Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reknar Renor [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/611_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
![>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1737_ember-felelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-28 22:00:08
Üzenet elküldve: 2015-03-28 22:00:08
ÚJ
![>Reknar Renor [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/611_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen Kadar//
*Reknar Plevaennal együtt hamar elindulnak ki a holdudvarba ahol már Plevaen két lova várja őket. Reknarnak hamar feltűnnek, hogy ezek nem a legjobb lovak és valószínűleg lopottak is de utazásai során rosszabb közlekedési módokkal is találkozott.*
-Tudok lovagolni, nekem is volt régen csak hát hamar ellopták. *Mondja Plevaennak vissza emlékezve utazása legelejére mikor még nem ismerte a világot.*
-Kérem mutassa az utat. *Kéri meg új ismerősét Reknar, habár képes lenne eltalálni a kikötőig de nem bízik Plevaenban és mióta meglátta a lovakat már biztos benne, hogy újdonsült segítője tolvaj vagy valamilyen hasonló bűnöző, habár ez nem zavarta mert már segítettek neki hasonlók csak mostantól inkább óvatosabban vigyáz értékeire. Mikor Plevaen elindul Reknar követi majd miközben mennek eszébe jut a tegnap esti beszélgetésük.*
-Ha megállunk majd legközelebb elvégeznék néhány kísérletet, nem magával kapcsolatos de miután végeztem elkezdhetem tanítani hogyan védekezhet a testetlenekkel szemben és ha kísérlet sikerül még veszélytelenül le is tesztelhetjük.
*Reknar Plevaennal együtt hamar elindulnak ki a holdudvarba ahol már Plevaen két lova várja őket. Reknarnak hamar feltűnnek, hogy ezek nem a legjobb lovak és valószínűleg lopottak is de utazásai során rosszabb közlekedési módokkal is találkozott.*
-Tudok lovagolni, nekem is volt régen csak hát hamar ellopták. *Mondja Plevaennak vissza emlékezve utazása legelejére mikor még nem ismerte a világot.*
-Kérem mutassa az utat. *Kéri meg új ismerősét Reknar, habár képes lenne eltalálni a kikötőig de nem bízik Plevaenban és mióta meglátta a lovakat már biztos benne, hogy újdonsült segítője tolvaj vagy valamilyen hasonló bűnöző, habár ez nem zavarta mert már segítettek neki hasonlók csak mostantól inkább óvatosabban vigyáz értékeire. Mikor Plevaen elindul Reknar követi majd miközben mennek eszébe jut a tegnap esti beszélgetésük.*
-Ha megállunk majd legközelebb elvégeznék néhány kísérletet, nem magával kapcsolatos de miután végeztem elkezdhetem tanítani hogyan védekezhet a testetlenekkel szemben és ha kísérlet sikerül még veszélytelenül le is tesztelhetjük.
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-28 11:20:34
Üzenet elküldve: 2015-03-28 11:20:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
*Tisztelettel vegyes csodálatot érez azon tudós fők iránt, akik hivatásszerűen űzik az égboltfürkészést, hogy a csillagok állásából azután mindenféle vélt vagy valós következtetést vonjanak le. Lanawin sorsára vonatkozóan éppúgy, mint a rajta élő individuumokéra. Khan sorsát is összefoglalták már néhány szóban és bár pontosan visszaidézni a szavakat nem tudja, de azok egy nagyon egyszerű dolgot fogalmaztak meg: "a nagy pofád miatt korán a sírba kerülsz".
Rosszabb napokon akár ki is kérhetné magának ezt a rágalmat, mert beszédessége dacára tudja, hogy mikor ildomos hallgatni. Legfeljebb csak nem szeret. Az Ifjú Sólyom bandájában olyan helyen nőtt fel, ahol az emberek osztoztak egymással a hétköznapjaikon és csak kevés hely jutott a magánszférának. De ez így volt helyénvaló, bajtársak és testvérek voltak, ugyanazon szárny alatt. Vagy ha mindezt még bárki keveselné, hát ott van még az emberi élet múlandóságának ténye: az evilágon tölthető évek száma igen kurta és értékesebb annál, hogy szótlanságban teljék.
Rylissa időnként őt fürkésző pillantását magán érezve sem szakítja el figyelmét az égről, mintha még a nőnél is jobban érdekelnék a félénken pislákoló mécsvilágok odafent. Egy másik, helytállóbb teória lehet az, hogy bosszantásnak szánja a tevékenységet. Fel is hagy vele, amikor a másik egy márványpadhoz tér. Sarkon fordul Khan is, hogy szemből is megmutassa magát Rylissának.*
- Sikerült ott fent valami választ találni, vagy konokul hallgatnak a besték? - *A nőben felbukkanó érzés Khant is megkörnyékezi és agyának hátsó traktusában felszólal egy félénk hang.*
~ Remek, szóval valószínűleg ismerem. Ha ezt elfogadom, akkor már csak húsz évnyi emlékkazalból kell előkeríteni ezt a tűt. ~
- Városbéli vagy?
//Kora este, szép hely//
*Tisztelettel vegyes csodálatot érez azon tudós fők iránt, akik hivatásszerűen űzik az égboltfürkészést, hogy a csillagok állásából azután mindenféle vélt vagy valós következtetést vonjanak le. Lanawin sorsára vonatkozóan éppúgy, mint a rajta élő individuumokéra. Khan sorsát is összefoglalták már néhány szóban és bár pontosan visszaidézni a szavakat nem tudja, de azok egy nagyon egyszerű dolgot fogalmaztak meg: "a nagy pofád miatt korán a sírba kerülsz".
Rosszabb napokon akár ki is kérhetné magának ezt a rágalmat, mert beszédessége dacára tudja, hogy mikor ildomos hallgatni. Legfeljebb csak nem szeret. Az Ifjú Sólyom bandájában olyan helyen nőtt fel, ahol az emberek osztoztak egymással a hétköznapjaikon és csak kevés hely jutott a magánszférának. De ez így volt helyénvaló, bajtársak és testvérek voltak, ugyanazon szárny alatt. Vagy ha mindezt még bárki keveselné, hát ott van még az emberi élet múlandóságának ténye: az evilágon tölthető évek száma igen kurta és értékesebb annál, hogy szótlanságban teljék.
Rylissa időnként őt fürkésző pillantását magán érezve sem szakítja el figyelmét az égről, mintha még a nőnél is jobban érdekelnék a félénken pislákoló mécsvilágok odafent. Egy másik, helytállóbb teória lehet az, hogy bosszantásnak szánja a tevékenységet. Fel is hagy vele, amikor a másik egy márványpadhoz tér. Sarkon fordul Khan is, hogy szemből is megmutassa magát Rylissának.*
- Sikerült ott fent valami választ találni, vagy konokul hallgatnak a besték? - *A nőben felbukkanó érzés Khant is megkörnyékezi és agyának hátsó traktusában felszólal egy félénk hang.*
~ Remek, szóval valószínűleg ismerem. Ha ezt elfogadom, akkor már csak húsz évnyi emlékkazalból kell előkeríteni ezt a tűt. ~
- Városbéli vagy?
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-28 10:52:34
Üzenet elküldve: 2015-03-28 10:52:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud?//
//Felkészülés//
* A két kés helyett lassan három forog a kezében, lehetőség szerint mindig csak a nyelükhöz érve, ahhoz is csak egy kicsit, hogy ne pördítse ki a pályából. Néha leesik egy - ilyenkor általában egyből a másik kettő is -, majd lehajol érte/értük és tovább csinálja. Egyre inkább kezd belejönni, de úgy tűnik hamarosan elérkezik a kezdés ideje, így nemsokára abba kell hagynia. De nem most. Az utolsó néhány perc ez, és minél többet kell gyakorolnia a kezdés előtt, nehogy kiröhögjék majd, amikor élesben kell csinálni. Aztán mikor már csak tényleg néhány másodperc van hátra rájön, hogy ilyen szakadt, kopott ruhában nem kéne kiállni a közönség elé. Némi gondolkodás után úgy dönt legjobb lesz, ha megpróbálja varázslattal eltüntetni a piszkokat magáról.
Végigsimít ruháján, melynek hatására, ha minden jól megy, akkor eltűnnek a foltok. Ha nem sikerül a varázslat, akkor megvonja vállát, úgy tesz, mintha csak egyszerűen végig akart volna simítani a ruhán, minden varázslat nélkül.
Ezután - ha sikerül, ha nem - leül egy kicsit és próbál ellazulni. Ujjait megropogtatja, megmozgatja. Nem dobál többet a kezdésig. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
//Ki mit tud?//
//Felkészülés//
* A két kés helyett lassan három forog a kezében, lehetőség szerint mindig csak a nyelükhöz érve, ahhoz is csak egy kicsit, hogy ne pördítse ki a pályából. Néha leesik egy - ilyenkor általában egyből a másik kettő is -, majd lehajol érte/értük és tovább csinálja. Egyre inkább kezd belejönni, de úgy tűnik hamarosan elérkezik a kezdés ideje, így nemsokára abba kell hagynia. De nem most. Az utolsó néhány perc ez, és minél többet kell gyakorolnia a kezdés előtt, nehogy kiröhögjék majd, amikor élesben kell csinálni. Aztán mikor már csak tényleg néhány másodperc van hátra rájön, hogy ilyen szakadt, kopott ruhában nem kéne kiállni a közönség elé. Némi gondolkodás után úgy dönt legjobb lesz, ha megpróbálja varázslattal eltüntetni a piszkokat magáról.
Végigsimít ruháján, melynek hatására, ha minden jól megy, akkor eltűnnek a foltok. Ha nem sikerül a varázslat, akkor megvonja vállát, úgy tesz, mintha csak egyszerűen végig akart volna simítani a ruhán, minden varázslat nélkül.
Ezután - ha sikerül, ha nem - leül egy kicsit és próbál ellazulni. Ujjait megropogtatja, megmozgatja. Nem dobál többet a kezdésig. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-28 06:46:58
Üzenet elküldve: 2015-03-28 06:46:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, egy szép helyen//
*Megszűnik körülötte egy időre a világ, mert inkább az égbolt csodájára összpontosít bíbor szemeivel. Ha valaki ránéz, akkor biztosan meglepődhet az eget képlelő sötételf nőn, aki teljesen belefeledkezik ebbe a műveletbe. Tán gyengeség jele lehet, vagy nem mindennapi esemény, amit egyszer meg kell tapasztalni. Az égbolt vizsgálása közben hallja a mellette zajt keltő alakot, azonban egyáltalán nem fordítja oda az íriszeit. Úgy véli, ha valakinek ellensége lenne, akkor az inkább csörtetne, mint egy megsebzett vad. A közelében elcsendesedik az a bizonyos nesz, ám továbbra sem hajlandó a pillantásával megtisztelni a jövevényt. Öt perc kell neki, mikor sikerül a tekintetét levenni föntről, hogy megnézze magának az érkezőt. Elsőre nem ismerős neki a másik fizimiskája, főleg úgy, hogy a tekintetét felfelé irányítja. Jól látja arcának vonásait, azonban számára az idegen alakként van megjegyezve. Fintorral jelzi, hogy ki nem állhatja azokat, akik utánozzák őt, és nem találnak ki valami egyedi tevékenységet. Annyira nem botor nőszemély, hogy kihívja maga ellen a sorsot, így nem kötözködik az ismeretlennel. Egy időre a földre néz, és lesi a környéket, mert abban szintén lehet valami izgalmas. A hatalmas hold mit világít meg, s milyen árnyékokat alakít ki. Többször visszatér a mellette lévő alakra, mikor észreveszi a többi vonásait. Hirtelen egy olyan érzés fut végig rajta, hogy találkozott már vele, azonban fogalma sincs arról, hogy váltottak-e egymással szót? Nem hagyja nyugodni az érzés, sőt lopva néha rátekint a kérdéses idegenre. A múltjában kezd el kutakodni, azonban nem találja az ismeretlent. Rég elfeledte, vagy olyan helyén van eltárolva, amit nem igazán akar felidézni. A jelenben él, s ott kevés múltnak van hely. Túl sok energiát áldoz fel, így az egyik másodpercben ott áll a helyén, míg a következőben a közeli faragott márványpadon. Nem csoda, hogy márványpadon pihen meg, hiszen nemesi vér csörgedezik benne. Onnan még egyszer ránéz az idegenre, aztán a hold fényében sütkérezik, ami jelenleg teljesen megvilágítja alakját. Lehunyja a szemét, de a fülével mindenképpen figyel a környezete hangjaira. Kis idő múlva úgy érzékeli, hogy teljesen átjárja őt a hely varázsa. Tán mosolyogna, ám mivel nincsen egyedül, így nem mutatja ki tiszta érzéseit. Magában teszi csak, míg az arcán egykedvűség látható. Telt keblei alatt keresztbe fonja a karjait, ami egyértelmű lehet mások számára, hogy ne zavarják.*
~Remélem vannak még ehhez hasonlatos helyek a városban. Igazán magával ragadó, sőt nem mindennapi.~
//Kora este, egy szép helyen//
*Megszűnik körülötte egy időre a világ, mert inkább az égbolt csodájára összpontosít bíbor szemeivel. Ha valaki ránéz, akkor biztosan meglepődhet az eget képlelő sötételf nőn, aki teljesen belefeledkezik ebbe a műveletbe. Tán gyengeség jele lehet, vagy nem mindennapi esemény, amit egyszer meg kell tapasztalni. Az égbolt vizsgálása közben hallja a mellette zajt keltő alakot, azonban egyáltalán nem fordítja oda az íriszeit. Úgy véli, ha valakinek ellensége lenne, akkor az inkább csörtetne, mint egy megsebzett vad. A közelében elcsendesedik az a bizonyos nesz, ám továbbra sem hajlandó a pillantásával megtisztelni a jövevényt. Öt perc kell neki, mikor sikerül a tekintetét levenni föntről, hogy megnézze magának az érkezőt. Elsőre nem ismerős neki a másik fizimiskája, főleg úgy, hogy a tekintetét felfelé irányítja. Jól látja arcának vonásait, azonban számára az idegen alakként van megjegyezve. Fintorral jelzi, hogy ki nem állhatja azokat, akik utánozzák őt, és nem találnak ki valami egyedi tevékenységet. Annyira nem botor nőszemély, hogy kihívja maga ellen a sorsot, így nem kötözködik az ismeretlennel. Egy időre a földre néz, és lesi a környéket, mert abban szintén lehet valami izgalmas. A hatalmas hold mit világít meg, s milyen árnyékokat alakít ki. Többször visszatér a mellette lévő alakra, mikor észreveszi a többi vonásait. Hirtelen egy olyan érzés fut végig rajta, hogy találkozott már vele, azonban fogalma sincs arról, hogy váltottak-e egymással szót? Nem hagyja nyugodni az érzés, sőt lopva néha rátekint a kérdéses idegenre. A múltjában kezd el kutakodni, azonban nem találja az ismeretlent. Rég elfeledte, vagy olyan helyén van eltárolva, amit nem igazán akar felidézni. A jelenben él, s ott kevés múltnak van hely. Túl sok energiát áldoz fel, így az egyik másodpercben ott áll a helyén, míg a következőben a közeli faragott márványpadon. Nem csoda, hogy márványpadon pihen meg, hiszen nemesi vér csörgedezik benne. Onnan még egyszer ránéz az idegenre, aztán a hold fényében sütkérezik, ami jelenleg teljesen megvilágítja alakját. Lehunyja a szemét, de a fülével mindenképpen figyel a környezete hangjaira. Kis idő múlva úgy érzékeli, hogy teljesen átjárja őt a hely varázsa. Tán mosolyogna, ám mivel nincsen egyedül, így nem mutatja ki tiszta érzéseit. Magában teszi csak, míg az arcán egykedvűség látható. Telt keblei alatt keresztbe fonja a karjait, ami egyértelmű lehet mások számára, hogy ne zavarják.*
~Remélem vannak még ehhez hasonlatos helyek a városban. Igazán magával ragadó, sőt nem mindennapi.~
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-28 00:55:17
Üzenet elküldve: 2015-03-28 00:55:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, szép hely//
*Természetéből eredően fakadhat, hogy nehezen tűri a mellőzött szerepkört, ezért is határoz úgy, hogy tesz egy rövid sétát a környéken. A nap során eddig csak a fánkevő verseny és a két erőpróba, a harci és mágustornák színhelyeit látta. De mint minden jóravaló fesztivál vagy ünnep, ez a tavaszi is rendelkezik még néhány "látványossággal", amely miatt az emberek igazán szeretik felkeresni őket. Az már nem egyértelmű, hogy ki miben is találja meg örömét, kikapcsolódását: vannak, akik itt is csak a kupák fenekére nézve találnak rá arra, másokat az atmoszféra ragad magával. Khan magát egyértelműen egyik felsorolt csoportba se tudná besorolni, elsősorban azért jött, hogy részt vegyen a Harci Tornán, de valahol félúton meggondolta magát - ilyen ez egy rapszódikus jellem. Később Isurii viadalára volt kíváncsi, de annak véget értével elpárolgott minden további ambíciója a maradáshoz. Igaz ugyan, hogy Gabrien továbbra is esélyes kihívója maradt a fegyveres tusának, de a zöldszemű már váltott vele csapásokat és egész jó elképzeléssel bír arról, hogy meddig terjednek a hóhajú határai. Talán éppen ezek ismerete is szerepet játszott benne, hogy ő végül visszalépjen a nevezéstől. Nem tartja magát rossz kardforgatónak, de dőreség volna azt hinnie, hogy nincsen méltó ellenfele a szabad ég alatt. Mindig vannak jobbak.
Azután, hogy istenhozzádot mondva eljött az erdőszélről, zsebre vágott kézzel körbejárta a vásárosok kis városát, nem is igazán kínált portékáikat méregetve, inkább azt az érzést kutatva, ami rátalált a Télünnepen. Akkor ismerte meg azt a másik fehér loboncút is. Hogy közben a fejére esteledik, erre akkor jön rá, amikor útjába akad az égbolt csillagait vizslató sötételf. Nem halad el mellette, hanem érdeklődést mutatva maga is abba az irányba fordul mint Rylissa és az égre emeli tekintetét. Szó nem hagyja el száját, nagyobb kihívásnak tűnik kérdésfeltétel nélkül rájönni a kíváncsiság tárgyára.*
~ A korral te is csak egyre hülyébb leszel. ~
//Kora este, szép hely//
*Természetéből eredően fakadhat, hogy nehezen tűri a mellőzött szerepkört, ezért is határoz úgy, hogy tesz egy rövid sétát a környéken. A nap során eddig csak a fánkevő verseny és a két erőpróba, a harci és mágustornák színhelyeit látta. De mint minden jóravaló fesztivál vagy ünnep, ez a tavaszi is rendelkezik még néhány "látványossággal", amely miatt az emberek igazán szeretik felkeresni őket. Az már nem egyértelmű, hogy ki miben is találja meg örömét, kikapcsolódását: vannak, akik itt is csak a kupák fenekére nézve találnak rá arra, másokat az atmoszféra ragad magával. Khan magát egyértelműen egyik felsorolt csoportba se tudná besorolni, elsősorban azért jött, hogy részt vegyen a Harci Tornán, de valahol félúton meggondolta magát - ilyen ez egy rapszódikus jellem. Később Isurii viadalára volt kíváncsi, de annak véget értével elpárolgott minden további ambíciója a maradáshoz. Igaz ugyan, hogy Gabrien továbbra is esélyes kihívója maradt a fegyveres tusának, de a zöldszemű már váltott vele csapásokat és egész jó elképzeléssel bír arról, hogy meddig terjednek a hóhajú határai. Talán éppen ezek ismerete is szerepet játszott benne, hogy ő végül visszalépjen a nevezéstől. Nem tartja magát rossz kardforgatónak, de dőreség volna azt hinnie, hogy nincsen méltó ellenfele a szabad ég alatt. Mindig vannak jobbak.
Azután, hogy istenhozzádot mondva eljött az erdőszélről, zsebre vágott kézzel körbejárta a vásárosok kis városát, nem is igazán kínált portékáikat méregetve, inkább azt az érzést kutatva, ami rátalált a Télünnepen. Akkor ismerte meg azt a másik fehér loboncút is. Hogy közben a fejére esteledik, erre akkor jön rá, amikor útjába akad az égbolt csillagait vizslató sötételf. Nem halad el mellette, hanem érdeklődést mutatva maga is abba az irányba fordul mint Rylissa és az égre emeli tekintetét. Szó nem hagyja el száját, nagyobb kihívásnak tűnik kérdésfeltétel nélkül rájönni a kíváncsiság tárgyára.*
~ A korral te is csak egyre hülyébb leszel. ~
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-27 21:17:31
Üzenet elküldve: 2015-03-27 21:17:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*A nőt látszólag nem rémisztette el Bris stílusa. Pedig nem épp a legcsinosabb ember, ránézésre látszik, hogy nem túl izmos és még sokat is beszél. Nem is véletlen ha sokan inkább idegesítőnek találják.*
-Ezzel egyet kell értem.
*A munkahelyére értetődő kérdés nem érinti érzékenyen. Természetesnek találja, hogy szeretnénk tudni kivel beszélgetünk.*
-Az a helyzet, hogy eddig mestereknél tanultam ahol segéd voltam. Viszont itt Artheniorban még nem találtam magamnak pártfogót. És mindig mikor elfogyott volna a pénzem akkor valami furcsa és veszélyesnek tűnő kalandba keveredtem ahol logikai feladványokat kaptam. Vagy megoldottam vagy nem de, mindig megkaptam a megfelelő összeget, hogy továbbra is tisztességesen megéljek. De bocsánat. Úgy látszik sokat beszélek. Te miből élsz meg?
*Folytatja a közvetlen hangnemet amit a nő elkezdett.*
//Letrion Raeyan//
*A nőt látszólag nem rémisztette el Bris stílusa. Pedig nem épp a legcsinosabb ember, ránézésre látszik, hogy nem túl izmos és még sokat is beszél. Nem is véletlen ha sokan inkább idegesítőnek találják.*
-Ezzel egyet kell értem.
*A munkahelyére értetődő kérdés nem érinti érzékenyen. Természetesnek találja, hogy szeretnénk tudni kivel beszélgetünk.*
-Az a helyzet, hogy eddig mestereknél tanultam ahol segéd voltam. Viszont itt Artheniorban még nem találtam magamnak pártfogót. És mindig mikor elfogyott volna a pénzem akkor valami furcsa és veszélyesnek tűnő kalandba keveredtem ahol logikai feladványokat kaptam. Vagy megoldottam vagy nem de, mindig megkaptam a megfelelő összeget, hogy továbbra is tisztességesen megéljek. De bocsánat. Úgy látszik sokat beszélek. Te miből élsz meg?
*Folytatja a közvetlen hangnemet amit a nő elkezdett.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-27 20:40:20
Üzenet elküldve: 2015-03-27 20:40:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kora este, egy szép helyen//
*Mikor az utolsó napsugarak eltűnnek, akkor Rili úgy dönt, hogy most már kimehet várost nézni. Az öltözete ugyanaz, amit fényes nappal felvett, s egyáltalán nem változtatott semmit se. Jól néz ki, hiszen igazán nőies és egyedi a finom körte alakja van. Magához veszi újfent a fegyverét, ami az íj és az egy tegez nyílvesszőből áll, s e mellé jön a tőr. Kúriát hamarosan könnyed léptekkel hagyja el. A kapu őrségnél elmondja, hogy megy egyet levegőzni és nem kell érte aggódni, mert tud magára vigyázni. Sietős léptekkel halad keresztül a Gazdagnegyeden, mert egy részről nem szeretne túl sokáig a riválisai szemei előtt lenni, másik részről a várost szeretné feltérképezni a lehető leggyorsabban. Ezek után a csendes és omladozó városrészt részesíti előnyben, ám cseppet sincs ínyére a hely. Folyamatosan les a sikátorok mély sötétjébe, hogy nem e fenyeget veszély, vagy várható onnan támadás. Mikor a Főtérre érkezik, akkor megszomjazik és megáll pihenni. Van alkalma körülnézni ezen a helyen, ami jelenleg a legforgalmasabb. Talán nappal sokkal többen vannak az utcákon. Lát itt részeg alakokat, vagy baráti társaságokat, akik éppenséggel céltalanul bolyonganak, vagy éppen egy csinos lánykát akarnak felszedni. Egy darabig méregeti őket, aztán tovább indul és egyenesen be a Pegazusba. Gyorsan végigpásztázza a benn levőket, majd maga mögött becsukva az ajtót. Út közben eszébe ötlik, hogy megiszik egy finom italt, ám végül elveti. Túlságosan sokan vannak ahhoz, hogy nyugodtan tudjon iszogatni. Ráadásul egész nap a négy fal közé volt bezárva, ezért a friss levegőnek jobban örülne. A túlsó ajtót választja, hogy egy bizonyos Holdudvar nevezetű helyre érkezzen meg. Nem sokat távolodik el az ajtótól, miután becsukta azt. Megáll és felnéz az égre, ahol ezernyi csillag ragyog rá. Kilép az útból, mert nem szeretne útonálló lenni. Amint nézi a csillagokat, akkor egy fényesen ragyogó holdat pillant meg. Nagyon szépen, tisztán látja, ami igazán feldobja a hangulatát. Mivel nő, így igazán megragadja a lényét és perceken keresztül csak gyönyörködik benne. Kezdi úgy érezni, hogy érdemes volt távolról ideutazni Artheniorba, mert itt olyan dolgokat tapasztal, amit esetleg otthon sohasem. Ez nagy szó. Úgy tűnik mindig talál majd magának elfoglaltságot. Jelenleg a Hold nézése, meg a különböző csillagképek vizsgálása. Pár pillanat erejére a bátyjára gondol, aki olyan hirtelen eltűnt. Az ő kilétére való próbálkozásai kudarcba fulladnak. Kissé kezdi átjárni egy szomorkás hangulat, amit maga elől cseppet sem félt. Teljesen egyedül van, legalábbis úgy véli.*
//Kora este, egy szép helyen//
*Mikor az utolsó napsugarak eltűnnek, akkor Rili úgy dönt, hogy most már kimehet várost nézni. Az öltözete ugyanaz, amit fényes nappal felvett, s egyáltalán nem változtatott semmit se. Jól néz ki, hiszen igazán nőies és egyedi a finom körte alakja van. Magához veszi újfent a fegyverét, ami az íj és az egy tegez nyílvesszőből áll, s e mellé jön a tőr. Kúriát hamarosan könnyed léptekkel hagyja el. A kapu őrségnél elmondja, hogy megy egyet levegőzni és nem kell érte aggódni, mert tud magára vigyázni. Sietős léptekkel halad keresztül a Gazdagnegyeden, mert egy részről nem szeretne túl sokáig a riválisai szemei előtt lenni, másik részről a várost szeretné feltérképezni a lehető leggyorsabban. Ezek után a csendes és omladozó városrészt részesíti előnyben, ám cseppet sincs ínyére a hely. Folyamatosan les a sikátorok mély sötétjébe, hogy nem e fenyeget veszély, vagy várható onnan támadás. Mikor a Főtérre érkezik, akkor megszomjazik és megáll pihenni. Van alkalma körülnézni ezen a helyen, ami jelenleg a legforgalmasabb. Talán nappal sokkal többen vannak az utcákon. Lát itt részeg alakokat, vagy baráti társaságokat, akik éppenséggel céltalanul bolyonganak, vagy éppen egy csinos lánykát akarnak felszedni. Egy darabig méregeti őket, aztán tovább indul és egyenesen be a Pegazusba. Gyorsan végigpásztázza a benn levőket, majd maga mögött becsukva az ajtót. Út közben eszébe ötlik, hogy megiszik egy finom italt, ám végül elveti. Túlságosan sokan vannak ahhoz, hogy nyugodtan tudjon iszogatni. Ráadásul egész nap a négy fal közé volt bezárva, ezért a friss levegőnek jobban örülne. A túlsó ajtót választja, hogy egy bizonyos Holdudvar nevezetű helyre érkezzen meg. Nem sokat távolodik el az ajtótól, miután becsukta azt. Megáll és felnéz az égre, ahol ezernyi csillag ragyog rá. Kilép az útból, mert nem szeretne útonálló lenni. Amint nézi a csillagokat, akkor egy fényesen ragyogó holdat pillant meg. Nagyon szépen, tisztán látja, ami igazán feldobja a hangulatát. Mivel nő, így igazán megragadja a lényét és perceken keresztül csak gyönyörködik benne. Kezdi úgy érezni, hogy érdemes volt távolról ideutazni Artheniorba, mert itt olyan dolgokat tapasztal, amit esetleg otthon sohasem. Ez nagy szó. Úgy tűnik mindig talál majd magának elfoglaltságot. Jelenleg a Hold nézése, meg a különböző csillagképek vizsgálása. Pár pillanat erejére a bátyjára gondol, aki olyan hirtelen eltűnt. Az ő kilétére való próbálkozásai kudarcba fulladnak. Kissé kezdi átjárni egy szomorkás hangulat, amit maga elől cseppet sem félt. Teljesen egyedül van, legalábbis úgy véli.*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-27 16:13:24
Üzenet elküldve: 2015-03-27 16:13:24
ÚJ
![>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1737_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
- Retkes talpak? Ugyan már... Jó, akkor a produkció előtt majd leveszed. *kicsit anyáskodó-barátnő stílusban cseveg, valójában teljesen egyetért a lánnyal. Azt nem hiszei, hogy koszos lenne Khry talpa, de valóban nem biztos, hogy szép látványt nyújtana a szép bőrére rátapadó kosz. Amikor pedig már a színpadon lesz majd, leveszi és ahogy Asira gondolja, nem sokan fogják nézni bokától lefelé, felfelé viszont annál inkább. Igazán csinos kis Szarkája van, akivel együtt szoktak vadászni.
Miközben ezen gondolkodik szépen befonja a lány haját, ahogy azt kérte. Nagyon kíváncsi a reakcióra, nem szeret csalódás okozni sem a munkában, sem pedig az apró dolgokban. Eléggé maximalista jellem, ezért e néha eléggé csökönyös is. De itt most erről szó sincs, Khyr szemeibe bámulva várja az ítéletet a hajfonatról.*
- Jaj, örülök! *Recsegi és már fel is pattant, miután a vörös táncba hívja.*
- még szép, hogy táncolunk, és... *Folytatná, de a kedves kis piás madarának újra eszébe jut az alkohol iránti vágya. Játékosan megcsóválja a fejét, azonban társnőjébe karol rögtön és elindulnak a fogadóba, hogy megigyanak valami erősebbet. Aztán biztos, hogy jöhet a tánc.*
- De ne sokat, jó lenne, ha nem égnél meg, sajnálnám a szép bőröd. *Mosolyog, majd kicsit meghajolva kinyitja a művésznő előtt a Pegazus ajtaját, hogy miután befordultak a csehóba becsapja maguk mögött. Vágjunk bele!*
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
- Retkes talpak? Ugyan már... Jó, akkor a produkció előtt majd leveszed. *kicsit anyáskodó-barátnő stílusban cseveg, valójában teljesen egyetért a lánnyal. Azt nem hiszei, hogy koszos lenne Khry talpa, de valóban nem biztos, hogy szép látványt nyújtana a szép bőrére rátapadó kosz. Amikor pedig már a színpadon lesz majd, leveszi és ahogy Asira gondolja, nem sokan fogják nézni bokától lefelé, felfelé viszont annál inkább. Igazán csinos kis Szarkája van, akivel együtt szoktak vadászni.
Miközben ezen gondolkodik szépen befonja a lány haját, ahogy azt kérte. Nagyon kíváncsi a reakcióra, nem szeret csalódás okozni sem a munkában, sem pedig az apró dolgokban. Eléggé maximalista jellem, ezért e néha eléggé csökönyös is. De itt most erről szó sincs, Khyr szemeibe bámulva várja az ítéletet a hajfonatról.*
- Jaj, örülök! *Recsegi és már fel is pattant, miután a vörös táncba hívja.*
- még szép, hogy táncolunk, és... *Folytatná, de a kedves kis piás madarának újra eszébe jut az alkohol iránti vágya. Játékosan megcsóválja a fejét, azonban társnőjébe karol rögtön és elindulnak a fogadóba, hogy megigyanak valami erősebbet. Aztán biztos, hogy jöhet a tánc.*
- De ne sokat, jó lenne, ha nem égnél meg, sajnálnám a szép bőröd. *Mosolyog, majd kicsit meghajolva kinyitja a művésznő előtt a Pegazus ajtaját, hogy miután befordultak a csehóba becsapja maguk mögött. Vágjunk bele!*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-27 09:55:29
Üzenet elküldve: 2015-03-27 09:55:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Észreveszi Desnát, de nem sokszor törődik vele, a sólyomnak megvannak az eszközei, amivel felvonja magára a figyelmet, ha akar valamit. Ha meg nem akar semmit, csak szemmel tartani a kedvenc elfét, akkor csak a közelében marad.*
- Oh, nem, nem az enyém, ő a… hogy is fogalmazzak… bajtársam, útitársam, ilyesmi. Desnának neveztem el, nincs különösebb kifogása ellene.
*Mondja egykedvűen, miközben nézi a madarat. Aztán Sachot figyeli, hogy milyen óvatosan teszi fel a bálát. Megvillan a száján egy félmosoly, ahogy arra gondol, hogy a lány nem is sejti Desna mennyire nem ijedős. Néha, amikor túl szemtelen, a druida köveket szokott hozzávágni, de a fehér állat, erre csak olyan reszelős hangot hallat, mintha kinevetné. Igazából, ki is neveti. Nem csak a druidával ilyen szemtelen, hanem mindenkivel, a kis pajtás tudja, hogy a nő nem hagyná, hogy baja essék, ha olyan helyzetbe kerülne, s milyen jól kihasználja ezt.*
- Nem lesz ezeknek hangjuk sem. *Mondja, mikor a lány a környező népek miatt aggódik. Elmosolyodik a fura kacsintáson, majd álltában figyeli, ahogy a fiatal elf mutogatja neki a kellékeket, a sólyom is rásandít, főleg az almák tetszenek neki, a bélpoklosnak.*
- Ühüm, *hümmög helyeslőn és bólint is hozzá, majd érdeklődni kezd* s milyen lesz a mutatványod, ha meg nem sértelek a kérdéssel. *Igazán nem akar alkalmatlankodni.*
- A céltáblát értem, meg a kendőt, *fordul a bála felé, majd vissza a lányhoz* de mi lesz az almákkal? Valakinek a fejéről fogod ellőni őket? *Mosolyodik el.*
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Észreveszi Desnát, de nem sokszor törődik vele, a sólyomnak megvannak az eszközei, amivel felvonja magára a figyelmet, ha akar valamit. Ha meg nem akar semmit, csak szemmel tartani a kedvenc elfét, akkor csak a közelében marad.*
- Oh, nem, nem az enyém, ő a… hogy is fogalmazzak… bajtársam, útitársam, ilyesmi. Desnának neveztem el, nincs különösebb kifogása ellene.
*Mondja egykedvűen, miközben nézi a madarat. Aztán Sachot figyeli, hogy milyen óvatosan teszi fel a bálát. Megvillan a száján egy félmosoly, ahogy arra gondol, hogy a lány nem is sejti Desna mennyire nem ijedős. Néha, amikor túl szemtelen, a druida köveket szokott hozzávágni, de a fehér állat, erre csak olyan reszelős hangot hallat, mintha kinevetné. Igazából, ki is neveti. Nem csak a druidával ilyen szemtelen, hanem mindenkivel, a kis pajtás tudja, hogy a nő nem hagyná, hogy baja essék, ha olyan helyzetbe kerülne, s milyen jól kihasználja ezt.*
- Nem lesz ezeknek hangjuk sem. *Mondja, mikor a lány a környező népek miatt aggódik. Elmosolyodik a fura kacsintáson, majd álltában figyeli, ahogy a fiatal elf mutogatja neki a kellékeket, a sólyom is rásandít, főleg az almák tetszenek neki, a bélpoklosnak.*
- Ühüm, *hümmög helyeslőn és bólint is hozzá, majd érdeklődni kezd* s milyen lesz a mutatványod, ha meg nem sértelek a kérdéssel. *Igazán nem akar alkalmatlankodni.*
- A céltáblát értem, meg a kendőt, *fordul a bála felé, majd vissza a lányhoz* de mi lesz az almákkal? Valakinek a fejéről fogod ellőni őket? *Mosolyodik el.*
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 20:19:34
Üzenet elküldve: 2015-03-26 20:19:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud?-Felkészülés-Iluq Gwekhlan//
~Iluq. Érdekes név. Félreértés ne essék, nem azt mondtam, hogy csúnya, vagy idióta, csupán annyiból áll a csodálkozásom, hogy ehhez hasonló nevet nem hallottam még.~
*Mikor a madár leszáll az állványra, Sach először értetlenül áll a dolog előtt. Aztán végül megérti.* ~Jah! Iluq druida és ez biztos az ő madara.~ *De azért a biztonság kedvéért megkérdezi.*
- Ő a te madarad?
*Direkt figyel arra, hogy az "ez" helyett "ő"-t mondjon, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg a másik félhez tartozik, esetleg rosszul érintheti, ha fordítva mondja.
Egy ideig még csodálja a madarat, ugyanis azok mindig elbűvölik. Aztán felemeli a szalmabálát és megpróbálja úgy felhelyezni az állványra -amit Iluq már segítőkészen felállított-, hogy az állat ne ijedjen meg és ne repüljön el.*
- Őszintén szólva még nem nagyon tudom, hogy elkezdjek-e lőni az íjjal. Félek, hogy nem vennék jó néven a hozzánk közel állók.
*Mosolyodik el.*
- De ha szeretnéd, egy-két lövés ellen senkinek sem lehet rossz szava.
*Próbál rákacsintani játékosan társára, ebből viszont nem lesz semmi, ugyanis nem tud. Inkább csak erősebb pislogásnak kéne nevezni.
Még mielőtt eleresztene pár próbalövést, leveszi válláról a tarisznyát és leteszi a földre. Miután leguggolt, elővesz a tarsolyából négy egész almát és egy kendőt, majd Iluqhoz fordul.*
- Ezek a kellékeim.
*Magyarázza.*
- És persze ez. *Mutat a hátán lévő tegezre, amiben húsz nyílt tárol és a legfontosabbra, az íjra.*
- Ebből csak tizenhármat lövök ki, de néhány tartalék mindig kell.
*Mosolyodik el ma már sokadszorra, de ezzel a vigyorral inkább azt akarja üzenni, hogy "remélem nem lesz a tartalékokra szükség".*
- Tudod, én íjász vagyok. Így találtam ki, hogy íjászom.
//Ki mit tud?-Felkészülés-Iluq Gwekhlan//
~Iluq. Érdekes név. Félreértés ne essék, nem azt mondtam, hogy csúnya, vagy idióta, csupán annyiból áll a csodálkozásom, hogy ehhez hasonló nevet nem hallottam még.~
*Mikor a madár leszáll az állványra, Sach először értetlenül áll a dolog előtt. Aztán végül megérti.* ~Jah! Iluq druida és ez biztos az ő madara.~ *De azért a biztonság kedvéért megkérdezi.*
- Ő a te madarad?
*Direkt figyel arra, hogy az "ez" helyett "ő"-t mondjon, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg a másik félhez tartozik, esetleg rosszul érintheti, ha fordítva mondja.
Egy ideig még csodálja a madarat, ugyanis azok mindig elbűvölik. Aztán felemeli a szalmabálát és megpróbálja úgy felhelyezni az állványra -amit Iluq már segítőkészen felállított-, hogy az állat ne ijedjen meg és ne repüljön el.*
- Őszintén szólva még nem nagyon tudom, hogy elkezdjek-e lőni az íjjal. Félek, hogy nem vennék jó néven a hozzánk közel állók.
*Mosolyodik el.*
- De ha szeretnéd, egy-két lövés ellen senkinek sem lehet rossz szava.
*Próbál rákacsintani játékosan társára, ebből viszont nem lesz semmi, ugyanis nem tud. Inkább csak erősebb pislogásnak kéne nevezni.
Még mielőtt eleresztene pár próbalövést, leveszi válláról a tarisznyát és leteszi a földre. Miután leguggolt, elővesz a tarsolyából négy egész almát és egy kendőt, majd Iluqhoz fordul.*
- Ezek a kellékeim.
*Magyarázza.*
- És persze ez. *Mutat a hátán lévő tegezre, amiben húsz nyílt tárol és a legfontosabbra, az íjra.*
- Ebből csak tizenhármat lövök ki, de néhány tartalék mindig kell.
*Mosolyodik el ma már sokadszorra, de ezzel a vigyorral inkább azt akarja üzenni, hogy "remélem nem lesz a tartalékokra szükség".*
- Tudod, én íjász vagyok. Így találtam ki, hogy íjászom.
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 19:07:18
Üzenet elküldve: 2015-03-26 19:07:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Bris Mostale//
*Nagyszerű, régen volt már olyan, hogy valaki szeret, és tud magyarázni. Az ilyesmiből tartalmas beszélgetések tudnak ám kerekedni. Raeyan szerint legalábbis, aki beszédes típusnak vallja magát – és mi tagadás, az is.*
- Igaz is. Minek nevezzük ezt, félidegenségnek, vagy félismeretségnek? Vagy inkább ne problémázzunk ezen, hanem tegyük teljessé? Egy egész ismerős mégis több, mint egy fél.
*Ajánlja fel a további együttes részvételt az ünnepségen. Brist intelligens alaknak nézi így elsőre, s ha így van, akkor máris egy értékes ismeretségre tehet szert az ember lánya.*
- Ó, hát akkor mi rokonlelkek vagyunk! És miféle munkákat szoktál elvállalni, ha szabad megkérdezni?
*Kérdez bele, hiszen ez sok mindent elárulhat az emberről. Olyan sokat, hogy egyesek néha nem is merik elmondani, vagy kitérő választ adnak. Ám ha Bris ezt teszi, az sem zavarja, hiszen mindenkinek szíve joga, mit árul el magáról.*
//Bris Mostale//
*Nagyszerű, régen volt már olyan, hogy valaki szeret, és tud magyarázni. Az ilyesmiből tartalmas beszélgetések tudnak ám kerekedni. Raeyan szerint legalábbis, aki beszédes típusnak vallja magát – és mi tagadás, az is.*
- Igaz is. Minek nevezzük ezt, félidegenségnek, vagy félismeretségnek? Vagy inkább ne problémázzunk ezen, hanem tegyük teljessé? Egy egész ismerős mégis több, mint egy fél.
*Ajánlja fel a további együttes részvételt az ünnepségen. Brist intelligens alaknak nézi így elsőre, s ha így van, akkor máris egy értékes ismeretségre tehet szert az ember lánya.*
- Ó, hát akkor mi rokonlelkek vagyunk! És miféle munkákat szoktál elvállalni, ha szabad megkérdezni?
*Kérdez bele, hiszen ez sok mindent elárulhat az emberről. Olyan sokat, hogy egyesek néha nem is merik elmondani, vagy kitérő választ adnak. Ám ha Bris ezt teszi, az sem zavarja, hiszen mindenkinek szíve joga, mit árul el magáról.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 15:18:20
Üzenet elküldve: 2015-03-26 15:18:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Elmosolyodik, a fiatal elfen. Nem nézi hülyének, nem erről van szó, csak nehéz nem megmosolyogni a szétszórtságot. Megingatja a fejét jelezve, hogy nem okozott maradandó sérüléseket a szívében az, hogy nem mutatkozott be. A druida, egyébként sem szokott ezzel bajlódni, ha a lány nem hozza fel a témát, akkor sokáig nem tudta volna meg a nevét.*
- Az én nevem Iluq Gwekhlan.
*Mondja, miközben leteszi az állványt, s hallgatja a másik végtelen jókedvét. Megmozgatja a vállát, miután a teher lekerül róla, majd a lány felé fordul. Szemügyre veszi, amit eddig nem tett meg. Csak kíváncsiságból, hogy képet is társíthasson a névhez. Aztán megengedi magának, hogy még egy kicsit önzetlen legyen és nekilát az állvány felállításának. Közben válaszolgat.*
- Igazán nem tesz semmit. *Mondja szelíden mosolyogva.* Csak ki evett a fene a tömegbe, de nincs különösebb tervem. Nem szoktam versenyezni, nincs tehetségem sok mindenhez, amihez meg lenne, az vagy nem elég látványos, vagy túl veszélyes.
*Hamar végez is az állvánnyal, megcsodálja remekművét. Közben fehér szárnyak csapkodására lesz figyelmes, s egy pillanattal később Desna már el is foglalja a helyét a fa tákolmány tetején. Mintha oda teremtették volna.*
- Köszönöm, családi örökség. *Szól, miközben megérinti az amulettet.* Jelképe a családomnak. Druida nemzedék.
*Jegyzi meg mintegy mellékesen. Nem szeret magáról szövegelni, sokkal inkább hallgatja, ha valaki más szövegel… természetesen róla.*
- Gyakorolni fogsz? *Kérdi.* Nézhetem? Mindég is lenyűgözött az íjászat. Én is lövöldözök, de trükköket nem tudok, csak célzok és elengedem. *Lehalkítja a hangját, olyasmit akar közölni, aminek köze van a lány mutatványához és ő is csendesen közölte azt a druidával, ezért nem akar tiszteletlen lenni azzal, hogy fennhangon beszél.*
- Én a szememmel célzok, vakon nem menne.
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Elmosolyodik, a fiatal elfen. Nem nézi hülyének, nem erről van szó, csak nehéz nem megmosolyogni a szétszórtságot. Megingatja a fejét jelezve, hogy nem okozott maradandó sérüléseket a szívében az, hogy nem mutatkozott be. A druida, egyébként sem szokott ezzel bajlódni, ha a lány nem hozza fel a témát, akkor sokáig nem tudta volna meg a nevét.*
- Az én nevem Iluq Gwekhlan.
*Mondja, miközben leteszi az állványt, s hallgatja a másik végtelen jókedvét. Megmozgatja a vállát, miután a teher lekerül róla, majd a lány felé fordul. Szemügyre veszi, amit eddig nem tett meg. Csak kíváncsiságból, hogy képet is társíthasson a névhez. Aztán megengedi magának, hogy még egy kicsit önzetlen legyen és nekilát az állvány felállításának. Közben válaszolgat.*
- Igazán nem tesz semmit. *Mondja szelíden mosolyogva.* Csak ki evett a fene a tömegbe, de nincs különösebb tervem. Nem szoktam versenyezni, nincs tehetségem sok mindenhez, amihez meg lenne, az vagy nem elég látványos, vagy túl veszélyes.
*Hamar végez is az állvánnyal, megcsodálja remekművét. Közben fehér szárnyak csapkodására lesz figyelmes, s egy pillanattal később Desna már el is foglalja a helyét a fa tákolmány tetején. Mintha oda teremtették volna.*
- Köszönöm, családi örökség. *Szól, miközben megérinti az amulettet.* Jelképe a családomnak. Druida nemzedék.
*Jegyzi meg mintegy mellékesen. Nem szeret magáról szövegelni, sokkal inkább hallgatja, ha valaki más szövegel… természetesen róla.*
- Gyakorolni fogsz? *Kérdi.* Nézhetem? Mindég is lenyűgözött az íjászat. Én is lövöldözök, de trükköket nem tudok, csak célzok és elengedem. *Lehalkítja a hangját, olyasmit akar közölni, aminek köze van a lány mutatványához és ő is csendesen közölte azt a druidával, ezért nem akar tiszteletlen lenni azzal, hogy fennhangon beszél.*
- Én a szememmel célzok, vakon nem menne.
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 13:00:09
Üzenet elküldve: 2015-03-26 13:00:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? – Felkészülés – Asira //
*A show biznisz első és legfontosabb pontja, hogy ha el akarsz adni valamit (magad), akkor keltsd fel a figyelmet a megfelelő csomagolással. Jelen esetben a borítás egyszerre mutatja a lányt kurtizánnak és mutatványosnak. Egyes álszent prűd nők ezt szánalmasnak nevezik és mélységesen lenézik a szakma képviselőit. Mások, kik ezzel foglalkoznak büszkék magukra emiatt, és igazuk van. Amíg mutogatod az árut és a férfiak (és egyes nők) azért fizetnek, hogy láthassanak, de nem érhetnek hozzád, akkor úgy érezheted magad, mint egy istennő.
Ez viszont csak egyszeri alkalom és a számos díj elnyeréséért csinálja a vörös Szarka, nem ezzel akar foglalkozni. Tehetné, de kockázatos lenne, míg a bordélyok aranykorukat élik, az ilyen mutogatásra nagyon kevesen vevők. Mert nem csinálhatnak semmit, csak nézhetnek. Sóhajt egyet a gondolatsor végén.*
- Igazad van, a bakancs megy, de egyelőre nem flangálnék mezítláb. A retkes talpak nem olyan vonzóak ám. *Mosolyodik el. Megigazítja a ruhát itt-ott, majd leteríti a kabátját és rátelepszik, hogy Asira tudjon ügyködni a hajával. Néhány elhaladó tekintet rájuk vetül. Egyesek röviden, mások hosszabban, vannak, akik sóvár szemeket meresztenek, többen viszont megvetőket. Ez utóbbi főleg a rizsporos parókás, hullára fehérített bőrű, pirospozsgás orcájú, drága ruhás nagyasszonyok tekintete. Khyr nagyrészt állja a tekintetüket, akikét, nem azt nem veszi észre. Néhányuknak fejet is vág, hogy örüljenek.
Vércse a frizurájának a vége felé jár, a vörös a karmait tisztogatja közben. Egy perccel később már a törött tükörben nézegeti a hajkölteményt. Szemei nagyra kerekednek a szőkeség tehetségén. Végig simít a fején, forgatja a fejét és a tükröt is, hogy mindenhonnan ráláthasson a hajára.*
- Széép. Ügyes. *Mondja, miközben széles mosoly jelenik meg arcán és beleszeret csinos frizkójába. Felemeli fejét, hogy találkozhasson a tekintetük a lányéval, majd töprengeni kezd annak kérdésén.*
- Ha van kedved, táncolni. *Mondja végül, ezzel arra célozva, hogy kettesben bemelegíthetnek a mutatványa előtt, valamilyen mókás stílusban, mondjuk éppen tánccal.* De ihatunk is valamit mielőtt megnyerem azt a valag pénzt. *Vigyorodik el, s a Pegazus felé mutat.* Kihozhatnánk valami erőset. Asszem ott jobb árban van, mint odaát. *Bök maga mögé a standok, bodegák irányába. A feszteken, mindég minden sokkal drágább és a fogadó itt van egy köpésre.*
// Ki mit tud? – Felkészülés – Asira //
*A show biznisz első és legfontosabb pontja, hogy ha el akarsz adni valamit (magad), akkor keltsd fel a figyelmet a megfelelő csomagolással. Jelen esetben a borítás egyszerre mutatja a lányt kurtizánnak és mutatványosnak. Egyes álszent prűd nők ezt szánalmasnak nevezik és mélységesen lenézik a szakma képviselőit. Mások, kik ezzel foglalkoznak büszkék magukra emiatt, és igazuk van. Amíg mutogatod az árut és a férfiak (és egyes nők) azért fizetnek, hogy láthassanak, de nem érhetnek hozzád, akkor úgy érezheted magad, mint egy istennő.
Ez viszont csak egyszeri alkalom és a számos díj elnyeréséért csinálja a vörös Szarka, nem ezzel akar foglalkozni. Tehetné, de kockázatos lenne, míg a bordélyok aranykorukat élik, az ilyen mutogatásra nagyon kevesen vevők. Mert nem csinálhatnak semmit, csak nézhetnek. Sóhajt egyet a gondolatsor végén.*
- Igazad van, a bakancs megy, de egyelőre nem flangálnék mezítláb. A retkes talpak nem olyan vonzóak ám. *Mosolyodik el. Megigazítja a ruhát itt-ott, majd leteríti a kabátját és rátelepszik, hogy Asira tudjon ügyködni a hajával. Néhány elhaladó tekintet rájuk vetül. Egyesek röviden, mások hosszabban, vannak, akik sóvár szemeket meresztenek, többen viszont megvetőket. Ez utóbbi főleg a rizsporos parókás, hullára fehérített bőrű, pirospozsgás orcájú, drága ruhás nagyasszonyok tekintete. Khyr nagyrészt állja a tekintetüket, akikét, nem azt nem veszi észre. Néhányuknak fejet is vág, hogy örüljenek.
Vércse a frizurájának a vége felé jár, a vörös a karmait tisztogatja közben. Egy perccel később már a törött tükörben nézegeti a hajkölteményt. Szemei nagyra kerekednek a szőkeség tehetségén. Végig simít a fején, forgatja a fejét és a tükröt is, hogy mindenhonnan ráláthasson a hajára.*
- Széép. Ügyes. *Mondja, miközben széles mosoly jelenik meg arcán és beleszeret csinos frizkójába. Felemeli fejét, hogy találkozhasson a tekintetük a lányéval, majd töprengeni kezd annak kérdésén.*
- Ha van kedved, táncolni. *Mondja végül, ezzel arra célozva, hogy kettesben bemelegíthetnek a mutatványa előtt, valamilyen mókás stílusban, mondjuk éppen tánccal.* De ihatunk is valamit mielőtt megnyerem azt a valag pénzt. *Vigyorodik el, s a Pegazus felé mutat.* Kihozhatnánk valami erőset. Asszem ott jobb árban van, mint odaát. *Bök maga mögé a standok, bodegák irányába. A feszteken, mindég minden sokkal drágább és a fogadó itt van egy köpésre.*
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 11:15:50
Üzenet elküldve: 2015-03-26 11:15:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Draenon//
- Ó értem. *Bólint aprót.* Elővigyázatosság. Az sosem árthat.
*A maga részéről nincs kifogása az ellen, hogy a férfi szemmel tartja a környezetüket. Ő maga is inkább óvatos szokott lenni, belé ivódott, mióta a nagyapját és kíséretét az a támadás érte, melyben mindenkit lemészároltak, s melynél az csak a véletlen műve volt, hogy ő maga nem volt jelen.*
~Vajon most miért mosolyog?~
*Nittát azért meglepi, milyen gyorsan változik a férfi hangulata, de egyelőre nem teszi szóvá a dolgot, viszont magában eldönti, hogy jobban oda fog figyelni rá, hogy kiderüljön, mi boríthatja meg annyira, hogy az előbbihez hasonló veszedelmes indulatok kapjanak lángra benne.*
- Valóban, szokatlan nagy a tömeg. Hangyányit elveszve éreztem magam benne az elején.
~Aztán persze kevésbé, mikor Albun a kísérőmmé szegődött, bár gondosan ügyeltem a megfelelő távolságra. Ahogy azt egy nemesi ház leányának illendő és kell.~
*Bizony, hiába a nyolc év kihagyás, Nitta egy pillanat alatt bele tud rázódni a régi szerepébe, még akkor is, ha az ahogy az elmúlt időben élt igen csak távol áll attól, amire annak idején nevelték.
Draenon szemfogatásán akaratlanul is elmosolyodik. Természetesen érzékeli a szarkazmust, de nem hajlandó a szívére venni azt, meg se sértődik, inkább visszaadja a kölcsönt.*
- Bizony, Cirmos ilyen úri ízlésű macska. Igazság szerint először valóban libamáj-pástétomot akart volna, de a lelkére beszéltem, hogy azért olyan nagy baj nem érte, végtére is nem esett el, nem piszkolódott be nagyon a bundája, és se nem vérzik, se nem tört el semmije. Mondtam neki, hogy Argien úr igazából talán nem is bántalmazni akarta őt, csak odébb hessegetni az útból, hogy utána szabadon rohanhasson egy kétlábú kandúrt bántalmazni.
*Kérdőn pillant a férfira, mert bizony úgy véli, hogy ha ő nem állt volna elébe, akkor még egy páros megmérkőzne most az erdőszélen, csak lehet, hogy épp a harci torna szabályait kevéssé tartanák be.*
- De az úr immár megnyugodott, ugye, és most már ráér kiengesztelni egy cicát. *Vet ártatlan angyali pillantást a férfira.*
- Ó milyen kedves! Hát rögtön gondoltam én!
*Draenon hajlongására egy elegáns főbiccentéssel felel.*
- Ön uram, igazi lovag! Ez nem is lehet vitás! Frissen sült cipó, az ember lányának összefut a nyál a szájában, de komolyan. És sajt! Meg még gyümölcs is! Vallja csak be, uram, ön engem elkényeztet!
~Mert az azért egész nyilvánvaló, hogy ha még sajtot eszik is egy macska, de kenyeret és gyümölcsöt nem túl valószínű.~
*Mókázva felel ugyan, de ez is olyan, mint bármely tréfa, ami betalál, van benne némi igazság.
Nitta cseppet megrázza a fejét, nem akarja megengedni magának, hogy valóban beleélje magát a feltételezésbe, az álmodozásba, hogy mi lenne, ha a férfi komolyan beszélne, ha valóban ilyesmiket mondana. Olyanokat, amiket még nyolc éve se mondott.*
~Azért élek, hogy mindent megadjak a kisasszonynak, amit csak óhajt. Ha ilyen úgy mondana, hogy nem színészkedik közben... Akkor bizony, nos akkor...~
*Nitta mosolyog ugyan, és kuncog Draenon játékán, de közben el is gondolkodik, hogy mi lenne, ha valaki ezt egészen komolyan mondaná neki. Neki, aki majd nyolc éve letett róla, hogy ilyesmit valaha is hallhat.
Nyel egyet, pislog kettőt, majd kihúzza magát, és karján a macskával a fogadó felé fordul.*
- Nos hát, Draenon?
//Draenon//
- Ó értem. *Bólint aprót.* Elővigyázatosság. Az sosem árthat.
*A maga részéről nincs kifogása az ellen, hogy a férfi szemmel tartja a környezetüket. Ő maga is inkább óvatos szokott lenni, belé ivódott, mióta a nagyapját és kíséretét az a támadás érte, melyben mindenkit lemészároltak, s melynél az csak a véletlen műve volt, hogy ő maga nem volt jelen.*
~Vajon most miért mosolyog?~
*Nittát azért meglepi, milyen gyorsan változik a férfi hangulata, de egyelőre nem teszi szóvá a dolgot, viszont magában eldönti, hogy jobban oda fog figyelni rá, hogy kiderüljön, mi boríthatja meg annyira, hogy az előbbihez hasonló veszedelmes indulatok kapjanak lángra benne.*
- Valóban, szokatlan nagy a tömeg. Hangyányit elveszve éreztem magam benne az elején.
~Aztán persze kevésbé, mikor Albun a kísérőmmé szegődött, bár gondosan ügyeltem a megfelelő távolságra. Ahogy azt egy nemesi ház leányának illendő és kell.~
*Bizony, hiába a nyolc év kihagyás, Nitta egy pillanat alatt bele tud rázódni a régi szerepébe, még akkor is, ha az ahogy az elmúlt időben élt igen csak távol áll attól, amire annak idején nevelték.
Draenon szemfogatásán akaratlanul is elmosolyodik. Természetesen érzékeli a szarkazmust, de nem hajlandó a szívére venni azt, meg se sértődik, inkább visszaadja a kölcsönt.*
- Bizony, Cirmos ilyen úri ízlésű macska. Igazság szerint először valóban libamáj-pástétomot akart volna, de a lelkére beszéltem, hogy azért olyan nagy baj nem érte, végtére is nem esett el, nem piszkolódott be nagyon a bundája, és se nem vérzik, se nem tört el semmije. Mondtam neki, hogy Argien úr igazából talán nem is bántalmazni akarta őt, csak odébb hessegetni az útból, hogy utána szabadon rohanhasson egy kétlábú kandúrt bántalmazni.
*Kérdőn pillant a férfira, mert bizony úgy véli, hogy ha ő nem állt volna elébe, akkor még egy páros megmérkőzne most az erdőszélen, csak lehet, hogy épp a harci torna szabályait kevéssé tartanák be.*
- De az úr immár megnyugodott, ugye, és most már ráér kiengesztelni egy cicát. *Vet ártatlan angyali pillantást a férfira.*
- Ó milyen kedves! Hát rögtön gondoltam én!
*Draenon hajlongására egy elegáns főbiccentéssel felel.*
- Ön uram, igazi lovag! Ez nem is lehet vitás! Frissen sült cipó, az ember lányának összefut a nyál a szájában, de komolyan. És sajt! Meg még gyümölcs is! Vallja csak be, uram, ön engem elkényeztet!
~Mert az azért egész nyilvánvaló, hogy ha még sajtot eszik is egy macska, de kenyeret és gyümölcsöt nem túl valószínű.~
*Mókázva felel ugyan, de ez is olyan, mint bármely tréfa, ami betalál, van benne némi igazság.
Nitta cseppet megrázza a fejét, nem akarja megengedni magának, hogy valóban beleélje magát a feltételezésbe, az álmodozásba, hogy mi lenne, ha a férfi komolyan beszélne, ha valóban ilyesmiket mondana. Olyanokat, amiket még nyolc éve se mondott.*
~Azért élek, hogy mindent megadjak a kisasszonynak, amit csak óhajt. Ha ilyen úgy mondana, hogy nem színészkedik közben... Akkor bizony, nos akkor...~
*Nitta mosolyog ugyan, és kuncog Draenon játékán, de közben el is gondolkodik, hogy mi lenne, ha valaki ezt egészen komolyan mondaná neki. Neki, aki majd nyolc éve letett róla, hogy ilyesmit valaha is hallhat.
Nyel egyet, pislog kettőt, majd kihúzza magát, és karján a macskával a fogadó felé fordul.*
- Nos hát, Draenon?
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 10:40:50
Üzenet elküldve: 2015-03-26 10:40:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
*Szerénytelen mosoly húzódik meg maszkja mögött, ami a tömeg forgatagát tekintve rajzoldóik meg a védőréteg mögött. Csak a hangzavar magában ér annyit, hogy reménnyel töltse el, miképp számára is lepottyanhat valamennyi érték, amivel eljátszadozhat. Persze ellopni körülményes és veszélyes lenne, amihez még mindig nem érzi elég kiforrottnak magát. A kereskedés egy hasznos útja lenne, de ott pedig erősen bekorlátozódnak a lehetőségei azzal, hogy egyszerűen senki alá nem tudna kínálni a javak nagy részét tekintve, a maradékban pedig csak maga árulna, ami lehet nem törvényszerű. Bár van más mozgóstand is, ettől függetlenül nem is készült fel ilyesmire. A kellemes szellő meggyőzi, hogy egyelőre pihenésben éli ki magát, utána keres valami jó anyagi lehetőségekkel kecsegtető helyzetet. *
~Na nézzük meg, itt mi fán terem a tehetség, hátha találok magamnak valamit.~
*Kevés reménnyel gondol, a kereskedés még nem hozta meg azt, amit várt, sokat kell még ahhoz koplalnia, hogy a tanulópénz visszajöjjön. Addig marad az olcsón számolt sírásás, ami még mindig rabszolgamunka, de legalább nem tizenkettő óráig és valamennyivel jobban is fizették meg érte. Nem túl sokkal, de valamennyivel tisztesebben. A standoktól távol marad, előre evett és hozott magával kenyeret, meg vizet. Be kell érnie ennyivel, amíg nem áldják meg valami szebb vagyonosodás lehetőségével, de minden félelme arra mutat, hogy ezt az utat csak szenvedések árán találhatja meg és akkor sem lesz képes egyedül végigmenni rajta.*
~Kell pár szövetséges.~
*Szerénytelen mosoly húzódik meg maszkja mögött, ami a tömeg forgatagát tekintve rajzoldóik meg a védőréteg mögött. Csak a hangzavar magában ér annyit, hogy reménnyel töltse el, miképp számára is lepottyanhat valamennyi érték, amivel eljátszadozhat. Persze ellopni körülményes és veszélyes lenne, amihez még mindig nem érzi elég kiforrottnak magát. A kereskedés egy hasznos útja lenne, de ott pedig erősen bekorlátozódnak a lehetőségei azzal, hogy egyszerűen senki alá nem tudna kínálni a javak nagy részét tekintve, a maradékban pedig csak maga árulna, ami lehet nem törvényszerű. Bár van más mozgóstand is, ettől függetlenül nem is készült fel ilyesmire. A kellemes szellő meggyőzi, hogy egyelőre pihenésben éli ki magát, utána keres valami jó anyagi lehetőségekkel kecsegtető helyzetet. *
~Na nézzük meg, itt mi fán terem a tehetség, hátha találok magamnak valamit.~
*Kevés reménnyel gondol, a kereskedés még nem hozta meg azt, amit várt, sokat kell még ahhoz koplalnia, hogy a tanulópénz visszajöjjön. Addig marad az olcsón számolt sírásás, ami még mindig rabszolgamunka, de legalább nem tizenkettő óráig és valamennyivel jobban is fizették meg érte. Nem túl sokkal, de valamennyivel tisztesebben. A standoktól távol marad, előre evett és hozott magával kenyeret, meg vizet. Be kell érnie ennyivel, amíg nem áldják meg valami szebb vagyonosodás lehetőségével, de minden félelme arra mutat, hogy ezt az utat csak szenvedések árán találhatja meg és akkor sem lesz képes egyedül végigmenni rajta.*
~Kell pár szövetséges.~
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-26 08:43:37
Üzenet elküldve: 2015-03-26 08:43:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
*Jó a hangulata, főleg azért, mert Khyrrel van, és vele egészen jó móka az élet, meg a gyilkolás is. teljesen más, mint Elwyriennel lehetett volna, a morcos és kiszámíthatatlan mestergyilkos csak akkor nevetett volna, ha kárörvend éppen. vagy még akkor sem, nem is emiatt volt vele Asira. Sok mindenre megtaníthatta volna a surrogó halál, az éj tőre, vagy a vörös szempár és még megannyi név, amit ráaggattak. Így most egyedül kell boldogulnia majd, hogy a szakmát ki tanulja és meg tudja védeni magát. Nagyon jó alapképzést kapott,. de tudja, hogy ez nagyon kevés lesz majd az üdvösséghez.*
- Félelmetes… le fogják szaggatni rólad… ha engedem. *Felnevet ő is, és a szemével élvezkedik a látványon. Bár Khyr bőre nem mentes hegektől, de valószerűtlenül izgalmas, amit a vörös haja még jobban kiemel. Közben a lány eltűnik a bokor mögött, majd előcsattog egy… bakancsban. Asira „ezt komolyan gondoltad?” fejet vág, csücsörít és az egyik szemével hunyorít. Valóban rontja az összképet, ahogy a vörös jól megfogalmazza.*
- Ha ezt felmered venni, elverem a popsid! *felnevet, imád hülyéskedni ezzel a lánnyal. Az is tény ugyan, hogy komolyan gondolja. Kicsit még nézegeti a lányt, mielőtt kinyilatkoztatná a megoldást.*
- Legyél mezítláb, szerintem nagyban növelné a figyelemfelkeltést. Mit szólsz? *Érdeklődik, és már el is képzeli Szarkát csupasz lábakkal. Szerinte ez a jó megoldás, mivel vagy valami lapos talpú kellene a mutatvány miatt, vagy a szépség miatt valami kényelmetlen. Akkor inkább ne legyen semmi.
Felnevet, ahogy elképzeli a lángoló hajú lányt.*
- Persze, szívesen megcsinálom neked, drága. *Vigyorog, majd Le is ülteti a főhősnőt a földre, ő maga pedig mögé térdel. Lassan, csinál egy kettős fonatot, a homlokáról hátrafelé, amiket a végén összeköt, így maradhat a hosszú haj, de mégis megfogja a lobogását, kevés esély lesz a meggyulladásra.
Egy kisebb törött tükröt bányász elő az egyik zsebéből és Khyr kezébe nyomja.*
- Na, milyen lett? *Érdeklődik úgy, hogy a válla fölött előrebújik a fejével, egyenesen a másik szemébe bámulva, mint valami érdeklődő nővér, vagy épp szerető, nézőpont kérdése csak. Az őket bámuló férfiakról meg van a tippje, hogy melyiket gondolják.*
- Tehetek még érted valamit? *Vigyorog, mint a vadalma, és elégedetten gondol arra, hogy Khyr produkciójának ő is részese lehet, még akkor is, ha nem túl tevékenyen teszi ezt.*
// Ki mit tud? – Felkészülés – Khyr //
*Jó a hangulata, főleg azért, mert Khyrrel van, és vele egészen jó móka az élet, meg a gyilkolás is. teljesen más, mint Elwyriennel lehetett volna, a morcos és kiszámíthatatlan mestergyilkos csak akkor nevetett volna, ha kárörvend éppen. vagy még akkor sem, nem is emiatt volt vele Asira. Sok mindenre megtaníthatta volna a surrogó halál, az éj tőre, vagy a vörös szempár és még megannyi név, amit ráaggattak. Így most egyedül kell boldogulnia majd, hogy a szakmát ki tanulja és meg tudja védeni magát. Nagyon jó alapképzést kapott,. de tudja, hogy ez nagyon kevés lesz majd az üdvösséghez.*
- Félelmetes… le fogják szaggatni rólad… ha engedem. *Felnevet ő is, és a szemével élvezkedik a látványon. Bár Khyr bőre nem mentes hegektől, de valószerűtlenül izgalmas, amit a vörös haja még jobban kiemel. Közben a lány eltűnik a bokor mögött, majd előcsattog egy… bakancsban. Asira „ezt komolyan gondoltad?” fejet vág, csücsörít és az egyik szemével hunyorít. Valóban rontja az összképet, ahogy a vörös jól megfogalmazza.*
- Ha ezt felmered venni, elverem a popsid! *felnevet, imád hülyéskedni ezzel a lánnyal. Az is tény ugyan, hogy komolyan gondolja. Kicsit még nézegeti a lányt, mielőtt kinyilatkoztatná a megoldást.*
- Legyél mezítláb, szerintem nagyban növelné a figyelemfelkeltést. Mit szólsz? *Érdeklődik, és már el is képzeli Szarkát csupasz lábakkal. Szerinte ez a jó megoldás, mivel vagy valami lapos talpú kellene a mutatvány miatt, vagy a szépség miatt valami kényelmetlen. Akkor inkább ne legyen semmi.
Felnevet, ahogy elképzeli a lángoló hajú lányt.*
- Persze, szívesen megcsinálom neked, drága. *Vigyorog, majd Le is ülteti a főhősnőt a földre, ő maga pedig mögé térdel. Lassan, csinál egy kettős fonatot, a homlokáról hátrafelé, amiket a végén összeköt, így maradhat a hosszú haj, de mégis megfogja a lobogását, kevés esély lesz a meggyulladásra.
Egy kisebb törött tükröt bányász elő az egyik zsebéből és Khyr kezébe nyomja.*
- Na, milyen lett? *Érdeklődik úgy, hogy a válla fölött előrebújik a fejével, egyenesen a másik szemébe bámulva, mint valami érdeklődő nővér, vagy épp szerető, nézőpont kérdése csak. Az őket bámuló férfiakról meg van a tippje, hogy melyiket gondolják.*
- Tehetek még érted valamit? *Vigyorog, mint a vadalma, és elégedetten gondol arra, hogy Khyr produkciójának ő is részese lehet, még akkor is, ha nem túl tevékenyen teszi ezt.*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-25 20:11:04
Üzenet elküldve: 2015-03-25 20:11:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? - Felkészülés - Iluq Gwekhlan//
*A félelme, hogy képtelenség, vagy igen nehéz áthatolni a tömegen, hamar megoldódik, ugyanis a most már nem annyira idegen lány könnyedén tör utat az emberek -és persze egyéb fajok- között.*
- Gyorsan haladunk.
*Jegyzi meg Sach félig hangosan, bár inkább csak motyog. Nem valószínű, hogy segítőtársa, vagy bárki más meghallaná ami nem is baj.
Ahogy így haladnak rájön, hogy faragatlan volt, méghozzá nem is kicsit. A legalapvetőbb dolgot felejtette ki, a bemutatkozást. Így élve azzal, hogy jobb később, mint soha, elkezdi elmaradt mondandóját.*
- Ne haragudj, ma egy kicsit szétszórt vagyok.
~Na és bunkó.~
- Elfelejtettem bemutatkozni. A nevem Sach, Sach Eire. És tiéd? Téged hogy szólíthatlak?
*Aztán gyorsan válaszol is a lány egyik kérdésére. Csak mikor már kezdi megfogalmazni a mondatát jön rá, hogy az előbb félrebeszélt.*
- Jaj, bocsáss meg, azt mondtam, hogy ne tegezz? Csak mert nem így értettem, nem így gondolom.
~ Ú.~
- Igazából ha magázol, akkor megyek világgá.
~Nem fordítva.~ *Mosolyog rá a lányra, akinek ha jól sejti, már a nevét is fogja tudni.* ~Két ilyen dolog egyszerre? Na, szuper.~ Ahogy ezen gondolkodik, egyszer csak kitör belőle a nevetés. Alig tudja abbahagyni. Majd mikor sikerül, elkezdi magyarázni, hogy miért is jött a kacagás.
- Bocsánat, de ma tényleg nagyon szétszórt vagyok.
*Végül sikerült áttörni az ünneplők között.*
- Persze, ahova csak szeretnéd. Most egy próba erejéig felállítom.
*Válaszol arra a kérdésre, hogy hova pakoljanak le.
Leteszi a szalmabálát a földre és újra a lányhoz fordul.*
- Még egyszer köszönöm a segítséged! Na, és neked mi a terved még a mai napra? Körbenézel itt, az udvaron, vagy azt már megtetted? Nekem a közelben kell maradnom, ugyanis szerintem nemsokára elkezdődik a verseny.
*Egy kis ideig gondolkodik rajta, hogy megkérdezze, a lány indul-e valamilyen versenyen. Azonban arra a következtetésre jut, hogy ha a válasz igen lenne, akkor most nem lenne ideje segíteni cipelni az állványt.
Ekkor észrevesz egy amulettet a lány nyakában.*
- Nagyon szép! *jegyzi meg, miközben rámutat a különös szimbólumokat ábrázoló függőre.*
//Ki mit tud? - Felkészülés - Iluq Gwekhlan//
*A félelme, hogy képtelenség, vagy igen nehéz áthatolni a tömegen, hamar megoldódik, ugyanis a most már nem annyira idegen lány könnyedén tör utat az emberek -és persze egyéb fajok- között.*
- Gyorsan haladunk.
*Jegyzi meg Sach félig hangosan, bár inkább csak motyog. Nem valószínű, hogy segítőtársa, vagy bárki más meghallaná ami nem is baj.
Ahogy így haladnak rájön, hogy faragatlan volt, méghozzá nem is kicsit. A legalapvetőbb dolgot felejtette ki, a bemutatkozást. Így élve azzal, hogy jobb később, mint soha, elkezdi elmaradt mondandóját.*
- Ne haragudj, ma egy kicsit szétszórt vagyok.
~Na és bunkó.~
- Elfelejtettem bemutatkozni. A nevem Sach, Sach Eire. És tiéd? Téged hogy szólíthatlak?
*Aztán gyorsan válaszol is a lány egyik kérdésére. Csak mikor már kezdi megfogalmazni a mondatát jön rá, hogy az előbb félrebeszélt.*
- Jaj, bocsáss meg, azt mondtam, hogy ne tegezz? Csak mert nem így értettem, nem így gondolom.
~ Ú.~
- Igazából ha magázol, akkor megyek világgá.
~Nem fordítva.~ *Mosolyog rá a lányra, akinek ha jól sejti, már a nevét is fogja tudni.* ~Két ilyen dolog egyszerre? Na, szuper.~ Ahogy ezen gondolkodik, egyszer csak kitör belőle a nevetés. Alig tudja abbahagyni. Majd mikor sikerül, elkezdi magyarázni, hogy miért is jött a kacagás.
- Bocsánat, de ma tényleg nagyon szétszórt vagyok.
*Végül sikerült áttörni az ünneplők között.*
- Persze, ahova csak szeretnéd. Most egy próba erejéig felállítom.
*Válaszol arra a kérdésre, hogy hova pakoljanak le.
Leteszi a szalmabálát a földre és újra a lányhoz fordul.*
- Még egyszer köszönöm a segítséged! Na, és neked mi a terved még a mai napra? Körbenézel itt, az udvaron, vagy azt már megtetted? Nekem a közelben kell maradnom, ugyanis szerintem nemsokára elkezdődik a verseny.
*Egy kis ideig gondolkodik rajta, hogy megkérdezze, a lány indul-e valamilyen versenyen. Azonban arra a következtetésre jut, hogy ha a válasz igen lenne, akkor most nem lenne ideje segíteni cipelni az állványt.
Ekkor észrevesz egy amulettet a lány nyakában.*
- Nagyon szép! *jegyzi meg, miközben rámutat a különös szimbólumokat ábrázoló függőre.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-25 20:06:07
Üzenet elküldve: 2015-03-25 20:06:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Nitta//
*Válaszul a férfi ismét csak megvonja a vállát, afféle nemtörődöm módon, mintha valójában nem is számítana, hogy miért is kémleli állandó jelleggel a tömeget. Már pedig neki nagyon is számít, cseppet paranoiás az úr, s ezt megtagadni aligha tudja, bár miért is tenné? Elvégre akárhogy is, ez a tulajdonsága, amit ő úgy egyébként inkább jellemezne elővigyázatosságként, nem egy, s nem is két alkalommal mentette már meg az életét, midőn különféle ádáz gazfickók nem átallották volna eltenni őt láb alól. Valahogy ugyanis mindig megtalálta azokat a népeket, kiknek keresztbe tenni komoly taktikai hibának számít, ellenben ez cseppet sem akadályozta meg abban, hogy ennek ellenére is eképpen tegyen, ha az érdeke éppen úgy kívánta meg. Persze utólag már más a leányzó fekvése, de hát eső után köpönyeg, ahogyan azt mondani szokás.*
-Bárhol, bármikor érhet támadás. *dünnyögi, s pillantását a nőre veti, még valami mosolyféle is megjelenik a szája szegletében.*
-Nem tartom különösebben valószínűnek, hogy épp itt és épp most következne be ilyesmi, de sosem lehet elég óvatos az ember, ha ilyen tömegben járták, nem igaz?
*Persze a kérdés inkább költői, érdemi választ nem is igen vár rá, mert megcáfolni nem lehet az állítását, s nem is látná be, hogy nincs igaza ebben a tekintetben. A Sors bizony kegyetlen úrnő, akinek igen sajátos a humorérzéke, s néha előszeretettel vet gáncsot az egyszerű halandók különféle ügyködéseinek, pusztán a móka kedvéért.*
-Világos, csirkesült... *forgatja a szemeit* Van ízlése a kis dögnek, annyi szent. Nem ám hal, vagy ilyesmi, neeem, egyből csirkesült, ha már lúd, legyen kövér. Nem kér mellé egy kis libamáj pástétomot, ha már itt tartunk? *kérdi nagy ártatlanul, ám hangja csak úgy csöpög a szarkazmustól. A libamáj a legdrágább étkek között van, főleg pástétom formájában, csak az igazán gazdagok engedhetik meg maguknak.
~Hát ott rohadjak meg, ha az a bolhapiac libamájat kap tőlem.~ dohog magában, persze még a feltételezés is képtelen, hogy ilyesmi ételt kapjon egy kóbor macska.*
-Egyébként persze, kaptok csirkesültet, tejet, meg mindent, amit csak a kisasszony óhajt. *hajlong előtte, mint valami házicseléd.*
-Szabad esetleg ajánlanom a csirke mellé valami mást is? Frissen sült cipót, netán zamatos gyümölcsöt, vagy érlelt sajtot? A kisasszonynak csak egyetlen szavába kerül, megkap bármit, bizony, azért élek, hogy mindent megadjak a kisasszonynak, amit csak óhajt! Merjen csak bárki az utamba állani, úgy orrba pöccintem, hogy csak úgy nyekken! *mórikálja magát nem kevés cinizmussal fűszerezve, de legalább már szemmel láthatóan jobb a kedve.*
//Nitta//
*Válaszul a férfi ismét csak megvonja a vállát, afféle nemtörődöm módon, mintha valójában nem is számítana, hogy miért is kémleli állandó jelleggel a tömeget. Már pedig neki nagyon is számít, cseppet paranoiás az úr, s ezt megtagadni aligha tudja, bár miért is tenné? Elvégre akárhogy is, ez a tulajdonsága, amit ő úgy egyébként inkább jellemezne elővigyázatosságként, nem egy, s nem is két alkalommal mentette már meg az életét, midőn különféle ádáz gazfickók nem átallották volna eltenni őt láb alól. Valahogy ugyanis mindig megtalálta azokat a népeket, kiknek keresztbe tenni komoly taktikai hibának számít, ellenben ez cseppet sem akadályozta meg abban, hogy ennek ellenére is eképpen tegyen, ha az érdeke éppen úgy kívánta meg. Persze utólag már más a leányzó fekvése, de hát eső után köpönyeg, ahogyan azt mondani szokás.*
-Bárhol, bármikor érhet támadás. *dünnyögi, s pillantását a nőre veti, még valami mosolyféle is megjelenik a szája szegletében.*
-Nem tartom különösebben valószínűnek, hogy épp itt és épp most következne be ilyesmi, de sosem lehet elég óvatos az ember, ha ilyen tömegben járták, nem igaz?
*Persze a kérdés inkább költői, érdemi választ nem is igen vár rá, mert megcáfolni nem lehet az állítását, s nem is látná be, hogy nincs igaza ebben a tekintetben. A Sors bizony kegyetlen úrnő, akinek igen sajátos a humorérzéke, s néha előszeretettel vet gáncsot az egyszerű halandók különféle ügyködéseinek, pusztán a móka kedvéért.*
-Világos, csirkesült... *forgatja a szemeit* Van ízlése a kis dögnek, annyi szent. Nem ám hal, vagy ilyesmi, neeem, egyből csirkesült, ha már lúd, legyen kövér. Nem kér mellé egy kis libamáj pástétomot, ha már itt tartunk? *kérdi nagy ártatlanul, ám hangja csak úgy csöpög a szarkazmustól. A libamáj a legdrágább étkek között van, főleg pástétom formájában, csak az igazán gazdagok engedhetik meg maguknak.
~Hát ott rohadjak meg, ha az a bolhapiac libamájat kap tőlem.~ dohog magában, persze még a feltételezés is képtelen, hogy ilyesmi ételt kapjon egy kóbor macska.*
-Egyébként persze, kaptok csirkesültet, tejet, meg mindent, amit csak a kisasszony óhajt. *hajlong előtte, mint valami házicseléd.*
-Szabad esetleg ajánlanom a csirke mellé valami mást is? Frissen sült cipót, netán zamatos gyümölcsöt, vagy érlelt sajtot? A kisasszonynak csak egyetlen szavába kerül, megkap bármit, bizony, azért élek, hogy mindent megadjak a kisasszonynak, amit csak óhajt! Merjen csak bárki az utamba állani, úgy orrba pöccintem, hogy csak úgy nyekken! *mórikálja magát nem kevés cinizmussal fűszerezve, de legalább már szemmel láthatóan jobb a kedve.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-25 15:38:12
Üzenet elküldve: 2015-03-25 15:38:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Ha Iluq tudná, hogy a lány szégyelli magát, elmosolyodna. Kellemetlen dolog ugyan elvágódni egy idegen előtt, s aztán kérni a segítségét, amit egy perccel előtte elutasított, de ezért még nem kell szégyenkeznie. Előfordul, ha a druida minden egyes hasonló malőrje után szégyenkezne, akkor mindég leszegett fejjel kéne járnia.
A lány mond valamit, amit az idősebb nő nem igazán ért. Lehet, hogy olyan régen nem volt már fajtabeli társasága, hogy teljesen elfeledte a szokásokat? Nem emlékszik rá, hogy lett volna példa arra, hogy valaki magázásra kérte volna fel.*
- Nem szereted, ha tegeznek? *Kérdi, miközben két kezével tartja az állványt a vállán, s sétál, arra amerre a lány mondja.* Részemről mindég bele bonyolódok, a magázásba. *Vonja meg a vállát, melynek hatására a fa állvány megnyikkan. Majd mikor a lány újra beszélni kezd, felé fordítja figyelmét. Éppen válaszolna, hogy nem hallott a Ki mit tudról, mivel nemrégen jelent csak meg itt, de mire észbe kap már csak a fiatal elf leheletének melegét érzi a fülén. Az összes pihe égnek áll a hátán ettől, de nem húzódik el.*
- Aha. *Válaszolja, s közben arra gondol, hogy elég érdekes lesz ez, időt szakít rá, hogy megnézze. Egyébként sincs semmi dolga.*
- Nem tesz semmit. *Mondja szelíden, s meg is toldja egy mosollyal a szavainak végét. Aztán a színpad felé fordul. A lány mondata félbe maradt ugyan, de ezzel Iluq kevéssé törődik, az már aggasztóbb, hogy a színpad és köztük lévő távolságot emberáradat zárja el. Elmosolyodik.*
- Akkor menjünk közelebb. *Mosolya vigyorrá élesedik és megindul toronyirányt. Két méteres magasságával, jóval az emberek többsége felé emelkedik, de aki nem venné észre, annak szelíden neki löki csípőjét, s egy „oboccsánat” kíséretében utat tör a lehetőleg mögötte haladó fiatal lánynak.
Amint a színpad közelébe kerülnek, a lányra néz, kérdő tekintettel, hogy hová tehetné le a cuccot, mert egy kicsit már kikezdte a vállacskáját.*
- Itt jó lesz-e?
//Ki mit tud? – Felkészülés – Sach Eire//
*Ha Iluq tudná, hogy a lány szégyelli magát, elmosolyodna. Kellemetlen dolog ugyan elvágódni egy idegen előtt, s aztán kérni a segítségét, amit egy perccel előtte elutasított, de ezért még nem kell szégyenkeznie. Előfordul, ha a druida minden egyes hasonló malőrje után szégyenkezne, akkor mindég leszegett fejjel kéne járnia.
A lány mond valamit, amit az idősebb nő nem igazán ért. Lehet, hogy olyan régen nem volt már fajtabeli társasága, hogy teljesen elfeledte a szokásokat? Nem emlékszik rá, hogy lett volna példa arra, hogy valaki magázásra kérte volna fel.*
- Nem szereted, ha tegeznek? *Kérdi, miközben két kezével tartja az állványt a vállán, s sétál, arra amerre a lány mondja.* Részemről mindég bele bonyolódok, a magázásba. *Vonja meg a vállát, melynek hatására a fa állvány megnyikkan. Majd mikor a lány újra beszélni kezd, felé fordítja figyelmét. Éppen válaszolna, hogy nem hallott a Ki mit tudról, mivel nemrégen jelent csak meg itt, de mire észbe kap már csak a fiatal elf leheletének melegét érzi a fülén. Az összes pihe égnek áll a hátán ettől, de nem húzódik el.*
- Aha. *Válaszolja, s közben arra gondol, hogy elég érdekes lesz ez, időt szakít rá, hogy megnézze. Egyébként sincs semmi dolga.*
- Nem tesz semmit. *Mondja szelíden, s meg is toldja egy mosollyal a szavainak végét. Aztán a színpad felé fordul. A lány mondata félbe maradt ugyan, de ezzel Iluq kevéssé törődik, az már aggasztóbb, hogy a színpad és köztük lévő távolságot emberáradat zárja el. Elmosolyodik.*
- Akkor menjünk közelebb. *Mosolya vigyorrá élesedik és megindul toronyirányt. Két méteres magasságával, jóval az emberek többsége felé emelkedik, de aki nem venné észre, annak szelíden neki löki csípőjét, s egy „oboccsánat” kíséretében utat tör a lehetőleg mögötte haladó fiatal lánynak.
Amint a színpad közelébe kerülnek, a lányra néz, kérdő tekintettel, hogy hová tehetné le a cuccot, mert egy kicsit már kikezdte a vállacskáját.*
- Itt jó lesz-e?
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-25 13:22:02
Üzenet elküldve: 2015-03-25 13:22:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Letrion Raeyan//
*A nő nem tűnik olyan durva vagy nyers embernek akiknek a társaságát Bris kerülni szokta. A viccelődésre egy kicsit el is mosolyodik, de ez inkább egy olyan kötelező mosoly.*
-Természetesen nem, de most már tudjuk egymás nevét és teljesen nem vagyunk idegenek.
~Megint túl sokat magyarázok. Ezzel mindig elrémisztem az embereket magam mellől.~
*A következő kérdésre kicsit idegesen válaszol hisz nincs hozzászokva a beszélgetéshez.*
-Nem. Őszintén szólva igen ritkán járok el így szórakozni. Ha valakinek nincs biztos munkahelye akkor nem szórakozhat. Munkát kell keresni mielőtt elfogy az ember pénze.
//Letrion Raeyan//
*A nő nem tűnik olyan durva vagy nyers embernek akiknek a társaságát Bris kerülni szokta. A viccelődésre egy kicsit el is mosolyodik, de ez inkább egy olyan kötelező mosoly.*
-Természetesen nem, de most már tudjuk egymás nevét és teljesen nem vagyunk idegenek.
~Megint túl sokat magyarázok. Ezzel mindig elrémisztem az embereket magam mellől.~
*A következő kérdésre kicsit idegesen válaszol hisz nincs hozzászokva a beszélgetéshez.*
-Nem. Őszintén szólva igen ritkán járok el így szórakozni. Ha valakinek nincs biztos munkahelye akkor nem szórakozhat. Munkát kell keresni mielőtt elfogy az ember pénze.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400