//Második szál//
*A sok vigyor mellett kedves mosolyt villant meg. Nem készült rá, hogy ma társasága lesz, kezdi nem is bánni. Csípősen szereti az ételt, a nőket és a nyelvet is.
Melléhez emeli balkezét és ütemesen verni kezdi szíve felett ujjai hegyével.*
- Dobög ä dob tűz lángjä repkëd. Dobög ä dob fëléled ä lëlked. Dobög ä dob szëllëmed szárnyäl, dobög ä dob, s të úszöl äz árral.
*Csintalanra mosolyra húzódik a szája. Talán nincs olyan csavargó, aki ne ismerné a verset. Udrának egyik kedvence, szép emlékeket idéz, szép helyekről.
Fél szemöldökét megemeli, miközben hallgatja a pasast. Megingatja a fejét, hogy kifejezze egyet nem értését. Persze nem a fickó butaságát vitatja, csak vágyait nem érti meg. Vállat von végül.*
- Nézzënek öda. *Helytelenkedik vele együtt, játszásiból.* Így ëlpazarölni ëgy tëljësen jó férfit. *Játszik rá, majd mosolya között fújja ki levegőjét.
Félrehajtja a fejét, hogy az ember ki élhesse simogatási kényszereit, s könnyebben férjen így hozzá. Emlékezetből idézi fel a kezet, ami felé nyúlt pár pillanattal ezelőtt.*
- Mëgjárja. *Vízszintes helyzetéből saját mancsaira sandít, száraz bőrére, hosszú körmeire. Neki sem ártana már meglátogatni a fürdőházat, hogy megcsináltassa kacsóit. Egy pár illatos olaj és élesre fent olló csodákra képes.*
- Välämivel sëgget is këll törölni. *Mosolyodik el, válaszolva arra, hogy miképpen, hová férhetne be az a kéz. Végigfut a gerincén egy jóleső bizsegés, ahogy a fickó cirógatni kezdi a fejét.
~Nem is rossz.~
Lehunyja a szemét, szája most szinte magától tevékenykedik, hogy vigyorát kiélesítse. Visszafojtja kényszerét, hogy ne kezdjen el morranni, vagy hümmögni. Nem vetne rá jó fényt.*
- Ämire szükség vän. *Feleli, amikor már biztos benne, hogy szavak fognak kiesni a száján és nem dorombolás.* Ördögvigyör… rözmäring, zsálya, üröm… dió, mäcskägyökér, mënta, mák, mäka, vüka, kënder, cytne, cyrold, ëzüstcsörgő, ármány… *Sorolja fel az általa használt növények néhány faját. Sokat nem itteni néven illet, mivel nem ismeri, hogy egyes tájakon hogy hívják őket. Néhányat megtart magának, különben is nehéz koncentrálnia, ha a fiú kisimogatja belőle az értelmet.*
- Ëlixír és bájitäl, tüdőgyilkös és képzëletkörbács, nélkülözhëtëtlen és szükségszërű. Álmök csälárd, csäkazértis bëcsëmpészése. Ügrás a fälakön túlra, élëtföszlány… *Beleásít prédikációjába. Szájához emeli kezét, hogy elfedje szájüregét. Másik kezével pedig megtámasztja fejét, mert kezd elnehezülni.*
- És ä többi… *Vonja meg végül ismét a vállát.* Të högy hódölsz ä vágyäidnak, Fëlhő?