Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínHoldudvarNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 77 (1521. - 1540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-18 19:48:16
 ÚJ
>Anor Adal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

*A Holdudvarra lépve Anor nem csodálkozik a növényeken és a környezeten. Az utóbbi időt a természetben töltötte és a Holdudvar sem idegen hely számára. Valami azonban mégis sokkal jobban megragadja a fantáziáját. Hirtelen kedve támad meditálni. Tudja, hogy ezt a legjobban és a legnyugodtabb környezetben az erdő szélén található tisztáson teheti meg. Éppen ezért úgy dönt, hogy a város felfedezést későbbre halasztja és inkább koncentrál most magára és szellemi energiáira. Ezért sietős léptekkel halad tovább az erdő felé.*

1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-17 14:01:41
 ÚJ
>Erian Thinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Legenda születése //

* Igaz, némi nehézségbe kerül, de végül csak kikeveredik a fogadóból, s még jó pár perc szerencsétlenkedés után lovával együtt hagyja el a holdudvarnak nevezett helyet. *
~ Egészen festői, még így nappal is. ~
* Bámészkodik, majd figyelme némiképp feszültebb lesz, hisz lassan beér az erdőbe. A fák lombkoronája helyenként mély árnyékokat vet, ideális helyeket teremtve akár egy kis pihenéshez, akár egy rajtaütéshez. *
- Esetleg egy kóbor légyotthoz. -
* Vigyorodik el kajánul, ahogy egyre jobban elhagyja a holdudvart. *

A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.17 14:11:29, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés.

1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-16 14:50:41
 ÚJ
>Namoraw Asherine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Merengőn figyeli Draton távolodó hátát, ami a fák rengetegében készül teljesen egybeolvadni a sötétséggel. Fehéren világító haja azonban még így is elárulja helyzetét. Szeretne utána szaladni, de Draton szavai, mintha megkötöznék lábait. Moccanni se bír. ~Nem akarom, hogy elmenjen! Még nem kaptam választ a kérdésemre. Talán ha megszólítom, akkor megáll?~ Ötletét végrehajtani viszont már nehezebben tudja, mivel egy szó sem képes elhagyni ajkait. Tehetetlenül és némán figyeli az egyre gyengülő ezüst fényfoltot, mígnem teljesen elnyeli őt a sötétség. ~Érdekes egy alak. Először azt hittem, fel fog falni a haragjával.~ Eszébe jutnak durva és megfejthetetlen szavai és kedves, jó szándékú gesztusai, mikor a bekötött lábára esik pillantása. Megadóan sóhajt egyet. ~De igazából ő egy kedves személy. Biztosan ő is sok mindenen mehetett keresztül, hogy ilyen durva lett a személyisége.~ Arca a szomorúság érzését kelti, de lelke mélyén örül, mivel ő volt az első, aki nem ragadtatta el magát Asher angyali arcocskája láttán. Viszont szomorú is, mert elszalasztotta az alkalmat, hogy utána menjen. ~Többet akartam tudni egy ilyen furcsa gondolkodású alakról.~ Duzzogva fordít hátat az erdőnek, akit szívesebben hibáztatna Draton eltűnéséért maga helyett. ~Ez is csak azért történt, mert nem voltam elég erős ahhoz, hogy utána menjek és megállítsam.~ Arca duzzogó vonásai megadóan ernyednek el, és állnak vissza szokásos helyzetükbe. ~Bár lehet, hogy meg sem állt volna. Még akkor sem, ha én kértem volna meg őt rá, hiszen ő már csak Draton, egy furcsa gondolkodású és bizarr megjelenésű sötételf.~ Félig-meddig elégedett lépet vág. ~Biztos vagyok benne, hogy még össze futnak útjaink a jövőben, Draton.~ Teljes lelki és testi békével indul meg a kikövezett ösvényen a fogadó felé. Mosolya megjelenik az egyre hangosodó nevetés és lárma hatására. Megáll az ajtó előtt, ami vagy létszer akkora, mint ő. A hatalmas, vörös fénykorong a lilás ragyogással együtt már egy ideje eltűnt az éjszakában, így a Holdudvar ezüstös fénye már csak az ablakokból és az ajtó kisebb réseiből kiszűrődő fénnyel tud keveredni. Ez a boldog fény melegíti most az udvar ezüstös árnyait és Asher arcát. Lassan és bátortalanul fordítja el a számára alig elérhető kilincset, majd belép ez eléje táruló, virágzó élet világának báltermébe.*

1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-10 14:39:41
 ÚJ
>Selaris Erinde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Ahogy az apró ajtón át kilép a holdfénybe, azonnal látja, hogy milyen csodálatos helyre ért. Az egész udvar a hold fényében fürdik, mely ezüst színbe öltözteti a tájat. A fák ágai közt is fehér fény szűrődik át, bevilágítva az ifjú mágus útját. Egy pillantást vet csak a márványsírra, melyen a csillanó holdfény különös játékaként egy emberi arcot vél felfedezni. ~ Ez hát a híres sír, amiről annyit beszélnek ~ Gondolja, miközben folytatja útját a kerten át. A fából készült kapu, mint mindig, most is nyitva áll. Ezen keresztül lép ki Selaris a sötét éjszakai erdőbe.*

1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-09 19:34:25
 ÚJ
>Belormy Draton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Namoraw Asherine//

*A kérdés megtöri Draton már-már üvegessé váló tekintetét. Pislog párat, majd a kislányra néz, aki mosolyogva áll előtte. A kérdés, ami az imént hangzott el, egyre durvábban gyötri célpontját. ~Lángok. Tűz.~ Szemét újból a talaj felé fordítja. Teste megremeg. ~Mit akar ezzel? Hát nem kaptam még eleget? Ez egy kölyök! Nem tudhatja mi az igazi szenvedés. Ha volna esze, nem állna le társalogni egy ilyen szörnyeteggel. ~ Ekkor felfele fordítja fejét. Komor tekintetével nézi a gyermek kíváncsi szemeit, amik őt pásztázzák. ~Ezt jobb nem firtatni. Fejezzük ezt be.~ Térdére támaszkodik, majd feláll.*
- Lángok? Milyen lángok? Nem bízok az emberekben. Nyomasztó közöttük lenni.
*Torka ismét összeszorul. Nagy nehezen bár, de sikerül újból megszólalnia. Hangja ismét reszelőssé válik.*
- Tönkretették a családom. A házam felgyújtották. Kioltották a húgom életét, majd a könyörületemet zúzták össze.
*Száján ekkor széles vigyor húzódik. Fogait összeszorítja, majd kitörni készülő nevetését igyekszik magába fojtani. Szemei sötétségbe borulnak. ~Ha akkor nem nyírom ki őket, ha akkor nem hibáztam volna, nem lennék most ebben a helyzetben. Nem kellene újra szembesülnöm azzal, hogy miként lettem szörnyé.~ Tekintetét a kislányra emeli. Ekkor egy kellemetlen érzés járja át és hátratorpan. Szemei újból megvilágosodnak. ~Nem szabad durván hozzáállnom. Nem tudhatta, hogy mit kérdez.~ Ekkor ennek az ellentéte is megfogalmazódik benne. ~De attól még miért érdeklődik egy olyan alak múltja felől, akit csak most ismert meg? Ő kereste ezzel a bajt.~ Ahogy ezek átvillannak agyán, mély levegőt vesz és egy nagy sóhaj kíséretében kifújja azt.*
- Ezért mondom kölyök, óvatosan válogasd meg azokat, akikben megbízol.
*Közelebb lép a kislányhoz, két kezét saját térdére támasztva közelebb hajol hozzá. Majd kissé szemtelen hangnemben folytatja.*
- Mert a végén ráfázol.
* Ismét kiegyenesedik, majd megindul. A Holdudvar hátsó bejárata, az Artheniori erdőbe vezető út felé veszi az irányt, hátrahagyva a gyermeket. ~Mit is mondott, hogy hívják?~ Hirtelen megáll. Megfordul, majd egy halvány mosolyt küld a lány felé.*
- A nevem Draton. Örültem a találkozásnak. Viszont nekem most mennem kell.
*Hátat fordít a kis szerzetnek, de még utoljára visszaint egyet jobbjával.*
- Aztán el ne ess többet és keress fel egy orvost! Ég veled, Asher!
*Újból az erdő rengetegébe indul, ahogy magában mosolyog.*

1535. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-08 15:51:38
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

*Este van már, sötét hálót font az éj a nap elé, s csillagokkal és holddal díszíti éjszín vásznát. A Holdudvarban most csak egy alak lépdel, fekete köpenybe burkolózott alak. A könnyű anyag sarkát meglebbenti a szél, így a finom bőrön is végigfut az éjszakai, hűvös levegő. A márványpadok motívumait veszi alaposabban szemügyre Ymra. Talán elfeledett legendákat véstek régi jelnyelvvel a kőbe vagy egyszerű díszek? Egy apró cédula ringatózik a szél hullámain, s a lány utánakap, megpihen a markában.*
~ Nem látsz, mégis ismersz...~
*Ennyi áll a kis lapon. Körbepillant a holdfényben fürdő kis udvaron.*
- Apa?!
*Leheli alig hallhatóan a szavakat a semmibe. Mint a szél, úgy szállnak tova, de nem nyomtalanul. A kis pavilonra vetül a holdsugár, s egy pillanatra az az oly régen látott arcot látja, melyet az idő sem tud elmosni emlékezetében...*

A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.10 14:45:30, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; helyesírás.

1534. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-06 22:14:05
 ÚJ
>Namoraw Asherine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Belormy Draton//

*Lenéz a piros foltos kendőre, majd tekintetét a fiú arcára emeli. ~Az előbb mintha elmosolyodott volna és nem olyan ijesztő módon, mint az előbb. És utána meg ráncolta a homlokát. Vajon nem tudja eldönteni, hogy mosolyogjon vagy komoly maradjon? Milyen furcsa egy alak!~ Elmosolyodik. ~Szóval rajtam kívül is vannak még furcsa emberek a világon.~ Mosolya egyre csak szélesedik. ~Talán nem is olyan félelmetes, mint amilyennek elsőre látszott.~ Örül a társaságnak, még akkor is, ha csak a sebe miatt társalognak vele. Sőt, szinte már hálás a sebesüléséért, mivel egy ilyen érdekes alakba sikerült belebotlania a segítségével. ~Még mindig komor az arca. Ráadásul úgy néz ki, mintha elkezdett volna megkövülni.~ Halkan kuncogni kezd magában ~Ha így folytatja, akkor lassan már a kert új szobrává is válhat.~ Lehajtja fejét, hogy a fiú nehogy meglássa, amint magába folytja az erősödő nevetés ingerét, de mosolyát nem tudja eltüntetni bár nem mintha ezt annyira bánná. ~Szeretném, ha inkább mosolyogna, bár az sem baj, ha nem, mivel így csak még viccesebb.~ Tüstént szívébe mar a bűntudat, hogy ő majd kipukkad a nevetéstől egy társa komor arca láttán. ~Lehet, hogy nem véletlenül ül itt kint egymagában. Vajon mi történhetett vele? Biztosan valami rossz dolog. Talán köze van a történteknek a lángokhoz, amit említett? Azért lehet ilyen szomorú.~ Az ifjúra nézve többé már nem, egy rémisztő, hanem egy magányos és szomorú férfit lát. Ösztönösen a segítségére akar sietni. ~Akkor is megpróbálok mosolyt varázsolni arcára. Talán ha megtréfálom vagy inkább játszhatnék vele valamit. ~Félénken rideg arcára pillant szempillái alól, ami a mozdulatlanság ígéretét erőteljes hullámokkal sugározza magából. Erre egy kicsit elbizonytalanodik elhatározásában a kudarc félelme miatt. ~ De hogyan csináljam? Vajon hányan és hányszor próbálták már megnevettetni sikerrel?~ Egy-két ötlet megfogalmazódik fejében, de szinte azonnal kerülnek is vissza az ötletek tengerébe kidolgozatlanságuk miatt. Mivel nem tud választani a sok ötlet közül, így inkább csalódottan letesz szándékáról.*
-Elestem. *Válaszát a lehető legtermészetesebb hangon adja meg, mintha az elbotlás és a sebesülés neki csak egyszerű mindennapos dolog lenne.*
-Köszönöm, hogy elláttad a sebemet. *Felkel a földről, bíztatóan az ismeretlenre vigyorog, majd ugrik párat a kezelés sikerességének bizonyítására. Letörli a fenekéről a rajta maradt aljnövényzetet. Hirtelen észbe kap, hogy még nem mutatkozott be, így meggondolatlanul a még mindig piszkos kezecskéjét nyújtja az idegennek.*
-A nevem Namoraw Asherine, de hívhatsz Asher-nek is. *Észreveszi szennyes kezeit, így amilyen gyorsan nyújtotta, olyan gyorsan húzza is vissza őket pironkodva egy törlésre. Fél még egyszer jobbot nyújtani neki, hátha megsértette előző könnyelműségével, így a háta mögé rejti a még mindig saras bűnösöket. A zavarodottsága miatt kíváncsisága könnyedén utat talál magának az illem betonoszlopai között. Mire észreveszi kíváncsi kérdései, már szaladnak is ki a száján.*
-Miért vagy itt kint egyedül? Talán köze van a lángokhoz, amit említettél?

1533. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-02 22:30:46
 ÚJ
>Belormy Draton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Namoraw Asherine//

*Ahogy a gyermekre néz, emlékei egyre kellemetlenebbül szorongatják őt. A két kis szempár ezúttal Dratonéba mered. ~Van benne valami misztikus. Egy kezdő mágus lenne?~ Ahogy ezen elmélkedik, hirtelen egy kis kéz nyúl felé. Draton meglepetten figyeli a csöpp kezecske útját, de annak tulajdonosa megálljt parancsol neki. ~Balra fele nyúlt. Esetleg a szemem miatt néz így rám?~ Akarata ellenére, egy apró mosolyt küld a kislány felé. ~Egy gyerek kíváncsiságát semmi sem fékezheti meg.~ Felemeli hát kezét, majd a bal szemét félig takaró tincséért nyúl. Félresöpri, majd hosszú, hegyes fülei mögé tűri. Kinyitja szemeit és újonnan a lányra néz. Arckifejezése ekkor komolyra válik.*
- Ez lesz, ha farkasszemet nézel a lángokkal, kölyök.
*Kezeit ezúttal a zsebébe csúsztatja. Egy kis kendőt húz elő, amit általában a kardja fényezésére használ. Nem nagyon van rá szüksége. Mivel általában a fokosával harcol, így a kendő viszonylag tiszta. Előveszi a kulacsát is, majd azzal benedvesíti a kis kendőt.*
- Ne ijedj meg, de lehet, hogy ez egy kicsit csípni fog.
*Lassan a kislány vérző sebe felé tereli a vizes kendő útját. Óvatosan körbetekeri a térde körül, majd mikor többször körbecsavarja, egy nagy csomót köt rá. Ekkor hirtelen összeszorul a szíve. ~Nem először látom el egy ilyen kölyök sebeit.~ Amint végez a csomóval, hirtelen elkapja kezeit. Nem tagadhatja, kíváncsi e lányka kalandjára. ~Ez a gyerek mégis min mehetett keresztül, hogy ilyen csúnya seb tátong a térdén?~ A nedves kendő mohón szívja fel a kifolyni készülő vért. ~Ezzel kibírja egy darabig, amíg egy orvoshoz nem ér. Remélhetőleg.~ Draton alkarját a térdére támasztja, ahogy még mindig a sérült mellett guggol. Észreveszi, hogy a kislány már nem pityereg. Újra mosoly jelenik meg arcán. Mikor ezt észreveszi, újra komor tekintete erőltet arcára, majd összeráncolja szemöldökét. ~Akkor is furcsa, hogy egy ilyen kis csöppség ilyenkor járja az erdőt egyedül.~ Egyre jobban furdalja az oldalát a kíváncsiság, majd megadja magát a gondolatainak.*
- Hé, mégis hogyan szerezted ezt a sebet?



1532. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-02 11:23:32
 ÚJ
>Namoraw Asherine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Belormy Draton//

*A hideg fűben ücsörögve enged utat bánatának. A meleg könnyek kihűlve pottyannak ölébe, miután végiggurultak kerek arcán. A fogadó figyelése közben észrevesz a szeme sarkából egy fehér hajú idegent az egyik fa alatt. ~Ő miért nincsen a fogadóban? Pedig odabent biztosan jó a hangulat.~ Összeszorul kicsi szíve, és sűrűbbé válik a könnyzuhatag, mely még mindig ruháját mosdatja. Az önsajnálat közepette észrevesz maga mellett két lábat, melyeknek a tulajdonosa már őt figyeli mogorva tekintettel. Feltesznek neki két kérdést, de a mogorva és ijesztő hangnemtől Asher nem mer válaszolni neki. ~Ő meg mikor jött ide? Egy fiatalnak nem kéne inkább bent mulatnia? Bár most hogy jobban megnézem nem tűnik túl boldognak. Lehet, hogy ezért hagyta ott a fogadót?~ Mialatt számba veszi a lehetőségeket, a srác leguggol mellé és most már egy fokkal barátságosabb hangnemben teszi fel kérdését. ~Most barátságosabb, mint az előbb volt. De vajon miért?~ Alaposabban tanulmányozni kezdi az őt néző arcvonásait. ~Megviseltnek és fáradtnak néz ki. És van még benne valami szokatlan. A hideg akaratlanul is kiráz, ha ránézek.~ Észreveszi, hogy az egyik szeme fehér, akár a hó. ~Miért ilyen a szeme? Vajon mi miatt ilyen az arca? Szeretném tudni.~ Miközben gondolatai az idegen arcának témakörén jártak, észleli, hogy akaratlanul is a megvizsgálandó tárgy felé nyújtja mancsát. ~Ez illetlenség!~ Visszakapja őt és másik kezét rátapasztja, hogy ezzel megakadályozza az öntudattal megindult kéz további reakcióját. ~Nem foghatom meg csak úgy valakinek az arcát. Remélem nem sértettem meg ezzel.~ Észreveszi, hogy már nem nedvesednek szemei, de a már kifolyt ragacsos folyadék kellemetlenül tapad arcára. Gúzsba kötött kezeit feloldja, hogy letörölje vele arcát, majd válaszképpen biccent egyet a fejével, hogy elfogadja a segítséget.*

A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.02 11:26:17, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

1531. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-01 22:45:49
 ÚJ
>Belormy Draton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Namoraw Asherine//

*Kiviharzik az ajtón, maga mögött hagyva a fogadó hangzavarát. ~Nem szeretem a tömeget. Olyan nyomasztó.~ Morgolódik magában Draton, miközben fáradtan leül az egyik padra. A hold tündökölve világít Marcus Marra sírjára, kinek az arca mosolyogva felel a hold fényének simogatására. ~Ő legalább boldog, még az után is, hogy meghalt.~ Ahogy így gondolkodik magában, előveszi a harci fokosát, majd élezni kezdi. Sötétség borul arcára miközben egy követ hosszan húzz végig a penge élén újra, és újra. A hold fénye állandóan megcsillan a hátán pihenő kardon, miközben a válla mozgását követve, hátát előre-hátra ingatja. Hirtelen feláll és fokosát a holdfénybe emelve elégetett hangot hallat.*
- Tökéletes.
*Eszelős vigyort villant a baltára, majd visszacsatolja a combján lógó bőrszíjra. Hanyatt veti magát és ledől a fűbe. Lehunyja szemét ahogy a szél susogását hallgatja. Ekkor az erdő felől apró szisszenések zaja üti meg a fülét.*
- Áu!
*Hirtelen kinyitja a szemeit. ~Ki az aki ilyenkor járkál az erdőben? Már szürkül.~ Ekkor egy szőke hajú kislányt lát a kerítés tövében ülni az út mentén. Draton ekkor lassan feltápászkodik és megszokásból egy fa árnyékába húzódik. Nem vár sokat nyújtó védelmet, hisz egy ilyen magas ember, a hold fényétől fehéren világító hajjal nem nagyon tud elrejtőzni. ~Ez csak egy gyerek. Miért kéne elrejtőznöm?~ Így hát még is előlép. Odasétál hozzá, miközben éles tekintetét villogtatja a gyermek felé.*
- Mit csinálsz te itt ilyenkor? Hol vannak a szüleid?
*Kérdezi gúnyosan, sötétbe borult szemekkel. Kicsit haragszik rá, amiért felverte álmából. ~Még nagyon fiatal. Mi dolga lehet erre, főleg a napnak ezen szakaszában, amikor a fogadó ittas emberekkel van tele?~ Lenéz a kislányra, amikor észreveszi, hogy annak könnyek patakja nedvesíti arcát. Gondosan végignézi a kislányt. Az arcvonásai, amiket a hold fénye világít meg tiszta emlékeket idéz Draton szívében. ~Az arca, olyan akár a húgomé volt.~ Lesüti szemét és ezúttal a kislány térdén akad meg a szeme. Észreveszi, hogy vér folyik, egy a térdén lévő, hatalmas sebből. ~Megsérült?~ Nincs meglepve, hisz mi más miatt sírna egy gyerek? Akárhogy is, a gyermek emlékezteti őt már rég elhunyt kishúgára. Leguggol mellé majd reszelős hangon megszólal.*
- Segíthetek valamiben?

A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.01 22:48:02, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

1530. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-01 21:25:17
 ÚJ
>Namoraw Asherine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Egyre közelebb kerül a már korábban észlelt kékes fényfolthoz, ami mostanra már tízszeresére nőtt és erőteljesebbé vált. Térdét még mindig fájlalja, de addig nem tud vele mit kezdeni, amíg be nem ér a városba. Lassan lépdel a tisztáson, majd váratlanul ér ki a sűrű fák rejtekéből. Mintha egy függöny mögül lépne elő, így elé tárul a lélegzetelállító látvány. A nap már lemenőben van, így a hold erősebb fénye keveredik a nap gyengébb erejű, vöröses fényével. ~Milyen szép!~ Tátja el a száját, majd önkéntelenül is mosolyra húzza. ~Lila. Ilyet még nem láttam korábban.~ Szemében lángol a kíváncsiság és a tudásszomj. ~Vajon mi okozhatja ezt a hatást?~ Percekig bámulja a furcsa eget és komoly, izgalmakat váró arccal mereng a jelenség okán, mint egy igazi tudós. Eszébe jutnak a mesék, amiket a kereskedőktől hallott még régebben, és az ok, amiért elhagyta otthonát. Egy pillanatra megszeppen. Eszébe jutnak otthoni emlékei, mire égető fájdalmat észlel mellkasában. Mint amikor egy kukac folytatni kezdi már megkezdett almáját egy kiadós alvás után. Ruháját markolássza szíve helyén. ~Nem!~ Visszatartja az emlékek hömpölygő és véget nem érő áradatát, amik a szívét egyre jobban elemészteni kívánják. ~Ez a jelenség bizonyítja, hogy nem csak a mesékben léteznek csodák. Ezek a valóságban is léteznek, és én most megkaptam reményeim egy apró zálogát, hogy ne adjam fel. Ezért most nem ragadhatok le a múltban.~ Összeszedi gondolatait, majd ismét álomba kényszeríti a múlt fájdalmán táplálkozó emlékek molylepkéit. Mosolygós maszkja a megszokott helyére kelül, mit sem törődve a tátongó űrről lelkének bölcsőjében. Átvág a derekáig érő füves ösvényen, megközelítve a fogadó fehér kapuját. A távolság csökkenésével párhuzamosan nő a fogadó barátságos nyüzsgésének a hangja. Meleg, hívogató fény szűrődik ki a az ablakokból és az ajtó réseiből. Őszinte, angyali mosoly töri fel maszkját, amit a barátságos társaságot igénylő, szívből jövő vágya keltett fel álmából. Gyorsított aprócska léptein, hogy minél előbb a meleg szobában tudhassa magát.*
-Áu!
*Megtorpan a kert közepén és lábára néz. ~Már megint a lábam. Vagy inkább még mindig a lábam.~ Óvatosan megtapogatja a seb helyét, ami mostanra már túlnőtte régi alakját.*
-Hssz!
~Most jobban fáj mint eddig, talán mert nem lett rendesen lekezelve. És a vérzés sem állt el teljesen, mert mozogtam. De hát nem állhattam meg egy helyben, mert akkor sosem érek el ideáig.~
*Leül a kikövezett kerti ösvény szélére és gondolataiba mélyed. ~Nem mehetek be a fogadóba ilyen bizarr kinézettel. Még a végén megzavarom a vigadók hangulatát.~ Szemébe könnycseppek gyűlnek a tehetetlenség és a közösségtől való kényszerű elszigeteltség érzésétől. Eközben végig a fogadó izzó, hívogató fényét figyeli vágyakozó, bánatos tekintettel, már csak a hold egyedüli társaságában.*

A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.01 21:52:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

1529. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-05-01 10:07:47
 ÚJ
>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Khyr//

*Komolyan izgul, de ez nem olyan izgalom, mint amikor a prédára vadászik, vagy éppen menekülni kell. Ez az igazi jóleső izgalom, a másért szorítás izgalma, ami ugyan egy leheletnyivel kevesebb, mintha saját magunkért szorítanánk. Ettől függetlenül kicsit végre máshogy érzi magát, nagy lelkesedéssel masszírozza a vörös tolvajlányt. Persze a szemei többször megvillannak, hiszen a nagy forgatagot sok Khyrhez hasonló kihasználja abban a reményben, hogy itt a nagy lehetőség a meggazdagodásra.*
- Nembaj, a lényeg, hogy jó voltál. *Villantja meg ritkán használt mosolyát, és a lány nyakát is masszírozni kezdi nagyon finoman. Tudja, hogy ez az egyik legjobb, amit az emberrel tehetnek és még nem az ágyban végződik. Végül minden jó véget ér, abbahagyja a kényeztetést, és a lány mellé heveredik, nekidőlve valami keménynek, az egyik lábát felhúzva. Elgondolkodva üldögél, mígnem feltűnik az eredményhirdető nő. Erre már felemeli a tekintetét a jobb kezén összeérinti a hüvelyk és kisujját, Pirtianesben ez a "sok szerencsét" utcai jele.*
- Ugorjon csak, úgyis te nyersz. *Recsegi kissé zavartan, mert gőze sincs, hogy mi az a majom, vannak még hiányos foltok a tudásában. El is határozza, hogy később felvilágosítást kér majd, viszont az eredményhirdetés máris kezdetét veszi.
Nagyon sok arany talál gazdára, és Khryr nevét még csak meg sem említik, a jelentkezők pedig fogynak.
Már csak ketten maradnak, amikor megfogja a lány kezét és kissé megszorítja azt.*
- Úgyis te nyersz, minek izgulni? *A cselekedetei természetesen mást mondanak, és a második nem a vörös lány lesz. Széles mosoly, és Khyr fenekére üt, hogy induljon el, mert ő fog jönni. Hanyagul megtapsolja azért a másodikat - a többit valamiért kihagyta -, és várja a lényeget az első díjat. Megfordul egy röpke pillanatra a fejében, hogy esetleg diszkvalifikálták a tolvajlányt, de megnyugszik gyorsan, hiszen nincs más versenyző már, az első díjat pedig ki kell osztani.
Amikor a színpadra szólítják, a szájába veszi két ujját, és fütyülni kezd, a tömeg pedig éljenezni, hamarosan a füttyülés mellett csatlakozik ő is a tapsviharhoz és a kiáltozáshoz. Khyr pedig nagyon stílusosan köszöni meg az ajándékot, majd elindul lefelé. Kicsit sajnálja a lányt, hogy a medált nem sokat fogja használni, hiszen ismertetőjel lehet, széles közönség előtt nyerte meg. Így, csak ha éppen nem tilosban jár hordhatja majd, vagy nagyon elrejtve, akkor viszont már nem annyira büszke az ember rá, ha nem tudja mutogatni.
hamarosan megérkezik Khyr és majdhogynem a nyakába ugrik. Ő is átöleli a lányt jó szorosan, és bólogat is a felvetésre, most már j ötletnek tartja.*
- De még hogy! Maradni fog valami? *Nevet fel recsegve, majd int a fejével a Pegazus felé. Méltó hely az ünneplésre a város leghíresebb fogadója, sőt ha Khyr kiteszi a nyakláncát még támogatókra is szert fog tenni, meg esetleg egy kis kedvezményes italra, ki tudja?*

1528. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-28 18:22:05
 ÚJ
>Sach Eire avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Ilug//

*Az időt, ami az eredményhirdetésig vánszorogva telik, Iluggal tölti, na és persze madarával. Beszélgetésüket a már régen várt hirdetés szakítja meg.
Sach fellép a színpadra, miközben az izgalom majdnem eszét veszi.* ~Ilyen típus vagyok.~
*Feszengve várja ki a végét.
Már rögtön az első névnél megkönnyebbül, mert az azt jelenti, hogy nem ő az utolsó. Mikor kiderül, hogy a harmadik helynél is magasabbat fog kapni, öröm tölti el.* ~Már megérte nevezni. Az boldogságot csak úgy szívom magamba.~ *Egyik izgalom után jön a másik: hatásszünet, majd a várt név is elhangzik, csak az mint kiderül, nem az övé. Akaratán kívül is csalódottság keríti hatalmába, amit akárhogy is próbál leküzdeni, nem távozik.
Miután ő is, és a tűztánc előadója is megkapják igazán bőkezű jutalmukat, odasétál gratulálni a győztesnek.*
- Szép volt, de legfőképp jogos.
*Ezeket a szavakat intézi a lányhoz.*

*Miután már úgy látszik, mindenki indulni készül, Sachnak sikerül még kérnie pár ingyen nyalánkságot. Nem mintha nem lenne rá pénze, inkább csak él a lehetőséggel.
Ilug búcsúzására pedig csak így felel:*
- Sajnálom, hogy menned kell, de remélem, még találkozunk!

//Lorthon Voynich//

*Ahogy egyedül marad, felkeresi a néma férfit. Nem eres sokáig, még ő is a színpad körül van.*
- Jó napot kívánok! Nem szeretnék alkalmatlankodni, gyorsan kifejtem szándékom. Nagyon tetszett az előadása. Veszélyes és látványos.
*Amennyiben a férfi nem óhajt semmit sem közölni, sietős léptekkel elhagyja a Holdudvart. Már amennyire tud sietni, ugyanis a szalmabála és az állvány ismét nem bizonyul könnyű tehernek.*

1527. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-27 18:05:31
 ÚJ
>Motur Laesak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*A Holdudvarra érkezik tarisznyájával, amiben egyik könyve van. Leül az egyik padra, és elkezdi olvasni. A címe: "Villásnyelv, a szavak művészete". Sok mindent értett már meg tartalmából, de még mindig nem érhet el átütő sikert, mert ahányszor megpróbálja átültetni a gyakorlatba a tanultakat mindig kudarcot vall. De próbálkozik.
A könyvben:* " Fontos, hogy az illető, akihez beszélünk, mindent pontosan értsen. Így el lehet kerülni a félreértéseket, de akár az előnyünkre is válhat, a mögöttes tartalmak sikeres beágyazása. Használjuk gyakran a mimika eszközét, a testbeszédet, illetve a hangszín változásait. Az előny ugyanis annál van, aki gondolkodik. "
* A hangszín változásait nehéz lehet egy gnóm mély hangjával érzékeltetni, így nem is próbálkozik vele. Inkább azon gondolkodik, hogy milyen mimikája lehet neki. A kor ugyanis még nem torzította el arcát ráncokkal, legalábbis nem sokkal. Így ez egy kisebb siker az idővel szemben, hiába jár a korral a bölcsesség. Úgy véli, hogy minden előnyére válhat, ami segíthet az üzleti téren aratott sikerei megvalósításához.
Másodszor a testbeszéd. Egy olyan személynek, mint Motur felesleges a testbeszéd bonyolult mivoltán gondolkodni, így el is veti a gondolatot.
Úgy tűnik, most sem jut semmire a könyvből való tapasztalat megszerzésével, és az idő ellene van. Mindig van esély, egy belátható időn belül, de csak akkor, ha él azzal az eséllyel, amit a sors adott neki.*

1526. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-27 14:29:49
 ÚJ
>Lorthon Voynich avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Lorthon az előadása végeztével távolabb egy fa tövében leül a földre és kipiheni a fáradalmait. Ma már eleged dolgozott. Mikor hallja, hogy eredményhirdetés kezdetét veszi akkor közelebb megy. Karba tett kézzel várakozik. Akkor mikor átveszi a jutalmát és érzi a súlyt akkor elmosolyodik. Nem annak örül, hogy most tudja a szállását fizetni hanem, hogy tud piát venni amiből ha eleget iszik akkor élvezheti a jóleső tudattalanságot. Mikor nem vesz részt a külvilág történéseiben és az emlékek sem zargatják már.*

1525. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-27 13:54:39
 ÚJ
>Iluq Gwekhlan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Sach//

*Nézi a fennmaradó előadást. Felvonja fél szemöldökét a vörös lány tűzeskedésén. Hümmög egyet, de nem bűvöli el a dolog, látott már szebbet is. Odafordul az elf lányhoz maga mellett, majd válaszol annak kérdésére.*
-A pengék jobban tetszettek, mint ez. *Mondja váll rándítva, majd hozzáteszi.* A tiéd. A tehetséges íjjászok mindig lenyűgöznek. *Iluq jobban szereti azt a fajta bemutatót nézni, amihez fel ugyan nem ér az ő tudása, de van fogalma róla. A nyilak lövöldözése hasznosabb, mint egy karika dobálgatása.
Véget végül minden bemutató és a vörös nő elmondja, hogy időbe fog telni míg a zsűri eldönti ki, hol végzett. A fennmaradó időben a druida Desna és Sach társaságát élvezi, saját fajtájával mindig jobban el volt, mint emberek között.
Egy óra is eltelik, mire a vörös nő megint felszólal és magához hívja a versenyzőket. Azok fel sorakoznak az emelvényen és megkapják jutalmaikat. Az elf a többi néppel tapsolja meg a produkcióaikat, majd amikor elérkezik az utolsó két díj kiosztása és nem a fiatal elf nyeri meg az első helyezést kicsit elkomorodik.
~Kár.~ Gondolja, majd vállat von és mikor Sach lejön a színpadról gratulál neki.*
-Ügyes voltál, talán ha legközelebb felgyújtsz valamit, első leszel. *Mosolyodik el, majd az égre veti a tekintetét és a sötétedés előjelét véli felfedezni, ami azt jelenti hamarosan le kell lépnie ha nem akarja fedél nélkül tölteni az éjszakát.*
-Nekünk még vándorútra kell kelnünk, ha nem haragszol. *Mosolyog a lányra, majd búcsút int neki.* Még találkozunk.
*Majd elindul, hogy maga mögött tudhassa a Holdudvart.*


1524. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-27 13:38:29
 ÚJ
>Khyr Kreantis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Asira//

*Amint képes elég levegőt kapni a tűz karika táncoltatása után, felegyenesedik és meglepődve tapasztalja, hogy Asira a vállairól kezdi lemasszírozni a terhet. Jól esik neki, ezt ki is fejezi egy kedves morgással, majd nem sokkal később meghallja a vörös mutatványosnő hangját. Míg Vércse masszírozza addig csak félfüllel figyel a hölgyre, de ha végzett vele, akkor már oda is fordul.
A nő csupán közli a szokásos dolgokat, amiket ilyen versenyeken szoktak közölni, hogy végeztek és még kell egy kis idő, hogy értékeljék a dolgokat. Khyr a barátnője felé fordul.*
-Úgy tűnik még itt leszünk egy darabig. *Mosolyodik el, annak ellenére, hogy most nem viccelődött azzal, hogy mindenképp ő lesz a győztes és a valag pénz tulajdonosa. Egy szarkaszárnycsapásnyi aggodalom keríti hatalmába, mivel elég kockázatos egy tolvajnak közszemlére tennie magát, ha nem nyer akkor egyáltalán nem érte meg a dolog. Habár ő maga nem az a ravasz tolvaj, aki szemtől szembe megtévesztő trükkökkel rabolja ki az embereket, ő sokkal inkább szereti, ha nem is látják őt, miközben elveszi mindenüket. Amolyan betörő és az árnyak közt járók nem szeretik a feltünést, de mivel eddig senki sem látta, szinte senki sem ismeri, hamar elfelejtik majd, pláne, hogy a ruhája és a haja sem ilyen szokott lenni, mint ma.
A következő időben, amíg várnak, hogy a kihirdető mutatós hölgyemény újra fel tűnjön, Khyr cuccaival együtt leheveredik egy fa alá, ahol szívesen várja Asirát is. Nem nagyon szeretne most semmit sem csinálni, csak pihenni egy ilyen megpróbáltatás után. Volt már az egy ideje, hogy nap, mint nap a cirkusszal lógott és gyakorolt.
A pihengetésnek a vörös nő vet véget, végre eljött az ideje, hogy visszatérjen a színpadra és kiderüljön megérte e egyáltalán ez a kis játék.*
-Na, nézd csak, most ugrik a majom a vízbe. *Mosolyog a szőke lányra, majd feláll és bársonytalpakkal lépked fel az emelvényre, ahol már a többi versenyző fenn lehet. Karba tett kezekkel áll meg a többiek mellett, nem túl közel hozzájuk és nézi a díjosztogatást. Khyr mindenkinek megadja a kötelező, vagy éppen nem kötelező tapsokat, tisztelete jeléül, bár elég keveset tisztel, de a szórakoztatás művészete és annak gyakorlói az egyik ilyen kivétel. A késeket táncoltató zsonglőrök megkapják a jutalmukat, ami nem rossz pénz egyikőjüknek sem, most szembesül csak vele, hogy milyen bőkezűen jutalmaznak itt.
~A szegénynegyedben meg nyomorognak a népek.~ Húzza el a száját, de nem tart sokáig a grimasza, mivel már csak ő maradt és az elf íjász lány. A vörös nő pedig jó műsorvezetőhöz híven gyomorszaggató hangulatot teremt. A hezitálásától és hatásszüneteitől Khyrben néha-néha megfagy a vér. Aztán végre kimondja a második helyezett nevét és az elf lány meg is kapja a jutalmát. Ekkor, mintha jeget olvasztottak volna elindul benne a forró élet értelme és akaratlan, széles mosoly ül ki a szájára. Átveszi az oklevelet, majd a pénz jutalmat, másra nem is számított, de ekkor még előkerül egy szépen díszített doboz, benne pedig egy kétszáz aranyból kovácsolt medál, melynek ölelésében ott pihen a kristály a levegő szimbólumával. Szemei egy tolvaj tekintetével csillognak az értékes ajándékra. Kevesebbet ér ugyan mint a bársony szütyőben lapuló hétszáz aranynak megfelelő érmék, de ez mégis egyben van és gyönyörű.
Elmosolyodik és köszönetet mond a nőnek, aki átadta a díjat, egy csókot küld a zsűritagoknak, különösen a férfinek és egy mély meghajlást a nézőknek és azok bíztatásának. Röviden meghajol a versenytársai előtt is, majd amint mindennek vége, elhagyja az emelvényt.
Azonnal megkeresi Asirát, akit sokfogú mosollyal ölel magához. Szinte szóhoz sem jut a meghatottságtól és az örömtől, de amikor magához tér és a lány türkiz szemeibe néz a boldogság mosolyából ravasz rókavigyort kovácsolt és az első dolog ami elhagyja a száját:*
-Ma este ünneplünk!


1523. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-25 21:58:06
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Szelíd

//Tavaszünnep - Ki mit tud? - Eredményhirdetés//

*A zsűrinek meggyűlik a baja a végső döntéssel, az első és második helyezett, illetve a harmadik-negyedik között is nehézkes a választás, ám előbb utóbb megszületik a végeredmény. A vörös nőszemélyre hárul a feladat, hogy az előre megformált és a zsűri által aláírt oklevelekre felvésse a jelentkezésnél leadott neveket, ami megint csak idővel jár, ám a verseny lezárása után körülbelül egy órával rendezgetni kezdi a papírjait, és néhány segítővel felvisz a színpadra egy asztalt, rajta a kihelyezett díjakkal.
Miután minden előkészületet megtettek az ünnepélyes eredményhirdetés érdekében, széles mosollyal az ajkain lép előre a színpadon.*
- Figyelem! A "Ki mit tud?" eredményhirdetése következik, kérem a négy bátor versenyzőt, hogy járuljék a színpadra! *Szólal fel elég hangosan ahhoz, hogy bárki meghallja a közelben, így vélhetően a leendő díjazottak sem vétik el szavait.
Miután lehetőleg mindenki felfáradt mellé, az asztalhoz lép, és levesz egy díszes kis szütyőt, illetve a mellé készített oklevelet.*
- Szeretnénk ismételten megköszönni a részvételt mindenkinek és a bámulatos produkciókat. Rendkívül szoros volt a verseny, igazi tehetségek között nehéz kiválasztani, hogy ki a legjobb, de hát muszáj volt megtennünk. *Mosolyog a két hölgyre illetve a két úrra, majd ismét szóra nyitja az ajkait.*
- Omon Rabark, reméljük, rendben van a keze, s bár a bemutató végén aggodalommal teltünk meg, nagyon élveztük az előadását. Gratulálok a negyedik helyezésért! *Amennyire a kezében lévő tárgyaktól lehetséges, a zsűrivel és a nézőkkel egyetemben megtapsolja a "kés-idomárt", majd átnyújtja Omon Rabark-nak a nevére szóló oklevelet és a díszes szütyőt, benne 100 arannyal. Csekély összeg ugyan, mégis jutalom a részvételért.
Amennyiben kíván bármit szólni az uraság, úgy hagy neki egy kis időt, amennyiben nem, visszasétál az asztalhoz, újabb oklevelet és szütyőt emelve fel.*
- A harmadik helyezettünk előadása hasonlatos volt Rabark úréhoz, a lenyűgöző csavaroknak és hangulatfokozásnak köszönhetően viszont mégis a "Kóbor Kutya" művésznévre hallgató úrnak ítéltük a dobogós helyezést! Fogadja a zsűri, a közönség és az én gratulációmat is! *Újabb taps következik, ezúttal a néma férfinek célzottan, közben a vörös nő már oda is lép Lorthon Voynich-hoz, hogy átadja neki a művésznevére szólott, elismerő oklevelet, és az erszényt, mely 300 aranyat rejt magában.
Nyilván az ő szavaira nem vár, ám ha meg kíván hajolni, teret ad neki, utána azonban újabb sétát tesz meg az asztalhoz, hogy leemelje a második helyezettnek járó díjakat. Amint ez megtörtént, félig a nézők, félig a versenyzők felé fordul.*
- Ismét nehézkes volt a döntés az első és második helyezett között, Eire kisasszony íjásztudása mindannyiunkat elbűvölt, ahogyan az almái is. *Teszi hozzá egy csöndes kuncogás kíséretében, majd ekképpen folytatja.* Kreantis kisasszony bemutatója is bennünk akasztotta a levegőt. *Pillant a vörösre elmosolyodva, majd egy kis hatásszünetet követően így szól:*
- A második helyezett Sach Eire, lehengerlő íjászbemutatójával! Fogadja gratulációmat mindannyiunk nevében! *Mosolyogja, amint elé lép, és miután neki is odanyújtotta az oklevelet, átadja a lány (Sach Eire) kezébe az 500 aranytól terhes szütyőkét.
Neki is megadja a lehetőséget a felszólalásra, esetleges köszönetnyilvánításra, de eljön az ideje, hogy jutalmazásra kerüljék az első helyezett, kinek kiléte immáron egyértelmű.*
- Khyr Kreantis, ruhája, veszélyes bemutatója ahogy az imént is mondtam, elakasztotta a lélegzetünket! Ilyen látványos produkciót régen láttunk, Öné az első helyezés! Gratulálunk! *Magyarázza vidáman, és amíg a kötelező taps szól, elé sétál. Khyr Kreantis az oklevél mellett 700 arannyal gazdagodik a szokásos, díszes szütyőbe rejtetten, illetve egy elegáns motívumokkal díszített dobozkával. Amennyiben jobban szemügyre veszi, benne egy kétszáz aranyat is megérő arany medál lapul. A közepén egy kisebb kristály van belefoglalva, homályos, ködösnek ható felszíne a levegőt kívánja szimbolizálni. A nőszemélyen múlik, túlad-e az emléken, mely a Levegő városának ajándéka, vagy inkább megtartja azt.*
- Még egyszer gratulálunk mindenkinek, a Ki mit tud? ezennel véget ért! Köszönjük a részvételt, a nézőknek a jelenlétet, és a zsűrinek az áldozatos munkát! További szép estét mindenkinek! *Köszön el a vörös, majd miután minden díjazott elhagyta a színpadot, megkezdik a lebontását, és a Holdudvar rendjének visszaállítását.*

//Tavaszünnep – Zárás//

*A versenyek lezárásával a Holdudvaron mindenki rakodni kezd. Az árusok összecsomagolják portékáikat, lebontják standjaikat, és az első csillagok felbukkanásával el is tűnnek a környékről. A "Ki mit tud?" színpada és a hozzátartozó kellékek is hamarost köddé válnak, míg a fánkversenyért felelős asszonyka a rá maradt nyalánkságot ingyen osztogatja oda annak, aki megéhezett volna, hiszen árusítani már nem igen volna ideje.
Tehát lassacskán visszaáll a rend, noha az erdő melletti tisztáson még folyik a harci torna. Aki még ki szeretné élvezni az ünnep hangulatát, megnézheti a harci döntő utolsó akkordjait, illetve a Pegazus Fogadó továbbra is örömmel várja vendégeit egy jó sültre, netán egy-egy utolsó, baráti ivászatra az éjszaka leszállta előtt.*

1522. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-22 13:54:58
 ÚJ
>Bris Mostale avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//

*A nő megjegyzésére Bris elmosolyodik.*
-Nem arra még sajnos nem.
~Pedig a tudomány talán arra is tudna választ találni.~
*A tanítás gondolata erősen szöget üt a fejében és elgondolkozik rajta, de a saját érvei, hogy az sok idejét venné el a találmányoktól és, hogy még ő is tanul szintén erősek. A búcsúzás bejelentése váratlanul érte Bris-t, de úgy érzi, hogy most kivételesen nem ő ijesztette el a beszélgető partnert. A kézfogást viszonozza még ha nem is szokott nőkkel kezet fogni.*
-Én is örültem a találkozásnak Raeyan. Sok sikert.
*Tényleg jót társalogtak. Pedig Bris általában nem szereti az átlagemberek társaságát.*

1521. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-21 23:24:09
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//

//Bris Mostale//

*Kap választ, bár nem annyira lelkesen, és nem olyan kacifántosan, mint korábban. Az alkimista tényleg nagyon érthetett mások lenézéséhez, hogy még Bris lelkesedését is eltompítsák bármilyen tudomány irányában, legalábbis így gondolja Raeyan, miközben kiürült kupáját vizsgálja.*
- Tehát még nem hoztak létre szérumot a szőrösszívűség ellen. Vagy a mestered nem tudott róla.
*Próbál Bris oldalát pártolni a dologban, mert hát ő maga is nehezen viseli a zsémbelődést. De hát ki tenné másképp? Legföljebb aki maga is zsémbes, vagy olyannyira türelmes, hogy szobrot érdemelne. És még azt is végig modellkedné a kőfaragók számára. Akik maguk is zsémbesek lennének. Szóval, ezután pedig a tanítással kapcsolatosan sem mondhatott túl nagy butaságot, hiszen a férfi fontolóra veszi. Belemegy, vagy elveti az ötletet végül, neki mindegy, neki csak úgy eszébe jutott ez.
Ám a beszélgetés zátonyra fut a részéről, ő maga egyelőre kifogyott a kérdésekből (a kevésbé tolakodóakból, a többit meg jobbnak látja nem feltenni), meg amúgyis kibeszélték már a tudós férfi életútjának a nagyját. Ő saját magáról nem beszélt ugyan sokat, de a férfi nem kérdezte, Raeyannak pedig nem mindig jut eszébe mindig mindent magától elmondani. Na meg, ha nem kérdik, lehet nem is kíváncsiak a dologra.*
- Na, akkor végülis van miből élned neked is. Én viszont most megyek, még szétnézek itt, hátha van valami érdekes, de nem maradok sokáig itt. Meg a városban sem, úgyhogy nem biztos, hogy hamar találkozunk ismét. Nagyon örültem a találkozásnak, Bris.
*Köszön el egy mosollyal. Amolyan tájékoztatás mellet, hogy az ilyesmit mindenképpen tudni akarhatják, akiktől elköszön. Függetlenül a valóságtól. Feláll, kezet nyújt, majd a kézfogás után (ha az megtörténik) megindul, és beveti magát a tavaszünnep forgalmába.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400