Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
//Karavánpihenő romjai//
//A hozzászólás 16+ elemet is tartalmaz.//
* "Vak tyúk is talál szemet." Legalábbis így tartja a mondás. De azt nem részletezi, hogy miből jön rá, hogy az szem. És hogy bele illik a gödörbe, ami bamba tekintete hiányát jelzi csak.
Mivel élete legnagyobb részét nem falusi gyerekként, hanem városi patkányként töltötte, ezért a mi Hifeti fiúnk nem is veszi észre, hogy ezen a mezőgazdasági témakörön éjszakákat lehet töprengeni magányosan. Vagy értelmiségi körökben egy asztalt körbe ülve jó forralt borral eszmét cserélni. A mi hősünknek viszont jobb dolga is akad bőven, mint állattenyésztés gondjain rágódni jelenleg. Leginkább megtalálni a kincseskamra nyitó kódját.*
-Igen. Találtam egy kulcslyukat, amibe ez belemegy. *mutat a gyűrűre másik keze ujjával* Csak kíváncsi voltam, hogy van-e belőle több is. Mert ha igen, akkor ez egy bonyolult fejtörő, melynek nem mindegy, milyen sorrendben rakjuk össze a darabkáit. Ha viszont csak egy van, akkor gyere és ne tétlenkedj! Megmutatom.
* Talán csak azért nem vizsgálta meg lelkesen tüzetesen azt a furcsaságot, amit a kép takart, mert arra számított, hogy a mechanikus dolgot csak a tudós gnóm tudtára kell adni és ő majd rohan megfejteni, hogyan is működik.*
-Azért ne mondd nekem, hogy kifogott rajtad ez a téglás sorrend! A te fajod még az enyémnél is okosabb. És ez *mutat a befalazásra* Pusztán egyszerű matematika.
* Van némi elégtétel érzete a szavainak, de eddig a sötételf csak a próbálkozások számában múlta felül megbízóját. Lyukas szalmakalapját megpöccinti az ujjával és megindul a rabnő szobája felé a lépcsőn föl. Ezt akkor is megteszi, ha Aezmorin fontosabb elfoglaltságot talál és hárítja az invitálást a felfedezés bemutatására.*
~ Elképesztően menő ez a kalap. Hamarabb is beszerezhettem volna egyet. Csak keresni kellett volna valakit, akinek van, kicsalni a városhoz közeli erdőbe azzal, hogy majd megvédem az úton és leszúrni, mikor senki sem látja.~
* Természetesen mondanom sem kell, hogy már kellően nem fél több csapdától, abba az egybe is nem ő esett pont bele. Ahelyett, hogy megpróbálná társát rábeszélni arra, hogy ő fordítsa el a gyűrűvel a szerkezetet, bízik magában és a szerencséjében és inkább maga teszi meg.*
-Még nem néztem meg, hogy mi van mögötte. Meg akartam tartani a közös izgalmat. Bár amennyire fáradtnak tűnsz, lehet nem is értékeled.
* Ezt persze csak akkor mondja, ha előtte nem halt meg egy csapdától. És ha a tudós feljött vele.*
*Térképolvasásban nem jeleskedik, de amit fog nem is nevezhető hivatalos térképnek, inkább valami gyerek vagy felnőtt rajz. Azonban bizonyos benne, ha nem tér le az útról nem lehet nagyobb baj. Az út kihalt, ha mégis hallaná, hogy lovak patkója ütődik, felverve az út porát, bizonyára bebújna egy fa vagy akármilyen tereptárgy mögé, csupán óvatosságból. Elég barátságtalan környék ez, így semmi képen nem szeretné, ha a sötétség leple itt szállna le rá. A szagoktól is teljesen felfordult már a gyomra, a szálat a szája elé tekerve próbál védekezni, de hiába, szinte ruháit is teljesen átjárja a bűz.*
//Karavánpihenő romjai//
* A mélységi hősünk egyelőre nem sok hasznos dolgot talál. Minden ugyan olyan szemétdomb, ahogyan hagyták. Nincs semmi figyelmen kívül hagyott jel vagy ködös mondóka. És miközben kutakodik, a társa mondatain járnak csavaros, bár nem túl okos agytekervényei.*
~ Hogy miből gondolom, hogy női ékszer? Ez lehet tényleg nem a női nemet szereti. Vajon egy eredar az ujjára húzna egy ilyet?~
* Nem is olyan könnyen megválaszolhatónak bizonyul, mint elsőre látszik. Ahogy alaposan nézegeti, egyre messzebb kalandozik fejben a valóságtól.*
~ Egy hölgy vajon felhúzna egy ilyen kopott gyűrűt az ujjára? Vagy hisztizne az első udvarlójának, hogy neki szebb és jobb kell? Ha emlékeztetőnek hagyta itt, akkor az elég igénytelenségre vall. Hiszen egy hibás tárgyról akarta ezek szerint, hogy valahányszor kinyitogatja a konyhaszekrények ajtajait elveszett tányérok vagy valami étel után kutatva, szembetalálva magát ezzel az jusson eszébe, hogy még egy tisztességes arany karkötője sincs, amit elhagyhatna.
Vagy talán az én ökörségemben van valami? Valami olyannal kell megnyomni a téglákat, amik a csaj tulajdona? A lánc akkor még nem volt az, amikor az átjárót építették.~
* Leveszi a lyukas szalmakalapját és megvakarja a fejét, csak hogy úgy tűnjön, mint a nagy nyomozók.*
~ Egyszerűbb lenne hátba szúrni és vele együtt a rejtvényétől is megszabadulni.~
* Leemeli a portrét a falról és megnézi mi van mögötte. A falat is és a festmény hátulját is. Ez után elindul lefelé Aezmorinhoz csatlakozva ismét. Kezdi idegesíteni a sok gondolkodás. Előnyben részesítené, ha kevesebbet kellene agyalnia és gyorsabban jönne a pénz a házhoz.*
~ Az ezer arany elismervénye és a ló után mondjuk nem nagyon panaszkodhatok. Ideje megvárni, hogy helyettem megoldja ezt a három tégla esetet.~
* A kobakjára visszanyomja a fejfedőjét még mielőtt leérne a pincébe, mélyen a szemébe húzva, hogy csak a karimája alól sasoljon körbe.*
-Sikerült valamiben előre lépni?
* Hanyagul könyökkel neki támaszkodik az első téglának, lábát keresztbe téve, hogy testsúlya a falra nehezedjen. Majd ha benyomódik, akkor a másodikkal és a harmadikkal is ugyan ezt csinálja.*
-Szólj nekem akkor, ha találsz egy rést... vagy valami bemélyedést, ami szabályos alakú. Mondjuk ovális. Vagy egyszerűen bele illik ez a gyűrű. Hifeti nagyapámtól kaptam, és azt mondta, hogy egyszer nagy hasznát veszem ennek a női csecsebecsének, ha titkos ajtót kell kinyitnom.
//Karavánpihenő romjai//
* Úgy látom ebből a szemszögből, ahonnan az eseményeket figyelem, hogy a tudós barátunk elmélázik a szavak hallatán és az újabb hiábavaló próbálkozás sem köti le őt. De elég nehéz egyszerre két felé figyelnem, ezért az is igaz, hogy első sorban a Hifeti fiúra koncentráltam, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy a gnóm ötletei kicsit visszavesznek a tempóból és most inkább a sötételffé a cselekvés ideje. Noha nem egy újabb megoldási ötlet kigondolásában, hanem további információk gyűjtésében.*
-Nem gondolod furcsának, hogy a szekrénynél minden látható ok nélkül elpusztult minden, csak ez a gyűrű maradt érintetlen? Ha már korábban kételkedtél benne, hogy a nemes hölggyé ez a vadászház, akkor én meg kételkedem benne, hogy női ékszert elzárva tartottak itt anélkül, hogy a háznak lett volna úrnője.
* A gondolatai és beszéde között azért van némi ellentmondás.*
~ Remélem ez kellően lefoglalja majd az agytekervényeit egy időre, pedig nem biztos, hogy a kis csajt azonnal bezárták a sötét szobába. Lehetett a szeretőjének egy romantikus vacsorameghívása. Miközben ettek, a hölgyike próbálta magát befészkelni a szeretője házába. Elmosogatott, csak hogy úgy tegyen, mintha ő lenne itthon, nem a férfi. Azt állította, hogy a gyűrű szorítja az ujját, ezért felrakta a polcra, még az ajtaját is rácsukta, hogy ne is foglalkozzon vele a démon. Csak az agya hátuljában legyen ott egy halvány emlék, hogy az a kis értékes valami oda el van téve, pedig nem az a helye. De elég ködös emlék legyen beszélgetés közben, hogy ne is vetüljön fel benne, hogy jó helyre át kéne tenni. Ahogy ezeket a vérszívó hárpiákat ismerem, még azt is tervezgette valószínűleg, hogy a hancúrozás után milyen ruhadarabokat rejt el a hálóban, hogy később megüzenje titkos levélben, hogy véletlenül ott hagyta és majd valamikor visszamegy érte. Persze úgy hiányoznának neki az alsóneműk, mint horgásznak a giliszta, ha már bekapta a horgot a hal. Egyszerű praktika lefoglalni egy házat magunknak.
Miért is? Mert ha egy másik, esetleg sokkal fiatalabb leányt felvisz oda a szerető, akkor félnie kell, hogy az kutakodik. Körbe szaglászik a férfinál. És hogy feltűnik neki az edények helyett ékszer van a konyha polcán. Megtalálhatja az alsó szoknyát, és kérdezősködhet, hogy kié.
Persze el is tüntetheti. Mondjuk elégeti vagy egyszerűen kidobja. De ez mind része a gyengébbik nem tervének. Hiszen nem egyszerűen ott felejti emlékeztetőnek, de gondoskodik egy üzenettel, hogy számítson a visszakérésre. Méghozzá a tett helyszínén. Nem ám küldönccel visszaküldeni a feladóhoz.~
* De kár is tovább gondolni, hogy a mélységi tapasztalatai szerint milyen praktikákkal tartják fent jelenlétüket eme fondorlatos teremtmények általában a hálójukba kerülő udvarlók magántulajdonában. Hiszen ez a történet, amit megismertek, a legkevésbé sem átlagos. A póknak állítottak csapdát és ő csúnyán belesétált. Az életével fizetve bátorságáért, hogy két férfit is tulajdonolhat.*
-Körbe kéne nézni a romoknál, hátha van a falon vagy máshol elrejtve titkos felirat vagy jel a megfejtéshez.
* Ám most sem azt csinálja, amit mond. Az ékköves gyűrűt forgatja ujjai között és alaposan megszemléli, nincs-e valami belevésve, amit esetleg nem vett észre. Ha nem talál rajta írást, akkor felhúzza az ujjára és felmegy, hogy azt a falat újra átnézze, mit is látott akkor, amikor bejöttek a kunyhóba.*
//Karavánpihenő romjai//
* A Hifeti fiú terve ezúttal nem válik be.*
-Pofon egyszerű! Vagyis pikk-pakk köpöd is az eredményt, nem körbe jársz, mint a kerge kórban szenvedő jószágok. Ügye nem vagy lázas?
* Megcsörrenti a derékszíján a láncot, amit nem olyan régen bizonyítékként lefoglalt. Valahogy nem tűnik olyannak a barátja, mint akinek elméje úgy hasítana eme feladványban, mint kés a vajban. Pedig igen szépen kiállta az intelligencia próbát és igazából sok mindenre rájön.*
-Mi van akkor, ha mágikus? A nő valamije, személyes tárgya vagy testrésze kell ahhoz, hogy a jó kódot bevegye?
* Ha organikus részére van szükségük, akkor már gondolkodhat is saját temetésük valami felemelő beszédén, mert újabb két hullát kell majd elásniuk. Ám ezúttal már nem élve emelve meg az ásót. Azért közelebb megy kicsit, hogy kezével még épp elérje a kérdéses téglákat.*
-Mi van akkor, ha vakon kezdjük el próbálgatni a kombinációkat?
* Ezzel a bilinccsel megnyomja kétszer az elsőt, majd szintén kétszer a harmadik, végül az ötödik elemet a falban.*
-Sokat nem veszítünk, legfeljebb kilő rád egy sor csapda. De van még gyógyító varázsitalunk, az majd visszahoz téged az életbe.
* Közben a tudós nem igazán érti, hogy miféle sötét szövetség itt bujkálásának vetettek véget.*
-A bajszos eléggé oda volt a Sötét Úrért, magukra meg mint az ingovány népére hivatkozott. Ők voltak az utazókat a mocsárba csalogatók, akik az istenüket az őrületig követték. De mind meghaltak, hála nekünk. Nem így történt?
* De nem állja meg, hogy egyszerűen csak egy lehetséges megoldást adjon, felajánlva a tudálékos fajnak, hogy hát ő is ezt akarta mondani, mert ez olyan egyszerű, inkább elvarrja a szálakat és az iménti világos képet összevissza gondolkodással igyekszik eltüntetni, várva a próbálkozása eredményét. Majd a vasat alaposan megszemlélve a tűz fényénél.*
-A barátnőd nem írta fel esetleg a megfejtést a saját portréja hátuljára, ha esetleg rájött az éhenhalás előtt? Vagy a béklyójára, hiszen azt könnyebben elérhette, mint a falon lévő festményt...
* Nincs meggyőződve róla, hogy a feladvány eleje nem az-e, amit a holttest vallatásánál varázslat alatt hallott. Ám amennyire ő emlékszik, ezt már elmondta annak idején Aezmorinnak, csak ő nem foglalkozott vele. Még egy kicsit vár, hiszen lehet két rejtvény, de ugyan az az agy találta ki. És ugyan annak a személynek. Kell még tartalék, hogy ha kíváncsi útitársa kezdene jó felé járni, akkor legyen mivel összezavarni.
Egyetlen nehezítő körülmény, hogy ő maga sem hiszem, hogy tudja a jó választ, ezért nehéz előre látni, mikor fog jó nyomon lenni, amiről le kell térítenie.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-16 22:21:32
Üzenet elküldve: 2019-02-16 22:21:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*Nem vár választ a farkastól. Tudja, hogy úgysem kap csak várakozó, esetleg türelmetlen farkastekintetet. Nem sok csomagot szedtek le a lovakról, így könnyen visszacsomagolnak mindent, és Lyz már meg is noszogatja Boytát, hogy kövessék a falkavezért. Ahogy haladnak, szíve szerint két irányba haladna. A másik, éppen hátuk mögött van, de arra talán mehet később is, ha kideríti a titkot, ami miatt a másik irányt választotta.
A társai válaszút elé kerültek, s vissza is pillant maga mögé, hogy egyedül halad-e tovább az ingoványon át, s bármely hím lefordul-e a tanya felé. Ő maga a lupusok után nógatja Boytát, kezdetben bizonytalan, de hamar rájön, hogy a farkasok biztonságban vezetik őket.*
- Jól van kislány, ügyes vagy. Úgy-úgy utánuk *Nem sokkal később azonban azt a koszos forgószelet is meglátja, amit a látomásban is látott.*
- Láttam már azt! *szól hátra Monsontrnak, és ha Denzack is velük tart, akkor neki is.* Amikor a farkashoz értem, és megcsapott a villám.
*Csak akkor elfutott volna előle, most meg éppen felé tart. Meg is torpan egy kicsit, és már előre tudja, hogy a farkas milyen szemekkel néz majd rá. *
- Megyünk, megyünk. *Motyog az orra alatt, és tovább is indul a farkas után.*
- Erdőmélyét ismeritek, nem kell mondanom, hogy a legkevesebb zajjal haladjunk, és hátra is figyelni kell, és fölfelé, a fákra is néha.
*Azért, mert lupusok mennek elöl és valamerre vezetik őket, még nem biztos, hogy meg is védik, ha rájuk támadna valami. Sőt. Csak úgy, mint a rémszarvasoknál, semmire nem számít tőlük.*
*Nem vár választ a farkastól. Tudja, hogy úgysem kap csak várakozó, esetleg türelmetlen farkastekintetet. Nem sok csomagot szedtek le a lovakról, így könnyen visszacsomagolnak mindent, és Lyz már meg is noszogatja Boytát, hogy kövessék a falkavezért. Ahogy haladnak, szíve szerint két irányba haladna. A másik, éppen hátuk mögött van, de arra talán mehet később is, ha kideríti a titkot, ami miatt a másik irányt választotta.
A társai válaszút elé kerültek, s vissza is pillant maga mögé, hogy egyedül halad-e tovább az ingoványon át, s bármely hím lefordul-e a tanya felé. Ő maga a lupusok után nógatja Boytát, kezdetben bizonytalan, de hamar rájön, hogy a farkasok biztonságban vezetik őket.*
- Jól van kislány, ügyes vagy. Úgy-úgy utánuk *Nem sokkal később azonban azt a koszos forgószelet is meglátja, amit a látomásban is látott.*
- Láttam már azt! *szól hátra Monsontrnak, és ha Denzack is velük tart, akkor neki is.* Amikor a farkashoz értem, és megcsapott a villám.
*Csak akkor elfutott volna előle, most meg éppen felé tart. Meg is torpan egy kicsit, és már előre tudja, hogy a farkas milyen szemekkel néz majd rá. *
- Megyünk, megyünk. *Motyog az orra alatt, és tovább is indul a farkas után.*
- Erdőmélyét ismeritek, nem kell mondanom, hogy a legkevesebb zajjal haladjunk, és hátra is figyelni kell, és fölfelé, a fákra is néha.
*Azért, mert lupusok mennek elöl és valamerre vezetik őket, még nem biztos, hogy meg is védik, ha rájuk támadna valami. Sőt. Csak úgy, mint a rémszarvasoknál, semmire nem számít tőlük.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-16 15:13:58
Üzenet elküldve: 2019-02-16 15:13:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Utolsó levél//
*Míg a dögök füstölgő tetemei mellett állnak, az alfa egyfolytában Lyzendrát nézi. Csak mered rá, egyenes tartással, felemelt fejjel, miközben a másik öt lupus folyamatosan mozog, szimatol és keres mögötte.
A kijelentést, miszerint a trió éppen arról jött, amerre most az erdőmélyi farkas vezetné őket, természetesen nem érkezik felelt, csak az intelligens szempár figyeli az elfet. Aztán az alfa megfordul, két lépést tesz visszafelé, újra a lóra szálló csapat felé néz. Hívja őket.
Végül a hármas úgy dönt, mégis követik a lupus fulgurokat az erdőn át észak felé. Talán meg sem tudják mondani, mennyi utat tettek meg, de a gyérülő fák között terjengő szag ékesen beszél, hova is fognak kilyukadni. Kisvártatva az erdei talajt felváltja az ingoványos, a fák kevésbé lesznek szépek, több az inda és a vízszerető növény. A lapulevelek alatt béka és kígyó lapul meg, az összeboruló lombkoronában baglyok, varjak és denevérek tanyáznak.
Az alfa nyíl egyenesen vezeti át őket a mocsáron, gyorsan rájöhetnek, ha a lupusokat követik, kis eséllyel nyelheti el őket a folyton változó talaj. A vezér folyamatosan ellenőrzi, hogy a hármas mögöttük van-e, sietnek, ez jól látszik, ha nem is kell vágtatni utánuk, hisz az kész életveszély volna, de igencsak siettetni kell a hátasokat.
A lupusoktól nem érkezhet válasz feltett és fel nem tett kérdéseikre, de a cél most már bizonyos, az ingovány mögött elterülő ősi erdő a cél, Erdőmélye. Lyzendrának igaza van, az erdő kivetette őket, bár az okát nem ismerheti. Ahogy sem Monsotor, sem Denzack kik eleddig követték a hosszúéletű lányt.
Még dönthetnek másképp, még visszafordulhatnak mind. Kérdés, hogy most már, ahogy kiderült a valódi cél, megteszik-e. Az ingovány átellenes szélén, ahol már látni a szürke, hótól terhes fellegeket, a távolban furcsa jelenség rajzolódik az égre.
Egy széltölcsér kavarja ott a havat, innen lomhának tűnik a forgása, de bizonyos, hogy az epicentrumban sokkal viharosabb szelek fújnak. A tölcsér négy-öt szekérnyi széles és egészen a piszkosfehér felhőkig ér, ott már egészen lomha a mozgása, innen nehéz megállapítani a távolság miatt és a pontos helye is kétséges, de azokban, akik már jártak az egykori Vadvéd erődjében, kellemetlen érzések kerülgetik.*
*Míg a dögök füstölgő tetemei mellett állnak, az alfa egyfolytában Lyzendrát nézi. Csak mered rá, egyenes tartással, felemelt fejjel, miközben a másik öt lupus folyamatosan mozog, szimatol és keres mögötte.
A kijelentést, miszerint a trió éppen arról jött, amerre most az erdőmélyi farkas vezetné őket, természetesen nem érkezik felelt, csak az intelligens szempár figyeli az elfet. Aztán az alfa megfordul, két lépést tesz visszafelé, újra a lóra szálló csapat felé néz. Hívja őket.
Végül a hármas úgy dönt, mégis követik a lupus fulgurokat az erdőn át észak felé. Talán meg sem tudják mondani, mennyi utat tettek meg, de a gyérülő fák között terjengő szag ékesen beszél, hova is fognak kilyukadni. Kisvártatva az erdei talajt felváltja az ingoványos, a fák kevésbé lesznek szépek, több az inda és a vízszerető növény. A lapulevelek alatt béka és kígyó lapul meg, az összeboruló lombkoronában baglyok, varjak és denevérek tanyáznak.
Az alfa nyíl egyenesen vezeti át őket a mocsáron, gyorsan rájöhetnek, ha a lupusokat követik, kis eséllyel nyelheti el őket a folyton változó talaj. A vezér folyamatosan ellenőrzi, hogy a hármas mögöttük van-e, sietnek, ez jól látszik, ha nem is kell vágtatni utánuk, hisz az kész életveszély volna, de igencsak siettetni kell a hátasokat.
A lupusoktól nem érkezhet válasz feltett és fel nem tett kérdéseikre, de a cél most már bizonyos, az ingovány mögött elterülő ősi erdő a cél, Erdőmélye. Lyzendrának igaza van, az erdő kivetette őket, bár az okát nem ismerheti. Ahogy sem Monsotor, sem Denzack kik eleddig követték a hosszúéletű lányt.
Még dönthetnek másképp, még visszafordulhatnak mind. Kérdés, hogy most már, ahogy kiderült a valódi cél, megteszik-e. Az ingovány átellenes szélén, ahol már látni a szürke, hótól terhes fellegeket, a távolban furcsa jelenség rajzolódik az égre.
Egy széltölcsér kavarja ott a havat, innen lomhának tűnik a forgása, de bizonyos, hogy az epicentrumban sokkal viharosabb szelek fújnak. A tölcsér négy-öt szekérnyi széles és egészen a piszkosfehér felhőkig ér, ott már egészen lomha a mozgása, innen nehéz megállapítani a távolság miatt és a pontos helye is kétséges, de azokban, akik már jártak az egykori Vadvéd erődjében, kellemetlen érzések kerülgetik.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-16 14:16:03
Üzenet elküldve: 2019-02-16 14:16:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Aezmorin fásult tekintettel hallgatja a sötételfet, közben magában konstatálja, hogy mennyire bénán áll rajta a szalmakalap, de nem szól érte, elvégre Gré rendkívül feszült volt még az imént, és egy ilyen felettébb építőjellegűtlen kritika minden bizonnyal újfent kardrángatást vonna maga után. *
- Kihagyom - * rázza a fejét, miközben tovább ücsörög és elmélkedik, és nem mozdul a helyéről. *
- De, kifogott, és ez elkedvtelenített - * vallja be őszintén, bár a jelző nem biztos, hogy pontos, inkább mondhatná, hogy idegesíti amiért nem tud rájönni a téglafal nyitjára. Szörnyen bosszús is emiatt, és ha valami bántja, akkor jobb leülni, mielőtt még bármi ostobaságot tesz. Gondolataiba mélyedve mereng a falon. A nagyja megvan, talán Gré gyűrűje és a lyuk, amibe beleszeretné helyezni a végső darabja a kirakósnak, ami felettébb örvendetes hír lenne. *
- Van már valami? - * kiált fel a sötételfnek, miután egy kis ideje már a fent tevékenykedik. *
* Aezmorin fásult tekintettel hallgatja a sötételfet, közben magában konstatálja, hogy mennyire bénán áll rajta a szalmakalap, de nem szól érte, elvégre Gré rendkívül feszült volt még az imént, és egy ilyen felettébb építőjellegűtlen kritika minden bizonnyal újfent kardrángatást vonna maga után. *
- Kihagyom - * rázza a fejét, miközben tovább ücsörög és elmélkedik, és nem mozdul a helyéről. *
- De, kifogott, és ez elkedvtelenített - * vallja be őszintén, bár a jelző nem biztos, hogy pontos, inkább mondhatná, hogy idegesíti amiért nem tud rájönni a téglafal nyitjára. Szörnyen bosszús is emiatt, és ha valami bántja, akkor jobb leülni, mielőtt még bármi ostobaságot tesz. Gondolataiba mélyedve mereng a falon. A nagyja megvan, talán Gré gyűrűje és a lyuk, amibe beleszeretné helyezni a végső darabja a kirakósnak, ami felettébb örvendetes hír lenne. *
- Van már valami? - * kiált fel a sötételfnek, miután egy kis ideje már a fent tevékenykedik. *
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:04:22
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:04:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Útban a Mágustorony felé//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Igen, ez valóban megnyugtató, bár én sem vagyok Sa'Tereth hívő, de még lehetek.*Mondja kicsit érces hangon.*
~Bár, ha varázsló lenne, legalább nem kéne tartanunk a banditáktól és nagyobb étkű állatkáktól.~
-Szeretem, bizony, főleg begyűjteni a dolgokat, aztán otthon szépen kicsomagolom...*Szinte már gondolatban csomagol is, kezei megemelkednek és az elképzelt cselekvést mímelik, aztán inkább nem fejezi be a mondatot.*
-Igen, úgy, imádom.*Összegzi egy torok köszörülés után.*
-Főleg ha nem zabálnak útközben fel azok a cuki természet adta gyilkológépek.*Hogy pontosan mire értette nem egészen tiszta, lehet húsevő állatra vagy esetleg más faj kicsit sem intelligens, de értelemmel némileg bíró képviselőire.*
-És kihagynám azt is, hogy, egy még ismeretlen apró, telepekben élő faj szépen lassan lecsócsálja minden végtagunkról a bőrt, majd a húst és beletelepedjenek, minthogy otthonukként tekintenek majd a kínoktól üvöltő testünkre.*Ecseteli tovább a felettébb bizarr képet, mintha csak öntenék a szavakat, úgy gurulnak ki a száján.
Majd mikor a másik megáll ő egyenest nekigyalogol, csak így veszi észre a megtorpanást.*
-Oh, mi az? *Kukucskál ki Dat háta mögül, eddig igazából észre sem vette, hogy megváltozott a terep körülöttük.*
-Persze, csak menj előre.*Legyintget a kezével.*
~De ha itt hagyom a fogam, biztos kísérteni fogom álmában.~*Kiül az aggodalom az arcára, mikor pedig Dat megindul előre, ő szorosan mögötte halad tovább, egyik kezével belekapaszkodva annak a ruhájába, nehogy elveszejtse.*
~Vajon itt élnek akkora kígyók, hogy egybe lenyeljenek?~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Igen, ez valóban megnyugtató, bár én sem vagyok Sa'Tereth hívő, de még lehetek.*Mondja kicsit érces hangon.*
~Bár, ha varázsló lenne, legalább nem kéne tartanunk a banditáktól és nagyobb étkű állatkáktól.~
-Szeretem, bizony, főleg begyűjteni a dolgokat, aztán otthon szépen kicsomagolom...*Szinte már gondolatban csomagol is, kezei megemelkednek és az elképzelt cselekvést mímelik, aztán inkább nem fejezi be a mondatot.*
-Igen, úgy, imádom.*Összegzi egy torok köszörülés után.*
-Főleg ha nem zabálnak útközben fel azok a cuki természet adta gyilkológépek.*Hogy pontosan mire értette nem egészen tiszta, lehet húsevő állatra vagy esetleg más faj kicsit sem intelligens, de értelemmel némileg bíró képviselőire.*
-És kihagynám azt is, hogy, egy még ismeretlen apró, telepekben élő faj szépen lassan lecsócsálja minden végtagunkról a bőrt, majd a húst és beletelepedjenek, minthogy otthonukként tekintenek majd a kínoktól üvöltő testünkre.*Ecseteli tovább a felettébb bizarr képet, mintha csak öntenék a szavakat, úgy gurulnak ki a száján.
Majd mikor a másik megáll ő egyenest nekigyalogol, csak így veszi észre a megtorpanást.*
-Oh, mi az? *Kukucskál ki Dat háta mögül, eddig igazából észre sem vette, hogy megváltozott a terep körülöttük.*
-Persze, csak menj előre.*Legyintget a kezével.*
~De ha itt hagyom a fogam, biztos kísérteni fogom álmában.~*Kiül az aggodalom az arcára, mikor pedig Dat megindul előre, ő szorosan mögötte halad tovább, egyik kezével belekapaszkodva annak a ruhájába, nehogy elveszejtse.*
~Vajon itt élnek akkora kígyók, hogy egybe lenyeljenek?~
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-16 11:30:47
Üzenet elküldve: 2019-02-16 11:30:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Útban a Mágustorony felé//
//Xavi//
-Nem vagyok varázsló, ha ez megnyugtat, de még lehetek!
*Vigyorog hátra Dat, elbambult útitársára, aki szemmel láthatóan megint máshol jár.*
-Te nagyon szeretheted a természetet.
*Állapítja meg Dat, majd még hozzáteszi:*
-Ami remek, mert én is imádom.
*Hirtelen megáll, hátrafordul és közelebb hajol Xavihoz.*
-Na figyelj. Elég veszélyes környék ez itt, ráadásul az ingovány is az utunkban van. Maradj szorosan a nyomomban, és nem lesz baj.
*Inti óva társát, hiszen ő még nem járt itt. Dat is csak onnan tudja az utat, hogy Pyrrel erre mentek. Ennek ellenére kissé feszült, ez talán meg is látszik gondterhelt arcán.*
-Vágjunk bele!
*Mormogja halkan az orra alatt, inkább csak a maga biztatására*
//Xavi//
-Nem vagyok varázsló, ha ez megnyugtat, de még lehetek!
*Vigyorog hátra Dat, elbambult útitársára, aki szemmel láthatóan megint máshol jár.*
-Te nagyon szeretheted a természetet.
*Állapítja meg Dat, majd még hozzáteszi:*
-Ami remek, mert én is imádom.
*Hirtelen megáll, hátrafordul és közelebb hajol Xavihoz.*
-Na figyelj. Elég veszélyes környék ez itt, ráadásul az ingovány is az utunkban van. Maradj szorosan a nyomomban, és nem lesz baj.
*Inti óva társát, hiszen ő még nem járt itt. Dat is csak onnan tudja az utat, hogy Pyrrel erre mentek. Ennek ellenére kissé feszült, ez talán meg is látszik gondterhelt arcán.*
-Vágjunk bele!
*Mormogja halkan az orra alatt, inkább csak a maga biztatására*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-12 22:07:43
Üzenet elküldve: 2019-02-12 22:07:43
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
//A hozzászólás 16+ elemet is tartalmaz.//
* "Vak tyúk is talál szemet." Legalábbis így tartja a mondás. De azt nem részletezi, hogy miből jön rá, hogy az szem. És hogy bele illik a gödörbe, ami bamba tekintete hiányát jelzi csak.
Mivel élete legnagyobb részét nem falusi gyerekként, hanem városi patkányként töltötte, ezért a mi Hifeti fiúnk nem is veszi észre, hogy ezen a mezőgazdasági témakörön éjszakákat lehet töprengeni magányosan. Vagy értelmiségi körökben egy asztalt körbe ülve jó forralt borral eszmét cserélni. A mi hősünknek viszont jobb dolga is akad bőven, mint állattenyésztés gondjain rágódni jelenleg. Leginkább megtalálni a kincseskamra nyitó kódját.*
-Igen. Találtam egy kulcslyukat, amibe ez belemegy. *mutat a gyűrűre másik keze ujjával* Csak kíváncsi voltam, hogy van-e belőle több is. Mert ha igen, akkor ez egy bonyolult fejtörő, melynek nem mindegy, milyen sorrendben rakjuk össze a darabkáit. Ha viszont csak egy van, akkor gyere és ne tétlenkedj! Megmutatom.
* Talán csak azért nem vizsgálta meg lelkesen tüzetesen azt a furcsaságot, amit a kép takart, mert arra számított, hogy a mechanikus dolgot csak a tudós gnóm tudtára kell adni és ő majd rohan megfejteni, hogyan is működik.*
-Azért ne mondd nekem, hogy kifogott rajtad ez a téglás sorrend! A te fajod még az enyémnél is okosabb. És ez *mutat a befalazásra* Pusztán egyszerű matematika.
* Van némi elégtétel érzete a szavainak, de eddig a sötételf csak a próbálkozások számában múlta felül megbízóját. Lyukas szalmakalapját megpöccinti az ujjával és megindul a rabnő szobája felé a lépcsőn föl. Ezt akkor is megteszi, ha Aezmorin fontosabb elfoglaltságot talál és hárítja az invitálást a felfedezés bemutatására.*
~ Elképesztően menő ez a kalap. Hamarabb is beszerezhettem volna egyet. Csak keresni kellett volna valakit, akinek van, kicsalni a városhoz közeli erdőbe azzal, hogy majd megvédem az úton és leszúrni, mikor senki sem látja.~
* Természetesen mondanom sem kell, hogy már kellően nem fél több csapdától, abba az egybe is nem ő esett pont bele. Ahelyett, hogy megpróbálná társát rábeszélni arra, hogy ő fordítsa el a gyűrűvel a szerkezetet, bízik magában és a szerencséjében és inkább maga teszi meg.*
-Még nem néztem meg, hogy mi van mögötte. Meg akartam tartani a közös izgalmat. Bár amennyire fáradtnak tűnsz, lehet nem is értékeled.
* Ezt persze csak akkor mondja, ha előtte nem halt meg egy csapdától. És ha a tudós feljött vele.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-11 17:04:13
Üzenet elküldve: 2019-02-11 17:04:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
*Térképolvasásban nem jeleskedik, de amit fog nem is nevezhető hivatalos térképnek, inkább valami gyerek vagy felnőtt rajz. Azonban bizonyos benne, ha nem tér le az útról nem lehet nagyobb baj. Az út kihalt, ha mégis hallaná, hogy lovak patkója ütődik, felverve az út porát, bizonyára bebújna egy fa vagy akármilyen tereptárgy mögé, csupán óvatosságból. Elég barátságtalan környék ez, így semmi képen nem szeretné, ha a sötétség leple itt szállna le rá. A szagoktól is teljesen felfordult már a gyomra, a szálat a szája elé tekerve próbál védekezni, de hiába, szinte ruháit is teljesen átjárja a bűz.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-08 19:36:06
Üzenet elküldve: 2019-02-08 19:36:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A karavánpihenő romjai//
*A Grawok agyából kipattanó szikra számos dolgot megvilágít, még akkor is, ha csupán mindez talán önkéntelenül történik. A férfi lehet vaktában próbálkozik, mégis sikerrel járhat, hiszen a felfelé vezető út legvégén, a korábbi helyszínük szentélyében, a szobában, alaposan átvizsgálja a dolgokat. Gondolatok persze minduntalan kínozzák, de valahol ez a páros, nem lenne már meg a színes gondolatuk nélkül. A bájos perlekedés, s a csendes csipkelődés, szavaknak csatája adja meg a kalandjuk ízét, mely külső szemlélőnek is igen kellemetes lehet. Egy kissé sietős a dolga, így, mikor szelet vet, csupán szellőt arat, mert a festményt leveszi ugyan a falról, s alaposan meg is szemlélheti a festmény mögött fémkeretben feketéllő félköríves homorú lyukat a falba ágyazódva, azonban azt otthagyva, mégis továbbhalad. Éppenséggel pont egy olyan rést talál a portré mögött, mint, amilyet aztán Aezmorinon keres. Jellemző.
A gnóm mindeközben tovább tanakodik, s magát próbálja meggyőzni arról, hogy a magoldás csupán bonyolult lehet. Azt is megbeszéli magával, miképp lehetne bármit is csinálni, persze mindez csak elmélet, a gyakorlat úgy látszik hátra van. Sőt, inkább Grawokra bízná, bizonyára az ő keze sokkal inkább nyomkodásra termett, mint a gnómé. Ki tudja? Vagy talán dolgoztatni akarja a pénzéért, ha már oly kedvesen elkérte tőle.*
*A Grawok agyából kipattanó szikra számos dolgot megvilágít, még akkor is, ha csupán mindez talán önkéntelenül történik. A férfi lehet vaktában próbálkozik, mégis sikerrel járhat, hiszen a felfelé vezető út legvégén, a korábbi helyszínük szentélyében, a szobában, alaposan átvizsgálja a dolgokat. Gondolatok persze minduntalan kínozzák, de valahol ez a páros, nem lenne már meg a színes gondolatuk nélkül. A bájos perlekedés, s a csendes csipkelődés, szavaknak csatája adja meg a kalandjuk ízét, mely külső szemlélőnek is igen kellemetes lehet. Egy kissé sietős a dolga, így, mikor szelet vet, csupán szellőt arat, mert a festményt leveszi ugyan a falról, s alaposan meg is szemlélheti a festmény mögött fémkeretben feketéllő félköríves homorú lyukat a falba ágyazódva, azonban azt otthagyva, mégis továbbhalad. Éppenséggel pont egy olyan rést talál a portré mögött, mint, amilyet aztán Aezmorinon keres. Jellemző.
A gnóm mindeközben tovább tanakodik, s magát próbálja meggyőzni arról, hogy a magoldás csupán bonyolult lehet. Azt is megbeszéli magával, miképp lehetne bármit is csinálni, persze mindez csak elmélet, a gyakorlat úgy látszik hátra van. Sőt, inkább Grawokra bízná, bizonyára az ő keze sokkal inkább nyomkodásra termett, mint a gnómé. Ki tudja? Vagy talán dolgoztatni akarja a pénzéért, ha már oly kedvesen elkérte tőle.*
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-08 00:17:19
Üzenet elküldve: 2019-02-08 00:17:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Másnap vissza is indulnak a városba vagy mi, alig várja, hogy megnézze magának azt a helyet. Sokáig gondolkozott, hogy mi is legyen, Seles meg Leon jó arcok, de nélkülük kell boldogulnia, nem számíthat mindig másra, így kénytelen egyedül nekiindulni az útnak, fogalma sincs merre kell menni, de amint talál kitaposott ösvényt, hát arrafelé szegődik, elvégre valamerre jutnia kell, ha azon elindul. ~Ó, milyen kegyetlen a sors.~ Gondolja és Pyrre gondol, vajon hol lehet és mit csinálhat, elfelejtette-e őt vagy még emlékszik a kicsi elfre, ki annyira szereti őt, persze eltelt már elég idő, hogy kezdje feladni a reményt, hogy valaha is fogja még látni a tündért.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-06 22:33:41
Üzenet elküldve: 2019-02-06 22:33:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A karavánpihenő romjai//
* Aezmorin sóhajtva veszi tudomásul, hogy az újabb kísérlet újabb kudarcot eredményez, de hát miféle faj tagja lenne, ha az ilyesmi teljesen kedvét szegné? Nem, ám. Az éjszaka sötétjében az ingoványban való kószálás éppoly idegesítő lehet, mint egy téglafal kombinációjának megtalálása, és mivel ráér, hát nem aggódja túl a dolgot, inkább állat vakargatva leül a földre, hogy az átkos falat bámulja. Az első tégla megvan. Talán benyomkodhatná sorban az összest, végül is az is egy variációja, bár kétségkívül elég egyszerű és a gnóm előbb próbálná meg a legbonyolultabbakat, mint azt az egyszerű és nagyszerű variánst, amely az egymás után haladást képezné. ~ Ugyan már, Aezmorin, ennyire nem lehet szimpla ~ valóban nem, hiszen van benne egy csavar, a nő, de miféle módon? Odafent Gré végez a tevékenységével, majd ismét lejön, és a békés gondolkodásnak vége szakad. *
- Nem - * rázza a fejét grimasszal a képén a kövezeten ücsörögve. * - Találtál fent valamit? - * kérdi felpillantva, miközben a sötételf a könyökével kezdi el benyomkodni a téglákat. ~ Hát nem lenne mesés, ha egy dárda kiröppenne? ~ fut át agyán a reménykeltő képzet, de gyanítja, hogy ha eddig nem lettek egy körmönfont csapda áldozatai, akkor ezután sem lesznek. Talán jobb is így, nem venné a szívére Gré halálát. *
- Aha, a mesének egyetlen problémája, hogy az imént mondtad, hogy a szekrényben találtad. De, amúgy nem láttam bemélyedést - * vonja meg a vállait hanyagul, majd a téglafalra mutat. * - Vizsgáld meg csak nyugodtan - * addig saját maga ül és gondolkodik, mondjuk nem feltétlen a megoldáson. ~ Kezdek éhes lenni ~ valójában már egy ideje így érez, de az izgalom elterelte jó ideig az ilyen gyarló szükségletekről figyelmét. *
* Aezmorin sóhajtva veszi tudomásul, hogy az újabb kísérlet újabb kudarcot eredményez, de hát miféle faj tagja lenne, ha az ilyesmi teljesen kedvét szegné? Nem, ám. Az éjszaka sötétjében az ingoványban való kószálás éppoly idegesítő lehet, mint egy téglafal kombinációjának megtalálása, és mivel ráér, hát nem aggódja túl a dolgot, inkább állat vakargatva leül a földre, hogy az átkos falat bámulja. Az első tégla megvan. Talán benyomkodhatná sorban az összest, végül is az is egy variációja, bár kétségkívül elég egyszerű és a gnóm előbb próbálná meg a legbonyolultabbakat, mint azt az egyszerű és nagyszerű variánst, amely az egymás után haladást képezné. ~ Ugyan már, Aezmorin, ennyire nem lehet szimpla ~ valóban nem, hiszen van benne egy csavar, a nő, de miféle módon? Odafent Gré végez a tevékenységével, majd ismét lejön, és a békés gondolkodásnak vége szakad. *
- Nem - * rázza a fejét grimasszal a képén a kövezeten ücsörögve. * - Találtál fent valamit? - * kérdi felpillantva, miközben a sötételf a könyökével kezdi el benyomkodni a téglákat. ~ Hát nem lenne mesés, ha egy dárda kiröppenne? ~ fut át agyán a reménykeltő képzet, de gyanítja, hogy ha eddig nem lettek egy körmönfont csapda áldozatai, akkor ezután sem lesznek. Talán jobb is így, nem venné a szívére Gré halálát. *
- Aha, a mesének egyetlen problémája, hogy az imént mondtad, hogy a szekrényben találtad. De, amúgy nem láttam bemélyedést - * vonja meg a vállait hanyagul, majd a téglafalra mutat. * - Vizsgáld meg csak nyugodtan - * addig saját maga ül és gondolkodik, mondjuk nem feltétlen a megoldáson. ~ Kezdek éhes lenni ~ valójában már egy ideje így érez, de az izgalom elterelte jó ideig az ilyen gyarló szükségletekről figyelmét. *
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-06 17:13:14
Üzenet elküldve: 2019-02-06 17:13:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Maga mögött hagyva a fűtengert, egy mocsaras, lápos helyre érkezik. ~Itt még a szag is borzasztó.~ Talál egy kitaposott ösvényt, úgyhogy elkezdi követni. Előveszi buzogányát, hogy ha bármi rossz történne akkor meg tudja védeni magát. Nem túlságosan bízik az ösvényben, főleg mikor az észak felé veszi az irányt.*
-Hát akkor irány az ellenkező irány.
*Megpróbál egy kitaposott ösvényt keresni, de sikertelenül, habár azért a keresésnek is meglett az eredménye. Bár nem kitaposott ösvényt talált, azért ez az út még járható. El is indul rajta, hátha kijut ebből a mocsárból.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.02.11 12:36:06, a következő indokkal:
Ékezet és elválasztási hibák javítva.
-Hát akkor irány az ellenkező irány.
*Megpróbál egy kitaposott ösvényt keresni, de sikertelenül, habár azért a keresésnek is meglett az eredménye. Bár nem kitaposott ösvényt talált, azért ez az út még járható. El is indul rajta, hátha kijut ebből a mocsárból.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.02.11 12:36:06, a következő indokkal:
Ékezet és elválasztási hibák javítva.
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-05 19:37:24
Üzenet elküldve: 2019-02-05 19:37:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
-Mog'o megenni, Mog'o megenni!
*Torpan meg egy pillanatra. Észre sem vette és valahol visszafordult. Noha járt már itt, a környék egy cseppet sem ismerős neki. Sokan tévednek el a sűrű mocsárban és annak környékén, nála nagyobb koponyák is. Lassan körbekémlel, a mocsár csendjét semmi más nem töri meg, csak a szüntelen brekegés. Megvonja a vállát, majd tovább csörtet.*
-Mog'o mondja Kalinak, jó ösvény ez.
*Int valamerre előre, majd biztatóan a kalapácsra vigyorog. Bizonyára jó úton járnak, ha már erre ette a fene a dolgukat. Tovább is csörtet, a gyomra viszont baljósan nagyot kordul.*
A hozzászólás írója (Mogror Wunharal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.05 19:38:03
*Torpan meg egy pillanatra. Észre sem vette és valahol visszafordult. Noha járt már itt, a környék egy cseppet sem ismerős neki. Sokan tévednek el a sűrű mocsárban és annak környékén, nála nagyobb koponyák is. Lassan körbekémlel, a mocsár csendjét semmi más nem töri meg, csak a szüntelen brekegés. Megvonja a vállát, majd tovább csörtet.*
-Mog'o mondja Kalinak, jó ösvény ez.
*Int valamerre előre, majd biztatóan a kalapácsra vigyorog. Bizonyára jó úton járnak, ha már erre ette a fene a dolgukat. Tovább is csörtet, a gyomra viszont baljósan nagyot kordul.*
A hozzászólás írója (Mogror Wunharal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.05 19:38:03
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-04 17:44:24
Üzenet elküldve: 2019-02-04 17:44:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* A mélységi hősünk egyelőre nem sok hasznos dolgot talál. Minden ugyan olyan szemétdomb, ahogyan hagyták. Nincs semmi figyelmen kívül hagyott jel vagy ködös mondóka. És miközben kutakodik, a társa mondatain járnak csavaros, bár nem túl okos agytekervényei.*
~ Hogy miből gondolom, hogy női ékszer? Ez lehet tényleg nem a női nemet szereti. Vajon egy eredar az ujjára húzna egy ilyet?~
* Nem is olyan könnyen megválaszolhatónak bizonyul, mint elsőre látszik. Ahogy alaposan nézegeti, egyre messzebb kalandozik fejben a valóságtól.*
~ Egy hölgy vajon felhúzna egy ilyen kopott gyűrűt az ujjára? Vagy hisztizne az első udvarlójának, hogy neki szebb és jobb kell? Ha emlékeztetőnek hagyta itt, akkor az elég igénytelenségre vall. Hiszen egy hibás tárgyról akarta ezek szerint, hogy valahányszor kinyitogatja a konyhaszekrények ajtajait elveszett tányérok vagy valami étel után kutatva, szembetalálva magát ezzel az jusson eszébe, hogy még egy tisztességes arany karkötője sincs, amit elhagyhatna.
Vagy talán az én ökörségemben van valami? Valami olyannal kell megnyomni a téglákat, amik a csaj tulajdona? A lánc akkor még nem volt az, amikor az átjárót építették.~
* Leveszi a lyukas szalmakalapját és megvakarja a fejét, csak hogy úgy tűnjön, mint a nagy nyomozók.*
~ Egyszerűbb lenne hátba szúrni és vele együtt a rejtvényétől is megszabadulni.~
* Leemeli a portrét a falról és megnézi mi van mögötte. A falat is és a festmény hátulját is. Ez után elindul lefelé Aezmorinhoz csatlakozva ismét. Kezdi idegesíteni a sok gondolkodás. Előnyben részesítené, ha kevesebbet kellene agyalnia és gyorsabban jönne a pénz a házhoz.*
~ Az ezer arany elismervénye és a ló után mondjuk nem nagyon panaszkodhatok. Ideje megvárni, hogy helyettem megoldja ezt a három tégla esetet.~
* A kobakjára visszanyomja a fejfedőjét még mielőtt leérne a pincébe, mélyen a szemébe húzva, hogy csak a karimája alól sasoljon körbe.*
-Sikerült valamiben előre lépni?
* Hanyagul könyökkel neki támaszkodik az első téglának, lábát keresztbe téve, hogy testsúlya a falra nehezedjen. Majd ha benyomódik, akkor a másodikkal és a harmadikkal is ugyan ezt csinálja.*
-Szólj nekem akkor, ha találsz egy rést... vagy valami bemélyedést, ami szabályos alakú. Mondjuk ovális. Vagy egyszerűen bele illik ez a gyűrű. Hifeti nagyapámtól kaptam, és azt mondta, hogy egyszer nagy hasznát veszem ennek a női csecsebecsének, ha titkos ajtót kell kinyitnom.
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-04 15:42:34
Üzenet elküldve: 2019-02-04 15:42:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A karavánpihenő romjai//
*Ismét egy próbálkozás, s ismét egy kudarc, a gondolatok erejét azonban nem adják fel. Grawok immár gyűrűt is húz az ujjára, mit korábban talált, talán szükséges, talán nem, azonban azon felül, hogy ébenfekete színű és talán az egyik oldalán kissé megkopott már, mintha valahová erőltették volna, vagy legalábbis sokszor próbálták a helyére rakni. Ez még a jövő. Ösztöneire hallgatva felsétál a lépcső, be a korábbi szellemes kaland helyszínébe a szobába, hol ismét megfigyelheti a tárgyakat. Egy már szétszedett romos ágy, s maga a szekrény, melynek teteje piros könyvekkel van tele. A külső ajtóval szemben a falon egy festmény, mely egy nemes hölgyet ábrázol, gyönyörű ruhában és székben ülve.
Aezmorin mindeközben ismét gondolkodik, agytekervényeit mozgatja, jó irányba tapogatózik, a következtetések általában helyesek, azonban sokszor nem az "egységben" van az erő, s a legegyszerűbb megoldás a helyzet nyitja. A téglákat szinte mindenhogyan megnyomta már, minden párosa, s most egy újabb másodfokú egyenletet hív segítségül. Természetesen, amint balról az első téglát lenyomja, az a helyén marad, de a további ugrások ismét csak azt eredményezik, hogy a téglák helyükre vándorolnak, mintha nem történt volna semmi. A gnóm nem buta lény, talán most is csak az a probléma, hogy kissé túlgondolják a helyzetet. Ettől már csak az lenne viccesebb, ha az ajtót kinyitva egy "nem nyert" fatáblát találnának, bár ez azért annyira nem valószínű. A töprengésnek és a fondorlatnak, azonban mindig megvan az eredménye, így tüzetesen szemügyre veheti a sort, immár sokadjára, de egyedül. Adott hat egymás mellett fekvő tégla kötés nélkül egy sorban. A hármas rendszer már kitalált, azon nem is kell gondolkodni. Azt is tudjuk, hogy háromszor kettő az hat, de lehet cseles a feladvány. Könnyen elképzelhető, hogy pusztán sorban kellene haladni, az ugrálás helyett, s valamilyen rendszer szerint kétszer lenyomni három téglát, vagy előbb csak egyszer, hogy lássuk mi történik. Talán, ha csak egyszerűen, s szépen, miképp a nap megyen az égen.*
*Ismét egy próbálkozás, s ismét egy kudarc, a gondolatok erejét azonban nem adják fel. Grawok immár gyűrűt is húz az ujjára, mit korábban talált, talán szükséges, talán nem, azonban azon felül, hogy ébenfekete színű és talán az egyik oldalán kissé megkopott már, mintha valahová erőltették volna, vagy legalábbis sokszor próbálták a helyére rakni. Ez még a jövő. Ösztöneire hallgatva felsétál a lépcső, be a korábbi szellemes kaland helyszínébe a szobába, hol ismét megfigyelheti a tárgyakat. Egy már szétszedett romos ágy, s maga a szekrény, melynek teteje piros könyvekkel van tele. A külső ajtóval szemben a falon egy festmény, mely egy nemes hölgyet ábrázol, gyönyörű ruhában és székben ülve.
Aezmorin mindeközben ismét gondolkodik, agytekervényeit mozgatja, jó irányba tapogatózik, a következtetések általában helyesek, azonban sokszor nem az "egységben" van az erő, s a legegyszerűbb megoldás a helyzet nyitja. A téglákat szinte mindenhogyan megnyomta már, minden párosa, s most egy újabb másodfokú egyenletet hív segítségül. Természetesen, amint balról az első téglát lenyomja, az a helyén marad, de a további ugrások ismét csak azt eredményezik, hogy a téglák helyükre vándorolnak, mintha nem történt volna semmi. A gnóm nem buta lény, talán most is csak az a probléma, hogy kissé túlgondolják a helyzetet. Ettől már csak az lenne viccesebb, ha az ajtót kinyitva egy "nem nyert" fatáblát találnának, bár ez azért annyira nem valószínű. A töprengésnek és a fondorlatnak, azonban mindig megvan az eredménye, így tüzetesen szemügyre veheti a sort, immár sokadjára, de egyedül. Adott hat egymás mellett fekvő tégla kötés nélkül egy sorban. A hármas rendszer már kitalált, azon nem is kell gondolkodni. Azt is tudjuk, hogy háromszor kettő az hat, de lehet cseles a feladvány. Könnyen elképzelhető, hogy pusztán sorban kellene haladni, az ugrálás helyett, s valamilyen rendszer szerint kétszer lenyomni három téglát, vagy előbb csak egyszer, hogy lássuk mi történik. Talán, ha csak egyszerűen, s szépen, miképp a nap megyen az égen.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-04 12:08:31
Üzenet elküldve: 2019-02-04 12:08:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A karavánpihenő romjai//
* Aezmorin figyeli a benyomódó téglát, és érdeklődve lesi Gré tevékenységét. Remélhetőleg a sötételf elér valamiféle eredményt, de a gnómnak csalódnia kell, mert semmi sem történik. Vagyis nem teljesen semmi. Az első tégla a helyén marad, de ahogy a többi is benyomásra kerül a bent ragadt darab visszazökken a helyére a megszokott halk kattanással. Aezmorin homlokát ráncolja, és közben rájön, hogy nem lehet kétszer megnyomni a téglákat, ha azok bennragadnak a helyes sorrendben történő benyomás hatására. Talán csak akkor, ha a rendszer úgy működik, hogy két helyes sorrendet kell megadni, melyben az első jó kombinációval együtt az összes tégla a helyére csúszik. Mivel azonban ez csak újabb fejtörést okozna a gnómnak, így ezt egyelőre félreteszi, hogy az első téglát szemlélje, miközben Gré valami gyűrűről papol. *
- Miféle gyűrű ez? - * kérdi a sötételftől, majd az okfejtésre bólint. * - Igazad lehet - * ért vele egyet, persze nem színtiszta meggyőződésből, hanem azért, mert fogalma sincs, hogy már megint mire gondol. A gyűrű, amit szemlél lehet, hogy női, de lehet, hogy nem. A gnóm nem szakértűje az ékszereknek, de annyit azért tud, hogy a férfiak is szoktak felettébb csicsás gyűrűket hordani, és ez még csak nem is tűnik túlságosan női viseletnek. *
- Remek ötlet, menj csak, én addig agyalok idelent - * mondja biztatóan, közben a téglafalra tekint, majd a sötételfre, amint az felhúzza az ékszert. * - Ha nőknek van, akkor miért húzod az ujjadra? - * kérdi, bár nem igazán hiszi, hogy ez számítana.
Ha Gré itt van, ha nincs, Aezmorin ismét benyomja az első téglát, amely az imént oly kegyesen a helyén maradt, majd agyának fogaskerekeit csikorogtatva próbálj a rejtvényre rájönni. ~ A negyedik a hármas egység első téglája. Mi van, ha… ~ mereng, majd benyomja a negyediket, aztán a másodikat, az ötödiket, a harmadikat és végül a hatodikat. Kétszer ismételte meg a kombinációt, tehát a rejtvény egyik felét teljesítette, és a három téglás részt is, ha úgy vesszük. A nő viszont még olyasmi lehet, amivel számolni kell. A téglák benyomása után a biztonság kedvéért hátrébb lép. *
* Aezmorin figyeli a benyomódó téglát, és érdeklődve lesi Gré tevékenységét. Remélhetőleg a sötételf elér valamiféle eredményt, de a gnómnak csalódnia kell, mert semmi sem történik. Vagyis nem teljesen semmi. Az első tégla a helyén marad, de ahogy a többi is benyomásra kerül a bent ragadt darab visszazökken a helyére a megszokott halk kattanással. Aezmorin homlokát ráncolja, és közben rájön, hogy nem lehet kétszer megnyomni a téglákat, ha azok bennragadnak a helyes sorrendben történő benyomás hatására. Talán csak akkor, ha a rendszer úgy működik, hogy két helyes sorrendet kell megadni, melyben az első jó kombinációval együtt az összes tégla a helyére csúszik. Mivel azonban ez csak újabb fejtörést okozna a gnómnak, így ezt egyelőre félreteszi, hogy az első téglát szemlélje, miközben Gré valami gyűrűről papol. *
- Miféle gyűrű ez? - * kérdi a sötételftől, majd az okfejtésre bólint. * - Igazad lehet - * ért vele egyet, persze nem színtiszta meggyőződésből, hanem azért, mert fogalma sincs, hogy már megint mire gondol. A gyűrű, amit szemlél lehet, hogy női, de lehet, hogy nem. A gnóm nem szakértűje az ékszereknek, de annyit azért tud, hogy a férfiak is szoktak felettébb csicsás gyűrűket hordani, és ez még csak nem is tűnik túlságosan női viseletnek. *
- Remek ötlet, menj csak, én addig agyalok idelent - * mondja biztatóan, közben a téglafalra tekint, majd a sötételfre, amint az felhúzza az ékszert. * - Ha nőknek van, akkor miért húzod az ujjadra? - * kérdi, bár nem igazán hiszi, hogy ez számítana.
Ha Gré itt van, ha nincs, Aezmorin ismét benyomja az első téglát, amely az imént oly kegyesen a helyén maradt, majd agyának fogaskerekeit csikorogtatva próbálj a rejtvényre rájönni. ~ A negyedik a hármas egység első téglája. Mi van, ha… ~ mereng, majd benyomja a negyediket, aztán a másodikat, az ötödiket, a harmadikat és végül a hatodikat. Kétszer ismételte meg a kombinációt, tehát a rejtvény egyik felét teljesítette, és a három téglás részt is, ha úgy vesszük. A nő viszont még olyasmi lehet, amivel számolni kell. A téglák benyomása után a biztonság kedvéért hátrébb lép. *
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-03 16:29:49
Üzenet elküldve: 2019-02-03 16:29:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Úgy látom ebből a szemszögből, ahonnan az eseményeket figyelem, hogy a tudós barátunk elmélázik a szavak hallatán és az újabb hiábavaló próbálkozás sem köti le őt. De elég nehéz egyszerre két felé figyelnem, ezért az is igaz, hogy első sorban a Hifeti fiúra koncentráltam, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy a gnóm ötletei kicsit visszavesznek a tempóból és most inkább a sötételffé a cselekvés ideje. Noha nem egy újabb megoldási ötlet kigondolásában, hanem további információk gyűjtésében.*
-Nem gondolod furcsának, hogy a szekrénynél minden látható ok nélkül elpusztult minden, csak ez a gyűrű maradt érintetlen? Ha már korábban kételkedtél benne, hogy a nemes hölggyé ez a vadászház, akkor én meg kételkedem benne, hogy női ékszert elzárva tartottak itt anélkül, hogy a háznak lett volna úrnője.
* A gondolatai és beszéde között azért van némi ellentmondás.*
~ Remélem ez kellően lefoglalja majd az agytekervényeit egy időre, pedig nem biztos, hogy a kis csajt azonnal bezárták a sötét szobába. Lehetett a szeretőjének egy romantikus vacsorameghívása. Miközben ettek, a hölgyike próbálta magát befészkelni a szeretője házába. Elmosogatott, csak hogy úgy tegyen, mintha ő lenne itthon, nem a férfi. Azt állította, hogy a gyűrű szorítja az ujját, ezért felrakta a polcra, még az ajtaját is rácsukta, hogy ne is foglalkozzon vele a démon. Csak az agya hátuljában legyen ott egy halvány emlék, hogy az a kis értékes valami oda el van téve, pedig nem az a helye. De elég ködös emlék legyen beszélgetés közben, hogy ne is vetüljön fel benne, hogy jó helyre át kéne tenni. Ahogy ezeket a vérszívó hárpiákat ismerem, még azt is tervezgette valószínűleg, hogy a hancúrozás után milyen ruhadarabokat rejt el a hálóban, hogy később megüzenje titkos levélben, hogy véletlenül ott hagyta és majd valamikor visszamegy érte. Persze úgy hiányoznának neki az alsóneműk, mint horgásznak a giliszta, ha már bekapta a horgot a hal. Egyszerű praktika lefoglalni egy házat magunknak.
Miért is? Mert ha egy másik, esetleg sokkal fiatalabb leányt felvisz oda a szerető, akkor félnie kell, hogy az kutakodik. Körbe szaglászik a férfinál. És hogy feltűnik neki az edények helyett ékszer van a konyha polcán. Megtalálhatja az alsó szoknyát, és kérdezősködhet, hogy kié.
Persze el is tüntetheti. Mondjuk elégeti vagy egyszerűen kidobja. De ez mind része a gyengébbik nem tervének. Hiszen nem egyszerűen ott felejti emlékeztetőnek, de gondoskodik egy üzenettel, hogy számítson a visszakérésre. Méghozzá a tett helyszínén. Nem ám küldönccel visszaküldeni a feladóhoz.~
* De kár is tovább gondolni, hogy a mélységi tapasztalatai szerint milyen praktikákkal tartják fent jelenlétüket eme fondorlatos teremtmények általában a hálójukba kerülő udvarlók magántulajdonában. Hiszen ez a történet, amit megismertek, a legkevésbé sem átlagos. A póknak állítottak csapdát és ő csúnyán belesétált. Az életével fizetve bátorságáért, hogy két férfit is tulajdonolhat.*
-Körbe kéne nézni a romoknál, hátha van a falon vagy máshol elrejtve titkos felirat vagy jel a megfejtéshez.
* Ám most sem azt csinálja, amit mond. Az ékköves gyűrűt forgatja ujjai között és alaposan megszemléli, nincs-e valami belevésve, amit esetleg nem vett észre. Ha nem talál rajta írást, akkor felhúzza az ujjára és felmegy, hogy azt a falat újra átnézze, mit is látott akkor, amikor bejöttek a kunyhóba.*
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:16:33
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:16:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A karavánpihenő romjai//
//Grawok - intelligenciapróba//
*Már-már feszültségbe hajlanak a gondolatok, hiszen a megoldás karnyújtásnyira van. Jó, persze az is elképzelhető, hogy nem egy gnóm, hanem mondjuk egy óriás karjára gondolunk, de talán mégis elérhető. Azermorin járkálása közben szinte hallatszik agytekervényeinek kattogása, s mondhatjuk, bár ő ezt nem tudja, hisz nem próbálja, hogy okfejtése már-már kezd helyes lenni. Ezúttal Grawok lesz a tettek embere, aki a kellő elővigyázatossági intézkedések után gyakorlatilag látatlanban nyomkodni kezdi veszettül a téglákat. Még jó, hogy a bilincset lefoglalta, így sokkal eredetibb a mutatvány. Balról az első tégla lenyomásakor máris sikert ér el, hisz a tégla bent marad, így másodjára szükségtelen ismét nyomást gyakorolni rá. Azonban, amint megnyomja a harmadikat, az első ugrik is vissza a helyére, egy halk kattanást követően. Azonban Grawok sem ejtették születésekor a feje lágyára, bár nem oly kifinomult gondolkodással rendelkezik, mint a gnóm, ezúttal a szerencse, vagy kicsit kevésbé működő agyának egy bizonyos része, mégis rávilágít néhány dologra. Az biztos, hogy a nővel ő került kapcsolatba, ahogyan az is, segítségével immár végső nyugalomra talált. Bár hallhatott korábban talányt és rejtélyt, az lehet inkább csak színesítő elem, múltbéli idézés volt, mint valódi rejtvény. A dolog nyitja, sokkal inkább a bejárati ajtóval szemben lévő fal kapcsán bújhat meg. Hiszen kellő lelkesedéssel tanulmányozta még a kezdetek kezdetén. Persze Aezmorinnak is adódik a feladat, hisz a rejtvény két részből áll, még az a szerencse, hogy ketten vannak, továbbá a matematikai gondolkodást erőltetni kell, hisz az a hat darab tégla csak úgy összevissza nyomkodástól bizonyára nem fog a helyén maradni. Sőt. Még az sem biztos, hogy elegendő Grawoknak felkukkantania a földszinti szobába. De ez máris kiderül.*
//Grawok - intelligenciapróba//
*Már-már feszültségbe hajlanak a gondolatok, hiszen a megoldás karnyújtásnyira van. Jó, persze az is elképzelhető, hogy nem egy gnóm, hanem mondjuk egy óriás karjára gondolunk, de talán mégis elérhető. Azermorin járkálása közben szinte hallatszik agytekervényeinek kattogása, s mondhatjuk, bár ő ezt nem tudja, hisz nem próbálja, hogy okfejtése már-már kezd helyes lenni. Ezúttal Grawok lesz a tettek embere, aki a kellő elővigyázatossági intézkedések után gyakorlatilag látatlanban nyomkodni kezdi veszettül a téglákat. Még jó, hogy a bilincset lefoglalta, így sokkal eredetibb a mutatvány. Balról az első tégla lenyomásakor máris sikert ér el, hisz a tégla bent marad, így másodjára szükségtelen ismét nyomást gyakorolni rá. Azonban, amint megnyomja a harmadikat, az első ugrik is vissza a helyére, egy halk kattanást követően. Azonban Grawok sem ejtették születésekor a feje lágyára, bár nem oly kifinomult gondolkodással rendelkezik, mint a gnóm, ezúttal a szerencse, vagy kicsit kevésbé működő agyának egy bizonyos része, mégis rávilágít néhány dologra. Az biztos, hogy a nővel ő került kapcsolatba, ahogyan az is, segítségével immár végső nyugalomra talált. Bár hallhatott korábban talányt és rejtélyt, az lehet inkább csak színesítő elem, múltbéli idézés volt, mint valódi rejtvény. A dolog nyitja, sokkal inkább a bejárati ajtóval szemben lévő fal kapcsán bújhat meg. Hiszen kellő lelkesedéssel tanulmányozta még a kezdetek kezdetén. Persze Aezmorinnak is adódik a feladat, hisz a rejtvény két részből áll, még az a szerencse, hogy ketten vannak, továbbá a matematikai gondolkodást erőltetni kell, hisz az a hat darab tégla csak úgy összevissza nyomkodástól bizonyára nem fog a helyén maradni. Sőt. Még az sem biztos, hogy elegendő Grawoknak felkukkantania a földszinti szobába. De ez máris kiderül.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-01-31 22:02:58
Üzenet elküldve: 2019-01-31 22:02:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
-Mocsá'.
*Szagol bele jóízűen az áporodott levegőbe, majd tovább cammog az úton.*
-Fenn is volt mocsá'.
*Jegyzi meg a kalapácsnak, hátha ő is emlékszik, hogy ott északon is volt a hegyek között egy vizenyős völgy. Télvíz idején feltöltődött, de nyáron, mikor beköszöntött a szárazság, mocsaras ingovánnyá változott.*
-Tod mit Kali? Menjünk A'eio'ba. Van ott ez meg az.
*Bólogat serényen megerősítve magát a nagy tervben, majd a hátára veti a hatalmas kalapácsot és megindul. Korog a gyomra, a városban biztos csillapíthatja éhségét. Na nem olyan étellel, mint a városiak, hanem magával a városiakkal. Messzi földre elért a híre Arthenior káoszának, még a "jó" óriásokhoz is.*
*Szagol bele jóízűen az áporodott levegőbe, majd tovább cammog az úton.*
-Fenn is volt mocsá'.
*Jegyzi meg a kalapácsnak, hátha ő is emlékszik, hogy ott északon is volt a hegyek között egy vizenyős völgy. Télvíz idején feltöltődött, de nyáron, mikor beköszöntött a szárazság, mocsaras ingovánnyá változott.*
-Tod mit Kali? Menjünk A'eio'ba. Van ott ez meg az.
*Bólogat serényen megerősítve magát a nagy tervben, majd a hátára veti a hatalmas kalapácsot és megindul. Korog a gyomra, a városban biztos csillapíthatja éhségét. Na nem olyan étellel, mint a városiak, hanem magával a városiakkal. Messzi földre elért a híre Arthenior káoszának, még a "jó" óriásokhoz is.*
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-01-28 22:28:32
Üzenet elküldve: 2019-01-28 22:28:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* A Hifeti fiú terve ezúttal nem válik be.*
-Pofon egyszerű! Vagyis pikk-pakk köpöd is az eredményt, nem körbe jársz, mint a kerge kórban szenvedő jószágok. Ügye nem vagy lázas?
* Megcsörrenti a derékszíján a láncot, amit nem olyan régen bizonyítékként lefoglalt. Valahogy nem tűnik olyannak a barátja, mint akinek elméje úgy hasítana eme feladványban, mint kés a vajban. Pedig igen szépen kiállta az intelligencia próbát és igazából sok mindenre rájön.*
-Mi van akkor, ha mágikus? A nő valamije, személyes tárgya vagy testrésze kell ahhoz, hogy a jó kódot bevegye?
* Ha organikus részére van szükségük, akkor már gondolkodhat is saját temetésük valami felemelő beszédén, mert újabb két hullát kell majd elásniuk. Ám ezúttal már nem élve emelve meg az ásót. Azért közelebb megy kicsit, hogy kezével még épp elérje a kérdéses téglákat.*
-Mi van akkor, ha vakon kezdjük el próbálgatni a kombinációkat?
* Ezzel a bilinccsel megnyomja kétszer az elsőt, majd szintén kétszer a harmadik, végül az ötödik elemet a falban.*
-Sokat nem veszítünk, legfeljebb kilő rád egy sor csapda. De van még gyógyító varázsitalunk, az majd visszahoz téged az életbe.
* Közben a tudós nem igazán érti, hogy miféle sötét szövetség itt bujkálásának vetettek véget.*
-A bajszos eléggé oda volt a Sötét Úrért, magukra meg mint az ingovány népére hivatkozott. Ők voltak az utazókat a mocsárba csalogatók, akik az istenüket az őrületig követték. De mind meghaltak, hála nekünk. Nem így történt?
* De nem állja meg, hogy egyszerűen csak egy lehetséges megoldást adjon, felajánlva a tudálékos fajnak, hogy hát ő is ezt akarta mondani, mert ez olyan egyszerű, inkább elvarrja a szálakat és az iménti világos képet összevissza gondolkodással igyekszik eltüntetni, várva a próbálkozása eredményét. Majd a vasat alaposan megszemlélve a tűz fényénél.*
-A barátnőd nem írta fel esetleg a megfejtést a saját portréja hátuljára, ha esetleg rájött az éhenhalás előtt? Vagy a béklyójára, hiszen azt könnyebben elérhette, mint a falon lévő festményt...
* Nincs meggyőződve róla, hogy a feladvány eleje nem az-e, amit a holttest vallatásánál varázslat alatt hallott. Ám amennyire ő emlékszik, ezt már elmondta annak idején Aezmorinnak, csak ő nem foglalkozott vele. Még egy kicsit vár, hiszen lehet két rejtvény, de ugyan az az agy találta ki. És ugyan annak a személynek. Kell még tartalék, hogy ha kíváncsi útitársa kezdene jó felé járni, akkor legyen mivel összezavarni.
Egyetlen nehezítő körülmény, hogy ő maga sem hiszem, hogy tudja a jó választ, ezért nehéz előre látni, mikor fog jó nyomon lenni, amiről le kell térítenie.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-01-28 20:59:26
Üzenet elküldve: 2019-01-28 20:59:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Aezmorin már csak azért sem gondolja, hogy a sötételf jó nyomon jár a ratraxurgi nyelv és a megfejtés közötti kapcsolat terén, mivel a felírás a közös nyelven íródott, nem a gnómok nyelvén, így aligha lehet bármi köze is hozzá. *
- Ratraxurg, nem réxaburg, de mindegy, mert az írás a közös nyelven van, aligha lehetne bármi köze ehhez egy gnómnak. Egyébként is, ha az én fajtám csinálta volna, akkor sokkal kacifántosabb lenne az egész. Ez itt elég egyszerűnek tűnik - * persze nem az, de hát nem mondhatja csak úgy ki, hogy fogalma sincs, mit rejthet a versike. *
- Igen, de ebben az esetben, amint látod a fő tégla nem lehet a zárókő, hiszen nem abban a síkban van, ami nyomkodható - * persze azt is megpróbálhatnák, de azt Aezmorin amúgy sem éri el, szóval valamire rá kell állni. Mellesleg, ha a mechanikával nem boldogulnak, még mindig kibonthatják fizikai erővel, vagy mehetnek aludni és hagyhatják a csudába, azt, ami a fal mögött van. Egyébként is talán jobb lenne békén hagyni, mielőtt mindketten ráfaragnak. De, ugyebár a kíváncsiság, az átok is és áldás. Jelenleg még nem tudja, hogy melyik. *
- Mily nemes - * jegyez meg csak ennyit, és valóban elkezdi a próbálkozást a fallal, miközben a sötételf beszél hozzá. Azonban még mielőtt elkezdené egy félfordulatot tesz a fejével arra a kérdésre, amely Gré és a testvére anyagi rendezését illeti. Erre a gnóm nem kíván válaszolni, mivel akkor meg kellene sértenie a sötételfet és mostanában elég harapós hangulatában van, így jobbnak látja a kérdést egy szimpla, rövid horkantással letudni, majd visszafordul a falhoz, de amíg Aezmorin a téglákat bökdösi, a sötételf magyaráz valami félbolond történetet az istenekről. Legszívesebben rákiáltana, hogy fogja már be, de türtőzteti magát, és a falra koncentrálva próbálgatja azt a kombinációt, amit kigondolt. Sajnos már az első benyomott tégla tévútnak tekinthető, hiszen visszasurran a kattanással a helyére, de azért a gnóm nem adja fel, hátha mégis ez lesz a helyes megoldás. *
- Aha - * mond csupán ennyit a gnóm a torony elszállásának történetére, de jelen pillanatban rohadtul nem érdekli, hogy a mágustorony, meg a tökkelütött tulaja miért lebegtette kilométerekkel odébb a lakhelyét. *
- Mit is irtottunk ki? - * kérdi megemelt szemöldökkel, mert nem rémlik neki, hogy bárkit is eltettek volna láb alól. *
- Azt szólom, hogy esélytelen, meg azt, hogy az elméleted még akár stimmelhet is, hiszen csak hét havi járásnyira raboltak ki a tó északi felétől. Könnyen meglehet, hogy tényleg ezek voltak - * nem valószínű, de akár még így is történhetett. Az istentelen szikra (mivelhogy ateista) némileg késik Gré folyamatos szövegelése miatt, de végül csak leesik neki a titok egyik felének nyitja, miután a fal továbbra is mozdulatlan maradt. *
- Óh, de tuskó vagy Aezmorin - * csap a fejére morogva. * - Három tégla, kétszer az a fő! Vagyis nyilván hat téglát kell megnyomni, sőt hármat talán kétszer. De mit jelent a nő?! - * csattan fel indulatosan, és fejcsóválva járkálni kezd a teremben. Bosszantja saját ostobasága, talán a mászkálás segít ezen, mivel a nő lehet a megoldás kulcsa, amivel kezdhetnek is valamit. *
* Aezmorin már csak azért sem gondolja, hogy a sötételf jó nyomon jár a ratraxurgi nyelv és a megfejtés közötti kapcsolat terén, mivel a felírás a közös nyelven íródott, nem a gnómok nyelvén, így aligha lehet bármi köze is hozzá. *
- Ratraxurg, nem réxaburg, de mindegy, mert az írás a közös nyelven van, aligha lehetne bármi köze ehhez egy gnómnak. Egyébként is, ha az én fajtám csinálta volna, akkor sokkal kacifántosabb lenne az egész. Ez itt elég egyszerűnek tűnik - * persze nem az, de hát nem mondhatja csak úgy ki, hogy fogalma sincs, mit rejthet a versike. *
- Igen, de ebben az esetben, amint látod a fő tégla nem lehet a zárókő, hiszen nem abban a síkban van, ami nyomkodható - * persze azt is megpróbálhatnák, de azt Aezmorin amúgy sem éri el, szóval valamire rá kell állni. Mellesleg, ha a mechanikával nem boldogulnak, még mindig kibonthatják fizikai erővel, vagy mehetnek aludni és hagyhatják a csudába, azt, ami a fal mögött van. Egyébként is talán jobb lenne békén hagyni, mielőtt mindketten ráfaragnak. De, ugyebár a kíváncsiság, az átok is és áldás. Jelenleg még nem tudja, hogy melyik. *
- Mily nemes - * jegyez meg csak ennyit, és valóban elkezdi a próbálkozást a fallal, miközben a sötételf beszél hozzá. Azonban még mielőtt elkezdené egy félfordulatot tesz a fejével arra a kérdésre, amely Gré és a testvére anyagi rendezését illeti. Erre a gnóm nem kíván válaszolni, mivel akkor meg kellene sértenie a sötételfet és mostanában elég harapós hangulatában van, így jobbnak látja a kérdést egy szimpla, rövid horkantással letudni, majd visszafordul a falhoz, de amíg Aezmorin a téglákat bökdösi, a sötételf magyaráz valami félbolond történetet az istenekről. Legszívesebben rákiáltana, hogy fogja már be, de türtőzteti magát, és a falra koncentrálva próbálgatja azt a kombinációt, amit kigondolt. Sajnos már az első benyomott tégla tévútnak tekinthető, hiszen visszasurran a kattanással a helyére, de azért a gnóm nem adja fel, hátha mégis ez lesz a helyes megoldás. *
- Aha - * mond csupán ennyit a gnóm a torony elszállásának történetére, de jelen pillanatban rohadtul nem érdekli, hogy a mágustorony, meg a tökkelütött tulaja miért lebegtette kilométerekkel odébb a lakhelyét. *
- Mit is irtottunk ki? - * kérdi megemelt szemöldökkel, mert nem rémlik neki, hogy bárkit is eltettek volna láb alól. *
- Azt szólom, hogy esélytelen, meg azt, hogy az elméleted még akár stimmelhet is, hiszen csak hét havi járásnyira raboltak ki a tó északi felétől. Könnyen meglehet, hogy tényleg ezek voltak - * nem valószínű, de akár még így is történhetett. Az istentelen szikra (mivelhogy ateista) némileg késik Gré folyamatos szövegelése miatt, de végül csak leesik neki a titok egyik felének nyitja, miután a fal továbbra is mozdulatlan maradt. *
- Óh, de tuskó vagy Aezmorin - * csap a fejére morogva. * - Három tégla, kétszer az a fő! Vagyis nyilván hat téglát kell megnyomni, sőt hármat talán kétszer. De mit jelent a nő?! - * csattan fel indulatosan, és fejcsóválva járkálni kezd a teremben. Bosszantja saját ostobasága, talán a mászkálás segít ezen, mivel a nő lehet a megoldás kulcsa, amivel kezdhetnek is valamit. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896