Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-05 08:51:48
Üzenet elküldve: 2015-03-05 08:51:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Giervina Gienne, Nestar Erefiz//
* A kislány a baba megforgatását igen csak furcsán reagálja le, pont úgy miként Moon tenné ha mondjuk az emlékül kapott macska-álarcot piszkálná valaki. Bizony, valószínű, hogy még a könyvei engedély nélküli tanulmányozását is könnyebben viselné mint hogy bárki is kezét a Domtól kapott emlékre tegye.*
- Jól van, jól van. Ne félj, nem bántom. *hagyja békén a féltett kincset majd még jobban szemügyre veszi a löttyöket, csak most jön rá, hogy bájitalokról van szó. Pont időben érkezik Nestar a Kúria alkimistája. Az újabb köszönésre már csak mosolyog.*
- Teát kerestem, bár tudom, hogy a tiedhez hasonlatosat úgy sem találhatok. *dicséri a férfi különleges gyógynövényfőzeteit amikkel lassan néhány hónapja minden hajnalban nyugovóra tér.
Ismét a kicsi kocsi tartalmát szemléli. Sajnos effélékre nincs szüksége vagy ha mégis akkor csak arra ami az ügyességet, esetleg a gyorsaságot fokozza viszont nagy gondban van ugyanis nem ért hozzájuk így végül Nestarhoz fordul segítségkérően bár nem előbb, hogysem a kislányt is felkérné egy kis magyarázatra.*
- Milyen színű löttyeid vannak és hol szerezted őket? *kérdezi barátságosan. Az, hogy hol szerezte is inkább csak a forrás megbízhatóságát ellenőrzi, hisz a gyermek természetes, hogy mindent összegyűjt ami az útjába esik.*
- Nestar melyik segít abban, hogy gyorsabb vagy ügyesebb legyek? *kérdezi a férfitól
bár fél, hogy ezen a szekérkén ténylegesen csak a fényt szépen megtörő mókás löttyöket talál amik még át kell menjenek az alkimista avatott kezein, hogy hatásosak is lehessenek.*
- Olcsón adod. *mosolyog a kislányra* De tudod mit, ha mást nem találok akkor te egyet kiválasztasz és kapsz érte tíz aranyat. Remélem abból kijön egy kis varrás a barátnődnek.* mutat a féltve őrzött baba felé.
Nestár kérdésére fejét ingatja.*
- Még nem, de legalább már tudom hova kell mennem lejelentkezni. Ott azon a plakáton azt írja, hogy a mágus-tusa az Artheniori erdő szélén lesz. *mutat a papiros felé majd kíváncsian várja a kislány válaszát majd pedig Nestar hozzáértő fordítását.*
//Giervina Gienne, Nestar Erefiz//
* A kislány a baba megforgatását igen csak furcsán reagálja le, pont úgy miként Moon tenné ha mondjuk az emlékül kapott macska-álarcot piszkálná valaki. Bizony, valószínű, hogy még a könyvei engedély nélküli tanulmányozását is könnyebben viselné mint hogy bárki is kezét a Domtól kapott emlékre tegye.*
- Jól van, jól van. Ne félj, nem bántom. *hagyja békén a féltett kincset majd még jobban szemügyre veszi a löttyöket, csak most jön rá, hogy bájitalokról van szó. Pont időben érkezik Nestar a Kúria alkimistája. Az újabb köszönésre már csak mosolyog.*
- Teát kerestem, bár tudom, hogy a tiedhez hasonlatosat úgy sem találhatok. *dicséri a férfi különleges gyógynövényfőzeteit amikkel lassan néhány hónapja minden hajnalban nyugovóra tér.
Ismét a kicsi kocsi tartalmát szemléli. Sajnos effélékre nincs szüksége vagy ha mégis akkor csak arra ami az ügyességet, esetleg a gyorsaságot fokozza viszont nagy gondban van ugyanis nem ért hozzájuk így végül Nestarhoz fordul segítségkérően bár nem előbb, hogysem a kislányt is felkérné egy kis magyarázatra.*
- Milyen színű löttyeid vannak és hol szerezted őket? *kérdezi barátságosan. Az, hogy hol szerezte is inkább csak a forrás megbízhatóságát ellenőrzi, hisz a gyermek természetes, hogy mindent összegyűjt ami az útjába esik.*
- Nestar melyik segít abban, hogy gyorsabb vagy ügyesebb legyek? *kérdezi a férfitól
bár fél, hogy ezen a szekérkén ténylegesen csak a fényt szépen megtörő mókás löttyöket talál amik még át kell menjenek az alkimista avatott kezein, hogy hatásosak is lehessenek.*
- Olcsón adod. *mosolyog a kislányra* De tudod mit, ha mást nem találok akkor te egyet kiválasztasz és kapsz érte tíz aranyat. Remélem abból kijön egy kis varrás a barátnődnek.* mutat a féltve őrzött baba felé.
Nestár kérdésére fejét ingatja.*
- Még nem, de legalább már tudom hova kell mennem lejelentkezni. Ott azon a plakáton azt írja, hogy a mágus-tusa az Artheniori erdő szélén lesz. *mutat a papiros felé majd kíváncsian várja a kislány válaszát majd pedig Nestar hozzáértő fordítását.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-05 07:51:29
Üzenet elküldve: 2015-03-05 07:51:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*Támasztja a hátát egy fának, és nézi a nyüzsgést. Mintha piacon lenne. Végül is, felér egy zsibvásárral az egész. Elvigyorodik a gondolatra. Igazából nem is akart először eljönni, de mondták a többiek, hogy harci torna is lesz. Ez vonzotta hát ide őt is. Miért is ne vehetne részt benne? Tartja magát annyira, hogy összemérje erejét, tudását a többiekkel.
Kényelmes ruhadarabokat vett magára, puha bőrnadrágot, vászoninget, mellényt, és rá a könnyű vértjét. E fölé köpenyt kanyarított magára. Oldaláról megszokott kardja lóg, és a kis tokban a helyén pihen a parittya is. Nem szándékozik használni. Csupán tekintete fogja be olykor a tömegből felbukkanó társak alakját. Gabrient és Khant nehéz is lenne szem elől téveszteni, magasságuk kiemeli őket kissé a tömegből.
Végül ellöki magát a fától, és a négyessé növekedett társaságot veszi célba. Nem kell sokat mennie, hamar odaér.*
-Látom már most megkezdtétek a harcot.
*Lép közvetlenül Moranshe mellé, apró mosolyt varázsolva arcára. Tekintete Gabrienről Khanra, majd onnan a lovaghölgyre fut.*
-Te is nevezel?
*Mert akkor már három esélyes ellenfélről vehet tudomást. Janemitát nem kérdezi, a lány nem harcos, nehezen hinné azt, hogy a félelf is nevezne a tornára.*
*Támasztja a hátát egy fának, és nézi a nyüzsgést. Mintha piacon lenne. Végül is, felér egy zsibvásárral az egész. Elvigyorodik a gondolatra. Igazából nem is akart először eljönni, de mondták a többiek, hogy harci torna is lesz. Ez vonzotta hát ide őt is. Miért is ne vehetne részt benne? Tartja magát annyira, hogy összemérje erejét, tudását a többiekkel.
Kényelmes ruhadarabokat vett magára, puha bőrnadrágot, vászoninget, mellényt, és rá a könnyű vértjét. E fölé köpenyt kanyarított magára. Oldaláról megszokott kardja lóg, és a kis tokban a helyén pihen a parittya is. Nem szándékozik használni. Csupán tekintete fogja be olykor a tömegből felbukkanó társak alakját. Gabrient és Khant nehéz is lenne szem elől téveszteni, magasságuk kiemeli őket kissé a tömegből.
Végül ellöki magát a fától, és a négyessé növekedett társaságot veszi célba. Nem kell sokat mennie, hamar odaér.*
-Látom már most megkezdtétek a harcot.
*Lép közvetlenül Moranshe mellé, apró mosolyt varázsolva arcára. Tekintete Gabrienről Khanra, majd onnan a lovaghölgyre fut.*
-Te is nevezel?
*Mert akkor már három esélyes ellenfélről vehet tudomást. Janemitát nem kérdezi, a lány nem harcos, nehezen hinné azt, hogy a félelf is nevezne a tornára.*
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-05 07:31:25
Üzenet elküldve: 2015-03-05 07:31:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
*Miközben visszafordul, távolról végig fut a tekintete talán akaratlanul is a tömegen, mely ott nyüzsög a Holdudvaron. Mintha... Igen. Mintha látta volna egy pillanatra felbukkanni Albun arcát. No meg az a másik. Különös kalap formája villan. De nem, már nem is látja. Visszafordul, főleg, amikor a kardtokot az ismeretlen eltolja oldalra. Szinte kényszerítve ezzel a lányt, hogy ő is forogjon egyet, szembe a másikkal, aki így már nincs veszélyben. No persze, eddig sem volt, hiszen a tokkal nem lehet sebezni, ölni sem.
Óhatatlan a késztetés, hogy végig mérje a másikat. ~Jó képű. Még a szakáll ellenére is.~ Állapítja meg, és fintorog egyet hozzá, mely ugyan az ő részéről azt jelenti: Tetszetős, de mások ezt nem feltétlenül tudják.*
-Nagy kárt nem tett volna benned.
*Engedi el a markolatot, s így a fegyver visszabillen eredeti helyére. Jól láthatóan bársonnyal fedett tokban pihen a penge. Bár külső szemlélő abban sem lehet biztos, hogy nem-e, csak egy álca az egész. Lehet, nincs is penge, csak egy markolat van ügyesen odaillesztve. Ravasz húzás lenne, de Nivere ilyesmivel nem él. Kedveli a finom mívű pengéket. Ezt is Jelahannak köszönheti, aki megszerettette vele a pengeművészetet.
Jobbját nyújtja aztán a másik felé.*
-Ni... *Megakad a bemutatkozásban, hiszen arról volt szó még otthon, legalább is amit magában eltökélt, hogy inkognitóban marad.* Ni csak van valami a kabátján! *Egyértelmű terelés, de aztán tovább lép, s ha csak Kagan nem ostoba, és miért lenne az, akkor leveheti, hogy most egy álnév következik majd.* Odette O'thoule vagyok, kereskedő.
*Ez megmagyarázná a fegyverrel elkövetett sutaságot is. Kereskedő meg hát, elég sok terem Lanawin földjén.*
A hozzászólás írója (Nivere del Owairat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.05 07:33:34
*Miközben visszafordul, távolról végig fut a tekintete talán akaratlanul is a tömegen, mely ott nyüzsög a Holdudvaron. Mintha... Igen. Mintha látta volna egy pillanatra felbukkanni Albun arcát. No meg az a másik. Különös kalap formája villan. De nem, már nem is látja. Visszafordul, főleg, amikor a kardtokot az ismeretlen eltolja oldalra. Szinte kényszerítve ezzel a lányt, hogy ő is forogjon egyet, szembe a másikkal, aki így már nincs veszélyben. No persze, eddig sem volt, hiszen a tokkal nem lehet sebezni, ölni sem.
Óhatatlan a késztetés, hogy végig mérje a másikat. ~Jó képű. Még a szakáll ellenére is.~ Állapítja meg, és fintorog egyet hozzá, mely ugyan az ő részéről azt jelenti: Tetszetős, de mások ezt nem feltétlenül tudják.*
-Nagy kárt nem tett volna benned.
*Engedi el a markolatot, s így a fegyver visszabillen eredeti helyére. Jól láthatóan bársonnyal fedett tokban pihen a penge. Bár külső szemlélő abban sem lehet biztos, hogy nem-e, csak egy álca az egész. Lehet, nincs is penge, csak egy markolat van ügyesen odaillesztve. Ravasz húzás lenne, de Nivere ilyesmivel nem él. Kedveli a finom mívű pengéket. Ezt is Jelahannak köszönheti, aki megszerettette vele a pengeművészetet.
Jobbját nyújtja aztán a másik felé.*
-Ni... *Megakad a bemutatkozásban, hiszen arról volt szó még otthon, legalább is amit magában eltökélt, hogy inkognitóban marad.* Ni csak van valami a kabátján! *Egyértelmű terelés, de aztán tovább lép, s ha csak Kagan nem ostoba, és miért lenne az, akkor leveheti, hogy most egy álnév következik majd.* Odette O'thoule vagyok, kereskedő.
*Ez megmagyarázná a fegyverrel elkövetett sutaságot is. Kereskedő meg hát, elég sok terem Lanawin földjén.*
A hozzászólás írója (Nivere del Owairat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.05 07:33:34
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-05 01:53:52
Üzenet elküldve: 2015-03-05 01:53:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Yerougha//
– Az bizony előfordulhat. *Bólint aprót.* Persze attól függ, hogy kinek a lelke mire szomjazik.
*Egyenes a férfi szemébe néz, barna szempár, bár más árnyalat, mint Draenoné, vagy akár a sajátja.*
~A barna is milyen sokféle lehet.~
– Az ön lelke mire szomjas? *Teszi fel a kérdést, ha már itt tartanak. Tudja persze, hogy ez eléggé közvetlen kérdés, és elég gyorsan, szinte teljesen ismeretlenül.*
~De van, amit az ember inkább egy vadidegennek bök ki, mert tudja, sose látja többé. Nem kell többé látnia a tekintetében, hogy az a másik tudja a lelke titkait. Vagy bármi mást. Egy idegen eltűnik, és soha többé nem kell még csak gondolni sem rá.~
– Érdekes nézőpont. Bár ehhez nem kellett sokat tennie, csak eljött az ünnepre. *Mosolyodik el. Csak a szemöldöke pici rándulása jelzi, hogy észrevette a férfi hangjának lágyabb tónusát. Könnyedén engedi el a másik kezét, nem görcsöl, nem jön zavarba egy bemutatkozástól. Valaha régen ilyenkor kezet csókoltak neki, de az azért nagyon furán hatott volna ebben az öltözékben, főleg ha valaki csak messziről szemléli a párosukat. A gondolatra majdnem elneveti magát, a szája sarkának apró rándulása jelzi jókedvét.*
– Milyen érdekesebb dolgokra gondol? *Kíváncsian kérdi, bár ő is látja természetesen, hogy fánkevő verseny is készül, és a Ki mit tud?-ról is hallott.* Vagy talán a mágustusára gondol?
*Nitta arról is hallott szóbeszédet, bár úgy igazán nem tudja elképzelni, hogy működhet a dolog. Kissé talán tart is tőle, nehogy egyszerű nézőként véletlenül bármiféle varázslat hatása alá kerüljön.*
~Vagy lehet, hogy rám gondolt?~
*Feltűnik neki, hogy újdonsült ismerőse másodpercekig csak nézi csendben, aztán mikor a férfi elneveti magát, lassan elmosolyodik.*
~Vajon milyen képet vágott volna, ha az derült volna ki, a páncél egy fiatal fiút rejt? Mert hacsak nem tévedek nagyot, láthatóan örül, hogy a megérzései bejöttek.~
– Ó, meglehetősen bízom benne. Végtére is egy lovagnak ez nem lehet akadály. *Ugratja kicsit a férfit.
Aztán észreveszi a felé nyújtott kezet és könnyedén fogja meg.*
~Nincs ebben a világon semmi rossz, semmi botrányos és semmi ledér.~
*Nitta egyszerűen csak élvezi a napot, az életet, és a társaságot. Végtére is végre tavasz van.*
//Yerougha//
– Az bizony előfordulhat. *Bólint aprót.* Persze attól függ, hogy kinek a lelke mire szomjazik.
*Egyenes a férfi szemébe néz, barna szempár, bár más árnyalat, mint Draenoné, vagy akár a sajátja.*
~A barna is milyen sokféle lehet.~
– Az ön lelke mire szomjas? *Teszi fel a kérdést, ha már itt tartanak. Tudja persze, hogy ez eléggé közvetlen kérdés, és elég gyorsan, szinte teljesen ismeretlenül.*
~De van, amit az ember inkább egy vadidegennek bök ki, mert tudja, sose látja többé. Nem kell többé látnia a tekintetében, hogy az a másik tudja a lelke titkait. Vagy bármi mást. Egy idegen eltűnik, és soha többé nem kell még csak gondolni sem rá.~
– Érdekes nézőpont. Bár ehhez nem kellett sokat tennie, csak eljött az ünnepre. *Mosolyodik el. Csak a szemöldöke pici rándulása jelzi, hogy észrevette a férfi hangjának lágyabb tónusát. Könnyedén engedi el a másik kezét, nem görcsöl, nem jön zavarba egy bemutatkozástól. Valaha régen ilyenkor kezet csókoltak neki, de az azért nagyon furán hatott volna ebben az öltözékben, főleg ha valaki csak messziről szemléli a párosukat. A gondolatra majdnem elneveti magát, a szája sarkának apró rándulása jelzi jókedvét.*
– Milyen érdekesebb dolgokra gondol? *Kíváncsian kérdi, bár ő is látja természetesen, hogy fánkevő verseny is készül, és a Ki mit tud?-ról is hallott.* Vagy talán a mágustusára gondol?
*Nitta arról is hallott szóbeszédet, bár úgy igazán nem tudja elképzelni, hogy működhet a dolog. Kissé talán tart is tőle, nehogy egyszerű nézőként véletlenül bármiféle varázslat hatása alá kerüljön.*
~Vagy lehet, hogy rám gondolt?~
*Feltűnik neki, hogy újdonsült ismerőse másodpercekig csak nézi csendben, aztán mikor a férfi elneveti magát, lassan elmosolyodik.*
~Vajon milyen képet vágott volna, ha az derült volna ki, a páncél egy fiatal fiút rejt? Mert hacsak nem tévedek nagyot, láthatóan örül, hogy a megérzései bejöttek.~
– Ó, meglehetősen bízom benne. Végtére is egy lovagnak ez nem lehet akadály. *Ugratja kicsit a férfit.
Aztán észreveszi a felé nyújtott kezet és könnyedén fogja meg.*
~Nincs ebben a világon semmi rossz, semmi botrányos és semmi ledér.~
*Nitta egyszerűen csak élvezi a napot, az életet, és a társaságot. Végtére is végre tavasz van.*
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:50:54
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:50:54
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Tyhrnitta//
*Olyan kérdést kap, amelyre könnyű megfelelni. Sem puszta, sem tenger nem rettenti. Az csak a fizikai elmúlást hozza, lassan, de bizonyossággal; félni nem kell tőle, nem tartogat semmi váratlant, vagy éppen ijesztőt, csak átvezeti az elmúlásba.*
- A legnagyobb kín a lélek szomjúsága. Az akár egy életen át marcangolhat, anélkül, hogy megadná a megváltást. *Ezt bizony át is élte mostanában. Minden, ami ennek ellenében hat, úgy kell neki, mint a friss levegő. Még akkor is, ha véletlenül fatalistának nézik.*
- Ha találkoztunk, az azt jelenti, hogy mindent megtettem, ami ehhez szükségeltetett. A várakozás meg különben sem kenyerem *viszonozza a mosolyt. Az előzőekhez képest szokatlanul lágy a hangja, ki tudja, miért. Kezét visszavonja, nem tarthatja örökre ott, a másik kezében.*
- A viadal? Nos, igen *simít végig az állán röviden.* - Bár most, hogy jobban körbenéztem, vannak itt annál jóval érdekesebb dolgok is, amik leköthetik a figyelmemet. *Ehhez kétség sem férhet. Messzire nem kell menni, hogy példát mondjon. Várakozón tekint a másikra, mit válaszol a meghívásra. És ez végre meghozza az eredményt. A sisak lekerül. Amit lát, az nem lepi meg teljesen, viszont minden várakozását felülmúlja. Néhány másodpercre elhallgat, mint aki nem találja a szavakat.*
- Még nem igazán találkoztam még velük *neveti el aztán az első mondatot megkönnyebbülten.* - De biztos lehet benne, hogy a föld alól is előkerítünk egyet.
*Röpke körültekintés után meg is lát egy árust, akinél van esély arra, hogy teát szerezzenek. Lehetséges, hogy tőle szokatlan módon kissé zavarban van, mert bár ismeretségük meglehetősen új keletű, s amit tesz, az nyilván áthágja a szokásos konvenciókat, kezét odanyújtja a lánynak, mintha csak táncba hívná, s ha a másik nem utasítja el, vagy nem ellenkezik akár a legenyhébb módon, akkor finoman magával vonja a bódék irányába.*
//Tyhrnitta//
*Olyan kérdést kap, amelyre könnyű megfelelni. Sem puszta, sem tenger nem rettenti. Az csak a fizikai elmúlást hozza, lassan, de bizonyossággal; félni nem kell tőle, nem tartogat semmi váratlant, vagy éppen ijesztőt, csak átvezeti az elmúlásba.*
- A legnagyobb kín a lélek szomjúsága. Az akár egy életen át marcangolhat, anélkül, hogy megadná a megváltást. *Ezt bizony át is élte mostanában. Minden, ami ennek ellenében hat, úgy kell neki, mint a friss levegő. Még akkor is, ha véletlenül fatalistának nézik.*
- Ha találkoztunk, az azt jelenti, hogy mindent megtettem, ami ehhez szükségeltetett. A várakozás meg különben sem kenyerem *viszonozza a mosolyt. Az előzőekhez képest szokatlanul lágy a hangja, ki tudja, miért. Kezét visszavonja, nem tarthatja örökre ott, a másik kezében.*
- A viadal? Nos, igen *simít végig az állán röviden.* - Bár most, hogy jobban körbenéztem, vannak itt annál jóval érdekesebb dolgok is, amik leköthetik a figyelmemet. *Ehhez kétség sem férhet. Messzire nem kell menni, hogy példát mondjon. Várakozón tekint a másikra, mit válaszol a meghívásra. És ez végre meghozza az eredményt. A sisak lekerül. Amit lát, az nem lepi meg teljesen, viszont minden várakozását felülmúlja. Néhány másodpercre elhallgat, mint aki nem találja a szavakat.*
- Még nem igazán találkoztam még velük *neveti el aztán az első mondatot megkönnyebbülten.* - De biztos lehet benne, hogy a föld alól is előkerítünk egyet.
*Röpke körültekintés után meg is lát egy árust, akinél van esély arra, hogy teát szerezzenek. Lehetséges, hogy tőle szokatlan módon kissé zavarban van, mert bár ismeretségük meglehetősen új keletű, s amit tesz, az nyilván áthágja a szokásos konvenciókat, kezét odanyújtja a lánynak, mintha csak táncba hívná, s ha a másik nem utasítja el, vagy nem ellenkezik akár a legenyhébb módon, akkor finoman magával vonja a bódék irányába.*
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:48:54
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:48:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Moonxylwery Dwirinthalen, Giervina Gienne//
*A tehetségkutató eléggé még alakulóban van, ameddig a produkciók felírása és rostálása zajlik, talán érdemlegesebb lenne megnézni a másik oldalt is, ha már tett egy ígéretet arra, hogy a közelben lesz, legalább legyen tisztában azzal, hogy mikor kell a közelben tartózkodnia. Most sincs túl nagy távolságra, de bizonyos esetekben minden másodperc számíthat. És italosbódé mindenhol van, az a fesztivál bőrkiütése, egy pillanat alatt mindenhol megjelenik. Felrója, hogy ez nem annyira káros, bár az árakat nézve ebben elbizonytalanodik. Barátságtalan olvasmányát a válla alá rakva keres egy új helyet, ahol letáborozhat. Ennek ellenhatásaként előző székét gyorsan be is foglalják. Azért azt nehéz lenne letagadni, hogy nem érdeklődnek a verseny iránt. Elkönyveli, hogy érdemleges lesz visszanéznie és hogy a földmágia ágban is belenéz majd a mágusok csatájába, ami nem is tudja, hogy miért jutott eszébe. Másik társa egy bögrécske, mely törött fülével harcedzettnek nevezhető és amit majd vissza kell szolgáltatnia a bódésnak. A félfülű útitársával való békés merengéséből egy hangos sikoltás rázza ki, kénytelen is odakapni a fejét. Ez volt az első alkalom, amikor sikeresen félrenyelte az italát. A vándorútra tévedt folyadékot gyors köhintésekkel tereli vissza útjára, eközben még egy keveset kirázva. Egyetlen megbékítője, hogy egy nem túl régről is ismerős arcot lát és hogy nem öntötte le magát.
A harci helyzetet felmérve egy játékszer ellen mért támadónak látszó szándék ellenhatása forgatta meg a torkában ezt a középállapotát a hígításnak a tea és a víz között. Meg is nézi magának az eseményt, így kénytelen belehallgatózni út közben a cseverészésbe. Egy egyszerű italvásárlásnak tűnik, erre iszik is, a kocsi tartalmát nem kell sokáig elemezze. A kislány szavai viszont újabb nem jelölt ösvény szab ennek a pancsolt lötyedéknek. Az egyetlen ok, amiért nem szól bele azonnal az ügyek alakulásába az az, hogy az üzletkötésbe erősen nem illik, sőt, egyes helyeken keményen megveretik a belepofátlankodót, ha rontja valakinek az üzletét. Persze ez nem jelenti, hogy ne alkudhatna rá, de annak meg nem látja értelmét, hiszen ismeri Moont és vele szemben sem akar fellépni. Így érdeklődve tekinti ezt az egyre érdekesebb helyzetet, egy köszönéssel megtisztelve a társaságot.*
-Üdvözletem, egyeseknek újra is! *Hajol meg kissé.* Úgy voltam kénytelen hallani, hogy sikerült megtalálni a pont nem eladó portékát.
*Egy tőle szokatlan, kedves célzást ejtett meg, de inkább csak hagyja kibontakozni az eseményeket a kereskedés etikai kódexét észben tartva, amikor kényelmesnek találja rá az időt, azért megkérdezi.*
-A mágustusára sikerült jelentkezni? Valószínűleg még úgy sem sietős, csak érdeklődöm.
//Moonxylwery Dwirinthalen, Giervina Gienne//
*A tehetségkutató eléggé még alakulóban van, ameddig a produkciók felírása és rostálása zajlik, talán érdemlegesebb lenne megnézni a másik oldalt is, ha már tett egy ígéretet arra, hogy a közelben lesz, legalább legyen tisztában azzal, hogy mikor kell a közelben tartózkodnia. Most sincs túl nagy távolságra, de bizonyos esetekben minden másodperc számíthat. És italosbódé mindenhol van, az a fesztivál bőrkiütése, egy pillanat alatt mindenhol megjelenik. Felrója, hogy ez nem annyira káros, bár az árakat nézve ebben elbizonytalanodik. Barátságtalan olvasmányát a válla alá rakva keres egy új helyet, ahol letáborozhat. Ennek ellenhatásaként előző székét gyorsan be is foglalják. Azért azt nehéz lenne letagadni, hogy nem érdeklődnek a verseny iránt. Elkönyveli, hogy érdemleges lesz visszanéznie és hogy a földmágia ágban is belenéz majd a mágusok csatájába, ami nem is tudja, hogy miért jutott eszébe. Másik társa egy bögrécske, mely törött fülével harcedzettnek nevezhető és amit majd vissza kell szolgáltatnia a bódésnak. A félfülű útitársával való békés merengéséből egy hangos sikoltás rázza ki, kénytelen is odakapni a fejét. Ez volt az első alkalom, amikor sikeresen félrenyelte az italát. A vándorútra tévedt folyadékot gyors köhintésekkel tereli vissza útjára, eközben még egy keveset kirázva. Egyetlen megbékítője, hogy egy nem túl régről is ismerős arcot lát és hogy nem öntötte le magát.
A harci helyzetet felmérve egy játékszer ellen mért támadónak látszó szándék ellenhatása forgatta meg a torkában ezt a középállapotát a hígításnak a tea és a víz között. Meg is nézi magának az eseményt, így kénytelen belehallgatózni út közben a cseverészésbe. Egy egyszerű italvásárlásnak tűnik, erre iszik is, a kocsi tartalmát nem kell sokáig elemezze. A kislány szavai viszont újabb nem jelölt ösvény szab ennek a pancsolt lötyedéknek. Az egyetlen ok, amiért nem szól bele azonnal az ügyek alakulásába az az, hogy az üzletkötésbe erősen nem illik, sőt, egyes helyeken keményen megveretik a belepofátlankodót, ha rontja valakinek az üzletét. Persze ez nem jelenti, hogy ne alkudhatna rá, de annak meg nem látja értelmét, hiszen ismeri Moont és vele szemben sem akar fellépni. Így érdeklődve tekinti ezt az egyre érdekesebb helyzetet, egy köszönéssel megtisztelve a társaságot.*
-Üdvözletem, egyeseknek újra is! *Hajol meg kissé.* Úgy voltam kénytelen hallani, hogy sikerült megtalálni a pont nem eladó portékát.
*Egy tőle szokatlan, kedves célzást ejtett meg, de inkább csak hagyja kibontakozni az eseményeket a kereskedés etikai kódexét észben tartva, amikor kényelmesnek találja rá az időt, azért megkérdezi.*
-A mágustusára sikerült jelentkezni? Valószínűleg még úgy sem sietős, csak érdeklődöm.
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:24:31
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:24:31
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Siriee//
*Elismerően tekint a lányra, mindig is szerette a dalnokokat, költészetet, nagy fájdalma, hogy benne nincs meg a rímfaragás adománya.*
-Cívesen meghallgatnám.
*Mosolyog biztatóan, kedvesen. És máris rázza hófehér fürtjeit válaszként.*
-Nem. A caládom nem örülne neki.
*Húzza el száját, és forgatja szemét kamaszos elégedetlenséggel. A barna leány érdeklődő pillantásait ugyan észreveszi, de nem biztos benne, hogy szabad-e ilyen kis ágrólszakadttal mutatkoznia, ennek ellenére jutalmazza Janemita figyelmét egy barátságos fejbiccentéssel.*
-Nem mutat jól a cürkén.
*Vonja meg vállát kelletlenül, és máris kerekedik óriásira szeme, mikor a kicsi kormos kijelenti, hogy ő nem sötételf. Egy pillanatig sem kérdőjelezi meg magában a dolgot, lép közelebb fürgén, és karol bele a lányba.*
-Eláruljak egy titkot?
*Teszi fel igen csak költőinek szánt kérdését, lehalkított hangon, majd hajol is közelebb sorstársa füléhez.*
-Én cem vagyok az.
*Kuncog fel vidáman. Roppant elégedett a helyzettel, oly hosszú magány után nem is hitte volna, hogy megoszthatja majd olyasvalakivel helyzetét, ki igazán átérzi azt.*
-Tündér vagyok. Éc te?
*Futtatja végig őszinte érdeklődéssel tekintetét a másikon.*
//Siriee//
*Elismerően tekint a lányra, mindig is szerette a dalnokokat, költészetet, nagy fájdalma, hogy benne nincs meg a rímfaragás adománya.*
-Cívesen meghallgatnám.
*Mosolyog biztatóan, kedvesen. És máris rázza hófehér fürtjeit válaszként.*
-Nem. A caládom nem örülne neki.
*Húzza el száját, és forgatja szemét kamaszos elégedetlenséggel. A barna leány érdeklődő pillantásait ugyan észreveszi, de nem biztos benne, hogy szabad-e ilyen kis ágrólszakadttal mutatkoznia, ennek ellenére jutalmazza Janemita figyelmét egy barátságos fejbiccentéssel.*
-Nem mutat jól a cürkén.
*Vonja meg vállát kelletlenül, és máris kerekedik óriásira szeme, mikor a kicsi kormos kijelenti, hogy ő nem sötételf. Egy pillanatig sem kérdőjelezi meg magában a dolgot, lép közelebb fürgén, és karol bele a lányba.*
-Eláruljak egy titkot?
*Teszi fel igen csak költőinek szánt kérdését, lehalkított hangon, majd hajol is közelebb sorstársa füléhez.*
-Én cem vagyok az.
*Kuncog fel vidáman. Roppant elégedett a helyzettel, oly hosszú magány után nem is hitte volna, hogy megoszthatja majd olyasvalakivel helyzetét, ki igazán átérzi azt.*
-Tündér vagyok. Éc te?
*Futtatja végig őszinte érdeklődéssel tekintetét a másikon.*
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:00:19
Üzenet elküldve: 2015-03-04 22:00:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt - Az italos bódénál//
*Változatlanul a bódé oldalát támasztva, kezében sörével méregeti a népeket. Ami nem túl izgalmas feladat, ha az ember lánya épp lusta még arra is, hogy csak aprócskát feljebb emelje tekintetét. Vagyis szemmagasságban vizslat mellkasokat, vállakat, azokon a különböző színű, anyagú, de sokat eláruló ruhaneműket. A fiúnak öltözött, nála alig magasabb ügyetlen leány méregetését letudja egy kérdő szemöldökrándulással, és szélesen pofátlan arcba vigyorral. Mely csak akkor válik önkéntelenül kibuggyanó nevetéssé, mikor a mögé került férfit (na az legalább szép darab) akadályozza komikusan fegyverével.*
-Nyugtatót, és búgatót is árulok.
*Kacsint rá a párosra vidáman, méri végig még egyszer alaposan Kagant, majd siklik is tova tekintete a tömegre. Magában latolgatva a két szer keverékének hatékonyságát, és a "randiszer" piaci szükségességét.*
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt - Az italos bódénál//
*Változatlanul a bódé oldalát támasztva, kezében sörével méregeti a népeket. Ami nem túl izgalmas feladat, ha az ember lánya épp lusta még arra is, hogy csak aprócskát feljebb emelje tekintetét. Vagyis szemmagasságban vizslat mellkasokat, vállakat, azokon a különböző színű, anyagú, de sokat eláruló ruhaneműket. A fiúnak öltözött, nála alig magasabb ügyetlen leány méregetését letudja egy kérdő szemöldökrándulással, és szélesen pofátlan arcba vigyorral. Mely csak akkor válik önkéntelenül kibuggyanó nevetéssé, mikor a mögé került férfit (na az legalább szép darab) akadályozza komikusan fegyverével.*
-Nyugtatót, és búgatót is árulok.
*Kacsint rá a párosra vidáman, méri végig még egyszer alaposan Kagant, majd siklik is tova tekintete a tömegre. Magában latolgatva a két szer keverékének hatékonyságát, és a "randiszer" piaci szükségességét.*
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:55:25
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:55:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
//Yerougha//
*Könnyed tartásban álldogálva beszélget, mintha a világ össze ideje az övé lenne, és talán így is van. Legalábbis a mai napon így tesz. A maga részéről elhatározta, hogy ezt a napot, akármi történik is, élvezni fogja. Ez persze azt iis jelenti, hogy optimista módon áll a dolgokhoz, és reméli, semmi rossz nem éri.
Szerencsére eddig a nap a várakozásainak megfelelően alakul.*
– Így is lehet szemlélni. A víz csak víz, és semmi egyéb. És valóban. Bár nyilvánvalóan mást jelent egy csobogó forrás mellett, mint a sivatagban, vagy a tengeren hánykolódva egy vihar után csakis az árboc maradékát ölelve. *Felpillant a férfira.* Vajon melyik a nagyobb kín, szomjazni a pusztában, vagy szomjazni a tengeren?
*Talán butuska és jelentéktelen a kérdés, de Nitta inkább arra kíváncsi, a másik hogyan látja a világot, mert bizony szerinte a világ annyiféle, ahányan élnek benne.*
~Vagy éppen egyféle, csak mi vagyunk másak. De vajon mi a különbség?~
*Lassan elmosolyodik.*
– Nocsak! Úgy érzi hát, a sors szabja meg, kivel akad össze, de aki érdemes, azt majd biztos az útjába is vezérli? És ha a világ inkább szeretné, hogy ön is tegyen valamit, ne csak várjon?
*Kíváncsian várja, hogyan reagál a férfi a felvetésére.
A kézfogás nem ítéli kellemetlennek, tekintve, hogy beszélgetőtársa nem próbálja összetörni a csontjait, nem izmozik azon, melyikük fogása az erősebb.*
~Bár nyilván az övé. Az én kezem meg talán rugalmasabb és hajlékonyabb.~
*Lassan elmosolyodik.*
- Akkor alapvetően a viadal érdekli? Vagy csak ha itt van akkor már megnézi a többi szórakozás mellett? *Érdeklődik csevegve, de közben időnként magán érzi a férfi fürkész pillantását. Semmi kényszerítő erejű, de Nitta mégis úgy sejti, a másik szeretné látni, tudni kivel is beszél.*
~A nevemet hallva is elhúzta a száját, aztán a kézfogás, ami se nem férfinak, se nem nőnek szánt, és az oldalpillantások. Talán nem tudja, miféle szerzettel is áll szemben. Vagy talán csak nem biztos magában.~
*Nitta elméletét támasztja alá a meghívás is. Bár persze lehet, hogy csak ilyen udvarias fickóba botlott.*
~Bár sisakban inni talán csak a harctéren szokás.~
– Miért is ne? *Mosolyodik el.* Így, a nap elején, egy forró gyümölcstea jólesne. *A mosolya szélesedik.* A borhoz még korán van, ha az ember tiszta fejjel akarja megítélni a vívókat. Lát valahol árust? *Néz körbe, miközben könnyedén kapja le magáról a sisakot. Hiszen nem titkolt ő semmit.
Haja előbukkan a fém és a puha gyolcs bélés alól, a feje tetején egybe fonta, de a varkocs alatt még jó pár tincs szabadon omlik alá hátul a tarkójánál, elérve a lapockái magasságát.
Immár csak a vak nem látná a nemét.
Nitta feltűnésmentes oldalpillantást vet beszélgetőtársára, hogy felmérje a hatást, miközben csípője önkéntelenül ringani kezd, ahogy zeneszó üti meg a fülét.*
//Yerougha//
*Könnyed tartásban álldogálva beszélget, mintha a világ össze ideje az övé lenne, és talán így is van. Legalábbis a mai napon így tesz. A maga részéről elhatározta, hogy ezt a napot, akármi történik is, élvezni fogja. Ez persze azt iis jelenti, hogy optimista módon áll a dolgokhoz, és reméli, semmi rossz nem éri.
Szerencsére eddig a nap a várakozásainak megfelelően alakul.*
– Így is lehet szemlélni. A víz csak víz, és semmi egyéb. És valóban. Bár nyilvánvalóan mást jelent egy csobogó forrás mellett, mint a sivatagban, vagy a tengeren hánykolódva egy vihar után csakis az árboc maradékát ölelve. *Felpillant a férfira.* Vajon melyik a nagyobb kín, szomjazni a pusztában, vagy szomjazni a tengeren?
*Talán butuska és jelentéktelen a kérdés, de Nitta inkább arra kíváncsi, a másik hogyan látja a világot, mert bizony szerinte a világ annyiféle, ahányan élnek benne.*
~Vagy éppen egyféle, csak mi vagyunk másak. De vajon mi a különbség?~
*Lassan elmosolyodik.*
– Nocsak! Úgy érzi hát, a sors szabja meg, kivel akad össze, de aki érdemes, azt majd biztos az útjába is vezérli? És ha a világ inkább szeretné, hogy ön is tegyen valamit, ne csak várjon?
*Kíváncsian várja, hogyan reagál a férfi a felvetésére.
A kézfogás nem ítéli kellemetlennek, tekintve, hogy beszélgetőtársa nem próbálja összetörni a csontjait, nem izmozik azon, melyikük fogása az erősebb.*
~Bár nyilván az övé. Az én kezem meg talán rugalmasabb és hajlékonyabb.~
*Lassan elmosolyodik.*
- Akkor alapvetően a viadal érdekli? Vagy csak ha itt van akkor már megnézi a többi szórakozás mellett? *Érdeklődik csevegve, de közben időnként magán érzi a férfi fürkész pillantását. Semmi kényszerítő erejű, de Nitta mégis úgy sejti, a másik szeretné látni, tudni kivel is beszél.*
~A nevemet hallva is elhúzta a száját, aztán a kézfogás, ami se nem férfinak, se nem nőnek szánt, és az oldalpillantások. Talán nem tudja, miféle szerzettel is áll szemben. Vagy talán csak nem biztos magában.~
*Nitta elméletét támasztja alá a meghívás is. Bár persze lehet, hogy csak ilyen udvarias fickóba botlott.*
~Bár sisakban inni talán csak a harctéren szokás.~
– Miért is ne? *Mosolyodik el.* Így, a nap elején, egy forró gyümölcstea jólesne. *A mosolya szélesedik.* A borhoz még korán van, ha az ember tiszta fejjel akarja megítélni a vívókat. Lát valahol árust? *Néz körbe, miközben könnyedén kapja le magáról a sisakot. Hiszen nem titkolt ő semmit.
Haja előbukkan a fém és a puha gyolcs bélés alól, a feje tetején egybe fonta, de a varkocs alatt még jó pár tincs szabadon omlik alá hátul a tarkójánál, elérve a lapockái magasságát.
Immár csak a vak nem látná a nemét.
Nitta feltűnésmentes oldalpillantást vet beszélgetőtársára, hogy felmérje a hatást, miközben csípője önkéntelenül ringani kezd, ahogy zeneszó üti meg a fülét.*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:45:57
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:45:57
ÚJ
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Moonxylwery Dwirinthalen//
*Igazán nem is kell sokat várnia, az első érdeklődő máris érkezik.*
-Csókolom.
*Köszön vissza bátortalanul, ám kezdeti ijedtsége hamar oldódik, mikor a sötételf a babájáért nyúl. Az ő babájáért!*
-Nenene!
*Sikít hangosan, dühösen szikráznak kék íriszei.*
-Nem szabad bántani!
*Utasítja rendre Moont, ám még mielőtt talajcirkáló, ádáz, kis bokaharapóként kellene fellépjen féltet kincse máris visszakerül az üvegek tetejére. Bájitalok, bárki számára egyértelmű lehet, ki kicsit is ért a dologhoz. Vagyis bárki számára leszámítva Gigit. Neki ezek tényleg csak színes löttyök. Miután a nő vásárlási óhaját fejezte ki, így a csöppség is békülékenyebb hangsúlyban folytatja, magához vonva, és szorosan ölelve jobbjával testéhez a babát.*
-Egy arany darabja. És szép színesek, és ha kitesszük őket az ablakba megtörik rajtuk a fény, és színes lesz a szobánk is.
*Emeli ki a véleménye szerinti egyetlen lényeges tulajdonságát a folyadékoknak.*
-És ha vesz belőle egy beteg kislány gyógyulásán segít.
*Fűzi még hozzá nagy komolyan, felfelé tekintve a nőre, sűrűn bólogatva szavai mellé.*
//Moonxylwery Dwirinthalen//
*Igazán nem is kell sokat várnia, az első érdeklődő máris érkezik.*
-Csókolom.
*Köszön vissza bátortalanul, ám kezdeti ijedtsége hamar oldódik, mikor a sötételf a babájáért nyúl. Az ő babájáért!*
-Nenene!
*Sikít hangosan, dühösen szikráznak kék íriszei.*
-Nem szabad bántani!
*Utasítja rendre Moont, ám még mielőtt talajcirkáló, ádáz, kis bokaharapóként kellene fellépjen féltet kincse máris visszakerül az üvegek tetejére. Bájitalok, bárki számára egyértelmű lehet, ki kicsit is ért a dologhoz. Vagyis bárki számára leszámítva Gigit. Neki ezek tényleg csak színes löttyök. Miután a nő vásárlási óhaját fejezte ki, így a csöppség is békülékenyebb hangsúlyban folytatja, magához vonva, és szorosan ölelve jobbjával testéhez a babát.*
-Egy arany darabja. És szép színesek, és ha kitesszük őket az ablakba megtörik rajtuk a fény, és színes lesz a szobánk is.
*Emeli ki a véleménye szerinti egyetlen lényeges tulajdonságát a folyadékoknak.*
-És ha vesz belőle egy beteg kislány gyógyulásán segít.
*Fűzi még hozzá nagy komolyan, felfelé tekintve a nőre, sűrűn bólogatva szavai mellé.*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:42:48
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:42:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Dyntina, Zef //
*Sose értette meg a lányt. Talán soha nem is fogja. El akar jönni, egy zsúfolt rendezvényre, de mielőtt betenné a lábát, eltakarja arcát. Hogy aztán, miután be fog menni, megízlelvén a hely szellemét, gyermeteg énje előretörve, rögtön megmutassa az arcát. Ezért is néz társnőjére felvont szemöldökkel. Mielőtt elkezdené a kiakadását, előbb egy nagy sóhajt hallat. Ám a válasz hallatán barna, vékony szemöldökre, ívesen fut fel homlokára. De részben igazat kell adnia neki.*
- De nem is miattad élveztem. *Vigyorogja el magát végül. S túl sokat nem is hazudik. Kezeit újra csípőre teszi, hogy a méltó válasszal illesse elsőszámú Vöröskét.* - Mondd csak, a Kikötő neked miért nem nyújt kitűnő nyüzsgést? Mert ha valahol, hát ott megfordul minden féle szerzet, a világ minden részéről. Ha a burokból akarnál kiszakadni, ott neveletlenkednél.
*Bárhogy is próbál komoly ábrázatot magára csalni, ajkai szegletében ott bujkál a mosolygás. Majd nagy léptekkel indul útnak. Persze a rumja megint kevesebb, mint amennyinek kéne lennie. Úgy tűnik, hogy nem tanul a hibáiból. Hát nem emlékszik, hogy mi történt legutóbb, amikor elfogyott a rumja? Napokig nem beszéltek, s mikor először megszólalt, akkor is leharapták egymás fejét. Viszont ez itt egy fesztivál, s mint olyan bőven tudnak szermányolni rumot. Hiszen legutóbb is akadtak olyan félnótások, akik fizették a szórakoztatását. *
- Naná, hogy menni akarsz, ezen miért nem lepődöm meg? *Forgatja szürke íriszeit, miközben megveregeti Dynti hátát, fuldoklása közepette, mint ahogy azt egy jó barátnő teszi. S erre a gondolatra meg is akad mozdulata.*
~Barátnő?~
- Kérlek verj meg.
*Nyögi, kínosan, majd inkább mély zsebeibe dugja kezeit. Majd a lány, újra szemforgatásra készteti.*
- Komolyan, kit akarsz hülyének nézni? Nem unalmas még? *Néz rá a lányra sokat sejthetően. Mintha nem tudnák mindketten honnan fúj a szél, s mit is csinálnak. De nem, még mindig tagadja, tagadja és továbbra is tagadja a helyzetet. Pedig mennyivel könnyebb lenne, ha bevallaná végre magának a helyzetet. S ennek szót is ad.* - Elhiszed, hogy akkor tudsz a legkönnyebben túlleni, s megoldani a helyzetet, ha bevallanád, hogy van itt valami.
*S mintha kívánsága valóra válna. Tán az ez első alkalom, hogy ennyire megnyílik előtte a lány.*
- Meghalnak? Na, mesélj csak, kíváncsi vagyok, a szaftos sztorikra! *Vigyorodik el.* - De ha érdekel, majd vigyázok a fiúkra, ha kell. Nem fognak most meghallni. Minden átkot meg kell törni egyszer. Amúgy meg fejsze, az a szó, amit keresel.
*Mondja jó kedélyűen újra megveregetve a másik hátát. De jókedve hamar tovaszáll. Egy őrjöngő ló tart feléjük. Hátrálna, de a vöröske már be is ugrott mögé. De azért így is hátrál, s testével a másikhoz simul. Elfintorodva, s elfehérdeve méregeti a rémséget.*
- Ez mit akar? *Suttogja Dyntinek.* - Mit akar ez a szar tőlem?
*Halálfélelme valódi. Nem szereti a nagytestű állatokat, ha azok nem Vizi lények. S ez igaz a lovakra is. Nem bízik ebben a fajban, legszívesebben kolbászt csinálna mindből.
A rémség gazdája hamar megjelenik, egy kis pondró jelenlétében.*
- Húzz innen vakarcs. *Förmed a gyerekre.* - Békítse ki a fészkes fene, nyomorult.
*Fintorodik továbbra is a fiúra. A ló ekkor lép hozzá, vagyis inkább a lábához, még pontosabban a csizmáját akarja. Rögtön elkapja, s néhányat lép is hátra, ha eltapossa ezzel Dyntit még az sem zavarja. Inkább mérgesen ripakodik a vörös hajú társára.*
- Már megint hova a fészkes fenébe ráncigáltál te el engem?
*De még mielőtt a vakarcs azt hinné, hogy ennyivel megússza.*
- Ha még egyszer közelebb jön hozzám ez a förmedvény, pofán rúgom.
*S hangjából hallatszik, hogy nem alaptalan fenyegetőzése. Lábában már így is benne van a lendület, egy rúgás keretében az állat felé. Szürke íriszei vészjóslóan suhannak át Dyntire, ahogy egy állathoz hasonlítja, főleg egy ilyen, egy ilyen, egy… ilyenhez. Ha tekintettel gyilkolni lehetne… *
// Dyntina, Zef //
*Sose értette meg a lányt. Talán soha nem is fogja. El akar jönni, egy zsúfolt rendezvényre, de mielőtt betenné a lábát, eltakarja arcát. Hogy aztán, miután be fog menni, megízlelvén a hely szellemét, gyermeteg énje előretörve, rögtön megmutassa az arcát. Ezért is néz társnőjére felvont szemöldökkel. Mielőtt elkezdené a kiakadását, előbb egy nagy sóhajt hallat. Ám a válasz hallatán barna, vékony szemöldökre, ívesen fut fel homlokára. De részben igazat kell adnia neki.*
- De nem is miattad élveztem. *Vigyorogja el magát végül. S túl sokat nem is hazudik. Kezeit újra csípőre teszi, hogy a méltó válasszal illesse elsőszámú Vöröskét.* - Mondd csak, a Kikötő neked miért nem nyújt kitűnő nyüzsgést? Mert ha valahol, hát ott megfordul minden féle szerzet, a világ minden részéről. Ha a burokból akarnál kiszakadni, ott neveletlenkednél.
*Bárhogy is próbál komoly ábrázatot magára csalni, ajkai szegletében ott bujkál a mosolygás. Majd nagy léptekkel indul útnak. Persze a rumja megint kevesebb, mint amennyinek kéne lennie. Úgy tűnik, hogy nem tanul a hibáiból. Hát nem emlékszik, hogy mi történt legutóbb, amikor elfogyott a rumja? Napokig nem beszéltek, s mikor először megszólalt, akkor is leharapták egymás fejét. Viszont ez itt egy fesztivál, s mint olyan bőven tudnak szermányolni rumot. Hiszen legutóbb is akadtak olyan félnótások, akik fizették a szórakoztatását. *
- Naná, hogy menni akarsz, ezen miért nem lepődöm meg? *Forgatja szürke íriszeit, miközben megveregeti Dynti hátát, fuldoklása közepette, mint ahogy azt egy jó barátnő teszi. S erre a gondolatra meg is akad mozdulata.*
~Barátnő?~
- Kérlek verj meg.
*Nyögi, kínosan, majd inkább mély zsebeibe dugja kezeit. Majd a lány, újra szemforgatásra készteti.*
- Komolyan, kit akarsz hülyének nézni? Nem unalmas még? *Néz rá a lányra sokat sejthetően. Mintha nem tudnák mindketten honnan fúj a szél, s mit is csinálnak. De nem, még mindig tagadja, tagadja és továbbra is tagadja a helyzetet. Pedig mennyivel könnyebb lenne, ha bevallaná végre magának a helyzetet. S ennek szót is ad.* - Elhiszed, hogy akkor tudsz a legkönnyebben túlleni, s megoldani a helyzetet, ha bevallanád, hogy van itt valami.
*S mintha kívánsága valóra válna. Tán az ez első alkalom, hogy ennyire megnyílik előtte a lány.*
- Meghalnak? Na, mesélj csak, kíváncsi vagyok, a szaftos sztorikra! *Vigyorodik el.* - De ha érdekel, majd vigyázok a fiúkra, ha kell. Nem fognak most meghallni. Minden átkot meg kell törni egyszer. Amúgy meg fejsze, az a szó, amit keresel.
*Mondja jó kedélyűen újra megveregetve a másik hátát. De jókedve hamar tovaszáll. Egy őrjöngő ló tart feléjük. Hátrálna, de a vöröske már be is ugrott mögé. De azért így is hátrál, s testével a másikhoz simul. Elfintorodva, s elfehérdeve méregeti a rémséget.*
- Ez mit akar? *Suttogja Dyntinek.* - Mit akar ez a szar tőlem?
*Halálfélelme valódi. Nem szereti a nagytestű állatokat, ha azok nem Vizi lények. S ez igaz a lovakra is. Nem bízik ebben a fajban, legszívesebben kolbászt csinálna mindből.
A rémség gazdája hamar megjelenik, egy kis pondró jelenlétében.*
- Húzz innen vakarcs. *Förmed a gyerekre.* - Békítse ki a fészkes fene, nyomorult.
*Fintorodik továbbra is a fiúra. A ló ekkor lép hozzá, vagyis inkább a lábához, még pontosabban a csizmáját akarja. Rögtön elkapja, s néhányat lép is hátra, ha eltapossa ezzel Dyntit még az sem zavarja. Inkább mérgesen ripakodik a vörös hajú társára.*
- Már megint hova a fészkes fenébe ráncigáltál te el engem?
*De még mielőtt a vakarcs azt hinné, hogy ennyivel megússza.*
- Ha még egyszer közelebb jön hozzám ez a förmedvény, pofán rúgom.
*S hangjából hallatszik, hogy nem alaptalan fenyegetőzése. Lábában már így is benne van a lendület, egy rúgás keretében az állat felé. Szürke íriszei vészjóslóan suhannak át Dyntire, ahogy egy állathoz hasonlítja, főleg egy ilyen, egy ilyen, egy… ilyenhez. Ha tekintettel gyilkolni lehetne… *
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:39:14
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:39:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Tavaszünnep//
*Ugyan nem rég nyílt meg a vásár, és kezdődtek el a versenyekre való jelentkezések, de már is szép tömeg verődött össze a Holdudvar virágokkal, zöldellő növényekkel díszített helyszínén. Ennek okán - hogy a magányos párák se leljék unalmukat az ünnepségen -, az egyik sarokban egy háromfős zenész társulat verődik össze, hogy olykor lágy, kellemes, máskor pedig ritmusos és vidám dallamokkal szórakoztassák a vendégsereg hallószerveit.
Ám nem ez az egyedüli meglepetés; két nyurga fa között egy zsineget feszítenek ki, körülbelül két-három métereset, melyen bizonyos távolságokba édes tésztából készült karikákat függesztenek fel, mindezt pedig a nemsokára induló fánkevő verseny végett teszik. Amint a versenyt felügyelő asszonyság és a segítői elkészülnek a tereppel, a néni csalogatni kezdi a vendégeket.*
- Jöjjenek, jöjjenek! A nevezési díj pusztán csak tíz arany, és közben a bendőjüket is megtömhetik! Aki a leggyorsabban eszi meg a fánkot, díjban részesül, de a többiek sem távoznak üres marokkal! *Kiáltja el magát bizonyos időközönként, várva az éhes szájú és a versenyszellem hiányában nem szenvedő vendégeket.
A játék addig tart, míg az előre elkészített fánkok el nem fogynak, így hát, aki kedvet érez a könnyed megmérettetéshez, ne késlekedjen.*
//Ki mit tud?//
*A mosolygós szemű vörös hölgyemény érdeklődve pillant fel az első nevezőre, kinek viselkedése egy csöppet talán közvetlenebb az elvárhatónál, ám a nő nem csinál ügyet a furcsa megnyilvánulásból, helyette gyöngybetűkkel felírja a szintén csak vörös hajzuhataggal megáldott lány nevét.*
- Értem, egy pillanat, és feljegyzem. *Mondja, majd a név mellé felvési a bemutatni kívánt produkciót is.* Igazán izgalmasnak ígérkezik. Egyelőre nincs több dolga, de maradjon a közelben, ugyanis nemsokára lezárjuk a nevezést, és kihirdetjük, kiknek a mutatványait várjuk előadásra. *Magyarázza nyugodtan, ajkain szelíd mosollyal, s amennyiben nincs több kérdése a hölgynek, úgy a következő uraságnak szenteli a figyelmét.
Egy kissé megilletődik a férfi hiányosságán, azonban a mozdulataiból is könnyen ért, szóval felvési a zsonglőrködés szót a jelentkezési lapra.*
- Rendben van, felírtam. Esetleg a nevét ide tudná mellé írni? *Kérdezi, az úr felé fordítva a lapot, s felé nyújtva a pennát is, hogyha esetleg írástudó a férfi, akkor ne kelljen még a nevét is elmutogatnia, már amennyiben ez lehetséges. Persze abból sincs gond, ha név nélkül marad az uraság, csak valamivel körülményesebb lesz a beazonosítása a kihirdetésnél.*
*Ugyan nem rég nyílt meg a vásár, és kezdődtek el a versenyekre való jelentkezések, de már is szép tömeg verődött össze a Holdudvar virágokkal, zöldellő növényekkel díszített helyszínén. Ennek okán - hogy a magányos párák se leljék unalmukat az ünnepségen -, az egyik sarokban egy háromfős zenész társulat verődik össze, hogy olykor lágy, kellemes, máskor pedig ritmusos és vidám dallamokkal szórakoztassák a vendégsereg hallószerveit.
Ám nem ez az egyedüli meglepetés; két nyurga fa között egy zsineget feszítenek ki, körülbelül két-három métereset, melyen bizonyos távolságokba édes tésztából készült karikákat függesztenek fel, mindezt pedig a nemsokára induló fánkevő verseny végett teszik. Amint a versenyt felügyelő asszonyság és a segítői elkészülnek a tereppel, a néni csalogatni kezdi a vendégeket.*
- Jöjjenek, jöjjenek! A nevezési díj pusztán csak tíz arany, és közben a bendőjüket is megtömhetik! Aki a leggyorsabban eszi meg a fánkot, díjban részesül, de a többiek sem távoznak üres marokkal! *Kiáltja el magát bizonyos időközönként, várva az éhes szájú és a versenyszellem hiányában nem szenvedő vendégeket.
A játék addig tart, míg az előre elkészített fánkok el nem fogynak, így hát, aki kedvet érez a könnyed megmérettetéshez, ne késlekedjen.*
//Ki mit tud?//
*A mosolygós szemű vörös hölgyemény érdeklődve pillant fel az első nevezőre, kinek viselkedése egy csöppet talán közvetlenebb az elvárhatónál, ám a nő nem csinál ügyet a furcsa megnyilvánulásból, helyette gyöngybetűkkel felírja a szintén csak vörös hajzuhataggal megáldott lány nevét.*
- Értem, egy pillanat, és feljegyzem. *Mondja, majd a név mellé felvési a bemutatni kívánt produkciót is.* Igazán izgalmasnak ígérkezik. Egyelőre nincs több dolga, de maradjon a közelben, ugyanis nemsokára lezárjuk a nevezést, és kihirdetjük, kiknek a mutatványait várjuk előadásra. *Magyarázza nyugodtan, ajkain szelíd mosollyal, s amennyiben nincs több kérdése a hölgynek, úgy a következő uraságnak szenteli a figyelmét.
Egy kissé megilletődik a férfi hiányosságán, azonban a mozdulataiból is könnyen ért, szóval felvési a zsonglőrködés szót a jelentkezési lapra.*
- Rendben van, felírtam. Esetleg a nevét ide tudná mellé írni? *Kérdezi, az úr felé fordítva a lapot, s felé nyújtva a pennát is, hogyha esetleg írástudó a férfi, akkor ne kelljen még a nevét is elmutogatnia, már amennyiben ez lehetséges. Persze abból sincs gond, ha név nélkül marad az uraság, csak valamivel körülményesebb lesz a beazonosítása a kihirdetésnél.*
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:34:30
Üzenet elküldve: 2015-03-04 21:34:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*Ha már a télünnepen kint volt, ellátogat a Tavaszünnepre is, és megnézi Arthenior egy újabb fesztiválját. A város annyira nem ragadta meg, annyira másik itt az emberek, mint otthonában, de ideje ezt megszoknia, hiszen bár visszamehetne északra, esze ágában sincs, nem mellesleg Amon Ruadh lakói is eltérnek a számára megszokottól, szóval az alkalmazkodás folyamatát nem kerülheti el.
Habár hallott róla, hogy harci játékok is lesznek, most nem fűlik a foga hozzá, hogy akár gyakorló, akár rendes fegyverekkel, akár lóháton lándzsákkal vívva csépeljék egymást egy másik harcossal. Most csak szeretne egy kicsit kikapcsolódni és mulatni, hadakozni lesz ideje még éppen elég.
Egyszerű ruhákba öltözött most is, sötétbarna csizma, valamivel vastagabb nadrág, egy vastag, zöld ing, felette fekete kabát, amit nem gombol be. Otthonában hűvösebb időjáráshoz volt szokva, mint ami Artheniorra és környékére jellemző, így nem kell több rétegnyi göncöt magára kapkodnia, ez számára már enyhe idő. Vértezetét nem hozta, egy aprócska darabját sem, ellenben kardja nála van, hű társától szinte sosem válik meg.
Ahogy szétnéz a fesztiválozó sokadalomban, lát néhány ismerős arcot. Vezérük, lovagtársai, a lány, aki velük érkezett a Thargodarok földjére, és persze megannyi idegen. Rövid mérlegelés után végül Janemita, Gabrien, és Khan hármasa felé veszi az irányt, és megpróbál kicsit szorosabb ismeretséget kötni, ha már közös feladatot kaptak.*
- Ha jól sejtem, két résztvevő máris biztos a harci játékokon? Üdv!
*Ha már a télünnepen kint volt, ellátogat a Tavaszünnepre is, és megnézi Arthenior egy újabb fesztiválját. A város annyira nem ragadta meg, annyira másik itt az emberek, mint otthonában, de ideje ezt megszoknia, hiszen bár visszamehetne északra, esze ágában sincs, nem mellesleg Amon Ruadh lakói is eltérnek a számára megszokottól, szóval az alkalmazkodás folyamatát nem kerülheti el.
Habár hallott róla, hogy harci játékok is lesznek, most nem fűlik a foga hozzá, hogy akár gyakorló, akár rendes fegyverekkel, akár lóháton lándzsákkal vívva csépeljék egymást egy másik harcossal. Most csak szeretne egy kicsit kikapcsolódni és mulatni, hadakozni lesz ideje még éppen elég.
Egyszerű ruhákba öltözött most is, sötétbarna csizma, valamivel vastagabb nadrág, egy vastag, zöld ing, felette fekete kabát, amit nem gombol be. Otthonában hűvösebb időjáráshoz volt szokva, mint ami Artheniorra és környékére jellemző, így nem kell több rétegnyi göncöt magára kapkodnia, ez számára már enyhe idő. Vértezetét nem hozta, egy aprócska darabját sem, ellenben kardja nála van, hű társától szinte sosem válik meg.
Ahogy szétnéz a fesztiválozó sokadalomban, lát néhány ismerős arcot. Vezérük, lovagtársai, a lány, aki velük érkezett a Thargodarok földjére, és persze megannyi idegen. Rövid mérlegelés után végül Janemita, Gabrien, és Khan hármasa felé veszi az irányt, és megpróbál kicsit szorosabb ismeretséget kötni, ha már közös feladatot kaptak.*
- Ha jól sejtem, két résztvevő máris biztos a harci játékokon? Üdv!
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 20:32:59
Üzenet elküldve: 2015-03-04 20:32:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Tyhrnitta//
*Csodás módon Tyhrnitta nem untatja. A legtöbben, akikkel találkozik, üres fecsegéssel palástolják létcéljuk bizonytalanságait. Rejtőző filozófusból viszont kevesebb akad. Szóval hiába nem akart még az imént ebbe az irányba elmenni, most mégis megteszi, de nem kényszerből, hanem belső indíttatásból.*
- Csalódnék, ha a világ oly szegényes volna, hogy való lényegét puszta nézőpontokkal lehetne írni. Ha valaki szomját eloltja, mindegy, hogyan vélekedünk egy pohár tartalmáról. *Hangja nem kioktató, vagy számonkérő, inkább éppen elégedettnek tűnik a másikkal.*
- Nem tanítok én senkit. Aki akar, megtalál, és ha érdemesnek bizonyul, tőlem telhető segítséget várhat. Vagy akár, jelen esetet nézve meg is fordíthatnám a dolgot: ha érdemesnek bizonyul, biztosan meg is talál.
*A felajánlott kezet elfogadja. Ahogy az imént, szóval most sem jelzi, hogy rájött-e, a páncél alatt kivel s mivel van dolga. Talán arra apellál, hogy a kéz gazdája úgyis felfedi magát? Vagy az inkognitót nem akarja bárdolatlan erővel felfedni? Esetleg nem akarja megadni azt az örömöt, hogy a másik csodálkozáson érje? Ki tudja?*
- Majd elválik, melyikük tud igazi férfi módjára küzdeni *vonja meg a vállát a kardművészek szereplése kapcsán.* - Ha csak egy is akad közöttük, már nem jöttünk hiába.
*Egy szóval sem említi, hogy zavarná a sisak. Csak apró jelek mutatják, hogy azért nem bánná, ha lekerülne.*
- Van kedve esetleg valamit inni találkozásunk örömére, mielőtt nekilátnánk az okok boncolgatásának? *Nem mintha boncolgatni kéne őket. A nap végére úgyis kiderül, miért is futottak össze ők ketten.*
//Tyhrnitta//
*Csodás módon Tyhrnitta nem untatja. A legtöbben, akikkel találkozik, üres fecsegéssel palástolják létcéljuk bizonytalanságait. Rejtőző filozófusból viszont kevesebb akad. Szóval hiába nem akart még az imént ebbe az irányba elmenni, most mégis megteszi, de nem kényszerből, hanem belső indíttatásból.*
- Csalódnék, ha a világ oly szegényes volna, hogy való lényegét puszta nézőpontokkal lehetne írni. Ha valaki szomját eloltja, mindegy, hogyan vélekedünk egy pohár tartalmáról. *Hangja nem kioktató, vagy számonkérő, inkább éppen elégedettnek tűnik a másikkal.*
- Nem tanítok én senkit. Aki akar, megtalál, és ha érdemesnek bizonyul, tőlem telhető segítséget várhat. Vagy akár, jelen esetet nézve meg is fordíthatnám a dolgot: ha érdemesnek bizonyul, biztosan meg is talál.
*A felajánlott kezet elfogadja. Ahogy az imént, szóval most sem jelzi, hogy rájött-e, a páncél alatt kivel s mivel van dolga. Talán arra apellál, hogy a kéz gazdája úgyis felfedi magát? Vagy az inkognitót nem akarja bárdolatlan erővel felfedni? Esetleg nem akarja megadni azt az örömöt, hogy a másik csodálkozáson érje? Ki tudja?*
- Majd elválik, melyikük tud igazi férfi módjára küzdeni *vonja meg a vállát a kardművészek szereplése kapcsán.* - Ha csak egy is akad közöttük, már nem jöttünk hiába.
*Egy szóval sem említi, hogy zavarná a sisak. Csak apró jelek mutatják, hogy azért nem bánná, ha lekerülne.*
- Van kedve esetleg valamit inni találkozásunk örömére, mielőtt nekilátnánk az okok boncolgatásának? *Nem mintha boncolgatni kéne őket. A nap végére úgyis kiderül, miért is futottak össze ők ketten.*
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 20:08:38
Üzenet elküldve: 2015-03-04 20:08:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*Kerüli azokat, akikkel már találkozott, és beszélgetett, így távol marad Moonxylweytól és a Nadae-Dyntina párostól is, legalábbis egyelőre. Majd később, ha már kiszórakozta magát, talán egyiket vagy másikat felkeresi - most azonban nyugodtan akar ténferegni. Már amennyire ez lehetséges.*
~ Kellene vennem pár bájitalt. Isurii és Lea is örülne. ~ *bár nem alkimista, odáig már eljutott, hogy nehéz átverni az alapanyagok és bájitalok beszerezése közben. Kavargatásra persze nem vállalkozna, no meg hogy is nézni ki: Kagan, a barbár vezér kis pipettával és küblikkel görnyed a főzőüst fölé? Nem, köszönjük, ebből nem kérünk!*
*Legalább tíz olyan perc is eltelik, hogy nem kell megszakítania eredeti tervét, de persze ez a jó széria is véget kell, hogy érjen egyszer. Egy gólem mozgású lány, aki az italospulthoz próbál tolakodni, kevés híján felnyársalja kardjával, még ha csak véletlenül is.*
- Óvatosan, asszony! *tolja el a hüvelybe bújtatott pengét kényesebb és sérülékenyebb testrészeitől, majd kissé oldalt lép, hogy ha a fiatal lány még forogni akarna, akkor ne őt részesítse kitüntető figyelmébe.*
- Nem tesz semmit. Csak vigyázz azzal a bökővel.
*Kerüli azokat, akikkel már találkozott, és beszélgetett, így távol marad Moonxylweytól és a Nadae-Dyntina párostól is, legalábbis egyelőre. Majd később, ha már kiszórakozta magát, talán egyiket vagy másikat felkeresi - most azonban nyugodtan akar ténferegni. Már amennyire ez lehetséges.*
~ Kellene vennem pár bájitalt. Isurii és Lea is örülne. ~ *bár nem alkimista, odáig már eljutott, hogy nehéz átverni az alapanyagok és bájitalok beszerezése közben. Kavargatásra persze nem vállalkozna, no meg hogy is nézni ki: Kagan, a barbár vezér kis pipettával és küblikkel görnyed a főzőüst fölé? Nem, köszönjük, ebből nem kérünk!*
*Legalább tíz olyan perc is eltelik, hogy nem kell megszakítania eredeti tervét, de persze ez a jó széria is véget kell, hogy érjen egyszer. Egy gólem mozgású lány, aki az italospulthoz próbál tolakodni, kevés híján felnyársalja kardjával, még ha csak véletlenül is.*
- Óvatosan, asszony! *tolja el a hüvelybe bújtatott pengét kényesebb és sérülékenyebb testrészeitől, majd kissé oldalt lép, hogy ha a fiatal lány még forogni akarna, akkor ne őt részesítse kitüntető figyelmébe.*
- Nem tesz semmit. Csak vigyázz azzal a bökővel.
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 19:28:07
Üzenet elküldve: 2015-03-04 19:28:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Kagan//
*Soha nem hagyná ki semmiért sem azt a lehetőséget, hogy részt vegyen az idei tavaszünnepen is. Mindig vidámsággal töltötte el lelkét a rendezvény. Jó volt évről évre végig nézni a vetélkedőket. Most is erre készül. Nő létére még sem annyira a ki mit tud érdekli, mint inkább a harci bemutatók. Hiába ez Jelahan bűne. De hát az öreg fegyvermesterre az vesse az első követ, aki hasonló helyzetben nem ugyanígy okította volna a fiatal Owairat lányt.
Ezúttal koránt sem úgy öltözött, mint egy nemeskisasszony, csak az ismerheti fel, aki tudja róla, hogy kicsoda. Hosszú haját tarkóján fonta be, nadrágot és csizmát húzott. Fehér vászoningre vette a sötétzöld mellényt, melyre kiskabát került, s egy finom, fehér selyemsál az, mely valamennyire elüt az egésztől. Oldalán rövid kard fityeg, mely inkább mondható egy elméretezett hosszútőrnek. Mindegy is, ezt ő nagyon kedveli.
Peckes léptekkel, kissé talán férfias mozgással halad át a Holdudvaron, meg sem állva az italos sátrakig. Jól fog esni valami szíverősítő. Persze csak óvatosan, nehogy megártson. Nem is igazán nézi, hogy kik állnak sorba. Egészen odáig valóban nem bámul bele senki arcába, míg nem egy "Felcser!" felkiáltásra meg nem fordul. Mivel tenyerét éppen azon, korábban említett kard markolatán pihenteti, s a mozdulattal magát a pengét, tokjával együtt, majdnem vízszintesbe emeli, annak vége kellően túl lóg hátsóján ahhoz, hogy fordulásnál beleakadjon bárkibe, ami annak útjában áll.
Így történhet talán meg, hogy a jóval feje fölé magasodó szakállas fickót böki talán oldalba, vagy combon, ha csak amaz nem veszi észre a kósza mozdulatot időben. Akár így, akár úgy, mindenképpen visszafordul és a férfi tükreibe pillant lentről fel.*
-Bocsánat. Nem vettem észre.
*Mintha bizony a másik oly aprócska lenne.*
//Kagan//
*Soha nem hagyná ki semmiért sem azt a lehetőséget, hogy részt vegyen az idei tavaszünnepen is. Mindig vidámsággal töltötte el lelkét a rendezvény. Jó volt évről évre végig nézni a vetélkedőket. Most is erre készül. Nő létére még sem annyira a ki mit tud érdekli, mint inkább a harci bemutatók. Hiába ez Jelahan bűne. De hát az öreg fegyvermesterre az vesse az első követ, aki hasonló helyzetben nem ugyanígy okította volna a fiatal Owairat lányt.
Ezúttal koránt sem úgy öltözött, mint egy nemeskisasszony, csak az ismerheti fel, aki tudja róla, hogy kicsoda. Hosszú haját tarkóján fonta be, nadrágot és csizmát húzott. Fehér vászoningre vette a sötétzöld mellényt, melyre kiskabát került, s egy finom, fehér selyemsál az, mely valamennyire elüt az egésztől. Oldalán rövid kard fityeg, mely inkább mondható egy elméretezett hosszútőrnek. Mindegy is, ezt ő nagyon kedveli.
Peckes léptekkel, kissé talán férfias mozgással halad át a Holdudvaron, meg sem állva az italos sátrakig. Jól fog esni valami szíverősítő. Persze csak óvatosan, nehogy megártson. Nem is igazán nézi, hogy kik állnak sorba. Egészen odáig valóban nem bámul bele senki arcába, míg nem egy "Felcser!" felkiáltásra meg nem fordul. Mivel tenyerét éppen azon, korábban említett kard markolatán pihenteti, s a mozdulattal magát a pengét, tokjával együtt, majdnem vízszintesbe emeli, annak vége kellően túl lóg hátsóján ahhoz, hogy fordulásnál beleakadjon bárkibe, ami annak útjában áll.
Így történhet talán meg, hogy a jóval feje fölé magasodó szakállas fickót böki talán oldalba, vagy combon, ha csak amaz nem veszi észre a kósza mozdulatot időben. Akár így, akár úgy, mindenképpen visszafordul és a férfi tükreibe pillant lentről fel.*
-Bocsánat. Nem vettem észre.
*Mintha bizony a másik oly aprócska lenne.*
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 19:15:59
Üzenet elküldve: 2015-03-04 19:15:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*Elvigyorodik a kolosszus szavain, majd maga is megszólal.*
-Ennek örülök. *Mosolyog rápillantva, majd tekintete újra az árusok és a tömeg sokszínű forgatagába réved.*
-Nem? *Kérdez vissza egy kicsit meglepetten.* -Pedig lehet, hogy kellene. Ártani legalábbis nem fog, ha kicsit körülnézel.
*Ezzel a lendülettel elvesztette érdeklődését az árusok színes portékái iránt és kékjei vértre és acélra vadászva a járókelőkre vándorol.*
-Úgy érzed, talán veszíteni fogsz? *Pillant fel érdeklődve a férfi arcát fürkészve.* -Vagy mire van ez a kétkedés? Láttalak, amikor Khannal gyakoroltál és szerintem nem lesz gond.
*Igaz, hogy akkor a saját vértezetében volt és igazi fegyverekkel küzdöttek Gabrien komfortzónáján belül, de ezek hiányában is a kolosszusnál van az erőfölény, akármiben és akármivel kell is kiállni.
Amikor arról beszél, hogy szeretett fegyvereivel nem lehet óvatosan harcolni, nem állja meg nevetés nélkül szegény Szószátyár úr hátára emlékezve.*
-Azokkal nem. Rengeteg munkát adnál a felcsereknek. *Mondja mosolyogva, majd végigfuttatja tekintetét kísérőjén.* -Bár így is lesz nekik.
*Lehet, hogy csak Jane gondol túl sokat a kolosszusról, de szerinte simán tud igen kellemetlen sebeket okozni gyakorlófegyverekkel is. Előbb-utóbb kiderül.*
-Khan is nevezni fog? *Kérdezi körbepillantva, hátha meglátja Gabrien barátját. És igen. Mielőtt a férfi ideér, még válaszol a kérdésre.*
-Szeretek ott. *Mondja felpillantva, amikor a kolosszus lenéz a gyengéd szemekre.* -Vicces, hogy valaki egy barbár törzsben találja meg a helyét, nem?
*A kérdés valóban költői nem csak annak hangzik, akár észleli a férfi, akár nem. Janemitának igazából sosem volt ennél jobb helye nem csak származásából adódóan, viszont tudja, hogy Gabrien nemes mivoltából kifolyólag mi kényelmet és biztonságot hagyott hátra azért, hogy a Hadúrnak ajánlhassa a kardját.*
-Könnyeknek nem. *Vigyorog a Szószátyárra.* -Az elesettek vérének inkább.
*Ezzel együtt biccent felé egyet köszönésképpen, de veheti úgy is, hogy felé bök, mintha elesett alatt rá gondolna. Aztán ki tudja, még a végén megnyeri a tornát, amilyen szerencsés a zöldszemű.*
-Csak egy pillanatra. Egy olyan szép szakállt nem lehet figyelmen kívül hagyni. *Feleli vállat vonva Kaganra vonatkozó kérdésre.
Hogy innentől merre tovább, a férfiakra bízza. Úgy érzi, amúgy se érne semmit a szava a férfiakéval szemben. Többségben az erő.*
*Elvigyorodik a kolosszus szavain, majd maga is megszólal.*
-Ennek örülök. *Mosolyog rápillantva, majd tekintete újra az árusok és a tömeg sokszínű forgatagába réved.*
-Nem? *Kérdez vissza egy kicsit meglepetten.* -Pedig lehet, hogy kellene. Ártani legalábbis nem fog, ha kicsit körülnézel.
*Ezzel a lendülettel elvesztette érdeklődését az árusok színes portékái iránt és kékjei vértre és acélra vadászva a járókelőkre vándorol.*
-Úgy érzed, talán veszíteni fogsz? *Pillant fel érdeklődve a férfi arcát fürkészve.* -Vagy mire van ez a kétkedés? Láttalak, amikor Khannal gyakoroltál és szerintem nem lesz gond.
*Igaz, hogy akkor a saját vértezetében volt és igazi fegyverekkel küzdöttek Gabrien komfortzónáján belül, de ezek hiányában is a kolosszusnál van az erőfölény, akármiben és akármivel kell is kiállni.
Amikor arról beszél, hogy szeretett fegyvereivel nem lehet óvatosan harcolni, nem állja meg nevetés nélkül szegény Szószátyár úr hátára emlékezve.*
-Azokkal nem. Rengeteg munkát adnál a felcsereknek. *Mondja mosolyogva, majd végigfuttatja tekintetét kísérőjén.* -Bár így is lesz nekik.
*Lehet, hogy csak Jane gondol túl sokat a kolosszusról, de szerinte simán tud igen kellemetlen sebeket okozni gyakorlófegyverekkel is. Előbb-utóbb kiderül.*
-Khan is nevezni fog? *Kérdezi körbepillantva, hátha meglátja Gabrien barátját. És igen. Mielőtt a férfi ideér, még válaszol a kérdésre.*
-Szeretek ott. *Mondja felpillantva, amikor a kolosszus lenéz a gyengéd szemekre.* -Vicces, hogy valaki egy barbár törzsben találja meg a helyét, nem?
*A kérdés valóban költői nem csak annak hangzik, akár észleli a férfi, akár nem. Janemitának igazából sosem volt ennél jobb helye nem csak származásából adódóan, viszont tudja, hogy Gabrien nemes mivoltából kifolyólag mi kényelmet és biztonságot hagyott hátra azért, hogy a Hadúrnak ajánlhassa a kardját.*
-Könnyeknek nem. *Vigyorog a Szószátyárra.* -Az elesettek vérének inkább.
*Ezzel együtt biccent felé egyet köszönésképpen, de veheti úgy is, hogy felé bök, mintha elesett alatt rá gondolna. Aztán ki tudja, még a végén megnyeri a tornát, amilyen szerencsés a zöldszemű.*
-Csak egy pillanatra. Egy olyan szép szakállt nem lehet figyelmen kívül hagyni. *Feleli vállat vonva Kaganra vonatkozó kérdésre.
Hogy innentől merre tovább, a férfiakra bízza. Úgy érzi, amúgy se érne semmit a szava a férfiakéval szemben. Többségben az erő.*
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 18:58:35
Üzenet elküldve: 2015-03-04 18:58:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
*A bal válla alatt ért seb, noha mára csak varas heg maradt utána, még mindig sajogni érzi időről-időre. Ezért, amikor felbukkan ez a bosszantó érzés a bőre alatt, kényszeresen keresnie kell valamit, hogy elűzhesse alóla. Állítólag ez is csak valami olyan dolog, amit a feje akar igaznak elhitetni vele és kapott is javaslatot arra vonatkozóan, hogy változtasson az életvitelén, amit általában az ilyen problémák előidézőjének tartanak.*
~ Mintha azzal bármiféle baj volna ahogy én élek. ~
*Az ellentmondásokat szülő zsoldosélettel (névlegesen) már leszámolt és tisztes útra terelte mindennapjait egy lovagesküvel. Más kérdés, hogy a hagyományosan értelmezett eszményképnek aligha ő lesz a feltámasztója. Ilyen ambíciói nincsenek és soha nem is léteztek, a titulussal együtt járó előjogok azonban régóta csigázzák fantáziáját. Számtalan uradalmat épített már fel és népesített be Arthenior külterületein, mindegyiket a maga adottságai és kihívásai szerint. Mindben megtalálta boldogulását és bármelyik válna is valóra, örömmel állna a megvalósítás kihívása elé. Legszerencsétlenebb helyzetben is, még mindig kérhetné Gabrien segítségét. Elvégre őt drága pénzen vásárolt tanárok oktatták mindenfélére, ami a birtokigazgatáshoz elengedhetetlen lehet.
Nem is csusszannak el szeme elől Janemitával, aki elhozta a mamlasz hóhajút (vagy fordítva, tetszés szerint) a Tavaszünnepre. Merthogy Khan is ennek okán jött a Holdudvarba, hasznot kovácsolni abból a frusztráló érzésből a lapockája környékén.
Lesz errefelé valamilyen formális keretek közé erőszakolt csetepaté, feltételezett pénzmaggal mint nyeremény. Valamirevaló férfinek már csak egy asszony kell, akinek névleg a becsületéért szállhat harcba és máris készek egy lovagi torna alapjai.*
~ Kopjával, lóról azért nem nagyon akarnék próbát tenni. ~
*Buta és haszontalan képességnek tartja, amire ráadásul éveket pazarolnak apródként a fiúk.
A környéken settenkedő Kagant ő sem leplezi le azzal, hogy széles taglejtésekkel integetni kezdene neki, megmarad egyelőre Gabrienék közelében. Épp el is csípi Janemita kérdését a lehetséges ellenfelekre vonatkozóan. Nem állja meg, hogy ne faragjon választ saját szája íze szerint.*
- Remélem hoztál magaddal kendőt a könnyeknek Jane, mert laposra verik az embered seggét. - *Ha előtte, közben vagy utána felé is fordulnak, haptákba vágja magát, felettese előtt ezt csiálja a hű alattvaló.*
- Üdv! Jöttem pénzt nyerni. Mikor kezdünk? - *Mint az időjárás, Khan is változékony. Néha egyszerű mint egy ásóbot, máskor az istenek se tudnák megfejteni észjárását.*
- Láttátok Kagant abban a maskarában?
*A bal válla alatt ért seb, noha mára csak varas heg maradt utána, még mindig sajogni érzi időről-időre. Ezért, amikor felbukkan ez a bosszantó érzés a bőre alatt, kényszeresen keresnie kell valamit, hogy elűzhesse alóla. Állítólag ez is csak valami olyan dolog, amit a feje akar igaznak elhitetni vele és kapott is javaslatot arra vonatkozóan, hogy változtasson az életvitelén, amit általában az ilyen problémák előidézőjének tartanak.*
~ Mintha azzal bármiféle baj volna ahogy én élek. ~
*Az ellentmondásokat szülő zsoldosélettel (névlegesen) már leszámolt és tisztes útra terelte mindennapjait egy lovagesküvel. Más kérdés, hogy a hagyományosan értelmezett eszményképnek aligha ő lesz a feltámasztója. Ilyen ambíciói nincsenek és soha nem is léteztek, a titulussal együtt járó előjogok azonban régóta csigázzák fantáziáját. Számtalan uradalmat épített már fel és népesített be Arthenior külterületein, mindegyiket a maga adottságai és kihívásai szerint. Mindben megtalálta boldogulását és bármelyik válna is valóra, örömmel állna a megvalósítás kihívása elé. Legszerencsétlenebb helyzetben is, még mindig kérhetné Gabrien segítségét. Elvégre őt drága pénzen vásárolt tanárok oktatták mindenfélére, ami a birtokigazgatáshoz elengedhetetlen lehet.
Nem is csusszannak el szeme elől Janemitával, aki elhozta a mamlasz hóhajút (vagy fordítva, tetszés szerint) a Tavaszünnepre. Merthogy Khan is ennek okán jött a Holdudvarba, hasznot kovácsolni abból a frusztráló érzésből a lapockája környékén.
Lesz errefelé valamilyen formális keretek közé erőszakolt csetepaté, feltételezett pénzmaggal mint nyeremény. Valamirevaló férfinek már csak egy asszony kell, akinek névleg a becsületéért szállhat harcba és máris készek egy lovagi torna alapjai.*
~ Kopjával, lóról azért nem nagyon akarnék próbát tenni. ~
*Buta és haszontalan képességnek tartja, amire ráadásul éveket pazarolnak apródként a fiúk.
A környéken settenkedő Kagant ő sem leplezi le azzal, hogy széles taglejtésekkel integetni kezdene neki, megmarad egyelőre Gabrienék közelében. Épp el is csípi Janemita kérdését a lehetséges ellenfelekre vonatkozóan. Nem állja meg, hogy ne faragjon választ saját szája íze szerint.*
- Remélem hoztál magaddal kendőt a könnyeknek Jane, mert laposra verik az embered seggét. - *Ha előtte, közben vagy utána felé is fordulnak, haptákba vágja magát, felettese előtt ezt csiálja a hű alattvaló.*
- Üdv! Jöttem pénzt nyerni. Mikor kezdünk? - *Mint az időjárás, Khan is változékony. Néha egyszerű mint egy ásóbot, máskor az istenek se tudnák megfejteni észjárását.*
- Láttátok Kagant abban a maskarában?
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 13:38:39
Üzenet elküldve: 2015-03-04 13:38:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Ki mit tud?//
*Lorthon ha barátokat nem is talál egy könnyen de, ismerősök még így is ragadnak az emberre. Azok pedig mindig hoznak valami érdekes hírt. Most is ez történt és ezért is van itt Lorthon. A gazdagnegyedben gyakran járók számára ismerős lehet hisz ott szokott valami furcsa gyors kardtáncot járni és koldulni. Ma valami újat tervez mutatni. Mikor meglátja a zsonglőrködő nőt akkor kő merev arccal figyeli. Miután befejezte a beszédét is akkor lép oda. Nem hajol meg csak kinyitja a száját, hogy lássák hiányosságát. Majd pedig olyan kézmozdulatokat tesz mintha zsonglőrködne. Reméli ezzel elég érthető volt.*
//Ki mit tud?//
*Lorthon ha barátokat nem is talál egy könnyen de, ismerősök még így is ragadnak az emberre. Azok pedig mindig hoznak valami érdekes hírt. Most is ez történt és ezért is van itt Lorthon. A gazdagnegyedben gyakran járók számára ismerős lehet hisz ott szokott valami furcsa gyors kardtáncot járni és koldulni. Ma valami újat tervez mutatni. Mikor meglátja a zsonglőrködő nőt akkor kő merev arccal figyeli. Miután befejezte a beszédét is akkor lép oda. Nem hajol meg csak kinyitja a száját, hogy lássák hiányosságát. Majd pedig olyan kézmozdulatokat tesz mintha zsonglőrködne. Reméli ezzel elég érthető volt.*
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-03-04 10:20:58
Üzenet elküldve: 2015-03-04 10:20:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Giervina Gienne//
* Mivel beszélgetés közben Twini sértetten továbbáll aminek Moon valahol a lelke legmélyén talán még örül is, hisz külön utakon járnak csak a név köti össze kettejüket elég hamar egyedül marad. Nestarnak búcsút mondott és nagyon örül az ígéretnek amit a férfi tette. Tekintete az érkezőket méri fel. Halványan elmosolyodik a megannyi ismerős arc láttán és egy biccentéssel köszön is mindenki felé aki megtiszteli őt egy hasonlóval de most épp mást keres. Az útbaigazítást hogy merre kellene jelentkeznie a megmérettetésre. Végül nagy sokára talál is egy plakátot ami a Máguscsatát taglalja és helyszínként a közeli erdőt jelöli meg. Útja a cserfesen portékáit kínáló kislány mellett vezet el. Egy pillanatra meg is áll előtte és jó alaposan szemügyre veszi a rongybabát ami a löttyöket vigyázza majd pedig a készleteket.*
- Szervusz kislány. *köszönti végül a gyermeket miközben megfogja a babát, megforgatja majd mosolyogva visszateszi a helyére.*
- Mennyit kérsz a tréfás löttyeidért és egyáltalában mit tudnak? *kérdezi. A legjobban különböző színekben pompázó teáknak örülne de ki tudja, lehet egy mini alkimistával van dolga aki első próbálkozásait akarja épp pénzé tenni. Várakozón néz a gyermekre, kíváncsi egy ekkora csöppség mit találhatott ki a városbeliek számára amiből néhány aranyra tehet szert.*
//Giervina Gienne//
* Mivel beszélgetés közben Twini sértetten továbbáll aminek Moon valahol a lelke legmélyén talán még örül is, hisz külön utakon járnak csak a név köti össze kettejüket elég hamar egyedül marad. Nestarnak búcsút mondott és nagyon örül az ígéretnek amit a férfi tette. Tekintete az érkezőket méri fel. Halványan elmosolyodik a megannyi ismerős arc láttán és egy biccentéssel köszön is mindenki felé aki megtiszteli őt egy hasonlóval de most épp mást keres. Az útbaigazítást hogy merre kellene jelentkeznie a megmérettetésre. Végül nagy sokára talál is egy plakátot ami a Máguscsatát taglalja és helyszínként a közeli erdőt jelöli meg. Útja a cserfesen portékáit kínáló kislány mellett vezet el. Egy pillanatra meg is áll előtte és jó alaposan szemügyre veszi a rongybabát ami a löttyöket vigyázza majd pedig a készleteket.*
- Szervusz kislány. *köszönti végül a gyermeket miközben megfogja a babát, megforgatja majd mosolyogva visszateszi a helyére.*
- Mennyit kérsz a tréfás löttyeidért és egyáltalában mit tudnak? *kérdezi. A legjobban különböző színekben pompázó teáknak örülne de ki tudja, lehet egy mini alkimistával van dolga aki első próbálkozásait akarja épp pénzé tenni. Várakozón néz a gyermekre, kíváncsi egy ekkora csöppség mit találhatott ki a városbeliek számára amiből néhány aranyra tehet szert.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400