Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 484 (9661. - 9680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

9680. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 15:14:51
 ÚJ
>Syessiss Opsyscalla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

//Namos ház//
//Syss szobája//

* Jobb opciónak tűnik. És az utolsó szón van a hangsúly. Hiszen azt nem tudhatja biztosan, amíg ki nem próbálta mindkét módszert. Ez csak előítéletesség az ismeretlennel szemben. Persze, valahol érthető, hogy félünk az ismeretlentől, de mégis, milyen fenséges érzés járná át? Sysst. Ahogyan figyeli az elborzadó férfi minden egyes arcizmának rándulását, miközben saját testrészét bámulja.
Ha meg nem is nagy élmény, hát akkor kifele azzal a golyóbissal!
A gyertyagyújtás pont elég idő ahhoz, hogy magához vegye a még Lorew által a konyhából elcsent eszközt. Életképessé? Hiszen Syss már az. Csak Sysst kell még kikupálni kicsit. De szeretné érezni azt, amit majd a jobbik énje fog, mikor tudatosul benne, mit tett.
~ Hihihihi. ~
Már éppen belefog az akció tervezésébe, mikor hirtelen Dryrron arcát és nem tarkóját látja. Kicsit meglepődve, megilletődve válaszol hát. *
- É-én nem, köszönöm.
* Ó, igen. Azzal a pálnkával még sok mindent lehetett volna kezdeni. Mondjuk pár cseppet belecseppenteni a kiürült szemüregbe és várni a reakciót.
Amint Jaeckrun ismét a hátát mutatja, lassan felemelkedik, minden tőle telhetőt megtesz, hogy úgy tűnjön, csak helyezkedik, mocorog, és felesleges hátrapillantani. Ezután a következő lépés már csak a félvér ölébe csusszanni, nyakát átkarolni úgy, hogy a kés hegye hozzáérjen annak tarkójához. Ekkor kúszik csak beteges mosoly a tündér amúgy aranyos arcára. *


9679. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 14:00:16
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

*Na igen, miért is ne andalognának együtt a jövőben, amikor eddig is az volt az egyik kedvenc elfoglaltságuk. Már ugye amennyiben az együtt lovaglás, meg a többi is belefér az andalgás kategóriába. Részéről úgy dönt, hogy határozottan belefér az olyan különös hacukakedvelők között, mint ők. Még ha nem is célja, de mindenképpen kiváló eszköze az együttlétnek.*
- No jó, akkor majd máshol. Meghívhatsz vendégségbe. *Valamivel később kapva kapna az alkalmon, mindig is kíváncsi volt rá, tényleg maguktól adagolják-e az evőeszközök az ételt a mágusok asztalánál. Épp csak arra kellhet figyelniük, hogy jókor nyissák és jókor csukják a szájukat. Jó, ott van még a rágás és a nyelés is, velük pedig rögtön sokkal bonyolultabb a művelet.*
- Én ne jönnék? *Kérdez vissza miután megfelelően elbúcsúztak már egymástól. Természetesen jön majd, csak találja itt a lányt is. Ezek után mosolyogva kalapot emel, aztán elporoszkál Frankó hátán.*

9678. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 11:55:46
 ÚJ
>Agarea Cyrameo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Néhány nappal később//

* Nem olyan régen érkezett a Levegő városába, de ez a kevéske idő elég volt arra, hogy valamelyest eligazodjon a városban.
Kora reggel van még, de a mai napon kerít arra sort az íjászat gyakorlására, hogy edzésre szentelje idejét. A barakk a Gazdagnegyed végéből nyílik, jókora épület, s mindenki megtalálhatja benne a magának szimaptikus harcmodorhoz az eszközöket, esetleg társakat. Saját fegyvert azonban biztonsági okokból nem lehet bevinni, így Agarea kénytelen megválni egy időre apja által készített íjától, tegezétől, illetve tőrétől.
A gyakorlófegyver egészen más, durvább megmunkálású, nem is áll olyan jól kézre, de megteszi. A kapott tegezből előhúz egy nyilat, elhelyezi, határozottan, erősen megfeszíti az ideget, majd hagyja, hogy süvítsen a levegőben a lövedék. Nem tökéletes a találat, de nincs meglepve rajta különösebben: a fegyver sem az igazi és akárhogy is, még mindig van hová fejlődnie. Kiartóan gyakorol hát tovább, majd néhány órával később kissé kifulladva, de mondhatni elégedetten távozik.*

9677. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 10:51:24
 ÚJ
>Ziraniel Fenle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Ki lesz a vacsora? - Rimei rezidenciája //

* Rémült tekintettel pislog Anateere, hiszen el akarja őket zavarni. Micsoda katasztrófa! Azonban látva a hölgyemény mosolyát megkönnyebbülten nyugtázza, hogy mégsem találta sértőnek, amit mondott. Még szerencse. Vagy inkább balszerencse? Elvégre, ha elzavarják, a gazolás másra marad. De azért jobb ez így, nem szeret magára haragítani másokat. Bár néha akarata ellenére is sikerül. Olykor-olykor elhagyja a száját olyasmi, amit később, vagy inkább azonnal meg is bán.
Harilra tekintve az rá kacsint. Ezek szerint ő is egyetért hősünk azon megállapításával, miszerint Pökhendinegyedben járnak. Sőt, még a fél-elf rá is tesz pár lapáttal. Leányzónk ezen jót derülve felkacag. Majd bőszen bólogat társa azon kijelentésére, hogy Anatee bizonyára valami hőstettet vitt véghez, hogy ilyen helyen lakhat.*
- Így-így! * Helyesel szóban is. Nem szabad, hogy ez a szép hajjal megáldott ember leány magára vegye a mondottakat, hiszen módos ember létére kedvesnek tűnik.
A további csevejhez nem igazán szól hozzá, csak bólogat néha, mintha figyelne. Ő azonban inkább bámészkodva nézi a néha mellettük elhaladó pökhendiéket a gyönyörű ruhakölteményeikben. Bárcsak neki is lehetne egy szép ruhácskája, ehelyett az ütött kopott helyett. Kezeivel végig simít viseltes tunikáján, és egy aprócska sóhaj hagyja el a száját. Fülét megüti Tünci egyik mondata. ~ Még, hogy embert venni? ~ Nem mond rá semmit, csupán elmosolyodik, és tovább fürkészi az épületeket és a mellettük elhaladó embereket.
Már tenné fel megint a kérdést, hogy ott vannak-e már, mikor Anatee megáll. Végre megérkeztek. Egy "kisebb" ház előtt álldogálnak, meseszép kerítéssel. Legalábbis tündérkénknek nagyon tetszik. A kert sem tűnik vészesnek, talán gyorsan végeznek is vele. Persze ki tudja, hogy a hátsó kertben mi várja őket, és mekkora is az a kicsivel nagyobb?
Követi a többieket át a kapun. Egy bokrocskához lép, hogy megcsodálja azt, hiszen még mindig gyönyörű virágokban pompázik. Közelebb hajol, hogy érezze az illatát. ~ Finom. ~ De nem csak egy, több ilyen virágzó növény akad még idekint. ~ Milyen szépek! ~ De sokáig nem időzik, hiszen Anatee már a bejárati ajtót nyitja, így gyorsan követi is őt. Tekintetét végig hordozza a helyiségben. Minden olyan szépnek és újnak tűnik.*
- Mennyi növény van idebent! * Ámul és bámul, de meg is akad a szeme egy fekete macskán a pamlagon. Úgy tűnik, hogy ő az egyetlen lakótársa Anateenak.*
- Ő tényleg a családod tagja? Végül is, ha jobban megnézem, mintha hasonlítanátok egymásra. * Kuncogva mutat rá a cicára. Vendéglátójuk hellyel kínálja őket, így Zira meg is indul a pamlag felé, hogy letelepedjen a fekete szőrmók mellé.*
- Én kérnék egy pohár vizet, köszönöm!* Válaszolja a nő kérdésére. Közben simogatni kezdi a jószágot, már ha az hagyja magát.*
- Gyere ide Tünci! Nézd milyen szép macska. Hogy hívják? * Int Tünci felé, hogy az jöjjön és üljön le ide mellé. Egy kis pihenő nem árthat. A munka megvárja őket úgy is! Tündérkénk közben figyeli, ahogy Anatee a kandalló körül serénykedik.*

A hozzászólás írója (Ziraniel Fenle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 11:23:02

9676. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 09:48:50
 ÚJ
>Agarea Cyrameo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* A Gazdagnegyed képe egészen más, mintha egy új világba csöppenne a járókelő. A tiszta kövezett utcák hatalmas házak között nyúlnak végig, mindegyik kapu előtt éberen vigyázó őrök tartják szemmel az idegeneket, egyetlen gyanús neszt sem hagynak figyelmen kívül. Acélos tekintetük akár a farkasé, ki a prédara ácsingózik.
A halk léptű elf azonban nem tűnik veszélyforrásnak, így különösebb figyelmet nem szentelnek ittlétének. Agarea csendesen csodálkozik rá a hatalmas pompára és fényűzésre, a művészien kicicomázott homlokzatokra, kovácsoltvas kapukra, oroszlánokat ábrázoló kőszobrokra.
Mégsem érez vágyat arra, hogy ilyen körülémenyek között éljen bármikor is. Túlontúl távoli neki ezen szigorú úri világ.*

9675. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-08 06:50:46
 ÚJ
>Antriszy Khaja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ki lesz a vacsora? - Rim, Ziraniel, Haril//

*Mikor általánosságban kezdenek beszélni a pökhendiségről, nagyon elhúzza a száját, mert olyanokat kezdenek el sértegetni akit még nem is ismernek.
Antriszy Khaja amit ki nem állhat a világban, az a kollektív gondolkozás mód.*

- Hallját-
~tok magatokat?~

*Még be sem tudja fejezni a mondatot, mikor Rim egy kicsit viccesebbre veszi a figurát. Majd az kijelentés, amit az Eredar mond igencsak felkelti az érdeklődését.*
- Akkor vehetnék magamnak egy embert magamnak? Ha lenne sok sok csillogó értékem?
*Természetesen szó sincs róla, inkább egy egyszerű kérdést tesz fel magának, a kevés tapasztalat miatt.
Mély filozofikus állapotba.*

~ Mi az, hogy többre tartja magát? Miben más? Ezek szerint van egy ára a "léleknek"?~

*Ha valaki valamiben igazán tehetséges, akkor az semmiféleképpen sem egy eszköz mások legyőzésére.
Tudja jól magában, hogy a születés igenis mérvadó. Viszont az önmagában kevés, hogy meghatározzunk valakit. Ami számít, hogy a saját tudásunkat miként használjuk, s van egy számára is megmagyarázhatatlan "hit" amelyben nem szabad másokhoz viszonyítani, hanem mindenki önmagához képest. Az ő elképzelése szerint, minden oldalon megtalálható a jó és rossz személy, viszont egy eredar mit tudna erről mesélni? Egy másik szemlélet.
Ahogy töri a pici buksiját. Arra a következtetésre jut, hogy ki mit tud adni másoknak.

Nem is hall nem is lát, csak nézz maga elé. Feje annyira elnehezedik, hogy szinte rádől az eredarra, és gondtalanul elkezd tovább agyalni az élet nagy kérdésein. Közben birizgálja a fehérjét.*

~ Vajon szemszögkérdés? Valamihez kell hasonlítani?~
*Határozottan nem a válasz mindkettőre, de hogy miért egyelőre nem tudja rá a választ. Azonban mitől lesz valaki jó vagy rossz?*

*Közben csak arra eszmél fel, hogy végre megérkeztek. Rögtön felrázza magát, mikor hallja a "segítség" szót.*
- Nekem mi lesz a feladatom?
*Mondja ki halkan, de már bent is találják magukat, s "kizárják a világot" a hátuk mögött.
Igen kellemes látvány fogadja bent. Közben ismét a lábai a talajt fog, és amennyire lehet körbenéz. Mindent a szemnek semmit a kéznek.*
~ Tyű!~
*Nem is olyan régen még unalmasnak találta a látottakat a Gazdagnegyed területein. Viszont most van lehetősége egy házat közelebbről megvizsgálni. Nem viszonyít semmihez, csak a saját értékrendje ítélkezik, s határozottan tetszik amit lát. Miközben csodálja a házat, Rim megvendégeli őket, majd lesütött szemmel fordul feléje a kis tündér.*
- Öhm. Egy kis vizet kérnék.

*Végül Haril feltesz egy kérdést, ami úgy nézz ki, hogy valamiféle hátsó szándék is van mögötte, viszont a kérdést egyszerűen képtelen értelmezni. Ennek ellenére szemöldöke ismét lejjebb kerül az átlagoshoz képest, és szúró tekintettel néz a félelfre.*

- Miért mondod ezt? Ennyire jól ismered Anteet?
*Ha még tudná, hogy ezzel a munkát akarja megúszni azt már nem nyelné le csakúgy.
Még sokat kell tanulnia az életben. a kis tüncinek, miszerint számára is mi a jó, hiszen ha megüti a bokáját az nem biztos hogy nyerő húzás.*

9674. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-07 21:12:52
 ÚJ
>Rhebosse Dunos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45

Játékstílus: Vakmerő

*A Kalapot megunni nem lehet, elhagyni nem kell, hisz tökéletesen illik az egyszerű vándor maskarához és az úri kelmékhez is, melyre teljesen bizonyos, hogy Rhebosse rábeszéli majd a férfit. Akkor, amikor nagyon gazdagok lesznek, ő, vagy Svir, vagy mind a ketten. Hisz ha a lány a legdrágább hacukákban jár, csak nem maradhat hoppon a férfi sem csinosság terén, ha már egyszer párban andalognak. És miért ne andalognának? Az ilyen csinos ruhák csak akkor csinosak igazán, ha van, aki irigyen nézegeti. Melyet csak elő kell segíteni, például andalgással a Gazdagnegyedben vagy épp a piacon.*
- Így igaz! *ábrándozik el a lány, húslevesről, na meg az elszalasztott lehetőségről, hogy Darna mamával találkozhasson. Annyit dicsőíti Svir az asszony főztjét, hogy már majdnem féltékeny a vörös. Otthon is mindig azt mondták, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, e téren pedig Darna mama láthatóan előrébb járt mindaddig, míg meg nem betegedett, vagy el nem menekült az élőholtak elől.*
- Legutóbb azt beszélték a zöldségeknél, hogy meggyűlt a kocsmáros baja valamiféle csúnya fertőzéssel… *Rhebosse fintorog, mert arra gondol milyen lenge öltözékben hentergett is legutóbbi ottjártakor az egyik szobában. Csoda, hogy nem kaptak el semmit!* Egy darabig még inkább hanyagoljuk a helyet. *állapítja meg végül nagyon bölcsen.
Nehéz szívvel sóhajt mikor ő is rájön, hogy igen, megérkeztek. De Rhebosse részéről teljesen oké, így közelebb kormányozza Perecet s a nyeregkápán megtámaszkodva csókra csücsöríti csöpp csacsogóját. Mikor már eléggé elbúcsúztak, lecsusszan és a kerítéshez kötözi a pacit. Majd később lepasszolja az Istállóban. Elvégre ki tudja, nem-e kell valami fontos feladatot ellátnia gyorsan s szélsebesen - már amennyire szélsebesen lehet vágtatni egy olyan lovon, mint Perec. - *
- Aztán máskor is gyere! *kacsint kacéran a Kalaposra, és a háta mögött összekulcsolt kezekkel várja, hogy Frankó elporoszkáljon kedvesével a hátán.*

9673. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-07 19:29:03
 ÚJ
>Yala Dardanu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Drayen//

* Hasonlóan a jó szerencséjének, és a hozzá most kedves sorsnak tudja köszönni, hogy Drayent az útjába sodorta. Rendes és okos, na meg megmondja, amit gondol, jóképű is. Kérés szerint tálal, szed ki a levesből is. A töltött tyúkot is felvágja akkor, legalább nem lesz túl forró. Szépen leszedi a húst, és a csontokat félreteszi, a tölteléket pedig felvágja. Drayen két kupával és egy üveg borral tér vissza. *
- Hűha, nekem csak nagyon keveset töltsön, ha kérhetném. Én sem szoktak iszogatni és hát könnyen a fejembe száll.
* A férfi meg bókol, hogy milyen jó tulajdonságokat birtokol, meg ilyesmik. Megszeppenten néz a férfire. *
- Lehet. Nekem ritkán szokott gondom lenni az emberekkel. Mondjuk azok, akiknél eddig dolgoztam és éltem, rendesek voltak. Nem mondom voltak, akik szerettek inni a napos kemény munka után, és akkor nagyon hangosak voltak. Meg veszélyesek.
* Kanalazza a levest és bár neki épp eléggé fűszeres, Drayen sótlannak találja. Ugye hát másak az ízlések és ezzel nincsen gond. Utólag is meg lehet a levest még sózni. *
- Nem akartam elsőre túl sózni, nem tudtam hogyan szereti. Könnyebb utólag sózni, mint egy túl sós leves után inni a vizet.

9672. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-07 18:59:41
 ÚJ
>Rimei Ra Inei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Ki lesz a vacsora? - Antri, Zira, Haril//

-Pökhendinek? Hát... Annak nézek ki? Mindjárt elzavarlak titeket.
*Jegyzi meg kissé fenyegető hangéllel, de azért mosolyogva. Egyáltalán nem vette szívére a kijelentést, sőt. Egyet is ért vele valahol nagyon mélyen.*
-De tény. Nagyon sokan, akik itt vannak, nagyon sokra tartják magukat. Pedig a legtöbbnek annyi a szerencséje, hogy jó helyre született, és a kisujját sem kellett megmozdítsa a vagyonért meg a jómódért.
*Megrántja a vállát. Mindez nagyjából rá is igaz, ha a születésének azt a nyolc évvel ezelőtti napot tekinti. De mi mást is tekinthetne annak, ha a korábbi életéről egy pillanatra sem emlékszik?*
-Hőstettek... Pföh. Azokat hagyjuk. De előfordulhat, hogy később, vénségemre én is pökhendi leszek, ki tudja?
~Lehetnél. Mindened megvan hozzá. Csak nem rajtam múlik, drágám. Még.~
-Ahogy te mondtad, Pöttöm. Leginkább a sok csillogó vacak kell hozzá, hogy valaki itt lakhasson. Mert a legtöbb csillogó kis valami igen értékes. Főleg azok, amik esetleg ritkák. Mert azok még több, másfajta csillogó kis valamit érnek. Hosszú mese lesz ez, de később részletezhetem, ha gondolod. Viszont most...
*Meg is áll az egyik kisebbnek mondható ház előtt. Alapterületre legalábbis kisebb, mint a legtöbb hodály a negyedben, emelete viszont ennek is van. Kívülről egész egyszerű, láthatólag kőből épült ház. A cicoma rajta és a környékén mindössze annyi, hogy a kerítése hullámosra kovácsolt vasból készült, ami feketére van mázolva, itt-ott egy-egy virág is díszíti a rácsozatot; valamint az ablakok környékén a fa keretek, az ablak spalettái kaptak még faragott, csipkeszerű dombormű díszítést. Az ablakok maguk egyébként kisebb négyzetekből tevődnek össze. Viszont cserébe jókorák: egy-egy ablak szinte a fél falat elfoglalja az emeleten - az alsó szinten persze a megszokott méretűnél csak kicsit nagyobbak.
A tető szintén faszerkezetes.
Ami jobban megfoghatja a tekintetet az az, hogy némelyik bokros virág a kertben még most is élénk virágokkal virít.*
-Itt vagyunk. Ez lesz itt a kert, amivel szeretném, ha segítenétek. Illetve a ház mögött van egy kicsivel nagyobb kertecske még, ott vannak a gyümölcsfák, amiket mondtam.
*Nem várakoztatja már soká a többieket, elő is kaparja a méretes kulcsot, nyitja (majd csukja) a kaput, aztán a bejárati ajtót is.
A beltér sem sokkal különb a külcsínnél. Semmi sem túl díszes, épp csak az látszik a bútorzaton, hogy újak, még a fa és a cserzőanyag illatát is érezni a levegőben. Széles szekrények, vitrinek, komódok sorakoznak a bejárati ajtóval szemközti falon, két másik ajtó között. A szőnyeg is ugyanolyan egyszerű vajszínű, mint a falak. Ahogy a pamlag is, meg az öt zsámoly, ami a terület közepén áll körben, középen egy kerek üvegasztallal. Jobbra kandalló, bal felé pedig a fából épített lépcsősor van még, ami az emeletre visz. Fent is több ajtó van, szám szerint a szemközti oldalt (a szekrénysorok fölötti részen) három, illetve a bejárati ajtó feletti részen még kettő. Az ezek közti közlekedést egy függőfolyosó teszi lehetővé, ami körbefut az egész házon.
Ami még szembetűnő, az a rengeteg növény itt is, mindenfelé, különböző fa ládákban, kisebb hordófélékben. Ezekből is van sokféle, ám inkább levélnövények. Szétágazó-terjeszkedő zöldikék, magasra ágaskodó fák, hosszú, lándzsaszerű levelekkel.
Ahogy belépnek, a méretes fekete macska, aki a pamlagon aludt egész eddig, felemeli a fejét, végignéz a betérőkön, aztán nyújtózik egyet és ismét arra készül, hogy aludjon egyet.*
-Nos, és mint láthatjátok, nem zavarja a családomat az érkezésetek.
*Bezárja maguk mögött az ajtót szintén, majd a pamlag és egyéb ülőalkalmatosságok felé mutatva hellyel kínálja a többieket. Ezúttal már Pöttömöt is a földre engedi ismét.*
-Kértek esetleg valamit inni? Vagy ennivalóm is van még, ha nem volt elég a piactéri. Aztán lassan munkához is foghatnánk, még mielőtt ránk esteledik. Sötétben nem igazán lehet gyomlálni.
*Míg várja a válaszokat, megpiszkálja kicsit a kandalló parazsát, majd az előre odakészített kosárból pár kisebb, szárazabb hasábot is rátesz, s a tetejére halmoz a nagyobb fákból, hogy mielőbb jó meleg legyen ismét a házban.*

9671. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-07 18:34:48
 ÚJ
>Drayen Agron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

// Yala //

* Drayen egyre jobban meg van győződve arról, hogy csakis a jószerencse sodorhatta az útjába Yalát. Kedvtelve figyeli ezt a lányt, aki láthatóan okos, talpraesett és kreatív.
*
- Köszönöm, megkolóstolom. Kérem tálaljon ki, addig én is hozzájárulok az ebédhez.
* Mondja, majd nem sokkal később két szépen megmunkált kupával, s egy palackkal tér vissza. *
- Igaz, nem vagyok nagy borozós, de úgy vélem, ehhez a sülthöz dukál egy kupa könnyed fehérbor.
* Jegyzi meg derűsen a mágus, majd végre nekilátnak az evéshez. Yala közben megosztja konyhai tapasztalatait a férfival, aki nagyot bólint. *
- A természettel szembeni alázat, s a megszerzett tudás mellett is szerénynek maradni. Becsülendő tulajdonságok. Kár, hogy kevesen birtokolják.
* Mondja, miközben lendületesen, de nem mohón lapátolja a levest. *
- Igazán finom lett, bár egy kissé sótlan a számomra. Talán a hagyma miatt.
* Őszintén beszél, mert néha az ember a kimondott tényekből többet tanul, mint az elnéző, kegyes szavakból. *

9670. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-07 15:10:14
 ÚJ
>Haril Mahmon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Ki lesz a vacsora? - Antriszy, Rimei, Ziraniel //

* Eseménydúsnak nem nevezhető útjuk lassan a végéhez ér. Vagyis Haril már nagyon reméli. A sülthús ugyanis amit evett kissé fűszeresebb volt annál amihez a gyomra szokott és hozzá még hogy végigjárta lassan már a fél várost, nos eléggé megszomjazott. *
~ Biztos akad valami finom borocska abban a házban! ~
* Merül gondolataiba ismét ha már nem foglalja le semmi a sétáláson kívül.
Mert tudni illik vizet csak a szegények isznak. Olykor még poshadtat is ha nincs jobb, de efféle úri népség mint ez a lány akihez mennek biztos nem vízzel oltja a szomját. Nyilván akad egy két jóféle borospalack valahol a kamrában. *
~ Vagy talán egy egész borospince! ~
* Az már persze csak hab lenne a tortán. *
- A családodat nem fogja zavarni a, khm megjelenésünk?
* Intéz újabb kérdést Anatee felé.
Persze mindezt a legtermészetesebb hangon próbálván elkerülni, hogy tolakodónak vélje a lány a kérdéseit. Mert hogy tolakodni persze cseppet sem akar csupán felmérni a rájuk váró helyzetet. Mint egy jó tolvaj, az első a terep szemle!
Zira szemtelen megjegyzésére elmosolyodik s ha a lány feltekint rá még kacsint is neki jelezvén, hogy egyetért a kijelentésével. *
- Ez tényleg így van! Pökhendinek kell lenni ha akarsz itt egy házat!
* Hanglejtésével s fejének felszegésével próbálja utánozni a mindenki mást lenéző urakat ami valószínűleg megint csak nevetés tárgya lesz. *
-Na meg persze gazdagnak... mindegy milyen áron!
* A mondat második felét már hangosan, de suttogó hangon mondja kezével félig eltakarva a száját. "Nehogy bárki meghallja." *
- Na de persze akad aki kiérdemli valami hőstettel! Mint ahogy nyilván a mi Anatee-énk is!
* Cseppet sem akarja szépíteni amit mondott, de tény hogy amíg nem ismeri a lányt nem alkothat róla véleményt. Ő csupán általánosságokban beszél ami nyilván elég ahhoz persze, hogy a másik megsértődjön rajta. *
~ No hiszen, akkor majd elzavar és ingyen volt az ebéd! ~


9669. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 20:26:30
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

*Na igen. Ha már az lesz a legnagyobb problémája, hogy egy vagy két kézzel szórja-e a pénzt, akkor legalább az egyik kezével a hacukakészítő mestereknek szórja majd. Legfeljebb már nem páncél-, hanem valamilyen más hacukára. Szinte biztos benne, hogy Rhebossere egy csomó kiváló és kirívó ruhát rá lehet adni. Legalábbis beléjük fér és fel tudja venni, ha már egyszer direkt rá szabták. Hogy akár ő is viselhetne ilyesmiket? Talán majd akkor, ha megunja A Kalapot, vagy ha Rhebosse nagyon szépen kéri.*
- Darna mama is az evésre esküdött mindig. Egy jó húsleves igazán mindent meggyógyít. *Mondja a kalácsfalvi asszonyságtól, vagy legalábbis a tőle származónak vélt bölcsességet. Erre eszébe jut, hogy régen evett már egy jó húslevest és kicsit meg is éhezik. Kész szerencse, hogy őt csak így kisértik az emlékek.*
- Ha nem, akkor majd elmegyünk a Pegazusba. Kidobni meg azért remélem nem dobnak ki, még nekem kéne alkalmazzalak utána. Házam meg még nincs hozzá. *Ha lenne, felőle akár rögtön is költözhetne a kedvenc szobalánya.*
- Igazán szívesen. *Mondja, aztán észreveszi, hogy megérkeztek a ház elé.*
- Nos, úgy látom megérkeztünk. *Mondja az igazat, aztán ha Rhebosse részéről is oké, akkor bemutathatják, hogyan kell lóháton ülve öleléssel és csókkal elköszönni.*

9668. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 19:27:28
 ÚJ
>Corvyrius Cwa'Charys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*A saját nevetése mellé társuló, ténylegesen őszintének ható kacaj érzi, miként kezdi kilúgozni belőle a poros utak, rozzant tavernák, cefreszagú zsoldosok és mosdatlan szajhák hangjait, s ebben készséges társnak bizonyulnak a kezek, melyek ráérős mozdulatokkal kezdik bejárni felsőtestét, kényelmes ütemben kezdve fellazítani a folyamatos, feszült figyelemtől állandósult sajgással kárhoztató izmokat. S mintegy apró elégtétel gyanánt, a kurtizán szavai nyomán fény derül rá, az akkor volt nevetséges bukdácsolását okozó lábbeli még mindig a nő birtokában van, az elmondás értelmében elásva valahol a számolatlan mennyiségben tartott ruhák s cipők halmai alatt, ám nagylelkűen hajlandó rendelkezésére bocsájtani, s átengedni a lehetőséget egy győzelmi máglyán való elhamvasztáshoz. S ez a hír valóban remek, talán még jobb kedvre is deríti, mint a dokumentum, melynek pecsétje elkergette tejföl-szőke üstöke fölül a vérdíj fellegeit.
Aztán kérdése nyomán változni kezd a világ. A karcsú ujjak megrezdülnek, s a visszaemlékezés örömétől csillogó pillantásban fellegeket vél felfedezni. Nem afféle haragvó fajtákat, melyek egy sértés nyomán sűrűsödnének meg, jóval inkább egy fájó pont felbukkanásának hírnökéül szolgálónak tetszőt, s fintor is követi, épp olyan, mit mások romlott étek megpillantásakor önkéntelenül mutatnak.
S a felhangzó szavak folyamának értelmezése során megérti, miért is borultak el azok a kellemes vonások. A csalfa nőt is megtévesztették, igen csekély fizetséggel adózva tettének, s még fenyegetéssel is előálltak a megbízók. Sajnálatos, ám meglehetősen mindennapinak mondható eset, főleg egy olyan városban, hol a hatalmasok gondtalan játszhatták játékaikat, kihasználva kiket éppen kedvük tartotta, hisz egyetlen, megfelelő kéztől származó tollvonás dönthetett élet és halál sorsáról.
Elkomorodik maga is, a vállrándítás mögött sejtett érzést jól ismeri, mégsem hibáztathatja a kurtizánt érte. Megtehetné, ezerszer is vágyott rá, magából kikelve, emelt hangon hordva el mindennek, mégsem tesz effélét, még annak tudatában sem, mily olcsónak találtatott az árulás. Az ígért vagyon valóban elég tetemes volt ahhoz, hogy birtokában egymásra találhassanak a rajtaütés ellenére is, s messzire kerüljenek üldözői elől. Könnyelmű elgondolás, szép s egyszerű, miként atyja hangoztatta nem egy alkalommal, túlontúl könnyű.*
- Végeztél vele?
*Egyszerű, helyénvaló kérdés, hisz tudja, ha más mód nincs a feladatok teljesítésére, a másik nem riad vissza az efféle módszerektől, s ha valóban elmetszette a kufár torkát, netán sikerült méreggel gátat vetni élete további menetének, úgy egy lehetséges ellenlábassal kevesebbet tudhatnak a világon, melyek túlontúl rossz szokása épp akkor felbukkanni, mikor a siker alig hajszálon függ. Hangja se nem sürgető, se nem elszámoltató, mindössze tiszta s választ váró, melynek élét a hattyúfehér hátra sikló ujjak érintésével kívánja tompítani, semmi értelme nem volna éppen most ismét egymás torkának esniük, mikor akként tetszik, szenvedés terén mindkettejüknek kijutott az utóbbi időkben.*
- Hozasd ide a bort leánnyal, az efféle beszéd mellé vérszín ital dukál…
*Szakítja el jobbját a lágy ívű háttól, s veszi tenyere ölelésébe a legutóbbi találkozásuk óta, mintha meggyötörtebbnek tetsző arcot, hüvelykujja hegyével mélázva simítva végig az ajkak vonalán.*

9667. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 18:54:12
 ÚJ
>Elayras Osh, Rubin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*Kedvelt helyük volt, az az árnyas fák által övezett, ligetes patakpart, melyen kőhíd ívelt át, s vezetett egy kis tisztásra, hol fűzfák ágai borultak a földig, fátyollal rejtve el törzsüket a világ szeme elől, s mindazt, ami vagy aki bemerészkedett e lelógó függöny mögé. Óh, hányszor is szerették egymást e zöld sátor rejtekében?!
Első útjuk egyikén esett meg a jelenet, melyen annyira jót mulattak akkor, s a lóhátról mezítlábra válva menekült akkor a férfi elől, eljátszva, hogy fél, hogy rémült.
Vidám és boldog idők voltak. S Rubin minden ízében reménykedik, hogy még visszahozható. Együtt nevet hát a férfivel, szívből és őszintén.*
-Megvan, s ha megleled gardróbomban, ám legyen, vesd tűzre a galád semmirekellőt!
*Szegény cipő. De bármi árat hajlandó fizetni azért, hogy Corvyrt kiengesztelje. Rubin visszaréved abba a régi napba, a patakpartra, hol annyira boldogok voltak, s csak utólag jött rá, hogy valóban nem volt benne semmi színjáték, egy fikarcnyi sem. Corvyr előtt nem kellett megjátszania magát, ha csak a férfi nem kérte rá, felhőtlen lehetett, önmaga.
Igen, így visszanézve boldog volt.
Megér egy cipőt, hogy újra átélhesse.
Kissé hátradől, ahogy a másik a dézsa peremének támasztja tarkóját, s csupán tenyereivel simogatja gyengéden a mellkast, a vállakat, s karokat. Nem zavarja a másik kezének barangolása, és tekintetének kutakodása sem. Csak egészen picit merevedik meg, miként az átkozott gyűrűre esik a szó, s rándul meg parányit ajka.
Vajon mennyire lehet őszinte a férfivel? Van-e értelme egyáltalán eltitkolni az igazságot?
Felsóhajt, ahogy megtorpannak kezei a simogatás közben. Menekülne, de még sem csusszan ki Corvyr öléből. Túl kellemes érzés az érintése. Elfintorodik.*
-Hát jó. Elvittem a kufárhoz, aki a megbízást adta. Arról volt szó, hogy tíz ezer arannyal leszek gazdagabb. Hatalmas vagyon az egy magamfajtának, új életet kezdhettünk volna belőle. Csekély összeg azonban egy gyűrűért, melynek birtokában a kitagadott fivér elragadhatja a hatalmat álnok fivére markából. A hatalmat és a családi kincstár feletti uralmat. *Megakad, és alsó ajkát kissé beharapva pillant a búzavirágkék szemekbe. Tekintetébe a becsapottak önmarcangoló, saját magát kifigurázó pillantása költözik.* Elvette a gyűrűt, felém dobott kétszáz aranyat, és megfenyegetett, hogyha követelőzni kezdek, akkor nem simán eltetet láb alól, de nyilvánosan köttet kerékre, ahogy a kurtizánokat szokták.
*Megvonja a vállát, mintha mindegy lenne a történet, mintha lényegtelen lenne. S ha úgy vesszük itt vált értelmetlenné Corvyr űzettetése. S talán ezért tett meg mindent Rubin, hogy megszerezze azt a nyavalyás menlevelet.*

9666. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 18:15:33
 ÚJ
avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A hátas barátja//

*~Koncentrálj! Koncentrálj! Koncentrálj!~
Hangzik fel vészjóslóan a belső hangja. Ekkor pár pillanatra megtorpan és erőt vesz magán. Lopásra nem vetemedhet, elvileg nem, bár simán megtehetné maga kockázattal ugyan, de lenyúlhatná a hintóba fogott lovat.
Meglehet nagyon tetszik neki ez a hátas, muszáj mást kitalálnia. Az őrség figyelmét nem kívánja magára terelni, sem a járókelők gyanúját szítani. Ezért úgy tesz, mint egy megbízott alkalmazott, aki a hintóra felügyel.
~Sebaj, gyönyörűségem. Talán majd máskor az enyém leszel.~
Igen, otthagyja faképnél, mielőtt még magyarázkodásra kényszerülne akárki előtt. Nincs elég ideje, hogy a hámot visszaigazítsa, csak megveregeti a paci oldalát, aki egy horkantással felel és már el is viharzik a piac irányába.*

9665. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 18:08:10
 ÚJ
>Corvyrius Cwa'Charys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*A lágyan ejtett szavakban enyhe pimaszság bujkál, épp annyi, amennyit elvárhat, ha valóban a nő valódi arcára kíváncsi, s nem a megjátszott szerepek egyikére. Még ha oly gyakran, s igen nagy kedvvel élvezte is azokat az éjszakákat, mikor a másik úgy váltogatta a szerepeket, miként bálra készülő nemesi fruskák a cifrábbnál cifrább legyezőket, most, mikor enyhülést nyerhet a kettejüket elszakító indulatokra, nem kívánja azokat az arcokat szemlélni. S igazat kényszerül adni a kurtizánnak, valóban nagyobb hévvel vágyott a birtoklásra, melyet a másik fölött gyakorolhatott, ám azon idők gondtalanságát, mikor még úgy hitte, a világ a lábai előtt hever, mélyen eltemette már magában az űzöttség.
A test fordulását tágra nyíló pillantással követi, régi ismerősként üdvözölve, miként a nő ránehezedik combjaira, s karjait nyaka köré fonva játszik el tarkóján. Túl jól ismert érzület fogja el, mintha távolodna a valóságtól, lomha kábulatba merülve, mely kiélesíti az érzéseket, s elfedi a körülöttük lüktető világot, kizárva minden egyebet. Mély lélegzettel adózik a jelenségnek, s mérhetetlen nyugalommal hallgatja az újabb szavakat, miket szinte szájába suttog a másik, végül csókkal zárva le ajkait, puhán uralva el ajkait. Átadja magát a pillanatnyi ellágyulásnak, mintegy hallva a roppanást, mely végig száguld a elméje mélyén felépített védfalakon, mik a az efféle emlékeknek gátjaként születtek.
S újra ott látja magukat a pirtianesi patakparton, egy bágyadt nyári délután szemérmes csendjében. Érzi az elégedetlenséget, mit a számára kirótt feladat ébresztett benne, mikor a kurtizán nyerge magasából lehullajtotta legkedvesebbnek hazudott lábbelijeinek egyikét, épp a sebesen rohanó patakba, hogy gondtalan fodrozódásának hátán a földművesek havi betevőjét érő vászondarabbal, könnyedén kergetve be az elméretezett híd homályába. Magában zsörtölődve emelkedett ki a nyeregből, s ereszkedett le a mederbe, úgy érezve magát, mint holmi csatornatisztításra felbérelt suhanc, ki elhullatott érme után kutakodik. A kőív homályában vizsgálgatta a mohával síkosan lepett kövek közét, mikor a nő gyöngyöző kacajjal lóbálta meg a keresett lábbelit, alig karnyújtásnyival előtte, szemérmetlen mozdulattal oldva meg a lovagláshoz választott ruha zsinegeit.
A csók könnyed mozdulattal ér véget, még ha ajkaik nem is távolodnak el tán sóhajnyira sem egymástól, az emlékek nyomán féktelen mosoly szökken szárba vonásain, s régen oly megszokott, öblös kacajjal adja ki magából az egykor volt gondtalanság pillanatai idézte megkönnyebbülést.*
- Ha meg van még az az átkozott cipő, atyám kardjára esküszöm, addig nem nyugszom, míg tűzre nem vetem…
*A nevetés fesztelen zöngéivel teltek szavai, s mintha valóban meg sem történt volna elválásuk, helyezi tenyereit a nő csípőjére, ujjhegyeivel akként nehezedve kissé a bőrre, mintha azt kívánná ellenőrizni, valóban a jelenben jár-e, avagy ismét egy koszlott ivó szalmáján járatják vele a bolondját álmai. S mikor megnyugvás villan búzavirágszín pillantása mélyén, jóllakott mozdulattal dönti hátra fejét, megtámasztva a dézsa peremén.*
- Végül mihez kezdtél azzal a fránya gyűrűvel?
*Kanyarodik vissza a két esztendővel korábbi eseményekhez, ám hangjában nyoma sincs számonkérésnek, haragnak, netán bosszúvágynak. Egyszerű érdeklődés, miként szakmabeli tudakolna egy másik szakmabelit, s az igazat megvallva, valamiképp ez a felvetés igaz is lehet, mindössze mindketten mást bocsájtanak rendelkezésre megfelelő aranyért. S míg a választ várja, ráérős mozdulattal futnak fel jobbjának ujjhegyei a bordák mentén, s pillantása minden palástolást nélkülözve időzik el a másik vonalain.*

9664. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 17:30:40
 ÚJ
>Elayras Osh, Rubin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*Emlékek halmazában kutakodhatnak mind a ketten. Életekkel korábbiakban, melyekben még nem volt részese a másik, és a közösben is. Ha visszagondol arra az időkre...*

*A fehér kanca felnyihog, ahogy szilajul áll hátsó lábaira, majdnem lecsúsztatva tomporán át a vörös hajút a földre. Rubin ajkairól halk sikollyal kevert nevetés harsan, ujjai riadtan kapaszkodnak meg görcsösen a kantáron, és lába belefeszül az egy szem kengyelbe, mivel női módon üli meg a hátast. A hófehér sörénybe vadul kap bele a szél, összekeveri a vörös zuhataggal. Corvyr nevetve hajlik át a vörös-deres hátáról, hogy elkapja a kanca kantárját, mielőtt még a megriadt ló megvadulhatna, s húzza át maga elé a nőt.*

*Úgy villan be a kép, mint valami fénykép, és az édes érzés, ahogy visszafelé Corvyr ölében ülve, átcsókolózták az utat, mint valami ifjú szerelmes pár.
~Mint rég.~
Ismétli el magában a szavakat, s felpillant, ezúttal egészen közelről simogatva végig a másik arcát tekintetével. Ő is fürkész, enyhülést, megbocsátást kutat az íriszek mélyén. S ha Corvyr alaposan megnézi az arcát, a szemek sarkaiban nagyon haloványan fellelhető pár vékonyka ránc, annyira halovány, mintha csak a képzelet játéka lenne, s egy valamivel makacsabb az ajkak szélén két oldalt.
Felpillant, s ezzel együtt ujjai becézőn siklanak végig a másik mellkasán cirógatva, mintha csak most ismerkedne a testtel. Aztán felnevet.*
-Valóban, de te is sokkal jobban kívántál birtokolni Szerelmem.
*S ezúttal a szó kellő lágysággal érkezik, mint aki valóban komolyan gondolja mindazt, mit takar, s ezzel együtt fordul is, hogy lovagló ülésben helyezkedhessen el a másik combjain, szemből. Tenyereivel simít végig a mellkason, s előre hajol. A homlokát érő csók persze, újabb emlékeket ébreszt, egy hajnalt, melyben a másik sietve búcsúzott valamiért, s ő még, mint lusta macska nyújtózott a selyem ágynemű alatt. S hogy Corvyr ne verje fel álmát, csupán homlokára lehelt csókot, "Sietek vissza." szavakkal köszönve el. De most nem ezt a pillanatot vágyja, s a buzdításra kapva, még közelebb furakszik, karja a másik nyaka köré fonódnak lazán, ujjai a tarkónál babrálnak a szőke tincsekkel.*
-Nem is hiszed, mennyire vágyom utánad. Hogy hányszor képzeltem el, miként látlak meg, s kapsz fel öledbe, mint egykoron. Emlékszel a Pirtianesi patakpartra?
*Suttogó szavai az ajkakra hullnak, hogy végeztével lágyan leheljen rá csókot, ízlelve a másikat, s emlékeket ébresztve vele.*

9663. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 17:08:02
 ÚJ
avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A hátas barátja//

*Elég borongós időt választ, de Ryhát ez nem nagyon izgatja. Felőle eshetne is, legalább volna elég oka arra, hogy pihenőt tartson. Ám neki még az sem kell, hogy megálljon kénye-kedve szerint.
Fájlalja már a lábait a hosszas meneteléstől, de a korábbi incidens csak fekete lepel a kedvén. Kissé érzi magát könnyebbnek, amint bekanyarodik a gazdagok impozáns kúriáinak, szinte végeláthatatlan tömegébe. Ám itt sem leli kedvét, mintha az utcákon is hallaná azt az ordító különbséget közte és a palotákban lakók között. Ellenben, a maguk nemében, igen csodálatos és bámulatos építmények valamelyest elrepítik az álmok világába, egy adott pillanatban magát látja kilépni a kastélyok egyikéből. Fényes öltözetben, ragyogóan, komornyikok hajbókolásától elárasztva.
~De szép is volna. Talán majd egyszer.~
Kénytelen önámításba esik, mert ha nem tenné valószínűleg az utcaköveken kötne ki ájultan, annyira elragadja néha a hév, hogy szinte nem is tud magáról.
Álmodozásából már csak utolsó pillanatban sikerül felocsúdnia, így is későn, mert egy horkanás közepette nekiütközik valami selymesen puha testnek. Egy nagyon röpke pillanatig kopogásokat hall és tágra nyílt szemekkel bámulja az előtte álló patás hátast.*
-Ez egy ló!
*Ütközik meg a felismerésen, de azon nyomban túl tesz rajta és tarsolyából előkotor néhány darab tömör cukrot. Ösztönösen teszi vagy céllal még ő sem tudja, hiszen nem terv szerint halad, csak cselekszik. A ló egy hintó elé van befogva, mely nem túl pompás, de nem is egy parasztszekér. Nem tudja hol is tartózkodik pontosan, melyik család ajtaja előtt, de valójában nem is érdekli. Most csakis a hátasra összpontosít, mintha célja előtt állna.
Óvatos léptekkel a ló elé áll és tenyerében a nyalánksággal a mondhatni barátja felé nyúl. Barátja-e vagy sem, még kérdéses, hiszen nem ő törte be. Minden joggal felágaskodhatna és eltaposhatná, ha épp annyira hatna rá az időjárás, mint Ryhára a mai vagy épp más napokon.
Kinyújtott karral áll a paci előtt és merően néz rá, olykor előrehajtja fejét behódolás jeleként, hiszen kettőjük közül, lehet épp a patás az intelligensebb. Nem telik bele egy perc, a barna szőrű ló bátran falatozik a tenyeréből, az orrnyergét simogatva körbenéz, hogy ne keltsen nagy feltűnést. Az imént még védelmet lát a városi őrségben, most már fenyegetésnek tűnhet, mert más tulajdonára teszi rá a kezét.
~Mit ide őrség, én idomár vagyok. Ehhez értek a legjobban.~
Ezzel a gondolattal elhessegeti magától a negatív, kissé paranoid gondolatokat, majd egy óvatlan pillanatban arra lesz figyelmes, hogy egyik keze nem tudja mit tesz a másik. A lovat kezdi kiszabadítani a béklyóból. Sietnie kell, mert a kúria ajtaja nyílni látszik. Bár takarásban van, nem igazán vehetnék észre, hogy mit tesz, igyekszik megkaparintani a hátast, ha kell eltulajdonítás árán is. Ha nem a tulajdonos, majd a soron következő őrjárat csípi fülön.*

A hozzászólás írója (Puloryha Garhoniss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.06 17:25:34

9662. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 17:06:29
 ÚJ
>Corvyrius Cwa'Charys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*Lusta, félig hunyt pillantással figyeli, miként a hattyúfehér test idomainak csábító ringásával kísérten, a nő átlépi a dézsa peremét, s megszokott könnyedséggel simul jobbjához, vérszín tincseivel szinte elfedve vállát. Ismerős, túlontúl jóleső az érzés, mely elönti, miként bőr a bőrhöz ér, s ezt még a szavak sem mossák el, melyek lágyan kapnak erőre a kurtizán ajkairól. Valóban, épp olyan, mint rég, még a több hónapnyi kárhozattal ezelőtt, mikor fesztelen élvezték egymás társaságát, élvetegen mélázva el a lehetőségeken, mit is tennének annyi arannyal, mi a pöffeszkedő kereskedők erszényét nyomja.*
- Mint rég…
*Elgondolkodott szavak, miket jobbjának megszokás szülte mozdulata kísér, ahogy ráérősen simít ujjhegyeivel a nő gerince mentén, szemérmetlen magabiztossággal futva a csípő vonala alá. S emlékei újra elragadják, mintha a fel-felkavarodó pára, bódító illatával s képlékeny mivoltával erre lenne hivatott.
A dézsa, meglehet, épp az, melyben, a jelenben is pihennek, méretei legalábbis hasonlónak tetszenek, akkor is kellemes hőmérsékletű vízzel volt megtöltve, s egymás oldalán pihegtek, édes kimerültséggel hagyva a kéjt elcsitulni. Már fel sem tudja idézni, vajon melyik éjszaka lehetett, oly kényelmes módon mosódnak össze annak a gondtalan időszaknak foszlányai. Ám kitisztulnak a képek, s bizonyosság gyúl benne, azon éjjelen hallott először a lehetőségről, mellyel megkörnyékezte egy megbízhatónak ítélt felhajtó a nőt, s mi akár valóra is válthatta volna elmerengéseiket, biztosíthatta volna az anyagi hátteret ahhoz, hogy bármely városban módos háztartással telepedhessenek le, kényük szerint véve tudomásul a világ történéseit, s egymásba feledkezve. Csábító, túl csábító volt a gondolat, s ki tudja, még az is előfordulhat, önnön javaslata volt a világ elől való elvonulás, messzire kerülve Pirtianes merev hierarchiájától.
Megadó sóhajjal nyugtázza az emléket, s a felkarját érő, könnyű csókra mozdítja oldalra fejét, közelről, talán túlontúl közelről pillantva a kurtizán vonásaira, a nem is oly rég felsebzett ajkakra, a sokat ígérőn csillanó szempárba. S a hiányt említő szóra önkéntelenül biccent aprót, mint ki hasonló vélekedésen lehet, ám egyelőre mit sem ejt ki száján. Leköti a vizsgálódás, a kutatás az arc változásai után, mintha nyomokat keresne a korábban elhangzottakra, az aggodalom által való elgyötörtség gyűrődéseit kergeti, hitegetve magát, a nő biztosan nem tudná eltűntetni ezeket a jegyeket.*
- Már hozzám tartozik, nem kívánok megválni tőle.
*Utal a hajviseletét érintő szavakra, ám a nő nem tudhatja, mennyivel mélyebb értelemben használta egykoron épp ezt a mondatot. Ela akkor aludt szobája kényelmében, s a szolgák megfelelő nevelését tükrözte, hogy őt keltették fel, s nem a nőt, mikor borittas fegyveresek érkeztek az akkori ház elé. Ezekkel a szavakkal állt ki a kapuba, vállán nyugtatva az alabárdot, mely most a fogadóterem kövein fekszik. Részeges zsoldosokkal, még ha többen is vannak, nem nagy vesződség elbánni, javarészt saját lábukban botlottak el, így mindössze kellően fenyegető fellépés kellett a diadalhoz, s a nevezett szeszkazánok kanyargós, dülöngélős lépteikkel elkotródtak a nő háza elől. Akkor döbbent rá, hogy a magáénak tekinti a kurtizánt, s nem tűrné el rajta más érintését. Ki tudja, talán épp ez tüzelte haragját, mikor a passzus előkerült, s megtudta, milyen úton is tett szert rá a másik.*
- Ha jól emlékszem, akkoriban nem voltál ennyire visszafogott…
*Halovány mosoly fut végig ajkain, s egykori fesztelensége emlékképeibe kapaszkodva mozdul, ezúttal erőszaktól mentes, puha csókot lehelve a nő homlokára, miként akkoriban, egy élettel ezelőtt.*

9661. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:51:38
 ÚJ
>Elayras Osh, Rubin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//

*Miért is tenné meg az, hogy mérget hint a vízbe? Ha megölni akarná, másként intézte volna, mindenképpen úgy, hogy kezéhez ne tapadjon vér közvetlenül, sem a gyanú árnyéka ne hullhasson rá. Nem, nem. A mérgeknek nincs létjogosultsága most. Bár elmosolyodhatna a másikban felmerülő feltételezésen, hiszen Rubintól, a kurtizántól koránt sem áll messze az orgyilkosság.*

-Ostoba, húgyagyú szajha vagy!
*S a káromló szavakhoz oly méretű pofon társul, hogy a feje oldalra bicsaklik, egész teste utána lendül, s míg azzal van elfoglalva, hogy kezeit úgy tegye, hogy csillapítsa az esést, addig korábban kibomlott haja felröppen, és ívet írva hullik le a másik oldalon. Csattanva ér földet, könyöke hangosan koppan a kőpadlón, halkan sikolt fel a fájdalomtól, melybe egész karja elzsibbad. Jó, ha nem törik el. Combját végig horzsolja a durva kövezet, és a baljában tartott keskeny pengéjű tőr csendülve hullik teste mellé. Könnyek gyűlnek szemébe, s ki is perdülnek egyből.*
-Hányszor kell még megmutatnom neked, hogy megtanuld végre!? Érezni kell, érezni! Megint észrevettem a szemed villanásából. Ne villogtasd! Hunyd le kicsit a szemhéjadat, és tereld el a figyelmem! Állj fel már! És ne bőgj itt nekem!
*A korholás közben húzza maga alá a lábát, majd emelkedik fel. Hideg a kő mezítlábas talpának, de nem szól. Baljával tapogatja jobb könyökét, melyet kellően lezúzott. Úgy véli, mivel ujjait mozgatni képes hát nem tört el.*

*Az emelt sarkú cipőben úgy egyensúlyozott, mint vásári mutatványosok a gólyalábakon. A földig omló, nehézselyem szoknya sem segített azon, hogy megfelelő legyen a tartása. Sóhajtozva igyekszik egyenesen állni.*
-Jaj, Rubin! *Nevetés csendül a háta mögött.* Úgy állsz, mintha teleszartad volna a cipődet! Húzd már ki magad!
*Válla felett pillant hátra a szőke, hason korú lányra, ki épp úgy pipiskedik egy ugyanolyan cipőben, mint Elayras.*
-Könnyű neked. Fáj benne a lábam. Szerintem kisebb vagy két számmal. Annyira nyom, hogy majd bepisilek tőle.
*S emeli is meg a szoknyát. Nem kellett volna. A mozdulattól és fordulástól, hogy szembe kerüljön a másik lánnyal, egyensúlyát veszti, és úgy vágódik el, mint valami rongybaba, épp csak kivédve azt, hogy ne képpel törölje fel a kövezetet.
Nevetés harsan, melyhez most már az övé is társul.*
-Az életben nem fogok megtanulni állni sem ebben a cipőben, nem hogy menni, vagy táncolni. Mégis mit hisznek rólam?
*Épp csak betöltötte ekkor a tizenharmadik évét. Már jól bánik a tőrrel, és fejből tudja minden méreg nevét, s azt, hogy miként is hatnak.*

-Ez olyan erős, hogy egy elefántot és földhöz vágna. *Az öreg vajákos asszony sorra emeli fel az üvegcséket, melyeket eléje pakolt.*
-Mondd meg, mire is jó ez?
*Rubin felemeli az adott üvegcsét. Figyeli a szárított por színét, állagát, s ha tudja óvatos meg is szagolja illatát.*
-Altató. *Vágja rá végül a kérdésre.*
-És ez?
*A banya újabb lezárt üveget tol eléje, tekintete kíváncsian fürkészi a lányt. Rubin újra csak elvégzi a szükséges vizsgálódásokat, a szaglást kivéve, hiszen erős viasz zárja le az üveget. Ez mindjárt irányt is mutat.*
-Az igazság fű. *Súgja maga elé a választ.* Elkábít, az izmokat elernyeszti, nem tudsz tőle mozdulni, de az elme épp, ám az akarat gyenge. Túl sok beadása emlékezetvesztést okozhat.
*Ami persze, nem mindig baj, hiszen nem gond, ha az elszenvedő nem emlékszik arra, ki is adta be neki a szert.*
-Jó válasz. Kész vagy.
*A banya elégedetten dörzsöli meg kezeit, s ajándékképpen neki adja az üvegcsét.*

*Ujjai Corvyr tenyerébe csusszannak, így lel támaszt a férfi karján, s lépi át először egyik, majd másik lábával is a dézsa peremét. Hogy mi számít az illendőség határának? Arról beszélgethetnének éppen, hiszen mind a ketten teljesen mezítelenek. Néhány háznál már ez is túllépné az ingerküszöböt.*
-Hagyd így, tetszik.
*Persze, számít-e a másiknak, hogy Rubinnak a kurtizánnak, tetszik a jelenlegi hajviselete?
Megtehetné azt, hogy a dézsa másik felébe kúszik azonnal, szembe a férfivel, hogy tartsanak egyféle illendőséget, de Rubinnak ez esze ágában sincs. Soha nem játszotta el a szemérmes kisasszonyt. Szerelmet színlelt, hiszen erre tanították. Arra, hogy elhitesse minden férfival ő és csak ő az, akiért teljes testével és lelkével odavan. Hogy csak ő az egyetlen, és az örök. Megtanult ideje korán Magassarkú cipőbe járni, táncolni, kecsesen, mintha egy hattyú lenne a tavon. Megtanult ékesszólóan társalogni, mint úri kisasszonyok, énekelni és apró lanton játszani, verset mondani, festeni is. Igaz, egyiket sem kiemelkedő szinten, de arra nincs is szükség. Annál sokkal jobban megtanult viszont a tőrrel bánni, s ismeri a mérgek minden fajtáját.
Corvyr mellett foglal hát helyet, a másik oldalához simulva, haját ráterítve így annak vállára, lábát keresztbe nyújtva a férfi combjain.*
-Most olyan, mint rég.
*Súgja bele a gőzbe, s oldalra fordulva finom csókot lehel az izmos felkarra.*
-Hiányoztál.
*S valóban. Bár színlelni megtanult, szerelmet hazudott, maga sem jött rá, csak mikor már nem volt elérhető a másik, hogy bizony az eljátszott érzelmek a mélyben nagyon is valóságossá váltak számára.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343