OOC - Játékon kívüli fórum
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínJátékon kívüli fórumArthenior főtere (új)
Amon Ruadh (új)
Füves puszta (új)
Dokkok és kikötő (új)
Játékon kívüli fórum >> Általános fórum >> Kreatív sarok >>
A fejvadász (sci-fi)
Mostani oldal: 1 (1. - 1. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>

1. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-04-06 18:58:44
 ÚJ
>Vastalp Hadwyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Gondoltam megosztom az írásomat amibe nemrég kezdtem bele.

--

A Korenói sivatag. Végeláthatatlan dűnék sora, és néhol hatalmas sziklapillérek erdeje. Ez a hely egy civilizált fajnak sem ad otthont. A lehetőség az életben maradásra hosszútávon elenyésző. Ezért is megfelelő hely arra, hogy valaki a piszkos dolgait ott intézze, senki se fogja megtalálni a nyomait, mert épeszű élőlény messze elkerüli ezt a helyet. Az egyik sziklapillér erdő szélén két alak áll. Az egyik hatalmas, föléjük magasodó szikla árnyékában vannak. Az egyikőjük előre nyújtja karját, amiben egy fegyvert tart, ezzel egyidejűleg a másik térdre rogy a homokban. A térdelő férfin ütések nyomai láthatóak és kisebb-nagyobb sebek. Ruhája szakadt, véres és koszos. Arcán a kétségbeesés könnyei gördülnek le, amik lecsöppenve álláról a sivatag martalékává válnak, ahogy rögvest felissza az apró szemű homok. Az álló alak, aki fegyverét az előtte lévő homlokához nyomja, teljes felszerelésben van. Bőrhöz hasonló vértezet megerősítve valamilyen fémlemezekkel. Derekán több öv is lóg, amin kis táskák, tárolók és a fegyverét tartó pisztolytáska helyezkedik el. Fején egy maszkot visel, ami ugyancsak fémből készült. Ebből a maszkból csövek állnak ki, amik a hátára kúsznak egy tartájba. Ez a megfelelő lélegzést biztosítja neki, ha a bolygó légköre nem olyan lenne, ami az Ő szervezetének ideális. Hosszú percek telnek el, csak áll és tartja a fegyvert a fejhez. A térdelő nem bírja tovább és kifakad.
-Ki küldte magát? Miért kell, hogy meghaljak? Egyáltalán ki maga?- Mondja miközben az arcára tapadt porba a könnyei utat vájnak maguknak. A másik nem válaszol rögtön, tovább áll és tartja a fegyverét. Végül kisvártatva megszólal.
-Az, hogy ki küldött csakis az én dolgom, és a halál elkerülhetetlen, ha valaki olyan dolgokat csinál, mint maga. Nagy emberek pénzével játszani nem kifizetődő dolog. Én pedig egy fejvadász vagyok, aki most behajtja, a vérdíjat mielőtt más tenné.
Az áldozat nagyot nyel, legbelül mindig is tudta, hogy egyszer eljön az idő, amikor már nem lesz kibúvója és végül ilyen helyzetben találja magát. Most valósággá vált és már vissza nem fordíthatja. Belenyugszik a gondolatba, majd lassan felnéz a leendő gyilkosára.
-Legalább a nevét had tudja meg. –Szólal meg már nyugodt hangnemben a térdelő férfi.
-Rokan. –Hagyja el a rövid név a fejvadász száját és abban a pillanatban az ujja már mozdul is és a fegyver elsül. Az energianyaláb úgy hatolt át a koponyán, mintha semmi sem lett volna az útjában, majd a test mögött egy fekete foltot hagyva a homokon eltűnt. A férfi teste elernyedt és a homokba esett, akár egy közönséges zsák. A sziklatorony tetején pár dögevő madár már türelmetlenkedve egymást csipkedik és lesik, mikor tudják megkaparintani a mostanra már élettelen férfi testét. Rokan elteszi energiapisztolyát, majd pár lépéssel odébb megy. A multifunkcionális alkarvédőjét kezdi el nyomkodni, amin egy holografikus kijelzőn egy, négyszemű, kövér lény jelenik meg.
-Na?! Épp eszem! Tán sikerült? –szólal meg a furcsa lény, miközben ételdarabok repülnek ki a szájából.
-De, végeztem vele. –Fordítja oda karját a hulla felé, hogy a másik is láthassa, nem hazudik.
-Phahaha! Remek! Reméltem, hogy a Te kezeid közül nem csúszik ki azaz aljas féreg, nem úgy, mint a többi fejvadászéjéből. Ideje volt már, hogy megdögöljön. Remélem az áru is megvan, ami elvileg nála kellett volna, hogy legyen.
-Igen, azt már az elején megszereztem. Akkor még életben volt. –Válaszolja.
-Helyes, legalább látta, ahogy elveszed tőle. Nagyon jó, akkor utalom a kredit első felét és ha elhozod, akkor megkapod a másikat is. –Azzal a képernyő eltűnik, és a beépített kijelzőn pedig máris látszódik, hogy megérkezett Rokanhoz a pénz egyik fele. Elégedetten bólint, majd leengedi karját és elindul a sziklák közé, ahol a hajóját rakta le. Ekkor már a dögevők rá is vetették magukat a friss húsra és boldogan lakmároznak belőle.


1-1