Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Synmira (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2141. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-07-12 08:04:24
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Bányászat//
//Titkok a mélyben//

*A jó ízű alvás minden dolgos teremtmény sajátjának tudhatja, de a törpék olyan népségek, akik talán az átlagnál is jobb szájízzel képesek végig pihenni az éjszakákat. Nincs ez másként a derék Zhaggurral sem, hiszen a kemény és eredménytelen bányásznap után mély álomba szenderül. Az idilli állapot egészen hajnalig tart, amikor az a furcsa zaj, amely később inkább kisebb földrengéssé változik fel nem kelti.
A mindig morgó és dühös törpét meglepik a fejlemények és hirtelen kinyitva szemeit azonnal a hang forrását kezdi keresni.*
- Hogy az a! *Mondja hangos morgással elharapva a szavak végét és dühös tekintettel nyúl a fegyvere után, szinte reflexből. Jól megtanulta már északon, hogy ha valamid van akkor azt előbb utóbb el akarják majd venni. Nincs ez másként itt sem, hiszen az emberi sikoly, amely talán inkább az illető baját jelzi előre, mégis vészjósló lehet a magányos törpe számára. Lehetnek társai, vagy cinkostársai.
Eleinte fegyverét megragadva egy kicsit kivár és meglapul az üregébe. Talán a haramiák nem fedezték fel a kis hálófülkéjét, vagy egyenesen a tárnába mentek, amelyet ő ásott régi társaival. Amikor már nem hall több zajt kikukkant a fülkéből és a tárnák irányába tekint. De ott semmi változást nem tapasztal. A földet kezdi bámulni, hogy talán vannak e lábnyomok, vagy más árulkodó jel, hogy erre járt valaki, de semmi. Végül feltápászkodik egy kicsit kiropogtatja a csontjait és elindul az erdő irányába.
Ott pillantja meg a bányájától alig pár lépésre található hasadékot. Körülnéz és nyomokat keres, közben végig próbál résen lenni, hogy ha bármi vész beütne, ő készen álljon. Ennek érdekében fegyvere végig a kezében marad.
Ahogy nézelődik és nyomokat keres a hasadék körül úgy jut eszébe, hogy milyen ostoba volt, amikor csak egy bőrpáncéllal és némi felszereléssel jött el északról. Az ilyen helyzetekben jól jönne a teljes vértezet és valami húsdaráló fegyver. De elhessegeti a gondolatokat és dolga végeztével dühösen a hasadékba tekint. Bizonyára sötétség uralkodik odabent, de azért megpróbálja megállapítani, hogy kétlábon be lehet e sétálni, vagy pedig le kell ereszkednie. Amint megtörtént a vizsgálat visszasétál a hálóüregéhez és összeszed pár felszerelést. Olajlámpást, olajat, kötelet, élelmet, vizet, gyújtóst, krétát, hogy jelölni tudja merről jött és el ne tévedjen. A félelem első perceit lassan felváltja az izgatott kíváncsiság. Egy új hasadék bizony lehetőségeket rejthet és hasznot hozhat. Természetesen a haramiákat és más betörőket nem feledve sétál vissza a sötét barlanghoz és meggyújtva a lámpást megpróbál némi információt szerezni, az előtte álló lehetőségekről.*


2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-07-12 00:30:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Meia)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Bányászat//
//Titkok a mélyben//

*Bár Zhaggur egész nap megfeszített munkával igyekezett a lehető legtöbbet kihozni bányájából, egyelőre nem sok fogható jelét láthatja annak, hogy eredménnyel járna. De talán nincs is ezzel semmi baj, hiszen egy nap nem elég egy ekkora csodára, viszont kezdetnek ez is nagy lépés álmai felé.
Ha pedig álmok – a munkával teli nap végén az éjszaka letelepedik a néptelen, csendes vidékre, és a szorgos törpe szemére is álmot hint. Az erdő felől sokáig csak a rovarok ciripelése, az állatok halk neszezése és egy-egy ág reccsenése hallatszik, bár Zhaggur hasadékában ez még annyira sem lehet feltűnő, mintha a szabad ég alatt töltené az estét. Azonban hajnaltájban, már amennyire meg lehet ezt mondani a barlang rejtekéből, de egészen a nap nélküli szürkületben, hirtelen hatalmas robaj szaggatja szét az idillt, és még az alvó törpe fülébe is eljut, hiszen körülötte a kövek is tovább vezetik a hirtelen mély, recsegő-ropogó hangot, melybe még a mellkas is beleremeg. És ha ez még nem lenne elég, a következő hang már a legmélyebben alvó bányász törpét is felverheti: egy távoli, emberi sikoly szakítja ketté az éjszakát.
Amikor Zhaggur felébred, maga körül semmi változást nem láthat, a barlang éppen olyan állapotban van, amilyenben korábban találta. Mégis, a zaj egyértelműen egészen közelről hangzott, s nem is kell sokáig keresgélni: amint kilép a barlangszájon, és jobbra fordul, máris megpillanthat odébb, a sziklafalban egy legfeljebb három lépés széles lyukat, amelynek mélye a sötétségbe vész.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.12 00:31:27


2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-28 13:56:58
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Bányász élet//

*Kérlelhetetlenül beesteledik amikor visszaérkezik a bányájához. Egykoron két régi ismerőse bitorolta ezt a kis hasadékot, de szerencséjére ők már eltűntek a környékről, így megint maga folytathatja a kifejtést. Nem lenne ellenére, ha megint lennének társai, vagy inkább munkásai, rabszolgái, de ha egyedüli sorsot szántak neki az istenek, akkor bizony így birkózik meg a feladattal. Legalább nem kell osztoznia senkivel a kincseken. Minden csak az ő mohó és kapzsi lelkét fogja gazdagítani. Ő lesz majd a hegyek királya egyedül és ezt a trónt senki nem bitorolhatja el tőle.
Hamar összekészülődik a lefekvéshez. Fáradsága nyomán alig vonszolja el magát a kialakított és biztosított hálófülkéjéhez, ahová csak beesik és már el is nyomja az álom.*

//Bányászat//

*Másnap nagy ásítások és nyújtózkodás közepette kel. Végtagja szinte éheznek a munkára. Elméje tiszta és világos. A szervezete egésze kész a munkára, hogy megtalálja a kincseket és felkutassa az elrejtett érceket a földben. Egy rövid reggelit követően a csákányáért és a lapátjáért nyúl. Elviszi a természetes hasadék bejáratáig és ott lepakolja. Előveszi az olaj lámpását, hogy némi fényt is biztosítson a számára. Ezzel már meg is van számára az előkészület, hogy egy jó ideig lent lehessen a hasadékba. A nála lévő felszereléssel és élelemmel vág neki a több napos útnak.
Szerencséjére még a kis Pintyes útja előtt felmérte a természetes hasadék lehetőségeit és kijelölte a lehetséges kifejtések helyszínét, hogy már célirányosan tudjon haladni. Ennek megfelelően érkezik meg az első helyszínre és miután lepakolta a felszereléseket érdes markába megfogja a csákányt és el is kezdi a kifejtést.
Egyik csapás a másik után a bánya megtelik a munka összekeverhetetlen hangjával és a végeláthatatlan kövek lassan elkezdenek lehullani. Mivel a törpe jó kereső és ért a munkájához nem telik bele sok idő, hogy valami értékelhetőt találjon. Minden izgalmas rögöt megvizsgál, hogy a legkívánatosabb hely lehessen a sajátja. Újabb csapások követik a kiértékelést és újabbak és újabbak, hogy utána a vágy és a kincs utáni mohó hajsza tűzként lobogjon a szívében.
Több órányi megfeszített munkát követően hagyja csak abba az ásást és tér meg egy kis pihenőre. A szárított hús és kétszersült elfogyasztása közben sem feledi a munkát és a már kibányászott sziklákat vizsgálgatja. Kell lennie valaminek. Kell, hogy találjon valami biztatót, amely előre viheti. A kis eszegetést félretéve folytatja a munkát. Ismét több órányi kifejtés és értékelést követően törli csak meg a homlokát, amelyen már jól látszanak a munka izzadságban mérhető jelei.
A fáradság nagy úr, de nem a legnagyobb. A törpe vagy bármely más értelmes létező ezen a világon mind egy dologgal van megáldva. Ez a dolog pedig a hit. A hit a sikerben, az életben, a természetben vagy bármiben, csak vigye és mozgassa az egyént. Tovább sújt a csákány és törik a kőzet. Lapátolja a törmeléket és értékeli a kapott anyagot. Ezt a kis tevékenységet naplementéig végzi, bár maga sem tudja fent van e még a világító test a szép nyári égen. Azonban nem is érdekli.
Az egész napos fáradságos munka után jól esik a pihenő és végül az alvás.*


2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-23 22:27:04
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Megint az erdő. Nem túl meghökkentő tény, hogy az elmúlt két évben se sikerült jobban megszeretnie, mint azelőtt. Annyi előnye van, hogy jóval hűvösebb van itt, mint a szántóföldeken a rekkenő hőségben. A fák kellemes árnyat tartanak. Ellenben nagyon úgy tűnik, hogy ezt a tényt a környékről összes vérszívó vagy csupán idegesítő rovar is igyekszik kihasználni. Csípéseikkel nem kímélik a vöröst, akárhogy hessegeti őket. És nem, a káromkodás se segít a dolgon, legfeljebb annyiban, hogy kiadja magából a nem lohadó unszimpátia tüzelte dühöt.*


2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-20 15:51:37
 ÚJ
>Vic Shabaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Sokkal kellemesebb érzés a fák árnyékában sétálni. Vic esze persze már azon jár, hogy emlékeiben felidézze a kikötőt és környékét, ugyanis az első dolga az lesz, hogy keres egy kocsmát, és felhajt egy korsó sört. Aztán hogy hogyan tovább, majd eldönti az Úr. Legalábbis így mondják a hívők, de Vic nem igazán hisz semmiben. Ismeri az isteneket, ismeri a különböző vallások tanait, de meggyőződése, hogy egyedül az ember dönthet sorsa felől.
Unalmában letép egy hosszú fűszálat, és szokásához híven rágcsálni kezdi a végét.*
~Remélem, találkozom pár tömött tárcával, és megért idejönnöm.~


2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:59:50
 ÚJ
>Pörölytörő Drogghyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Életművészek//

*A mezőket lassan fák váltják fel, remek erős fák, amik jól égnek egy kemence tüzében. Ahogy végig néz, rajtuk hiányérzete erősödik, de inkább az útitársára figyel, mint az utat szegélyező fákra. Na meg néha körbe les hisz remek hely rablóknak is. Így a pörölyét keze ügyében tudja, jobb félni, mint meghalni valami marhaság miatt.*
a-jól mondod, nekünk ez adatott meg, de egyelőre ez is megteszi. A többi meg majd kialakul.
*Salkrym nevetése megnyugtatja, hisz ez is az igazát erősíti. A gnóm és ő épp ugyan olyan peches az életben, mint amilyen szerencsések a munkájuk területén. A beszélgetésük egyszerűen olyannak tűnik, mintha önmagával beszélgetne, noha mégis teljesen más személlyel.*
-Ó igen van fontossági sorrend, de néha változik. *Nevet Salkrymmel. *
-Nagyon is változhat, de most lássuk, mit hoz a kikötő a számunkra, azon kívül, hogy vizesek leszünk. Na meg legyünk óvatosak, errefelé történhet bármi, és én nem szeretem, amikor bármi történhet. Nem vagyok egy nagy harcos, de banditákkal még el tudok bánni. A legrosszabb esetben a lábunk alá szedjük az utat, de sietve.



2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-16 16:46:19
 ÚJ
>Grulsakh, a Mészáros avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

-Nyisd ki még egyszer a pofád te snaga és kilyuggatom a beled.
*Vicsorog a tűz túloldalán ücsörgő bamba orkra. Varolg tartott csak vele, mikor menekülniük kellett, de a fafejű ork társaságát elviselni nem túl hálás feladat.*
-Nem érdekel a baromarcú Feketevas, sem a többiek. Ott rothadnak már valahol a föld alatt. Ha neki akarsz állni keresni őket, csak tessék.
*Mutat karjával valamerre a távolba, miközben szavait alátámasztandó kiköp a földre. A tűz lassan kialszik, nekik pedig tovább kell menniük.*
-De ha még él...
*Kezd neki Varolg, de a mondatot már nem fejezi be, mert a felérúgott parázsra hátrahőköl.*
-KUSS!
*Sziszegi Varolgnak.*
-Nem azért másztam át ezen a rohadt hegyen, hogy az idióta tisztjeink után kutassak. Sha!
*Köp ki ismételten.*
-Lemászunk az útra.
*Tekint a lankás hegygerinc felé, amerre az útjuk vezet.*
-Az erdőn keresztül visz.
*Csak azt nem tudja, hogy utána mi lesz. Egyikük sem ismeri a vidéket, sem az urait. Az ő fajtájuk pedig a legtöbb helyen nem szívesen látott vendég.*
-Ha pedig belefutunk valakibe azon az úton...
*Vigyorodik el sötéten, összedörzsölve két ujját, mire Varolg felhorkan. Az útonállás mindig jó szokása volt holtszezonban a Kompániának is.*
-Na gyerünk.
*Veti hátára a méretes zsákot, hogy nagyokat lépve meginduljon lefelé.*



2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-15 00:01:33
 ÚJ
>Salkrym Fitzergal'dix avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Életművészek//

*Ahogy lassan lépkedve haladnak át a végeláthatatlan szántóföldeken, a kikötői erdőség területére viszi Salkrymet a lába. No persze nem véletlenül, hisz erre visz a legközelebbi gyalogút a kikötőkbe. Nehéz eltéveszteni, hiszen egyszer csak a nagy "semmiből" a fák hadserege áll őrséget éjt nappallá téve fáradhatatlanul.*
-Azt hiszem igazad van, barátom. Nem a magunkfajtának való az ilyen élet. De attól még néha eljátszom a gondolattal. Persze a rideg valóság hamar visszaránt ám. *Kacag fel.* De nem panaszkodom. Sokat megéltem, sokat láttam. Persze, hogy értem mire gondolsz.
*Válaszolja neki teljesen őszintén, hiszen ő maga is járt már úgy, hogy megérintette egy hely szelleme, bár ez az igazat megvallva nem sokszor fordult elő vele, talán egy párszor élete során. De akkor is.~Talán egyszer...~*
-Nem, sajnos még nem. Pedig el tudnék viselni egy cserfes nőt, aki forró étellel, és meleg ággyal vár haza. De hát csak úgy nem engednék be akárkit a még nem létező házamba, vagy éppen a mühelyembe. Azért megvan a fontossági sorrend, nincs igazam?
*Kacsint a törpére, és ismét nevetni kezd halkan.*


2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-12 06:40:46
 ÚJ
>Ikta Crouren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 77

Játékstílus: Vakmerő

*Visszaútja hasonlóan telik az odához. Végig magát marcangolja megszegett szabályokért és a friss gondolattal újakat köt.
Megtalálja kedvenc kavicsát, amivel a Kikötőbe tartva játszott. Jólelkűen felajánlja szolgálatait és visszakíséri a szülővárosába, ha a kövek tényleg születnek valahogy.
Későn indult, útközben rá is fog esteledni, már csak kell imádkoznia nehogy virradatra érkezzen meg a.... Valahova. Artheniorba tart, de hogy hol tudja álomra hajtani a fejét azt csak az Ura tudja.*
~ Miként tudnám még hűebben szolgálni a nagyságos Istenem? ~



2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-05 01:10:00
 ÚJ
>Grimoryan Dumekhar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Hazatérés//

*Lassan beér az erdős részre, a Fekete Rózsa már rég nincs a láthatáron, de ez már nem is érdekli Grimet. Fürgén kapkodja apró lábait, hogy.gyorsabban fogyjon az út. Egész kellemes érzés a szilárd talajon mozognia, annyira megszokta már a tengert, hogy az első pár óra szabályosan kacskaringósan telik, mire hozzászokik. Sokat járt ide, a Vaserdőbe vadászni, amikor még a közelben lakott. Úgy ismeri, mint a tenyerét, az erdők pedig nem olyan dolgok, amik pár év alatt megváltoznának. Bár az emberek folyamatos irtásai megritkítják a képet itt-ott, de az összképen ez vajmi keveset változtat. Hamar elsri az ösvényt, melyet ha követ, majd jó irányba fordul akkor a szántóföldeken találja magát, legalábbis legutóbb még így volt, ha csak valaki meg nem buherálta a dolgokat.*


2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-06-04 20:21:55
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 304
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

*Sár és eső, aztán felhők mögül kibontakozó, fojtogató meleg. Az időjárás háborodott módjára csapong. Nem jó előjel. Az évszakok torz orgiában ölelkeznek össze, és ki tudja, e nász mit hoz a világra. A termés megsínyli, az bizonyos. A szántóföldeken látta, hogy a gyéren kelt gabona jó része vízben áll, inkább fekszik. A hirtelen jött meleg felkelti a rovarokat, a hajnali fagy megöli.
Az erdő békésebb, jobban összezár a viszontagságok előtt, de a tegnapi vihar sok fiókát kitaszított a fészekből. Fel-felbukkannak a baljós jelek mindenütt, melyek siettetik Kaiyko lépteit, hiába fáradt.*


2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-31 21:45:39
 ÚJ
>Ikta Crouren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 77

Játékstílus: Vakmerő

*Burjánzó zöld fogadja a folyón túl.*
~Ilyen hamar lejártam az út felét?~
*Szemét a napra fordítja és szembesülnie kell, hogy az időérzéke tréfálta meg. A csürgedező víz jobb oldalán a végeláthatatlan síkság terül messze a horizontig, bal oldalán kalandos erdőség leselkedik az arrajárókra. A két világ határán egy széles folyó lassú áramlattal kínál pihenőt a zarándokoknak, akik a templomhoz igyekeznek, míg a vízre nyúló móló a csónakokat és hajókat fogadja.
Változatlan lendülettel átment a túloldalra és egy hosszú ágat tört. A víz medrén oldalasan araszolva halad egyre lentebb, bottal ellenőrzve a nem látható mélységet.*
~Sekély a part, kellemes a sodrás.~
*Leveszi a csizmáját, letekeri a gyolcsot, a partra ül és csupasz lábait a vízbe mártja, hogy a víz átmosson a lábujjai között. Előhalássza a ma vásárolt kenyeret és húst. Kenyér már csak morzsája önmagának. Elcsipegeti a maradékait és hús felét is elrágcsálja. Az étkezés végével elterül a lejtőn a fák árnyékában és élvezi a természet hangjait. Komoly erőfeszítéssel átfordul, hogy az arcát is simogassák a fűszálak.
Észre sem veszi, de a nap továbbhalad az égen, kényszerítve őt a továbbhaladásra, ezért inkább egy fürdőt is vesz. Egy jó alkalom hogy száműzhesse a szeretet füstöt a hajából. Leveszi az övét is, majd merülésig halad a vízben.
Amikor tisztának érezi magát ismét kifekszik, most a napra, száradni. Ruhája még nem száradt meg, de most már muszáj elhagynia ezt a földi paradicsomot, ha nem akar éjszakára megérkezni. Felszerelkezve neki áll az előtte álló útnak, meg sem áll a kikötő látképéig.*

A hozzászólás írója (Ikta Crouren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.31 21:59:38


2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-27 17:56:29
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 230
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Út a sötétbe//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Éhes. Nem sok lehetősége volt vadászni, halászni vagy épp élelmet kutatni életében. Lehetne úgy is fogalmazni, hogy kifejezetten elkényelmesedett a Fény Nővérei között. Nem faragtak nőt a leányból, csupán egy eszközt. Eszközt, mit kényük-kedvük szerint mozgathatnak oly hangzatos szavakkal, mint a Fény.
Pirkad. Órák óta úton van, de a hűvös elszántság, mi idáig űzte, nyughatatlan hajtja előre. Be a fák közé, át a cserjésen... A faházig.*
-Ae teitham beth na lith, vi sul ha palan-revia, ae teitham na ûr vín, an-uir ha cuia. Ha porba írunk valamit, elfújja a szél, de ha a szívünkbe véssük, örökké él.
*Vigyorodik el szélesen, miközben belép az ajtón. Fogalma sincs, hogyan jutott eszébe a szerelmes versecske első strófája, de valamiért különösen ínyére van most.*

//Két hattal később//

*Nyulak, apró állatok, de még rókák húsa és bundái lógnak a plafonról, ő pedig letörölhetetlen vigyorral arcán játszik a hevenyészett ágyon fekve tőrével.*
-Egy a Kikötőre...
*Húzza végig óvatosan alkarján a pengét, éppen hogy kibuggyantva némi vért bőre alól. A vércsepp lassan csordul végig a pengén, mikor az már a következő vágást ejti.*
-Egy az átkozott fára...
*Nem folytatja a mutatványt, pedig megannyi név kering még elméjében. Kár lenne annyi vért ontani miattuk.
Ideje indulnia. Elmaszatolja karján a kicsordult, de lassan már alvadó vért, majd feláll a szalmával bélelt ágyról. A poros kis viskó jó szolgálatot tett, szüksége volt időre... Időre, hogy biztosan maga mögött hagyja a múltat, hogy ne törhessen fel az, mit egyesek "Fénynek" neveznek. Megharcolt érte ura, ideje, hogy megfizesse az adósságát.*


2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-19 21:42:05
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Zhaggur jó pár órája egyedül üldögél a sötétben és folyamatosan a régi bányáját kémleli. Ha az emlékei nem csalják meg akkor épp egy természetes hasadékra bukkantak rá, amely az áhított ércek lelőhelyéül szolgált. Zhaggur szíve megdobban a gondolattól, hogy ismét termelhet és ismét felemelkedhet a nagy és fontos bányászok közé és persze nem utolsó sorban bebizonyíthatja északi társainak, hogy itt délen még bőven van mit kitermelni.
A várakozás végül Zhaggurnak kedvez és ennek nyomán bátran előlép rejtekéből, hogy ismét birtokba vegye a tulajdonát. Habár egykori bajtársai a lelkére kötötték, hogy a valamiféle városi tanácsnak ezt a dolgot jóvá kell hagynia, de Zhaggur pont nem az az alak akit ez valamennyire is érdekel. Ettől kezdve pedig csak bányászik és bányászik.
Amint behatol a tárnákba szépen leveszi felszerelését és amint lepakol tüzet rak, hogy vacsoráját elköltve térjen éjszakára. Ez hamarosan be is következik és amint lehunyja szemét álmában ismét az obszidián obeliszk jelenik meg. Sötétsége beragyogja az egész tárnát élei aranyból vannak, amelyek néha feketén pulzálnak. Nem tudja mi lehet ez csak érzi, hogy erre vágyik. Meg kell alkotnia, vagy találnia, vagy szereznie. Az érzések kavalkádja önti el álmában és hirtelen felriad. Patakokban folyik róla az izzadság és riadtan tekint körbe kezében a dísz tőrével.
Amikor kicsit alábbhagynak az érzelmek akkor veszi csak észre, hogy a hajnal első sugara sütnek be a bányába. Ez jó hír mert el is kezdheti a munkálatokat. Izgatottságában hamar elindul és a reggeliét is út közben kapkodja be. A csákánnyal a vállan hamar a természetes hasadékhoz érkezik. Begyújtja olaj lámpását és már útra is kel, hogy érceket találjon.
A természetes tárna hatalmas, járatokban gazdag területről árulkodik. Zhaggur nem akar nagyon sokat kirándulni, így csak a legközelebbi falakat nézi át. Hátha talál egy jó helyet egy ígéretes tellert. Alaposan vizsgálja a falakat és minden kis zugot aprólékosan tekint meg. Nem csak vasat akar találni hanem drágaköveket, nemesebb fémeket akár még aranyat is, amelyre azonban nem sok esélye van. A kutatás végeztével végre talál egy jónak tűnő sziklát és elkezdi a kitermelést. Egyik csapás a masik után azután a harmadik negyedik. A szikla nem adja könnyen magát és nem is akarja átadni titkát a mogorva törpének. Zhaggur azonban elszánt. Bontja és bontja a falat. Elkotorja a törmeléket és tovább halad a mélységbe.
Órákat tölt el apró szünetekkel, de a kapzsiság jóval nagyobb mint ez az egész tárna így nem adja fel. Nem ameddig nem talál valamit, amely csillapítja éhségét.*


2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-19 21:11:32
 ÚJ
>Hathúros Strat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Nellara//
//Vége//

~Még hogy félreértelmezem.~
*Hangos kacaj tör ki belőle, de nem az a vidám, élettel teli fajta. Inkább egy megkeseredett, kissé örűlt nevetés ez.*
~Mit is gondoltam. Tanulhatnék a hibáimból. Ejnye ejnye kedves Hathúros uraság. Bár nem hibáztathatod érte, te éppen nem.~
*Morfondírozik magában, ahogy látja ezt a csodás lényt eltűnni a fák lombjai között. Legalább egy szép emlékkel gyarapodotty egy újabb elmesélhető történet. Összeszedi a holmijait, leporolja magáról az avart és a port, és visszaindul a városba. Talán ismét találkozik érdekes emberekkel, és gyűjthet újabb elmesélendő történeteket.*


2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-19 20:48:20
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 638
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Strat//

*Összeszűkült szemekkel hallgatja a másik tündér magyarázatát, ami Nellara számára több sebből is vérzik. Olyan sok sebből, hogy felesleges elkezdenie befoltozni.*
- Félreértelmezed a világot *sóhajt halkan, majd gondol egyet és felül a pónija hátára. A szárnyait használja a kisebb löketnek, így elég könnyen felpattan az állatra segítség nélkül.*
- Igen, tudok *bólint.* Szerinted hogyan védem meg magamat idekint? Mágus vagyok, rengeteget tanultam érte, és sokat is fogok még.
*Megsimogatja Falánk dús sörényét.*
- Eddig is egyedül utaztam, nem lenne jó ötlet hirtelen megbíznom egy idegenben. Jobb, ha külön megyünk *mondja, majd ellovagol anélkül, hogy fajtársa bármit mondhatna.*


2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-16 20:12:27
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A gyors tempó meghozta gyümölcsét és a tömzsi törpe hamar el tudja hagyni a thargok földjét. Kicsit sajnálja a dolgot, mert nagy tervei voltak a kohóval és a vasdombbal, de az iparosítás talán nem itt kell, hogy megvalósuljon. Ennek ellenére halad a kijelölt ösvényen egészen addig ameddig emlékei vezetik. Pár óra haladás és már be is fordul a rengetegbe. Sokat járt és kelt a saját ösvényén, hogy tudja merre vannak a hegyek és a tulajdon bányája.
Ahogy lépdel előre egyre másra törnek fel az emlékek és az ismerős fák, kövek, dombok láttán a gyűlölet tüze még erősebben ég benne.*
-Azok a nyomorult patkányok! *Morogja magában miközben előre halad. Szíve egyre hevesebben ver, hiszen közel van már a célja. Mindeközben a nap is a látóhatár alá bukik és a nappalt felváltja az éjszaka. Talán jobb is ez így gondolja, hiszen a sötétség leple alatt, majd belopódzik a bányába és megöli a sarlatánokat. A terve össze állt, de amikor a bánya közelébe ér nem lát senkit. Meghúzódik a fa tövében és figyel, hátha csak csapdát állítottak neki és a fejét akarják. Vár és vár, de csak a csend felel.*


2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-14 00:20:04
 ÚJ
>Hathúros Strat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Nellara//

*Önkéneltenül is gúnyos mosoly húzodik az arcára, ahogy Nel szavait hallgatja, és egy amolyan gonoszabb fajta nevetés tör ki belőle egy pillanat erejéig.*
-Igazság... Ez a fogalom eleve egy téves gondolat az én véleményem szerint. Kinek van elég hatalma megmondani, hogy mi igaz, és mi nem? Én nem feltételezek magamról ekkora erőt. Velem kedves voltál, ez nem jelenti azt, hogy másokkal is az vagy. Nem tudhatom. Az én szememben őszintén gyönyörű és megigéző vagy, de nem mernék a világmindensiggel háborúba bocsátkozni, mert "nekem van igazam". Ha érted mire gondolod. Kicsit mélynek hangozgat, sajnálat érte. Sosem mondtam, hogy hazudtam. De őszintén te sem tudhatod biztosan, hogy a gyerekkori mesékben hallott hősök tényleg legyőzték-e a gonoszt. És vajon tényleg hosszú szőke hajuk volt-e? Én nem voltam ott, és nem is láttam. De nem tartom hazugságnak, csupán meséknek. Belefeledkeztem a beszédbe, sajnálom. Nem szerettem volna, ha félreértesz. Túl gyakran kell ténylegesen hazudnom az életbenmaradásért, de nem érzem, hogy most azért kellene küzdenem.
*A legőszintébb mosolyát veti a lányra, és reméli, hogy nem értette félre ezt a kis monológot a lány, hiszen eddigi élete során igazán ritka volt az a személy, akivel ilyen őszinte lehetett. A szeme egészen kikerekedik, amikor meglátja a lány köpenyét, majd elcsuklott hangon, mint egy gyermek, aki éppen csodát látott megszólal.*
-Te, tudsz varázsolni?
*Nagyot nyel, majd folytatja.*
-Rendben van, akkor irány a szántóföldek!

A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.14 00:20:40


2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-13 23:53:50
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 638
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Strat//

- Nem számít az igazság? *kérdez vissza döbbenten, majd ezt követően az eddigi mosolya szomorúan konyul le. Rögtön az jut az eszébe, hogy gondolhatta volna, ez fog történni. Túl tökéletes volt. Összefut egy kedves, jóképű tündérrel az erdő közepén, aki állítólag azt sem tuja, hogyan került ide, dalt ír róla... Pedig mennyire örült neki! Rájöhetett volna, hogy mindez csak színjáték, ám túl naiv volt. Túlságosan boldog azért, mert valaki kedves volt hozzá...*
- Köszönöm, de nem *mondja, miközben sértetten feláll.* Nekem számít, hogy mi igaz, és mi nem. Még akkor is, ha egy dalban van.
*Odalép a pónijához, és megsimogatja az orrát.*
- Kalandozni egy idegennel... *töpreng el.* És végighazudod az utat? *kérdezi, majd halkan sóhajt.* Jó legyen... De ne menjünk messzire ma, szerintem eső lesz... *mutat az ég felé - már amennyi látszódik belőle a fák lobkoronája miatt, majd megpróbálja magára venni mágikus ezüstköpenyét.*
- Így jó lesz! *erőltet magára egy mosolyt, ha a varázslat sikerül.* Menjünk a szántók felé!

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.

2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-05-11 21:52:22
 ÚJ
>Hathúros Strat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Nellara//

-Egy dalnál mit sem számít, hogy igaz-e, vagy sem. A közönség nem az igazságra kíváncsi, csak szórakozni szeretne. Általában.
*Vonja meg a vállát, majd feláll, leporolja magát, nyújtózkodik egy nagyot és folytatja.*
-Igazán jó kérdés. Azt hiszem csak látni szerettem volna valamit, amit eddig nem. Úgy hiszem, te jártasabb vagy ezen a vidéken nálam. Ha van kedved, vezethetnél. Követlek. Biztosan akad itt valami izgalmas tennivaló. Nem olyannak nézlek, aki egész nap csak heverészne. Persze, ahogy mondtad is, nem ismerlek.
~Lehet, hogy túl sokat beszélek?~
-Mindenesetre, ha tévednék, attól még lehet a mai nap kivételes nap, hogy kalandozz egy idegennel. Falánk biztosan nem bánná.
*A pónira néz, kacsint rá mintha ő is egy ember lenne, és teljes mértékben értené, amit mond. Így kinyújtózva sokkal magasabb az alig egy méter magas Neltől, úgyhogy kissé lenéz rá, ahogy beszél hozzáy de ez nem kelt benn3 feszültséget.*
-Nos, mit mondasz? Velem tartasz egy darabig, amíg ezt az utat követem?
*Becsukott szemmel az egyik irányba bök.*
-Ha csak nem arról jöttem.




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2122-2141