Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 21:49:15
Üzenet elküldve: 2015-03-21 21:49:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud? - Felkészülés//
*Kis idő múlva vissza is tér, kezében egy állvánnyal és egy szalmából készült céltáblával. Rögtön lehet sejteni, hogy ezt majd a "Ki mit tud?"-on fogja használni.
A lány arcából lehet látni, hogy a teher, amit cipel, nem mondható könnyűnek. Nagy nehezen utat vág a tömegben, és igyekszik minél kevesebb embert elsodorni. A céltábla összességében nem nagy, tetejére pedig öt kört festettek, amelyek felváltva piros, és fehér színben pompáznak.
Megpróbál keresni egy helyet, ahol nyugodtan és biztonságban gyakorolhatja az íjászat tudományát, de egyelőre még nem talált.*
//Ki mit tud? - Felkészülés//
*Kis idő múlva vissza is tér, kezében egy állvánnyal és egy szalmából készült céltáblával. Rögtön lehet sejteni, hogy ezt majd a "Ki mit tud?"-on fogja használni.
A lány arcából lehet látni, hogy a teher, amit cipel, nem mondható könnyűnek. Nagy nehezen utat vág a tömegben, és igyekszik minél kevesebb embert elsodorni. A céltábla összességében nem nagy, tetejére pedig öt kört festettek, amelyek felváltva piros, és fehér színben pompáznak.
Megpróbál keresni egy helyet, ahol nyugodtan és biztonságban gyakorolhatja az íjászat tudományát, de egyelőre még nem talált.*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 21:29:16
Üzenet elküldve: 2015-03-21 21:29:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Ki mit tud? - Felkészülés //
*A szórakoztatás nagyon kemény meló, ráadásul, mint újonnan kiderült csekély kellékre számíthat a versenyt megrendezőktől. Hát persze, ha a vándor mutatványosokkal lenne még mindég, akkor semmi problémája nem lenne. Olyan szép csillogó, lakkozott ruhákba villoghatna, amibe csak akar. Kötélen egyensúlyozhatna, szalagon táncolhatna a magasban, idomított vadakon és lovakon trükközhetne… De azoknak az időknek vége.*
- Hát, köszönöm.
*Lemondóan, orrát lógatva távozik a vörös nő szemei elől.
Elvonul, egy félreeső helyre ahol nyugodtan le tud telepedni a fák árnyékában. Bőrkabátját ledobja a földre, sötét ingét is leveszi, az alatt lévő fehér ujjatlan felsőt viszont meghagyja. Az eléggé testhez simul, hogy ne zavarja a parádézását. A ruhákat egy helyre teszi, maga mellé.
Tornával kezd, amolyan bemelegítés. Guggolás, fekvőtámasz, felülések, ugrándozás. Amikor kellőképpen izzadni kezd, jöhet a nyújtás, majd a mutatvány során használni kívánt mozdulatsorok gyakorlása. Egy ideig ez leköti az idejét.*
// Ki mit tud? - Felkészülés //
*A szórakoztatás nagyon kemény meló, ráadásul, mint újonnan kiderült csekély kellékre számíthat a versenyt megrendezőktől. Hát persze, ha a vándor mutatványosokkal lenne még mindég, akkor semmi problémája nem lenne. Olyan szép csillogó, lakkozott ruhákba villoghatna, amibe csak akar. Kötélen egyensúlyozhatna, szalagon táncolhatna a magasban, idomított vadakon és lovakon trükközhetne… De azoknak az időknek vége.*
- Hát, köszönöm.
*Lemondóan, orrát lógatva távozik a vörös nő szemei elől.
Elvonul, egy félreeső helyre ahol nyugodtan le tud telepedni a fák árnyékában. Bőrkabátját ledobja a földre, sötét ingét is leveszi, az alatt lévő fehér ujjatlan felsőt viszont meghagyja. Az eléggé testhez simul, hogy ne zavarja a parádézását. A ruhákat egy helyre teszi, maga mellé.
Tornával kezd, amolyan bemelegítés. Guggolás, fekvőtámasz, felülések, ugrándozás. Amikor kellőképpen izzadni kezd, jöhet a nyújtás, majd a mutatvány során használni kívánt mozdulatsorok gyakorlása. Egy ideig ez leköti az idejét.*
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 19:13:06
Üzenet elküldve: 2015-03-21 19:13:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe, Gabrien, Harath, Etha//
*Ritkán látni őt is ilyen könnyed hangulatban, mosolygósan, de ennek is elérkezett az ideje. Fél füllel elcsípi a könnyű felszerelés, és gyakorló fegyverek szabályát, így méri végig a lovagokat.*
-Bírni fogjátok a gyűrődést?
*Kekeckedik kicsit, még bele is bokszol talán a kolosszus felkarjába, ha nem lép máris odébb, vagy fenyegeti egy helyrepofozás veszélye. Ím, hát kettecskén maradnak, a lovagok lelépnek cuccaikért.*
-Ezek ketten. *Kezd bele mondandójába a társaik után bökve fejével.* Mint két sziámi.
*Fejezi be végül, aztán fordul Ethea után, hogy kövesse a párbaj helyszínére. Ha kell farkasügetésben, de válaszul még előtte azért kétségét fejezi ki az ügyben.*
-Kétlem, mert akkor a bádogdobozok sem lesznek ott időben.
*Légzése még csak nem is fújtató, kapkodó, mire megérkeznek a a harci tornához.*
//Moranshe, Gabrien, Harath, Etha//
*Ritkán látni őt is ilyen könnyed hangulatban, mosolygósan, de ennek is elérkezett az ideje. Fél füllel elcsípi a könnyű felszerelés, és gyakorló fegyverek szabályát, így méri végig a lovagokat.*
-Bírni fogjátok a gyűrődést?
*Kekeckedik kicsit, még bele is bokszol talán a kolosszus felkarjába, ha nem lép máris odébb, vagy fenyegeti egy helyrepofozás veszélye. Ím, hát kettecskén maradnak, a lovagok lelépnek cuccaikért.*
-Ezek ketten. *Kezd bele mondandójába a társaik után bökve fejével.* Mint két sziámi.
*Fejezi be végül, aztán fordul Ethea után, hogy kövesse a párbaj helyszínére. Ha kell farkasügetésben, de válaszul még előtte azért kétségét fejezi ki az ügyben.*
-Kétlem, mert akkor a bádogdobozok sem lesznek ott időben.
*Légzése még csak nem is fújtató, kapkodó, mire megérkeznek a a harci tornához.*
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 18:57:51
Üzenet elküldve: 2015-03-21 18:57:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe, Gabrien, Harath, Etha//
*Elvigyorodik újra, ahogy a másik kettő a házi döntőt hozzák fel. Azzal, hogy Harath is megjelenik a közelükben ím már több, mint ötven százalékra nő az esély.*
-Rendben, ott találkozunk.
*Biccent Moranshenek és Gabriennek, akik a holmijuk után indul, majd rápillant Harathra.*
-Menjünk, mert még a végén lekéssük a sorsolást.
*Böki karon társát, majd megindul visszafelé az erdőszélre. Az út ugyan nem rövid, de némi kocogással hamar odaérhetnek. És Harath mint felderítő épp annyira bírja a könnyed futást, mint Ethea. Még csak el sem fáradnak tőle.
Így vezeti hát Harathot az erdő széle felé, ahol kijelölték már a harci torna helyszínét.*
//Moranshe, Gabrien, Harath, Etha//
*Elvigyorodik újra, ahogy a másik kettő a házi döntőt hozzák fel. Azzal, hogy Harath is megjelenik a közelükben ím már több, mint ötven százalékra nő az esély.*
-Rendben, ott találkozunk.
*Biccent Moranshenek és Gabriennek, akik a holmijuk után indul, majd rápillant Harathra.*
-Menjünk, mert még a végén lekéssük a sorsolást.
*Böki karon társát, majd megindul visszafelé az erdőszélre. Az út ugyan nem rövid, de némi kocogással hamar odaérhetnek. És Harath mint felderítő épp annyira bírja a könnyed futást, mint Ethea. Még csak el sem fáradnak tőle.
Így vezeti hát Harathot az erdő széle felé, ahol kijelölték már a harci torna helyszínét.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 13:36:50
Üzenet elküldve: 2015-03-21 13:36:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Kalisthe Elawin//
~Ó, de átkozottul sablonos... Ez is csak egy a sok, unalmas dög közül. Hogyan gondoltad egyáltalán? Most még megenni is nehéz volna. Ráadásul nem is embernek tűnik, hacsak nem borított a fejére egy lavórnyi poshadt ürüléket. Mégis ki a fenének van zöld haja? Zöld?!~
*Dühtől csöpögő gondolatai tökéletes fedésben leledzenek a lény bájos, kifinomult kis mosolya mögött, mely már annyi balga lelket tévesztett meg. Úgy véli, ezt a lányt sem lesz nehéz az orránál fogva vezetni, bár tény, hogy az elfek természetét még nem tanulmányozta behatóan, de képes felismerni a hozzá idomos nővérkékben sarjadzó csalfa gondolatokat, ez a pára pedig messze nem tűnik olyan alávalónak. Gyermeteg rácsodálkozásai, és óvatlanul közvetlen magaviselete egyszerű és nyílt billogjai a zöld hajú puritán, tiszta mivoltának.
~Annál édesebb lesz a rettegése.~
Újabb önelégült vigyort és kuncogást kénytelen elnyomni magában, hogy fenntartsa a barátságos és kedves hölgyemény látszatát, s mindez igazán nem tűnik nehézkesnek, amikor a lány ismét meglepett reakcióval él Dayria irányában. Kénytelen egy aprócska momentum erejéig oldalra vetni szürkéskék íriszeit, hogy visszafojtsa zsörtölődő gondolatfoszlányait, mert félő, ennyi morgást már nehézkes volna tökéletesnek tetsző maszkja mögé rejteni. Az pedig távol álljék tőle, hogy ily' hamar tönkretegye az esetleges mókát. Ó nem, most már kivetette a hálóját a lányra.*
- Nem hiszem, hogy másnak nyilvánvaló volna, ha nem szólottak róla, azonban számomra igazán könnyed volt megfejteni a rejtélyt... *Szólal meg finomkodó mosolya mögül, amint visszaemeli tekintetét az általa mostantól csak mocsárhajúnak titulált hosszú életűre, mondandója végén azonban körbepillant, mint aki azt ellenőrzi, nem fogja-e őket meghallani valaki. Midőn pedig megbizonyosodott szavainak biztonságáról, kicsit közelebb hajol a valószínűleg még mindég kérdések között őrlődő lányhoz, s csöndesebbre fogva puhatolózó hangját, ismét világnak ereszti gondolatait.* Tudod... Nem örülnék neki, ha bárkinek elmondanád, azonban én úgy érzem, hogy megbízhatok benned és... Narában. *Magyarázza suttogva, egy rövidke momentum erejéig hagyva lélektükreit a kis emlősre süllyedni, hogy még tovább növelhesse a páros szimpátiáját. Míg az elfet a kedvence nevének megjegyzésével kívánja megfogni, addig a pelét egy barátságosnak ható pillantással, de mindez nem tart sokáig, így hamarost folytatja a beszédet.* Nem jöttem nyugatról, ellenben kiolvastam a gondolataid közül. Gyönyörű helynek tűnik... *Mondja, szinte már-már álmélkodva, s hazug szavai oly' könnyedséggel csordulnak alá telt ajkairól, akár az édes méz a finoman faragott csupor széléről.
Miután remélhetőleg ismét megnyerte magának a leányzó csodálatát, kiegyenesedik, visszaállítva maguk között a kényelmes s komfortos távolságot.
Alig várja, hogy láthassa a hosszú életű reakcióját az újdonsült információ hallatán, azonban nem óhajt modortalannak tűnni, így válaszol utóbbi kérdésére is.*
- Mondhatni. Sajnos eddig nem túl izgalmas az ünnepség, noha hallottam vajmi harci tornáról az erdő szélén. Talán azt megnézem magamnak. *Magyarázza nyugodtan s egyúttal eltűnődve, bár leginkább azon töri a fejét, mennyire lesz nevetséges az idei évben megrendezett párviadal, melyben a nagy harcosok vélhetően ezúttal is holmi fogvájókkal fognak egymás ellen küzdeni. Bezzeg, ha igazi fegyverekkel tennék, s a verseny végett szép vörössel lenne színezett a homokos talaj, már is izgalmasabbá válna a helyzet, no meg a végén egy igazi harcos nyerné el a hősi címet, nem pedig valami szerencsétlen, akit bár jól képeztek, de még sosem félte a halált.*
- És te? Feltételezem nem az ünnepség miatt hagytad hátra nyugatot. *Szólal meg ismét, midőn rádöbben, túlzottan elmerült vérmes gondolatainak kielégítő tengerén. Még a végén ráun a lányka, és oda lesz a vacsorája.*
A hozzászólás írója (Dayria Yoleath Valurien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.21 13:38:55
//Kalisthe Elawin//
~Ó, de átkozottul sablonos... Ez is csak egy a sok, unalmas dög közül. Hogyan gondoltad egyáltalán? Most még megenni is nehéz volna. Ráadásul nem is embernek tűnik, hacsak nem borított a fejére egy lavórnyi poshadt ürüléket. Mégis ki a fenének van zöld haja? Zöld?!~
*Dühtől csöpögő gondolatai tökéletes fedésben leledzenek a lény bájos, kifinomult kis mosolya mögött, mely már annyi balga lelket tévesztett meg. Úgy véli, ezt a lányt sem lesz nehéz az orránál fogva vezetni, bár tény, hogy az elfek természetét még nem tanulmányozta behatóan, de képes felismerni a hozzá idomos nővérkékben sarjadzó csalfa gondolatokat, ez a pára pedig messze nem tűnik olyan alávalónak. Gyermeteg rácsodálkozásai, és óvatlanul közvetlen magaviselete egyszerű és nyílt billogjai a zöld hajú puritán, tiszta mivoltának.
~Annál édesebb lesz a rettegése.~
Újabb önelégült vigyort és kuncogást kénytelen elnyomni magában, hogy fenntartsa a barátságos és kedves hölgyemény látszatát, s mindez igazán nem tűnik nehézkesnek, amikor a lány ismét meglepett reakcióval él Dayria irányában. Kénytelen egy aprócska momentum erejéig oldalra vetni szürkéskék íriszeit, hogy visszafojtsa zsörtölődő gondolatfoszlányait, mert félő, ennyi morgást már nehézkes volna tökéletesnek tetsző maszkja mögé rejteni. Az pedig távol álljék tőle, hogy ily' hamar tönkretegye az esetleges mókát. Ó nem, most már kivetette a hálóját a lányra.*
- Nem hiszem, hogy másnak nyilvánvaló volna, ha nem szólottak róla, azonban számomra igazán könnyed volt megfejteni a rejtélyt... *Szólal meg finomkodó mosolya mögül, amint visszaemeli tekintetét az általa mostantól csak mocsárhajúnak titulált hosszú életűre, mondandója végén azonban körbepillant, mint aki azt ellenőrzi, nem fogja-e őket meghallani valaki. Midőn pedig megbizonyosodott szavainak biztonságáról, kicsit közelebb hajol a valószínűleg még mindég kérdések között őrlődő lányhoz, s csöndesebbre fogva puhatolózó hangját, ismét világnak ereszti gondolatait.* Tudod... Nem örülnék neki, ha bárkinek elmondanád, azonban én úgy érzem, hogy megbízhatok benned és... Narában. *Magyarázza suttogva, egy rövidke momentum erejéig hagyva lélektükreit a kis emlősre süllyedni, hogy még tovább növelhesse a páros szimpátiáját. Míg az elfet a kedvence nevének megjegyzésével kívánja megfogni, addig a pelét egy barátságosnak ható pillantással, de mindez nem tart sokáig, így hamarost folytatja a beszédet.* Nem jöttem nyugatról, ellenben kiolvastam a gondolataid közül. Gyönyörű helynek tűnik... *Mondja, szinte már-már álmélkodva, s hazug szavai oly' könnyedséggel csordulnak alá telt ajkairól, akár az édes méz a finoman faragott csupor széléről.
Miután remélhetőleg ismét megnyerte magának a leányzó csodálatát, kiegyenesedik, visszaállítva maguk között a kényelmes s komfortos távolságot.
Alig várja, hogy láthassa a hosszú életű reakcióját az újdonsült információ hallatán, azonban nem óhajt modortalannak tűnni, így válaszol utóbbi kérdésére is.*
- Mondhatni. Sajnos eddig nem túl izgalmas az ünnepség, noha hallottam vajmi harci tornáról az erdő szélén. Talán azt megnézem magamnak. *Magyarázza nyugodtan s egyúttal eltűnődve, bár leginkább azon töri a fejét, mennyire lesz nevetséges az idei évben megrendezett párviadal, melyben a nagy harcosok vélhetően ezúttal is holmi fogvájókkal fognak egymás ellen küzdeni. Bezzeg, ha igazi fegyverekkel tennék, s a verseny végett szép vörössel lenne színezett a homokos talaj, már is izgalmasabbá válna a helyzet, no meg a végén egy igazi harcos nyerné el a hősi címet, nem pedig valami szerencsétlen, akit bár jól képeztek, de még sosem félte a halált.*
- És te? Feltételezem nem az ünnepség miatt hagytad hátra nyugatot. *Szólal meg ismét, midőn rádöbben, túlzottan elmerült vérmes gondolatainak kielégítő tengerén. Még a végén ráun a lányka, és oda lesz a vacsorája.*
A hozzászólás írója (Dayria Yoleath Valurien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.21 13:38:55
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 09:13:50
Üzenet elküldve: 2015-03-21 09:13:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Nitta//
*Draenonnak nem marad túl sok ideje arra, hogy most azonnal utánanézzen, merre is találna az ízlésének megfelelő örömlányt, akin levezethetné a felgyülemlett feszültséget, mivel Nitta hirtelen előtte toppan, s kérdőre vonja, nem is éppen nyugodt hangnemben. A férfi arca rezzenéstelen, ahogy nyílzáporként zuhognak rá a számon kérő jellegű kérdések, ám ő csak áll ezek kereszttüzében, mint önmaga szobra, várva, hogy a vihar elüljön.
~Nem tartozok neki semmivel. Főleg elszámolással nem.~ persze ezt hangosan nem mondja ki, egyelőre annyira nem vesztek még össze, de ahogy a dolog jelenleg kinéz, az is csak idő kérdése.*
-Vezessem le az új barátodon? *morogja, nem néz a nő szemébe, pillantásai a körülöttük lévő tömeget vizslatják, nem is feltétlenül biztos abban, hogy ki akarta ezt hangosan is mondani, sőt, lehetséges, hogy inkább csak úgy kicsúszott a mondat ajkain, mert eredetileg feltett szándéka volt, hogy nem is vesz a nőről tudomást, ignorálja még a puszta létezését is. Ugyanakkor az egyszerű kérdés, mely Draenontól származik, valószínűleg válasszal is szolgál a nő számára sok más egyébre, még így akaratlanul is.*
-Semmi bajom. *pillant most először a nő szemébe, kifürkészhetetlen arccal, csupán szemeiben tombol a vihar, mely önmagát gerjeszti, akár a tűz. A paranoia veszélyes fegyver, kétélű kard, markolat nélkül, s akár a lángok, minél inkább táplálják, annál éhesebbé válik, annál mohóbb lesz, s végül már az egész világot akarja.*
-Vissza kéne menned. *jegyzi meg színtelen hangon, beletúr saját barna tincseibe, hátrasimítva nagy részüket az arcából.*
-Még a végén hiányolni fog a daliás vitéz.*az utolsó két szót bizony bőven megtoldja szarkasztikus éllel, sőt, még egy hasonszőrű gúnyos kis félmosolyt is társít hozzá, hogy még egyértelműbb legyen.*
//Nitta//
*Draenonnak nem marad túl sok ideje arra, hogy most azonnal utánanézzen, merre is találna az ízlésének megfelelő örömlányt, akin levezethetné a felgyülemlett feszültséget, mivel Nitta hirtelen előtte toppan, s kérdőre vonja, nem is éppen nyugodt hangnemben. A férfi arca rezzenéstelen, ahogy nyílzáporként zuhognak rá a számon kérő jellegű kérdések, ám ő csak áll ezek kereszttüzében, mint önmaga szobra, várva, hogy a vihar elüljön.
~Nem tartozok neki semmivel. Főleg elszámolással nem.~ persze ezt hangosan nem mondja ki, egyelőre annyira nem vesztek még össze, de ahogy a dolog jelenleg kinéz, az is csak idő kérdése.*
-Vezessem le az új barátodon? *morogja, nem néz a nő szemébe, pillantásai a körülöttük lévő tömeget vizslatják, nem is feltétlenül biztos abban, hogy ki akarta ezt hangosan is mondani, sőt, lehetséges, hogy inkább csak úgy kicsúszott a mondat ajkain, mert eredetileg feltett szándéka volt, hogy nem is vesz a nőről tudomást, ignorálja még a puszta létezését is. Ugyanakkor az egyszerű kérdés, mely Draenontól származik, valószínűleg válasszal is szolgál a nő számára sok más egyébre, még így akaratlanul is.*
-Semmi bajom. *pillant most először a nő szemébe, kifürkészhetetlen arccal, csupán szemeiben tombol a vihar, mely önmagát gerjeszti, akár a tűz. A paranoia veszélyes fegyver, kétélű kard, markolat nélkül, s akár a lángok, minél inkább táplálják, annál éhesebbé válik, annál mohóbb lesz, s végül már az egész világot akarja.*
-Vissza kéne menned. *jegyzi meg színtelen hangon, beletúr saját barna tincseibe, hátrasimítva nagy részüket az arcából.*
-Még a végén hiányolni fog a daliás vitéz.*az utolsó két szót bizony bőven megtoldja szarkasztikus éllel, sőt, még egy hasonszőrű gúnyos kis félmosolyt is társít hozzá, hogy még egyértelműbb legyen.*
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-21 04:09:08
Üzenet elküldve: 2015-03-21 04:09:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Még egy kellemes helyszín, amit új életmódja nem érint, de ezen gyorsan változtatott is. Alapvetően megváltozott persze a viszonyulása is a helyhez, már biztosan nem lenne képes arra, hogy órákat olvasgasson itt, inkább növények után kutat, amire a hely különlegességei alkalmat is adnak. Kis könyvével felszerelkezve ennek neki is lát és szerencséjére egy rövid, alig pár órás időintervallumon belül végezni is tud vele. Ami még jobb hír a számára, hogy nagyjából mindent megtalált, amire számított és egyes helyzetekben még kiemelkedően is sikerült a mennyiséget illetően a kutatása. Elgondolkodik, hogy a Kúriában hol lenne alkalmas egy kis botanikus kertet ápolnia, de a fényviszonyok miatt elég magasra kéne ahhoz mennie. A szobák világossága gyilkos lenne és nem minden fényforrás megfelelő a fontos dolgok pótlására. Ez még bonyolultabb lesz, mint elsőre gondolta volna és talán Jezabielt sem ártana belevenni ebbe, de ő elsőként oldja meg azt, amiért ide hívták, nem akarja fölösleges dolgokkal lekötni az idejét.*
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 22:58:09
Üzenet elküldve: 2015-03-20 22:58:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud?-Felkészülés//
*Miután jelentkezett, egy picit megkönnyebbül, hisz nem utasították vissza azt, amit mondott, így sikeresen benevezett.
A nő tanácsára nem kóvályog messze, csak a közelben nézelődik. Egyébként sincs sok kedve ellátogatni a harci tornáig, illetve a mágustusáig, elég neki a "Ki mit tud?" is. Ugyanis ahogy közeledik a verseny kezdete, úgy kezd ő is egyre jobban izgulni.
A nézelődést hamar megunja. Amit esetleg érdeklődéssel figyelne, az túl messze van és félő, hogy netán lemarad olyan információkról - mármint a Ki mit tud?-dal kapcsolatban-, ami nélkülözhetetlen. Sajnos a fánkevő verseny létezéséről nem is tudott, ezért nem sikerült oda eljutnia. Így inkább nem kockáztat, keres egy helyet, ahol nincs nagy tömeg, és lehuppan a földre. Kicsit erősebbre sikerül, mint ahogy tervezte. Amint ott ül, és nincs más dolga, mint várni, elkezd izgulni.* ~Vajon hány versenyszellemű alak jelentkezik? És ebből hány jut tovább, illetve ki?~ *Aztán gondolatai más irányba fordulnak.* ~Milyen furcsa! Mikor elindultam, még csak nem is feltételeztem, hogy egy ilyen változatos vetélkedőn fogok részt venni. Mármint ha bejutok.~ *Teszi hozzá, hisz ez még egyáltalán nem biztos. A változatos előadást pedig csak reméli.
Elméje társaságából egy erő szakítja ki, pontosabban egy rúgás. Ugyanis egy figyelmetlen férfi véletlenül vagy direkt - Sach reméli, hogy nem szándékosan-, menet közben belerúgott a földön ülő elfbe. Az idegen gyorsan elmotyog egy bocsánatkérést, amire a lány így válaszol:*
- Semmi gond, de máskor figyeljen! *Ő ezt az egészet úgy éli meg, hogy kedvesen szólt az idegenhez, de fél, nem ez történt. Az igaz, hogy belé rúgtak,- de mint mondtam- feltételezi, hogy csak figyelmetlenség volt, nem mellesleg ő is szokott ilyen kellemetlen, dolgokat művelni.
Már-már szállna vissza legjobb barátai közé, a gondolataihoz, mikor a színpad felől, ahol a "Ki mit tud?" kerül megrendezésre, megszólal a vörös hajú nő. Sach mondandóját a legtömörebben úgy foglalná össze: vége a nevezésnek, és mindenki továbbjutott. Emellett ajánlja, hogy a versenyzők gyakoroljanak, illetve készüljenek a mutatványukra. Mikor Sach ezt meghallja, őszintén megörül, hisz a mindenki között ő is ott van.
Mikor már lenyugodott, elkezd gondolkodni.* ~ Legelőször be kellene szereznem a kellékeimet a versenyszámomhoz.~ *Arról, hogy ezt hogyan csinálja, már kerek elképzelése van.
Ezzel az elhatározással elindul át a tömegen, ki a Holdudvarról.*
//Ki mit tud?-Felkészülés//
*Miután jelentkezett, egy picit megkönnyebbül, hisz nem utasították vissza azt, amit mondott, így sikeresen benevezett.
A nő tanácsára nem kóvályog messze, csak a közelben nézelődik. Egyébként sincs sok kedve ellátogatni a harci tornáig, illetve a mágustusáig, elég neki a "Ki mit tud?" is. Ugyanis ahogy közeledik a verseny kezdete, úgy kezd ő is egyre jobban izgulni.
A nézelődést hamar megunja. Amit esetleg érdeklődéssel figyelne, az túl messze van és félő, hogy netán lemarad olyan információkról - mármint a Ki mit tud?-dal kapcsolatban-, ami nélkülözhetetlen. Sajnos a fánkevő verseny létezéséről nem is tudott, ezért nem sikerült oda eljutnia. Így inkább nem kockáztat, keres egy helyet, ahol nincs nagy tömeg, és lehuppan a földre. Kicsit erősebbre sikerül, mint ahogy tervezte. Amint ott ül, és nincs más dolga, mint várni, elkezd izgulni.* ~Vajon hány versenyszellemű alak jelentkezik? És ebből hány jut tovább, illetve ki?~ *Aztán gondolatai más irányba fordulnak.* ~Milyen furcsa! Mikor elindultam, még csak nem is feltételeztem, hogy egy ilyen változatos vetélkedőn fogok részt venni. Mármint ha bejutok.~ *Teszi hozzá, hisz ez még egyáltalán nem biztos. A változatos előadást pedig csak reméli.
Elméje társaságából egy erő szakítja ki, pontosabban egy rúgás. Ugyanis egy figyelmetlen férfi véletlenül vagy direkt - Sach reméli, hogy nem szándékosan-, menet közben belerúgott a földön ülő elfbe. Az idegen gyorsan elmotyog egy bocsánatkérést, amire a lány így válaszol:*
- Semmi gond, de máskor figyeljen! *Ő ezt az egészet úgy éli meg, hogy kedvesen szólt az idegenhez, de fél, nem ez történt. Az igaz, hogy belé rúgtak,- de mint mondtam- feltételezi, hogy csak figyelmetlenség volt, nem mellesleg ő is szokott ilyen kellemetlen, dolgokat művelni.
Már-már szállna vissza legjobb barátai közé, a gondolataihoz, mikor a színpad felől, ahol a "Ki mit tud?" kerül megrendezésre, megszólal a vörös hajú nő. Sach mondandóját a legtömörebben úgy foglalná össze: vége a nevezésnek, és mindenki továbbjutott. Emellett ajánlja, hogy a versenyzők gyakoroljanak, illetve készüljenek a mutatványukra. Mikor Sach ezt meghallja, őszintén megörül, hisz a mindenki között ő is ott van.
Mikor már lenyugodott, elkezd gondolkodni.* ~ Legelőször be kellene szereznem a kellékeimet a versenyszámomhoz.~ *Arról, hogy ezt hogyan csinálja, már kerek elképzelése van.
Ezzel az elhatározással elindul át a tömegen, ki a Holdudvarról.*
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 21:24:09
Üzenet elküldve: 2015-03-20 21:24:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
// Ki mit tud? //
*Még utoljára átfutja tekintetével a papírost, melyen a bemutatni kívánt produkciók és az előadók nevei szerepelnek, utána viszont megint csak tengeti a napját, többnyire az összegyűlt népeket figyelve, no meg lopva a versenyzők esetleges felkészülését. Ám alig telik el pár perc csendes magány, ismét a magát nemes kisasszonynak képzelő nőszemély lépked hozzá, ennek ellenére azonban nem vág képet, hanem egy moderált mosollyal várja az esetleges kérdését.*
- Viszont. *Biccent egyet felé, de hamar ráznia kell a fejét az érdeklődés nyomán.* Nem, sajnos ilyesmivel nem tudunk szolgálni. Amit ígértem, meg lesz a bemutató időpontjára, ennél többet viszont nem tehetünk. És el van felejtve, emiatt igazán ne aggódjon. *Magyarázza, a végén félszeg mosollyal legyintve a korábbi kellemetlenségre, noha nem érez teljes őszinteséget a vörös irányából, de hát nem is azért van itt, hogy erkölcsi mintaszobrokat képezzen a nevezőkből.*
- Ha tanácsolhatom, elég sok kellék van a természetben is, például virágok... Használja a fantáziáját. *Mosolyogja, aztán kényelmesen elhelyezkedik a székében, jelezve, hogy ennél több segítséget nem fog kiszivárogtatni.*
// Ki mit tud? //
*Még utoljára átfutja tekintetével a papírost, melyen a bemutatni kívánt produkciók és az előadók nevei szerepelnek, utána viszont megint csak tengeti a napját, többnyire az összegyűlt népeket figyelve, no meg lopva a versenyzők esetleges felkészülését. Ám alig telik el pár perc csendes magány, ismét a magát nemes kisasszonynak képzelő nőszemély lépked hozzá, ennek ellenére azonban nem vág képet, hanem egy moderált mosollyal várja az esetleges kérdését.*
- Viszont. *Biccent egyet felé, de hamar ráznia kell a fejét az érdeklődés nyomán.* Nem, sajnos ilyesmivel nem tudunk szolgálni. Amit ígértem, meg lesz a bemutató időpontjára, ennél többet viszont nem tehetünk. És el van felejtve, emiatt igazán ne aggódjon. *Magyarázza, a végén félszeg mosollyal legyintve a korábbi kellemetlenségre, noha nem érez teljes őszinteséget a vörös irányából, de hát nem is azért van itt, hogy erkölcsi mintaszobrokat képezzen a nevezőkből.*
- Ha tanácsolhatom, elég sok kellék van a természetben is, például virágok... Használja a fantáziáját. *Mosolyogja, aztán kényelmesen elhelyezkedik a székében, jelezve, hogy ennél több segítséget nem fog kiszivárogtatni.*
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 21:08:11
Üzenet elküldve: 2015-03-20 21:08:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe, Ethea, Harath//
- Szevasztok.
*Az esélyek a házi döntőre valóban jócskán megnőnek, amikor még két társuk is megjelenik a szervező asztalánál, hogy jelentkezzenek a Harci Tornára.
A kolosszusnak nem is kell messzire mennie, hogy máris megismerkedjen három lehetséges ellenféllel, Moranshevel, Etheaval és Harathtal. A lovagnővel és a felderítővel együtt voltak egy küldetésben, így az képességeiket tessék-lássék ismeri, bár Harath inkább a nyomolvasásban és az íjászatban jeleskedett. Ám ettől függetlenül - nagyképűség nélkül - őt tartja az egyik legveszélyesebb ellenfélnek az ismertek közül.
Miután mind jelentkeztek, megtudják, hogy az erdőnél lesz a torna helyszíne, így ha időben oda akarnak érni, össze kell szedniük a felszerelésüket. Példának okáért a kolosszus nem hozta magával a páncélját, s habár könnyítve is, de szeretne abban pástra lépni. Szeretett pallosát és az ork-koponyás láncos buzogányát így is el kell felejtenie. Bár kíváncsi lesz az "életlen" láncos buzogányra.*
- Megyek én is.
*Szól oda Moranshenek, majd odakacsint a maradóknak és követi a lovagnőt, hogy visszatérjen immáron a felszerelésével és pajzsával.*
//Moranshe, Ethea, Harath//
- Szevasztok.
*Az esélyek a házi döntőre valóban jócskán megnőnek, amikor még két társuk is megjelenik a szervező asztalánál, hogy jelentkezzenek a Harci Tornára.
A kolosszusnak nem is kell messzire mennie, hogy máris megismerkedjen három lehetséges ellenféllel, Moranshevel, Etheaval és Harathtal. A lovagnővel és a felderítővel együtt voltak egy küldetésben, így az képességeiket tessék-lássék ismeri, bár Harath inkább a nyomolvasásban és az íjászatban jeleskedett. Ám ettől függetlenül - nagyképűség nélkül - őt tartja az egyik legveszélyesebb ellenfélnek az ismertek közül.
Miután mind jelentkeztek, megtudják, hogy az erdőnél lesz a torna helyszíne, így ha időben oda akarnak érni, össze kell szedniük a felszerelésüket. Példának okáért a kolosszus nem hozta magával a páncélját, s habár könnyítve is, de szeretne abban pástra lépni. Szeretett pallosát és az ork-koponyás láncos buzogányát így is el kell felejtenie. Bár kíváncsi lesz az "életlen" láncos buzogányra.*
- Megyek én is.
*Szól oda Moranshenek, majd odakacsint a maradóknak és követi a lovagnőt, hogy visszatérjen immáron a felszerelésével és pajzsával.*
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 20:37:56
Üzenet elküldve: 2015-03-20 20:37:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Garbein, Ethea, Harath//
*A válasz alighanem kielégítette a kérdés rejtette kíváncsiságot, habár még így is kissé zanzásítva adta elő történetét. Ahogy az a jelen helyzethez illik, a további részletek már inkább más alkalomra való. Iszogatás a tábortűz mellett, egy kis feszültségoldó zsörtölődés, vagy csak szimplán elregélni egy olyan estén, amikor nem ünnep van. Nem mintha annyira panaszkodna, élete java azért telhetett volna sokkal rosszabbul is, az élet osztotta pofonoktól meg megerősödik az ember.
A szabályok ismertetése alatt ő is igen csak csodálkozva néz egy-egy pontnál. Az első néhány meglepetés máris megérkezett, életlen fegyverek és könnyűvért viselet formájában.*
- Hát... ez elég érdekesen kezdődik. *Fonja keresztbe a karját maga előtt, testsúlyát bal lábára helyezve.*
- De ennyivel még nem riasztanak el. Én is indulnék a viadalon, Moranshe Wylensur. *Iratkozik fel ő is a Harci Tornára.*
- Remélem, hogy az lesz. *Mosolyog barátian Gabrienre. Közben újabb ismerős arcok is megjelennek a jelentkezés helyszínén.*
- Üdv mindkettőtöknek! *Köszönti Etheát és Harathot.* - Egyre nagyobb az esély a házi döntőre. *Telepedik vonásaira egy már-már szélesnek mondható vigyor.*
- Az erdő szélen? Rendben. Gyorsan elmegyek a felszerelésemért, ott találkozunk. *Biccent még a többieknek, majd távozik, fel kell még készülnie a megmérettetésre.*
//Garbein, Ethea, Harath//
*A válasz alighanem kielégítette a kérdés rejtette kíváncsiságot, habár még így is kissé zanzásítva adta elő történetét. Ahogy az a jelen helyzethez illik, a további részletek már inkább más alkalomra való. Iszogatás a tábortűz mellett, egy kis feszültségoldó zsörtölődés, vagy csak szimplán elregélni egy olyan estén, amikor nem ünnep van. Nem mintha annyira panaszkodna, élete java azért telhetett volna sokkal rosszabbul is, az élet osztotta pofonoktól meg megerősödik az ember.
A szabályok ismertetése alatt ő is igen csak csodálkozva néz egy-egy pontnál. Az első néhány meglepetés máris megérkezett, életlen fegyverek és könnyűvért viselet formájában.*
- Hát... ez elég érdekesen kezdődik. *Fonja keresztbe a karját maga előtt, testsúlyát bal lábára helyezve.*
- De ennyivel még nem riasztanak el. Én is indulnék a viadalon, Moranshe Wylensur. *Iratkozik fel ő is a Harci Tornára.*
- Remélem, hogy az lesz. *Mosolyog barátian Gabrienre. Közben újabb ismerős arcok is megjelennek a jelentkezés helyszínén.*
- Üdv mindkettőtöknek! *Köszönti Etheát és Harathot.* - Egyre nagyobb az esély a házi döntőre. *Telepedik vonásaira egy már-már szélesnek mondható vigyor.*
- Az erdő szélen? Rendben. Gyorsan elmegyek a felszerelésemért, ott találkozunk. *Biccent még a többieknek, majd távozik, fel kell még készülnie a megmérettetésre.*
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:54:50
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:54:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe, Gabrien, Etha, és a Valaki//
*Nem sűrűn látogat el a városba, noha nem idegen természetétől a kődzsungel sem. Azonban első látogatásuk alkalma nem épp felhőtlen zajlott, s azóta sem volt dolga igazán itt. Most mégis egy olyan hír szállt el egészen Amon Ruadh erődjéig, amire a félvér is kimozdul, s íme felbukkan az erdőből. A nyílt terepen áthaladva szemrevételezi a forgatagot, az esetleges veszélyeket pusztán ösztönből. Majd kicsivel később betér az udvarra, hol azonnal kiszúrja a kolosszust, s mellette a másik két ismerőst. Feléjük tart hát. Íja átvetve hátán, kardja oldalán, tegez a vállán. Kényelmes bőr lábbeli, viseltes, de elnyűhetetlennek tetsző szürkés nadrág, valamint csuklyás köpeny fedi testét. Frissen beretvált fizimiskával, fedetlen fővel érkezik, élénk szemei szinte világítanak arcából.*
-Szellemekre, végre ideértem.
*Veti közbe egy nagy sóhajjal, bárhol is tartson társalgásuk. Eddigre nagyjából már rájött, mi célt szolgál az asztal, és hát könnyedén odalépve meg is ejti a jelentkezést.*
-Vésd fel jól! Harath Hardoghar.
*Veti oda az írnoknak foghegyről, de közben már szinte el is fordul tőle, hogy a díszes társaságot méricskélje. Főként azt ott, ki dúl-fúl valamiért. Nem igazán érti, de érdeklődve figyeli a ténykedését, s a közelében lévők reakcióit persze.*
//Moranshe, Gabrien, Etha, és a Valaki//
*Nem sűrűn látogat el a városba, noha nem idegen természetétől a kődzsungel sem. Azonban első látogatásuk alkalma nem épp felhőtlen zajlott, s azóta sem volt dolga igazán itt. Most mégis egy olyan hír szállt el egészen Amon Ruadh erődjéig, amire a félvér is kimozdul, s íme felbukkan az erdőből. A nyílt terepen áthaladva szemrevételezi a forgatagot, az esetleges veszélyeket pusztán ösztönből. Majd kicsivel később betér az udvarra, hol azonnal kiszúrja a kolosszust, s mellette a másik két ismerőst. Feléjük tart hát. Íja átvetve hátán, kardja oldalán, tegez a vállán. Kényelmes bőr lábbeli, viseltes, de elnyűhetetlennek tetsző szürkés nadrág, valamint csuklyás köpeny fedi testét. Frissen beretvált fizimiskával, fedetlen fővel érkezik, élénk szemei szinte világítanak arcából.*
-Szellemekre, végre ideértem.
*Veti közbe egy nagy sóhajjal, bárhol is tartson társalgásuk. Eddigre nagyjából már rájött, mi célt szolgál az asztal, és hát könnyedén odalépve meg is ejti a jelentkezést.*
-Vésd fel jól! Harath Hardoghar.
*Veti oda az írnoknak foghegyről, de közben már szinte el is fordul tőle, hogy a díszes társaságot méricskélje. Főként azt ott, ki dúl-fúl valamiért. Nem igazán érti, de érdeklődve figyeli a ténykedését, s a közelében lévők reakcióit persze.*
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:12:02
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:12:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//…és a Cirmos, meg Draenon és talán Yerougha is//
*Vajon mennyi időbe telik megtenni öt vagy hat métert? Mennyibe, ha az emberek szétválnak Nitta előtt?
Bizony egy egész percbe.
De csak azért, mert félúton lehajol, és ügyes mozdulattal a karjaiba kapja a macskát.
A nagytermetű, bár kissé girhes, ezüst-cirmos kandúr a lány jobbjának két finom, de határozott simítása után más valamelyest megnyugodva simul Nitta bal alkarjára és nem kapálózik.*
– Mit művelsz?
*Zöldesbarna szemei valósággal szikráznak, miközben odaplántálja magát Draenon elé.
Nem néz hátra, vajon Albun követte-e, és így tanúja-e az eseményeknek, de nem is érdekli, hogy ki látja vagy hallja, kellőképpen fel van paprikázva.
Most kiütközik belőle a Wynn-vér és a neveltetés. Bizony születése jogán nemes, és élete első tizenhét évében úrnőnek nevelték, egy nagy nemesi ház eljövendő úrnőjének.*
– Megmondanád, mégis mit ártott neked ez az ártatlan kis állat? *Szegezi a kérdést Draenonnak.* Én eddig úgy tudtam, ha dühös vagy is, haragod nem azon vezeted le, ki mit sem tehet róla.
*Nem kiabál, de indulatos a hangja, arca is kipirul a szavai hevétől, miközben a macsekot nyugtatóan simogatja, mintha a kéz, mely a kandúrt becézi, nem is ugyanahhoz az emberhez tartozna, kihez a száj.*
~Mégis mi ütött bele? És mi a bánatért villogtatta a fegyverét? És mégis mit hisz?~
*Elszántan néz a sötét szempárba, melyet majdnem olyan jól ismer, mint a sajátját. Nyolc éve elég sokat bámulta, és pár napja is, a Zöld Sárkányban.
Aztán pillantása a férfi kezében lévő kupára vándorol. Azért ünnep ide vagy oda, mégiscsak délelőtt van, és a másik arckifejezését is hozzáadva a képlethez, meg azt a zsarnoki dühödt pillantást…*
– Mi bajod, Draenon? *Egy fokkal halkabban kérdi ezt, és reméli, hogy kap választ, értelmes magyarázatot, mert a férfi viselkedése bizony kissé megijesztette, ennek ellenére nem hátrál meg.*
//…és a Cirmos, meg Draenon és talán Yerougha is//
*Vajon mennyi időbe telik megtenni öt vagy hat métert? Mennyibe, ha az emberek szétválnak Nitta előtt?
Bizony egy egész percbe.
De csak azért, mert félúton lehajol, és ügyes mozdulattal a karjaiba kapja a macskát.
A nagytermetű, bár kissé girhes, ezüst-cirmos kandúr a lány jobbjának két finom, de határozott simítása után más valamelyest megnyugodva simul Nitta bal alkarjára és nem kapálózik.*
– Mit művelsz?
*Zöldesbarna szemei valósággal szikráznak, miközben odaplántálja magát Draenon elé.
Nem néz hátra, vajon Albun követte-e, és így tanúja-e az eseményeknek, de nem is érdekli, hogy ki látja vagy hallja, kellőképpen fel van paprikázva.
Most kiütközik belőle a Wynn-vér és a neveltetés. Bizony születése jogán nemes, és élete első tizenhét évében úrnőnek nevelték, egy nagy nemesi ház eljövendő úrnőjének.*
– Megmondanád, mégis mit ártott neked ez az ártatlan kis állat? *Szegezi a kérdést Draenonnak.* Én eddig úgy tudtam, ha dühös vagy is, haragod nem azon vezeted le, ki mit sem tehet róla.
*Nem kiabál, de indulatos a hangja, arca is kipirul a szavai hevétől, miközben a macsekot nyugtatóan simogatja, mintha a kéz, mely a kandúrt becézi, nem is ugyanahhoz az emberhez tartozna, kihez a száj.*
~Mégis mi ütött bele? És mi a bánatért villogtatta a fegyverét? És mégis mit hisz?~
*Elszántan néz a sötét szempárba, melyet majdnem olyan jól ismer, mint a sajátját. Nyolc éve elég sokat bámulta, és pár napja is, a Zöld Sárkányban.
Aztán pillantása a férfi kezében lévő kupára vándorol. Azért ünnep ide vagy oda, mégiscsak délelőtt van, és a másik arckifejezését is hozzáadva a képlethez, meg azt a zsarnoki dühödt pillantást…*
– Mi bajod, Draenon? *Egy fokkal halkabban kérdi ezt, és reméli, hogy kap választ, értelmes magyarázatot, mert a férfi viselkedése bizony kissé megijesztette, ennek ellenére nem hátrál meg.*
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:08:54
Üzenet elküldve: 2015-03-20 19:08:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe, Gabrien, s talán még valaki//
*Ethea futólépésben közeledik a helyhez, ahol két lovagtársát látja. Elég messziről kiszúrja a hústorony Gabrient, nem is kell őket nagyon keresgélni. Lépteit elnyújtja, de nem gyorsít, így is hamar odaérkezik. A széles vigyor még mindig ott ül a képén, melyet Kagannak teremtett oda, amikor lefékez társai mellett.*
-Sziasztok. Ugye még lehet jelentkezni?
*Azzal már perdül és fordul is, hogy maga is az asztalnál állhasson. Diktálja nevét.*
-Ethea Un-Haku. A harci tornára jelentkezem.
*És toporog izgatottan. Gabriennel és Moranshevel nem annyira ismerik még egymást, így ők ketten nem tudhatják, hogy ez a viselkedés kissé szokatlan Etheától. De pusztán azért van, mert nem szeretne lemaradni, és az idő miatt aggódott kicsit.
Amint felírják a nevét vissza is tér a másik kettőhöz.*
-Feliratkoztatok már? Odaát lesz a torna az erdőszélén.
*Mutat nagy ívben arra felé, amerről érkezett. Bár nem pont ott lesz, ahol a mágusok párbajoztak, de közel hozzá. Most már csak azon múlik a dolog, hogy lesz-e elég jelentkező, hogy mindenkinek jusson pár. Közben tekintete fürkészi a környéket, de Khant nem látja, hogy ő is jönne jelentkezni.*
//Moranshe, Gabrien, s talán még valaki//
*Ethea futólépésben közeledik a helyhez, ahol két lovagtársát látja. Elég messziről kiszúrja a hústorony Gabrient, nem is kell őket nagyon keresgélni. Lépteit elnyújtja, de nem gyorsít, így is hamar odaérkezik. A széles vigyor még mindig ott ül a képén, melyet Kagannak teremtett oda, amikor lefékez társai mellett.*
-Sziasztok. Ugye még lehet jelentkezni?
*Azzal már perdül és fordul is, hogy maga is az asztalnál állhasson. Diktálja nevét.*
-Ethea Un-Haku. A harci tornára jelentkezem.
*És toporog izgatottan. Gabriennel és Moranshevel nem annyira ismerik még egymást, így ők ketten nem tudhatják, hogy ez a viselkedés kissé szokatlan Etheától. De pusztán azért van, mert nem szeretne lemaradni, és az idő miatt aggódott kicsit.
Amint felírják a nevét vissza is tér a másik kettőhöz.*
-Feliratkoztatok már? Odaát lesz a torna az erdőszélén.
*Mutat nagy ívben arra felé, amerről érkezett. Bár nem pont ott lesz, ahol a mágusok párbajoztak, de közel hozzá. Most már csak azon múlik a dolog, hogy lesz-e elég jelentkező, hogy mindenkinek jusson pár. Közben tekintete fürkészi a környéket, de Khant nem látja, hogy ő is jönne jelentkezni.*
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 12:39:49
Üzenet elküldve: 2015-03-20 12:39:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*Bár tény, kissé késve érkezik a tavaszünnepre, körülnézve azért Draenon úgy ítéli meg, nem maradt le semmi lényegesről, vagy pótolhatatlanról. Igazság szerint sosem érdekelték különösebben az efféle nagy, össznépi társasági rituálék, ugyanakkor tökéletesen tisztában van vele, hogy a népnek bizony kell a cirkusz, az ok az ünneplésre, bármily' üres is legyen az. A legtöbb ember élete is az, mármint üres, értelmetlen, a legtöbben ugyanabban a lyukban születnek, élnek, s végül halnak meg, anélkül, hogy bármit is láthattak volna a világból, mely őket körülveszi. Persze a legtöbbjüket nem is érdekli, tökéletesen elégedettek azzal, amit a sorstól kaptak (már aki, ugyebár), nem vágynak el hazulról, nem lépnek ki a komfortzónából, s legfeljebb néha-néha rájuk tör a vándorolhatnék, ám a valódi álmaikat sosem valósítják meg.
Nem mintha Draenonról elmondható lenne, hogy olyan fene nagy önmagvalósító ezen a téren, de legalább éppen eleget látott már a világból ahhoz, hogy mindig többre vágyjon, s tegyen is érte.
Most azonban semmi ilyesfajta sötét, hátsó szándék nem vezérli, csupán kimozdult, tekintettel a jó időre, meg aztán ugyebár ki tudja, kibe fut bele az ember, milyen lehetőségek nyílnak egy-egy ilyen jeles alkalmon? Derűs mosollyal a képén kerülgeti az embereket, vagy épp löki félre az útjából az arra érdemes ittas egyéneket, közben tekintete ide-oda jár, hátha megpillant egy-két ismerős arcot. Persze tíz év távlatából erre vajmi kevés az esély, de ettől függetlenül nem lehetetlen, hogy ismerősbe fusson bele, s csak reménykedni tud abban, hogy az az ismerős nem az a fajta lesz, aki az ő korai és meglehetősen erőszakos halálát kívánná.
Mit adnak az istenek, csakugyan megpillant egy ismerőst, egy meglehetősen régi ismerőst, akivel nem is oly régen találkozott a karavánpihenőben, éppen nyolc esztendő után. Nitta az, szokás szerint konzervnek öltözve, de nem a páncélján akad meg Draenon szeme, hanem a nő kezén, ami egy másik férfiéba fonódik, midőn ezek ketten a Holdudvarról távoznak éppen. Szemöldökráncolva figyeli őket, míg el nem tűnnek, de nem megy utánuk.
~Ott rohadjanak meg mindketten.~ gondolja rosszmájúan, bár megindokolni nem tudná, miért is szegte kedvét a látvány, azonban tény, hogy iménti jó hangulata mostanra köddé vált, mintha nem is lett volna. Az egyik kevésbé józannak tűnő egyén kezéből szó nélkül veszi ki a boroskupát, annak tartalmát pedig le is dönti a torkán.*
-Hééé! *hallja a méltatlankodó tiltakozást, melyet tette váltott ki, ám kabátját hátrahúzva kivillantja a szablya markolatát, s mellé valószínűleg olyan pillantást párosít, melyet egy zsarnok is megirigyelhetne, mert a fickó kezeit maga elé tartva elhátrál tőle. Félredobja az üres kupát, belerúg egy macskába, ami épp a lábához akart dörgölőzni, és azon gondolkozik, hogy kedve volna valaki fogait kiverni, egyesével.
~Mondjuk azét a ficsúrét.~ mérlegeli gondolatban a lehetőséget, aztán nagyot sóhajt, s úgy véli, nem volna szerencsés máris vérontásba bonyolódnia, inkább keres magának egy vörös hajú örömlányt, tetemes mennyiségű alkohol társaságában.*
*Bár tény, kissé késve érkezik a tavaszünnepre, körülnézve azért Draenon úgy ítéli meg, nem maradt le semmi lényegesről, vagy pótolhatatlanról. Igazság szerint sosem érdekelték különösebben az efféle nagy, össznépi társasági rituálék, ugyanakkor tökéletesen tisztában van vele, hogy a népnek bizony kell a cirkusz, az ok az ünneplésre, bármily' üres is legyen az. A legtöbb ember élete is az, mármint üres, értelmetlen, a legtöbben ugyanabban a lyukban születnek, élnek, s végül halnak meg, anélkül, hogy bármit is láthattak volna a világból, mely őket körülveszi. Persze a legtöbbjüket nem is érdekli, tökéletesen elégedettek azzal, amit a sorstól kaptak (már aki, ugyebár), nem vágynak el hazulról, nem lépnek ki a komfortzónából, s legfeljebb néha-néha rájuk tör a vándorolhatnék, ám a valódi álmaikat sosem valósítják meg.
Nem mintha Draenonról elmondható lenne, hogy olyan fene nagy önmagvalósító ezen a téren, de legalább éppen eleget látott már a világból ahhoz, hogy mindig többre vágyjon, s tegyen is érte.
Most azonban semmi ilyesfajta sötét, hátsó szándék nem vezérli, csupán kimozdult, tekintettel a jó időre, meg aztán ugyebár ki tudja, kibe fut bele az ember, milyen lehetőségek nyílnak egy-egy ilyen jeles alkalmon? Derűs mosollyal a képén kerülgeti az embereket, vagy épp löki félre az útjából az arra érdemes ittas egyéneket, közben tekintete ide-oda jár, hátha megpillant egy-két ismerős arcot. Persze tíz év távlatából erre vajmi kevés az esély, de ettől függetlenül nem lehetetlen, hogy ismerősbe fusson bele, s csak reménykedni tud abban, hogy az az ismerős nem az a fajta lesz, aki az ő korai és meglehetősen erőszakos halálát kívánná.
Mit adnak az istenek, csakugyan megpillant egy ismerőst, egy meglehetősen régi ismerőst, akivel nem is oly régen találkozott a karavánpihenőben, éppen nyolc esztendő után. Nitta az, szokás szerint konzervnek öltözve, de nem a páncélján akad meg Draenon szeme, hanem a nő kezén, ami egy másik férfiéba fonódik, midőn ezek ketten a Holdudvarról távoznak éppen. Szemöldökráncolva figyeli őket, míg el nem tűnnek, de nem megy utánuk.
~Ott rohadjanak meg mindketten.~ gondolja rosszmájúan, bár megindokolni nem tudná, miért is szegte kedvét a látvány, azonban tény, hogy iménti jó hangulata mostanra köddé vált, mintha nem is lett volna. Az egyik kevésbé józannak tűnő egyén kezéből szó nélkül veszi ki a boroskupát, annak tartalmát pedig le is dönti a torkán.*
-Hééé! *hallja a méltatlankodó tiltakozást, melyet tette váltott ki, ám kabátját hátrahúzva kivillantja a szablya markolatát, s mellé valószínűleg olyan pillantást párosít, melyet egy zsarnok is megirigyelhetne, mert a fickó kezeit maga elé tartva elhátrál tőle. Félredobja az üres kupát, belerúg egy macskába, ami épp a lábához akart dörgölőzni, és azon gondolkozik, hogy kedve volna valaki fogait kiverni, egyesével.
~Mondjuk azét a ficsúrét.~ mérlegeli gondolatban a lehetőséget, aztán nagyot sóhajt, s úgy véli, nem volna szerencsés máris vérontásba bonyolódnia, inkább keres magának egy vörös hajú örömlányt, tetemes mennyiségű alkohol társaságában.*
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 12:14:22
Üzenet elküldve: 2015-03-20 12:14:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moranshe//
*Nem volt túl nehéz kitalálni, mi lett volna a folytatás, így nem lepi meg a kolosszust, hogy a lovagnő maga fejezi be a mondatot. A hósörényű vastag szakálla alatt mosolyogva hallgatja végig a választ, majd később a történetet, mely arról szól, hogyan lett Moransheből lovag.
Különös történet és van benne némi szomorúság, de a végét tekintve mégis jól alakulnak a dolgok. Nem tudja, Moran mennyire akart lovag lenni, hogy nem érezte-e kötelességnek, amikor egyetlen gyermekként lovagrendbe adták. Arról nem is beszélve, vajon mit élhetett át a többi lovag-növendéktől. Egy lovagrendben olyan ritka a női növendék, mint a fehér varjú, nem lehetett könnyű élete. Viszont mivel mégis lovag lett, a kolosszus biztos benne, hogy elhivatott és kötelességtudó ember vált belőle.
A rövid történet után szótlanul sétálnak egymás mellett, míg el nem érik a helyet, ahol jelentkezni lehet a tornára. A hóhajú szakállát simogatva, magában futja végig a kiírást, s csak azután szólal meg.*
- Mágia kizárt, az jó. Miii? Könnyű vért, bőrvért? Nemár! Életlen fegyverek? Ez most komoly? Mindegy, a láncos buzogány nem tud életlen lenni.
*Rántja meg széles vállait egy mély sóhajjal és fordul Moranshe felé fájdalmas mosollyal. Számított rá, hogy lesznek bizonyos hátráltató körülmények, de egy-két szabályra ő sem számított.
Lovagként nehézvértben érzi a legjobban magát, de a könnyűvértben se lesz rosszul. Legfeljebb csak gyorsabb lesz, mint mázsányi vassal a vállán. Mindezek ellenére el fog indulni a tornán.*
- Gabrien Chor'Un, jelentkezem a Harci Tornára.
*Lép oda a tornát szervező fickóhoz és adja le a jelentkezését. Kíváncsi vajon mennyien jelentkeznek még rajtuk kívül.
Ha felírták őt, akkor félreáll, hogy Moranshe is megtehesse ugyanezt, s ha megtörtént, mosolyogva tekint a lovagnőre.*
- Jó lenne egy házi döntő. Menjünk, keressük meg az erdőnél a torna helyét, hátha ott több sikerrel járunk az ellenfeleket illetően.
//Moranshe//
*Nem volt túl nehéz kitalálni, mi lett volna a folytatás, így nem lepi meg a kolosszust, hogy a lovagnő maga fejezi be a mondatot. A hósörényű vastag szakálla alatt mosolyogva hallgatja végig a választ, majd később a történetet, mely arról szól, hogyan lett Moransheből lovag.
Különös történet és van benne némi szomorúság, de a végét tekintve mégis jól alakulnak a dolgok. Nem tudja, Moran mennyire akart lovag lenni, hogy nem érezte-e kötelességnek, amikor egyetlen gyermekként lovagrendbe adták. Arról nem is beszélve, vajon mit élhetett át a többi lovag-növendéktől. Egy lovagrendben olyan ritka a női növendék, mint a fehér varjú, nem lehetett könnyű élete. Viszont mivel mégis lovag lett, a kolosszus biztos benne, hogy elhivatott és kötelességtudó ember vált belőle.
A rövid történet után szótlanul sétálnak egymás mellett, míg el nem érik a helyet, ahol jelentkezni lehet a tornára. A hóhajú szakállát simogatva, magában futja végig a kiírást, s csak azután szólal meg.*
- Mágia kizárt, az jó. Miii? Könnyű vért, bőrvért? Nemár! Életlen fegyverek? Ez most komoly? Mindegy, a láncos buzogány nem tud életlen lenni.
*Rántja meg széles vállait egy mély sóhajjal és fordul Moranshe felé fájdalmas mosollyal. Számított rá, hogy lesznek bizonyos hátráltató körülmények, de egy-két szabályra ő sem számított.
Lovagként nehézvértben érzi a legjobban magát, de a könnyűvértben se lesz rosszul. Legfeljebb csak gyorsabb lesz, mint mázsányi vassal a vállán. Mindezek ellenére el fog indulni a tornán.*
- Gabrien Chor'Un, jelentkezem a Harci Tornára.
*Lép oda a tornát szervező fickóhoz és adja le a jelentkezését. Kíváncsi vajon mennyien jelentkeznek még rajtuk kívül.
Ha felírták őt, akkor félreáll, hogy Moranshe is megtehesse ugyanezt, s ha megtörtént, mosolyogva tekint a lovagnőre.*
- Jó lenne egy házi döntő. Menjünk, keressük meg az erdőnél a torna helyét, hátha ott több sikerrel járunk az ellenfeleket illetően.
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 08:42:20
Üzenet elküldve: 2015-03-20 08:42:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Gabrien//
*A férfinek igaza van, túl sok meglepetés nem érheti őket, hacsak nincs az ellenfelek között egy három fejű ork, vagy valami hasonló. És érkezik is a hiszen te rész.*
- Hiszen én nő vagyok? *Vonja fel az egyik szemöldöké kérdőn egy picit csipkelődve, de vonásai hamar megenyhülnek egy barátságos mosoly keretében, jelezve, nem vette a szívére a dolgot és nincs sértődés. Fárasztó folyton folyvást ebbe a problémába ütközni, de azt nem mondhatja, hogy részben nem érti meg, miért hozzák ezt fel folyton. Elvégre szülőföldjén kifejezetten ritkák a női lovagok, és valószínűleg Lanawin más területein sem ők adják a lovagság gerincét.*
- Nincs harag, tudom, hogy meglehetősen szokatlan kombinációt alkotok.
*Von vállat, amíg valaki nem kötekedésnek szánja a dolgot, addig ennyivel napirendre is tud térni a dolog felett.
Hogyan is lett lovag? Arra két történet is van. A rövid, hogy ő az első szülött. De ez általában nem elég informatív, no meg nincs oka titkolózni a társa előtt, hát a teljes verzióba kezd bele.*
- Nos, az egész azzal kezdődött, hogy a nagyapám idejekorán távozott az élők soraiból, így apám meglehetősen fiatalon örökölt mindent, címet, rangot, földet. Természetesen a ragadozók egyből lecsaptak, mondván egy még szinte kölyöktől könnyen el lehet szedni mindent. A lovagrend vezetője jóban volt nagyapámmal, így segített a fiának is, aki cserébe az elsőszülöttet a rendnek ígérte. Nos, ez lettem én. Persze eredetileg nem engem szánt lovagnak az apám, reménykedett egy fiú örökösben is, de két halva született testvér után anyámnak már nem is sikerült teherbe esnie. Így hát, hogy ígéretét ne szegje meg, engem küldött, hogy neveljenek belőlem lovagot. Mondanom se kell, a fogadtatás elég vegyes volt. Eleinte még csak, csak elfogadtak, de apródnak valamiért nem nagyon akart maga mellé venni egy lovag sem. Végül a rend egy kissé különc tagja mellett kötöttem ki, de őszintén szólva, vele jártam a legjobban. Neki köszönhetem, hogy sikerült eljutnom a lovaggá avatásig. *Habár semleges, vagy legalábbis csak nosztalgikus hangnemben kezdte a történetet, a végére kis melegség költözött a hangjába. Érezhetően hálás a mesterének, és a történtek után is szívesen emlékezik vissza a mellette töltött évekre.*
//Gabrien//
*A férfinek igaza van, túl sok meglepetés nem érheti őket, hacsak nincs az ellenfelek között egy három fejű ork, vagy valami hasonló. És érkezik is a hiszen te rész.*
- Hiszen én nő vagyok? *Vonja fel az egyik szemöldöké kérdőn egy picit csipkelődve, de vonásai hamar megenyhülnek egy barátságos mosoly keretében, jelezve, nem vette a szívére a dolgot és nincs sértődés. Fárasztó folyton folyvást ebbe a problémába ütközni, de azt nem mondhatja, hogy részben nem érti meg, miért hozzák ezt fel folyton. Elvégre szülőföldjén kifejezetten ritkák a női lovagok, és valószínűleg Lanawin más területein sem ők adják a lovagság gerincét.*
- Nincs harag, tudom, hogy meglehetősen szokatlan kombinációt alkotok.
*Von vállat, amíg valaki nem kötekedésnek szánja a dolgot, addig ennyivel napirendre is tud térni a dolog felett.
Hogyan is lett lovag? Arra két történet is van. A rövid, hogy ő az első szülött. De ez általában nem elég informatív, no meg nincs oka titkolózni a társa előtt, hát a teljes verzióba kezd bele.*
- Nos, az egész azzal kezdődött, hogy a nagyapám idejekorán távozott az élők soraiból, így apám meglehetősen fiatalon örökölt mindent, címet, rangot, földet. Természetesen a ragadozók egyből lecsaptak, mondván egy még szinte kölyöktől könnyen el lehet szedni mindent. A lovagrend vezetője jóban volt nagyapámmal, így segített a fiának is, aki cserébe az elsőszülöttet a rendnek ígérte. Nos, ez lettem én. Persze eredetileg nem engem szánt lovagnak az apám, reménykedett egy fiú örökösben is, de két halva született testvér után anyámnak már nem is sikerült teherbe esnie. Így hát, hogy ígéretét ne szegje meg, engem küldött, hogy neveljenek belőlem lovagot. Mondanom se kell, a fogadtatás elég vegyes volt. Eleinte még csak, csak elfogadtak, de apródnak valamiért nem nagyon akart maga mellé venni egy lovag sem. Végül a rend egy kissé különc tagja mellett kötöttem ki, de őszintén szólva, vele jártam a legjobban. Neki köszönhetem, hogy sikerült eljutnom a lovaggá avatásig. *Habár semleges, vagy legalábbis csak nosztalgikus hangnemben kezdte a történetet, a végére kis melegség költözött a hangjába. Érezhetően hálás a mesterének, és a történtek után is szívesen emlékezik vissza a mellette töltött évekre.*
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-20 07:55:37
Üzenet elküldve: 2015-03-20 07:55:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Nad, Zef//
- Olyan ötven körülinek. *Válaszol Nadae költői kérdésére szinte azonnal. Ebben az egyben biztos, elég csak visszagondolnia arra, hogy amikor ő még kislányként matatott a sárban, Erion nevű barátja már akkor is kamasznak számított, így mire a lány felnőtt, a fiú még gyakorlatilag nem változott semmit a hosszú évek alatt. Így őt nem lepi meg, hogy a kis vakarék idősebb náluk. Észrevétele szerint a két faj, pontosan ezekből az okokból kiindulva másként érzékelik az idő múlását. Míg egy embernek ötven ér rengetegnek számít, az is lehet meg sem érik ilyen környezetben, addig egy elfnek ez az idő szinte elröppen, észre sem veszik, s ez nem jelenti azt, hogy többet tettek volna életükben. Sőt, egyszer Bressel való beszélgetése során vetette fel, hogy éppen emiatt élnek meg több mindent az emberek, mert ők jobban érzik, hogy az idő múlandó. Ritka filozofikus mondatok ezek tőle, nem is gyakran hangoztatja őket, így most sem.*
- Na... *Szólna rá a másikra idegesen, amikor az elkezdi bizonygatni a vöröske nemesi származását.* Szóval, na... gyon értékelném, ha nem hangoztatnád ezt. *Dörmögi oda a kalózkának. Arról nem is szólva, hogy pillanatokon belül felmegy az agyvize, amint külsőségesnek titulálják. Végig is néz magán. Rongyos csizmáját már évek óta tapossa, nadrágjából is kilóg a cérna egy-két helyen, ingje bizony ezerszer jobb napokat is látott már, ahogy a fűzője is, bár kétségtelen, hogy a többiek ebből csak a lábbelijét látják, minthogy teste nagy részét takarja az egész tűrhető állapotban levő szürke köpönyege. Sértetten össze is húzza magán, miközben magasan tartja a fejét. Azt mondjuk nem tagadná, hogy érzékeny a külseje firtatására, de ennek inkább köze van az évek során magasba szökött önbizalmának, mint neveltetésének, melynek éppen az lett volna az elsőszámú célja, hogy ezt az egót némileg visszaszorítsa és szerényebb tanokra oktassák a leányzót. Nos, nem minden küldetés lehet sikeres.
Nadae újabb adag sört kér.*
- No, ez már nem kell? *Mutat az általa a nő elé tolt itala, majd elvigyorodik.* Értem én, az úgy nem az igazi, ha nem te szerzed meg. De idd meg ezt is. *Mondja és kihúzza magát indulásra készen.*
- Nos, kedves Zef *Fordul a fiú felé* Köszönöm a kellemesnek éppen nem mondható csevegést. *Kacsint a fiúra, majd a kalózka felé fordul.*
- Megyek utána járok ennek a tornának, nehogy pont én maradjak már ki belőle. *Mosolyodik el, majd közelebb hajol.* Ha esetleg megtudod, hogy kiestem, úgy kérlek kérj ki egyet minden alkoholos italból. Ja, és legyél a környéken. *Mondja a végére, majd nagy ívben kikerüli az ördögi jószágot és elindul utána érdeklődni ennek a harci nyavalyának.*
//Nad, Zef//
- Olyan ötven körülinek. *Válaszol Nadae költői kérdésére szinte azonnal. Ebben az egyben biztos, elég csak visszagondolnia arra, hogy amikor ő még kislányként matatott a sárban, Erion nevű barátja már akkor is kamasznak számított, így mire a lány felnőtt, a fiú még gyakorlatilag nem változott semmit a hosszú évek alatt. Így őt nem lepi meg, hogy a kis vakarék idősebb náluk. Észrevétele szerint a két faj, pontosan ezekből az okokból kiindulva másként érzékelik az idő múlását. Míg egy embernek ötven ér rengetegnek számít, az is lehet meg sem érik ilyen környezetben, addig egy elfnek ez az idő szinte elröppen, észre sem veszik, s ez nem jelenti azt, hogy többet tettek volna életükben. Sőt, egyszer Bressel való beszélgetése során vetette fel, hogy éppen emiatt élnek meg több mindent az emberek, mert ők jobban érzik, hogy az idő múlandó. Ritka filozofikus mondatok ezek tőle, nem is gyakran hangoztatja őket, így most sem.*
- Na... *Szólna rá a másikra idegesen, amikor az elkezdi bizonygatni a vöröske nemesi származását.* Szóval, na... gyon értékelném, ha nem hangoztatnád ezt. *Dörmögi oda a kalózkának. Arról nem is szólva, hogy pillanatokon belül felmegy az agyvize, amint külsőségesnek titulálják. Végig is néz magán. Rongyos csizmáját már évek óta tapossa, nadrágjából is kilóg a cérna egy-két helyen, ingje bizony ezerszer jobb napokat is látott már, ahogy a fűzője is, bár kétségtelen, hogy a többiek ebből csak a lábbelijét látják, minthogy teste nagy részét takarja az egész tűrhető állapotban levő szürke köpönyege. Sértetten össze is húzza magán, miközben magasan tartja a fejét. Azt mondjuk nem tagadná, hogy érzékeny a külseje firtatására, de ennek inkább köze van az évek során magasba szökött önbizalmának, mint neveltetésének, melynek éppen az lett volna az elsőszámú célja, hogy ezt az egót némileg visszaszorítsa és szerényebb tanokra oktassák a leányzót. Nos, nem minden küldetés lehet sikeres.
Nadae újabb adag sört kér.*
- No, ez már nem kell? *Mutat az általa a nő elé tolt itala, majd elvigyorodik.* Értem én, az úgy nem az igazi, ha nem te szerzed meg. De idd meg ezt is. *Mondja és kihúzza magát indulásra készen.*
- Nos, kedves Zef *Fordul a fiú felé* Köszönöm a kellemesnek éppen nem mondható csevegést. *Kacsint a fiúra, majd a kalózka felé fordul.*
- Megyek utána járok ennek a tornának, nehogy pont én maradjak már ki belőle. *Mosolyodik el, majd közelebb hajol.* Ha esetleg megtudod, hogy kiestem, úgy kérlek kérj ki egyet minden alkoholos italból. Ja, és legyél a környéken. *Mondja a végére, majd nagy ívben kikerüli az ördögi jószágot és elindul utána érdeklődni ennek a harci nyavalyának.*
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-19 22:14:46
Üzenet elküldve: 2015-03-19 22:14:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Yerougha//
– Ahogy gondolja, pedig jó játék lett volna. *Vonja meg finoman a vállát, és játékosan elmosolyodik. Ennek ellenére egyelőre nem kezd az életéről mesélni. Óvatos még.*
– Ahogy érzi, Albun. *Néz komolyan a szemébe.* Tehát inkább a mágusokat szeretné megnézni és mégsem a lovagi tornát?
*Neki egyik ellen sincs különösebb kifogása, bár a mágiához egyáltalán nem ért, a lovagi viadalokból pedig talán mégis tanulhatott volna valamicskét.*
~De végtére is mindegy, az ünnep így is, úgy is szórakozás.~
*Így hát megy, kezét Albun kezében hagyva, hogy lásson némi tusát, bár még mindig nem egészen biztos, melyik küzdelmet is tekintik majd meg. De reméli, akármelyiket, az látványos lesz.*
//Yerougha//
– Ahogy gondolja, pedig jó játék lett volna. *Vonja meg finoman a vállát, és játékosan elmosolyodik. Ennek ellenére egyelőre nem kezd az életéről mesélni. Óvatos még.*
– Ahogy érzi, Albun. *Néz komolyan a szemébe.* Tehát inkább a mágusokat szeretné megnézni és mégsem a lovagi tornát?
*Neki egyik ellen sincs különösebb kifogása, bár a mágiához egyáltalán nem ért, a lovagi viadalokból pedig talán mégis tanulhatott volna valamicskét.*
~De végtére is mindegy, az ünnep így is, úgy is szórakozás.~
*Így hát megy, kezét Albun kezében hagyva, hogy lásson némi tusát, bár még mindig nem egészen biztos, melyik küzdelmet is tekintik majd meg. De reméli, akármelyiket, az látványos lesz.*
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-19 21:23:21
Üzenet elküldve: 2015-03-19 21:23:21
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Tyhrnitta//
- Nem, nem szeretnék találgatni *vonja meg a vállát.* - Ha van bennem annyi bizalma, elmondja majd. *Ebben persze benne van a lehetőség, hogy semmit nem fog megtudni ez ügyben.*
- A sejtelmeimet pedig későbbre tartogatnám. Talán majd a mágusviadal utánra. Úgy talán nem mondok ki mindenfélét túl hamar *céloz finom éllel a nagy szavakra vonatkozó megjegyzésre. Minthogy megkapta a közös viadalnézéssel kapcsolatban a jóváhagyást, maga is lerakja a poharát Tyhrnittáé mellé. Lágyan megfogja a felé nyújtott kezet, s lassú, nem sietős léptekkel megindul a küzdelem helyszíne felé. Ha jól sejti, Moonxylweryt is látni fogja a küzdők között. Így legalább megtudhatja, milyen fokú varázstudománnyal bír a sötételf nőstény.*
//Tyhrnitta//
- Nem, nem szeretnék találgatni *vonja meg a vállát.* - Ha van bennem annyi bizalma, elmondja majd. *Ebben persze benne van a lehetőség, hogy semmit nem fog megtudni ez ügyben.*
- A sejtelmeimet pedig későbbre tartogatnám. Talán majd a mágusviadal utánra. Úgy talán nem mondok ki mindenfélét túl hamar *céloz finom éllel a nagy szavakra vonatkozó megjegyzésre. Minthogy megkapta a közös viadalnézéssel kapcsolatban a jóváhagyást, maga is lerakja a poharát Tyhrnittáé mellé. Lágyan megfogja a felé nyújtott kezet, s lassú, nem sietős léptekkel megindul a küzdelem helyszíne felé. Ha jól sejti, Moonxylweryt is látni fogja a küzdők között. Így legalább megtudhatja, milyen fokú varázstudománnyal bír a sötételf nőstény.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400