//Aseld Culoro, Londie L' adde//
- Igen, tegnap vettem ki a szobát.
* Végighúzza ujját, a hófehér íjon.*
- Persze, hogy megvan. Vigyázok rá, nagyon. Én íjászkodom most is. Vagy, ha az embereknek nem kell a vadhús, akkor alkalmi munkákból szerzek pénzt. Egyik erdőből mentem a másikba, aztán bementem városokba...
* Egy nő érkezik, így Aseld el lesz foglalva egy időre. A lány bólint, megérti. Azonban testvére most igencsak illetlen kuncsaftot fogott ki. Nem mondja meg a nevét, de még nem is köszön. Ymrának biccent, így ő is egy egész kicsit. Mikor eltávolodnak, akkor utánuk megy, hallani akarja a vitát. Meg közben a lovakat is nézi. A nő egyre sértőbb dolgokat mond, de Ymra bátyja mindig tud valamit szólni rá, ritka, hogy alulmarad egy vitában. Fejét megrázza egy kissé, csak úgy ösztönösen, mert nem tetszik neki a nő viselkedése.*