//Második szál//
- Akkor úgy látom, a Vashegyen sincs hiány tündérekben *jegyzi meg* Ami a testőrséget illeti, a felajánlás nagyvonalú, és alkalomadtán fontolóra is veszem, amennyiben téged nm zavarna, hogy így el kéne szakadnod a Vashegytől.
*Elvégre ha majd testőrre lesz szüksége, az főként azért lesz, mert már sokat fog utazni, vagy esetleg mert már a városon belül is veszélyeztetve érzi az életét. Ez mindenképpen elszakítaná a férfit a Vashegytől, holott úgy látszik, elégedett azzal, amije ott van. Amennyiben mégis vállalkozna erre, úgy mindenképpen megjegyzi a nevét.*
- Akkor úgy hiszem, minden meg is van *jegyzi meg, majd elteszi a jegyzeteit, amiket az üzletről készített* A gravírozást nem kérdeztem, de csak mert azt nem is tudom vállalni, ellenben úgy tudom, a Vashegynek igazi törpekovácsa van, ő minden bizonnyal olcsóbban belevési neked, amit szeretnél, mint egy ékszerkereskedő.
*Az más kérdés, hogy megélesíteni egy kardot, és valamit belevésni egy gyűrűbe nem azonos kaliberű munka, utóbbi sokkal nagyobb aprólékosságot igényel, de Iliwary a maga részéről annyit hallott a törpék kovácstudományáról, hogy nem kételkedik abban, mire képesek. Akárhogyan is, a férfinek ezt a részt magának kell megoldania, bármennyire röstelli is a tündér, hiszen ha belevéseti valaki nevét a gyűrűbe, utána nehéz lenne túladni rajta, ha beüt a ménkő.*
- Milyen furcsa, mostanság minden beszélgetésem rendelésbe torkollik. Ebből is látszik, mennyire megfogyatkoztak a kereskedők a városban. Őszintén nem sikerült még rájönnöm, miért. Talán a háború tehetne róla?
*Az még csak hagyján, hogy egyre több kofa vándorol fel Lihanechbe, de azt hitte, ez csak az ő kapcsolathálózatát sújtja. Viszont az, hogy bárkinek említi is meg, hogy kereskedő, azok rögtön tudnak neki valami megrendelést adni, azt kell jelentse, hogy városszinten sem hemzsegnek. Ha közhellyel akarna élni, azt mondaná, az egyik szeme sír, a másik pedig nevet. Csökken a konkurencia, ez szép dolog, de ha egy napon majd egészen addig csökken, hogy már nem lesz hálózat sem, a kereskedelem meg mondjuk teljes mértékben Lihanech függésébe kerül, nos... Akkor neki sem maradna más választása, mint elhagyni a helyet. Ez egy kellemes egyensúlyi állapot, tovább már nem romoljon a helyzet, azt kívánja.*
- Még szép, hogy érdekelne Kagan, ahogy te is mondtad, remek parti. Sajnos a nemeseknek nem a jelen számít, hanem a múlt, így hiába gazdag, és hiába vannak hatalmas birtokai. Kellemetlen fintora a rendszernek, és a nemesi gondolkodásnak. Én pedig feleslegesen próbálkoznék, nem vagyok nemes, és még ha el is mennék egy nagyon alacsony embernek, akkor is idővel kiderülne a dolog. Legalábbis néhány év alatt kitűnik a tény, hogy nem esem teherbe tőle. Az meg, hogy most tündér vagyok-e, vagy csak egyszerűen terméketlen, aligha számítana. Nem, őszintén nem érzem úgy, hogy érdemes lenne bármelyikünk idejét vesztegetni. Főleg mert a várost sem szeretném elhagyni, és ha engem kérdezel, itt is akad bőven... jó parti, ahogy fogalmaztál. De ilyesmiken felesleges gondolkodnom, amíg nem vagyok legalábbis egy ház birtokosa a gazdagnegyedben. Magára valamit is adó nemesember nem foglalkozik valakivel, aki egy fogadóban éjszakázik minden áldott nap.