//Bandaháború - Fire és Lou//
*Rodenrik egy darabig gondolkozik, aztán a szokásos nyugodt hangján kijelenti, miközben szabad kezével megpödri a bajuszát:*
- Nem, azt hiszem, ma már megvolt a hintózás a városban. Mellesleg, már ne is haragudjanak, de elég béna túszejtők. Persze, nem azért, hogy kötözködjek, vagy kritizáljam önöket, de... Maguk szerint meddig jutnak el egy hintóval, amin az én nemesi címerem van? Az pedig a másik fele, hogy mint mondtam, ha ebben a formában lépünk a házon kívülre, hogy engem túszként tartanak, a szemközt lévő rezidencia őrei nem fognak habozni, hogy magukra támadjanak, akár a holttestemen keresztül is, és ezt én sem szeretném.
*Lassan abbahagyja a bajusza pödrését, majd int az egyébként folyamatosan közeledő városőröknek, hogy nyugodtan pihenjenek.*
- Mindegyikőjükre jutna három városőr abból a gyűrűből, ami itt van körülöttünk, Nyomasztóan közel *emeli fel kicsit a hangját, mire az őrök fél lépést hátralépnek. Ezután újra megszokott hangján folytatja* Egy-egy őr a kezeikre, egy harmadik pedig aki beviszi a halálos csapást, és jó eséllyel esélyük sem lenne nekem komolyabban ártani.
*Azonban Fire megjegyzésére az egyik fegyveres, aki a pincéből jött, felkiált:*
- Hazudik, képtelen célozni azzal a fegyverrel. Nekem is csak karcolta a vállamat, amikor elhajított felém egy ilyet, pedig meg sem mozdultam.
*Azonban Rodenrik morcos pillantására csendben marad. Úgy tűnik a nemes nem szereti, ha a dolgokat erőszak útján végzik, persze lehet, hogy ez csak a látszat.*
- Maguk ketten *folytatja Rodenrik* mindössze két szerencsétlen, akiket egy megátalkodott figura belerángatott valamibe, amihez semmi közük. Talán tudnak Zkerusal Goldajról mást is a nevén kívül? Maguk bábok, és nekem nem érnek semmit. Amit fel tudok ajánlani, hogy elvezetem önöket az ajtóig, ahol elengednek, majd együtt lépünk ki, és én fennhangon megköszönöm, hogy meglátogattak itt korosodó napjaimban, hogy eloszlassam a kételyeket. Illetve, szerény honoráriumot is fel tudok ajánlani cserébe azért, hogy ha legközelebb Goldaj egyik embere megpróbálná magukat belerángatni ebbe, ott helyben öljék meg *ezekre a szavakra kiül egy mosoly a képére, úgy látszik, ő az a fajta, aki még ilyenkor is képes viccelődni.*