//Namos ház//
//Közös vacsora//
//Atehaner, Belnis//
*Úgy tűnik a bemutatkozós rész végéhez értek. Atehaner után nem szólal meg más, mindenki visszaül a helyére. Baton látja, mennyire nehezen tudja visszafogni magát, hogy újra a rendjükhöz csábítsa újdonsült barátnőjét. Kár, hogy őt inkább a fizikai harc és a kézzel fogható dolgok érdeklik, már ha jól ismerte meg ilyen rövid idő alatt Belnist. Igaz, ami igaz, azért nem zárkózik el a mágiától sem. Ate pedig nem is hazudtolhatná meg önmagát. Nyersen és őszintén közli a tényeket mindenki előtt. Azért picit felmorog, mert ezerszer megmondta neki, hogy felejtse el ezt a rabszolga dolgot, de ezúttal nem szidja le újra, ez nem az az este. Csak elengedi a füle mellett a dolgot, és inkább az étellel foglalkozik.*
- Akkor együnk! Csak nyugodtan, te is!
*Néz Belnisre, bátorítva őt, hogy nyugodtan szolgálja csak ki magát. Aztán eszébe jut a kérdés, amit Atehanernek tett fel, mielőtt Bato megszólalt volna, de az illem miatt a válasz elmaradt.*
- Szóval, táncolnál velem egy bálban, Ate?
*Nem fogja megúszni a férfi a válaszadást, de nem ám, ha Meiráról van szó. Addig fogja őt nézni a nagy lila szemeivel, amíg legalább egy nemet, vagy igent ki nem nyög a félvér. Az egyetlen szerencséje, hogy Meira korgó gyomra időt ad neki a válasz átgondolására.
A lány közben kiszolgálja magát, ételt vesz magához, és bár még nagyon fiatal, most a bort is meg fogja kóstolni. Talán nem lesz rossz vége.*
//Bato, Nolie//
*Nolie egész lelkesen dicséri a vacsorát, amit Meira nem egészen ért. Nem is olyan jó, vagy legalábbis neki nem ízlik annyira. Ehető, az igaz, de nem kifejezetten finom. Mindenesetre éhes volt már annyira, hogy ez ne zavarja. Nolie pedig biztosan nem akarja megbántani Batot azzal, hogy nem finom az étel. Meira sem szeretné, ha a szerzetes rosszul érezné magát, ezért miután egy nem túl nagy, de nem is kis adagot megevett, mosolyogva néz fel a kopaszra, és csak ennyit mond:*
- Köszönjük a vacsorát!
*Miután viszonylag jóllakva hátradől, újra Noliet vizslatja. Most azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ő is vízmágiát tanul. Benne is felmerül, hogy akár tanulhatnának együtt, bár azt nem tudja, a fehérség milyen szinten is áll. Ha tippelnie kéne, akkor már fényévekkel előtte jár. Mármint Meira van lemaradva tőle. Ez rá vallana, ő soha sem volt jobb senkinél semmiben.
A vízmágiáról azonban eszébe jut, hogy még egyszer sem próbálta ki, amit a mágustoronyban olvasott. Elvileg működnie kell, de nem bízik benne, amíg a gyakorlatban nem látta. Pár percig nézi maga előtt a poharat, és benne a bort, majd ahelyett, hogy meginná, megpróbál egy kicsit szórakozni vele. Felidézi magában a tanultakat, és megpróbál varázsolni, miközben izgatottan figyeli, hogy történik-e valami.*
- Éljen!
*Kiált fel hangosan, ahogy sikerül megmozdítania a pohárban lévő folyadékot. Ugyan csak fura absztrakt alakú izé lesz belőle, aztán újra fel is veszi a rendes alakját a pohárban, de most már biztos, hogy halad a tanulmányaival.*
- Bato! Láttad?! Ugye Láttad?!
*Most már széles mosollyal az arcán fordul a szerzetes felé.*
A hozzászólás írója (Meira Sylvaris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.22 15:58:57
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására egy közelben lévő, kisebb víztömeget tud bármilyen alakra formálni, de arrébb mozdítani nem.