Nincs játékban - Ispotály és Alkimistaműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Ispotály és Alkimistaműhely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-06 11:30:47
Üzenet elküldve: 2019-01-06 11:30:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*A küszöbön pedig egy nyikhaj, A Nyikhaj áll, ő felel a lármáért. Hubi már veszi a levegőt, hogy ne adjon időt a kérdése megválaszolására, és jó modorból kis továbbképzésben részesítse az ifjút, de az gyorsabb. Hamar eldarálja a mondókáját, amitől Hubi könnyű idegroham környékezi meg. Nem feltétlenül a fiatalember testévre állapota aggasztja ennyire.*
- Úgy érted, hogy a Vaskorsó üzemel? *néz egy nagyot* Mi folyik ott? Utasításba adtam, hogy további intézkedésig nem fogadhat vendégeket. A menekültek először oda érkeztek, és... áh...
*Így lehetetlen. Ő mindent megtesz, többet is mint azt emberileg el lehet várni, de úgy látszik, hogy mindezt hiába. Ha egyszer senki sem törődik a szavával, akkor felesleges minden.*
- Ez itt az ispotály, fiam. *jegyzi meg kioktató hangon* Az pedig egy fogadó. Nem gondolod, hogy ha beteg a fivéred, akkor itt lenne a helye? Miért nem hoztátok ide? Vagy úgy gondolod, hogy úgy az egyszerűbb, ha én szaladgálok ezer felé ahelyett, hogy mindenki idegyűlne akinek valami baja van?
*A jó kancellár rendszerint nem szokott dühös lenni. Most az.*
- Úgy, tehát Waldran parancsa, hogy vizsgáljam meg a beteget. ~Az a semmirekellő!~ Ám legyen. Megvizsgálom. Itt.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 11:31:22
*A küszöbön pedig egy nyikhaj, A Nyikhaj áll, ő felel a lármáért. Hubi már veszi a levegőt, hogy ne adjon időt a kérdése megválaszolására, és jó modorból kis továbbképzésben részesítse az ifjút, de az gyorsabb. Hamar eldarálja a mondókáját, amitől Hubi könnyű idegroham környékezi meg. Nem feltétlenül a fiatalember testévre állapota aggasztja ennyire.*
- Úgy érted, hogy a Vaskorsó üzemel? *néz egy nagyot* Mi folyik ott? Utasításba adtam, hogy további intézkedésig nem fogadhat vendégeket. A menekültek először oda érkeztek, és... áh...
*Így lehetetlen. Ő mindent megtesz, többet is mint azt emberileg el lehet várni, de úgy látszik, hogy mindezt hiába. Ha egyszer senki sem törődik a szavával, akkor felesleges minden.*
- Ez itt az ispotály, fiam. *jegyzi meg kioktató hangon* Az pedig egy fogadó. Nem gondolod, hogy ha beteg a fivéred, akkor itt lenne a helye? Miért nem hoztátok ide? Vagy úgy gondolod, hogy úgy az egyszerűbb, ha én szaladgálok ezer felé ahelyett, hogy mindenki idegyűlne akinek valami baja van?
*A jó kancellár rendszerint nem szokott dühös lenni. Most az.*
- Úgy, tehát Waldran parancsa, hogy vizsgáljam meg a beteget. ~Az a semmirekellő!~ Ám legyen. Megvizsgálom. Itt.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 11:31:22
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-06 11:00:52
Üzenet elküldve: 2019-01-06 11:00:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Tizio máskor igen elegáns, kifinomult fiatalember, de most szeme monoklis, szája fel van repedve, ráadásul az általa viselt ruhák is kicsik neki, a nadrág különösen szorítja, a nagy sietségben ráadásul a varrás még a combját is kidörzsölte, megizzadt, liheg, felfokozott érzelmi állapotban van.*
- Kancellár. A fivérem. Most érkezett a Vashegyre, az elmúlt hetekben fogva tartották, beteg, gyenge. Waldran parancsa, hogy vizsgáld meg, hogy pestises-e. *Igyekszik gyorsan és érthetően összefoglalni mindent, hogy ne hagyjon kételyeket.* - Ezernyi seb van a testén. Velem kell jönnöd, ágyba fektettem a tavernában, miután elájult. ~Nem otthon vagy Tizio, udvariasan.~ Kérlek.
*Tizio máskor igen elegáns, kifinomult fiatalember, de most szeme monoklis, szája fel van repedve, ráadásul az általa viselt ruhák is kicsik neki, a nadrág különösen szorítja, a nagy sietségben ráadásul a varrás még a combját is kidörzsölte, megizzadt, liheg, felfokozott érzelmi állapotban van.*
- Kancellár. A fivérem. Most érkezett a Vashegyre, az elmúlt hetekben fogva tartották, beteg, gyenge. Waldran parancsa, hogy vizsgáld meg, hogy pestises-e. *Igyekszik gyorsan és érthetően összefoglalni mindent, hogy ne hagyjon kételyeket.* - Ezernyi seb van a testén. Velem kell jönnöd, ágyba fektettem a tavernában, miután elájult. ~Nem otthon vagy Tizio, udvariasan.~ Kérlek.
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-06 10:37:23
Üzenet elküldve: 2019-01-06 10:37:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Aenae távozta óta sem tétlenkedett a jó kancellár. Inspekciózott, ellenőrizte rendelkezései betartását, könyveit bújta új ötletek reményében, és evett is valamicskét. Ennek befejeztével a már igencsak penészes sajtszélet a patkányoknak vetette. Időközben ugyanis három kisebb ketreccel bővült Hubi alkalmi rezidenciája, bennük öt patkánnyal. Ezeket még a betegei fogták neki, ahogy a ketreceket is az ügyesebb kezű és még erejüknél lévő menekültek ácsolták. A jó kancellár reméli, hogy megfigyelésükkel is értékes tapasztalatokhoz juthat. Így mindent feljegyez róluk. Ha élénkek, ha bágyadtak, ha van étvágyuk, ha nincs, és persze azt is, hogy mikor mit kapnak enni. Éppen elgondolkodva nézegeti őket, amikor majdnem szívszélhűdést kap. Valami elmebeteg úgy veri az ispotály ajtaját, hogy az majdnem beszakad. És még kajabál is az istenek adta... El is indul sietve a bejárat felé, mielőtt betegeit is megrémítené az a futóbolond. Mindezek következtében meglehetősen ingerülten tépi fel az ajtót, és ezúttal a rá jellemző udvarias dagályosságot is mellőzi.*
- Mi kell?
*Aenae távozta óta sem tétlenkedett a jó kancellár. Inspekciózott, ellenőrizte rendelkezései betartását, könyveit bújta új ötletek reményében, és evett is valamicskét. Ennek befejeztével a már igencsak penészes sajtszélet a patkányoknak vetette. Időközben ugyanis három kisebb ketreccel bővült Hubi alkalmi rezidenciája, bennük öt patkánnyal. Ezeket még a betegei fogták neki, ahogy a ketreceket is az ügyesebb kezű és még erejüknél lévő menekültek ácsolták. A jó kancellár reméli, hogy megfigyelésükkel is értékes tapasztalatokhoz juthat. Így mindent feljegyez róluk. Ha élénkek, ha bágyadtak, ha van étvágyuk, ha nincs, és persze azt is, hogy mikor mit kapnak enni. Éppen elgondolkodva nézegeti őket, amikor majdnem szívszélhűdést kap. Valami elmebeteg úgy veri az ispotály ajtaját, hogy az majdnem beszakad. És még kajabál is az istenek adta... El is indul sietve a bejárat felé, mielőtt betegeit is megrémítené az a futóbolond. Mindezek következtében meglehetősen ingerülten tépi fel az ajtót, és ezúttal a rá jellemző udvarias dagályosságot is mellőzi.*
- Mi kell?
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-06 09:29:38
Üzenet elküldve: 2019-01-06 09:29:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Tizio megtudta a piacon, hogy a kancellár minden idejét az ispotályban tölti, ezért úgy gondolta, hogy ott lenne érdemes keresnie. Nem csak kopog az ispotály ajtaján, hanem szabályszerűen veri azt, nem törődve a bent gyógyulók, vagy haldoklók nyugalmával. ~Briwal mindenkinél fontosabb!~ Nem elég, hogy dörömböl, de még kiabál is.*
- Kancellár! Kancellár! *Talán kicsit túltolja a dolgot, de az egyetlen életben maradt testvéréről van szó. ~Az Aquista család fejéről!~ A kancellárnak mielőbb meg kell Briwalt vizsgálnia és ki kell zárnia, hogy pestise lenne. ~Egyszerűen nem lehet pestise, nem veszíthetem el. Még egyszer nem!~*
*Tizio megtudta a piacon, hogy a kancellár minden idejét az ispotályban tölti, ezért úgy gondolta, hogy ott lenne érdemes keresnie. Nem csak kopog az ispotály ajtaján, hanem szabályszerűen veri azt, nem törődve a bent gyógyulók, vagy haldoklók nyugalmával. ~Briwal mindenkinél fontosabb!~ Nem elég, hogy dörömböl, de még kiabál is.*
- Kancellár! Kancellár! *Talán kicsit túltolja a dolgot, de az egyetlen életben maradt testvéréről van szó. ~Az Aquista család fejéről!~ A kancellárnak mielőbb meg kell Briwalt vizsgálnia és ki kell zárnia, hogy pestise lenne. ~Egyszerűen nem lehet pestise, nem veszíthetem el. Még egyszer nem!~*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:46:25
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:46:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Aenae-nek nagyon mehetnékje van, ezt a jó kancellár is észreveszi. Csak az okot nem sejti. Azt nem gondolná, hogy megtisztelő társaságából menekülne a lány, hiszen semmi olyasmit nem tett, amivel ez kiprovokálhatta volna. A lány fura látomásairól, vagy ahhoz hasonlókról mit sem tud. Ha ő is látni vélne olyasmi, mint Aenae, akkor biztos szigorúan ripakodna rá a menekült gyerekekre, hogy ne bolygassák a Vashegyi Színjátszókőr kellékeit és kulisszát, és vigyék vissza a helyére a papírmasé Kagant. Így viszont csak sajnálkozva tárja szét a karjait, miután maga is felkelt ültéből, ahogy Aenae az ajtó felé indult.*
- Sajnos ezt nem tudnám megmondani. Ziana hadnagy, néhány társával az Artheniorból való menekülés után innen nem messze, a Pitypangos Nagymajorban talált menedéket, atyádnak hála. Abban persze nem lehetünk biztosak, hogy most is ott találhatjuk, de ha oda küldeted el a levelet, biztosan kézhez veszi. Előbb vagy utóbb.
*Mert azt azért mégsem gondolná, hogy a lány személyesen viszi el. Nem holmi küldönc ő. És ezúttal azt sem teszi szóvá, hogy nem ajánlották fel neki: olvassa el a levelet. Magántermészetű írásokra persze nem lenne kíváncsi (de), ez viszont minden bizonnyal hivatalos üzenet. Akkor pedig ki másra tartozna a tartalma, mint a kancellárra?*
*Aenae-nek nagyon mehetnékje van, ezt a jó kancellár is észreveszi. Csak az okot nem sejti. Azt nem gondolná, hogy megtisztelő társaságából menekülne a lány, hiszen semmi olyasmit nem tett, amivel ez kiprovokálhatta volna. A lány fura látomásairól, vagy ahhoz hasonlókról mit sem tud. Ha ő is látni vélne olyasmi, mint Aenae, akkor biztos szigorúan ripakodna rá a menekült gyerekekre, hogy ne bolygassák a Vashegyi Színjátszókőr kellékeit és kulisszát, és vigyék vissza a helyére a papírmasé Kagant. Így viszont csak sajnálkozva tárja szét a karjait, miután maga is felkelt ültéből, ahogy Aenae az ajtó felé indult.*
- Sajnos ezt nem tudnám megmondani. Ziana hadnagy, néhány társával az Artheniorból való menekülés után innen nem messze, a Pitypangos Nagymajorban talált menedéket, atyádnak hála. Abban persze nem lehetünk biztosak, hogy most is ott találhatjuk, de ha oda küldeted el a levelet, biztosan kézhez veszi. Előbb vagy utóbb.
*Mert azt azért mégsem gondolná, hogy a lány személyesen viszi el. Nem holmi küldönc ő. És ezúttal azt sem teszi szóvá, hogy nem ajánlották fel neki: olvassa el a levelet. Magántermészetű írásokra persze nem lenne kíváncsi (de), ez viszont minden bizonnyal hivatalos üzenet. Akkor pedig ki másra tartozna a tartalma, mint a kancellárra?*
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:29:03
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:29:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Figyel Habrertusra. Félig. Mert inkább saját gondolataira figyel, amiktől visszhangzik a feje. Ami még hagyján, hogy ilyen gondolatai vannak, de menten el is szégyelli magát miattuk. Zavartan néz fel a Kancellárra, a szeme sarkából megint látni vél valamit, odanézve természetesen nincs ott semmi. Kicsit megijed attól, hogy megint kezdődik az előző napi furcsaság, egyre inkább mehetnékje van már. Nagyjából akkor csatlakozik vissza a kancellárhoz, mikor az a hadnagyot elemzi. Aenae lassan bólint.*
- Nem tudom. Ő a címzett, nem én, nem olvastam el. Tudod esetleg, hogy hol találhatom meg?
*Fél lábbal már kifelé van, keze a reteszen, ki is nyitja azt, csak Habrertus válaszára vár, hogy távozzon.*
*Figyel Habrertusra. Félig. Mert inkább saját gondolataira figyel, amiktől visszhangzik a feje. Ami még hagyján, hogy ilyen gondolatai vannak, de menten el is szégyelli magát miattuk. Zavartan néz fel a Kancellárra, a szeme sarkából megint látni vél valamit, odanézve természetesen nincs ott semmi. Kicsit megijed attól, hogy megint kezdődik az előző napi furcsaság, egyre inkább mehetnékje van már. Nagyjából akkor csatlakozik vissza a kancellárhoz, mikor az a hadnagyot elemzi. Aenae lassan bólint.*
- Nem tudom. Ő a címzett, nem én, nem olvastam el. Tudod esetleg, hogy hol találhatom meg?
*Fél lábbal már kifelé van, keze a reteszen, ki is nyitja azt, csak Habrertus válaszára vár, hogy távozzon.*
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-03 19:46:55
Üzenet elküldve: 2019-01-03 19:46:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
- Ilyen időket élünk. *tárja szét a karjait egy álságos arckifejezés mellett. Tulajdonképpen még kapóra is jön neki az erkölcscsősz szerep. Ha már Aenae hallott mindenféle mocskos, a kancellár tiszta jellemét bemocskoló pletykát, jobb ha első kézből győződik meg róla, hogy ezek csupán légből kapottak.*
- Így van, a Szellemjáró. *bólint a következő megjegyzésre, és érteni véli a lány aggályait* Ő számos tekintetben nagyobb hátrányból indult, mint te. Azok viharos idők voltak, ma nyugalom honol a Vashegyen. Ha leszámítjuk a pestist. De ez nem fenyegetheti a hatalmad. Azonkívül te a Hadúr leánya vagy, a vér jogát pedig a hagyománytisztelő thargok nem fogják vitatni.
*Úgy látszik továbbá, hogy a lány mégsem ad olyan sokat a pletykákra. Vagy csak ő alakította hitelesen a szűzi életű szerepét. Egy kicsit megnyugszik. És ha jobban belegondol, nem is nagyon lenne miért aggódnia. Talán az volt az utolsó alkalom, hogy kedvtelésének hódolt, amikor Alyo után leselkedett. És bizony az sem tegnap volt már. Ráadásul mi is történt azóta? Az az Aoneer nevű fajankó, aki nem átallott kezet emelni rá, már halott és Alyo... nos, vele sokkal inkább elmélyült a kapcsolata. És még azt mondják, hogy a kukkolás megvetendő dolog. Aenae lassan magára hagyná, de egy kérdése még van. Hubi széles mosollyal bólint, aztán ez a mosoly az arcára is fagy. Sebaj, legalább leplezi valamennyire meglepetését. Erről a levélről ugyanis ő nem tudott.*
- Á, Ziana hadnagy... *helyesel ahogy lassan visszanyeri magabiztosságát* Határozott, talpraesett, impulzív személyiség. ~És a feneke is nagyon formás.~ Ugyanakkor egyesek szerint olyan, mint a szélvihar. Hirtelen jön, hatalmas felfordulást hagy maga után, és gyorsan távozik is. Valóban városőr volt, nagyjából akkor vált meg a testülettől, amikor atyád is szakított Artheniorral. Bizonyára kettőnek köze volt egymáshoz. Ha pedig a Hadúr írt neki pár sort, arra bizonyára nyomós oka volt.
*Kis szünet után csak feltesz még egy kérdést. Ezzel persze elárulhatja, hogy Kagan bizonyos dolgokból, eléggé el nem ítélhető módon, kihagyta, de a kíváncsisága erősebb. És persze kancellárként tudnia kell mindenről. Főleg arról, amiből ki akarták hagyni.*
- Szabad tudnom, hogy mi áll ama levélben?
- Ilyen időket élünk. *tárja szét a karjait egy álságos arckifejezés mellett. Tulajdonképpen még kapóra is jön neki az erkölcscsősz szerep. Ha már Aenae hallott mindenféle mocskos, a kancellár tiszta jellemét bemocskoló pletykát, jobb ha első kézből győződik meg róla, hogy ezek csupán légből kapottak.*
- Így van, a Szellemjáró. *bólint a következő megjegyzésre, és érteni véli a lány aggályait* Ő számos tekintetben nagyobb hátrányból indult, mint te. Azok viharos idők voltak, ma nyugalom honol a Vashegyen. Ha leszámítjuk a pestist. De ez nem fenyegetheti a hatalmad. Azonkívül te a Hadúr leánya vagy, a vér jogát pedig a hagyománytisztelő thargok nem fogják vitatni.
*Úgy látszik továbbá, hogy a lány mégsem ad olyan sokat a pletykákra. Vagy csak ő alakította hitelesen a szűzi életű szerepét. Egy kicsit megnyugszik. És ha jobban belegondol, nem is nagyon lenne miért aggódnia. Talán az volt az utolsó alkalom, hogy kedvtelésének hódolt, amikor Alyo után leselkedett. És bizony az sem tegnap volt már. Ráadásul mi is történt azóta? Az az Aoneer nevű fajankó, aki nem átallott kezet emelni rá, már halott és Alyo... nos, vele sokkal inkább elmélyült a kapcsolata. És még azt mondják, hogy a kukkolás megvetendő dolog. Aenae lassan magára hagyná, de egy kérdése még van. Hubi széles mosollyal bólint, aztán ez a mosoly az arcára is fagy. Sebaj, legalább leplezi valamennyire meglepetését. Erről a levélről ugyanis ő nem tudott.*
- Á, Ziana hadnagy... *helyesel ahogy lassan visszanyeri magabiztosságát* Határozott, talpraesett, impulzív személyiség. ~És a feneke is nagyon formás.~ Ugyanakkor egyesek szerint olyan, mint a szélvihar. Hirtelen jön, hatalmas felfordulást hagy maga után, és gyorsan távozik is. Valóban városőr volt, nagyjából akkor vált meg a testülettől, amikor atyád is szakított Artheniorral. Bizonyára kettőnek köze volt egymáshoz. Ha pedig a Hadúr írt neki pár sort, arra bizonyára nyomós oka volt.
*Kis szünet után csak feltesz még egy kérdést. Ezzel persze elárulhatja, hogy Kagan bizonyos dolgokból, eléggé el nem ítélhető módon, kihagyta, de a kíváncsisága erősebb. És persze kancellárként tudnia kell mindenről. Főleg arról, amiből ki akarták hagyni.*
- Szabad tudnom, hogy mi áll ama levélben?
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-03 18:24:39
Üzenet elküldve: 2019-01-03 18:24:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A pestis//
//Sötét gondolatok//
*Rég nem érzett érzés szállja meg Kagaenaet, talán a Mágustorony árnyékában élt át hasonlót. Újra megborzong, mintha feltámadott volna a szél, pedig semmi sem mozdul az ispotályban, sem a takarók szegélye, sem semmi olyan, amelyet egy ilyen szellő táncra kérhetne. Az oldala most nem viszket, de mintha kicsit melege lenne.
~ Kagan Thargodar, az apád nem véletlen nevezett meg téged örökösének. Te vagy a birodalom jövője, kire másra bízhatta volna ezt a hatalmas terhet?
A kancellárra? Ugyan már, arra a perverzre?
Waldranra? A fogatlan barbárra? Hol ért ő egy birodalom vezetéséhez?
Nirs? Ő felelőtlen, gyerekes.
Vagy arra a bukott városőrre? Ugyan.
Kresi? Az a mágus is csak egy falatot akar az örökségből. A mágusok mind számítóak.
Effyre? Ő gyenge és ráadásul terhes. Kagan fiával. Egy örökössel.
Te vagy a birodalom jövője, de vigyáznod kell, vigyáznod, nehogy mások szemet vessenek a hatalomra és a bukás szélére sodorják apád, Kagan Thargodar örökségét. Figyelned kell, figyelnünk nagyon. ~
A szavak mintha Kagaenae hangján szólnának, mintha ő mondaná magában és ebben semmi kivetnivalót nem lát. Ezek a saját gondolatai, vagyis annak tudhatóak be.
Aztán az érzés úgy, ahogy jött, elmúlik, a szél is elül vagy az, ami az érzést hozhatta. Csak az emléke marad meg és egy alak sziluettje az ispotály bejáratában, akiben Kagant ismerné fel, de mire odanézne, már nincs ott senki.*
//Sötét gondolatok//
*Rég nem érzett érzés szállja meg Kagaenaet, talán a Mágustorony árnyékában élt át hasonlót. Újra megborzong, mintha feltámadott volna a szél, pedig semmi sem mozdul az ispotályban, sem a takarók szegélye, sem semmi olyan, amelyet egy ilyen szellő táncra kérhetne. Az oldala most nem viszket, de mintha kicsit melege lenne.
~ Kagan Thargodar, az apád nem véletlen nevezett meg téged örökösének. Te vagy a birodalom jövője, kire másra bízhatta volna ezt a hatalmas terhet?
A kancellárra? Ugyan már, arra a perverzre?
Waldranra? A fogatlan barbárra? Hol ért ő egy birodalom vezetéséhez?
Nirs? Ő felelőtlen, gyerekes.
Vagy arra a bukott városőrre? Ugyan.
Kresi? Az a mágus is csak egy falatot akar az örökségből. A mágusok mind számítóak.
Effyre? Ő gyenge és ráadásul terhes. Kagan fiával. Egy örökössel.
Te vagy a birodalom jövője, de vigyáznod kell, vigyáznod, nehogy mások szemet vessenek a hatalomra és a bukás szélére sodorják apád, Kagan Thargodar örökségét. Figyelned kell, figyelnünk nagyon. ~
A szavak mintha Kagaenae hangján szólnának, mintha ő mondaná magában és ebben semmi kivetnivalót nem lát. Ezek a saját gondolatai, vagyis annak tudhatóak be.
Aztán az érzés úgy, ahogy jött, elmúlik, a szél is elül vagy az, ami az érzést hozhatta. Csak az emléke marad meg és egy alak sziluettje az ispotály bejáratában, akiben Kagant ismerné fel, de mire odanézne, már nincs ott senki.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-02 21:36:44
Üzenet elküldve: 2019-01-02 21:36:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Talán szólnia kellett volna Habrertusnak, hogy nem kíváncsi a magyarázatra, de ezzel elkésett, mert a derék kancellár menten elmondja, hogy mi is az az önfertőzés. Aenae összehúzott szemöldökkel, ráncolt homlokkal hallgatja, érzi, hogy vörösség önti el az arcát, nyakát, mellkasát.*
- Érteeem. Sajnálatos, hogy valakik ilyesmiket művelnek.
*Az önfertőzés szót most hallja először, de nem tudta, hogy ez egy ennyire bűnös cselekvés lenne a kancellár - vagy akár bárki más - szemében. Ő nem gondolta, hogy bűnös dolog lenne, igaz ugyan, hogy ő nem művelt ilyet még soha, valami megmagyarázhatatlan okból, de alkalmasint ki fogja próbálni. Nirsnek is szólni fog a dologról. Miért is lenne ez tilos dolog?*
- Köszönjük kancellár.
*Az erkölcsök őrzését mindenképpen, meg azt is, hogy mellettük van. Ő biztosan nem akarna ezzel a melóval szöszölni.*
- A szellemjáró, ha tudom. De ő azért előnyben van velem szemben.
*Hiszen nemcsak barbárnak született, de úgy is nőtt fel, kezdettől valamiféle társa volt Kagannak, úgy nyilván sokkal egyszerűbb dolga volt, hogy elfogadtassa magát. Meglehet, hogy eleve sokkal ambiciózusabb személyiség volt, mint Aenae. Idősebb. Magasabb.*
- Igazság szerint, a szokásaid a magánügyeid.
*Ha meg a pletykák igazak és valamelyik megkukkolt bepanaszolja, akkor majd megvizsgálja a független amoni törvényszék, hogy azok a szokások mennyire betegesek, furcsák, vagy veszélyesek. Addig csak rosszindulatú pletyka.*
- Gondolom, hogy mindenkiről van valami pletyka, aki magasabb pozícióban van. Viszont lenne még egy kérdésem és aztán nem zavarnálak tovább.
*Fel is áll, mehetnékje van.*
- Ziana Yedhir. Neki miért írt Kagan? Ismerem a nevét, a városőrség tisztje volt, később dezertőr. Miért kapott levelet? Hogy juttassuk el neki?
*A többiekről tudja, hogy kik, azt is, hogy eltűntek, vagy odébb álltak. Tudja azt is, hogy a háború idején a városőrök itt táboroztak a hegy alatt. Azt nem tudja, hogy milyen kapcsolatban állt az egykori városőr és Kagan, a nőről csak azt a pletykát hallotta, hogy sűrűn hagyja el a lovait és a Vashegy mindig újabbat ajándékoz neki.*
*Talán szólnia kellett volna Habrertusnak, hogy nem kíváncsi a magyarázatra, de ezzel elkésett, mert a derék kancellár menten elmondja, hogy mi is az az önfertőzés. Aenae összehúzott szemöldökkel, ráncolt homlokkal hallgatja, érzi, hogy vörösség önti el az arcát, nyakát, mellkasát.*
- Érteeem. Sajnálatos, hogy valakik ilyesmiket művelnek.
*Az önfertőzés szót most hallja először, de nem tudta, hogy ez egy ennyire bűnös cselekvés lenne a kancellár - vagy akár bárki más - szemében. Ő nem gondolta, hogy bűnös dolog lenne, igaz ugyan, hogy ő nem művelt ilyet még soha, valami megmagyarázhatatlan okból, de alkalmasint ki fogja próbálni. Nirsnek is szólni fog a dologról. Miért is lenne ez tilos dolog?*
- Köszönjük kancellár.
*Az erkölcsök őrzését mindenképpen, meg azt is, hogy mellettük van. Ő biztosan nem akarna ezzel a melóval szöszölni.*
- A szellemjáró, ha tudom. De ő azért előnyben van velem szemben.
*Hiszen nemcsak barbárnak született, de úgy is nőtt fel, kezdettől valamiféle társa volt Kagannak, úgy nyilván sokkal egyszerűbb dolga volt, hogy elfogadtassa magát. Meglehet, hogy eleve sokkal ambiciózusabb személyiség volt, mint Aenae. Idősebb. Magasabb.*
- Igazság szerint, a szokásaid a magánügyeid.
*Ha meg a pletykák igazak és valamelyik megkukkolt bepanaszolja, akkor majd megvizsgálja a független amoni törvényszék, hogy azok a szokások mennyire betegesek, furcsák, vagy veszélyesek. Addig csak rosszindulatú pletyka.*
- Gondolom, hogy mindenkiről van valami pletyka, aki magasabb pozícióban van. Viszont lenne még egy kérdésem és aztán nem zavarnálak tovább.
*Fel is áll, mehetnékje van.*
- Ziana Yedhir. Neki miért írt Kagan? Ismerem a nevét, a városőrség tisztje volt, később dezertőr. Miért kapott levelet? Hogy juttassuk el neki?
*A többiekről tudja, hogy kik, azt is, hogy eltűntek, vagy odébb álltak. Tudja azt is, hogy a háború idején a városőrök itt táboroztak a hegy alatt. Azt nem tudja, hogy milyen kapcsolatban állt az egykori városőr és Kagan, a nőről csak azt a pletykát hallotta, hogy sűrűn hagyja el a lovait és a Vashegy mindig újabbat ajándékoz neki.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-02 20:25:26
Üzenet elküldve: 2019-01-02 20:25:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Hubi nosztalgikus mosollyal bólogat. Rendszerint barátjának nevezi Achimot, és tulajdonképpen ezzel nincs is semmi baj. Való igaz, hogy az idő megszépít minden régi emléket, és az apróbb torzsalkodásokra jótékonyan borul a feledés homálya, de az is tény, hogy ők ketten talán két vagy három alkalommal akarták csak meggyilkolni egymást, tehát komolyabb ellenségeskedésről igazán nem lehetett szó. Pirtianes amúgy sem pezsgő tudományos életéről híres, így érthető, hogy két lángelme nehezebben fért meg a városban. No de ez már régen volt. Kis visszaemlékezéséből újabb kérdés rángatja vissza a jelenbe. Úgy látszik, hogy Aenae számára ismeretlen kifejezést használt. Ó, az ártatlan gyermek! A jó kanceller viszont mindig is rendkívül fontosnak tartotta, hogy az eszes ifjak a lehető legtöbb tudást szívják magukba, így nem késlekedik a magyarázattal.*
- Önfertőzés. Nos... Alkalmasint előfordul, hogy férfiak, avagy nők magányosnak érzik magukat, és bár kedvet éreznek némi intim együttléthez, partner híján, maguknak kell örömet okozzanak.
*Mindezt olyan álságos képpel adja elő, mintha rém kellemetlen lenne ilyesmiről beszélnie, ráadásul egy fiatal nő előtt. Éppen csak a szeme sarkából sandít Aenae-re, hogy érti-e, miről beszél?*
- És bizony vannak olyanok, akiknek ez még nem elég. Egyesek különböző, egyébként egyáltalán nem odaillő tárgyakat dugdosnak testnyílásaikba, míg mások selyemsállal, vagy más alkalmas eszközzel fojtogatják maguk. Azt mondják, így fokozható a kéjérzet. Nos, Quer várnagy ez utóbbit vitte valahogy túlzásba. Igazság szerint nem nagyon szeretném elképzelni, hogy miképpen.
*És még a városi népek dekadensek, elpuhultak és fura ízlésűek. Itt van elődjének az elődje, de hallott is, olvasott is arról a meglehetősen fura viselkedésű tündérről. Hogy Alyoról már meg se emlékezzék, mert az ő viselkedését kizárólag akkor kifogásolná - de akkor nagyon - ha nem vele tenné azt, amit. Ha a tudásszomjas Aenae különösebb megrázkódtatás nélkül fel tudta dolgozni az új ismereteket, Hubi már csak mosolyog a bajsza alatt.*
- Engem, gyer... elnézést, szóval engem a pletykák alig érdekelnek.
*Ez persze hazugság. Imádja a pletykákat.*
- Hogy a Kalapos, mert ez volt Svir úr gúnyneve, kit szöktetett meg, és ez milyen felfordulást okozott a pórok között, az nem érdekel. Egészen addig, míg a napi ügymenetemben ez fennakadást nem okoz.
*Aenae pedig jól gondolja. A kancellár kedveli ha nagyságát elismerik. Hiú és kevély szerzet. Kis meghajlással fogadja az elismerést. Lám, ennek a fiatal lánynak mennyivel több érzéke van az ilyesmihez, mint annak a mosdatlan barbárnak, akivel Kagan Thargodar trónját örökölte. Meggyőződése, hogy mindenkinek hasznára válna, ha Waldran eltűnne a képből. A Vashegynek mindenképpen, és persze a kancellárnak is. De hát miért ne gondolhatna magára is, ha nem is az elsők között?*
- Amikor csak szükségetek van rám, és azon túl is.
*Ennek persze nem sok értelme van, de legalább jól hangzik. Hubi szereti a hatásvadász fordulatokat. Is.*
- Abban pedig ne légy biztos, hogy a Vashegy csak férfit fogad el urának. A Hadúrral már korábban is történt hasonló sajnálatosság, mint most. Így jó reményünk lehet rá, hogy a mostani alkalom sem tart majd sokáig.
*Aenae valamiért fájlalta, hogy Kaganról múltidőben beszélt, hát biztos értékelni fogja, ha Hubi sem szeretné sokáig borostyánba zárva látni.*
- Ám ez idő alatt a hitvese vette át a helyét... mármint az előző hitvese... aki akkor még nem is volt az.
*Elmosolyodik, kicsit széttárja a karjait.*
- Bizony, a szerelmi szálak a Vashegyen is épp olyan kuszák lehetnek, mint nagyobb városokban. Tehát Leandana nagyasszony vezette ez időtájt a thargokat, és szavamra, sok férfinek dicsőségére vált volna az a határozottság, céltudatosság és kemény kéz, ahogy ezt tette.
*Arra most nem tér ki, hogy Leát éppenséggel nem szívlelte, sőt, félt tőle, és a halotti máglyánál nem annyira a megrendültségét, mint inkább megkönnyebbülését kellett palástolnia. A végére tartogat a lány még egy megjegyzést, amire Hubi enyhén gyanakodva pillant fel. Vajon miket hallhatott róla? És kitől?*
- Megnyugtathatlak, hogy semmi olyasmi szokásnak nem hódolok, ami furcsa vagy veszélyes lenne. Én a munkámnak élek.
*A plafon még mindig nem szakadt le.*
- Való igaz, hogy ifjabb éveimben nem vetettem meg a jó bort, és bizony az is előfordult, hogy többet ittam belőle a kelleténél, de ma már csak orvosságként veszem magamhoz.
*Hátradől, kicsit elmosolyodik. Mint akit épp csak kicsit izgat az, amit kérdezni fog. Pedig frászt!*
- Nocsak, esetleg pletykálnak rólam a népek? Ez megtisztelő.
~Hitvány senkiháziak! Ha megtudom, hogy melyik az, kitépetem a nyelvét!~
Kérlek, oszd meg velem, hogy mit hallottál! Kíváncsivá tettél.
*Hubi nosztalgikus mosollyal bólogat. Rendszerint barátjának nevezi Achimot, és tulajdonképpen ezzel nincs is semmi baj. Való igaz, hogy az idő megszépít minden régi emléket, és az apróbb torzsalkodásokra jótékonyan borul a feledés homálya, de az is tény, hogy ők ketten talán két vagy három alkalommal akarták csak meggyilkolni egymást, tehát komolyabb ellenségeskedésről igazán nem lehetett szó. Pirtianes amúgy sem pezsgő tudományos életéről híres, így érthető, hogy két lángelme nehezebben fért meg a városban. No de ez már régen volt. Kis visszaemlékezéséből újabb kérdés rángatja vissza a jelenbe. Úgy látszik, hogy Aenae számára ismeretlen kifejezést használt. Ó, az ártatlan gyermek! A jó kanceller viszont mindig is rendkívül fontosnak tartotta, hogy az eszes ifjak a lehető legtöbb tudást szívják magukba, így nem késlekedik a magyarázattal.*
- Önfertőzés. Nos... Alkalmasint előfordul, hogy férfiak, avagy nők magányosnak érzik magukat, és bár kedvet éreznek némi intim együttléthez, partner híján, maguknak kell örömet okozzanak.
*Mindezt olyan álságos képpel adja elő, mintha rém kellemetlen lenne ilyesmiről beszélnie, ráadásul egy fiatal nő előtt. Éppen csak a szeme sarkából sandít Aenae-re, hogy érti-e, miről beszél?*
- És bizony vannak olyanok, akiknek ez még nem elég. Egyesek különböző, egyébként egyáltalán nem odaillő tárgyakat dugdosnak testnyílásaikba, míg mások selyemsállal, vagy más alkalmas eszközzel fojtogatják maguk. Azt mondják, így fokozható a kéjérzet. Nos, Quer várnagy ez utóbbit vitte valahogy túlzásba. Igazság szerint nem nagyon szeretném elképzelni, hogy miképpen.
*És még a városi népek dekadensek, elpuhultak és fura ízlésűek. Itt van elődjének az elődje, de hallott is, olvasott is arról a meglehetősen fura viselkedésű tündérről. Hogy Alyoról már meg se emlékezzék, mert az ő viselkedését kizárólag akkor kifogásolná - de akkor nagyon - ha nem vele tenné azt, amit. Ha a tudásszomjas Aenae különösebb megrázkódtatás nélkül fel tudta dolgozni az új ismereteket, Hubi már csak mosolyog a bajsza alatt.*
- Engem, gyer... elnézést, szóval engem a pletykák alig érdekelnek.
*Ez persze hazugság. Imádja a pletykákat.*
- Hogy a Kalapos, mert ez volt Svir úr gúnyneve, kit szöktetett meg, és ez milyen felfordulást okozott a pórok között, az nem érdekel. Egészen addig, míg a napi ügymenetemben ez fennakadást nem okoz.
*Aenae pedig jól gondolja. A kancellár kedveli ha nagyságát elismerik. Hiú és kevély szerzet. Kis meghajlással fogadja az elismerést. Lám, ennek a fiatal lánynak mennyivel több érzéke van az ilyesmihez, mint annak a mosdatlan barbárnak, akivel Kagan Thargodar trónját örökölte. Meggyőződése, hogy mindenkinek hasznára válna, ha Waldran eltűnne a képből. A Vashegynek mindenképpen, és persze a kancellárnak is. De hát miért ne gondolhatna magára is, ha nem is az elsők között?*
- Amikor csak szükségetek van rám, és azon túl is.
*Ennek persze nem sok értelme van, de legalább jól hangzik. Hubi szereti a hatásvadász fordulatokat. Is.*
- Abban pedig ne légy biztos, hogy a Vashegy csak férfit fogad el urának. A Hadúrral már korábban is történt hasonló sajnálatosság, mint most. Így jó reményünk lehet rá, hogy a mostani alkalom sem tart majd sokáig.
*Aenae valamiért fájlalta, hogy Kaganról múltidőben beszélt, hát biztos értékelni fogja, ha Hubi sem szeretné sokáig borostyánba zárva látni.*
- Ám ez idő alatt a hitvese vette át a helyét... mármint az előző hitvese... aki akkor még nem is volt az.
*Elmosolyodik, kicsit széttárja a karjait.*
- Bizony, a szerelmi szálak a Vashegyen is épp olyan kuszák lehetnek, mint nagyobb városokban. Tehát Leandana nagyasszony vezette ez időtájt a thargokat, és szavamra, sok férfinek dicsőségére vált volna az a határozottság, céltudatosság és kemény kéz, ahogy ezt tette.
*Arra most nem tér ki, hogy Leát éppenséggel nem szívlelte, sőt, félt tőle, és a halotti máglyánál nem annyira a megrendültségét, mint inkább megkönnyebbülését kellett palástolnia. A végére tartogat a lány még egy megjegyzést, amire Hubi enyhén gyanakodva pillant fel. Vajon miket hallhatott róla? És kitől?*
- Megnyugtathatlak, hogy semmi olyasmi szokásnak nem hódolok, ami furcsa vagy veszélyes lenne. Én a munkámnak élek.
*A plafon még mindig nem szakadt le.*
- Való igaz, hogy ifjabb éveimben nem vetettem meg a jó bort, és bizony az is előfordult, hogy többet ittam belőle a kelleténél, de ma már csak orvosságként veszem magamhoz.
*Hátradől, kicsit elmosolyodik. Mint akit épp csak kicsit izgat az, amit kérdezni fog. Pedig frászt!*
- Nocsak, esetleg pletykálnak rólam a népek? Ez megtisztelő.
~Hitvány senkiháziak! Ha megtudom, hogy melyik az, kitépetem a nyelvét!~
Kérlek, oszd meg velem, hogy mit hallottál! Kíváncsivá tettél.
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:24:57
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:24:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Bólint, jelezvén, hogy bocsánatkérés elfogadva, ezzel túl is lendül a problémán. Viszont kiszúrja, hogy a férfit meglepik a szavai, vagy legalábbis neki úgy tűnik, hogy meglepődik.*
- Nem tudtam, hogy ismertétek egymást, csak azt, hogy szerette az italt.
*A lány, aki a mosást csinálta fecsegett, ezért majdnem az összes vashegyi pletykát meghallgathatta.*
- Önfertőzés?
*Nem érti kristálytisztán, hogy a kancellár ez alatt meg is ért, mindenesetre az már eleve bizarr, hogy megfojtotta önmagát. Hogy lehet megfojtani valakinek saját magát?A hideg is kirázza a gondolatra.*
- Szóval megesett lányok és halottak. Gondolom, hogy megeső lányok és halottak ittas pajtatánc nélkül is vannak, szóval tán nem is baj, hogy elmaradt. Hanem ez a Svir Gia állítólag megszöktette a kalácsfalvi péknőt is, Dorna, vagy Derna, vagy mi is volt a nő neve. Gondolom, hogy a péknő elrablása nagyobb bűn, minthogy elmaradt az ittas pajtatánc.
*Nem árulja el a forrását, csak somolyog az orra alatt a dicséretre.*
- Szerencsére arra a trónusra nem kell egyedül ülnöm, mert ott van Waldran is.
*Aki pont annyira lelkesedik a dologért, mint Aenae maga.*
- És te is ott állsz mellettünk.
*Úgy vette észre, hogy a kancellárnak jól esnek az ilyen dolgok, mint hízelgés. Persze Aenae nem akar túlságosan hízelegni, de azt belátja ő is, hogy a kancellár nélkül nehezen boldogulnának, szóval maguk mellett kell tartani.*
- Igyekszem olyanná válni, mint amire a Vashegy népének szüksége van. Bár gondolom, hogy férfiakat inkább igényelne a nép a vezetésben.
*Ő szívesen háttérbe húzódik, elvégre Waldran férfi, férfiaknak általában több babér terem. Aenae túlságosan fiatal, ráadásul hajadon is, ahol ő felnőtt, ott a hozzá hasonlóknak vőlegényt szánnak atyáik és nem trónusokat. Nem mintha bármelyik lehetőség olyan vonzó lenne.*
- Laor Vylnis. Őt ismerem.
*Iszákos az is, mint a kancellár elődje volt.*
- Kagan mellett állt, mikor meggyújtották a máglyát.
*A kancellár arcát tanulmányozza.*
- Remélem, hogy semmi olyan szokásod nincsen, amibe idő előtt belehalhatsz.
*Egyébként a magánügye. Ahogy az is, hogy állítólag szeret kukkolni. Amíg valaki nem panaszolja be hivatalosan, addig ezzel nincs mit tenni. A mosólány szerint egyszer már betörték és formátlanná verték a fejét emiatt.*
*Bólint, jelezvén, hogy bocsánatkérés elfogadva, ezzel túl is lendül a problémán. Viszont kiszúrja, hogy a férfit meglepik a szavai, vagy legalábbis neki úgy tűnik, hogy meglepődik.*
- Nem tudtam, hogy ismertétek egymást, csak azt, hogy szerette az italt.
*A lány, aki a mosást csinálta fecsegett, ezért majdnem az összes vashegyi pletykát meghallgathatta.*
- Önfertőzés?
*Nem érti kristálytisztán, hogy a kancellár ez alatt meg is ért, mindenesetre az már eleve bizarr, hogy megfojtotta önmagát. Hogy lehet megfojtani valakinek saját magát?A hideg is kirázza a gondolatra.*
- Szóval megesett lányok és halottak. Gondolom, hogy megeső lányok és halottak ittas pajtatánc nélkül is vannak, szóval tán nem is baj, hogy elmaradt. Hanem ez a Svir Gia állítólag megszöktette a kalácsfalvi péknőt is, Dorna, vagy Derna, vagy mi is volt a nő neve. Gondolom, hogy a péknő elrablása nagyobb bűn, minthogy elmaradt az ittas pajtatánc.
*Nem árulja el a forrását, csak somolyog az orra alatt a dicséretre.*
- Szerencsére arra a trónusra nem kell egyedül ülnöm, mert ott van Waldran is.
*Aki pont annyira lelkesedik a dologért, mint Aenae maga.*
- És te is ott állsz mellettünk.
*Úgy vette észre, hogy a kancellárnak jól esnek az ilyen dolgok, mint hízelgés. Persze Aenae nem akar túlságosan hízelegni, de azt belátja ő is, hogy a kancellár nélkül nehezen boldogulnának, szóval maguk mellett kell tartani.*
- Igyekszem olyanná válni, mint amire a Vashegy népének szüksége van. Bár gondolom, hogy férfiakat inkább igényelne a nép a vezetésben.
*Ő szívesen háttérbe húzódik, elvégre Waldran férfi, férfiaknak általában több babér terem. Aenae túlságosan fiatal, ráadásul hajadon is, ahol ő felnőtt, ott a hozzá hasonlóknak vőlegényt szánnak atyáik és nem trónusokat. Nem mintha bármelyik lehetőség olyan vonzó lenne.*
- Laor Vylnis. Őt ismerem.
*Iszákos az is, mint a kancellár elődje volt.*
- Kagan mellett állt, mikor meggyújtották a máglyát.
*A kancellár arcát tanulmányozza.*
- Remélem, hogy semmi olyan szokásod nincsen, amibe idő előtt belehalhatsz.
*Egyébként a magánügye. Ahogy az is, hogy állítólag szeret kukkolni. Amíg valaki nem panaszolja be hivatalosan, addig ezzel nincs mit tenni. A mosólány szerint egyszer már betörték és formátlanná verték a fejét emiatt.*
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:20:45
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:20:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Finoman, majdnem szégyellősen elmosolyodik, amikor Aenae kicsit rápirít a megszólítás miatt. Még csak zokon sem veszi, talán azért, mert a lánynak sikerül ezt úgy tennie, hogy ne érezze méltatlannak a dolgot.*
- Bocsáss meg! Ez csak amolyan rossz szokás nálam. Természetesen figyelni fogok rá, hogy nem forduljon elő többet.
*És a lány újabb és újabb meglepetéssel szolgál, aminek hatására Hubi egy pillanatra ki is esik a szerepéből, és Aenae őszinte érzelmet láthat a kancellár képén: a meghökkenést. Nem hitte volna, hogy a Vashegy örököse, aki épp csak most csöppent ebbe a tisztségbe, és eddig valószínűleg vajmi keveset foglalkozott olyasmivel ami egy kisebb birodalom vezetésével jár, fejből tudja az elődje nevét és még azt is, hogy milyen dicstelen módon távozott e világról. Mert egy olyan kitűnő tudóshoz mégis méltatlan, hogy alkoholmérgezésben haljon meg, saját vizeletében fetrengve. Ezért aztán a finomabb részletekbe nem is avatja be a lányt.*
- Igen, ő volt az. Kiváló barátom volt, és sajnos valóban az ital okozta a vesztét. Meggyőződésem, hogy a tudományos világ szegényebb lett távozásával.
*Ezután elmosolyodik, hátradől a székben és két kezének ujjhegyeit összeérinti maga előtt.*
- Nos... igen. Az ő elődje, bizonyos Quer Tel'Aryon furcsa ember lehetett. Legalábbis amennyire Achim barátom feljegyzéseiből megismerhettem, mert személyesen nem volt szerencsém találkozni vele. Akkoriban a kancellár funkciója még kicsit más volt, mint manapság, őt is inkább tekintették várnagynak. A címzése sem kancellár volt, hanem comissarius. Róla sokat nem tudok, de ami a fura hobbiját illeti...
*Még szélesebbre húzódik a mosoly, a fejét is megcsóválja kissé. Nem biztos, hogy minden részlet az ilyen romlatlan leánykák fülének való, de az sem fordulhat elő, hogy a kancellár ne tájékoztassa a tudásszomjas úrnőjét.*
- Én úgy tudom, hogy igen érdekes, mondhatni bizarr módon halt meg. Megfojtotta saját magát. Mégpedig nem is akárhogy, hanem heveny önfertőzés közepette.
*Hagy egy kis időt, hogy Aenae feldolgozhassa az információt.*
- Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen mocskos kedvtelés mennyire idegen a Vashegyi Kancellária szellemiségétől.
*Biztosan vannak egyesek, akik ugyanezt mondanák Hubi hobbijairól, de ezeket az egyeseket senki sem kérdezte.*
- Az ittas pajtatánc egy régi, tradicionális szórakozási fajta a délvidéken. Az alapjai léteztek már a thargok megérkezte előtt is, ám a barbárok folklórjából is számos elemet vett át, és ezáltal gazdagodva nyerte el végső formáját. Én azt hiszem, hogy nem a te kedvednek való mulatság. A kalácsfalviak nem is tekintik jól sikerült ünnepségnek azt a pajtatáncot, ahol háromnál kevesebben halnak meg, és legalább ugyanennyi hajadon nem esik meg a szalmában. A hagyomány szerint ilyenkor a leányanyák titkolják az apa kilétét a megszületett gyermek elől.
*Most már valahogy nagyobb elismeréssel néz a lányra. Nem hitte volna, hogy máris ennyit tud a helyi szokásokról, a közelmúlt fontosabb személyiségeiről.*
- Kérlek, fogadd elismerésem! Tájékozottabb vagy annál is, mint amit feltételeztem. Ilyen fiatalon ez igen nagy erény. Mint ahogy a mértékletesség is az. Nem merészeltem volna arra célozni, hogy a Vashegy vagyonával úgy bánnál, mintha sajátod lenne. De a Vashegy érdeke is, hogy olyan üljön a trónusán, akit barátai tisztelnek, ellenségei félnek. Atyád ezt elsősorban katonai erényeivel érte el. Talán nem sértelek meg ha azt mondom, hogy erre a babérra felesleges lenne törnöd. De egy pusztító varázsige is van olyan veszedelmes és tiszteletet parancsoló, mint egy cikázó mesterkard. Mindannyiunk érdeke is, hogy sokra vidd abban, amiben tehetséges vagy, és amiből a Vashegy profitálhat.
*Kicsit elhallgat, és tulajdonképpen sajnálattal néz a lányra. A korabeli csitrik a ruhákkal vannak elfoglalva, ékszerekkel, bálokkal, és persze nyalka fiatalemberekkel. Állítólag egyes fiatal lányok más fiatal lányok iránt mutatnak érdeklődést, de ez olyan utálatosság, hogy Hubi is éppen csak megkukkolná őket. Aenae viszont egy birodalmat kapott. Mondhatni, hogy itt a vége a gyermekkornak.*
- Mostantól nemcsak magadért vagy felelős.*folytatja halkabb hangon* A Vashegyért is, a népedért is. A tharg összetartó nép, de mindig is a vezér volt az, aki egybe kovácsolta őket, és azok lettek, akik. Nagy felelősség ez, nem vitás. De nem szabad megrettenned! Érzem, hogy benned is megvan mindaz ami apádban megvolt... megvan.
*Sajnálkozó mosollyal javítja ki magát, hiszen a lány épp az imént kérte, hogy ne beszéljen Kaganról múltidőben. Érdekes, ő a nevén említette a Hadurat. Nem az apám kifejezést használta. Úgy látszik, kevés volt az idő.*
- A tehetséged mellett sokan vannak, akik sokat segíthetnek neked. Waldran Thargodar katonai kérdésekben melletted állhat, ahogy az a Laor Vylnis nevezetű alak is. Taitos mester, vagy éppen Krestvir mester Synmiráról a mágiával állhat melléd, én pedig *ültében is meghajol* nos, szerény személyemre minden másban is számíthatsz. Legyen szó adminisztrációról, betegségek megfékezéséről, vagy éppen kancellárok furcsa szokásainak ismertetéséről.
*Finoman, majdnem szégyellősen elmosolyodik, amikor Aenae kicsit rápirít a megszólítás miatt. Még csak zokon sem veszi, talán azért, mert a lánynak sikerül ezt úgy tennie, hogy ne érezze méltatlannak a dolgot.*
- Bocsáss meg! Ez csak amolyan rossz szokás nálam. Természetesen figyelni fogok rá, hogy nem forduljon elő többet.
*És a lány újabb és újabb meglepetéssel szolgál, aminek hatására Hubi egy pillanatra ki is esik a szerepéből, és Aenae őszinte érzelmet láthat a kancellár képén: a meghökkenést. Nem hitte volna, hogy a Vashegy örököse, aki épp csak most csöppent ebbe a tisztségbe, és eddig valószínűleg vajmi keveset foglalkozott olyasmivel ami egy kisebb birodalom vezetésével jár, fejből tudja az elődje nevét és még azt is, hogy milyen dicstelen módon távozott e világról. Mert egy olyan kitűnő tudóshoz mégis méltatlan, hogy alkoholmérgezésben haljon meg, saját vizeletében fetrengve. Ezért aztán a finomabb részletekbe nem is avatja be a lányt.*
- Igen, ő volt az. Kiváló barátom volt, és sajnos valóban az ital okozta a vesztét. Meggyőződésem, hogy a tudományos világ szegényebb lett távozásával.
*Ezután elmosolyodik, hátradől a székben és két kezének ujjhegyeit összeérinti maga előtt.*
- Nos... igen. Az ő elődje, bizonyos Quer Tel'Aryon furcsa ember lehetett. Legalábbis amennyire Achim barátom feljegyzéseiből megismerhettem, mert személyesen nem volt szerencsém találkozni vele. Akkoriban a kancellár funkciója még kicsit más volt, mint manapság, őt is inkább tekintették várnagynak. A címzése sem kancellár volt, hanem comissarius. Róla sokat nem tudok, de ami a fura hobbiját illeti...
*Még szélesebbre húzódik a mosoly, a fejét is megcsóválja kissé. Nem biztos, hogy minden részlet az ilyen romlatlan leánykák fülének való, de az sem fordulhat elő, hogy a kancellár ne tájékoztassa a tudásszomjas úrnőjét.*
- Én úgy tudom, hogy igen érdekes, mondhatni bizarr módon halt meg. Megfojtotta saját magát. Mégpedig nem is akárhogy, hanem heveny önfertőzés közepette.
*Hagy egy kis időt, hogy Aenae feldolgozhassa az információt.*
- Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen mocskos kedvtelés mennyire idegen a Vashegyi Kancellária szellemiségétől.
*Biztosan vannak egyesek, akik ugyanezt mondanák Hubi hobbijairól, de ezeket az egyeseket senki sem kérdezte.*
- Az ittas pajtatánc egy régi, tradicionális szórakozási fajta a délvidéken. Az alapjai léteztek már a thargok megérkezte előtt is, ám a barbárok folklórjából is számos elemet vett át, és ezáltal gazdagodva nyerte el végső formáját. Én azt hiszem, hogy nem a te kedvednek való mulatság. A kalácsfalviak nem is tekintik jól sikerült ünnepségnek azt a pajtatáncot, ahol háromnál kevesebben halnak meg, és legalább ugyanennyi hajadon nem esik meg a szalmában. A hagyomány szerint ilyenkor a leányanyák titkolják az apa kilétét a megszületett gyermek elől.
*Most már valahogy nagyobb elismeréssel néz a lányra. Nem hitte volna, hogy máris ennyit tud a helyi szokásokról, a közelmúlt fontosabb személyiségeiről.*
- Kérlek, fogadd elismerésem! Tájékozottabb vagy annál is, mint amit feltételeztem. Ilyen fiatalon ez igen nagy erény. Mint ahogy a mértékletesség is az. Nem merészeltem volna arra célozni, hogy a Vashegy vagyonával úgy bánnál, mintha sajátod lenne. De a Vashegy érdeke is, hogy olyan üljön a trónusán, akit barátai tisztelnek, ellenségei félnek. Atyád ezt elsősorban katonai erényeivel érte el. Talán nem sértelek meg ha azt mondom, hogy erre a babérra felesleges lenne törnöd. De egy pusztító varázsige is van olyan veszedelmes és tiszteletet parancsoló, mint egy cikázó mesterkard. Mindannyiunk érdeke is, hogy sokra vidd abban, amiben tehetséges vagy, és amiből a Vashegy profitálhat.
*Kicsit elhallgat, és tulajdonképpen sajnálattal néz a lányra. A korabeli csitrik a ruhákkal vannak elfoglalva, ékszerekkel, bálokkal, és persze nyalka fiatalemberekkel. Állítólag egyes fiatal lányok más fiatal lányok iránt mutatnak érdeklődést, de ez olyan utálatosság, hogy Hubi is éppen csak megkukkolná őket. Aenae viszont egy birodalmat kapott. Mondhatni, hogy itt a vége a gyermekkornak.*
- Mostantól nemcsak magadért vagy felelős.*folytatja halkabb hangon* A Vashegyért is, a népedért is. A tharg összetartó nép, de mindig is a vezér volt az, aki egybe kovácsolta őket, és azok lettek, akik. Nagy felelősség ez, nem vitás. De nem szabad megrettenned! Érzem, hogy benned is megvan mindaz ami apádban megvolt... megvan.
*Sajnálkozó mosollyal javítja ki magát, hiszen a lány épp az imént kérte, hogy ne beszéljen Kaganról múltidőben. Érdekes, ő a nevén említette a Hadurat. Nem az apám kifejezést használta. Úgy látszik, kevés volt az idő.*
- A tehetséged mellett sokan vannak, akik sokat segíthetnek neked. Waldran Thargodar katonai kérdésekben melletted állhat, ahogy az a Laor Vylnis nevezetű alak is. Taitos mester, vagy éppen Krestvir mester Synmiráról a mágiával állhat melléd, én pedig *ültében is meghajol* nos, szerény személyemre minden másban is számíthatsz. Legyen szó adminisztrációról, betegségek megfékezéséről, vagy éppen kancellárok furcsa szokásainak ismertetéséről.
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:30:35
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:30:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Nem tehet róla, de a hideg kirázza attól, hogy Habrertus "gyermekem"-nek szólítja. Meg nem is szereti, ha így nevezik. Degradálónak találja.*
- Kancellár, megtennéd, hogy nem szólítasz "gyermekem"-nek? Mert nem vagyok a gyermeked, ugyebár.
*A második mondat talán enyhíti az első szárazságát és az abból áradó sértettséget. A második hangsúlyozásában van egy elnézést kérő lágyság.*
- Át fogom gondolni, hogy mi is lenne a helyes.
*Mondja, ujjai még mindig dobolnak a karfán.*
- Achim Eshaakar. Aki halálra itta magát, igaz? Mármint azt beszélik. Az előtte lévő pedig pedig valami fura hobbinak hódolt. Hallani pletykákat. Igazak ezek, vagy csak rosszindulat?
*Széttárja a karjait.*
- Érdekel a Vashegy története. Azt is hallottam, hogy a kalácsfalviak fel vannak háborodva, hogy egy bizonyos Svir Gia nevű intéző nem szervezte meg az ittas pajtatáncot. Bár őszintén megmondom, hogy fogalmam sincsen, hogy mi az az ittas pajtatánc. Mármint tudom mi az a pajta, meg a táncot is, de minek mindezt ittasan tenni?
*Talán észre sem veszi, hogy fecserészik, de mikor zavarban van, akkor gyakran előfordul vele az ilyesmi, márpedig az elmúlt percek történéseinek hatására kifejezetten zavarban van, talán sosem örült még ennyire a derekát szorító övnek, mint most, olyan érzése van tőle, hogy igazán fel van öltözve és semmi olyan testrésze nem látszik ki, aminek nem illő kilátszani.*
- Félre ne érts, kancellár. Nem használnám a Vashegy forrásait a saját céljaimra. Meg aztán az is lehet, hogy nincs is tehetségem a dologhoz. Csupán az érdekel, hogy vashegyiként tudom-e csökkenteni a költségeimet. Úgy, mint bármelyik vashegyi megtehetné.
*Nem nagyon kellene különleges bánásmódban részesüljön, visszatetsző lenne. Még így is le kell nyomni a Vashegy népének a torkán, hogy egy fiatal leány lép Kagan örökébe, aki ráadásul csak nemrég érkezett a Vashegyre.*
- Kérlek ne beszélj Kaganról múlt időben, szeretném remélni, hogy feléled újra. Mint egyszer már feléledt. Effyék remélem, hogy rápróbálták már a medált és újra élő.
*Nem tehet róla, de a hideg kirázza attól, hogy Habrertus "gyermekem"-nek szólítja. Meg nem is szereti, ha így nevezik. Degradálónak találja.*
- Kancellár, megtennéd, hogy nem szólítasz "gyermekem"-nek? Mert nem vagyok a gyermeked, ugyebár.
*A második mondat talán enyhíti az első szárazságát és az abból áradó sértettséget. A második hangsúlyozásában van egy elnézést kérő lágyság.*
- Át fogom gondolni, hogy mi is lenne a helyes.
*Mondja, ujjai még mindig dobolnak a karfán.*
- Achim Eshaakar. Aki halálra itta magát, igaz? Mármint azt beszélik. Az előtte lévő pedig pedig valami fura hobbinak hódolt. Hallani pletykákat. Igazak ezek, vagy csak rosszindulat?
*Széttárja a karjait.*
- Érdekel a Vashegy története. Azt is hallottam, hogy a kalácsfalviak fel vannak háborodva, hogy egy bizonyos Svir Gia nevű intéző nem szervezte meg az ittas pajtatáncot. Bár őszintén megmondom, hogy fogalmam sincsen, hogy mi az az ittas pajtatánc. Mármint tudom mi az a pajta, meg a táncot is, de minek mindezt ittasan tenni?
*Talán észre sem veszi, hogy fecserészik, de mikor zavarban van, akkor gyakran előfordul vele az ilyesmi, márpedig az elmúlt percek történéseinek hatására kifejezetten zavarban van, talán sosem örült még ennyire a derekát szorító övnek, mint most, olyan érzése van tőle, hogy igazán fel van öltözve és semmi olyan testrésze nem látszik ki, aminek nem illő kilátszani.*
- Félre ne érts, kancellár. Nem használnám a Vashegy forrásait a saját céljaimra. Meg aztán az is lehet, hogy nincs is tehetségem a dologhoz. Csupán az érdekel, hogy vashegyiként tudom-e csökkenteni a költségeimet. Úgy, mint bármelyik vashegyi megtehetné.
*Nem nagyon kellene különleges bánásmódban részesüljön, visszatetsző lenne. Még így is le kell nyomni a Vashegy népének a torkán, hogy egy fiatal leány lép Kagan örökébe, aki ráadásul csak nemrég érkezett a Vashegyre.*
- Kérlek ne beszélj Kaganról múlt időben, szeretném remélni, hogy feléled újra. Mint egyszer már feléledt. Effyék remélem, hogy rápróbálták már a medált és újra élő.
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:19:38
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:19:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*A kancellár úgy ingatja a fejét, mint amikor az iskolamesternek valami miatt kissé meg kell feddnie egyébként kiváló tanítványát.*
- Ezt bizony jól meg kell gondolnod, gyermekem, hisze na döntés a tiéd. Én csupán tanácsot adhatok. És ezért azt javaslom, hogy az egészséged tartsd elsődlegesen szem előtt!
*Ami ezután következik, az igazán kivételes. A kancellár láthatóan meg van hatva, miután Aenae közölte vele, hogy a Vashegynek fontos az ő jelenléte. Hogy ez csupán a látszat, nem von le semmit a pillanat emelkedettségéből. Hiszen Hubi pontosan tudja, hogy ez csak udvariassági kör, amit még kissé nehézkesen vesz a lány. De hát még bőven lesz ideje belerázódni az ilyesmibe.*
- Nem is álmodhatnék ennél nagyobb elismerésről és fizetségről. *hajtja meg magát ismét a kancellár ~Csak ha ledobnád magadról végre azt a szemérmes bugyogót!~, majd érdeklődve hallgatja a lány kérdéseit.*
- Nos, annak bizony már jó pár éve, hogy a Vashegyre érkeztem. *vált nosztalgikus üzemmódba, ennek megfelelően elrévedő arckifejezéssel* Még szegény, boldogult Achim barátom üzent értem, hogy itt megtalálhatom a számításom. Alighanem a helyettesének szánt, ám mire megérkeztem, ő sajnos már nem volt köztünk.
*Egy pillanatra kizökken ebből a mélázásból, és magyarázóan teszi hozzá.*
- Achim Eshaakar volt az elődöm a kancellári székben. És én voltam az a balszerencsés aki ráakadt hűlő porhüvelyére.
*Sóhajt egyet, és inkább berekeszti az érzelgést. Egyrészt Aenae nem pont erre lehet kíváncsi, másrészt pedig az is eszébe jut, hogy annak idején pont ő volt a leggyanúsabb amikor az a kérdés merült fel, hogy "Ugyan mitől halt meg a kancellár?" Pedig ehhez - kivételesen - tényleg nem volt köze*
- Nos, örömmel hallom, hogy van affinitásod a mágiához. Ritka és értékes kincs ez. Abban Krestvir mesternek igaza van, hogy drágán mérik a tudást azok, akik a mágia okításával foglalkoznak.
*Kicsit gondolkodik.*
- Mostanában más természetű ügyek igénylika figyelmem, így fejből sajnos nem tudom megmondani, hogy a Hadúrnak volt-e olyan rendelkezése, mely a taníttatásod anyagi fedezetére vonatkozott volna. Természetesen utána fogok nézni, de addig is megnyugtathatlak: emiatt nem kell aggódnod. A Vashegy úrnője vagy. Természetes hát, hogy a Vashegy erőforrásai a rendelkezésedre állanak.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy épeszű keretek között, de nem látja szükségét. Ez a lány messze nem olyan butácska csitri, mint kortársai között jó néhányan.*
- A Szilánkok valaha thargok voltak. A kapcsolat Synmira és Amon Ruadh között ma is igen szoros, és boldog emlékű atyád soha nem mulasztotta el anyagilag is támogatni a véréből való varázstudókat. A te kérésednek okvetlenül eleget fognak tenni, és azon sem lennék meglepve, ha ezt örömmel és ellenszolgáltatás nélkül tennék.
*Ha esetleg mégsem így lenne, Hubi majd megpróbálja kijárni ezt Aenae-nek. Az aranyait is szereti szűk marokkal mérni, feltéve, hogy nem bizonyos kedvtelésekről van szó, és az sem baj, ha ezzel is lekötelezheti a lányt. Minden alkalmat meg kell ragadni, ugyebár.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.01 20:34:37
*A kancellár úgy ingatja a fejét, mint amikor az iskolamesternek valami miatt kissé meg kell feddnie egyébként kiváló tanítványát.*
- Ezt bizony jól meg kell gondolnod, gyermekem, hisze na döntés a tiéd. Én csupán tanácsot adhatok. És ezért azt javaslom, hogy az egészséged tartsd elsődlegesen szem előtt!
*Ami ezután következik, az igazán kivételes. A kancellár láthatóan meg van hatva, miután Aenae közölte vele, hogy a Vashegynek fontos az ő jelenléte. Hogy ez csupán a látszat, nem von le semmit a pillanat emelkedettségéből. Hiszen Hubi pontosan tudja, hogy ez csak udvariassági kör, amit még kissé nehézkesen vesz a lány. De hát még bőven lesz ideje belerázódni az ilyesmibe.*
- Nem is álmodhatnék ennél nagyobb elismerésről és fizetségről. *hajtja meg magát ismét a kancellár ~Csak ha ledobnád magadról végre azt a szemérmes bugyogót!~, majd érdeklődve hallgatja a lány kérdéseit.*
- Nos, annak bizony már jó pár éve, hogy a Vashegyre érkeztem. *vált nosztalgikus üzemmódba, ennek megfelelően elrévedő arckifejezéssel* Még szegény, boldogult Achim barátom üzent értem, hogy itt megtalálhatom a számításom. Alighanem a helyettesének szánt, ám mire megérkeztem, ő sajnos már nem volt köztünk.
*Egy pillanatra kizökken ebből a mélázásból, és magyarázóan teszi hozzá.*
- Achim Eshaakar volt az elődöm a kancellári székben. És én voltam az a balszerencsés aki ráakadt hűlő porhüvelyére.
*Sóhajt egyet, és inkább berekeszti az érzelgést. Egyrészt Aenae nem pont erre lehet kíváncsi, másrészt pedig az is eszébe jut, hogy annak idején pont ő volt a leggyanúsabb amikor az a kérdés merült fel, hogy "Ugyan mitől halt meg a kancellár?" Pedig ehhez - kivételesen - tényleg nem volt köze*
- Nos, örömmel hallom, hogy van affinitásod a mágiához. Ritka és értékes kincs ez. Abban Krestvir mesternek igaza van, hogy drágán mérik a tudást azok, akik a mágia okításával foglalkoznak.
*Kicsit gondolkodik.*
- Mostanában más természetű ügyek igénylika figyelmem, így fejből sajnos nem tudom megmondani, hogy a Hadúrnak volt-e olyan rendelkezése, mely a taníttatásod anyagi fedezetére vonatkozott volna. Természetesen utána fogok nézni, de addig is megnyugtathatlak: emiatt nem kell aggódnod. A Vashegy úrnője vagy. Természetes hát, hogy a Vashegy erőforrásai a rendelkezésedre állanak.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy épeszű keretek között, de nem látja szükségét. Ez a lány messze nem olyan butácska csitri, mint kortársai között jó néhányan.*
- A Szilánkok valaha thargok voltak. A kapcsolat Synmira és Amon Ruadh között ma is igen szoros, és boldog emlékű atyád soha nem mulasztotta el anyagilag is támogatni a véréből való varázstudókat. A te kérésednek okvetlenül eleget fognak tenni, és azon sem lennék meglepve, ha ezt örömmel és ellenszolgáltatás nélkül tennék.
*Ha esetleg mégsem így lenne, Hubi majd megpróbálja kijárni ezt Aenae-nek. Az aranyait is szereti szűk marokkal mérni, feltéve, hogy nem bizonyos kedvtelésekről van szó, és az sem baj, ha ezzel is lekötelezheti a lányt. Minden alkalmat meg kell ragadni, ugyebár.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.01 20:34:37
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 19:22:27
Üzenet elküldve: 2019-01-01 19:22:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
- Nem, akkor nem volt ilyen.
*Már legalábbis amíg vissza tud emlékezni a dologra. Az oldalának a viszketését nem sorolja ide, egyértelműen másféle viszketés volt, csípés sem előzte meg. Ráadásul csak akkor viszketett pár percig, aztán mintha elvágták volna, vége lett.*
- Nem tudom, hogy jelen helyzetben megtehetem-e, hogy elkerülök mindent és mindenkit. Meg hát főleg lóval közlekedem.
*Ujjai széke karfáján dobolnak, úgy érzi, hogy eléggé nehezen lenne a dolog kivitelezhető. A tisztaság kérdését nem kommentálja, hiszen minden van fürdik és tiszta ruhát húz, valószínűleg ő használja a legtöbb fürdővizet és szappant a Vashegy környékén.
A tornyos ügyre bólint, az ispotályosra már elhúzza a száját, de pont akkor, hogy úgy jöjjön ki, mintha maga is azon sajnálkozna, hogy ritkán látják egymást, ha elkerüli az ispotályt.
Mikor a kancellár feláll és meghajol, akkor Aenae újfent zavarba jön, bár közel sem annyira mint amennyire az imént zavarban volt, mikor kombinéban állt itt.*
- Őhhhhmmm. Jah hát őizé, a Vashegy is örül, hogy vagy neki. Nekünk.
*Az ő ízlésének Habrertus túlságosan behízelgő, még annak ellenére is, hogy a városban nőtt fel és bőven megszokhatta az ilyesmit. Megszokhatta volna, de nem sikerült sajnos. Viszketést is kap tőle, de nem mer vakarózni, nehogy még a kancellár azt higgye, hogy mégis bolhás.*
- Lenne valami. Gondolom, hogy te többet tudsz a Vashegyről, mint én, hiszen sokkal régebb óta vagy itt. Tényleg, mióta is?
*Biztos sokkal régebb annál, mint Aenae, aki csak pár hónapja.*
- Biztosan többet tudsz Kagan terveiről is.
*Továbbra sem tud az apjaként hivatkozni rá.*
- Például beszéltem róla a minap arról, hogy tán érdemes lenne mágiával foglalkoznom, ha van hozzá tehetségem. És az imént beszélgettem Krestvir mesterrel, hogy tanítana nekem, ha van tehetségem. De azt is mondta, hogy ez drága dolog. Nem tudom, hogy hogyan működik ez. Kagan esetleg elkülönített némi pénzt a tanításomra? Vagy van valamiféle szerződés a szilánkokkal?
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.01 19:36:37
- Nem, akkor nem volt ilyen.
*Már legalábbis amíg vissza tud emlékezni a dologra. Az oldalának a viszketését nem sorolja ide, egyértelműen másféle viszketés volt, csípés sem előzte meg. Ráadásul csak akkor viszketett pár percig, aztán mintha elvágták volna, vége lett.*
- Nem tudom, hogy jelen helyzetben megtehetem-e, hogy elkerülök mindent és mindenkit. Meg hát főleg lóval közlekedem.
*Ujjai széke karfáján dobolnak, úgy érzi, hogy eléggé nehezen lenne a dolog kivitelezhető. A tisztaság kérdését nem kommentálja, hiszen minden van fürdik és tiszta ruhát húz, valószínűleg ő használja a legtöbb fürdővizet és szappant a Vashegy környékén.
A tornyos ügyre bólint, az ispotályosra már elhúzza a száját, de pont akkor, hogy úgy jöjjön ki, mintha maga is azon sajnálkozna, hogy ritkán látják egymást, ha elkerüli az ispotályt.
Mikor a kancellár feláll és meghajol, akkor Aenae újfent zavarba jön, bár közel sem annyira mint amennyire az imént zavarban volt, mikor kombinéban állt itt.*
- Őhhhhmmm. Jah hát őizé, a Vashegy is örül, hogy vagy neki. Nekünk.
*Az ő ízlésének Habrertus túlságosan behízelgő, még annak ellenére is, hogy a városban nőtt fel és bőven megszokhatta az ilyesmit. Megszokhatta volna, de nem sikerült sajnos. Viszketést is kap tőle, de nem mer vakarózni, nehogy még a kancellár azt higgye, hogy mégis bolhás.*
- Lenne valami. Gondolom, hogy te többet tudsz a Vashegyről, mint én, hiszen sokkal régebb óta vagy itt. Tényleg, mióta is?
*Biztos sokkal régebb annál, mint Aenae, aki csak pár hónapja.*
- Biztosan többet tudsz Kagan terveiről is.
*Továbbra sem tud az apjaként hivatkozni rá.*
- Például beszéltem róla a minap arról, hogy tán érdemes lenne mágiával foglalkoznom, ha van hozzá tehetségem. És az imént beszélgettem Krestvir mesterrel, hogy tanítana nekem, ha van tehetségem. De azt is mondta, hogy ez drága dolog. Nem tudom, hogy hogyan működik ez. Kagan esetleg elkülönített némi pénzt a tanításomra? Vagy van valamiféle szerződés a szilánkokkal?
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.01 19:36:37
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 18:31:07
Üzenet elküldve: 2019-01-01 18:31:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Igazán kár, hogy Hubinak tulajdonképpen nincsenek hasonló érdeklődésű barátai. Ezzel biztos eldicsekedne nekik. Hiszen nem mindennap gyönyörködhet az ember egy ilyen fiatal és szép leányban úgy, hogy senki sem kifogásolhatja ezt. Igaz, a valódi ínyencek szerint a leselkedés akkor az igazi, ha a másik nem tud róla. Ha ott van az az izgalom is, amit az esetleges lebukás okozhat. És az a kéj, hogy a meglesett személy valamelyest kiszolgáltatott neki, hiszen nem tud megalázó helyzetéről. És hát Hubi valódi ínyenc. De azért most sem bánkódik.*
- A legtöbb esetben olyan, mint a szúnyogcsípés, igen. *bólint a kérdésre* Viszket pár napig, de rendszerint komolyabb problémát nem okoz. De most sajnos nagyobb bajjal is járhat. Néhány kollégám szerint e vérszívók is terjeszthetik a pestist, és eddigi tapasztalataim alapján hajlok rá, hogy ez a lehetőséget se vessem el. Ezért kérlek, hogy igyekezz tartózkodni olyan helyektől, helyzetektől, ahol bolhákkal érintkezhetsz.
*Kicsit széttárja a karját.*
- Tudom, hogy ez nehéz kérés, de az is segítség, ha alapvető óvintézkedéseket teszel. Például mostanában ne nagyon menj istállók, állatok közelébe! Próbálj meg a pórnéptől is bizonyos távolságot tartani! Ügyelj a tisztaságra, úgy a ruhád, mind a tested tekintetében.
*Jóságos, kedves hangon beszél, és az arckifejezése sem árulja el, hogy az utolsó mondatnál ismét maga előtt látja a hiányos öltözetű lányt, a feszült, zavart arckifejezésével. Érdekes, a bizonytalan Aenae jobban tetszik neki, mint a magabiztos. Vagy talán nem is olyan meglepő ez. A lány látomása nem sokat mond neki. Persze nem is álomfejtő, ilyen ostoba babonaságokra végképp nem jutna ideje. Kilvard említésére finoman elmosolyodik. Okos embernek tartja, valószínűleg most sem téved. És persze Aenae tévedését sem javítja ki. Egy betű ide vagy oda igazán nem számít.*
- Ez bizony könnyen meglehet. *helyesel barátságosan* Sokan említették már, hogy furcsa kisugárzása van a toronynak, ami a környékre is hatással van. De az is előfordulhat, hogy a fáradság vagy a felindult lelkiállapot csalja meg az embert, és láttat vele olyasmit, ami nem feltétlenül van jelen. Azt hiszem, hogy emiatt felesleges aggódnod. Ha e látomások visszatérnének gyakrabban, úgy számolj be róla nekem, de egyébként nyugodtan alhatsz miatta.
*Aztán, egy ki logikai bakugrás után, visszatér egy korábbi témához.*
- És talán mondanom sem kell, hogy az ispotályhoz se gyere közel, ha nem feltétlenül muszáj. *kis mosoly* Ez persze azzal is jár, hogy mostanában fájdalmasan ritkán örülhetek majd a társaságodnak, de a te egészséged a legfontosabb. Tehát köszönöm a látogatásod, és talán nem értesz félre ha azt mondom, hogy a betegség legyűréséig remélem, hogy minél ritkábban találkozunk.
*Feláll, egy kicsit meghajol.*
- Boldoggá tesz, hogy atyád után téged szolgálhatlak minden tudásommal, Kagaenae Thargodar. Egyetlen vágyam az, hogy a Hadúr után neked se okozzak csalódást.
*Természetesen az ispotály mennyezete nem szakad a fejére. Ő tervezte, jó munkát végzett.*
*Igazán kár, hogy Hubinak tulajdonképpen nincsenek hasonló érdeklődésű barátai. Ezzel biztos eldicsekedne nekik. Hiszen nem mindennap gyönyörködhet az ember egy ilyen fiatal és szép leányban úgy, hogy senki sem kifogásolhatja ezt. Igaz, a valódi ínyencek szerint a leselkedés akkor az igazi, ha a másik nem tud róla. Ha ott van az az izgalom is, amit az esetleges lebukás okozhat. És az a kéj, hogy a meglesett személy valamelyest kiszolgáltatott neki, hiszen nem tud megalázó helyzetéről. És hát Hubi valódi ínyenc. De azért most sem bánkódik.*
- A legtöbb esetben olyan, mint a szúnyogcsípés, igen. *bólint a kérdésre* Viszket pár napig, de rendszerint komolyabb problémát nem okoz. De most sajnos nagyobb bajjal is járhat. Néhány kollégám szerint e vérszívók is terjeszthetik a pestist, és eddigi tapasztalataim alapján hajlok rá, hogy ez a lehetőséget se vessem el. Ezért kérlek, hogy igyekezz tartózkodni olyan helyektől, helyzetektől, ahol bolhákkal érintkezhetsz.
*Kicsit széttárja a karját.*
- Tudom, hogy ez nehéz kérés, de az is segítség, ha alapvető óvintézkedéseket teszel. Például mostanában ne nagyon menj istállók, állatok közelébe! Próbálj meg a pórnéptől is bizonyos távolságot tartani! Ügyelj a tisztaságra, úgy a ruhád, mind a tested tekintetében.
*Jóságos, kedves hangon beszél, és az arckifejezése sem árulja el, hogy az utolsó mondatnál ismét maga előtt látja a hiányos öltözetű lányt, a feszült, zavart arckifejezésével. Érdekes, a bizonytalan Aenae jobban tetszik neki, mint a magabiztos. Vagy talán nem is olyan meglepő ez. A lány látomása nem sokat mond neki. Persze nem is álomfejtő, ilyen ostoba babonaságokra végképp nem jutna ideje. Kilvard említésére finoman elmosolyodik. Okos embernek tartja, valószínűleg most sem téved. És persze Aenae tévedését sem javítja ki. Egy betű ide vagy oda igazán nem számít.*
- Ez bizony könnyen meglehet. *helyesel barátságosan* Sokan említették már, hogy furcsa kisugárzása van a toronynak, ami a környékre is hatással van. De az is előfordulhat, hogy a fáradság vagy a felindult lelkiállapot csalja meg az embert, és láttat vele olyasmit, ami nem feltétlenül van jelen. Azt hiszem, hogy emiatt felesleges aggódnod. Ha e látomások visszatérnének gyakrabban, úgy számolj be róla nekem, de egyébként nyugodtan alhatsz miatta.
*Aztán, egy ki logikai bakugrás után, visszatér egy korábbi témához.*
- És talán mondanom sem kell, hogy az ispotályhoz se gyere közel, ha nem feltétlenül muszáj. *kis mosoly* Ez persze azzal is jár, hogy mostanában fájdalmasan ritkán örülhetek majd a társaságodnak, de a te egészséged a legfontosabb. Tehát köszönöm a látogatásod, és talán nem értesz félre ha azt mondom, hogy a betegség legyűréséig remélem, hogy minél ritkábban találkozunk.
*Feláll, egy kicsit meghajol.*
- Boldoggá tesz, hogy atyád után téged szolgálhatlak minden tudásommal, Kagaenae Thargodar. Egyetlen vágyam az, hogy a Hadúr után neked se okozzak csalódást.
*Természetesen az ispotály mennyezete nem szakad a fejére. Ő tervezte, jó munkát végzett.*
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 17:50:00
Üzenet elküldve: 2019-01-01 17:50:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Aenae természetesen tisztában van azzal, hogy a kancellár nem pont így értette azt, hogy vesse le a ruháit. De hát már attól is nyomorultul érzi magát, hogy alsóneműben mutatkozzon egy férfi előtt, nyilvánvalóan nem fog pucérra vetkőzni. Már attól nagyon hülyén érzi magát, hogy így kell itt álljon, és próbál olyan pózt felvenni, hogy takarja magát. De Habrertus ebben is megakadályozza azzal, hogy a karjait a feje fölé parancsolja. Grimaszolva teszi meg. Fázik és a zavara fokozódik attól, hogy ezt nem csak a libabőrös karja mutatja meg. Tétova lépést tesz az asztal irányába. Nem is mer Habrertusra nézni, inkább elnéz valahová fölötte, mintha lenne ott a falon valami. Habrertus nem tudja elég kevés ideig nézegetni ahhoz, hogy ne érezze túlságosan hosszúnak. Annak ellenére érzi hosszúnak, hogy egy pillanatig nem feltételezi a férfiről, hogy bármi hátsó szándéka lenne a hosszúra nyúló inspekcióval. Annyira szégyenletesnek érzi ezt az egészet, hogy most elhatározza, hogy erről soha, senkinek nem fog beszélni.
Az újabb utasításra felkontyolja a haját a feje tetejére, két kézzel fogja ott, megfordul. Kicsit jobban is érzi magát attól, hogy a hátán már nincs mit takargatni, amit fejére tett kézzel nem tudna eltakarni.
Jól hallhatóan fellélegzik, mikor Habrertus végre öltözni küldi. Gyorsan magára rántja a ruháit, sokkal-sokkal jobban érzi magát, hogy nem kell szinte pucéran itt állnia. A második mély lélegzetet akkor veszi, mikor a kancellár azt mondja, hogy nincsen rajta semmi pestisre utaló jel.*
- Bolhacsípést? Nem. Vagy nem emlékszem rá. Az viszket utána, mint a szúnyogcsípés? Vagy fáj, feldagad, mint a darázsé?
*Sosem csípte még bolha, de szúnyog már igen és gyermekkorában darázs is, úgyhogy csak ezekhez tud viszonyítani.*
- Semmi különös. Egy harcosfélét, meg egy irbiszt. De a többiek nem látták és azóta én sem. Gondolom a fáradtság...
*Krestvir szerint nem a torony volt, de...*
- Kilgard azt mondta, hogy a torony közelsége művelhet furcsa dolgokat...
*Aenae természetesen tisztában van azzal, hogy a kancellár nem pont így értette azt, hogy vesse le a ruháit. De hát már attól is nyomorultul érzi magát, hogy alsóneműben mutatkozzon egy férfi előtt, nyilvánvalóan nem fog pucérra vetkőzni. Már attól nagyon hülyén érzi magát, hogy így kell itt álljon, és próbál olyan pózt felvenni, hogy takarja magát. De Habrertus ebben is megakadályozza azzal, hogy a karjait a feje fölé parancsolja. Grimaszolva teszi meg. Fázik és a zavara fokozódik attól, hogy ezt nem csak a libabőrös karja mutatja meg. Tétova lépést tesz az asztal irányába. Nem is mer Habrertusra nézni, inkább elnéz valahová fölötte, mintha lenne ott a falon valami. Habrertus nem tudja elég kevés ideig nézegetni ahhoz, hogy ne érezze túlságosan hosszúnak. Annak ellenére érzi hosszúnak, hogy egy pillanatig nem feltételezi a férfiről, hogy bármi hátsó szándéka lenne a hosszúra nyúló inspekcióval. Annyira szégyenletesnek érzi ezt az egészet, hogy most elhatározza, hogy erről soha, senkinek nem fog beszélni.
Az újabb utasításra felkontyolja a haját a feje tetejére, két kézzel fogja ott, megfordul. Kicsit jobban is érzi magát attól, hogy a hátán már nincs mit takargatni, amit fejére tett kézzel nem tudna eltakarni.
Jól hallhatóan fellélegzik, mikor Habrertus végre öltözni küldi. Gyorsan magára rántja a ruháit, sokkal-sokkal jobban érzi magát, hogy nem kell szinte pucéran itt állnia. A második mély lélegzetet akkor veszi, mikor a kancellár azt mondja, hogy nincsen rajta semmi pestisre utaló jel.*
- Bolhacsípést? Nem. Vagy nem emlékszem rá. Az viszket utána, mint a szúnyogcsípés? Vagy fáj, feldagad, mint a darázsé?
*Sosem csípte még bolha, de szúnyog már igen és gyermekkorában darázs is, úgyhogy csak ezekhez tud viszonyítani.*
- Semmi különös. Egy harcosfélét, meg egy irbiszt. De a többiek nem látták és azóta én sem. Gondolom a fáradtság...
*Krestvir szerint nem a torony volt, de...*
- Kilgard azt mondta, hogy a torony közelsége művelhet furcsa dolgokat...
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 16:51:28
Üzenet elküldve: 2019-01-01 16:51:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Nagyjából erre számított. Hiába, ez a lány nem Alyo. De talán pont ezért ilyen érdekes a jó és gondoskodó kancellár számára. Ezért is. És bár maga is érzi, hogy a Vashegyen nem örvend szerénynek éppen nem mondható személye osztatlan tiszteletnek és szeretetnek (miért nem?), de annyi respektusa mégis van, hogy Aenae kis sápítozás után engedelmesen vonul a paraván mögé. Hubinak pedig most már van alkalma egy kis szennyes mosolyt megengedni magának, míg papírjai között szöszmötöl. A lány kisvártatva elő is bukkan a takarásból, csak hát nem pontosan úgy, ahogy a kancellár gondolta. Hiszen Hubi egyértelműen és még egy barbár elméjével is könnyen felfogható módon fogalmazott: "kérlek, vesd le a ruháid!" Erre mit csinál ez a csacska lány? Lényegében felöltözve járul újra a színe elé. Hiszen az a kombiné épp csak a vállait és karjait hagyja fedetlenül, míg a bugyogó is pont olyan, mint amilyet tisztességes nőszemélyek hordanak - térdig érő. Ennek megfelelően Hubi izgalmasabb részletekről bizony lemarad egyelőre, és éppen kérné kellő tisztelettel és udvariassággal, de azért nyomatékosan, hogy Aenae vonuljon vissza a paraván mögé, és kizárólag pucéron jusson eszébe előbukkanni onnan, de furcsa felfedezést tesz. Talán hozzászokott valamelyest azokhoz a nőkhöz akik villámgyorsan szabadulnak meg ruháiktól, s akik alsóneműi lényegesen kevesebbet takarnak (egynémely léha nőszemélyek olyat is viselhetnek, amin stratégiai helyeken, célszerűségi okokból, kis rést vágtak ügyes kezek), így ezt a már-már szűzi jelenséget furcsamód igen inspirálónak tartja. Mosolyogva áll fel az asztal mögül, de nem lép ki mögüle, csak megkéri Aenae-t, hogy jöjjön egy kicsit közelebb. Mégis a Vashegy úrnőjéről van szó, valahogy maga sem érezné helyénvalónak, hogy pár hüvelyknyi távolságról szemlélje meg a testét.*
- Légy oly kedves, és emeld fejed fölé a karjaid!
*Így a kancellár meggyőződhet a hónalji nyirokcsomók állapotáról, már amennyi szemmel így látható. Annyi mindenesetre igen, hogy bubók nem bújnak meg ott. És hát így az a kombiné is jobban rásimul a felsőtestre.*
- Most pedig, kérlek *szólal meg kicsit később* fogd fel a hajad, és fordíts nekem hátat!
*Udvarias, de határozott a hangja. Nehogy Aenae úgy érezze, a kancellár visszaélne a helyzettel, és nehogy eszébe jusson ne engedelmeskedni. Ha Aenae megfordul, Hubi láthatja, hogy a tarkó is tiszta, a fülek mögött sincs elváltozás, ahogy a vállak alatt sincsenek, és bizony az átkos bugyogó rejtette fenékre sem nagyon mondhatna rosszat. Elgondolkodik kicsit rajta, hogy milyen ürüggyel kérhetné meg a lányt, hogy hajoljon előre kissé, és domborítsa ki neki egy kicsit a kidomborítani valót, de érzi, hogy túlzásba esne.*
- Rendben van, köszönöm. Kegyeskedj felöltözni!
*Tulajdonképpen kellemes élmény volt. Részben nem látta azt amit szeretett volna, de legalább olyasmit sem, amit egyáltalán nem. Amikor Aenae ismét felöltözve áll előtte, előzékenyen mutat a szabad székre.*
- Kérlek!
*Ő maga már ül, és most az asztalra támaszkodva hajol előre egy kicsit, mosolyogva.*
- Boldoggá tesz, hogy ezt mondhatom: semmi olyasmit nem láttam, ami aggodalomra adhatna okot. Nem hiszem, hogy komolyabb betegségre kellene gondolnunk, egy fejfájást okozhat akár a hűvös idő is. Ugyanakkor hadd tegyek fel még egy kérdést, és kérlek, ne bántódj meg rajta: tapasztaltál magadon mostanában bolhacsípést?
*Muszáj ezt így felvezetnie, mert tapasztalata szerint egyes városi dámák (és hát Aenae csak Artheniorban nevelkedett) módfelett kényesek az ilyesmire. Holott teljesen természetes. Akárcsak a bolhák.*
- Említetted, hogy láttál bizonyos dolgokat a toronynál. *tér vissza kicsit később a lány egy korábbi megjegyzésére* Szabad megkérdenem, hogy milyen természetű dolgok voltak ezek?
*Nagyjából erre számított. Hiába, ez a lány nem Alyo. De talán pont ezért ilyen érdekes a jó és gondoskodó kancellár számára. Ezért is. És bár maga is érzi, hogy a Vashegyen nem örvend szerénynek éppen nem mondható személye osztatlan tiszteletnek és szeretetnek (miért nem?), de annyi respektusa mégis van, hogy Aenae kis sápítozás után engedelmesen vonul a paraván mögé. Hubinak pedig most már van alkalma egy kis szennyes mosolyt megengedni magának, míg papírjai között szöszmötöl. A lány kisvártatva elő is bukkan a takarásból, csak hát nem pontosan úgy, ahogy a kancellár gondolta. Hiszen Hubi egyértelműen és még egy barbár elméjével is könnyen felfogható módon fogalmazott: "kérlek, vesd le a ruháid!" Erre mit csinál ez a csacska lány? Lényegében felöltözve járul újra a színe elé. Hiszen az a kombiné épp csak a vállait és karjait hagyja fedetlenül, míg a bugyogó is pont olyan, mint amilyet tisztességes nőszemélyek hordanak - térdig érő. Ennek megfelelően Hubi izgalmasabb részletekről bizony lemarad egyelőre, és éppen kérné kellő tisztelettel és udvariassággal, de azért nyomatékosan, hogy Aenae vonuljon vissza a paraván mögé, és kizárólag pucéron jusson eszébe előbukkanni onnan, de furcsa felfedezést tesz. Talán hozzászokott valamelyest azokhoz a nőkhöz akik villámgyorsan szabadulnak meg ruháiktól, s akik alsóneműi lényegesen kevesebbet takarnak (egynémely léha nőszemélyek olyat is viselhetnek, amin stratégiai helyeken, célszerűségi okokból, kis rést vágtak ügyes kezek), így ezt a már-már szűzi jelenséget furcsamód igen inspirálónak tartja. Mosolyogva áll fel az asztal mögül, de nem lép ki mögüle, csak megkéri Aenae-t, hogy jöjjön egy kicsit közelebb. Mégis a Vashegy úrnőjéről van szó, valahogy maga sem érezné helyénvalónak, hogy pár hüvelyknyi távolságról szemlélje meg a testét.*
- Légy oly kedves, és emeld fejed fölé a karjaid!
*Így a kancellár meggyőződhet a hónalji nyirokcsomók állapotáról, már amennyi szemmel így látható. Annyi mindenesetre igen, hogy bubók nem bújnak meg ott. És hát így az a kombiné is jobban rásimul a felsőtestre.*
- Most pedig, kérlek *szólal meg kicsit később* fogd fel a hajad, és fordíts nekem hátat!
*Udvarias, de határozott a hangja. Nehogy Aenae úgy érezze, a kancellár visszaélne a helyzettel, és nehogy eszébe jusson ne engedelmeskedni. Ha Aenae megfordul, Hubi láthatja, hogy a tarkó is tiszta, a fülek mögött sincs elváltozás, ahogy a vállak alatt sincsenek, és bizony az átkos bugyogó rejtette fenékre sem nagyon mondhatna rosszat. Elgondolkodik kicsit rajta, hogy milyen ürüggyel kérhetné meg a lányt, hogy hajoljon előre kissé, és domborítsa ki neki egy kicsit a kidomborítani valót, de érzi, hogy túlzásba esne.*
- Rendben van, köszönöm. Kegyeskedj felöltözni!
*Tulajdonképpen kellemes élmény volt. Részben nem látta azt amit szeretett volna, de legalább olyasmit sem, amit egyáltalán nem. Amikor Aenae ismét felöltözve áll előtte, előzékenyen mutat a szabad székre.*
- Kérlek!
*Ő maga már ül, és most az asztalra támaszkodva hajol előre egy kicsit, mosolyogva.*
- Boldoggá tesz, hogy ezt mondhatom: semmi olyasmit nem láttam, ami aggodalomra adhatna okot. Nem hiszem, hogy komolyabb betegségre kellene gondolnunk, egy fejfájást okozhat akár a hűvös idő is. Ugyanakkor hadd tegyek fel még egy kérdést, és kérlek, ne bántódj meg rajta: tapasztaltál magadon mostanában bolhacsípést?
*Muszáj ezt így felvezetnie, mert tapasztalata szerint egyes városi dámák (és hát Aenae csak Artheniorban nevelkedett) módfelett kényesek az ilyesmire. Holott teljesen természetes. Akárcsak a bolhák.*
- Említetted, hogy láttál bizonyos dolgokat a toronynál. *tér vissza kicsit később a lány egy korábbi megjegyzésére* Szabad megkérdenem, hogy milyen természetű dolgok voltak ezek?
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 16:09:05
Üzenet elküldve: 2019-01-01 16:09:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
*Kicsit megnyugszik, hogy a kancellár szerint is jó jel, hogy nyirokcsomói olyanok, mint máskor. Topáz tekintete a kancelláron függ, aki leül asztalához, Aenae is hasonlóképp akarna tenni, de a mozdulatban megakasztják Habrertus szavai.*
- Hooogy, micsoda?
*Kérdezi elkerekedő szemekkel, előbb a férfira, majd a paravánra pillant. Aztán a topáz szempár újra megállapodik a férfin. Elhúzza száját, majd a paraván mögé lép, hogy levetkőzzön. Nyilván nem anyaszült meztelenre. Merthogy mikor újra a kancellár elé áll, akkor kombiné van rajta, ami fehér, vállpántja ujjnyi széles és a combja közepéig ér, alul bugyogó van rajta, mely térdig ér, térdénél van rajta pár fodor, ahogy ráncolódik az anyag. De még így is szégyellősen tartja maga elé a karjait, mert igen nagy ledérségnek ítéli meg, hogy látszik a bokája, meg a testének sziluettje a hófehér anyag alatt.*
- Essünk túl rajta, fázom.
*Kicsit megnyugszik, hogy a kancellár szerint is jó jel, hogy nyirokcsomói olyanok, mint máskor. Topáz tekintete a kancelláron függ, aki leül asztalához, Aenae is hasonlóképp akarna tenni, de a mozdulatban megakasztják Habrertus szavai.*
- Hooogy, micsoda?
*Kérdezi elkerekedő szemekkel, előbb a férfira, majd a paravánra pillant. Aztán a topáz szempár újra megállapodik a férfin. Elhúzza száját, majd a paraván mögé lép, hogy levetkőzzön. Nyilván nem anyaszült meztelenre. Merthogy mikor újra a kancellár elé áll, akkor kombiné van rajta, ami fehér, vállpántja ujjnyi széles és a combja közepéig ér, alul bugyogó van rajta, mely térdig ér, térdénél van rajta pár fodor, ahogy ráncolódik az anyag. De még így is szégyellősen tartja maga elé a karjait, mert igen nagy ledérségnek ítéli meg, hogy látszik a bokája, meg a testének sziluettje a hófehér anyag alatt.*
- Essünk túl rajta, fázom.
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2019-01-01 15:14:49
Üzenet elküldve: 2019-01-01 15:14:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis//
- Ezt igen nagy örömmel hallom. Jó jel, valóban.
*A jó kancellár megkerüli az asztalát és helyet foglal. Ezzel kínálni a lányt egyelőre elmulasztja. Sajnos Hubi csak botcsinálta gyógyító. Tudósként valamelyest ért az ilyesmihez is, pláne azóta amióta a szakirodalmat bújja, és gondosan figyeli a betegeket, összegzi a tapasztalatokat. Ugyanakkor még csak részben jutott el arra szintre, hogy a beteg testére ne úgy tekintsen, mintha az csak egy meggyógyítandó szerencsétlenhez tartoznék. Az ispotályban tartózkodók esetében kevesebb ilyen problémája van, hiszen egyik sem olyan üdén bájos, mint Aenae. Akinek esetében majdhogynem képtelen lenne eltekinteni attól, hogy ruha nélkül is megvizsgálja. Hubi ugyebár szenvedélyes kukkoló, és ezen kedvtelésének fájdalmasan régen nem hódolhatott. Ha jobban belegondol, Alyo volt az utolsó akit meglesett. A gondolatra egy pillanatig felhőssé válik az arca, hiszen az alkalommal az a mihaszna városőr, aki akkoriban volt a félvér babája, bizony be is törte az orrát. De ha arra gondol, hogy azóta meddig jutott Syoud lányával, menten jobb kedve lesz. Hiszen most még annak is kisebb az esélye, hogy bántalmazzák, elvégre Aenae érdekében tesz mindent, később pedig... no, de foglalkozzunk a jelennel!*
- Kedvesem! *mosolyodik el joviálisan, hiszen látja, hogy a lány el van fogódva* Mindenek előtt el kell mondjam, hogy mind a kérdéseim, mind a vizsgálat egy célt szolgál: a te egészséged. Tökéletesen megértem, ha egyes részeit esetleg kellemetlennek éreznéd, de biztosíthatlak felőle, hogy semmi olyasmi nem fog történni, amivel fájdalmat vagy szégyenkezésre alkalmat adó dolgot tennék. Mivel pedig az egészséged mindenek előtt valónak tartom, a vizsgálat során sem foglak megérinteni.
~Egyelőre. Ha kiderül, hogy mégis beteg, úgyis mindegy.~
Viszont meg kell kérjelek, hogy vesd le a ruháid!
*Hubi a helyiségnek az ajtó melletti sarkában álló paraván felé mutat. Figyelmes ember, és már az épület tervezésekor gondolt arra, hogy szemérmesebb páciensek nem szívesen vetkőznének az ispotály személyzete előtt. Vannak, akik számára az intimebb dolog, mint mezítelenül mutatkozni más előtt.*
- Meg kell győződjek róla, hogy nem viseled a betegség jeleit, és így a későbbiekben is megóvhassalak tőle. Aminél jobban semmit nem szeretnék.
*A derék kancellár gyakorlott képmutató, így meglehetősen meggyőzően tudja alakítani az elkötelezett gyógyítót. Egyébként már csak saját, jól felfogott érdekében is azon van, hogy Aenae legyen a legutolsó aki a Vashegyen megbetegedhet. De mindennek ugyan miért kéne kizárnia azt, hogy kicsit jólesően legeltethesse a szemeit? Ennyit igazán megérdemel áldozatos munkájáért.*
- Ezt igen nagy örömmel hallom. Jó jel, valóban.
*A jó kancellár megkerüli az asztalát és helyet foglal. Ezzel kínálni a lányt egyelőre elmulasztja. Sajnos Hubi csak botcsinálta gyógyító. Tudósként valamelyest ért az ilyesmihez is, pláne azóta amióta a szakirodalmat bújja, és gondosan figyeli a betegeket, összegzi a tapasztalatokat. Ugyanakkor még csak részben jutott el arra szintre, hogy a beteg testére ne úgy tekintsen, mintha az csak egy meggyógyítandó szerencsétlenhez tartoznék. Az ispotályban tartózkodók esetében kevesebb ilyen problémája van, hiszen egyik sem olyan üdén bájos, mint Aenae. Akinek esetében majdhogynem képtelen lenne eltekinteni attól, hogy ruha nélkül is megvizsgálja. Hubi ugyebár szenvedélyes kukkoló, és ezen kedvtelésének fájdalmasan régen nem hódolhatott. Ha jobban belegondol, Alyo volt az utolsó akit meglesett. A gondolatra egy pillanatig felhőssé válik az arca, hiszen az alkalommal az a mihaszna városőr, aki akkoriban volt a félvér babája, bizony be is törte az orrát. De ha arra gondol, hogy azóta meddig jutott Syoud lányával, menten jobb kedve lesz. Hiszen most még annak is kisebb az esélye, hogy bántalmazzák, elvégre Aenae érdekében tesz mindent, később pedig... no, de foglalkozzunk a jelennel!*
- Kedvesem! *mosolyodik el joviálisan, hiszen látja, hogy a lány el van fogódva* Mindenek előtt el kell mondjam, hogy mind a kérdéseim, mind a vizsgálat egy célt szolgál: a te egészséged. Tökéletesen megértem, ha egyes részeit esetleg kellemetlennek éreznéd, de biztosíthatlak felőle, hogy semmi olyasmi nem fog történni, amivel fájdalmat vagy szégyenkezésre alkalmat adó dolgot tennék. Mivel pedig az egészséged mindenek előtt valónak tartom, a vizsgálat során sem foglak megérinteni.
~Egyelőre. Ha kiderül, hogy mégis beteg, úgyis mindegy.~
Viszont meg kell kérjelek, hogy vesd le a ruháid!
*Hubi a helyiségnek az ajtó melletti sarkában álló paraván felé mutat. Figyelmes ember, és már az épület tervezésekor gondolt arra, hogy szemérmesebb páciensek nem szívesen vetkőznének az ispotály személyzete előtt. Vannak, akik számára az intimebb dolog, mint mezítelenül mutatkozni más előtt.*
- Meg kell győződjek róla, hogy nem viseled a betegség jeleit, és így a későbbiekben is megóvhassalak tőle. Aminél jobban semmit nem szeretnék.
*A derék kancellár gyakorlott képmutató, így meglehetősen meggyőzően tudja alakítani az elkötelezett gyógyítót. Egyébként már csak saját, jól felfogott érdekében is azon van, hogy Aenae legyen a legutolsó aki a Vashegyen megbetegedhet. De mindennek ugyan miért kéne kizárnia azt, hogy kicsit jólesően legeltethesse a szemeit? Ennyit igazán megérdemel áldozatos munkájáért.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 173-192