*Addig van szerencséje Nallának, amíg így érez Lira iránt. Mert Lira hiába kegyes gazda, nem tűr sok dolgot. Ilyen volt a túlzott kíváncsiság a láda tartalma iránt, vagy éppen a nyílt ellenszegülés egyértelmű utasításának. De azóta kicsit mintha okosabb lenne a lány, mintha tudná, hogy nagyon nem éri meg a nővel packázni. Pedig ő még csak játékokkal lett megismertetve, nem is valódi büntetésekkel. Hiszen sehová nem láncolta ki és nem is pirította bőrét csapásokkal.
Így működik ez a fajta cserekereskedelem. Ő kedvességet ad, cserébe Nalla tűri a gonoszságot. Tetszetős ez, de majd később, mikor már idősebb lesz... Akkor aztán tényleg kiélheti vele magát Lira, ha sikerül mindig pozitívban tartani a kettejük kicsiny mérlegét.*
- Örökké az leszel.
*Valóban, külső fültanú számára ez nagyon furcsa lenne. De egy átlagos szolga, aki örömmel az, ami... Talán vehető ez normálisnak. Így pedig Lira csak örül, hogy ilyen remek munkaerőre tett szert. Bár, jobban örvendne, ha kicsit idősebb volna, vagy valahogy gyorsíthatna növekedésén... Mert így túl hosszú ideig fog tartani, mire a lányból elég lesz, hogy helyette tegyen mindent, csupán utasításokat fogadva tőle...
Látja, mennyire tetszik Nallának az elveszésgátló szalag, mely masni volt, s hamar masni is lehet bármikor. S ráadásul nem csak örvend neki, de még játékosan próbálgatja is. Ha nem volna benne az a sötétség, mit apjától örökölt, talán ki is mondaná, hogy mennyire aranyos és hogy odavan a kislányért...*
- A legtöbb ruhán igen.
*Amin nincs, az vagy olyan, amiben amúgy se hagyná el a házat, vagy olyan, amire szándékosan nem került. Némelyiken jobb, ha nincs.
Közben már keresgéli is, hogy melyik volna a legjobb, amivel még jobban elvarázsolhatja a kislányt. Talán az egyik alkalmi öltözettel, ami bár szintén szoknyával egybekötött ruha, s általában a kicsit idősebb nemes lányok szoktak hordani hasonlót, megteszi. Ki is húzza a többi közül, egy hosszú, fekete ruha, még hosszabb szoknyarésszel és nagyon széles végekkel az ujjain. Közepén vörös fűző, mely biztosítja a tartást és talán kicsit szorosabban az első levegővétel bennmaradását a bál végéig.
Lesegíti a mostani ruhácskát a lányról, s az ágyra teszi óvatosan, majd az újdonságot emeli fel, s bújtatja bele, majd a fűzőnél megtartva áll a tükör elé a lánnyal. Elkezdi szépen húzni, egyre szorosabbra, nem is figyelve, ha a lányka jelezné, hogy jó-e már. Fullasztónak talán nem mondható, de kicsit kényelmetlenné teszi és hosszú távon zavaró lehet, ámbár a tartására panasz nem eshet.
Közben eszébe ötlik még valami, de egy kis ideje még van... Hamarosan mennie kell a másik meglepetésért, hogy Nalla ne unatkozzon, amíg ő a következő pár nap munkáját megpróbálja rendszerezni...*