Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 73 (1441. - 1460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1737_ember-felelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-06 20:24:23
Üzenet elküldve: 2015-04-06 20:24:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*Bris kicsit fel is lélegzik mikor a nő témát vált. Kellemetlen volt számára, hogy hamis reményeket keltett a válaszával. És valóban jól esne neki valami innivaló bár ez is kellemetlen számára. Ugyanis ő úgy tudja, hogy az illendőség azt kívánja meg, hogy a férfi hívja meg a nőt. De egy ilyen ajánlatot elutasítani is illetlenség lenne úgyhogy nincs más választása.*
-Egy gyümölcsteát kérnék.
*A következő kérdések ismét elindítják a beszélgetést.*
-Hát ahogy mondtam egy ideje már itt vagyok és valamilyen mestert keresek. A városból pedig a könyvtárat ismerem leginkább, de azt nagyon. Amúgy nincs túl jó véleményem róla. Elég rossz a közbiztonság. A városban is és a karavánpihenőben is. Múltkor mikor a pénzem elfogyott volna akkor szintén egy logikai feladványt hirdetek a nyílt utcán. Le kellett írni, hogy miként törnék be egy gazdagnegyedi épületbe. Azt hittem csak egy játék, de mikor a legjobb lettem és engem és még pár embert egy szekérbe kísértek megtudtam, hogy valóban ilyesmire készültek. Persze adtak lehetőséget, hogy ne vegyek benne részt és éltem is vele. Képzeld még egy szakállas öregember is velük tartott. Nem tudom milyen sikerrel jártak. Remélem elkapták őket. Végül is ők bűnözők.
//Letrion Raeyan//
*Bris kicsit fel is lélegzik mikor a nő témát vált. Kellemetlen volt számára, hogy hamis reményeket keltett a válaszával. És valóban jól esne neki valami innivaló bár ez is kellemetlen számára. Ugyanis ő úgy tudja, hogy az illendőség azt kívánja meg, hogy a férfi hívja meg a nőt. De egy ilyen ajánlatot elutasítani is illetlenség lenne úgyhogy nincs más választása.*
-Egy gyümölcsteát kérnék.
*A következő kérdések ismét elindítják a beszélgetést.*
-Hát ahogy mondtam egy ideje már itt vagyok és valamilyen mestert keresek. A városból pedig a könyvtárat ismerem leginkább, de azt nagyon. Amúgy nincs túl jó véleményem róla. Elég rossz a közbiztonság. A városban is és a karavánpihenőben is. Múltkor mikor a pénzem elfogyott volna akkor szintén egy logikai feladványt hirdetek a nyílt utcán. Le kellett írni, hogy miként törnék be egy gazdagnegyedi épületbe. Azt hittem csak egy játék, de mikor a legjobb lettem és engem és még pár embert egy szekérbe kísértek megtudtam, hogy valóban ilyesmire készültek. Persze adtak lehetőséget, hogy ne vegyek benne részt és éltem is vele. Képzeld még egy szakállas öregember is velük tartott. Nem tudom milyen sikerrel jártak. Remélem elkapták őket. Végül is ők bűnözők.
1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-06 19:52:57
Üzenet elküldve: 2015-04-06 19:52:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Bris Mostale//
*Na jó, túlzás azt állítani hogy egy szót sem ért Bris mondanivalóiból, ám ő ezen a téren nem jártas, így csak simán ráhagyja, hogy Brisnek biztosan igaza van. Meg pár dolgot összefüggéseiben nem értett meg, de úgy gondolja, hogy amíg a férfi mindezt érti, addig joggal állíthatja magát tudósnak, akik pont azért vannak, hogy legyenek, akik értik az ilyesmit, szemben a többséggel, meg a Raeyan-félékkel. Na meg valószínű, hogy a lány tanulhatna valamit a férfitól, olyasmit, ami hasznos és könnyen meg lehet tanulni. Ám ilyesmivel nem traktálná a férfit, meg amúgy sem lenne rá ideje. Sokáig nem tervez most a városban maradni. Pedig ahhoz képest elég sokszor előfordul mostanában itt.
Körbenéz, mert eszébe jut, hogy egy ünnepség közepén vannak, és ilyen helyeken felbukkannak árusok is, még ha a fogadó csak egy ugrásra van is.*
- Hmm, én megszomjaztam, te nem kérsz valami frissítőt? Meghívlak egyre, csak mond, mit kérsz.
*Nem okoz anyagi gondot számára, és a meghívás általában építően hat egy ismeretségre. Ha beleegyezik, akkor a megfelelő hely irányába menet, ha meg nem, akkor továbbra is egyhelyben cövekelve kérdezi:*
- És amúgy itt laksz a városban? Mióta, és milyen itt? *Szórja a kérdéseket, bár most inkább visszafogott mennyiséggel kérdezett.*
//Bris Mostale//
*Na jó, túlzás azt állítani hogy egy szót sem ért Bris mondanivalóiból, ám ő ezen a téren nem jártas, így csak simán ráhagyja, hogy Brisnek biztosan igaza van. Meg pár dolgot összefüggéseiben nem értett meg, de úgy gondolja, hogy amíg a férfi mindezt érti, addig joggal állíthatja magát tudósnak, akik pont azért vannak, hogy legyenek, akik értik az ilyesmit, szemben a többséggel, meg a Raeyan-félékkel. Na meg valószínű, hogy a lány tanulhatna valamit a férfitól, olyasmit, ami hasznos és könnyen meg lehet tanulni. Ám ilyesmivel nem traktálná a férfit, meg amúgy sem lenne rá ideje. Sokáig nem tervez most a városban maradni. Pedig ahhoz képest elég sokszor előfordul mostanában itt.
Körbenéz, mert eszébe jut, hogy egy ünnepség közepén vannak, és ilyen helyeken felbukkannak árusok is, még ha a fogadó csak egy ugrásra van is.*
- Hmm, én megszomjaztam, te nem kérsz valami frissítőt? Meghívlak egyre, csak mond, mit kérsz.
*Nem okoz anyagi gondot számára, és a meghívás általában építően hat egy ismeretségre. Ha beleegyezik, akkor a megfelelő hely irányába menet, ha meg nem, akkor továbbra is egyhelyben cövekelve kérdezi:*
- És amúgy itt laksz a városban? Mióta, és milyen itt? *Szórja a kérdéseket, bár most inkább visszafogott mennyiséggel kérdezett.*
1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-06 13:05:54
Üzenet elküldve: 2015-04-06 13:05:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Sach Eire//
*Az íjász úgy dönt mielőbb le akarja tudni a szereplést, ezért a druida ígéretét megtartva segít neki felhurcolnia a holmiját. Még van idejük, mivel az egyik késes zsonglőr elébük áll. Megvárják, míg végez, majd Iluq ad neki egy szolid tapsot és újra a vállára dobja az állványt. Desna közben arrébb száll, kimutatva nem tetszését, miképp elvették alóla az ülőhelyét, de hamar megállapodik egy fa ágán.
Felcaplatnak a színpadra, ahol az idősb elf igyekszik gyorsan dolgozni, felállítja a fa lábakat, s segít ha kell feltenni a szalma bálát is. Aztán gyors ütemben menne is arrébb, de még megvárja a lány mondandóját. Mosolyog és bólint a szavakra, majd egy rövid mondat, s vállveregetés után tovább áll.*
- Sok szerencsét, lentről szurkolok.
*Le is sétál a nézők közé, bár kicsit arrébb, de úgy hogy lássa a lányt. Lentről tapsol, amikor a lány egy-egy merész mozdulatot kísérel meg. ~Tehetséges, hasznára lehetne bármely harcos csapatnak.~ Dönti oldalra a fejét miközben a fiatal elf a szemére húzza a kendőt. Eltűnődik, hogy a memóriájából vagy valamely más módon céloz e vakon, de végül is még megérdeklődheti, mindenképpen szeretné tudni.
Az elf gyorsan és látványosan fejezi be a mutatványát. Tapsot kap válaszul, s Iluq szerint a zsűrinek is elnyerte a tetszését, az íjász nőnek biztosan. A druida a lány elé sétál, s int Desnának, hogy jó lenne ha ide tolná a tollas popóját. A madár a nő kesztyűjére száll, erősen belekarmolva a bőrbe. Ebből a druida keveset érez, lévén, hogy a kesztyű igen vastag.*
-Szép volt, lenyűgöző. *Mondja miközben veszi át az almát a nyílra tűzve. Jóízűt harap is belé, majd még egyet, s a madár felé nyújtja a többit. Desna örömmel csipeget, gyorsan és önzően.*
- Nem csak látványos, finom is az előadásod. *Mosolyodik el. Majd a lány kérdésére bólint. Desna egyik karmai közé fogja a nyílra tűzött almát, majd elrepül, hogy gondatlanul falatozhasson a lombok között.*
- Na, kapjuk le azt a cuccot, mielőtt valakinek gondot okozna. *Kacsint, s megindul a színpadra, int a zsűrinek, hogy ne haragudjék, de ezt muszáj megtenniük és nem azért hogy feltartsák a műsort. Ha a lány követi akkor neki meghagyja a bálát, s ő maga az állványt viszi magával, majd mikor már leértek egy kérdést intéz az elf felé.*
- Hova vigyük? *Tekint le rá.*
//Sach Eire//
*Az íjász úgy dönt mielőbb le akarja tudni a szereplést, ezért a druida ígéretét megtartva segít neki felhurcolnia a holmiját. Még van idejük, mivel az egyik késes zsonglőr elébük áll. Megvárják, míg végez, majd Iluq ad neki egy szolid tapsot és újra a vállára dobja az állványt. Desna közben arrébb száll, kimutatva nem tetszését, miképp elvették alóla az ülőhelyét, de hamar megállapodik egy fa ágán.
Felcaplatnak a színpadra, ahol az idősb elf igyekszik gyorsan dolgozni, felállítja a fa lábakat, s segít ha kell feltenni a szalma bálát is. Aztán gyors ütemben menne is arrébb, de még megvárja a lány mondandóját. Mosolyog és bólint a szavakra, majd egy rövid mondat, s vállveregetés után tovább áll.*
- Sok szerencsét, lentről szurkolok.
*Le is sétál a nézők közé, bár kicsit arrébb, de úgy hogy lássa a lányt. Lentről tapsol, amikor a lány egy-egy merész mozdulatot kísérel meg. ~Tehetséges, hasznára lehetne bármely harcos csapatnak.~ Dönti oldalra a fejét miközben a fiatal elf a szemére húzza a kendőt. Eltűnődik, hogy a memóriájából vagy valamely más módon céloz e vakon, de végül is még megérdeklődheti, mindenképpen szeretné tudni.
Az elf gyorsan és látványosan fejezi be a mutatványát. Tapsot kap válaszul, s Iluq szerint a zsűrinek is elnyerte a tetszését, az íjász nőnek biztosan. A druida a lány elé sétál, s int Desnának, hogy jó lenne ha ide tolná a tollas popóját. A madár a nő kesztyűjére száll, erősen belekarmolva a bőrbe. Ebből a druida keveset érez, lévén, hogy a kesztyű igen vastag.*
-Szép volt, lenyűgöző. *Mondja miközben veszi át az almát a nyílra tűzve. Jóízűt harap is belé, majd még egyet, s a madár felé nyújtja a többit. Desna örömmel csipeget, gyorsan és önzően.*
- Nem csak látványos, finom is az előadásod. *Mosolyodik el. Majd a lány kérdésére bólint. Desna egyik karmai közé fogja a nyílra tűzött almát, majd elrepül, hogy gondatlanul falatozhasson a lombok között.*
- Na, kapjuk le azt a cuccot, mielőtt valakinek gondot okozna. *Kacsint, s megindul a színpadra, int a zsűrinek, hogy ne haragudjék, de ezt muszáj megtenniük és nem azért hogy feltartsák a műsort. Ha a lány követi akkor neki meghagyja a bálát, s ő maga az állványt viszi magával, majd mikor már leértek egy kérdést intéz az elf felé.*
- Hova vigyük? *Tekint le rá.*
1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-05 18:01:38
Üzenet elküldve: 2015-04-05 18:01:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Allerae ahogy kilép a fogadóból, végre meglátja Charandis-t és utána iramodik. Közben körülnéz hisz még soha nem járt ezen a helyen.
Magasan növő fű, néhány bokor a fal mellett és egy-két helyen kimagasló fa tarkítja a kertet. Ami igazán megfogja Allerae figyelmét az egy sír.*
~Érdekes, vajon kié lehet?~
*Allerae nagyot sóhajt, majd elnéz a misztikus sírról és elhagyja a kertet, ami egyenesen az erdőbe vezet.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.05 19:23:35, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő.
Magasan növő fű, néhány bokor a fal mellett és egy-két helyen kimagasló fa tarkítja a kertet. Ami igazán megfogja Allerae figyelmét az egy sír.*
~Érdekes, vajon kié lehet?~
*Allerae nagyot sóhajt, majd elnéz a misztikus sírról és elhagyja a kertet, ami egyenesen az erdőbe vezet.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.05 19:23:35, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő.
1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-05 17:40:10
Üzenet elküldve: 2015-04-05 17:40:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kígyó átka//
*Charandis lassan halad át a kerten, mely így reggel elveszti minden báját. A padok most egyszerűen csak unalmas szürkék, a sír pedig nem több merő gyásznál. Óvatosan sétál az ösvényen, folyamatosan figyel, követi-e őket valaki. ~Nem tűnt túl megbízhatónak a fickó, akitől a térképet kaptam.~ A rozoga fakerítés ajtaján át elhagyja a kertet, és már az erdőben halad tova.*
A hozzászólás írója (Charandis az Ezüstgyermek) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.05 18:23:19
*Charandis lassan halad át a kerten, mely így reggel elveszti minden báját. A padok most egyszerűen csak unalmas szürkék, a sír pedig nem több merő gyásznál. Óvatosan sétál az ösvényen, folyamatosan figyel, követi-e őket valaki. ~Nem tűnt túl megbízhatónak a fickó, akitől a térképet kaptam.~ A rozoga fakerítés ajtaján át elhagyja a kertet, és már az erdőben halad tova.*
A hozzászólás írója (Charandis az Ezüstgyermek) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.05 18:23:19
1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-05 15:12:52
Üzenet elküldve: 2015-04-05 15:12:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*Bris nem azt nem értette. Ő is tudja, hogy egy állattal másképp kell bánni mint egy emberrel. Azt, hogy pontosan hogy azt nem tudja, de úgy sejti tudatni kell az állattal a felsőbbségünket. De nem is szokott állatok közelében lenni. Még lovagolni sem tud. Azt, hogy a nő nem értette Bris magyarázatát azt a férfi nem is vette észre. Mikor belemerül akkor a külvilágot kizárja. A férfit Bris nem hiszi, hogy ugyan az lenne.*
-Pár éve. Egy gyanús üzenet a Hold karavánpihenőbe hívott. Ott valami logikai feladványt kaptunk. Az a férfi elég gyermeteg viselkedéssel volt. Nem nézném ki belőle, hogy efféle csalások járjanak a fejében.
//Letrion Raeyan//
*Bris nem azt nem értette. Ő is tudja, hogy egy állattal másképp kell bánni mint egy emberrel. Azt, hogy pontosan hogy azt nem tudja, de úgy sejti tudatni kell az állattal a felsőbbségünket. De nem is szokott állatok közelében lenni. Még lovagolni sem tud. Azt, hogy a nő nem értette Bris magyarázatát azt a férfi nem is vette észre. Mikor belemerül akkor a külvilágot kizárja. A férfit Bris nem hiszi, hogy ugyan az lenne.*
-Pár éve. Egy gyanús üzenet a Hold karavánpihenőbe hívott. Ott valami logikai feladványt kaptunk. Az a férfi elég gyermeteg viselkedéssel volt. Nem nézném ki belőle, hogy efféle csalások járjanak a fejében.
1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-05 12:22:26
Üzenet elküldve: 2015-04-05 12:22:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Bris Mostale//
*Egy darabig ő maga sem értette. Előtte az apjától tanult hozzáállást alkalmazta az állatokon – ha nem viselkedik, akkor kikap, ha nyugton marad, akkor... nem kap ki. Ezért is volt nehéz dolga az öregnek.*
- Hát, mert hogyha jól érzi magát az állat, akkor könnyebb kezelni. Nem fut el, nem makacskodik, nem ellenkezik.
*Mert ő úgy értelmezte, hogy a férfi ezt a részét nem értette.*
- Hát igen, nyilvánvalóan.
*Bólogat egész élethűen, mondták is már neki, hogy egész jó hallgatóság, ám igazából csak mindig egyetértően bólogat, ha valamit nem ért.*
- Amikor én láttam, még nem volt az arcán tetovállás. És, se a szőke, se a tündér nem volt az esete... Legalábbis állítása szerint. Én is a hold karavánpihenőben láttam, így viszont valószínű, mégsem ugyanarról az alakról beszélünk. Egyébként mikor történt ez? *Egy próbát azért megért, de úgy tűnik ismét csalódnia kellett.*
- Az a gazember csalt a kártyajátékban. Én kiszúrtam, de nem tudtam bebizonyítani, mert senki más nem látta. Botszemű banda volt az összes. És a lovam bánta a történetet.
*Adja meg a magyarázatot, holott nem is kérdezték.*
//Bris Mostale//
*Egy darabig ő maga sem értette. Előtte az apjától tanult hozzáállást alkalmazta az állatokon – ha nem viselkedik, akkor kikap, ha nyugton marad, akkor... nem kap ki. Ezért is volt nehéz dolga az öregnek.*
- Hát, mert hogyha jól érzi magát az állat, akkor könnyebb kezelni. Nem fut el, nem makacskodik, nem ellenkezik.
*Mert ő úgy értelmezte, hogy a férfi ezt a részét nem értette.*
- Hát igen, nyilvánvalóan.
*Bólogat egész élethűen, mondták is már neki, hogy egész jó hallgatóság, ám igazából csak mindig egyetértően bólogat, ha valamit nem ért.*
- Amikor én láttam, még nem volt az arcán tetovállás. És, se a szőke, se a tündér nem volt az esete... Legalábbis állítása szerint. Én is a hold karavánpihenőben láttam, így viszont valószínű, mégsem ugyanarról az alakról beszélünk. Egyébként mikor történt ez? *Egy próbát azért megért, de úgy tűnik ismét csalódnia kellett.*
- Az a gazember csalt a kártyajátékban. Én kiszúrtam, de nem tudtam bebizonyítani, mert senki más nem látta. Botszemű banda volt az összes. És a lovam bánta a történetet.
*Adja meg a magyarázatot, holott nem is kérdezték.*
1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-05 09:33:59
Üzenet elküldve: 2015-04-05 09:33:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
*Felvont szemöldökkel hallgatja végig Khannak a fejtegetését, hogy az idő rajta szintén kifog. Az emlékei pedig egyenesen kiszöknek a marka közül. Először keményebben fogalmazná meg a válaszát Rili, azonban jobban átgondolva az egészet egy emészthetőbb szöveget talál ki.*
- Nos mindannyiunk elméje sem tökéletes, vannak gyengeségeink és előnyünk. Megpróbálhatunk a gyengeségeinket megerősíteni, vagy olyan dolgokhoz nyúlni, ami az ember és elf és minden más faj segítségére van. * Gondol itt azon lehetőségre, hogy feljegyezni az összes ismerős és barát nevét egy papírra. Onnan meg nyugodtan lehet lesni, vagy egyéb megjegyzéseket. A végére kész jellemzés állna össze, s a következő alkalomkor nem kell szégyenkezni. Meglepetésként éri, mikor a másik arról beszél, hogy lovag volt hajdanán. Igazán érdekesnek találja, azonban nem faggatja ki.*
- Merem remélni * Adja meg a rövid választ az egészre, majd lépnek tovább. Nevezetesen az ő bátyja kerül előtérbe, amit nem bán. Kicsit elgondolkozik, hogy mit mondhatna róla.*
- Itt a rokonoknál rakott, aztán eltűnt. Senki sem látta vagy hallott felőle. Az én családom meg elküldött engem, hogy kutassam fel őt. Nem lesz könnyű feladat, de nem adom fel.* Jegyzi meg a beszélgető partnerének, miközben rátérnek újra a zsoldos csapat dolgaira. Nem tetszik neki, hogy a férfi ennyire görcsösen ragaszkodik a múltjába. Mondhatni azt, hogy teljesen egészségtelen az, amit művel. Természetesen van annyira okos, hogy nem dobja fejbe Khant ezzel a ténnyel, mert ki tudja miféle szörnyeteg szabadulna el a múltban élővel.*
- Nos félreértesz engem, mert semmi olyat nem mondtam, hogy esztelenül harcolt volna. Csupán azt, hogy annyi létszámmal sosem tudta volna beváltani az álmait. Ezen felül a nagyobb bandákban tényleg gyakoribb az összezördülés. Akár nem akarod elhinni, de így van.* Nyugodtan ejti ki a szavakat, mert nem hinné, hogy a férfi csupán ezért letámadná. Saját felfogása szerint egy jót beszélgetnek egymással, aztán semmi több. Az arccsókos esemény után mosolyognia kell, mert a férfi igazán viccesen fest. Mikor valami szóbeszédet emleget a fajtájáról, akkor elhúzza az ajka egyik szélét.*
- Nos ez cseppet sem volt csók, csupán figyelem elterelés.* Válaszolja neki, aztán közelebb hajol a férfihez újfent.*
- Ha igazi csókról van szó, akkor azt mindenképpen másképp csinálnám. Maradjunk ennyiben.* A helyére visszahúzódik, majd a sok ülés után erős ingert érez arra, hogy feltápászkodjon a helyéről. Mikor megteszi, akkor rásandít a férfire.*
- Volna kedved sétálni egyet a kovácsmesterig?
//Kora este, szép hely//
*Felvont szemöldökkel hallgatja végig Khannak a fejtegetését, hogy az idő rajta szintén kifog. Az emlékei pedig egyenesen kiszöknek a marka közül. Először keményebben fogalmazná meg a válaszát Rili, azonban jobban átgondolva az egészet egy emészthetőbb szöveget talál ki.*
- Nos mindannyiunk elméje sem tökéletes, vannak gyengeségeink és előnyünk. Megpróbálhatunk a gyengeségeinket megerősíteni, vagy olyan dolgokhoz nyúlni, ami az ember és elf és minden más faj segítségére van. * Gondol itt azon lehetőségre, hogy feljegyezni az összes ismerős és barát nevét egy papírra. Onnan meg nyugodtan lehet lesni, vagy egyéb megjegyzéseket. A végére kész jellemzés állna össze, s a következő alkalomkor nem kell szégyenkezni. Meglepetésként éri, mikor a másik arról beszél, hogy lovag volt hajdanán. Igazán érdekesnek találja, azonban nem faggatja ki.*
- Merem remélni * Adja meg a rövid választ az egészre, majd lépnek tovább. Nevezetesen az ő bátyja kerül előtérbe, amit nem bán. Kicsit elgondolkozik, hogy mit mondhatna róla.*
- Itt a rokonoknál rakott, aztán eltűnt. Senki sem látta vagy hallott felőle. Az én családom meg elküldött engem, hogy kutassam fel őt. Nem lesz könnyű feladat, de nem adom fel.* Jegyzi meg a beszélgető partnerének, miközben rátérnek újra a zsoldos csapat dolgaira. Nem tetszik neki, hogy a férfi ennyire görcsösen ragaszkodik a múltjába. Mondhatni azt, hogy teljesen egészségtelen az, amit művel. Természetesen van annyira okos, hogy nem dobja fejbe Khant ezzel a ténnyel, mert ki tudja miféle szörnyeteg szabadulna el a múltban élővel.*
- Nos félreértesz engem, mert semmi olyat nem mondtam, hogy esztelenül harcolt volna. Csupán azt, hogy annyi létszámmal sosem tudta volna beváltani az álmait. Ezen felül a nagyobb bandákban tényleg gyakoribb az összezördülés. Akár nem akarod elhinni, de így van.* Nyugodtan ejti ki a szavakat, mert nem hinné, hogy a férfi csupán ezért letámadná. Saját felfogása szerint egy jót beszélgetnek egymással, aztán semmi több. Az arccsókos esemény után mosolyognia kell, mert a férfi igazán viccesen fest. Mikor valami szóbeszédet emleget a fajtájáról, akkor elhúzza az ajka egyik szélét.*
- Nos ez cseppet sem volt csók, csupán figyelem elterelés.* Válaszolja neki, aztán közelebb hajol a férfihez újfent.*
- Ha igazi csókról van szó, akkor azt mindenképpen másképp csinálnám. Maradjunk ennyiben.* A helyére visszahúzódik, majd a sok ülés után erős ingert érez arra, hogy feltápászkodjon a helyéről. Mikor megteszi, akkor rásandít a férfire.*
- Volna kedved sétálni egyet a kovácsmesterig?
1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-04 19:24:57
Üzenet elküldve: 2015-04-04 19:24:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
- Mit is mondhatnék ezek után? Nagyon úgy fest, hogy az évek nem válogatnak és az én memóriámat se kímélik. - *Amennyire szórakoztatja az előkerült téma Khant, legalább annyira akaszt is rá aggályt annak gondolata, hogy nem kivétel ő sem az emberfiak sorában: elméje csalatható.*
~ Magamnak miért hazudnék, ha előbb-utóbb úgyis szembe kell néznem a valósággal? Minden múló évvel egyre kevesebb arcot tudok visszaidézni, a legtöbben nem egyebek mostanra mint nevek és néhány jellemvonás. ~
*Mindez (egyelőre) nem áll arra a férfire, akit vezetőjének, barátjának, társának tekintett attól a pillanattól fogva, hogy rátalált a csata elülte után azon a mezőn.
Akarva vagy akaratlanul aztán, de Rylissa megoszt vele olyasmit, amit nem tételezett volna fel korábban, a sötételf viselkedése miatt. A gyengeségre való rámutatást féloldalt felszaladó mosollyal fogadja és akképp is reagál rá.*
- A titkod jó helyen van nálam, elvégre a lovagok esküvéssel fogadnak mindenfélét. Könnyen el tudom képzelni, hogy titoktartásra is megesküdtem. - *Könnyed hangneme mögött magáról is megoszt egy apróságot, a valamit-valamiért alapon. Mégpedig életének egy recens eseményébe avatja be a lányt, sajátos módon. Lovaggá emelték, de arról nem számol be, hogy ki és miért. Nem is érintve azt a csekélységet, hogy az eszményi lovagképnek ő semmilyen formában nem tesz jelenleg eleget.*
- A fivéred. Tudsz róla bármit is, hogy merre keresd? - *Feleslegesen feltett kérdésnek tartaná azt, hogy mikor látta utoljára a másikat, vagy hogy szolgált-e a Sólyom Fiaiban vagy más zsoldoskompániában az eltűnt. Ahogy arra Rylissa is felhívta már a zöldszemű figyelmét, időnként célravezetőbb lehet, ha a jelenre összpontosul a figyelem.
Amit Raionról és a Fiak által követtet álmokról hall, nem talál tetszésre a férfinél, némiképp el is húzza rá a száját, s úgy érzi, hogy tartozik annyival az Ifjú Sólyomnak, hogy védelmére keljen.*
- Raion álma egy olyan ország volt, ahol az övéi békében élhetnek. Nem azért harcolt, mert örömét lelte az esztelen vagdalkozásnak. Alacsony sorból származott, mint a legtöbben, akik tagjai voltak csapatának és mint olyan, be kellett bizonyítania, hogy méltó a... felemelkedésre. - *Összeszorítja ökleit és csomóba gyűri nadrágja szövetét, ahogy rámarkol. Szerencsés, hogy Rylissa megtartja magának gondolatait arról, hogy magukat szerencsésnek kellene tartaniuk, amiért távol maradhattak, miközben a Fiak elpusztultak.
Késpengényivé szűkülő ajkának szorítása varázscsapásra enyhül, amikor a hozzá közel hajoló Rylissa arccsókot ad. Tapasztalatlan kisfiúk reakciója éled újjá Khanban, arckifejezése már-már riadtnak is tűnhet, ezt próbálja szavaival palástolni.*
- Egyszer egy utazó kobzostól azt hallottam, hogy csókot kapni egy sötételftől annyit jelent, mint aláírni a halálos ítéletünket, mert mástól többé nem kaphatunk hasonlót anélkül, hogy a fejünket ne veszítenénk miatta. Igaz a szóbeszéd, Rylissa? - *Néhány szívdobbanást követően rendezi megszaladt gondolatait és ugyanazzal a cinkos arccal fordul a nő felé, mint korábban.*
//Kora este, szép hely//
- Mit is mondhatnék ezek után? Nagyon úgy fest, hogy az évek nem válogatnak és az én memóriámat se kímélik. - *Amennyire szórakoztatja az előkerült téma Khant, legalább annyira akaszt is rá aggályt annak gondolata, hogy nem kivétel ő sem az emberfiak sorában: elméje csalatható.*
~ Magamnak miért hazudnék, ha előbb-utóbb úgyis szembe kell néznem a valósággal? Minden múló évvel egyre kevesebb arcot tudok visszaidézni, a legtöbben nem egyebek mostanra mint nevek és néhány jellemvonás. ~
*Mindez (egyelőre) nem áll arra a férfire, akit vezetőjének, barátjának, társának tekintett attól a pillanattól fogva, hogy rátalált a csata elülte után azon a mezőn.
Akarva vagy akaratlanul aztán, de Rylissa megoszt vele olyasmit, amit nem tételezett volna fel korábban, a sötételf viselkedése miatt. A gyengeségre való rámutatást féloldalt felszaladó mosollyal fogadja és akképp is reagál rá.*
- A titkod jó helyen van nálam, elvégre a lovagok esküvéssel fogadnak mindenfélét. Könnyen el tudom képzelni, hogy titoktartásra is megesküdtem. - *Könnyed hangneme mögött magáról is megoszt egy apróságot, a valamit-valamiért alapon. Mégpedig életének egy recens eseményébe avatja be a lányt, sajátos módon. Lovaggá emelték, de arról nem számol be, hogy ki és miért. Nem is érintve azt a csekélységet, hogy az eszményi lovagképnek ő semmilyen formában nem tesz jelenleg eleget.*
- A fivéred. Tudsz róla bármit is, hogy merre keresd? - *Feleslegesen feltett kérdésnek tartaná azt, hogy mikor látta utoljára a másikat, vagy hogy szolgált-e a Sólyom Fiaiban vagy más zsoldoskompániában az eltűnt. Ahogy arra Rylissa is felhívta már a zöldszemű figyelmét, időnként célravezetőbb lehet, ha a jelenre összpontosul a figyelem.
Amit Raionról és a Fiak által követtet álmokról hall, nem talál tetszésre a férfinél, némiképp el is húzza rá a száját, s úgy érzi, hogy tartozik annyival az Ifjú Sólyomnak, hogy védelmére keljen.*
- Raion álma egy olyan ország volt, ahol az övéi békében élhetnek. Nem azért harcolt, mert örömét lelte az esztelen vagdalkozásnak. Alacsony sorból származott, mint a legtöbben, akik tagjai voltak csapatának és mint olyan, be kellett bizonyítania, hogy méltó a... felemelkedésre. - *Összeszorítja ökleit és csomóba gyűri nadrágja szövetét, ahogy rámarkol. Szerencsés, hogy Rylissa megtartja magának gondolatait arról, hogy magukat szerencsésnek kellene tartaniuk, amiért távol maradhattak, miközben a Fiak elpusztultak.
Késpengényivé szűkülő ajkának szorítása varázscsapásra enyhül, amikor a hozzá közel hajoló Rylissa arccsókot ad. Tapasztalatlan kisfiúk reakciója éled újjá Khanban, arckifejezése már-már riadtnak is tűnhet, ezt próbálja szavaival palástolni.*
- Egyszer egy utazó kobzostól azt hallottam, hogy csókot kapni egy sötételftől annyit jelent, mint aláírni a halálos ítéletünket, mert mástól többé nem kaphatunk hasonlót anélkül, hogy a fejünket ne veszítenénk miatta. Igaz a szóbeszéd, Rylissa? - *Néhány szívdobbanást követően rendezi megszaladt gondolatait és ugyanazzal a cinkos arccal fordul a nő felé, mint korábban.*
1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-04 10:05:55
Üzenet elküldve: 2015-04-04 10:05:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
*Mikor a férfi nem tudja elhinni, hogy a Fakéz nevezetű egyén valójában ő volt, akkor kimosolyogja az arckifejezése miatt. Meghallgatja Khan mondandóját azzal kapcsolatban, hogy mit hitt és kinek ítéli azt a bizonyos becenevet.*
- Rosszul emlékszel, mert őt csupán Öregnek hívta mindenki a kora miatt. Szerinted fél kézzel megállta volna helyét közöttünk a szükség idején? Valljuk be, hogy ő leginkább azért volt a csapat része, mert sok tapasztalattal rendelkezett. Nem volt már ereje teljében, de a történetei mindig feltüzelt bennünket. Sokat köszönhetünk neki.* Mondja el beszélgetőtársának, hogy mit gondolt róla, míg élt az Öreg. Elcsendesedik, sőt egy jó időn keresztül nem nyitja ki a száját, mert adózik tisztelettel neki. Az emlékezés után nem tesz semmi mást, mint rásandít a férfire és a a következő szavakat formálja felé.*
- Szerencsés vagy sem, nos mindenképpen saját magamra kell ügyelni. Nem véd meg a szobalányom, sem a bátyám akit én keresek. Mindenesetre érezd magad megtisztelve, hogy tudod a gyenge pontom. Te vagy az első, aki tudja.
* Szól hozzá, miközben a tekintetében ott van a kifejezés, hogy tényleg kitörölné a Sólyom Fiai dolgot az életéből, de sajnos ez nem lehetséges. Mélyen van ugyan elásva, de rá lehet találni, ha nagyon akarja az ember. Közben megtudja, hogy Khan élete szintén más irányba folyt, miután a közösségüket szétverték. Azonban nem érti, hogy a társa miért kérdez még arról az emberről, aki valójában rég a földben pihen. Tekintete először csak kérdő, hogy mit szeretne ezzel elérni? Később viszont szúróssá válik, mint ezernyi mérgezett tű.*
- Ostoba álmok miatt... halt meg annyi férfi és nő. Jól bánt a szavakkal, jól összetartotta a csapatot, akik benne voltak. Talán lehetett volna nagyobb, de tudod a nagyobb bandáknál rendszeres az összezördülés és egyéb dolgok. Nagyobb kihívást lett volna, de szerintem keményebb fellépésre lehetett volna számítani.* Fújja ki a levegőt a végén, aztán elnéz az egyik irányba. Ők ketten szerencsések, hogy nem voltak ott a nagy bukásnál, s ezért nagyon hálásak kellene, hogy legyenek.*
- De mint mondottam, ami elmúlt, azt nem lehet visszahozni. Gondolj a jelenedre és a jövődre, az kevesebb fájdalommal jár.* Ékes szavai után, hogy a férfit rábírja a jelenre való összpontosításban, egy igen csak merész dologba vágja bele a fejszéjét. Egyik részről sötételftől bizony nem mindennapi a részvétel kinyilvánítása, amit ráadásul egy közel hajolással told meg, hogy puszit nyomjon a férfi arcára.*
- A jelen itt van, a múlt meg távol mögötted.* Ezt követően visszakerül a helyére.*
//Kora este, szép hely//
*Mikor a férfi nem tudja elhinni, hogy a Fakéz nevezetű egyén valójában ő volt, akkor kimosolyogja az arckifejezése miatt. Meghallgatja Khan mondandóját azzal kapcsolatban, hogy mit hitt és kinek ítéli azt a bizonyos becenevet.*
- Rosszul emlékszel, mert őt csupán Öregnek hívta mindenki a kora miatt. Szerinted fél kézzel megállta volna helyét közöttünk a szükség idején? Valljuk be, hogy ő leginkább azért volt a csapat része, mert sok tapasztalattal rendelkezett. Nem volt már ereje teljében, de a történetei mindig feltüzelt bennünket. Sokat köszönhetünk neki.* Mondja el beszélgetőtársának, hogy mit gondolt róla, míg élt az Öreg. Elcsendesedik, sőt egy jó időn keresztül nem nyitja ki a száját, mert adózik tisztelettel neki. Az emlékezés után nem tesz semmi mást, mint rásandít a férfire és a a következő szavakat formálja felé.*
- Szerencsés vagy sem, nos mindenképpen saját magamra kell ügyelni. Nem véd meg a szobalányom, sem a bátyám akit én keresek. Mindenesetre érezd magad megtisztelve, hogy tudod a gyenge pontom. Te vagy az első, aki tudja.
* Szól hozzá, miközben a tekintetében ott van a kifejezés, hogy tényleg kitörölné a Sólyom Fiai dolgot az életéből, de sajnos ez nem lehetséges. Mélyen van ugyan elásva, de rá lehet találni, ha nagyon akarja az ember. Közben megtudja, hogy Khan élete szintén más irányba folyt, miután a közösségüket szétverték. Azonban nem érti, hogy a társa miért kérdez még arról az emberről, aki valójában rég a földben pihen. Tekintete először csak kérdő, hogy mit szeretne ezzel elérni? Később viszont szúróssá válik, mint ezernyi mérgezett tű.*
- Ostoba álmok miatt... halt meg annyi férfi és nő. Jól bánt a szavakkal, jól összetartotta a csapatot, akik benne voltak. Talán lehetett volna nagyobb, de tudod a nagyobb bandáknál rendszeres az összezördülés és egyéb dolgok. Nagyobb kihívást lett volna, de szerintem keményebb fellépésre lehetett volna számítani.* Fújja ki a levegőt a végén, aztán elnéz az egyik irányba. Ők ketten szerencsések, hogy nem voltak ott a nagy bukásnál, s ezért nagyon hálásak kellene, hogy legyenek.*
- De mint mondottam, ami elmúlt, azt nem lehet visszahozni. Gondolj a jelenedre és a jövődre, az kevesebb fájdalommal jár.* Ékes szavai után, hogy a férfit rábírja a jelenre való összpontosításban, egy igen csak merész dologba vágja bele a fejszéjét. Egyik részről sötételftől bizony nem mindennapi a részvétel kinyilvánítása, amit ráadásul egy közel hajolással told meg, hogy puszit nyomjon a férfi arcára.*
- A jelen itt van, a múlt meg távol mögötted.* Ezt követően visszakerül a helyére.*
1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-03 22:47:47
Üzenet elküldve: 2015-04-03 22:47:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud?//
*Jól gondolta, a beszélgetést nem tudják befejezni, ugyanis a vörös nő, akinél jelentkezni kellett, feláll és kikiáltja, hogy a verseny kötetlen. Emellett bemutatja a zsűrit, ami Sach csodálkozására két főből áll. Nem mintha ez különösebben szokatlan lenne, de úgy tudja, hogy minimum hárman szokták képviselni a bírákat.
Mindenesetre illően megtapsolja őket.*
- Hát, talán így még nehezebb lesz.
*Válaszol Ilug kérdésére.*
- Úgy vagyok vele, hogy jobb mielőbb letudni.
*Majd e vélemény lévén megkéri Ilugot, hogy előző ígéretéhez híven segítsen felcipelni a céltáblát, amiből időközben kiszedegette az ellőtt nyílvesszőket.
Épp nekiindul, mikor látja, hogy egy versenyző beelőzi. Volt már pár másodperce egy ugyan ilyen érzése, mikor egy másik versenyző odament a zsűrihez, de végül ő, mint kiderült, csak kérdezett valamit. Ez a személy viszont magabiztosan felsétál a színpadra. Ott tétovázik egy kicsit, majd elkezdi mutatványát. Késeket dobál, méghozzá elképesztő sebességgel. Sach minden olyat tisztel, amit ő nem tud. Igaz a másik versenyző mutatványában van egy-két hiba, de senki sem lehet tökéletes. Ehhez tartva magát, az előadás végén megtapsolja ellenfelét.* ~Hisz ő ellenfél és nem ellenség.~ *Jut eszébe ez a bölcsesség.
Ezután nagy lendülettel, és persze a céltábla szalmabála részét cipelve elindul a színpad felé. Mikor odaér, a szűri felé fordul, és hangosan köszön nekik, illetve a vörös nőnek.
Miután Ilug vélhető segítségével felállítja a kelléket, odafordul hozzá.*
- Köszönök mindent. Szurkolj, ugyanis nagyon izgulok. És még valami, az alma az előadás után vár rád.
*Kacsint a lányra. Abban nem biztos, hogy Ilug csak viccel-e, mikor boci szemekkel néz érte, de Sach mindenképp neki szeretné adni.*
- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sach Eire vagyok, aki íjásztudását mutatja be önöknek. Amennyiben megtisztelnek figyelmükkel, én viszonzom azt érdekes előadásommal.
*Kiáltja éles hangján, felhívva ezzel a figyelmet.
Hátrál annyit, amennyi a látványhoz kell, majd felkészül. Gyorsan előkészíti a holmikat, öt almát és egy kendőt. Ez nem vesz el jelentősebb időt, hamar kész van vele. Ezután feszesen kihúzza íját, és egy nyilat lövésre készen elhelyez benne.* ~Kisebb terpesz, féloldalas állás.~ *Ellenőrzi le magát ugyan úgy, mint amikor gyakorolt.* ~Könyök lent, nem repül. Csak az ujjbegyemmel fogom közre a nyilat.~ *Ezután a rövid és gyors ellenőrzés után ellövi a nyílvesszőt, ami nem a szalmabála közepébe ér célba. Ha valaki nem tudná, hogy Sach mire készül, azt hinné, hogy mellélőtt. Pedig ez koránt sem így történt. Még kilő két nyilat, amik mindig az előző mellé érkeznek, egy kör részét alkotva. Ezután még három nyíl csapódik be a szalmabálába, ezt viszont nem simán lövi ki. Kecses mozdulattal a feje felől húzza le, s hozzá forog is még párat. Ez amolyan figyelemfelkeltésnek szánja. Rögtön kilő még kettőt, amit ugrálás után hajt végre. Ezek a lövések olyan gyorsan követik egymást, hogy a kedves néző érzékelje a látottakat, de ne is unatkozzon. Majd hátrál párlépést. Eközben nem felejti el, hogy kecses lépéseit megőrizze. Abbahagyja a hátrálás és nagy lendülettel fut előre.* ~Igazából ez az egyetlen része a mutatványomnak, amit csúfosan el lehet rontani.~ *Futás közben körülbelül hat lépést halad, miközben igyekszik ügyesen kihasználni a helyet. Ezután jön a neheze, mint egy tigris, előrehelyezi súlypontját, és megfordul a levegőben. Kicsit ügyetlenül érkezik le, de reméli, ez nem rondított sokat a látványon. Amint leérkezik a földre, ellő még egy nyílvesszőt. Így immár kirajzolódik a kör háromnegyede.
Eddig elég lendületes az íjászbemutató, azonban itt egy kicsit lefékez. Visszasétál az almákhoz és a kendőhöz. A piros gyümölcsökkel nem foglalkozik, csak a kendőt veszi föl, majd összecsomózza a végét.* ~Ezt már a verseny kezdete előtt meg kellett volna csinálnom.~ *Ráhelyezi a fejére, beáll úgy, ahogy az íjászathoz kell, majd rácsúsztatja a kendőt a szemére. Ennek hála nem sokat lát. Így lő hármat, amivel befejezi a kört.
Mikor leveszi a kendőt látja, hogy a kör elkészült.* ~Szuper! Már mindjárt vége.~ *Lehajol és felvesz egy almát. Feldobja a levegőbe. Mikor egy méterrel jár a föld fölött, átlövi. Ezt ötször megismétli.* ~Huh, kész is vagyok.~ *Sóhajt fel megkönnyebbülten.
Ezután odasétál a zsűrihez, és átnyújt nekik egy-egy almát nyíllal együtt. Ez alól a vörös nő sem kivétel.*
- Köszönöm a figyelmüket!
*Kiáltja el magát, majd meghajol a nézők és a zsűri felé. A két almát pedig vígan szorongatva visszasétál Ilughoz, és átnyújtja neki az egyiket.*
- Tessék, ahogy megígértem.
*Mosolyodik el.*
- Ugye segítesz összeszedni a holmikat?
*Kérdezi remélve, hogy nincs terhére a lánynak.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.25 17:16:53, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
//Ki mit tud?//
*Jól gondolta, a beszélgetést nem tudják befejezni, ugyanis a vörös nő, akinél jelentkezni kellett, feláll és kikiáltja, hogy a verseny kötetlen. Emellett bemutatja a zsűrit, ami Sach csodálkozására két főből áll. Nem mintha ez különösebben szokatlan lenne, de úgy tudja, hogy minimum hárman szokták képviselni a bírákat.
Mindenesetre illően megtapsolja őket.*
- Hát, talán így még nehezebb lesz.
*Válaszol Ilug kérdésére.*
- Úgy vagyok vele, hogy jobb mielőbb letudni.
*Majd e vélemény lévén megkéri Ilugot, hogy előző ígéretéhez híven segítsen felcipelni a céltáblát, amiből időközben kiszedegette az ellőtt nyílvesszőket.
Épp nekiindul, mikor látja, hogy egy versenyző beelőzi. Volt már pár másodperce egy ugyan ilyen érzése, mikor egy másik versenyző odament a zsűrihez, de végül ő, mint kiderült, csak kérdezett valamit. Ez a személy viszont magabiztosan felsétál a színpadra. Ott tétovázik egy kicsit, majd elkezdi mutatványát. Késeket dobál, méghozzá elképesztő sebességgel. Sach minden olyat tisztel, amit ő nem tud. Igaz a másik versenyző mutatványában van egy-két hiba, de senki sem lehet tökéletes. Ehhez tartva magát, az előadás végén megtapsolja ellenfelét.* ~Hisz ő ellenfél és nem ellenség.~ *Jut eszébe ez a bölcsesség.
Ezután nagy lendülettel, és persze a céltábla szalmabála részét cipelve elindul a színpad felé. Mikor odaér, a szűri felé fordul, és hangosan köszön nekik, illetve a vörös nőnek.
Miután Ilug vélhető segítségével felállítja a kelléket, odafordul hozzá.*
- Köszönök mindent. Szurkolj, ugyanis nagyon izgulok. És még valami, az alma az előadás után vár rád.
*Kacsint a lányra. Abban nem biztos, hogy Ilug csak viccel-e, mikor boci szemekkel néz érte, de Sach mindenképp neki szeretné adni.*
- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sach Eire vagyok, aki íjásztudását mutatja be önöknek. Amennyiben megtisztelnek figyelmükkel, én viszonzom azt érdekes előadásommal.
*Kiáltja éles hangján, felhívva ezzel a figyelmet.
Hátrál annyit, amennyi a látványhoz kell, majd felkészül. Gyorsan előkészíti a holmikat, öt almát és egy kendőt. Ez nem vesz el jelentősebb időt, hamar kész van vele. Ezután feszesen kihúzza íját, és egy nyilat lövésre készen elhelyez benne.* ~Kisebb terpesz, féloldalas állás.~ *Ellenőrzi le magát ugyan úgy, mint amikor gyakorolt.* ~Könyök lent, nem repül. Csak az ujjbegyemmel fogom közre a nyilat.~ *Ezután a rövid és gyors ellenőrzés után ellövi a nyílvesszőt, ami nem a szalmabála közepébe ér célba. Ha valaki nem tudná, hogy Sach mire készül, azt hinné, hogy mellélőtt. Pedig ez koránt sem így történt. Még kilő két nyilat, amik mindig az előző mellé érkeznek, egy kör részét alkotva. Ezután még három nyíl csapódik be a szalmabálába, ezt viszont nem simán lövi ki. Kecses mozdulattal a feje felől húzza le, s hozzá forog is még párat. Ez amolyan figyelemfelkeltésnek szánja. Rögtön kilő még kettőt, amit ugrálás után hajt végre. Ezek a lövések olyan gyorsan követik egymást, hogy a kedves néző érzékelje a látottakat, de ne is unatkozzon. Majd hátrál párlépést. Eközben nem felejti el, hogy kecses lépéseit megőrizze. Abbahagyja a hátrálás és nagy lendülettel fut előre.* ~Igazából ez az egyetlen része a mutatványomnak, amit csúfosan el lehet rontani.~ *Futás közben körülbelül hat lépést halad, miközben igyekszik ügyesen kihasználni a helyet. Ezután jön a neheze, mint egy tigris, előrehelyezi súlypontját, és megfordul a levegőben. Kicsit ügyetlenül érkezik le, de reméli, ez nem rondított sokat a látványon. Amint leérkezik a földre, ellő még egy nyílvesszőt. Így immár kirajzolódik a kör háromnegyede.
Eddig elég lendületes az íjászbemutató, azonban itt egy kicsit lefékez. Visszasétál az almákhoz és a kendőhöz. A piros gyümölcsökkel nem foglalkozik, csak a kendőt veszi föl, majd összecsomózza a végét.* ~Ezt már a verseny kezdete előtt meg kellett volna csinálnom.~ *Ráhelyezi a fejére, beáll úgy, ahogy az íjászathoz kell, majd rácsúsztatja a kendőt a szemére. Ennek hála nem sokat lát. Így lő hármat, amivel befejezi a kört.
Mikor leveszi a kendőt látja, hogy a kör elkészült.* ~Szuper! Már mindjárt vége.~ *Lehajol és felvesz egy almát. Feldobja a levegőbe. Mikor egy méterrel jár a föld fölött, átlövi. Ezt ötször megismétli.* ~Huh, kész is vagyok.~ *Sóhajt fel megkönnyebbülten.
Ezután odasétál a zsűrihez, és átnyújt nekik egy-egy almát nyíllal együtt. Ez alól a vörös nő sem kivétel.*
- Köszönöm a figyelmüket!
*Kiáltja el magát, majd meghajol a nézők és a zsűri felé. A két almát pedig vígan szorongatva visszasétál Ilughoz, és átnyújtja neki az egyiket.*
- Tessék, ahogy megígértem.
*Mosolyodik el.*
- Ugye segítesz összeszedni a holmikat?
*Kérdezi remélve, hogy nincs terhére a lánynak.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.25 17:16:53, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-03 13:23:43
Üzenet elküldve: 2015-04-03 13:23:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
// Ki mit tud? //
* A felkészülési időszak véget is ér. Omon kezeiben fogja a három kést, s nézi a színpadot. Megnézi magának a két zsűritagot, s végül úgy gondolja, hogy valóban tudhatnak valamit, de azért megnézné szívesen a tudásukat. De most nem. Megadott sorrend nincs, így az megy, aki akar.
Mivel a jelentkezők közül nincs más, aki elsőként szeretne menni, így Omon lép fel először, hacsak valaki ne akar mindenképpen a helyébe állni. Végignéz a tömegen és vár. Ő sem tudja mire, talán, hogy a vörös hölgy elmondja a produkciója nevét, vagy a saját nevét, vagy akármit. Ha ez nem történik meg néhány másodpercen belül, akkor ő tisztázza a nézőkkel: "Omon Rabark, késdobálás". Aztán újabb néhány másodpercet vár. Kezeibe teszi a három kést. Kettő a jobba, egy a balba. Becsukja szemét, s egy nagyot fúj. Beszív... Fúj. Egy örökkévalóságnak tűnik ez a pár másodperc. Aztán hirtelen nekikezd, hiszen valahol neki kell vágni. Egyszerre dobja fel, nagyjából fél méter magasra a bal és a jobb kezében lévő egy-egy kést, majd egy másodperc töredéke múltán a másik eddig jobb kézben nyugvót. A kések, mintha egyetlen sebesen mozgó kört raknának ki forognak az elf kezében.
~ A legfontosabb, hogy mindig a nyelét kapd el, különben megvág. ~ Ezt a mondatot ismételgeti magában és próbálja betartani.
Mikor már elég ideje (nagyjából húsz-harminc másodperce) csinálja, akkor úgy dönt begyorsít. Legfeljebb leejti őket, de akkor is jobb, mintha ennyit csinálna végig. Egyre gyorsabban-és gyorsabban pörögnek, majd lassan a kör alakból tojás alakra változik a pörgés pályája. Aztán hopp. Az egyik kés megszúrja tenyerét, majd egyből a következő is. A harmadik leesik. Kettő marad, azokat is már alig tudja dobálni. Végül kezében fogja meg mindkettőt, majd végezetül a harmadikat is felveszi, majd apró meghajlással viszonyozza az esetleges tapsot. Ha elmarad akkor is csak lesétál a színpadról és megvárja a zsűri értékelését, meg a többiek előadását is persze. *
// Ki mit tud? //
* A felkészülési időszak véget is ér. Omon kezeiben fogja a három kést, s nézi a színpadot. Megnézi magának a két zsűritagot, s végül úgy gondolja, hogy valóban tudhatnak valamit, de azért megnézné szívesen a tudásukat. De most nem. Megadott sorrend nincs, így az megy, aki akar.
Mivel a jelentkezők közül nincs más, aki elsőként szeretne menni, így Omon lép fel először, hacsak valaki ne akar mindenképpen a helyébe állni. Végignéz a tömegen és vár. Ő sem tudja mire, talán, hogy a vörös hölgy elmondja a produkciója nevét, vagy a saját nevét, vagy akármit. Ha ez nem történik meg néhány másodpercen belül, akkor ő tisztázza a nézőkkel: "Omon Rabark, késdobálás". Aztán újabb néhány másodpercet vár. Kezeibe teszi a három kést. Kettő a jobba, egy a balba. Becsukja szemét, s egy nagyot fúj. Beszív... Fúj. Egy örökkévalóságnak tűnik ez a pár másodperc. Aztán hirtelen nekikezd, hiszen valahol neki kell vágni. Egyszerre dobja fel, nagyjából fél méter magasra a bal és a jobb kezében lévő egy-egy kést, majd egy másodperc töredéke múltán a másik eddig jobb kézben nyugvót. A kések, mintha egyetlen sebesen mozgó kört raknának ki forognak az elf kezében.
~ A legfontosabb, hogy mindig a nyelét kapd el, különben megvág. ~ Ezt a mondatot ismételgeti magában és próbálja betartani.
Mikor már elég ideje (nagyjából húsz-harminc másodperce) csinálja, akkor úgy dönt begyorsít. Legfeljebb leejti őket, de akkor is jobb, mintha ennyit csinálna végig. Egyre gyorsabban-és gyorsabban pörögnek, majd lassan a kör alakból tojás alakra változik a pörgés pályája. Aztán hopp. Az egyik kés megszúrja tenyerét, majd egyből a következő is. A harmadik leesik. Kettő marad, azokat is már alig tudja dobálni. Végül kezében fogja meg mindkettőt, majd végezetül a harmadikat is felveszi, majd apró meghajlással viszonyozza az esetleges tapsot. Ha elmarad akkor is csak lesétál a színpadról és megvárja a zsűri értékelését, meg a többiek előadását is persze. *
1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-02 23:58:04
Üzenet elküldve: 2015-04-02 23:58:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*Bris nem érti, hogy mégis mire célzott a nő. Ez számára bonyolult.*
-Ezt nem nagyon értem.
*Vallja be őszintén. Majd a hosszas beszédével a nőt zavarja össze. De folyton így jár. Megfeledkezik magáról és csak beszél ha jó társaságot talál.*
-Igen bár azoknak a célja is más amivel készültek. És azok nem a karjuk hossza miatt mérnek pontatlanul. Vagyis akkor nem azok teljesen mások.
*Viszont a nő fellelkesül Bris megjegyzésére. A tudóst ez kicsit feszélyezi.*
-Akit én láttam annak az egész teste még az arca is tetoválásokkal volt tele. És egy szőke tündérlány társaságában volt. A Hold karavánpihenőben találkoztam velük. Valóban fekete haja volt. Elég éretlen egy alak volt ezt meg tudtam állapítani.
//Letrion Raeyan//
*Bris nem érti, hogy mégis mire célzott a nő. Ez számára bonyolult.*
-Ezt nem nagyon értem.
*Vallja be őszintén. Majd a hosszas beszédével a nőt zavarja össze. De folyton így jár. Megfeledkezik magáról és csak beszél ha jó társaságot talál.*
-Igen bár azoknak a célja is más amivel készültek. És azok nem a karjuk hossza miatt mérnek pontatlanul. Vagyis akkor nem azok teljesen mások.
*Viszont a nő fellelkesül Bris megjegyzésére. A tudóst ez kicsit feszélyezi.*
-Akit én láttam annak az egész teste még az arca is tetoválásokkal volt tele. És egy szőke tündérlány társaságában volt. A Hold karavánpihenőben találkoztam velük. Valóban fekete haja volt. Elég éretlen egy alak volt ezt meg tudtam állapítani.
1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-02 20:34:58
Üzenet elküldve: 2015-04-02 20:34:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Bris Mostale//
*Az túlzás, hogy utálja a fegyvereket, tudja értékelni őket, amit leginkább utál, az az, hogy mindig rossz kezekben vannak többségével. Akkor meg már inkább ne is legyenek. De vannak, s ez az, amit ilyen elmélkedéssel nem lehet megváltani. Emellett úgy tűnik, mintha a sikerült volna ennek a sokat tudó embernek újat mondani, úgy, hogy szerinte nem mondott semmi egyértelműt. Talán épp itt van a probléma?*
- Nem, nem így értettem. Bár, ilyesmit is mutatott, hogy hogyan kell törődni az állatokkal, meg hogy jól érezzék magukat, meg ilyesmi.
*Próbál valamit felvezetni, hátha érthetőbbé válik mondókája. Mindent pedig meg sem kísérel elmondani. Ez után viszont rajta a sor, hogy értetlenkedjen. Figyel ő, kitartóan, ám több ponton is elveszíti a fonalat, így csak annyi jön le neki a dologból, hogy ez az ember bizony nehéz időket élt meg a mérlegekkel folytatott kitartó harcában.*
- Nahát, akkor veled már nem tudnak kitolni holmi mérlegek, ugye? Hallottam ilyen trükkös mérlegekről, állítólag néhány kereskedő veri át ilyesmivel a vevőkörét.
*S bár nem számított rá, a személyleírásra mégis ráismer a tudós.*
- Csak a karját láttam, azon volt tetoválás. Hmm... Biztos, hogy csak egy lány volt vele? Fekete haja volt? Mármint a férfinak? *Már ha tényleg egyezik a kettejük leírása, jobb biztosra menni.*
- Az az alak tartozik nekem egy zöld nyerges, fehér-barna foltos lóval. Azt hittem már sosem találok a nyomára. *Legalábbis egy ideje már a kérdezősködést is beszüntette, annak gyümölcstelensége miatt.*
//Bris Mostale//
*Az túlzás, hogy utálja a fegyvereket, tudja értékelni őket, amit leginkább utál, az az, hogy mindig rossz kezekben vannak többségével. Akkor meg már inkább ne is legyenek. De vannak, s ez az, amit ilyen elmélkedéssel nem lehet megváltani. Emellett úgy tűnik, mintha a sikerült volna ennek a sokat tudó embernek újat mondani, úgy, hogy szerinte nem mondott semmi egyértelműt. Talán épp itt van a probléma?*
- Nem, nem így értettem. Bár, ilyesmit is mutatott, hogy hogyan kell törődni az állatokkal, meg hogy jól érezzék magukat, meg ilyesmi.
*Próbál valamit felvezetni, hátha érthetőbbé válik mondókája. Mindent pedig meg sem kísérel elmondani. Ez után viszont rajta a sor, hogy értetlenkedjen. Figyel ő, kitartóan, ám több ponton is elveszíti a fonalat, így csak annyi jön le neki a dologból, hogy ez az ember bizony nehéz időket élt meg a mérlegekkel folytatott kitartó harcában.*
- Nahát, akkor veled már nem tudnak kitolni holmi mérlegek, ugye? Hallottam ilyen trükkös mérlegekről, állítólag néhány kereskedő veri át ilyesmivel a vevőkörét.
*S bár nem számított rá, a személyleírásra mégis ráismer a tudós.*
- Csak a karját láttam, azon volt tetoválás. Hmm... Biztos, hogy csak egy lány volt vele? Fekete haja volt? Mármint a férfinak? *Már ha tényleg egyezik a kettejük leírása, jobb biztosra menni.*
- Az az alak tartozik nekem egy zöld nyerges, fehér-barna foltos lóval. Azt hittem már sosem találok a nyomára. *Legalábbis egy ideje már a kérdezősködést is beszüntette, annak gyümölcstelensége miatt.*
1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-02 11:44:27
Üzenet elküldve: 2015-04-02 11:44:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? – Felkészülés – Asira //
*Épp idejében fejezik be a kis szórakozásukat Vércsével. Miközben enyhén gyorsan veszi az éltető levegőt a vörös hajú asszony feláll az asztalkájától. Khyr kiegyenesedik és megigazítja ruháját, ekkor a mutatványos nő a színpadra él ér nyomban fel is szólal. Ekkor a lány odafordítja tekintetét. Semmi különös nem történik odafenn, a nő mond pár szót, és bemutatja a pontozókat. Egy férfi és egy nő. A nő íjász ha jól értette, a férfi pedig zsonglőr, költő, énekes? Micsoda párosítás. A lány összehúzza a szemét, a mondatra, miszerint a férfi megannyi hölgy szívét ejtette rabul. Felvillan rókavigyora egy pillanat erejéig.
~Elég könnyű lesz őt elbűvölni, abból a fajtából valónak néz ki. Elég lesz ŐT elbűvölni?~
Vetül a pillantása az elf nőre. Talán őt is le tudja nyűgözni egy-két látványos és talán veszélyes mozdulatával, ha a férfi fejének elcsavarása kígyózó mozgásával nem lenne elegendő. Megejt egy-két tapsot maga is a zsűrinek és a vörös nőnek, majd visszafordul a szőke barátnője felé. Asira meglepő akcióba kezd, már a tincs kisöprés is meglepi Khyrt, a puha csókra, amit a szájára kap, viszont nem számít. Valahol az elméje eldugott, sötét zugában számított rá, valljuk meg, de ott más dolgokra is vágyik, amit most és lehet, hogy sosem vallana be. Zavarában elmosolyodik, sőt még nevet is egy halványt, majd összeszedi magát.*
- Köszi... *Mondja elhaló hangon, de még mosolyogva, majd a lány után néz. Letörli a képéről a mosolyt, s odamegy a színpadhoz, ahol először beszélt a vörös nővel és megérdeklődi, hol tehetné le a holmijait a versenyszáma előtt, mert ugye nem szívesen lenne első. A tűz idomításhoz sötétség dukál.
Amint talál egy helyet, ahol leteheti a cuccokat, ledobja kabátját és bakancsát is, meg a zsákot amiben Asira a ruhát hozta és most az ő hétköznapi cuccai vannak benne. Kicsit hűvös az idő efféle öltözethez, de kibírja a tűz úgy is melegíteni fogja, meg a mozgás. Letámaszkodik egy adandó helyre és egyelőre kivár, hátha valami bátor ember előbb akar sorra kerülni, mint ő.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.02 11:48:23
// Ki mit tud? – Felkészülés – Asira //
*Épp idejében fejezik be a kis szórakozásukat Vércsével. Miközben enyhén gyorsan veszi az éltető levegőt a vörös hajú asszony feláll az asztalkájától. Khyr kiegyenesedik és megigazítja ruháját, ekkor a mutatványos nő a színpadra él ér nyomban fel is szólal. Ekkor a lány odafordítja tekintetét. Semmi különös nem történik odafenn, a nő mond pár szót, és bemutatja a pontozókat. Egy férfi és egy nő. A nő íjász ha jól értette, a férfi pedig zsonglőr, költő, énekes? Micsoda párosítás. A lány összehúzza a szemét, a mondatra, miszerint a férfi megannyi hölgy szívét ejtette rabul. Felvillan rókavigyora egy pillanat erejéig.
~Elég könnyű lesz őt elbűvölni, abból a fajtából valónak néz ki. Elég lesz ŐT elbűvölni?~
Vetül a pillantása az elf nőre. Talán őt is le tudja nyűgözni egy-két látványos és talán veszélyes mozdulatával, ha a férfi fejének elcsavarása kígyózó mozgásával nem lenne elegendő. Megejt egy-két tapsot maga is a zsűrinek és a vörös nőnek, majd visszafordul a szőke barátnője felé. Asira meglepő akcióba kezd, már a tincs kisöprés is meglepi Khyrt, a puha csókra, amit a szájára kap, viszont nem számít. Valahol az elméje eldugott, sötét zugában számított rá, valljuk meg, de ott más dolgokra is vágyik, amit most és lehet, hogy sosem vallana be. Zavarában elmosolyodik, sőt még nevet is egy halványt, majd összeszedi magát.*
- Köszi... *Mondja elhaló hangon, de még mosolyogva, majd a lány után néz. Letörli a képéről a mosolyt, s odamegy a színpadhoz, ahol először beszélt a vörös nővel és megérdeklődi, hol tehetné le a holmijait a versenyszáma előtt, mert ugye nem szívesen lenne első. A tűz idomításhoz sötétség dukál.
Amint talál egy helyet, ahol leteheti a cuccokat, ledobja kabátját és bakancsát is, meg a zsákot amiben Asira a ruhát hozta és most az ő hétköznapi cuccai vannak benne. Kicsit hűvös az idő efféle öltözethez, de kibírja a tűz úgy is melegíteni fogja, meg a mozgás. Letámaszkodik egy adandó helyre és egyelőre kivár, hátha valami bátor ember előbb akar sorra kerülni, mint ő.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.02 11:48:23
1445. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-01 22:25:23
Üzenet elküldve: 2015-04-01 22:25:23
ÚJ
![>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1737_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
*Az ő igazi tánca, az árnyéktánc, vagy éppen a pengetánc. Ott érzi jól magát, és az a néhány igazi táncot csak azért tud, mert meg kellett tanulnia a céhben. Az egyik feladathoz szükséges volt, el kellett játszania egy nemes kisasszonyt, hogy egy férfihez közel tudjon férkőzni, majd megmártani benne a tőrét. Így emlékezetből, majd inkább csak vidámságból táncol, és úgy tűnik Khyr sem egy táncművész. Azonban ez egyáltalán nem zavarja, csak hagyja, hogy vezesse a másik és mosolyogva dobálja magát a vörös hajú szépség kezei között. Még fel is hörren, amikor hátraejti őt a lány, és jól kimelegszik partnerével együtt. A lecsúszó kezet mintha észre sem venné, valójában viszont jól esik neki a huncutkodás, és nem tesz ellene semmit. Az arcán viszont pajkos mosoly ül csak azért, hogy Khyr is tisztában legyen azzal, hogy Asira nem elutasító ezzel kapcsolatban. Ezzel a kis közjátékkal természetesen magukra hívták mások figyelmét is mire véget ér a táncuk. Aprókat zihálva állnak egymás előtt, amikor is az emelvényről a konferanszié felhívja vetélkedőn résztvevők figyelmét a kezdésre.*
- Imádtam. *Recsegi, majd kisöpör a lány szeme elől pár rakoncátlan tincset. Hirtelen egy lágy csókot nyom Khyr ajkaira, egy rövidet, de nem túl rövidet.*
- Sok szerencsét! *Mondja mosolyogva, vagy elindul a nézőtér felé, hogy szurkolhasson a Khyrnek. Végig vigyorog, és keres egy szabad helyet, aztán a pókerarcát visszaigazítja a helyére. Jöhet a szórakozás!*
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
*Az ő igazi tánca, az árnyéktánc, vagy éppen a pengetánc. Ott érzi jól magát, és az a néhány igazi táncot csak azért tud, mert meg kellett tanulnia a céhben. Az egyik feladathoz szükséges volt, el kellett játszania egy nemes kisasszonyt, hogy egy férfihez közel tudjon férkőzni, majd megmártani benne a tőrét. Így emlékezetből, majd inkább csak vidámságból táncol, és úgy tűnik Khyr sem egy táncművész. Azonban ez egyáltalán nem zavarja, csak hagyja, hogy vezesse a másik és mosolyogva dobálja magát a vörös hajú szépség kezei között. Még fel is hörren, amikor hátraejti őt a lány, és jól kimelegszik partnerével együtt. A lecsúszó kezet mintha észre sem venné, valójában viszont jól esik neki a huncutkodás, és nem tesz ellene semmit. Az arcán viszont pajkos mosoly ül csak azért, hogy Khyr is tisztában legyen azzal, hogy Asira nem elutasító ezzel kapcsolatban. Ezzel a kis közjátékkal természetesen magukra hívták mások figyelmét is mire véget ér a táncuk. Aprókat zihálva állnak egymás előtt, amikor is az emelvényről a konferanszié felhívja vetélkedőn résztvevők figyelmét a kezdésre.*
- Imádtam. *Recsegi, majd kisöpör a lány szeme elől pár rakoncátlan tincset. Hirtelen egy lágy csókot nyom Khyr ajkaira, egy rövidet, de nem túl rövidet.*
- Sok szerencsét! *Mondja mosolyogva, vagy elindul a nézőtér felé, hogy szurkolhasson a Khyrnek. Végig vigyorog, és keres egy szabad helyet, aztán a pókerarcát visszaigazítja a helyére. Jöhet a szórakozás!*
1444. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-01 19:31:50
Üzenet elküldve: 2015-04-01 19:31:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*Bris azok közé az emberek közé tartozik akiktől távol áll az élet. Így nem nagyon érti, hogy a nő mégis mire gondol.*
-Kezelni? Mármint állatokat?
*Amit nem lehet tudománynevekben megfogalmazni az Bris számára bonyolultabb mint egy matematikai képlet. De a fegyverekkel azonos véleményen vannak. Ennek Bris örül ugyanis ő tényleg utálja a fegyvereket. Amúgy sem a legbátrabb emberek közé tartozik. Ijedt már meg egy kártyától is amire egy csontváz volt rajzolva és a halál szó felírva. A következő kérdést lehet, hogy megbánja majd a nő ugyanis Bris imád ilyesmikről mesélni.*
-Nem is annyira a gépek érdekesek amiket lát az ember egy mester műhelyében, hanem azok a törvényszerűségek amikre felhívják a figyelmét. Ez által megismerheted a magasság, hosszúság összefüggéseit. A súlyokról egyik mesterem nagyon sokat tudott és nagyon sok mérleget készített. Volt amelyiknek az egyik karja rövidebb volt mint a másik. És mindegyiknek megtanulta a használatát. Egyszer azt a feladatot kaptam tőle, hogy adott nekem egy ilyen mérleget aminek az egyik karja rövidebb volt, de nem mondta el, hogy mennyivel. Csak adott két súlyt és azoknak mondta el a súlyát. Ez alapján kellet megtudnom, hogy a mérlegnek melyik karja mennyivel kisebb. Érdekes helyzet volt, de meg tudtam oldani. És egy másik mesterem pedig a súly és a tömeg vizsgálata során egy új mértékegységként létrehozta a töménységet. De tévedett ugyanis vannak még olyan tényezők amiket nem vett figyelembe. Ha egy azonos súlyú tollat és egy papírdarabot leejtünk akkor kisebb-nagyobb eltéréssel, de azonos idő alatt ér a földre. Viszont, ha a papírt összegyűrjük akkor nem változik sem a súlya sem a töménysége mégis a zuhanási sebessége jelentősen megnő. Nála nem tanultam, de találkoztam olyan mesterrel is aki ezt próbálta megmagyarázni, hogy miért esnek le a dolgok a földre. A választ a madarak anatómiájában kereste. Őrült egy alak volt. Bocsánat. Azt hiszem megint sokat beszéltem.
*A nő kérdésén elgondolkozik.*
-Az egész teste tetoválásokkal volt tele és volt vele egy lány?
//Letrion Raeyan//
*Bris azok közé az emberek közé tartozik akiktől távol áll az élet. Így nem nagyon érti, hogy a nő mégis mire gondol.*
-Kezelni? Mármint állatokat?
*Amit nem lehet tudománynevekben megfogalmazni az Bris számára bonyolultabb mint egy matematikai képlet. De a fegyverekkel azonos véleményen vannak. Ennek Bris örül ugyanis ő tényleg utálja a fegyvereket. Amúgy sem a legbátrabb emberek közé tartozik. Ijedt már meg egy kártyától is amire egy csontváz volt rajzolva és a halál szó felírva. A következő kérdést lehet, hogy megbánja majd a nő ugyanis Bris imád ilyesmikről mesélni.*
-Nem is annyira a gépek érdekesek amiket lát az ember egy mester műhelyében, hanem azok a törvényszerűségek amikre felhívják a figyelmét. Ez által megismerheted a magasság, hosszúság összefüggéseit. A súlyokról egyik mesterem nagyon sokat tudott és nagyon sok mérleget készített. Volt amelyiknek az egyik karja rövidebb volt mint a másik. És mindegyiknek megtanulta a használatát. Egyszer azt a feladatot kaptam tőle, hogy adott nekem egy ilyen mérleget aminek az egyik karja rövidebb volt, de nem mondta el, hogy mennyivel. Csak adott két súlyt és azoknak mondta el a súlyát. Ez alapján kellet megtudnom, hogy a mérlegnek melyik karja mennyivel kisebb. Érdekes helyzet volt, de meg tudtam oldani. És egy másik mesterem pedig a súly és a tömeg vizsgálata során egy új mértékegységként létrehozta a töménységet. De tévedett ugyanis vannak még olyan tényezők amiket nem vett figyelembe. Ha egy azonos súlyú tollat és egy papírdarabot leejtünk akkor kisebb-nagyobb eltéréssel, de azonos idő alatt ér a földre. Viszont, ha a papírt összegyűrjük akkor nem változik sem a súlya sem a töménysége mégis a zuhanási sebessége jelentősen megnő. Nála nem tanultam, de találkoztam olyan mesterrel is aki ezt próbálta megmagyarázni, hogy miért esnek le a dolgok a földre. A választ a madarak anatómiájában kereste. Őrült egy alak volt. Bocsánat. Azt hiszem megint sokat beszéltem.
*A nő kérdésén elgondolkozik.*
-Az egész teste tetoválásokkal volt tele és volt vele egy lány?
1443. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-01 17:37:18
Üzenet elküldve: 2015-04-01 17:37:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
*Álcája számos van és a nincstelenül töltött évek megtanították rá, hogy mikor van értelme felhúzni őket, és mikor érdemtelen energiát pazarolni a fenntartásukra. Félreértés ne essék, nem amiatt hagyta most sem el, mert mély sorsközösséget érezne Rylissával, vagy mert idejekorán a bizalmába avatta volna, mégis. Khan számára máig fontos maradt az Ifjú Sólyom hagyatéka és hosszú időn keresztül hitte, hogy ő az utolsó élő mementója annak.*
- Fakéz? Az ÉN voltam?! Hallottam persze ezerszer is ezt a nevet és így most már értem, hogy miért kuncogott mindenki az én jelenlétemben. Én meg már azt hittem, hogy arra az öregre aggatták ezt a gúnynevet, akinek tényleg kőrisből csináltak pótkart. - *Mindig is úgy gondolta, hogy mindent tud a Sólyom Fiairól, ami tudható. Nem csak a soraik között szolgáló férfiakról és nőkről, hanem az őket egységbe kovácsoló vágyakról, szenvedélyről, egy korábbi élet fájdalmáról és egy jövő ígéretéről. Most pedig beállít az életébe egy sötételf és olyan triviális dolgot ereszt szélnek, amiről Khannak sejtelme sem volt. Mi minden felett sétálhatott még el annak idején? Mi van, ha az emlékpalotája pusztuló partokra épült és az évhullámok egyre többet csípnek le az alapzatból?*
- Ó, a rossz szokásaim miatt már megfizettem a tanulópénzt, még süvölvény fiúként. - *Az emlékezet bélyegeként viseli is ennek jelét a testén, de ahogy Rylissa a múltját érintő témákat, úgy ő ezt nem kívánja tovább boncolni. Khant nem zavarja, hogy amíg ő helyet foglal a padon, addig a másik távolságot teremtve feláll. Meg sem fordult a fejében, hogy ártalmára legyen a lánynak és amióta tudja róla, hogy honnét "származik", ez már fel sem merülhetne, még akkor sem, ha arany helyeződne kilátásba érte.*
- Szerencsés vagy, hogy nem vagyok nemes akkor, így előttem nem kell szégyenkezve beszélned azokról az évekről. - *Szóvá nem teszi ugyan, de értetlenül áll azelőtt, hogy Rylissa így tekint vissza múltbéli életére. Khanban mindössze egyetlen tüske maradt megbánásként, ezzel szemben az íjász azt sugallja, hogy ha tehetné, ki is törölni ezt az epizódot.*
- Abban igazad van, hogy békeidőben kisebb a kereslet bérkardok iránt, de én magam is odahagytam már a zsoldoséletet. Mondd csak, emlékszel még arra, hogy mit akart Raion egész életében? Hogy miért bocsátotta hadba fiait és lányait? - *Khan úgy véli, hogy a Fiak között nem volt egy olyan sem, aki ne tudott volna vezérük álmáról, de Rylissa épp pillanatokkal ezelőtt szolgált meglepetésére. Talán most ezzel fog.*
- Artheniorba jöttél hát és noha bérkard nem vagy már, az íjászatot nem hagytad el. Testőrként szolgálnál a családnál vagy éled egy gondtalan nemesasszony mindennapjait és néha beleeresztesz egy vesszőt az engedetlen szolgálók sejhajába, ha úgy tartja kedved? - *Eltelt némi idő a legutolsó mosolya óta, most azonban egy leheletnyi visszatér belőle az arcára.*
//Kora este, szép hely//
*Álcája számos van és a nincstelenül töltött évek megtanították rá, hogy mikor van értelme felhúzni őket, és mikor érdemtelen energiát pazarolni a fenntartásukra. Félreértés ne essék, nem amiatt hagyta most sem el, mert mély sorsközösséget érezne Rylissával, vagy mert idejekorán a bizalmába avatta volna, mégis. Khan számára máig fontos maradt az Ifjú Sólyom hagyatéka és hosszú időn keresztül hitte, hogy ő az utolsó élő mementója annak.*
- Fakéz? Az ÉN voltam?! Hallottam persze ezerszer is ezt a nevet és így most már értem, hogy miért kuncogott mindenki az én jelenlétemben. Én meg már azt hittem, hogy arra az öregre aggatták ezt a gúnynevet, akinek tényleg kőrisből csináltak pótkart. - *Mindig is úgy gondolta, hogy mindent tud a Sólyom Fiairól, ami tudható. Nem csak a soraik között szolgáló férfiakról és nőkről, hanem az őket egységbe kovácsoló vágyakról, szenvedélyről, egy korábbi élet fájdalmáról és egy jövő ígéretéről. Most pedig beállít az életébe egy sötételf és olyan triviális dolgot ereszt szélnek, amiről Khannak sejtelme sem volt. Mi minden felett sétálhatott még el annak idején? Mi van, ha az emlékpalotája pusztuló partokra épült és az évhullámok egyre többet csípnek le az alapzatból?*
- Ó, a rossz szokásaim miatt már megfizettem a tanulópénzt, még süvölvény fiúként. - *Az emlékezet bélyegeként viseli is ennek jelét a testén, de ahogy Rylissa a múltját érintő témákat, úgy ő ezt nem kívánja tovább boncolni. Khant nem zavarja, hogy amíg ő helyet foglal a padon, addig a másik távolságot teremtve feláll. Meg sem fordult a fejében, hogy ártalmára legyen a lánynak és amióta tudja róla, hogy honnét "származik", ez már fel sem merülhetne, még akkor sem, ha arany helyeződne kilátásba érte.*
- Szerencsés vagy, hogy nem vagyok nemes akkor, így előttem nem kell szégyenkezve beszélned azokról az évekről. - *Szóvá nem teszi ugyan, de értetlenül áll azelőtt, hogy Rylissa így tekint vissza múltbéli életére. Khanban mindössze egyetlen tüske maradt megbánásként, ezzel szemben az íjász azt sugallja, hogy ha tehetné, ki is törölni ezt az epizódot.*
- Abban igazad van, hogy békeidőben kisebb a kereslet bérkardok iránt, de én magam is odahagytam már a zsoldoséletet. Mondd csak, emlékszel még arra, hogy mit akart Raion egész életében? Hogy miért bocsátotta hadba fiait és lányait? - *Khan úgy véli, hogy a Fiak között nem volt egy olyan sem, aki ne tudott volna vezérük álmáról, de Rylissa épp pillanatokkal ezelőtt szolgált meglepetésére. Talán most ezzel fog.*
- Artheniorba jöttél hát és noha bérkard nem vagy már, az íjászatot nem hagytad el. Testőrként szolgálnál a családnál vagy éled egy gondtalan nemesasszony mindennapjait és néha beleeresztesz egy vesszőt az engedetlen szolgálók sejhajába, ha úgy tartja kedved? - *Eltelt némi idő a legutolsó mosolya óta, most azonban egy leheletnyi visszatér belőle az arcára.*
1442. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-01 16:05:23
Üzenet elküldve: 2015-04-01 16:05:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Bris Mostale//
*A kérdésen elgondolkodik, hogy miként válaszoljon. Nem igazán beszélt még sok embernek erről, ugyanis nem sok embert érdekelt ez a kis részlet.*
- Hát... sokmindenre, az életre, nehéz összegezni tudománynevekben. Megtanított kezelni dolgokat, amiket nem tudtam, sőt azt sem tudtam, hogy mit nem tudtam, és... Meg horgolni is ő tanított meg, például.
*Egy olyan nagyon ritka helyzet, amikor Raeyan kifogy a szavakból. Viszont ennyi próbálkozást megérdemel valaki, aki őszinte vele. Legalábbis nincs oka, hogy másképp higgye Brisről. Azon pedig, amit a férfi mond, szintén elgondolkodik. Egyértelműen kifejti, hogy ellenzi a fegyvereket, márpedig azok önmagukban is jelképei a harcnak, az erőszaknak. Ettől függetlenül, majd mindenkinél van legalább egy. Ennek pedig közismerten oka, hogy fegyver ellen fegyverrel lehet a leghatékonyabban védekezni.*
- Érthető. A legjobb lenne, ha egyáltalán nem is léteznének. *Egy legyintéssel próbálja elsuhintani a témát. Az ilyen terű elmélkedés rámutat bizonyos magától értetődő dolgokra, ám nem oldja meg azt, így fölösleges elrontani vele a hangulatot. Ahogy az öregasszony is megmondta.*
- És, milyen gépeket ismersz?
*Kérdez rá, hiszen mindig tanulhat az ember. Ha mást nem, annyit, hogy jé, ilyen is van.*
- Jut eszembe, nem ismersz esetleg egy embert a városban, akinek egy szép zöld nyerges, fehér-barna foltos lova van?
*Régi ügy már, de azért egy próbát megér, és még nem is kérdezősködött róla itt a városban.*
//Bris Mostale//
*A kérdésen elgondolkodik, hogy miként válaszoljon. Nem igazán beszélt még sok embernek erről, ugyanis nem sok embert érdekelt ez a kis részlet.*
- Hát... sokmindenre, az életre, nehéz összegezni tudománynevekben. Megtanított kezelni dolgokat, amiket nem tudtam, sőt azt sem tudtam, hogy mit nem tudtam, és... Meg horgolni is ő tanított meg, például.
*Egy olyan nagyon ritka helyzet, amikor Raeyan kifogy a szavakból. Viszont ennyi próbálkozást megérdemel valaki, aki őszinte vele. Legalábbis nincs oka, hogy másképp higgye Brisről. Azon pedig, amit a férfi mond, szintén elgondolkodik. Egyértelműen kifejti, hogy ellenzi a fegyvereket, márpedig azok önmagukban is jelképei a harcnak, az erőszaknak. Ettől függetlenül, majd mindenkinél van legalább egy. Ennek pedig közismerten oka, hogy fegyver ellen fegyverrel lehet a leghatékonyabban védekezni.*
- Érthető. A legjobb lenne, ha egyáltalán nem is léteznének. *Egy legyintéssel próbálja elsuhintani a témát. Az ilyen terű elmélkedés rámutat bizonyos magától értetődő dolgokra, ám nem oldja meg azt, így fölösleges elrontani vele a hangulatot. Ahogy az öregasszony is megmondta.*
- És, milyen gépeket ismersz?
*Kérdez rá, hiszen mindig tanulhat az ember. Ha mást nem, annyit, hogy jé, ilyen is van.*
- Jut eszembe, nem ismersz esetleg egy embert a városban, akinek egy szép zöld nyerges, fehér-barna foltos lova van?
*Régi ügy már, de azért egy próbát megér, és még nem is kérdezősködött róla itt a városban.*
1441. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-04-01 13:08:11
Üzenet elküldve: 2015-04-01 13:08:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Kedves mosolyt ejt meg a lányka felé, aki kétszer is megköszöni a dicséretét. Mondhatná ő is, hogy én köszönöm a bemutatót, de az már túl sok köszönés lenne. Inkább térdére ereszkedik és lábára teszi a fenekét, hogy beszédbe elegyedjen a lánnyal. A pénzjutalom jó, bár nem túl csalogató, neki legalábbis, mi igaz, hogy bármit megtudna venni belőle, aminek inkább hasznát venné, mint egy véletlenszerű vacaknak. Na, de itt most nem ő van versenyben.*
- Nem... *Kezdené el a választ a lány kérdésére, amikor meghallja a vörös nő monológját. A verseny kezdetét veszi, ezek szerint. Marad a későbbiekben is beszédre idő, de most inkább a fontosabb témára tereli a dolgot, miután a nő végzett és Iluq tapsot adott a zsűrinek, sok más nézővel együtt.*
- Na, nézd kötetlen a sorrend. Mikor akarsz fellépni? *Kérdezi, miközben feláll, hogy jobban rálásson a dolgokra, pláne, ha a lány most rögtön indulni akar, akkor segít neki felcipelni a cuccot.*
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Kedves mosolyt ejt meg a lányka felé, aki kétszer is megköszöni a dicséretét. Mondhatná ő is, hogy én köszönöm a bemutatót, de az már túl sok köszönés lenne. Inkább térdére ereszkedik és lábára teszi a fenekét, hogy beszédbe elegyedjen a lánnyal. A pénzjutalom jó, bár nem túl csalogató, neki legalábbis, mi igaz, hogy bármit megtudna venni belőle, aminek inkább hasznát venné, mint egy véletlenszerű vacaknak. Na, de itt most nem ő van versenyben.*
- Nem... *Kezdené el a választ a lány kérdésére, amikor meghallja a vörös nő monológját. A verseny kezdetét veszi, ezek szerint. Marad a későbbiekben is beszédre idő, de most inkább a fontosabb témára tereli a dolgot, miután a nő végzett és Iluq tapsot adott a zsűrinek, sok más nézővel együtt.*
- Na, nézd kötetlen a sorrend. Mikor akarsz fellépni? *Kérdezi, miközben feláll, hogy jobban rálásson a dolgokra, pláne, ha a lány most rögtön indulni akar, akkor segít neki felcipelni a cuccot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400