Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
Füves puszta (új)
Ingoványos vidékErdőmélye (új)
Mágustorony (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 867. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

867. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-07-02 16:24:19
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 624
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

*Úgy dönt, ideje otthagyni a Mágustoronyot. Pont elég időt töltött el ott ahhoz, hogy elinduljon az úton, és kicsit normalizálja a gondolatait. Nem hagyhatja, hogy Lau miatta idegeskedjen, esetleg azon rágódjon, hogy él-e vég egykori munkaadója. Hiszen múltkor is olyan kedves volt...
Egyszer már megtette az utat, még egyszer gyerekjáték lesz. Az Ingovány már ismerős a számára - bár ne lenne -, így bár van, hol kis gondolkodási időt vesz igénybe, de elnavigálja magát a megfelelő irányba. A hosszú út alatt sokat tud gondolkodni és agyalni, és mindig ugyan arra jut, amire a toronyban. Már tudja, Rielle mit szeretne tőle, és Aleimord meg fog tenni mindent, hogy eleget tegyen az istennő kérésének.*


866. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-27 22:00:08
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 629
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Egy kis kerülő//

*Ahogy túljutnak a pusztán amiről a fiúnak nem a szépség jut az eszébe az ingoványhoz jutnak. A rothadás szaga egy kicsit kellemetlen, de a fiú nagyjából bírja. Errefelé volt korábban a karavánpihenő. Innentől tudja a fiú is kevésbé az utat. A romtáborról ugyanis ő is csak figyelmeztetéseket hallott, hogy jobb elkerülni. A lány kérdésére ő is lassít.*
-Nemsoká le kell térnünk az útról. Ha meglátunk egy nagy tavat annak a partján kéne legyen a templom.
*A következő kérdések hallatán a lányra néz és halványan elmosolyodik.*
-Az elementáris mágia egyik legnagyobb mestere akinek a hatalmáról pontos elképzeléseink sincsenek. Sok titka van az bizonyos. De, hogy szigorú lenne? Nem mondanám ezt. Kicsit különc és a tiszteletet megérdemli, de nem kell tőle félned.
*Mosolyog rá bátorítón.*


865. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-26 06:34:00
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis kerülő//

*A gyönyörű fűtenger után, meglehetős arculütés ez az új vidék. Posványos, pukkadozó kipárolgás helyenként, átható bűz, mely csípi az orrát, könnyt fakasztva a lány szemeibe. Kipislogja a cseppet, majd orra elé húzza hímzett keszkenőjét, mely talán az egyetlen megmaradt emléke egykori otthonából.
Az egykori karavánút viszi a két vándort, Natalayda pedig a maga részéről nem is tér le sehol. Így is főleg Quantall útmutatására kell hagyatkoznia, tehát csak úgy igyekszik, mg ha vágtáznak is egy szakaszon, hogy nehogy elvétse azt az elágazást, ahol aztán le kell térniük.*
-Merre megyünk? *kérdezi, s ha már felszakadt az első kérdés, és ha már lassítanak, jön nyomban a következő kérdés is, cseppet sem titkolva el, hogy kezd egy kicsit izgulni, hogy vajon mi várja őket a máguslaknál.*
- Találkoztál már Abogr mesterrel? Milyen? Szigorú? *Kicsit tart tőle, hogy nem maradtak meg olyan mélyen azok a fogások, amiket anyja olyan sokszor sulykolt, és amiket ő olyan nagyon elutasított. Most kivételesen milyen jól jönnének.*



864. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-23 21:56:11
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Lassan két év telt el rejtőzködéssel, de most először érzi, hogy az élet talán visszafogadja őt. Híreket hallott, immár nem először. Az első alkalommal kétkedve fogadta az elsuttogott szóbeszédet. Inkább csapdának vélte, mint szabadsága lehetséges előjelének. Azóta viszont több más helyről is eljutott hozzá ugyanez: változások történtek a Főnix Házában. A céh, mint olyan felbomlott. Hogy pontosan mi történt, arról senki nem tudott pontosabbat. Nem tudja, vajon Wäornak lehetett-e köze hozzá. Talán sosem tudja meg, ahogy azt sem, hogy a vadász él-e még. Nem akar erre gondolni. Most az a legfontosabb, hogy előre nézzen. Bele a jövő szemébe, hiszen nagyon-nagyon régen álltak már ők ketten így: szemtől szembe.*


863. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-20 15:24:52
 ÚJ
>Vic Shabaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

~Remek, újból a mocsár...~
*És mégis visszatér, úgy hozta a sors, hogy vissza kellett fordulnia. Hogy miért, maga sem tudja. Kedvet kapott egy kis változáshoz, a kikötő felé tart. Saját maga is meglepődött azon a hirtelen ötleten, hogy odamegy. Pedig már majdnem elérte a jól ismert Arthenior biztonságot nyújtó utcáit, amikor egy karavánból elkapott néhány érdekes szófoszlányt, miszerint a kikötő kész mennyország mostanában az alvilágiaknak és tolvajoknak. Régen járt arra, fiatal lányként nem éppen neki való hely volt. De már minden más, ő is más, ideje hogy kilépjen a komfortzónájából. Ha a kikötő és környéke tényleg olyan, mint amilyennek hallotta, akkor meglesz ő ott, még talán egyszerűbben, mint az őrökkel teli Artheniorban.*
~Csak legyen ott egy jó kocsma.~



862. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-19 14:09:42
 ÚJ
>Vic Shabaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Fáradt és éhes, napok óta vándorol. Csak arra tud gondolni, hogy visszaérjen Artheniorba, az ismerős épületek közé, a tömött főtérre, ahol a hatalmas tömegben senki nem veszi észre, ha eltulajdonít egy-egy tárcát. Többé-kevésbé ismeri a környéket, járt már néhányszor a mocsárvidéken. Nem tartozik a kedvenc helyei közé. Ritkán téved erre valaki, és ez egy tolvajnak nem túl előnyös.*
~Mit is gondoltam! Még hogy jól elleszek az erdőben!~
*Magát hibáztatja, hiszen önszántából vándorolt az erdőbe, nyugalmat és békés életet remélve. Csakhogy a vad élet közel sem olyan egyszerű, mint ahogy elképzelte. Hamar rá kellett jönnie, hogy sokkal több erőfeszítést igényel egy ilyen helyen az életben maradás, mint egy városban. Nem akar küzdeni, jobban szereti az egyszerűbb utakat. Akkor is, ha be kell piszkolnia a kezét. Így hát visszatért a saját pályájára, ami biztos megélhetést jelentett neki az elmúlt években is.*
~Ha még egyszer nyugalmas, erdei életre vágynék, inkább beülök egy kocsmába lehúzni valamit, mielőtt hasonló ostobaságot csinálnék...~


861. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-13 20:26:49
 ÚJ
>Reydarae Naenalan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

-Itt.
*Áll meg a hosszú sorokban kígyózó karaván, ahogy a termetes elf a magasba emeli karját. Úgy ül a férfi a mén hátán, akár őseik legnagyobbjai, kik népeiket vezették e vidékre. Egyenes háttal fordul meg a nyeregben, hosszú, ősz haja szabadon lengedez a nyárias szellőben.
Hatokkal ezelőtt indultak el Lihahechből, de a Karavánpihenő még messze van. Tán egy hat is, míg ilyen tempóban odaérnek. De ő nem tart velük. Tudja a menetet vezető férfi is, ahogy tekintetük találkozik. Nem süti le szemét, állja a hűvös, szürke szemek fürkésző, jéghideg pillantását. Büszkén húzza ki magát a nyeregben, elvégre a Nap karavánpihenője helyett a nagyvilágot választotta. Látni belőle valamit, mielőtt a többiek után ered.
Biccent a férfi felé, majd leválik a karavánról. Még egyszer hátrafordul válla felett, csillogó szemekkel nézve végig a messzire nyúló menet tiszta, büszke arcait. Száműzve Lihahechből, még is méltósággal törődve sorsukba, mi ki tudja, hová vezeti őket a karavánpihenő után...*
-Gyí.
*Hajol a hófehér lóhoz, kicsit még oldalba is böki csizmájával. Nem görnyed, nem fekszik a ló nyakába, egyenes tartással ül a nyeregben, ahogy arra tanították. "Az elfek legjava." Mondta mindig apja. Hisz őseik rakták le az első köveket Lihahechben... Most még is úgy lettek elűzve a gőgjükben fulladozó nagyurak által, mint a veszett ebek.*
-Nem hajlik.
*Suttogja halkan csak úgy magának a Naenalanok egy régi jelmondatát. Felszabadító a magány. Eddig egész létét népe közt töltötte, most megismerheti más népek fiait is. Kíváncsi, még ha nem is tartja túl sokra őket. Hallott eleget róluk. A mélyben lakozó rokonaikról, kik lelkük velejéig romlottak, a becstelen emberekről, kik néhány csengő aranyért a földig hajolnak, vagy épp az oktondi törpékről, kiknek nagyobb a vágya az arany után, mint önnön becsületük. Most majd megbizonyosodhat minderről.
Alaposan kikerülve minden gyanús pocsolyát hagyja maga mögött az ingovány bűzös posványát, hogy rátérjen a város felé vezető útra. Még abban sem bizonyos, hogy betér Artheniorba. Tán dél érdekesebb.*


860. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-09 01:23:03
 ÚJ
>Carsaadi Maeriries avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mágustorony felé//

* Laor válasza különösebben nem lepi meg. Tehát senki sem tudja, hogy jutnak fel, bár azt ő is reméli, hogy nem kell majd repülniük, vagy ha igen, akkor azt a lehető leggyorsabban letudják. Alyo szavaira meglepetten hátrafordul. Valóban egy nincs már sehol a fekete hajú lány. *
- Remélem tényleg megijedt és nem esett valami baja út közben - * sóhajt szomorúan. Aggódik a nő miatt, s fél, hogy esetleg bajba keveredett, azonban másrészről meg ha csak tényleg visszariadt, jobb is, ha nem találják meg, mert akkor a végén mégiscsak el kéne jönnie, de ha nem önszántából lenne, akkor az úgy már nem emberi.
Kicsit még nézelődik hátra, hátha messzebb meglát egy alakot, járva, rendben, rosszmentesen, s mintha valamit látna is, de talán csak a szeme káprázik. *


859. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-07 15:08:45
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Korábban is ebből az iranyból érkezett a toronyhoz, de azóta sem lett szebb a látvány. Csupa bűzölgő trutyi az egész. ~A fene se érti.~ De hát nincs mit tenni, ha egyszer erre vezet az út. Igazán hálás a sorsnak, hogy ilyen kompánia mellé szegődhetett, ha csak egy rövid ideig is, de rengeteget tanult, no meg persze ott van az a lány is, és az a különleges manó. Talán egyszer még többet megtudhat róla, vagy inkább róluk. Mindenesetre nem felejtette esküjét, így Val bár kezd fáradni, mind testileg mind szellemileg, halad tovább az úton.*


858. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-04 12:47:34
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 741
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mágustorony felé//

*Alyo a szemét forgatja, de nem nagyon reagál Laor szavaira, mivel teljesen felesleges, a férfi amúgy is csak a saját hangját akarja hallatni és hallani, Alyo meg nem akar ebben partner lenni. A keze azért ökölbe szorul, de különben meg biztos benne, hogy Laornak gőze nem lenne arról, hogy melyik kezéről kell levágni azokat az ujjakat.*
- Zikka beijedt.
*Jelenti be unottan, mikor felfigyel arra, hogy a nő nincs már velük, amúgy sem fűzött hozzá túl sok reményt. Persze ki ne kapna frászt attól, hogy fertályórás vashegyi tartózkodás után már öngyilkos küldetésre küldik. Vagy lehet, hogy jobban megijesztette Laor állítólagos kárszegének állítólagosan gigászi mérete.*


857. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-03 20:25:08
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Mágustorony felé//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Frandr érdeklődve hallgatja Laor félmagyarázatát.*
~Repülnek? Szinte már meg sem lepődöm.~
*De úgy tűnik, hogy Laor körülbelül ugyanannyira ért az ilyesfélékhez, mint jómaga. Kicsit megnyugtatja, hogy itt nem számít alapműveltségnek a mágia működésének behatóbb ismerete.
Ezután unottan figyeli Laor és Alyo civakodását.*
~Úgy tűnik, itt nyugaton szokás csak így viccből halálos fenyegetésekkel dobálózni.~
*Amíg a pusztákon élt, volt annyira fontos a falu többi tagjainak életben tartása, hogy csak akkor emlegették a másik megölését, ha tényleg meg tervezték tenni. Na persze ez is megváltozott. Mégis, Frandrben megmaradt ez a szokás, az utolsó ilyen fenyegetését is betartotta.*
-A faszt érde... furcsa humorod van.
*Frandrnek nem igazán mókás az, hogy ha valaki egy óránál többet töltött a társaságában, akkor onnantól kezdve kis túlzással le tudja olvasni a gondolatait a hajáról.
Az éneket csak azért énekelte el, mert emlékezteti, hogy tovább kell menni, és sokszor le is nyugtatja valamennyire.
Viszont a frusztráción, ami egykori falva állapotából ered, nem segít az, hogy eszébe juttatja az életét, mielőtt még a falva egy közönséges rablóbandává degradálódott volna.
Ezért is lehet, hogy csak mordul egyet Riri hozzászólására, majd, most már teljesen szénfekete hajjal és erősen sötét gondolatokkal elkezdi a tájat kémlelni. Nem sokat nyer ezen, ugyanis, bár nem juttat eszébe a hely még több rossz emléket, a bűz és a mocsár kinézete nem is javít a hangulatán.*
~A pusztákon legalább távolra ellátsz, ha felmész egy dombra, és a levegőt is be lehet lélegezni.~
*Abban viszont nem biztos, hogy az ingovány bármennyivel is veszélyesebb lenne, mint egyedül utazni a puszta mélyén át.*


856. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-03 19:52:43
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 867
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Vakmerő

//Mágustorony felé//

- Hát... *kezdi nagy lendülettel a választ Riri kérdésére. Ha már kimondva-kimondatlanul ő a csapat vezetője - szereti ezt gondolni - akkor illik tudni a választ egy ilyen triviális kérdésre. És legalább ekkora lendülettel hallgat el. Ugyanis rájön, hogy fogalma sincs. Tudja, hogy hol van a tó, tudja, hogy melyik út visz oda leggyorsabban, de hogy a toronnyal mi a helyzet?... Sohasem érdekelte. Mi dolga lenne a mágusokkal?*
- Fogalmam sincs. *neveti el magát végül* De azt kötve hiszem, hogy nincs semmi híd vagy lépcső, vagy valami hasonló. Kötve hiszem, hogy a mágusok csak úszva tudnak bejutni a toronyba.
*Megvakarja a tarkóját.*
- Vagy igen. Lehet, hogy repülnek.
*Nem szívesen gondol bele, hogy neki is valami hasonló módon, mágia segítségével kell majd bejutni oda. Nem szívleli az ilyesmit. Nagyon nem. Majdnem annyira, mint Alyo feleselését.*
- Rengeteg dolog van még, amit szeretek. Jókat enni, inni, néha verekedni, aludni... és persze íjászokra vadászni és levágni a középső- és mutatóujjuk.
*Egy farkasmosollyal méregeti a lányt, és Alyonak igazán nem kell tudnia, hogy nem gondolja komolyan. Frandr kis dalát viszont akár szépnek is találhatná, ha nem Lea jutna eszébe róla. Jókedvét mintha elfújták volna, a szárral kicsit végigvág az igásló hátán.*
- Igyekezzünk! Nem túl barátságos vidék ez.
*Elvégre már az ingoványon vágnak át. Nincsenek messze a rossz hírű romok sem, így nem meglepő ha az útnak ezt a részét minél hamarabb szeretné maga mögött tudni.*


855. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-03 18:07:31
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 906
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//A jövő útján//

*A Mágustoronyban eltöltött nap, vagyis inkább fél napnak tudásgyarapodásbeli vonzatai nem voltak, de a fény, amely az erdőmélyi elfben volt, megerősödött. Amikor a nap átlépett a delelőjén, már lefelé tartott a lépcsőn. Nem állt meg korábbi fekhelyük előtt, ahol az éjszakát töltötték, hanem egyenesen nekivágott az erdőnek az ingovány felé.
Most pedig, hogy már Xauzurral az oldalán újra a lápot tapossa, még mindig a toronyban történteken gondolkodik.
Kiderült számára, hogy a lélek, olyan, mint egy kehely, amibe meghatározott mennyiségű hatalom önthető. Egyénenként változó ez a mennyiség, de megfelelő trenírozással mélyíthető a kehely. A hatalmat pedig, amelyet lelkének kelyhébe tölt, használhatja, hogy az Erdő Szívének, de inkább Eeyrnek varázslatait létrehozza. Ő egyelőre csak az oltárt kívánja felszentelni, a templomi kaland és a boráldozat óta benne ragyogó Fényből erős oltár lehet a fából, talán a templomi oltárral azonos erejű akár.
Kiderült számára, hogy akár több varázslatot is megtanulhatna később, de egyelőre a csemetefa a legfontosabb és hogy visszaérjen. Bár idefelé nem sietett, most mégis ismeretlen késztetés hajtja, hogy mihamarabb a folyóparti faluban legyen és letérdeljen a fa elé és kipróbálja frissen szerzett tudását.
Az irbisszel az oldalán vág át a mocsáron, lombzöld tekintetében különös derű, szája sarkában mosoly árnyéka bújik meg, de mielőtt visszaérne, a mocsár végén megissza a Lyzendrától kapott varázsitalt, talán ártani nem fog vele. Az íjász elf azt mondta, felfrissíti az elmét.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.

854. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-02 14:40:23
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 906
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//A fejlődés útján//

*A bűzös terület előtt megpihen, egyrészt a testének szüksége van rá, másrészt eszik és iszik egy keveset, mielőtt folytatja útját és közben felméri a korábban használt utak meglétét.
Mert az ingoványba lépve sem fogadja ismeretlen terep. Bár a mocsárban napról-napra változik minden, a biztos pontokat itt is meg lehet találni. Egykoron, nem is olyan régen, gyakran tartott erre az út Erdőmélye felé, így kialakultak azok az útvonalak és készségek, amelyek szükségesek a lápon való biztonságos átkeléshez.
Az irbisznek nem okoz mindez gondot, ösztönei és kifinomult érzékei kisegítik, s a páncélos csuhásnak is megvannak a saját eszközei és készségei a gyors haladáshoz. Kellemetlen az erdő után, de ennek a vidéknek is megvannak a saját szépségei. Bár kutatni kell utánuk.
Ám ezúttal nem a mocsár szépségei miatt kell átkelnie a területen, fontos és sietős dolga van, s bár jóideje úton van, mégis csak a toronyhoz érve kíván pihenni. Erőltetett menetet ugyan nem diktál, a kényelmes futásnál haladhatna sokkal gyorsabban, de nem kívánja a végsőkig kifacsarni erőtartalékait. A hajnali ceremónia után indult, az erdőszéli tisztást, ahol egykoron a temetés volt, dél körül érte el, s onnan azután indult, hogy a nap átlépett delelőjén, s mostanra jócskán a délutánban jár. Ha jól halad, estére eléri a tornyot, ahol aztán éjjel pihenhet, hogy másnap újult erővel nézhessen szembe az igék megismerésével.
A mocsár lassan újra átadja a helyét az erdőnek, jelezve, hogy csaknem átért. A fák között megbúvó tornyot ugyan még nem látja, de tudja, merre keresse, s bár Erdőmélyére nem mehet most el, az Erdő Szívének igéi kárpótolják majd.*


853. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-06-02 13:04:45
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 304
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

*Gyalog indul útnak. Csuklyás utazóköpenyben, nagy tarisznyával. Ha alkalma nyílik rá, felkéretőzik egy-egy szekérre, hogy gyorsabban tudjon haladni. Persze nem mindenki veszi fel a rongyos utazót merő szívjóságból, de azért akadnak, akikből nem kopott még ki az emberség. A lovasok elől inkább félrehúzódik, elrejtőzik, ha teheti. Még mindig bizalmatlan az idegenekkel, s eme tulajdonságának létjogára az élet eddig nemigen cáfolt rá.
Keveset alszik és csak akkor áll meg, amikor muszáj. Az időjárás nem túl kegyes vele. Néhol bokáig süllyed a sárban, néhol megáradt patakok kényszerítik kerülőre. A hidegről és a szinte folyamatos esőről nem is beszélve.*


852. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-05-31 23:05:19
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 624
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

*Fogalma sincs, hogy mikor járt itt utoljára, nem is érdekli. Csak a cél érdekli, ami határozottan a Mágustorony, nem más. Próbálja a leginkább útnak nevezhető valamit követni, már amennyire sikerül pont az Ingoványos vidéken. Inkább a lába viszi előre, mint az elméje, most a gondolatai teljesen más körül forognak, és ez egy ideig aligha fog múlni.
Párszor megáll, pihen, eszik egy keveset - mindig csak pár falatot - majd megy tovább. Valószínűleg nem kellett volna ilyen fizikai állapotban hosszú útra bocsátkoznia, ám nem bírta tovább. Hajtja belül valami, valami amit még saját maga sem ért igazán. Talán úgy hívják, hogy remény.*


851. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-05-26 21:29:26
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 230
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Legutóbb tán akkor járt erre, mikor a lihanechi úton érkezett. Reménnyel telve, nagy tervekkel és még nagyobb szívvel. Mintha csak egy álom lenne ez az emlék, arra viszont emlékszik, mennyire el volt veszve ebben az új, zord világban. Most még is úgy viszik lábai előre, mint akit egy titkos erő hajt a helyes út irányába.*
~A helyes út.~
*Ki tudná ezt eldönteni? Ha nem áll rendelkezésére más, csak a gyógyítás művészete, hát aligha változtathatja meg a világ sorsát. De ha eszközöket kap, ha a cél szentesítheti az eszközt és a béklyók lehullanak...
Halkan felkuncog, miközben feltekint a napra. Még delelőre sem járhat az idő, miközben ő úgy kerülgeti a pocsolyákat az úton, mintha ugyan tudná, merre tart. De, pontosan tudja, hogy merre tart. Arra, amerre tartania kell. Most, hogy ott hagyott csapot-papot, kicsit bánja, hogy nem készült fel jobban az útra. De olyan hirtelen jött a gondolat... Még is oly igaz és egyértelmű, hogy ez a helyes út. Csak az nem lép rá, ki gyáva hozzá, hogy megtegye.* ~Na és az a fa...~ *Szorul ökölbe keze. Maga sem tudja, miért érez ily dühöt magában, de hogy jogos-e, afelől nincs kétsége. *


850. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-05-25 19:27:20
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 356
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Vissza a városba//

*~Messze, ó messze Messze visz az út~ azon kapja magát, hogy először csak magában, majd már dudorászva énekel. Napok teltek el, amióta elindult. Jó volt otthon újra, de egy idő után persze megint kevés lett neki az apró elf falu a maga lassú mederben folyó, mindennapi történéseivel. Az öreg füvészmester persze nagyon örült neki. Ahogy mindig. ~Ki tudja, hány nap adatik még meg neki?~ gondolja Isq. Azért fohászkodik, hogy akkor ott legyen majd. Otthon. Hogy ne arra menjen egyszer haza, hogy Kimmeri nincs többé. Az szörnyű lenne. Nem úgy menne már haza sohasem. Bármennyire is elfogadta és befogadta az elf falu, ahol felnőtt az öreg gyógyító védőszárnyai alatt.
Erdőmélyét szerencsésen maga mögött hagyta. Most igyekszik a dögletes lápvidéken minél hamarabb túl lenni. Gondolkodott rajta, hogy a régi erőd felé vezető ösvényre fordul, de jószerivel ösvény sem volt. Látni lehetett, hogy jó régen tapodták. Így aztán inkább nem akarta látni Vadvédet. Ha egyáltalán látott volna valamit. ~Jobb így.~ gondolja. Ha él is ott még bárki, nem akarna ott maradni. Már nem.~ Ha meg nem: ki tudja. Lehet hogy csak iszalaggal benőtt falak maradtak.~
A bűz továbbra is undorítóan belengi a vidéket.
A tavasz próbál úrrá lenni a dögletes kipárolgásokon, élénk, harsány zöld levelekkel belepve és elleplezve mindenfelé a láp rothadásszagú vízfelületeit. Kőtörőfű, kosbor, mocsári gólyahír bújik elő mindenfelé. A gyapjúsás és a nád mindenhonnan előtörő kis zöld lándzsái, mint egy földből előbúvó, egyre növekvő hadsereg, úgy veszik fel ártatlan nemtudással a harcot a mocsárvidék mélyen nyomasztó hangulatával. Nem sok sikerrel.
Az ingovány gonosz csendje elural mindent.
Isq tudja, hogy csak néhány lépés le a délnek vezető útról, és talán örökre elsüllyed az alattomos, néhol hirtelen és váratlan mélyülő iszaptengerben, bármennyire is járhatónak látszik az út a zsombékok között.
De lassan véget ér a lápvidék uralma.
A táj egyre lankásabb lesz, kisebb dombok kezdik megtörni az egyhangúságot, a nádat magasba törő, zöld fű váltja fel. Talpal, kitartóan.
Nemsokára eléri a várost. A piacra igyekszik.*


849. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-05-09 20:12:27
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 543
OOC üzenetek: 241

Játékstílus: Vakmerő

//Magányosok útja//

*Lassan felegyenesedik, majd elgémberedett tagjait kissé átmasszírozza. Mereven bólint egyet, majd hatalmasat sóhajt. Hosszú időt töltött a toronyban, mégsem jutott semmire, mely közelebb hozná az igazsághoz. Mire is számított? Csak ő van és a magányosok útja. Talán felcsillant egy reménysugár most, hogy Lyzendráék megérkeztek. ~ Han... ~ Jut eszébe a lány is, majd mélán elmosolyodik, s egy percet sem vár, a tornyot elhagyva az ingoványba veti magát. Hasonló sebességgel halad, mint, ahogyan ide érkezett, tán gyorsabban, kissé szökellve, akár egy megriasztott őz. Zsombékot kerül, mérgező kipárolgást ugrik át, sem száján, sem orrán át nem vesz levegőt közben. Sietős az útja, bár nem tudja mennyi időt töltött a torony hófehér falai között, abban bizonyos, hogy Lyzék már elértek a táborig. Így léteit szaporázva siet, hogy talán az első reggeli alkalmával már ő is ott lehessen, s megépíthessék Han lombházát. Meg azét, aki még segítségre szorul. Lelkileg most tisztának érzi magát, könnyűnek és üresnek. Arcára ugyan olykor visszatér a hidegség, s a semleges, szúrós tekintet, de csak rövid ideig, aztán hamar ellágyul. Csak az erőltetett futás csal rá néha ráncokat. De még ezek a ráncok is boldogak, mikor végre meglátja az utat, s azon túl a végeláthatatlan rengeteg határát, mely mellett a folyó kígyózik.*


848. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-05-04 21:35:03
 ÚJ
>Ahseelaxa Scyranna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Xonar bandukolva előreiramodik. Az erdő nyugodt és hallatlanul békés. Hosszas séta után, a saját csapásukat követve, elérik az ösvényt. Asheela megsimítva a fűzfa törzsét lép rá az ösvényre. A farkasa már jóval előrébb jár, de a posványos szagot Scyra is hamarabb megérzi, mint ahogy megpillantja az ingoványt. Xonar megtorpan a mocsár szélén, és egy helyben tipegve néz Asheelára.*
- Mi van kislány? Erre jöttünk és erre vezet az út. A természet lágy öle. – *Kuncogva belegázol a kulimászba, csizmája vádli középig merül, a szürke ordas árnyékként a sarkában maradva követi. A szélben hullámzik a sás és számtalan lápi növény borítja a vizenyős tájat. Többet fel is ismer közülük; vízi rysha, talpas whula, pengevirág és még egy jó néhányat.*
~ Remélem, nem futunk össze egy trollal vagy egy lápi banyával. ~
*A posványban slattyogva a Hold karavánpihenő romjaira pillant, szótlanul kikászálódnak a lápból. Xonar megrázza bundáját. Scyra összecsapva sarkait leveri csizmáiról a sarat, majd sétálnak tovább az úton a Levegő városába.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 848-867