann elvigyorodik az eget-földet megmozgató esküdözésre a nagy semmiért, pontosan tisztában van vele, hogy a kölyök most jött, lévén hogy ő jóval előbb tért be ide, és főként azzal, hogy a kunyhóból nem nagyon van mit ellopni, hacsak az alaposan megfogyatkozott tűzifahalmot vagy azt a néhény foszladozó, rongyos takarót nem, amit ő is a sarokba dobva talált. Nem beszélve a megviselt, itt-ott lyukas tető lógó léceiről, amit nyilván nem ez a kis csavargó (veszi szemügyre alaposabban: ~lány ez, nem kölyök!~) tört le, hanem a tél vasfoga.*
- Esküszöl? Igazán? Így görbülj meg? *kérdezi meg higgadtan, igazán csak a dolgok és viszonyok tisztázása végett, miközben elteszi a tőrét.*
- Én is csak aludni tértem be. Nem lakik itt senki. Legalábbis télen senki nem lakott, az biztos. Csak egy elhagyott kunyhó. Nincs okod az aggodalomra. *mondja, aztán nagyot ásít.*
- Felvertél. *mondja vádlóan.*
- Egyáltalán, merre tartasz?
2101. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-04-27 16:03:46
Üzenet elküldve: 2019-04-27 16:03:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Holdfényes éjszakák//
*Se híre, se hamva, hogy mostanában bárki is akart volna ebben a viskóban lakni. Ez igen csak elkeserítő észrevétel. Ez azt jelenti, hogy se jó szót, se élelmet nem talál. Az egyedüli jó hír, hogy legalább megpihenni megpihenhet. Itt biztos senki nem fogja zavarni az álmait.
Meg, hát talán érdemes lenne a viskót ölelő bokrokat is jobban megszemlélni. Bár nem ártana, ha az ismeretei megfelelőek lennének arra, hogy biztonságos bogyófogyasztóvá válhasson. Ismerősek neki az ágacskákon csüngő izék, de aztán ki tudja. Lehet, hogy az utolsó falat lenne az, amit a levelek közül leszakít.
Mindenesetre itt meghúzódik kicsit, s ép eszűbben kitalálja majd a hogyan tovább dolgokat.
Halk sóhajjal indul is meg, hogy belülről is megszemlélhesse az ideiglenes otthont, de mikor az ajtó magától feltárul előtte, s farkasszemet nézhet az idegennel és annak bájosnak egyáltalán nem mondható, viszont élesnek tűnő kísérőjével ijedten sikkant fel, s úti táskáját maga elé kapva ugrik hátrébb, a táskával hadonászva.*
- Há' nem én loptam el, meg azt sem én törtem le. Eeeesküszöm, az összes létező istenségre, hogy az már akkor is úgy vót' ottan, mikor ideértem.
*Horkan fel, s sorolgatja a mentő kifogásokat, ami igen bugyutának tűnhet, főleg azt nézve, hogy még semmihez sem nyúlt, semmit nem csinált. De az idegen a tőrrel épp elég okot szolgáltat arra, hogy minden létező és kitalált helyzetből mentse magát, ha muszáj.*
*Se híre, se hamva, hogy mostanában bárki is akart volna ebben a viskóban lakni. Ez igen csak elkeserítő észrevétel. Ez azt jelenti, hogy se jó szót, se élelmet nem talál. Az egyedüli jó hír, hogy legalább megpihenni megpihenhet. Itt biztos senki nem fogja zavarni az álmait.
Meg, hát talán érdemes lenne a viskót ölelő bokrokat is jobban megszemlélni. Bár nem ártana, ha az ismeretei megfelelőek lennének arra, hogy biztonságos bogyófogyasztóvá válhasson. Ismerősek neki az ágacskákon csüngő izék, de aztán ki tudja. Lehet, hogy az utolsó falat lenne az, amit a levelek közül leszakít.
Mindenesetre itt meghúzódik kicsit, s ép eszűbben kitalálja majd a hogyan tovább dolgokat.
Halk sóhajjal indul is meg, hogy belülről is megszemlélhesse az ideiglenes otthont, de mikor az ajtó magától feltárul előtte, s farkasszemet nézhet az idegennel és annak bájosnak egyáltalán nem mondható, viszont élesnek tűnő kísérőjével ijedten sikkant fel, s úti táskáját maga elé kapva ugrik hátrébb, a táskával hadonászva.*
- Há' nem én loptam el, meg azt sem én törtem le. Eeeesküszöm, az összes létező istenségre, hogy az már akkor is úgy vót' ottan, mikor ideértem.
*Horkan fel, s sorolgatja a mentő kifogásokat, ami igen bugyutának tűnhet, főleg azt nézve, hogy még semmihez sem nyúlt, semmit nem csinált. De az idegen a tőrrel épp elég okot szolgáltat arra, hogy minden létező és kitalált helyzetből mentse magát, ha muszáj.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3591-3610