*De nem állnak meg. A lány hatalmas rémült kék szemmel figyeli őket. Majd a szája hirtelen egy meglepett "O" betűt formál. Mire a katonák odaérnek, már teljesen átlagos nemesnek néz ki.*
-Üdvözletem! Kérem, a lyányt mi elvinnénk. *szól az egyik őr tájszólással*
-Miért, ha szabad kérdeznem?
-Há' azé, mert itten kódorgott az urunk földjén. És épp lopni akart.
-Értem. És az uratok mit szándékozik vele tenni?
-Attó' függ, milyen kedve vagyon. Ha jó akkor csak keze veszlik el.
-Nos, biztos vagyok benne, hogy a lány nem lopni készült. Valamit félreértelmeztetek.
-Miért olyan biztos az uraság?
-Ő a testvérem. A lakásunk egy kicsit feljebb van arra. *mutat a drágább házak irányába Dratlior.*
-Jaj, akkor elnézést kérünk a tévedésért, jó uram.
-Most menjenek!
*És a katonák szépen el is slisszolnak, nehogy valamelyik főnemes sarja rajtuk gyakorolja apja hatalmát.*
-Te varázsló vagy?-kérdei a lány. Dratlior viszont azon lepődik meg, hogy a lány nem fél tőle, sőt csak izgatott.
-Én? Ugyan... Sose voltam. De most eredj szépen a dolgodra!
*Dratlior elindul, meg sem várva a lány válaszát. Már most a találkozón kéne ülnie.
Végül megáll egy olyan, nem feltűnő háznál, ahol rendszerint a szolgálók szoktak lakni, ha az uraságuk elég gazdag, hogy azt is kifizesse.
Miközben biccent a kapuőrnek, ahogy befelé sétál, egyfolytában azon jár az esze, hogy mégis miért segített annak a kölyöknek. Elmélkedéséből a két "Kezes" zökkenti ki. Az alvilágban kezesnek vagy "kéz"-nek a verőlegényeket nevezték, de erre a találkozóra inkább megszokásból hívták meg őket, mint rendes védelemnek. Nem igazán bírtak volna egy árnnyal se, nemhogy többel.
Keresztbe teszik előtte a kardjaikat, és mondanak valamit. Azonban Dratlior egyáltalán nem figyel. Megrázza a fejét és kérdőn néz rájuk.*
-A fegyvereid, Halál. Add ide a fegyvereid.
*Dratlior összehúzza a szemöldökét a megnevezésén, mire a fickó önkéntelenül hátra lép. Végül bólint és átadja a fegyvereit, majd belép a
házba. Szokásos és szörnyű ricsaj fogadja. Az alvilág álfőnökei ordítanak az árnyakkal, akik csak a
szemük közé nevetnek. A valódi vezetők valami álruhában búnak meg a szolgák között.
Három nagyfőnök hiányzik csak. Az alvilág ugyanis három részre oszlik: tolvajok, a harcosok és az
örömlányok, vagyis kémek csoportjára. És ezek több különböző klánra, csoportra oszlanak amiket más-más irányít. Az alvilághoz tartozik még egy "király", aki ezt az egész káoszt irányítja. Neki tartoznak elszámolással a nagyfőnökök. De nem tudja senki, hogy mégis ki az a személy valójában.
A vita most, mint mindig, arról folyik, hogy kitiltják az árnyakat a városból, ha nem lesznek
együttműködőbbek. De mindannyian
tudják, hogy ez lehetetlen, elvégre szükségük van rájuk a hatalmuk megtartásához, az árnyaknak meg
mindegy is, hol dolgoznak, ha kapnak munkát. Így a kitiltással saját sorsukat pecsételnék csak meg.
Ezért az egész csak formalitás. A megszidás, néhány ígéret, és egyebek. Annak a látszata, hogy az árnyak valamilyen szinten az alvilágukhoz tartoznak. Dratlior amint belép, síri csönd lesz úrrá a termen.
Csak ő hiányzott. Szó nélkül leül a helyére és még mindig a gyermeken jár az esze. Néhány perc múlva,
mikor megnyugodik a hangulat, amit az érkezése kavart, mindenki tovább játssza a saját szerepét.
Fél óra múlva abba hagyja a gondolkozást és megkérdezi:*
-Egyébként tőlem akartok valamit? Sürgős dolgom van.
*Hazudja, mert le akar lépni. Mint mindig, most is megfájdult a feje a lármától. De eddig még nem ment el hamarabb, de eméli, hogy most az egyszer
elengedik.*
-Te figyeltél egyáltalán? *kérdezi az egyik köpcös fickó félelemmel vegyes meglepetéssel.*
-Arról... Nevezzük beszélgetésnek, ami itt lezajlott... A megszokott veszekedés után.. Szóval arról
beszéltek az urak, hogy az árnyak szép lassan elfogynak. Van, akit elintéznek a vetélytársai, van aki
kiöregszik, hibázik és a végeredmény ugyanaz... Azt szeretnék elkerülni, hogy szóval ne haljunk ki. Ha szabad így mondanom. A lényeg az, hogy arra akarnak rávenni minket, hogy fogadjunk tanítványokat. Nos, épp erről próbálunk határozni. De ha sürgős dolgod van, akkor majd megkereslek és elmondom a fejleményeket. Ezt most úgyse tudjuk megvitatni. Na mire vársz? Eredj!
*Ezt Dratlior egyetlen árnybarátja mondja, Argentil. A férfi hálásan néz a társára és elmegy.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.13 19:38:27, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése, jelpótlás, játékban nem használatos leírások javítása.