Nincs játékban - Istálló
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Istálló | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 567-586
380. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 22:21:03
Üzenet elküldve: 2015-10-21 22:21:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Látja ám, hogy a nő nem minden esetben tud jó választ adni. Nem versenyre megy ez, hogy a végén kikiáltsák a győztest, majd a vesztest. Különös dolgot művel a lány, mikor a vállára teszi a tenyerét. Majdnem nevetésben tör ki a látványon, ám ehelyett egy széles mosoly jelenk meg a helyes arcán. A csibész szavakra, meg a válasz kacsintásra elkezd hebegni habogni, csupán hangokat ad ki, mint szavakat. Egyáltalán nem érthető, hogy mit szeretne ezután tenni. Alig evickél ki, mikor kötekedni kezd Myna. Erre már megpróbál visszavágni.*
- Nem vagyok hírhedt, inkább magányos vagyok névtelen. De szerintem nálad elnyertem valami becenevet, nem igaz? *Érdeklődik nála. A következő események felpörögnek, mert elérkezik a jutalom osztás pillanata. A nőn jól látni, hogy nem egészen szívleli a közelségét, de nem adja fel. Egy baráti ölelést megenged maguknak, de nem merészkedik tovább. A lány folytatni szeretné eme játékot, mert a következő kérdése arra utal. Nem engedi el a karjaiból, hanem hagyja a testüknek, hogy megszokják egymást.*
- A zsákmányommal olyan dolgokat teszek, mint… *Engedi el, hogy hátat fordítson neki. Ellép tőle, hogy ne zavarja a közelsége.*
- Hagyom meglógni, hogy újra elkaphassam egy hosszú ölelésre. *Kihívó mosolyt küld a szép leányzó felé, miközben érezhető a szavak hangsúlyán, hogy egészen komolyan gondolja eme tervét.*
- Két választásod marad, vagy megszokod vagy megszöksz. Te melyik utat választod? *Sóhajt egyet látványosan. Egészen kellemes társasága van, így nem igazán fogja fel az idő múlását. Komolyabb vizekre evezve, nyíltan támad felé, de csak szavak formájában.*
- Nem tulajdonítottam el a pénzed, azonban nem tudsz helyet egy magamfajta alaknak? Egy hely, ahová tartozhatok. Kissé magányos herceg vagyok, s szívesen kamatoztatnám tudásom egy helyen.* Vallja be, hogy egyedül nem ér semmit.*
- Van itt hely, ahol lemoshatom az út porát, s felfrissíthetem magam? *Újabb fontos dolog, mert érzi magán, hogy szagos. Azon agyal, hogy mivel tudna kibújni ebből a játékból. Egyelőre élvezi, így olyan pimasz, hogy tőle kér tanácsot Mynához.*
- Elraboltamnak milyen szabályai vannak? Mit nem szeret? Hogyan válhatok igazi hercegeddé? *Támadja le hevesen, amire alig várja a választ.
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.21 22:48:21
//Mirasyn figyelmébe//
*Látja ám, hogy a nő nem minden esetben tud jó választ adni. Nem versenyre megy ez, hogy a végén kikiáltsák a győztest, majd a vesztest. Különös dolgot művel a lány, mikor a vállára teszi a tenyerét. Majdnem nevetésben tör ki a látványon, ám ehelyett egy széles mosoly jelenk meg a helyes arcán. A csibész szavakra, meg a válasz kacsintásra elkezd hebegni habogni, csupán hangokat ad ki, mint szavakat. Egyáltalán nem érthető, hogy mit szeretne ezután tenni. Alig evickél ki, mikor kötekedni kezd Myna. Erre már megpróbál visszavágni.*
- Nem vagyok hírhedt, inkább magányos vagyok névtelen. De szerintem nálad elnyertem valami becenevet, nem igaz? *Érdeklődik nála. A következő események felpörögnek, mert elérkezik a jutalom osztás pillanata. A nőn jól látni, hogy nem egészen szívleli a közelségét, de nem adja fel. Egy baráti ölelést megenged maguknak, de nem merészkedik tovább. A lány folytatni szeretné eme játékot, mert a következő kérdése arra utal. Nem engedi el a karjaiból, hanem hagyja a testüknek, hogy megszokják egymást.*
- A zsákmányommal olyan dolgokat teszek, mint… *Engedi el, hogy hátat fordítson neki. Ellép tőle, hogy ne zavarja a közelsége.*
- Hagyom meglógni, hogy újra elkaphassam egy hosszú ölelésre. *Kihívó mosolyt küld a szép leányzó felé, miközben érezhető a szavak hangsúlyán, hogy egészen komolyan gondolja eme tervét.*
- Két választásod marad, vagy megszokod vagy megszöksz. Te melyik utat választod? *Sóhajt egyet látványosan. Egészen kellemes társasága van, így nem igazán fogja fel az idő múlását. Komolyabb vizekre evezve, nyíltan támad felé, de csak szavak formájában.*
- Nem tulajdonítottam el a pénzed, azonban nem tudsz helyet egy magamfajta alaknak? Egy hely, ahová tartozhatok. Kissé magányos herceg vagyok, s szívesen kamatoztatnám tudásom egy helyen.* Vallja be, hogy egyedül nem ér semmit.*
- Van itt hely, ahol lemoshatom az út porát, s felfrissíthetem magam? *Újabb fontos dolog, mert érzi magán, hogy szagos. Azon agyal, hogy mivel tudna kibújni ebből a játékból. Egyelőre élvezi, így olyan pimasz, hogy tőle kér tanácsot Mynához.*
- Elraboltamnak milyen szabályai vannak? Mit nem szeret? Hogyan válhatok igazi hercegeddé? *Támadja le hevesen, amire alig várja a választ.
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.21 22:48:21
379. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 21:35:10
Üzenet elküldve: 2015-10-21 21:35:10
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
-Talán nem értékeled magad eléggé. *Nem tud már frappánsan visszavágni minden kérdésre, de ez nem is baj, mert akkor a végén már a versengés elvenné a kis játékuk örömét. Mikor a kezét a vállára teszi és fintorog Mira megrázza a vállát, mint egy ló ha a legyen akarja lehessegetni magáról.*
-Van, amit nem elég fizikailag megfogni, mert az tartalom nélkül semmit sem ér. *Vág vissza gyorsan és viszonozza a kacsintást, ami inkább csibészes, mint csábító.*
-Nem híres? Akkor hírhedt inkább? *Csak nem bírja ki kötekedés nélkül és inkább visszatér a játékba, mert a komolyságból éppen elég kijutott neki mostanában.*
-Megtenni? Nem ajándék adásról volt szó? *Engedi a kezeket lecsúszni az arcáról, de a közelséget nem tűri olyan jól és elfordítja oldalra a fejét, hogy lehetőleg még a lehelete se érje a férfinak az ajkait. A barátságos ölelésen meglepődik és kezeit a másik oldalán ő is felhúzza, majd a mellkasára helyezi, bár nem azért, mert annyira le akarja tapogatni Ysnult, hanem azért, hogy ha olyat tesz ellökje magától.*
-Hah persze! *Neveti el magát, ő meg a hercegnősdni két külön fogalom, na meg az elrablást sem nagyon érti.*
-Na és most mihez kezdesz az új zsákmányoddal? *teszi fel a kérdést, mikor ellép tőle a férfi és a biztonság kedvéért övéhez nyúl, hogy leellenőrizze a pénzét, mert mást nem nagyon lehet tőle elrabolni jelenleg. Jó harcosként nem fél és nem érzi szükségét elmenekülni, inkább folytatná a játékot, már ha lehetséges úgy, hogy nem kerülnek ennyire közel egymáshoz.*
//Ysnul Dezok//
-Talán nem értékeled magad eléggé. *Nem tud már frappánsan visszavágni minden kérdésre, de ez nem is baj, mert akkor a végén már a versengés elvenné a kis játékuk örömét. Mikor a kezét a vállára teszi és fintorog Mira megrázza a vállát, mint egy ló ha a legyen akarja lehessegetni magáról.*
-Van, amit nem elég fizikailag megfogni, mert az tartalom nélkül semmit sem ér. *Vág vissza gyorsan és viszonozza a kacsintást, ami inkább csibészes, mint csábító.*
-Nem híres? Akkor hírhedt inkább? *Csak nem bírja ki kötekedés nélkül és inkább visszatér a játékba, mert a komolyságból éppen elég kijutott neki mostanában.*
-Megtenni? Nem ajándék adásról volt szó? *Engedi a kezeket lecsúszni az arcáról, de a közelséget nem tűri olyan jól és elfordítja oldalra a fejét, hogy lehetőleg még a lehelete se érje a férfinak az ajkait. A barátságos ölelésen meglepődik és kezeit a másik oldalán ő is felhúzza, majd a mellkasára helyezi, bár nem azért, mert annyira le akarja tapogatni Ysnult, hanem azért, hogy ha olyat tesz ellökje magától.*
-Hah persze! *Neveti el magát, ő meg a hercegnősdni két külön fogalom, na meg az elrablást sem nagyon érti.*
-Na és most mihez kezdesz az új zsákmányoddal? *teszi fel a kérdést, mikor ellép tőle a férfi és a biztonság kedvéért övéhez nyúl, hogy leellenőrizze a pénzét, mert mást nem nagyon lehet tőle elrabolni jelenleg. Jó harcosként nem fél és nem érzi szükségét elmenekülni, inkább folytatná a játékot, már ha lehetséges úgy, hogy nem kerülnek ennyire közel egymáshoz.*
378. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 20:44:12
Üzenet elküldve: 2015-10-21 20:44:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Édes játék nő és férfi között, ahol egyik félnek sem kell tartania attól, hogy csalódni fog a végén. Kellemes kikapcsolódás mindkét fél számára, azonban tudni kell a határokat. A túl sok játszadozás ártalmas lehet, mert megbízhatatlanná válik az illető. Hallgatja, hogy milyen válaszokat ad neki. Végső soron kíváncsi Mynára, azonban a komolyabb beszélgetést későbbre kell hagyni.*
- Áháá! Szóval úgy gondolod, hogy én annyira elérhetetlen lennék? *Teszi fel a kérdést, de közben a nő vállára rakja a kezét, mint akinek szüksége lenne egy támaszra. Fintorog egy picit a játékosság berkein belül, miközben dolgoznak az agytekervényei a visszavágáson.*
- Igazság szerint, csak ki kell nyúlnod, ennyi a dolog nyitja. *Kacsint rá bátorítóan, később elmosolyodik, ahogyan kifejezi magát a beszélgető partnere. A jól álcázás a társasága ajkairól dicséret, amit magában eltárol. Mikor megkomolyodik, akkor a nő úgy szintén, ami már magában viccesen fest. Mint ha csak egymásra lennének hangolódva.*
- Nem kell engem magasztalni Myna, mert nem vagyok híres. Sem itt, sem máshol. S a szemeid tartsd csak nyitva, s nézzed herceged. *Adja meg könnyen a választ. A lány nem akarja lehunyni a szemét, ami egyáltalán nem előny, sőt ennél jobb végeredményt nem láthatna.*
- Halasztani az ajándékot? Én másképp látom, éppen ezért fogom megtenni a szemed láttára. Máskorra más ajándékot szándékozok adni.*Jegyzi meg, miközben a nő arcát fogó kezek lesiklanak a másik oldalán. Közelebb férkőzik a partneréhez, hogy a forró lehelete érintse telt ajkait. Nem csókolja meg, csupán a megfelelő kiszámíthatatlan pillanatban megöleli barátságosan. Bizalmat szavaz neki, így a fülébe súgja való foglalkozását.*
- Valójában tolvaj vagyok, s téged sikeresen elraboltalak hercegnő. *Mély hangtónusa dörmög bele a fülébe, közben karok tartják a helyén. Sok egymást követő pillanat után elengedi áldozatát, majd hátat fordít neki. Ezek után nem tudni, hogy mi fog következni. A lány elmenekül? Esetleg érdeklődni fog a további részletekért?*
//Mirasyn figyelmébe//
*Édes játék nő és férfi között, ahol egyik félnek sem kell tartania attól, hogy csalódni fog a végén. Kellemes kikapcsolódás mindkét fél számára, azonban tudni kell a határokat. A túl sok játszadozás ártalmas lehet, mert megbízhatatlanná válik az illető. Hallgatja, hogy milyen válaszokat ad neki. Végső soron kíváncsi Mynára, azonban a komolyabb beszélgetést későbbre kell hagyni.*
- Áháá! Szóval úgy gondolod, hogy én annyira elérhetetlen lennék? *Teszi fel a kérdést, de közben a nő vállára rakja a kezét, mint akinek szüksége lenne egy támaszra. Fintorog egy picit a játékosság berkein belül, miközben dolgoznak az agytekervényei a visszavágáson.*
- Igazság szerint, csak ki kell nyúlnod, ennyi a dolog nyitja. *Kacsint rá bátorítóan, később elmosolyodik, ahogyan kifejezi magát a beszélgető partnere. A jól álcázás a társasága ajkairól dicséret, amit magában eltárol. Mikor megkomolyodik, akkor a nő úgy szintén, ami már magában viccesen fest. Mint ha csak egymásra lennének hangolódva.*
- Nem kell engem magasztalni Myna, mert nem vagyok híres. Sem itt, sem máshol. S a szemeid tartsd csak nyitva, s nézzed herceged. *Adja meg könnyen a választ. A lány nem akarja lehunyni a szemét, ami egyáltalán nem előny, sőt ennél jobb végeredményt nem láthatna.*
- Halasztani az ajándékot? Én másképp látom, éppen ezért fogom megtenni a szemed láttára. Máskorra más ajándékot szándékozok adni.*Jegyzi meg, miközben a nő arcát fogó kezek lesiklanak a másik oldalán. Közelebb férkőzik a partneréhez, hogy a forró lehelete érintse telt ajkait. Nem csókolja meg, csupán a megfelelő kiszámíthatatlan pillanatban megöleli barátságosan. Bizalmat szavaz neki, így a fülébe súgja való foglalkozását.*
- Valójában tolvaj vagyok, s téged sikeresen elraboltalak hercegnő. *Mély hangtónusa dörmög bele a fülébe, közben karok tartják a helyén. Sok egymást követő pillanat után elengedi áldozatát, majd hátat fordít neki. Ezek után nem tudni, hogy mi fog következni. A lány elmenekül? Esetleg érdeklődni fog a további részletekért?*
377. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:48:26
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:48:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
*Élvezi a kis játékot kettejük között és csak reméli, hogy nem lát többet bele a másik sem, mint hülyülést, mert hát a szerelem ostobaság és többet ér pár jó barát, akikkel bármikor ökörködhet, mint megállapodni egy valaki mellett és ezzel egymáshoz láncolva egymást bizonyos keretek között élhetnének csak. Ez pont így tökéletes, ahogy van és ahogy egyre jobban lazítja el magát, úgy érzi magát egyre kellemesebben a gondok szigetétől távol.*
-Hmm... Nem biztos, de álmodozni olyanokról szoktak, ami nem elérhető még nem? *Kérdez vissza kicsit pimaszul, de maradva a játékosság határain belül. Nem is érzi, milyen csapdába sétál bele, de nem is foglalkozik ilyenekkel, eszébe sem jut ilyesmi igazából.*
-Dehogynem látszik! Csak a szénán aludva jól álcáztad és ez nem könnyítette meg a dolgom. *Válaszol ő is kicsit rájátszva a sajnálatra, mint akit csúnyán átvertek. Amint kiderül mi Mira álfoglalkozása megkomolyodik a hangulat és olyasmi történik, amire nem számított.*
-Mikor itt áll előttem a híres nők Hercege, hogy lennék képes behunyni a szemem? *Kérdezi huncut mosollyal, esze ágában sincs megbízni benne és lehunyni a szemeit, főleg hogy a kezeivel gyengéden megfogta az arcát. Még csak az hiányzik, hogy megcsókolja őt egy idegen vagy meglopja vagy leüsse és elvigye eladni emberkereskedőknek.*
-Halasszuk későbbre azt az ajándékot, majd mondjuk akkora, ha kiérdemlem valamivel. *Mosolyodik el barátságosan és várja mit reagál erre a férfi.*
//Ysnul Dezok//
*Élvezi a kis játékot kettejük között és csak reméli, hogy nem lát többet bele a másik sem, mint hülyülést, mert hát a szerelem ostobaság és többet ér pár jó barát, akikkel bármikor ökörködhet, mint megállapodni egy valaki mellett és ezzel egymáshoz láncolva egymást bizonyos keretek között élhetnének csak. Ez pont így tökéletes, ahogy van és ahogy egyre jobban lazítja el magát, úgy érzi magát egyre kellemesebben a gondok szigetétől távol.*
-Hmm... Nem biztos, de álmodozni olyanokról szoktak, ami nem elérhető még nem? *Kérdez vissza kicsit pimaszul, de maradva a játékosság határain belül. Nem is érzi, milyen csapdába sétál bele, de nem is foglalkozik ilyenekkel, eszébe sem jut ilyesmi igazából.*
-Dehogynem látszik! Csak a szénán aludva jól álcáztad és ez nem könnyítette meg a dolgom. *Válaszol ő is kicsit rájátszva a sajnálatra, mint akit csúnyán átvertek. Amint kiderül mi Mira álfoglalkozása megkomolyodik a hangulat és olyasmi történik, amire nem számított.*
-Mikor itt áll előttem a híres nők Hercege, hogy lennék képes behunyni a szemem? *Kérdezi huncut mosollyal, esze ágában sincs megbízni benne és lehunyni a szemeit, főleg hogy a kezeivel gyengéden megfogta az arcát. Még csak az hiányzik, hogy megcsókolja őt egy idegen vagy meglopja vagy leüsse és elvigye eladni emberkereskedőknek.*
-Halasszuk későbbre azt az ajándékot, majd mondjuk akkora, ha kiérdemlem valamivel. *Mosolyodik el barátságosan és várja mit reagál erre a férfi.*
376. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:18:25
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:18:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Aranyos játék bontakozik ki közöttük, amit nincs szíve félbe hagyni, sőt arra sarkallja, hogy mélyebb szintekre eljussanak. Vajon mikor fog megálljt parancsolni neki a lány? Bár nincs szándékában megbántani őt, inkább az incselkedés mellett dönt. Mikor meghallja a partnere kérdését, hogy egyenesen a lovászherceget szeretné egy paripán, s ez nem lenne túlságosan nagy igény? Rögtön úgy tesz, mint ha rosszul hallotta volna az előbbi szavakat. Megköszörüli a torkát, miközben félrenéz szándékosan. Ha élesre menne a dolog, akkor már rég nyomja egy finom csókot a telt ajkaira.*
- Lássuk csak, hmm. Biztos, hogy jól átgondoltad? *Próbál egy kérdéssel védekezni, ami végső soron nem igazán véd a következményektől. Sikerül a szíves mutatványa, vagyis jobban belegondolva engedi irányítani magát. Fogalma sincs arról, hogy máris beleesett a férfi csapdájába. Az oktatás folytatódik, mert nem vonja meg a nőtől tudást. Hosszú évek tapasztalata nyugszik benne, s nem olyan dolog, ami egyik pillanatról a másikra megváltozik. Myna elmondja a lényeget, hogy jó tanártól könnyen tanul az ember. Egyetértően bólint neki, mikor jön a kézcsókos jelenet. Feltűnik neki, hogy egy picit zavarba hozza vele, de játszik tovább.*
- Tán nem egyértelmű, hogy én a nők hercege vagyok? *Kérdezi picit lebiggyesztett ajkakkal, mint ha rosszul érintette volna az eset. A pörgetést szintén engedi a szépség, ami számára igen csak jó jelzésnek számít. Tovább kell lépniük. Megtudja, hogy mi a foglalkozása az előtte állónak. A viccelődős hangulatot megtöri egy komoly arckifejezéssel. A mosoly, amit lehetett látni az hirtelenjében eltűnik. Folyamatosan vizsgálja partnere szép vonásait, mikor mindkét kezét a nő arcához irányítja. Lágyan ér hozzá, miközben következőket mondja.*
- Figyelj, szeretnék neked egy ajándékot adni. Hajlandó lennél addig behunyni a szemed, míg én nem szólok, hogy most már kinyithatod?* Vázolja fel illedelmesen a helyzetet. A komolyság mellé nem kap más biztatást, mint szavakat.*
- Ha rosszat teszek veled, akkor nyugodtan megverhetsz.* Ejti ki a szavakat, majd ezután mély csendbe burkolózik.*
//Mirasyn figyelmébe//
*Aranyos játék bontakozik ki közöttük, amit nincs szíve félbe hagyni, sőt arra sarkallja, hogy mélyebb szintekre eljussanak. Vajon mikor fog megálljt parancsolni neki a lány? Bár nincs szándékában megbántani őt, inkább az incselkedés mellett dönt. Mikor meghallja a partnere kérdését, hogy egyenesen a lovászherceget szeretné egy paripán, s ez nem lenne túlságosan nagy igény? Rögtön úgy tesz, mint ha rosszul hallotta volna az előbbi szavakat. Megköszörüli a torkát, miközben félrenéz szándékosan. Ha élesre menne a dolog, akkor már rég nyomja egy finom csókot a telt ajkaira.*
- Lássuk csak, hmm. Biztos, hogy jól átgondoltad? *Próbál egy kérdéssel védekezni, ami végső soron nem igazán véd a következményektől. Sikerül a szíves mutatványa, vagyis jobban belegondolva engedi irányítani magát. Fogalma sincs arról, hogy máris beleesett a férfi csapdájába. Az oktatás folytatódik, mert nem vonja meg a nőtől tudást. Hosszú évek tapasztalata nyugszik benne, s nem olyan dolog, ami egyik pillanatról a másikra megváltozik. Myna elmondja a lényeget, hogy jó tanártól könnyen tanul az ember. Egyetértően bólint neki, mikor jön a kézcsókos jelenet. Feltűnik neki, hogy egy picit zavarba hozza vele, de játszik tovább.*
- Tán nem egyértelmű, hogy én a nők hercege vagyok? *Kérdezi picit lebiggyesztett ajkakkal, mint ha rosszul érintette volna az eset. A pörgetést szintén engedi a szépség, ami számára igen csak jó jelzésnek számít. Tovább kell lépniük. Megtudja, hogy mi a foglalkozása az előtte állónak. A viccelődős hangulatot megtöri egy komoly arckifejezéssel. A mosoly, amit lehetett látni az hirtelenjében eltűnik. Folyamatosan vizsgálja partnere szép vonásait, mikor mindkét kezét a nő arcához irányítja. Lágyan ér hozzá, miközben következőket mondja.*
- Figyelj, szeretnék neked egy ajándékot adni. Hajlandó lennél addig behunyni a szemed, míg én nem szólok, hogy most már kinyithatod?* Vázolja fel illedelmesen a helyzetet. A komolyság mellé nem kap más biztatást, mint szavakat.*
- Ha rosszat teszek veled, akkor nyugodtan megverhetsz.* Ejti ki a szavakat, majd ezután mély csendbe burkolózik.*
375. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 18:05:52
Üzenet elküldve: 2015-10-21 18:05:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
-Mélyen megtisztel ezzel az alázatossággal. *Válaszol az el van nézve dologra meghajlás közben és örül, hogy játszópartnerre akadt, mert ez felidézi a szép emlékeit, amikor minden férfival barátkozhatott, de azok ismerték a határokat és nem akartak többet sosem Mirától.*
-Nem lenne túl nagy igény egyből egy Lovászherceget kívánnom magamnak a világ legjobb paripáján? *Kérdezi mosolyogva Ysnult és engedi a kezét annak szívéhez tenni.*
-Milyen igaz, akkor ezért pihen le inkább itt az istállóban, mint egy kényelmes hercegi ágyban. *Rátapasztja ő is a kezét, hogy a finom anyagon át érezze a másik szívverését, amiből sokat nem tud meg, de azt érzi hogy dobog legalább, majd engedi hadd vegye el onnan a férfi a kezét és avassa be a lóvásárlás praktikáiba.*
-Jó tanártól könnyen tanul az ember. *Válaszol nemesi eleganciával és miközben további információhoz jut a szürke mén orrnyergét simogatja, ami barátságosan hagyja magát.
A következő kis kézcsók, ami szinte csak egy lehelet a kézfején kicsit zavarba hozza, mert ilyesmire nem számított, de valószínű a humor része ez is a másik részéről így egy kicsit rá is játszik, mennyire meghatódott ettől.*
-Hogy erre hogy nem jöttem rá egyből? *Viccelődik és utána már meg is pördül a tengelye körül kétszer, majd megállítja Ysnul pont magával szembe, hogy Mira a zöld szemei a férfi kékjével találkozzon egy hosszabb időre. Állja a tekintetet és nem olvad el tőle egyből.*
-Egy nemesnél vagyok mondjuk úgy házvezetőnő. *Feleli huncut mosollyal, mert csak nem fogja elárulni, hogy ő egy alvilági klán vezér helyettese.*
//Ysnul Dezok//
-Mélyen megtisztel ezzel az alázatossággal. *Válaszol az el van nézve dologra meghajlás közben és örül, hogy játszópartnerre akadt, mert ez felidézi a szép emlékeit, amikor minden férfival barátkozhatott, de azok ismerték a határokat és nem akartak többet sosem Mirától.*
-Nem lenne túl nagy igény egyből egy Lovászherceget kívánnom magamnak a világ legjobb paripáján? *Kérdezi mosolyogva Ysnult és engedi a kezét annak szívéhez tenni.*
-Milyen igaz, akkor ezért pihen le inkább itt az istállóban, mint egy kényelmes hercegi ágyban. *Rátapasztja ő is a kezét, hogy a finom anyagon át érezze a másik szívverését, amiből sokat nem tud meg, de azt érzi hogy dobog legalább, majd engedi hadd vegye el onnan a férfi a kezét és avassa be a lóvásárlás praktikáiba.*
-Jó tanártól könnyen tanul az ember. *Válaszol nemesi eleganciával és miközben további információhoz jut a szürke mén orrnyergét simogatja, ami barátságosan hagyja magát.
A következő kis kézcsók, ami szinte csak egy lehelet a kézfején kicsit zavarba hozza, mert ilyesmire nem számított, de valószínű a humor része ez is a másik részéről így egy kicsit rá is játszik, mennyire meghatódott ettől.*
-Hogy erre hogy nem jöttem rá egyből? *Viccelődik és utána már meg is pördül a tengelye körül kétszer, majd megállítja Ysnul pont magával szembe, hogy Mira a zöld szemei a férfi kékjével találkozzon egy hosszabb időre. Állja a tekintetet és nem olvad el tőle egyből.*
-Egy nemesnél vagyok mondjuk úgy házvezetőnő. *Feleli huncut mosollyal, mert csak nem fogja elárulni, hogy ő egy alvilági klán vezér helyettese.*
374. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 16:25:17
Üzenet elküldve: 2015-10-21 16:25:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Tetszik neki a nő mosolya, így ha már megajándékozza őt ezzel a látvánnyal, akkor gyönyörködik benne. Mikor a másik egy pimasz kis viccelődős játékba hívja, akkor ő gyerekes módon csatlakozik hozzá.*
- El van nézve.*Válaszolja a lánynak, miközben az szépen meghajol előtte. Nem tesz megjegyzést ezt követően, hanem várja, hogy miként fog ezután alakulni ez a pompás helyzet. Vajon megjelenésével, s személyével beférkőzik e szépség szívébe? Nem, egyáltalán nem gondol szerelemre, inkább barátságra. Nem akarja hamar lekötni magát, néhány nappal azután, hogy megérkezett. A partnere végül kifejti előtte, hogy az lenne a legjobb ha várna egy szép lovagra, aki egy mesés paripán lovagol. Felkúszik a szemöldöke, hogy aztán a megnevezett csoportot rossz szavakkal illesse.*
- Lovagok? Azok csak fémbe bújt emberek, s a lovaikat betörve kapják. Nem igazán jártasak ők a ménesek ismeretében. De én, mint Lovászherceg, szívvel és lélekkel élek eme ügyért. *Ejti ki szavait, miközben lágyan nyúl a nő kacsójáért, hogy odahelyezze ahol a szíve dobban. Reméli nem érti félre a helyzetet a partnere, mert csupán ezzel akarja bizonyítani, hogy teljesen más szinten van. Nem sokáig tartja fogva a kacsóját, mert elengedi. Végül elérkeznek oda, hogy hallja az elismerő szavakat Mynától, ami jólesik neki. Ezzel egyetemben nem esik a ló túloldalára.*
- Pompás, hogy milyen gyorsan tanul. Való igaz, hogy ez az állat itt a legjobb az istállóban, azonban sosem szabad az elsőt megvenni, mert bizony lehetnek jobbak nála. Meg tudom ajánlani, hogy gyakran látogassa meg azt a jószágot, amit meg szeretne vásárolni. Meg kell figyelni az állatokat, s olvasni a jelzéseikből. Könnyen előfordulhat, hogy a vásárló személy életét veszti, mert fogalma sincs, milyen nemes állatot kíván megvenni. Mindegyiknek egyedi jellemvonása van, mint például szeret vágtázni, míg a másik lusta, mint egy moslékon élő disznó. De lehet vad, tanulékony és hadd ne soroljam még, hogy mi minden.*Magyarázza, majd a szépség feltesz neki két kérdést, amire rögtön megnyerő humorral, s egyáltalán nem durva mozdulattal válaszol. Közelebb kerül a másikhoz, de az ajka nem a nő ajkával próbálkozik, hanem annak egyszer elrabolt kacsójával. Lágy mozdulat az egész, mint ha csak egy pillangó szállt volna rá két pillanat erejére.*
- A nők hercege, s a többi meg maradjon egyelőre titok. *Válaszol rejtélyesen. Melyik az a tolvaj, aki nyíltan meg meri mondani, hogy pénzlopásból él? Fogja a nő kacsóját, most ez esetben még van terve vele. Nem erőszakoskodik nyilvánosan, inkább ha a nő szintén benne van a közös játékukban, akkor megpörgeti kétszer. Segít neki a megállásban, hogy a másik kezével megfogja annak karját. Nem szorítja erősen, csupán fogja lazán. Saját lélektükrei közben belenéz a lányéba, hogy találkozzanak egymással egy hosszabb időre.*
- S egy ilyen finom hölgy, vajon mivel foglalkozik?* Dobja vissza a labdát.*
//Mirasyn figyelmébe//
*Tetszik neki a nő mosolya, így ha már megajándékozza őt ezzel a látvánnyal, akkor gyönyörködik benne. Mikor a másik egy pimasz kis viccelődős játékba hívja, akkor ő gyerekes módon csatlakozik hozzá.*
- El van nézve.*Válaszolja a lánynak, miközben az szépen meghajol előtte. Nem tesz megjegyzést ezt követően, hanem várja, hogy miként fog ezután alakulni ez a pompás helyzet. Vajon megjelenésével, s személyével beférkőzik e szépség szívébe? Nem, egyáltalán nem gondol szerelemre, inkább barátságra. Nem akarja hamar lekötni magát, néhány nappal azután, hogy megérkezett. A partnere végül kifejti előtte, hogy az lenne a legjobb ha várna egy szép lovagra, aki egy mesés paripán lovagol. Felkúszik a szemöldöke, hogy aztán a megnevezett csoportot rossz szavakkal illesse.*
- Lovagok? Azok csak fémbe bújt emberek, s a lovaikat betörve kapják. Nem igazán jártasak ők a ménesek ismeretében. De én, mint Lovászherceg, szívvel és lélekkel élek eme ügyért. *Ejti ki szavait, miközben lágyan nyúl a nő kacsójáért, hogy odahelyezze ahol a szíve dobban. Reméli nem érti félre a helyzetet a partnere, mert csupán ezzel akarja bizonyítani, hogy teljesen más szinten van. Nem sokáig tartja fogva a kacsóját, mert elengedi. Végül elérkeznek oda, hogy hallja az elismerő szavakat Mynától, ami jólesik neki. Ezzel egyetemben nem esik a ló túloldalára.*
- Pompás, hogy milyen gyorsan tanul. Való igaz, hogy ez az állat itt a legjobb az istállóban, azonban sosem szabad az elsőt megvenni, mert bizony lehetnek jobbak nála. Meg tudom ajánlani, hogy gyakran látogassa meg azt a jószágot, amit meg szeretne vásárolni. Meg kell figyelni az állatokat, s olvasni a jelzéseikből. Könnyen előfordulhat, hogy a vásárló személy életét veszti, mert fogalma sincs, milyen nemes állatot kíván megvenni. Mindegyiknek egyedi jellemvonása van, mint például szeret vágtázni, míg a másik lusta, mint egy moslékon élő disznó. De lehet vad, tanulékony és hadd ne soroljam még, hogy mi minden.*Magyarázza, majd a szépség feltesz neki két kérdést, amire rögtön megnyerő humorral, s egyáltalán nem durva mozdulattal válaszol. Közelebb kerül a másikhoz, de az ajka nem a nő ajkával próbálkozik, hanem annak egyszer elrabolt kacsójával. Lágy mozdulat az egész, mint ha csak egy pillangó szállt volna rá két pillanat erejére.*
- A nők hercege, s a többi meg maradjon egyelőre titok. *Válaszol rejtélyesen. Melyik az a tolvaj, aki nyíltan meg meri mondani, hogy pénzlopásból él? Fogja a nő kacsóját, most ez esetben még van terve vele. Nem erőszakoskodik nyilvánosan, inkább ha a nő szintén benne van a közös játékukban, akkor megpörgeti kétszer. Segít neki a megállásban, hogy a másik kezével megfogja annak karját. Nem szorítja erősen, csupán fogja lazán. Saját lélektükrei közben belenéz a lányéba, hogy találkozzanak egymással egy hosszabb időre.*
- S egy ilyen finom hölgy, vajon mivel foglalkozik?* Dobja vissza a labdát.*
373. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 15:38:28
Üzenet elküldve: 2015-10-21 15:38:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
*Végig is néz a magas már szalma mentes ruházaton és hát ő nem ért annyira a ruhákhoz és anyagokhoz, így az sokat nem mond számára, de a lovászherceg kifejezés újabb mosolyt csal az arcára.*
-Ó elnézését kérem Lovászherceg Úr! *Inkább viccelődni próbál, mint megbántani a másikat és még meg is hajol enyhén előtte, hadd érezze a tiszteletet, amibe belegázolt az imént mikor lovászfiúnak nézte és talán értékeli ezt neki.*
-Igen minden bizonnyal, de talán csak várnom kéne egy lovagra, aki be állít gyönyörű paripáján és akkor csak élveznem kéne a lovaglás adta örömöt. *Akkor nem neki kéne gondoskodnia a lóról viszont nem is lenne az ő tulajdona, de ahányszor kimozdulna azzal a közeli erdőbe egy kis túrára arra pont elég lenne az is. Szép álmok, jó képzelegni ilyesmikről és kicsit eltávolodni a valóságtól. A felkínált kézre csak néz, majd leesik neki, hogy mire is kérik és nyújtja is kezét, hadd vezesse a magas férfi. Talán ez még belefér, főleg mivel Myna bőrébe bújt és most ezt is kipróbálhatja. Ha problémás lenne Ysnul, akkor még mindig tudja, hogy elég erős, hogy kiverekedje magát a helyzetből, de erre tényleg csak mint legnagyobb vészhelyzeti tényezőre gondol.*
-Tiszteletreméltó mennyire ért ezekhez az állatokhoz és milyen jól ismeri, mit kell megnézni eme állatok vásárlásakor rajtuk. A jelek szerint ez a szépséges szürke mén szinte tökéletes választásnak tűnik, de nem árt több helyen is körbenézni gondolom és nem a legelsőt megszeretni és megvenni. *Elképesztő menyi mindent tanult, igaz el ment vele az idő, de nem sajnálja, most ő sem siet semerre, rá ér hazamenni, mert most a többiek intézik az ügyeket, amíg ő távol van.*
-Mihez ért még? Illetve minek a hercege még? *Kérdi vidáman és csak reméli, hogy nem veszi kötekedésnek a másik és elég jó humora van, hogy értse Mira hülye tréfáit.*
//Ysnul Dezok//
*Végig is néz a magas már szalma mentes ruházaton és hát ő nem ért annyira a ruhákhoz és anyagokhoz, így az sokat nem mond számára, de a lovászherceg kifejezés újabb mosolyt csal az arcára.*
-Ó elnézését kérem Lovászherceg Úr! *Inkább viccelődni próbál, mint megbántani a másikat és még meg is hajol enyhén előtte, hadd érezze a tiszteletet, amibe belegázolt az imént mikor lovászfiúnak nézte és talán értékeli ezt neki.*
-Igen minden bizonnyal, de talán csak várnom kéne egy lovagra, aki be állít gyönyörű paripáján és akkor csak élveznem kéne a lovaglás adta örömöt. *Akkor nem neki kéne gondoskodnia a lóról viszont nem is lenne az ő tulajdona, de ahányszor kimozdulna azzal a közeli erdőbe egy kis túrára arra pont elég lenne az is. Szép álmok, jó képzelegni ilyesmikről és kicsit eltávolodni a valóságtól. A felkínált kézre csak néz, majd leesik neki, hogy mire is kérik és nyújtja is kezét, hadd vezesse a magas férfi. Talán ez még belefér, főleg mivel Myna bőrébe bújt és most ezt is kipróbálhatja. Ha problémás lenne Ysnul, akkor még mindig tudja, hogy elég erős, hogy kiverekedje magát a helyzetből, de erre tényleg csak mint legnagyobb vészhelyzeti tényezőre gondol.*
-Tiszteletreméltó mennyire ért ezekhez az állatokhoz és milyen jól ismeri, mit kell megnézni eme állatok vásárlásakor rajtuk. A jelek szerint ez a szépséges szürke mén szinte tökéletes választásnak tűnik, de nem árt több helyen is körbenézni gondolom és nem a legelsőt megszeretni és megvenni. *Elképesztő menyi mindent tanult, igaz el ment vele az idő, de nem sajnálja, most ő sem siet semerre, rá ér hazamenni, mert most a többiek intézik az ügyeket, amíg ő távol van.*
-Mihez ért még? Illetve minek a hercege még? *Kérdi vidáman és csak reméli, hogy nem veszi kötekedésnek a másik és elég jó humora van, hogy értse Mira hülye tréfáit.*
372. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 14:50:43
Üzenet elküldve: 2015-10-21 14:50:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Magassága folytán a nő kénytelen egyet hátralépni, amit hagy a másiknak. Nem akar túlságosan közel lenni hozzá, mert az legtöbbször zavaró lehet a másik félnek. Mikor megköszöni a kedves szavakat a lány, akkor egy lehengerlő mosollyal ajándékozza meg. Elmeséli végül, hogy a lovászfiút kereste, de sejti, hogy nem azzal a személlyel találkozott, mint kellett volna. Bólint egyetértően a kellemes társaságának, hogy teljesen eltalálta a dolgot, azonban előhozza aranyos humorát.*
- Én nem holmi alantas lovászfiú vagyok, hanem lovászherceg, aki sokkal jobban ért eme állatok és viselkedéséhez. Ráadásul az öltözetem nem olyan durva anyagú. *Hívja fel rá a nő figyelmét arra, hogyha jobban megnézte volna az öltözetét, akkor egyből rájöhetett volna arra, hogy nem ő a keresett személy. Bemutatkozik a nő, aminek nagyon örül, hogy egy illemet ismerő szépséggel van dolga. Ezután következik az a kijelentés a beszélgetőpartnere részéről, amit csupán mosolyogva fogad.*
- Szép és nemes állatok a lovak, minden kétséget felülmúlva. Ha nincs, akkor csak ábrándozik az ember, ha van, akkor meg foglalkozni kell vele.*Jönnek ki ajkain ezek a szavak, amit megoszt a másikkal. Senkinek nem fogja elárulni, hogy valójában egy lótenyésztő családból származik, s több mint jól ért a lovakhoz. Mint mindenkinek, neki megvan a saját sötét foltja, amit idővel elmesél vagy sose derül rá fény. Eligazítja a ruháját, majd a karját adja a nőnek, ha akar bele kapaszkodik, ha meg nem úgy szintén tökéletes. Az első lóhoz lép, ami egy szép fehér ménes, viszont látni rajta, hogy nem nyeri el a tetszését a két idegen.*
- Nos egy ló vásárlásakor meg kell nézni a ló fogát, valamint a ló patáját. Ez a kettő a legfontosabb, s csak utána jöhet a többi külsőség.*Vezeti tovább a nőt, mikor megállnak a szürke ménnél, ami igazán jól néz ki és ráadásul látszik rajta, hogy érdeklődik a két jövevény iránt. Közelebb lép a ló fejéhez, majd lágyan megsimogatja az orrnyergét, végül átöleli az állat nyakát. Válaszként kap egy vidám nyerítést. Mikor a hivatalos rituálé megvan köztük, akkor megmutatja a társaságában lévő Mynának, hogy milyen az állat foga. Egészséges fogai vannak, amit aprólékosan elmagyaráz neki. Mikor végeznek a fogak vizsgálatával, akkor megmutatja a nőnek miként kell az állatnak a szőrét széppé varázsolni. Majd ezután jön a ló patájának vizsgálata, ahol szintén elmagyarázza, mire kell ügyelni. Végezetül beszélnek csak a ló formájáról, alakjáról és izomzatáról és a többi lényeges dologról. Picit elszalad az idő, de ő nem siet sehová. Vajon a hölgyről ugyanez elmondható?*
- Nos csak ennyit értek a lovakhoz, s remélem kellően elégedett személyemmel. Természetesen nem csak ehhez értek valójában.*Közli a másikkal, miközben várja, hogy mit tesz Myna? Elmegy és magára hagyja?*
//Mirasyn figyelmébe//
*Magassága folytán a nő kénytelen egyet hátralépni, amit hagy a másiknak. Nem akar túlságosan közel lenni hozzá, mert az legtöbbször zavaró lehet a másik félnek. Mikor megköszöni a kedves szavakat a lány, akkor egy lehengerlő mosollyal ajándékozza meg. Elmeséli végül, hogy a lovászfiút kereste, de sejti, hogy nem azzal a személlyel találkozott, mint kellett volna. Bólint egyetértően a kellemes társaságának, hogy teljesen eltalálta a dolgot, azonban előhozza aranyos humorát.*
- Én nem holmi alantas lovászfiú vagyok, hanem lovászherceg, aki sokkal jobban ért eme állatok és viselkedéséhez. Ráadásul az öltözetem nem olyan durva anyagú. *Hívja fel rá a nő figyelmét arra, hogyha jobban megnézte volna az öltözetét, akkor egyből rájöhetett volna arra, hogy nem ő a keresett személy. Bemutatkozik a nő, aminek nagyon örül, hogy egy illemet ismerő szépséggel van dolga. Ezután következik az a kijelentés a beszélgetőpartnere részéről, amit csupán mosolyogva fogad.*
- Szép és nemes állatok a lovak, minden kétséget felülmúlva. Ha nincs, akkor csak ábrándozik az ember, ha van, akkor meg foglalkozni kell vele.*Jönnek ki ajkain ezek a szavak, amit megoszt a másikkal. Senkinek nem fogja elárulni, hogy valójában egy lótenyésztő családból származik, s több mint jól ért a lovakhoz. Mint mindenkinek, neki megvan a saját sötét foltja, amit idővel elmesél vagy sose derül rá fény. Eligazítja a ruháját, majd a karját adja a nőnek, ha akar bele kapaszkodik, ha meg nem úgy szintén tökéletes. Az első lóhoz lép, ami egy szép fehér ménes, viszont látni rajta, hogy nem nyeri el a tetszését a két idegen.*
- Nos egy ló vásárlásakor meg kell nézni a ló fogát, valamint a ló patáját. Ez a kettő a legfontosabb, s csak utána jöhet a többi külsőség.*Vezeti tovább a nőt, mikor megállnak a szürke ménnél, ami igazán jól néz ki és ráadásul látszik rajta, hogy érdeklődik a két jövevény iránt. Közelebb lép a ló fejéhez, majd lágyan megsimogatja az orrnyergét, végül átöleli az állat nyakát. Válaszként kap egy vidám nyerítést. Mikor a hivatalos rituálé megvan köztük, akkor megmutatja a társaságában lévő Mynának, hogy milyen az állat foga. Egészséges fogai vannak, amit aprólékosan elmagyaráz neki. Mikor végeznek a fogak vizsgálatával, akkor megmutatja a nőnek miként kell az állatnak a szőrét széppé varázsolni. Majd ezután jön a ló patájának vizsgálata, ahol szintén elmagyarázza, mire kell ügyelni. Végezetül beszélnek csak a ló formájáról, alakjáról és izomzatáról és a többi lényeges dologról. Picit elszalad az idő, de ő nem siet sehová. Vajon a hölgyről ugyanez elmondható?*
- Nos csak ennyit értek a lovakhoz, s remélem kellően elégedett személyemmel. Természetesen nem csak ehhez értek valójában.*Közli a másikkal, miközben várja, hogy mit tesz Myna? Elmegy és magára hagyja?*
371. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 13:47:09
Üzenet elküldve: 2015-10-21 13:47:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
*A férfi csak nyöszörög egy kicsit és lustán nyitja ki szemeit, hogy megajándékozza Mirát egy 'mi van, miért zavarsz' nézéssel, majd folytassa édes álmát tovább. A lány csak elmosolyodik és vár egy kicsit, hogy vajon fel kel e az ember vagy folytatja a délutáni szunyókálását a szalmában. Pár pillanat után ismét kinyitja szemeit és ellökve magát a földről Mira felé tornyosul. ~Már megint egy nagyra nőttel van dolgom.~ Egy lépést hátrál, mert nem a fejét hátra döntve akar felnézni a férfira.*
-Köszönöm. *Nem tudja mire vélni a bókolást, lehet így akar majd rá sózni egy lovat jó drágán. Amikor megköszöni, hogy megszólította kezd gyanússá válni, hogy ez nem a lovászfiú lesz és lehet jobban járna ha le is lépne innen, de még is úgy dönt marad egy kicsit, mert elég egyéni stílusa van a maga módján és ez felkelti az érdeklődését.*
-A lovász fiút kerestem, de felteszem nem jó személyt szólítottam meg. *Mosolyodik el, a bóktól nem jön zavarba, biztos minden nőneműnek ezt mondja, hogy felszedje őket, de azért a mosolyt megérdemli, mert ahogy előadja magát az figyelemre méltó.*
-Én Myna vagyok és a lovakat néztem itt és azon gondolkoztam jó lenne egy. *Rá néz barátságosan a férfira és úgy folytatja.* -Szóval kedves Ysnul ért a lovakhoz? *Kezével az állatok felé mutat, hogy ha ért akkor már javasolhat is neki egyet, vagy segíthet neki milyen szempontok alapján válasszon magának hátast.*
//Ysnul Dezok//
*A férfi csak nyöszörög egy kicsit és lustán nyitja ki szemeit, hogy megajándékozza Mirát egy 'mi van, miért zavarsz' nézéssel, majd folytassa édes álmát tovább. A lány csak elmosolyodik és vár egy kicsit, hogy vajon fel kel e az ember vagy folytatja a délutáni szunyókálását a szalmában. Pár pillanat után ismét kinyitja szemeit és ellökve magát a földről Mira felé tornyosul. ~Már megint egy nagyra nőttel van dolgom.~ Egy lépést hátrál, mert nem a fejét hátra döntve akar felnézni a férfira.*
-Köszönöm. *Nem tudja mire vélni a bókolást, lehet így akar majd rá sózni egy lovat jó drágán. Amikor megköszöni, hogy megszólította kezd gyanússá válni, hogy ez nem a lovászfiú lesz és lehet jobban járna ha le is lépne innen, de még is úgy dönt marad egy kicsit, mert elég egyéni stílusa van a maga módján és ez felkelti az érdeklődését.*
-A lovász fiút kerestem, de felteszem nem jó személyt szólítottam meg. *Mosolyodik el, a bóktól nem jön zavarba, biztos minden nőneműnek ezt mondja, hogy felszedje őket, de azért a mosolyt megérdemli, mert ahogy előadja magát az figyelemre méltó.*
-Én Myna vagyok és a lovakat néztem itt és azon gondolkoztam jó lenne egy. *Rá néz barátságosan a férfira és úgy folytatja.* -Szóval kedves Ysnul ért a lovakhoz? *Kezével az állatok felé mutat, hogy ha ért akkor már javasolhat is neki egyet, vagy segíthet neki milyen szempontok alapján válasszon magának hátast.*
370. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 13:09:48
Üzenet elküldve: 2015-10-21 13:09:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Nagyon nyugodt környezetben heverészik, vagyis jobban mondva alszik. Nem hallja meg az érkező hölgy zaját, mert ahhoz több kell. Időközben átfordul a másik oldalára, mert azon az oldalán nem kellemes pihenni. Zörgést hall, de ennek ellenlépéseként csak forgolódik a finom ágyában, mint aki rosszat álmodik. Mikor meghallja a bársonyos tónusú női hangot, akkor nyöszörög egy kicsit, hogy nem esik jól neki a zaklatás. Lustán nyílnak ki a szemei, hogy egy amolyan te meg ki a franc vagy te nézéssel vizsgálja meg a nőt. Visszacsukja a szemeit, mert abban a hiszemben van, hogy a álmában történik ez, hogy egy kellemes jelenséget lát. Mikor az agya végül sikeresen felfogja a helyzet komolyságát, akkor újból nyílnak a szemei. Két tenyerét a földre rakja, hogy nagy erőfeszítések árán ellökje magát a földtől. Hamarosan a 181 centiméter magasságával fölé magasodik a másik felé, miközben van ideje megnézni a helyes pofiját.*
- Hogy maga milyen elragadó kisasszony! *Állapítja meg elsőként, mert fogalma sincs arról, hogy mi volt a kérdés. Nem igazán hallotta az álomvilágban, így csupán annyit vél, hogy megtetszett talán a nőnek a megjelenése.*
- Igazán megtisztelő a részéről, hogy megszólította szerény személyemet. *Kezd egyre jobban belejönni a beszélésbe, mert egyre inkább maga mögött hagyja az álomvilágot. Feltűnik rögtön a ruházata tele van szalmával, így gyorsan lesöpri magáról, valamint eligazítja kócos haját.*
- Miben lehetek a segítségére? Vagy csupán társaságomra tart igényt? Nem vagyok drága, már a mosolyával lefizet engem.*Bókol kedvesen, miközben ajkain ravasz somolygás látható. Eszébe jut, hogy illetlenség nem bemutatkozni neki, ezért pótolja.*
- Az én nevem, Ysnul.*Mutatkozik be, de egyáltalán nem tesz úgy mint a lovagok. Semmi kedve nők kezét csókolgatni, mert ő inkább az ajkaikra adná. Természetesen ha most megtenné ezt, akkor minden bizonnyal elijesztené ezt az előtte álldogáló szépséget. Várja a másik reakcióját, hogy milyen reakciókat sikerül belőle kiváltani.*
//Mirasyn figyelmébe//
*Nagyon nyugodt környezetben heverészik, vagyis jobban mondva alszik. Nem hallja meg az érkező hölgy zaját, mert ahhoz több kell. Időközben átfordul a másik oldalára, mert azon az oldalán nem kellemes pihenni. Zörgést hall, de ennek ellenlépéseként csak forgolódik a finom ágyában, mint aki rosszat álmodik. Mikor meghallja a bársonyos tónusú női hangot, akkor nyöszörög egy kicsit, hogy nem esik jól neki a zaklatás. Lustán nyílnak ki a szemei, hogy egy amolyan te meg ki a franc vagy te nézéssel vizsgálja meg a nőt. Visszacsukja a szemeit, mert abban a hiszemben van, hogy a álmában történik ez, hogy egy kellemes jelenséget lát. Mikor az agya végül sikeresen felfogja a helyzet komolyságát, akkor újból nyílnak a szemei. Két tenyerét a földre rakja, hogy nagy erőfeszítések árán ellökje magát a földtől. Hamarosan a 181 centiméter magasságával fölé magasodik a másik felé, miközben van ideje megnézni a helyes pofiját.*
- Hogy maga milyen elragadó kisasszony! *Állapítja meg elsőként, mert fogalma sincs arról, hogy mi volt a kérdés. Nem igazán hallotta az álomvilágban, így csupán annyit vél, hogy megtetszett talán a nőnek a megjelenése.*
- Igazán megtisztelő a részéről, hogy megszólította szerény személyemet. *Kezd egyre jobban belejönni a beszélésbe, mert egyre inkább maga mögött hagyja az álomvilágot. Feltűnik rögtön a ruházata tele van szalmával, így gyorsan lesöpri magáról, valamint eligazítja kócos haját.*
- Miben lehetek a segítségére? Vagy csupán társaságomra tart igényt? Nem vagyok drága, már a mosolyával lefizet engem.*Bókol kedvesen, miközben ajkain ravasz somolygás látható. Eszébe jut, hogy illetlenség nem bemutatkozni neki, ezért pótolja.*
- Az én nevem, Ysnul.*Mutatkozik be, de egyáltalán nem tesz úgy mint a lovagok. Semmi kedve nők kezét csókolgatni, mert ő inkább az ajkaikra adná. Természetesen ha most megtenné ezt, akkor minden bizonnyal elijesztené ezt az előtte álldogáló szépséget. Várja a másik reakcióját, hogy milyen reakciókat sikerül belőle kiváltani.*
369. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 12:38:49
Üzenet elküldve: 2015-10-21 12:38:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul Dezok//
*Rengeteg dolog történik a házban és ideje végre kicsit kimozdulnia és kiszellőztetni a fejét. Nincs senki, akire támaszkodhatna és megbeszélhetné a gondjait, az egyetlen ember, akire talán számíthatna az Svir, aki eltűnt nyomtalanul és meg is kéne keresnie Albunt, hogy tud e valamit barátjáról, de egyszerűen nincs ideje. Ez az egyetlen dolog kezdi csak el még jobban bosszantani, hogy nélküle szinte meg áll az élet a házban, de hát ez van. Ő most el jött és csak megy előrefelé és az istállóba lépve egy szép szürke mén előtt tér magához.*
-Szia, de szép vagy! ~Vajon van neki gazdája vagy eladó?~ *Nem is lenne rossz beszereznie egy lovat, de nincs tisztában az árakkal. Körülnéz és a szénában heverésző férfi elé lép, mert az tűnik most itt olyan lovászfiú félének.*
-Hello, mondja maga itt a lovászfiú? *Kérdi barátságosan, mert akármilyen egyértelmű és hülye kérdés is, azért nem árt meggyőződni igazáról mielőtt valami komikus félreértés történik.*
//Ysnul Dezok//
*Rengeteg dolog történik a házban és ideje végre kicsit kimozdulnia és kiszellőztetni a fejét. Nincs senki, akire támaszkodhatna és megbeszélhetné a gondjait, az egyetlen ember, akire talán számíthatna az Svir, aki eltűnt nyomtalanul és meg is kéne keresnie Albunt, hogy tud e valamit barátjáról, de egyszerűen nincs ideje. Ez az egyetlen dolog kezdi csak el még jobban bosszantani, hogy nélküle szinte meg áll az élet a házban, de hát ez van. Ő most el jött és csak megy előrefelé és az istállóba lépve egy szép szürke mén előtt tér magához.*
-Szia, de szép vagy! ~Vajon van neki gazdája vagy eladó?~ *Nem is lenne rossz beszereznie egy lovat, de nincs tisztában az árakkal. Körülnéz és a szénában heverésző férfi elé lép, mert az tűnik most itt olyan lovászfiú félének.*
-Hello, mondja maga itt a lovászfiú? *Kérdi barátságosan, mert akármilyen egyértelmű és hülye kérdés is, azért nem árt meggyőződni igazáról mielőtt valami komikus félreértés történik.*
368. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-21 12:11:21
Üzenet elküldve: 2015-10-21 12:11:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mirasyn figyelmébe//
*Egy tolvaj ismeri a város minden részét, így az istállót is. A friss szalmakupactól kellemesebb fekvőhely nincsen e világon, de nem veti meg a pihe-puha ágyakat sem, ha azon egy nővel kell osztozkodnia. Ha fázik az ember, akkor bebújik. Annyi hibája van az egésznek, hogy utána takaríthatja le magáról a rá tapadt szálakat. Jelenleg itt pihen, mert itt senki az égadta egy világon nem zavarná, ráadásul senki sem keresné ezen a helyen. Nyújtózkodik egy nagyot, de semmiképpen nem kel fel a helyéről. Hallgatja a helyéről, hogy a lovak miként beszélgetnek egymással a saját nyelvükön. Elmosolyodik, mert csak pár napja van itt, de kezdi egyre jobban megkedvelni a várost. Rendszerint itt az istállóban tér nyugovóra, hogy reggel kipihenten ébredjen fel. Nincs sok pénze, de szeretné beosztani. Új terepen van, ám tolvaj létére óvatos. Teljesen fel szeretné térképezni a várost, hogy azután hozzálásson dolgozni, magyarán kizsebelni másokat. Felmerült benne több ötlet, mert nem csak az a egy módszer létezik a pénzek meglovasítására, mint szütyők eltulajdonítása. Vannak ettől sokkal kíméletesebb, nagyszerűbb lehetőségek, azonban ehhez rendszerint egyedül kevés hozzá az ember. Nincsenek itt barátai, sem rokonai, se egyéb emberekkel, akikkel összetarthatna. A gondolatai száguldoznak, mikor odáig eljut, hogy vajon összesen hány tolvaj dolgozik Artheniorban? Mik a céljaik? Képesek lennének vele társulni? Az oldalára fordul, miközben egy nagy sóhajtás hagyja el az ajkait. Minden egyes porcikája a lustaság mellett áll ki. Mikor megunja a fekvést, akkor feláll a helyéről és a legközelebbi nyugodt lovakhoz sétál. Elkezd velük beszélgetni, mint ha csak egy lovász lenne. Mindegyiket megsimogatja, már ha hagyják magukat egy idegennek. Mikor eleget dédelgette az állatokat, akkor visszaheveredik a törzshelyére. Lehunyja a szemeit, hogy újra elnyomja őt az álom.*
//Mirasyn figyelmébe//
*Egy tolvaj ismeri a város minden részét, így az istállót is. A friss szalmakupactól kellemesebb fekvőhely nincsen e világon, de nem veti meg a pihe-puha ágyakat sem, ha azon egy nővel kell osztozkodnia. Ha fázik az ember, akkor bebújik. Annyi hibája van az egésznek, hogy utána takaríthatja le magáról a rá tapadt szálakat. Jelenleg itt pihen, mert itt senki az égadta egy világon nem zavarná, ráadásul senki sem keresné ezen a helyen. Nyújtózkodik egy nagyot, de semmiképpen nem kel fel a helyéről. Hallgatja a helyéről, hogy a lovak miként beszélgetnek egymással a saját nyelvükön. Elmosolyodik, mert csak pár napja van itt, de kezdi egyre jobban megkedvelni a várost. Rendszerint itt az istállóban tér nyugovóra, hogy reggel kipihenten ébredjen fel. Nincs sok pénze, de szeretné beosztani. Új terepen van, ám tolvaj létére óvatos. Teljesen fel szeretné térképezni a várost, hogy azután hozzálásson dolgozni, magyarán kizsebelni másokat. Felmerült benne több ötlet, mert nem csak az a egy módszer létezik a pénzek meglovasítására, mint szütyők eltulajdonítása. Vannak ettől sokkal kíméletesebb, nagyszerűbb lehetőségek, azonban ehhez rendszerint egyedül kevés hozzá az ember. Nincsenek itt barátai, sem rokonai, se egyéb emberekkel, akikkel összetarthatna. A gondolatai száguldoznak, mikor odáig eljut, hogy vajon összesen hány tolvaj dolgozik Artheniorban? Mik a céljaik? Képesek lennének vele társulni? Az oldalára fordul, miközben egy nagy sóhajtás hagyja el az ajkait. Minden egyes porcikája a lustaság mellett áll ki. Mikor megunja a fekvést, akkor feláll a helyéről és a legközelebbi nyugodt lovakhoz sétál. Elkezd velük beszélgetni, mint ha csak egy lovász lenne. Mindegyiket megsimogatja, már ha hagyják magukat egy idegennek. Mikor eleget dédelgette az állatokat, akkor visszaheveredik a törzshelyére. Lehunyja a szemeit, hogy újra elnyomja őt az álom.*
367. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-10-20 16:42:48
Üzenet elküldve: 2015-10-20 16:42:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Habár az istállóban általában lovakat tartanak az emberek, hiszen nem véletlenül az épület neve is istál"ló", nem pedig mondjuk istál"szamár", azért néha akadnak kivételek. Remek példa erre Tumunn nem pont a lovak osztályába sorolható szürke hátasa is. Már ha elég jóindulatúak vagyunk vele, akkor talán tényleg hátas. De inkább csak igavonó, vagy málhás a rangja a szürke szamárnak, Morginak, ki már egy ideje gazdája nélkül tengette napjait az istállóban összezárva mindenféle fennhéjázó lóval. Ha Tumunn tudná milyen szörnyű társasága is volt Morginak, most talán még meg is sajnálná, de mivel látja, hogy az állatnak egyedül a puha és finom sárgás színű izétől nehéz búcsúznia, így nem cécózik sokat, a lovasásszal való rövid egyeztetés után már vezeti is a szegénynegyed felé az állatot, hogy sok idő után ismét egy kis segítséget nyújthasson neki. Tényleg csak keveset, hiszen amilyen nehezen és lassan veszi a parancsszavakat és a viszonylag gyors tempót a jószág, annyi idő és energia befektetésével már gyalog is átcipelhette volna a dolgait a Namos-házba, helyette csak próbálja vezetni az állatot, hogy valamire jusson vele. *
366. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-30 18:44:05
Üzenet elküldve: 2015-09-30 18:44:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Az istálló is elég kihaltnak látszódik, nem úgy, mint a szegénynegyed, amin idefele át kellett vágnia. A templomkertben is voltak páran, de itt... csak az inas és néhány ló, akik fel-felnyerítenek, amúgy pedig eszik a zabot és isszák a vizet, no meg potyogtatják a potyogtatni valót. Aminek következtében mindenféle kellemetlen szagok terjengenek már az épülettől húsz-harminc lépésre is, bent viszont már kicsit nehezebben elviselhető mindez. De nem vészes. Az istállós fiú mosollyal arcán lép oda Csibészhez, nem is sejti, hogy milyen féle-fajta a lány. Csibész most nem nagyon akar társalogni, azon gondolkozik, vegyen-e egy lovat, aztán rájön, hogy nincs is rá pénze. Persze, akkor bérelhet, de talán még arra sincs. Esetleg egy útnyit össze tud kuporgani. De mégis hova menne? Minderre ráeszmélve hagy fel az egésszel, és inkább úgy dönt, hogy nem szenved tovább a büdös lovak társaságában, és inkább továbbáll valami érdekesebb, mozgalmasabb felé. Nomeg megjött az étvágya is, rájön, hogy előző nap este evett utoljára, így a piactér felé veszi az irányt, hogy valami ennivalót szerezzen be magának.*
365. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-03 14:14:39
Üzenet elküldve: 2015-09-03 14:14:39
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Göthes gebe vásárlás//
*Nincs más hátra mint előre. Az úgymond sorsdöntő pillanat elérkezett. Most vagy sikerül felülnie Celery hátára és ott is maradnia, vagy búcsút mondhat a pénznek és a gyors utazás gondolatának, ami valljuk be nem épp kedvező gondolat. Nagyot nyelve lép az állat mellé, szorosan markolva a kantárt. Bízik benne, hogy az ő keze erősebb a lovászénál, így a fekete mén nehezen szabadulhatna ki belőle.*
-Jól van. *Pillant vissza az istálló ajtaja felé. A kapu természetesen most is nyitva áll, tehát ha a fekete hátasnak sikerül kitépnie magát a kezéből nem lesz nehéz dolga eltűnni innen.* -Kimegyünk innen. *Próbálja nyugtatni az állatot. Jobbjával még mindig erősen markolja a kantárt, miközben balját a ló hátára teszi. Ha most rögtön ráugrana, azzal talán nem tenne jót a kapcsolatuknak.*
-Kényelmetlen ugye? *Mondja mikor fekete ujjai a nyeregre tévednek, már ha egyáltalán felszerelték ilyennel a fekete mént, mert ennek beszerzése gyakran a vásárló feladata. Tehát ha talál a kantáron kívül bármi egyéb alkalmatosságot, azt kicsatolja és lelöki.* -Ezt majd vonja le az árból.
*Se sarkantyú se, nyereg, és igazából a kantárt is levenné ha nem félne, hogy az állat elszalad. Ennyivel nehezebb lesz az ő dolga, de oda se neki, magát mint általában nem félni. Erősebb és ügyesebb mint bármely ember aki a jószággal foglalkozott, ha van neki sem sikerül megülni akkor tényleg csak vágóállatnak való. A kantárt még átkulcsolja saját alkarvédőjén.* -Látod. *Suttogja leginkább magának.* -Nem fogsz megszabadulni tőlem. Ha le is dobsz, ha agyon is taposol, akkor is húznod kell magad után amíg el nem rohadok. *Persze nem várja, hogy az állat megértse amit mond neki inkább önmagát próbálja biztatni vele, hogy a minimális izgalom is kiszálljon a testéből és teljes határozottságával tudjon a ló hátára ülni. Aztán mikor úgy érzi készen áll, egy könnyed mozdulattal felpattan a hátára.*
-Oh, és ha kérhetném. *Fordul ismét a lovász felé.* -Ne piszkálja. *Arckifejezése lassan gyilkos tekintetté torzul. Pillantásának irányából lehet tudni, hogy nem a lányról, hanem a gyűrűről beszél, amiben ugye három lónak elegendő méreg lapul.* -Kissé törékeny.
*Celeryvel talán még kell egy kicsit küzdnie, mire beadja neki a derekát. Tudja, hogy vad, de nem tudja mennyire makacs. Ha megvadul meg kell fékeznie, de vajon mikor és főleg mitől pattan el nála a cérna? Mennyire irányítható? És mennyire engedelmeskedik új gazdájának, akinek még ismeretlen a szaga, a hangja és a jelenléte? Ez még csak most fog kiderülni.*
*Nincs más hátra mint előre. Az úgymond sorsdöntő pillanat elérkezett. Most vagy sikerül felülnie Celery hátára és ott is maradnia, vagy búcsút mondhat a pénznek és a gyors utazás gondolatának, ami valljuk be nem épp kedvező gondolat. Nagyot nyelve lép az állat mellé, szorosan markolva a kantárt. Bízik benne, hogy az ő keze erősebb a lovászénál, így a fekete mén nehezen szabadulhatna ki belőle.*
-Jól van. *Pillant vissza az istálló ajtaja felé. A kapu természetesen most is nyitva áll, tehát ha a fekete hátasnak sikerül kitépnie magát a kezéből nem lesz nehéz dolga eltűnni innen.* -Kimegyünk innen. *Próbálja nyugtatni az állatot. Jobbjával még mindig erősen markolja a kantárt, miközben balját a ló hátára teszi. Ha most rögtön ráugrana, azzal talán nem tenne jót a kapcsolatuknak.*
-Kényelmetlen ugye? *Mondja mikor fekete ujjai a nyeregre tévednek, már ha egyáltalán felszerelték ilyennel a fekete mént, mert ennek beszerzése gyakran a vásárló feladata. Tehát ha talál a kantáron kívül bármi egyéb alkalmatosságot, azt kicsatolja és lelöki.* -Ezt majd vonja le az árból.
*Se sarkantyú se, nyereg, és igazából a kantárt is levenné ha nem félne, hogy az állat elszalad. Ennyivel nehezebb lesz az ő dolga, de oda se neki, magát mint általában nem félni. Erősebb és ügyesebb mint bármely ember aki a jószággal foglalkozott, ha van neki sem sikerül megülni akkor tényleg csak vágóállatnak való. A kantárt még átkulcsolja saját alkarvédőjén.* -Látod. *Suttogja leginkább magának.* -Nem fogsz megszabadulni tőlem. Ha le is dobsz, ha agyon is taposol, akkor is húznod kell magad után amíg el nem rohadok. *Persze nem várja, hogy az állat megértse amit mond neki inkább önmagát próbálja biztatni vele, hogy a minimális izgalom is kiszálljon a testéből és teljes határozottságával tudjon a ló hátára ülni. Aztán mikor úgy érzi készen áll, egy könnyed mozdulattal felpattan a hátára.*
-Oh, és ha kérhetném. *Fordul ismét a lovász felé.* -Ne piszkálja. *Arckifejezése lassan gyilkos tekintetté torzul. Pillantásának irányából lehet tudni, hogy nem a lányról, hanem a gyűrűről beszél, amiben ugye három lónak elegendő méreg lapul.* -Kissé törékeny.
*Celeryvel talán még kell egy kicsit küzdnie, mire beadja neki a derekát. Tudja, hogy vad, de nem tudja mennyire makacs. Ha megvadul meg kell fékeznie, de vajon mikor és főleg mitől pattan el nála a cérna? Mennyire irányítható? És mennyire engedelmeskedik új gazdájának, akinek még ismeretlen a szaga, a hangja és a jelenléte? Ez még csak most fog kiderülni.*
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-03 12:25:15
Üzenet elküldve: 2015-09-03 12:25:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Göthes gebe vásárlás//
*Plevaen szavára csak megvonja a vállát a fiatal lovász. Neki aztán ugyan mindegy, hogy melyikük viszi el a fekete jószágot. A maga részéről mind a hölgy, mind a férfi felé megtette a figyelmeztetést, ha innen kilépnek már semmilyen felelősséget nem fog vállalni.
Felhúzott szemöldökkel hallgatja az ajánlatot, s közben nyájasan mosolyodik el.*
- Sajnálom uram, nem hinném, hogy a város díjazná az ötletét.
*Feleli előzékenyen. A város polgára, s mint olyan be kell tartani a törvényét, főleg ha itt akar dolgozni s élni. Így eme ajánlatot, bármennyire is hízelgő lenne számára nem fogadhatná el. Amúgy is mit kezdene eme szépséges teremtéssel, ebben a koszos istállóban?*
- Maradjunk annál.
*Mondja végül, s várja, hogy mit választ a férfi. Valószínű, hogy csak az egyik lovat viszi el egyelőre, hiszen ha sürgős dolga van, nem kell neki mindkettő. S ha mégsem Celeryt szánta neki a szépség, akkor majd megbeszélik maguk között. Nézi, ahogy a mélységi férfi leveszi a gyűrűjét. Kezét kinyújtva várja, hogy átadásra kerüljön.*
- Megfelel uram. Amint a kisasszony magához tér, s kifizeti az árát, vissza is adom neki. Nem szükséges visszajönnie hozzánk, hiszen az árát megadja. Vagy ha jobban tetszik, kifizeti a különbözetet, s amikor visszatér, visszaadáskor még további ötszáz aranyat ad számunkra.
*Nyájaskodik a férfi, s ahogy a gyűrű a markában landol, Celery kantárjának szárát át is adja a férfinek.*
- Vad, s veszélyes. Ha nem tartja erősen, lelöki magáról, s akkor odavész a befektetése.
*Ad még egy utolsó tanácsot, mielőtt végleg átadná a lovat. Amint ez megtörtént a hölgy felé fordul, s egy közeli rozoga székhez vezeti, hogy leültesse rá. Rakoncátlant visszavezeti a karámba, sejtvén, hogy nem hamar fog szabadulni onnan. Visszalépve a lányhoz, tanácstalanul vakargatja fejét, hogy mit is csináljon…*
*Plevaen szavára csak megvonja a vállát a fiatal lovász. Neki aztán ugyan mindegy, hogy melyikük viszi el a fekete jószágot. A maga részéről mind a hölgy, mind a férfi felé megtette a figyelmeztetést, ha innen kilépnek már semmilyen felelősséget nem fog vállalni.
Felhúzott szemöldökkel hallgatja az ajánlatot, s közben nyájasan mosolyodik el.*
- Sajnálom uram, nem hinném, hogy a város díjazná az ötletét.
*Feleli előzékenyen. A város polgára, s mint olyan be kell tartani a törvényét, főleg ha itt akar dolgozni s élni. Így eme ajánlatot, bármennyire is hízelgő lenne számára nem fogadhatná el. Amúgy is mit kezdene eme szépséges teremtéssel, ebben a koszos istállóban?*
- Maradjunk annál.
*Mondja végül, s várja, hogy mit választ a férfi. Valószínű, hogy csak az egyik lovat viszi el egyelőre, hiszen ha sürgős dolga van, nem kell neki mindkettő. S ha mégsem Celeryt szánta neki a szépség, akkor majd megbeszélik maguk között. Nézi, ahogy a mélységi férfi leveszi a gyűrűjét. Kezét kinyújtva várja, hogy átadásra kerüljön.*
- Megfelel uram. Amint a kisasszony magához tér, s kifizeti az árát, vissza is adom neki. Nem szükséges visszajönnie hozzánk, hiszen az árát megadja. Vagy ha jobban tetszik, kifizeti a különbözetet, s amikor visszatér, visszaadáskor még további ötszáz aranyat ad számunkra.
*Nyájaskodik a férfi, s ahogy a gyűrű a markában landol, Celery kantárjának szárát át is adja a férfinek.*
- Vad, s veszélyes. Ha nem tartja erősen, lelöki magáról, s akkor odavész a befektetése.
*Ad még egy utolsó tanácsot, mielőtt végleg átadná a lovat. Amint ez megtörtént a hölgy felé fordul, s egy közeli rozoga székhez vezeti, hogy leültesse rá. Rakoncátlant visszavezeti a karámba, sejtvén, hogy nem hamar fog szabadulni onnan. Visszalépve a lányhoz, tanácstalanul vakargatja fejét, hogy mit is csináljon…*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-02 21:20:01
Üzenet elküldve: 2015-09-02 21:20:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Beszerző körút – édes kettesben//
- Hogy lehet valaki ilyen egy… *Toporzékol kicsit, majd a fogát át sziszegve szívja be a levegőt. Nem hülye ő sem, tudja magáról, hogy kicsit… hát szétszórt, szórakozott, megbízhatatlan, ösztönlény és így tovább. Nyilvánvalóan ezzel Nadae is tisztában, így nem érti a hirtelen jött ostobaságát.
Közben persze Taran is megérkezik a négylábú rettenettel, így ajkát penge vékonyra szorítva fordul sarkon. egy ideig nem szól semmit, csak bizalmatlanul köröz a férfi és a ló körül. Az állat minden centijét végigméregeti, miközben a mágus felpattan a nyeregbe és arról kérdezi mi lelte.*
- Grr… Semmi! *Vágja rá ingerülten és habozik kicsit. Merjen-e felülni erre a rémparipára? A legutóbbi, amivel a mocsár felé menekült a túlhajszoltságtól összeesett, s majdnem maga alá temette. Akkor szerencséje volt, és helyette inkább a hátsóját ütötte meg olyan mértékben, hogy napokig képtelen volt ülni, de még a járás is kínkeserves szájhúzással járt számára. Talán, ha Taran kezeli akkor nem lesz ilyen gondjuk.*
- Én is remélem, hogy nem dob le ez a vérszomjas dög, különben belőle vacsorázunk. *Ez utóbbit inkább a lónak szánja, afféle fenyegetésként. Vak is, ott van Nad levele is, na meg a folytonosan rátörő dühkitörések. Így nincs a legjobb passzban.
Végül nyel egy nagyot és elfogadja a férfi segítőkezét, hogy besimuljon a háta mögé. Kezét átfonja a férfi a derekán és kissé idegesen várja az indulást. Gyomra apróra zsugorodott, ezen még új kardjának tudata sem segít, valamit viszont enyhít a helyzeten, hogy úgy csimpaszkodik Taran hátára mint a majmok az anyjukra. Ha már a bizalomkérdés forog állandóan kettőjük között, hát nem ismerné be semmi pénzért, de valamiért mégis nyugtatja a gondolat, hogy a mágus itt van vele és az ő kezében van a gyeplő. Talán ő higgadtabb, mint a vöröske, aki eszét vesztve szeretett vágtázni mindig.*
- Nadae! *Horkant fel hirtelen, legalább ötpercnyi csend után.* Nadae a bajom. Meghülyült szegény. Minél hamarabb vissza kell majd érnünk, mielőtt teljesen elveszíti a maradék eszét is. Felbérelt maga mellé egy testőrt, aki amúgy meg akarja ölni. Hallottál már ilyet? Ki az a hülye, aki ilyet csinál? És, ha ez nem lenne elég ott az a másik hülyeség is… Mrrr… Kicsit lelépünk és a világ felfordul. Hihetetlen.
- Hogy lehet valaki ilyen egy… *Toporzékol kicsit, majd a fogát át sziszegve szívja be a levegőt. Nem hülye ő sem, tudja magáról, hogy kicsit… hát szétszórt, szórakozott, megbízhatatlan, ösztönlény és így tovább. Nyilvánvalóan ezzel Nadae is tisztában, így nem érti a hirtelen jött ostobaságát.
Közben persze Taran is megérkezik a négylábú rettenettel, így ajkát penge vékonyra szorítva fordul sarkon. egy ideig nem szól semmit, csak bizalmatlanul köröz a férfi és a ló körül. Az állat minden centijét végigméregeti, miközben a mágus felpattan a nyeregbe és arról kérdezi mi lelte.*
- Grr… Semmi! *Vágja rá ingerülten és habozik kicsit. Merjen-e felülni erre a rémparipára? A legutóbbi, amivel a mocsár felé menekült a túlhajszoltságtól összeesett, s majdnem maga alá temette. Akkor szerencséje volt, és helyette inkább a hátsóját ütötte meg olyan mértékben, hogy napokig képtelen volt ülni, de még a járás is kínkeserves szájhúzással járt számára. Talán, ha Taran kezeli akkor nem lesz ilyen gondjuk.*
- Én is remélem, hogy nem dob le ez a vérszomjas dög, különben belőle vacsorázunk. *Ez utóbbit inkább a lónak szánja, afféle fenyegetésként. Vak is, ott van Nad levele is, na meg a folytonosan rátörő dühkitörések. Így nincs a legjobb passzban.
Végül nyel egy nagyot és elfogadja a férfi segítőkezét, hogy besimuljon a háta mögé. Kezét átfonja a férfi a derekán és kissé idegesen várja az indulást. Gyomra apróra zsugorodott, ezen még új kardjának tudata sem segít, valamit viszont enyhít a helyzeten, hogy úgy csimpaszkodik Taran hátára mint a majmok az anyjukra. Ha már a bizalomkérdés forog állandóan kettőjük között, hát nem ismerné be semmi pénzért, de valamiért mégis nyugtatja a gondolat, hogy a mágus itt van vele és az ő kezében van a gyeplő. Talán ő higgadtabb, mint a vöröske, aki eszét vesztve szeretett vágtázni mindig.*
- Nadae! *Horkant fel hirtelen, legalább ötpercnyi csend után.* Nadae a bajom. Meghülyült szegény. Minél hamarabb vissza kell majd érnünk, mielőtt teljesen elveszíti a maradék eszét is. Felbérelt maga mellé egy testőrt, aki amúgy meg akarja ölni. Hallottál már ilyet? Ki az a hülye, aki ilyet csinál? És, ha ez nem lenne elég ott az a másik hülyeség is… Mrrr… Kicsit lelépünk és a világ felfordul. Hihetetlen.
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-02 18:54:59
Üzenet elküldve: 2015-09-02 18:54:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerző körút – édes kettesben//
*Dynti fájó szívvel válik meg a rumtól, ami egyébként valóban romlott lehetett, mert nem egészen azt a hatást váltotta ki, mint amire Aletai számított. Jobb így, hogy megválnak tőle, hiszen minden kis történettel közelebb kerülne ahhoz, hogy komolyabban felmerül a mágustanonc neve. Egyébként sincs már benne sok, nem kár érte.*
-Valóban nem hittem benne, hogy rossz. Egyébként meg megérte a kockázatot a fegyvered.
*Az utolsó kérdésre természetszerűen válaszol, amely választ ismét egy vállrándítás kísér.*
-Gondolom, hogy az én szervezetemnek kevés volt még, hogy hasson.
*Az istállóba érve végül nem sikerül a terve, hiszen más is van a helyszínen. Kénytelen így megvásárolni a lovat a lovásztól, és egy kevés tárgyalás után kiválaszt egy használható, teljesen átlagos hátast, majd mintha a fogát húznák, kifizeti az árát, nem kevesebb, mint 400 gyönyörűen csengő aranypetákot a lovász (Mesélő (BlackJack)) számára.
Mire kidühöngi magát az ajtóban "elmélkedő" lány, addigra kisétál a lóval az istállóból.*
-Egész használhatónak tűnik, reméljük, hogy bírja majd a terhet, meg minket.
*Természetesen a lányra rá van írva, hogy dühös, és így logikusnak hat az a gondolat, hogy mielőtt a közelébe sétálna, megkérdezi tőle, hogy mi is bántja a kalózt.*
-Feszültnek tűnsz! Baj van? Eddig jutottál az elmélkedésben két perc alatt?
*Felül a lóra, majd lassan odalépdel felé és kezet nyújt neki.*
-Indulhatunk a karavánpihenőbe, vagy van még valami dolgod itt?
*Ha elfogadja a felé nyújtott kezet, akkor felhúzza maga mögé a nőt és a kijelölt iránynak megfelelő úton indul el, egyelőre csak lépésben.*
*Dynti fájó szívvel válik meg a rumtól, ami egyébként valóban romlott lehetett, mert nem egészen azt a hatást váltotta ki, mint amire Aletai számított. Jobb így, hogy megválnak tőle, hiszen minden kis történettel közelebb kerülne ahhoz, hogy komolyabban felmerül a mágustanonc neve. Egyébként sincs már benne sok, nem kár érte.*
-Valóban nem hittem benne, hogy rossz. Egyébként meg megérte a kockázatot a fegyvered.
*Az utolsó kérdésre természetszerűen válaszol, amely választ ismét egy vállrándítás kísér.*
-Gondolom, hogy az én szervezetemnek kevés volt még, hogy hasson.
*Az istállóba érve végül nem sikerül a terve, hiszen más is van a helyszínen. Kénytelen így megvásárolni a lovat a lovásztól, és egy kevés tárgyalás után kiválaszt egy használható, teljesen átlagos hátast, majd mintha a fogát húznák, kifizeti az árát, nem kevesebb, mint 400 gyönyörűen csengő aranypetákot a lovász (Mesélő (BlackJack)) számára.
Mire kidühöngi magát az ajtóban "elmélkedő" lány, addigra kisétál a lóval az istállóból.*
-Egész használhatónak tűnik, reméljük, hogy bírja majd a terhet, meg minket.
*Természetesen a lányra rá van írva, hogy dühös, és így logikusnak hat az a gondolat, hogy mielőtt a közelébe sétálna, megkérdezi tőle, hogy mi is bántja a kalózt.*
-Feszültnek tűnsz! Baj van? Eddig jutottál az elmélkedésben két perc alatt?
*Felül a lóra, majd lassan odalépdel felé és kezet nyújt neki.*
-Indulhatunk a karavánpihenőbe, vagy van még valami dolgod itt?
*Ha elfogadja a felé nyújtott kezet, akkor felhúzza maga mögé a nőt és a kijelölt iránynak megfelelő úton indul el, egyelőre csak lépésben.*
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2015-09-02 17:43:08
Üzenet elküldve: 2015-09-02 17:43:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Göthes gebe vásárlása//
-Köszönöm, de nekem Celery is tökéletesen megteszi. Ha kicsit fáradt is vagyok, az nem jelenti azt, hogy olyan könnyű lenne tőlem megszabadulni. *Még mindig lassan és kimérten közelít az állat irányába, szinte már centizve a kettejük közti távolságot. Lassan még tisztelni is kezdi a bestiát. Mint valami ellenfelet akit le kell most győznie. Ám ez a fajta mámor csak addig tart amíg a lovász szavai ki nem zökkentik belőle. A kérés végül jogos mégis előcsal egy kacajt a mélységi mellkasából, amit a ló nyugalmának védelmében aztán mégse ereszt ki a torkán.*
-A kisasszony talán nem elég jó letét magának? *Ami szűkös tapasztalatit illeti, Rahleeza tényleg értékes árucikk... lenne ha az Artheniort vezető barbárok nem akarnák különbnek látszani pusztai rokonaiknál, és tiltanák meg az olyan alapdolgokat, mint a kétlábúak kereskedelme. Így és amúgy viszont értékesebbnek bizonyult kereskedőként.*
-Ám ha maga a hagyományos módszerek híve... *Valahol sejti, hogy előző ajánlata nem talál elfogadásra a lovásznál. Ujjáról egy lassú és teátrális mozdulattal lehúzza a gyűrűt majd a fiú markába nyomja azt.*
-Ez a kis aranyos megér vagy ötszáz aranyat. Szerintem kellő biztosíték egy szelídítetlen ménnel szemben. *Rakoncátlant most nem viszi sehova, egy fenékkel két lovat megülni csak bajosan lehet, és egy szelídítetlen hátassal nem vállalkozik efféle mutatványokra.*
-A másik ló addig itt maradhat. Egy hónapig távol leszek, remélhetőleg ez elég idő arra, hogy addig sikerül rendezzék, ezt a kis üzletet. *Az ujjak melyek átadták a gyűrűt most a, Celery kantárjának formájában várt ellenszolgáltatást, várva nyújtóznak előre. Ő megtette amire kérték, talán még többet is, most ugyanezt várja a fiútól.*
-Köszönöm, de nekem Celery is tökéletesen megteszi. Ha kicsit fáradt is vagyok, az nem jelenti azt, hogy olyan könnyű lenne tőlem megszabadulni. *Még mindig lassan és kimérten közelít az állat irányába, szinte már centizve a kettejük közti távolságot. Lassan még tisztelni is kezdi a bestiát. Mint valami ellenfelet akit le kell most győznie. Ám ez a fajta mámor csak addig tart amíg a lovász szavai ki nem zökkentik belőle. A kérés végül jogos mégis előcsal egy kacajt a mélységi mellkasából, amit a ló nyugalmának védelmében aztán mégse ereszt ki a torkán.*
-A kisasszony talán nem elég jó letét magának? *Ami szűkös tapasztalatit illeti, Rahleeza tényleg értékes árucikk... lenne ha az Artheniort vezető barbárok nem akarnák különbnek látszani pusztai rokonaiknál, és tiltanák meg az olyan alapdolgokat, mint a kétlábúak kereskedelme. Így és amúgy viszont értékesebbnek bizonyult kereskedőként.*
-Ám ha maga a hagyományos módszerek híve... *Valahol sejti, hogy előző ajánlata nem talál elfogadásra a lovásznál. Ujjáról egy lassú és teátrális mozdulattal lehúzza a gyűrűt majd a fiú markába nyomja azt.*
-Ez a kis aranyos megér vagy ötszáz aranyat. Szerintem kellő biztosíték egy szelídítetlen ménnel szemben. *Rakoncátlant most nem viszi sehova, egy fenékkel két lovat megülni csak bajosan lehet, és egy szelídítetlen hátassal nem vállalkozik efféle mutatványokra.*
-A másik ló addig itt maradhat. Egy hónapig távol leszek, remélhetőleg ez elég idő arra, hogy addig sikerül rendezzék, ezt a kis üzletet. *Az ujjak melyek átadták a gyűrűt most a, Celery kantárjának formájában várt ellenszolgáltatást, várva nyújtóznak előre. Ő megtette amire kérték, talán még többet is, most ugyanezt várja a fiútól.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 567-586