Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 481 (9601. - 9620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

9620. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-02 18:01:57
 ÚJ
>Rhebosse Dunos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //

*Tán csak nem egy kievés pálinka „elvesztése” lesz a férfi végzete. Főleg ott, ahol még ennyi van.
~Egy kicsit azért igazán adhatna még...~ Rhebosse, a műkedvelő semmi esetre sem támadná máskülönben az italt, sőt, bármit megtenne a kincs megmentéséért, amennyiben a férfi esni látszik. De hát esni nem akar, helyette eltáncikál az amúgy kezdődő koordinációs problémákkal küzdő maszkos nőszemély elől. A gazfickó se perc alatt a lány mögött terem, aki csodálkozva pislog maga elé, amíg észre nem veszi a helycserés támadást. Hajának hatalmas kerületű libbenésével fordul meg; valóban ölni lehetne ekkora lobonccal.*
- Úgy bizony! Tudta, hogy akár egy szalmaszálat is át lehet bökni a húst? *Csak az égiek a megmondhatójuk, honnan szerzi a lány ezen precíz értesülését.
Rhebosse kihúzza magát, és megpróbálja a legnyugodtabb pillantással végigmérni a rossz arcú bűnözőt. (Jobban mondva, a „talán jóképű, de a maszktól ezt nem látni” bűnözőt.)*
- Most biztosan azt hiszi, nem lennék magának ellenfél. Lebecsül.
*Betörő, rabló, a testi sértést is minden áron föl szeretné venni a bűnlajstromra, ahogyan látható. Már korábban is bemutatta, hogy bármire képes, csak arra nem, hogy kiprovokáljon egy verekedést a köpenyesből.*


9619. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-02 11:56:06
 ÚJ
>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //

*Az Agancstalan Gombrabló szerencsére még nem ismeri annyira, hogy rájöjjön: laposüvegek terén jobb napjain akár világuralomra is törhetne. Ez most meg egy jobb nap, hiszen külön rákészült a teljesen humortalan szórakoztatás művészetének gyakorlására, aminek elengedhetetlen kelléke az itóka. Persze Rhebosse lassan kiissza a vagyonából, szóval igyekszik a maradékot megmenteni. Úgy, hogy minél többet kortyol belőle. Közben pedig várja, hogy az emberi szélmalom a közvetlen közelébe érjen. Az útjába nem akar állni, roppant veszélyesen néz ki; a végén még kiüti a kezéből a flaskát. Akkor meg mind a ketten maradandó károsodást szenvednének elvonás miatt. Nem kockáztathat. Az utolsó pillanatban könnyed tánclépéssel kifordul az új generációs bűnöző elől, aztán a lépést befejezve igyekszik is mögé kerülni. Ha sikerül a dolog, ha nem, akkor is megszólal.*
- Szívesen megnézném. Biztos találunk itt valamerre gesztenyét, vagy falevelet vagy egy kósza hajfonatot *bök fejével a vörös lobonc felé.*
- Avatott kézben mind-mind veszélyes holmi.


9618. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-02 03:03:02
 ÚJ
>Drayen Agron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

// Yala //

* Folytatják a beszélgetést, s úgy látszik, hogy sikerül fenntartania a nő érdeklődését. *
- Az soha nem baj, főleg mert egy mágus esetében a közelharc, mondjuk úgy, a vakfoltja. Nem egy mágus végezte azért, mert az ellen elég közel tudott hozzá férkőzni, hogy fegyvere bevégezhesse mocskos feladatát.
* Meséli, majd nagyot bólint Yala szavaira. *
- Valóban. A mágia által képesek vagyunk beavatkozni a természet rendjébe. Felgyorsítani a növények növekedését, esőt idézni, vagy akár földrengést gerjeszteni. Minden csupán a mágus tudásától, s persze a szándékától függ.
* Mondja, majd egy gyors bemutatót tart, amit a lány értékel is. *
- Igen, lehet így is felfogni, bár az említett célra van egy külön varázslat. Viszont remek példája annak, amit mondtam. Hogy minden a varázsló céljaitól függ.
* Sok szónak, sok a vége, de Drayennek most pihennie kell. Ezért el is vonul, s vendége apróbb neszei mellett alszik el. Nem tudja, mennyit aludt, ám álomtalan szendergéséből egy meglehetősen intenzív illat szakítja ki, amire gyomra hangosan kordul egyet. Csendesen lép ki szobájából, hogy megnézze, mire jutott Yala. Arcán jól kivehető a meglepetés, hisz ő csak egy csésze forró levesre számított, nem pedig egy ilyen lakomára. *
- Yala! Máris vendégeket fogadtunk, netán ünnep van?
* Kérdezi megilletődve, de nem számon kérően. *


9617. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-01 23:32:29
 ÚJ
>Torrad Graim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Lassan lépked a törpe, alaposan szemügyre véve a gazdagnegyed impozánsabb épületeit. Igaz, hogy nem ez a szakterülete, hisz inkább a test szerkezetét ismeri, semmint az épületekét, mégis el kell ismernie, hogy akad pár kivételes alkotás itt. Meglepetésére törpék keze munkáját is felfedezi néhány palotán, ami bizony büszkeséggel tölti el. Hamarosan eléri a negyed végét, aminek ékes bizonyítéka a házak nagyságának, s szépségének visszaesése. A végén már csupán polgári házakat lát, még ha nagyobbak, s rendezettebbek is, mint az átlagos középosztály otthonai. Ám nem hiába kutyagolt ennyit, mert csak megpillantja végül a barakkot, ahol reményei szerint sikerül hasznossá tennie magát. *


9616. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-01 16:07:50
 ÚJ
>Rhebosse Dunos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //

*Figyelmét nem kerüli el az újabb flaska. Most akkor a fickó köpenye alatt vagy számtalan ugyanolyan laposüveg megtalálható, vagy ugyanazt tölti újra és újra trükkös módon, vagy csak szórakozik. Bizonyára ez a rejtély is szörnyű tervének része, melynek véghezvitelével akár A Cselédek Morális Megrontója néven is beírhatná magát a történelemkönyvekbe.
A vörös irigyen méregeti az újabb adagnyi italt, ha van az ibrikben, ha nincs. Kíváncsi pillantásokkal, pipiskedéssel és laposüveg felé történő lapos sandítgatással várja a kínálást, de az nem jön. Igazából semmi esetre sem kéne ma már többet innia, de maga a tény, hogy a férfi egymagának akarja az egészet, itt, előtte, no az mégis fölháborító.
A gazfickó nem védekezik, csupán a pálinkát helyezi szó mi szó biztonságba. A száraz fa telibe találja, ami a legkevesebb szívfájdalmat nem okoz neki. Nyilvánvalóan nincs szíve.*
- Lúdtollal, mi? Lúdtollal?! *már kezdett volna bágyadni a lány, Yerougha meg még szítja a tüzet. Rhebosse két kézzel hadonászva közeledik a bűnöző felé és kezdi lökdösni. Ennyi ingyen pia komolyan megfekszi az ember gyomrát, a vörösnek pedig igazán nincs gyomra a további jópofizához.*
- Tudok én bánni a rendes fegyverrel is! Akarja, hogy megmutassam?! *lökdösődik tovább. Nyilván semmit nem hozott magával, tőre a Namos ház földszinti cselédszobájában pihen. De ha lenne nála egy kard, netán egy íj, megmutatná, hogy tud vele bánni.
Sehogy. Úgyhogy szerencse, hogy nincs nála.*


9615. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-31 19:39:10
 ÚJ
>Yala Dardanu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Drayen //

* Hát ő sem bízik meg csak úgy akárkiben, de Drayen első látásra is szimpatikus számára. *
- Hát nem mondom, olyankor jó, ha az ember meg tudja védeni magát. De arra nekem ott van a botom, meg egy bumeráng. Meg a tíz körmöm és két erős lábam. Amúgy meg ha már mágia, akkor jobb az, ha valami jóra használják. Hallottam, hogy van amivel gyógyítani is lehet. Meg, meg esőt varázsolni és az külön jó akkor, ha nagyon száraz az idő.
* Hallott már ezt-azt ugye és Drayen megörvendezteti azzal a hírrel, hogy vannak könyvei az őt érdeklő témákban. *
- Nem gond az, végül is maga is varázsló, valamennyit tud mesélni róla, gondolom.
* S igazából annyira megörülni a könyveknek, a munkának és úgy általában az egész helyzetnek, hogy hirtelen tegeződésbe vált és észre sem vette ezt. S mikor Drayen házába érnek, körbetekint hamar, mit merre talál, s már főzésbe is kezdene, de a férfi még tartja egy kis varázslásra. Ami nagyjából annyiból áll, hogy kis szellőt varázsol, amitől meglebben a haja, és a függönyök. *
- Hűha, ez is jó. Kellemes kis fuvallat, mondjuk a nagy melegben, ha valaki el akarna ájulni és hasonlók. Ez is olyan hasznos dolog a mágiában, az ilyesmik érdekelnek engem is.
* Aztán egy időre búcsút vesz, Drayen dőljön csak le és pihenje ki magát. Ő meg munkához, vagyis főzéshez lát.
Megmossa a kezeit és körülnéz, milyen edényt hol talál és előveszi, ami kell, késtől kezdve minden apróságon át. Feltesz vizet főni egy megfelelő méretű, nem túl kicsi üstben. Megmossa alaposan a csirkét, levágja lábait, szárnyait és mehetnek a vízbe főni. Majd meghámozza, pucolja és megmossa, felszeleteli a krumplikat, zöldséget és répát, amit a tyúk után tesz a vízbe. Aztán egy fej hagymát is, miután mindkét végéből levág egy picit, megtörölgeti, hogy ne maradjon rajta föld. Aztán egy tálkába morzsolgat néhány szárazabb kenyérdarabit, amit kis vízben puhára áztatott és kifacsart alaposan. Paprikát, borsot és sót szór bele, ráüt egy tojást. Majd a tyúknak a máját nagyon apróra vágja késsel, szinte már pépes, és azt is hozzá adja. Valamint egy kis aprított zöldség zöldjét. Az egészet összekeveri, megízleli nyelve hegyével és még kis sót és borsot szór rá. Alapos keverés után a tyúkot ezzel tölti meg és beteszi a levesbe főni, a lábak és szárnyak után. Lefödi, hogy főjön, s addig ő rendet rak maga után. Csomagját is beteszi abban az üres kis szobába, amit Drayen mutatott. Megmosakszik és tiszta ruhát vesz, mert ez kissé poros már az úttól. Kényelmes cipő, ami nem kopog, fel ne ébressze az alvót. Barna szoknya és blúz, haját is feltűzi, hogy ne zavarja a főzésben. Visszasiet a leveshez, lehabozza, majd utána megfűszerezi. Fél órát hagyja még főni így, majd egy kanállal és egy villával óvatosan kiemeli a töltött tyúkot, és tepsibe teszi. Zsír tesz alá, alaposan bedörgöli a húsát mindenhol fűszerrel, és felaprít mellé két hagymát és burgonyát, hámozva persze. S felteszi sülni. Ezek után gyúr egy kis adag tésztának valót, és csak úgy a körme hegyével csipkedi ki a tésztát és főzi ki sós vízben. Jó óra elteltével Drayent lehet, hogy a konyhából kiszökkenő étel illata ébreszti fel, és nem Yala. *


9614. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-31 16:29:27
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista Kúria//
//Éjfél//

*Úgy tűnik, Effynek kezdenek az idegeire menni a ma este megpróbáltatásai. A hangos kifakadásra odakapja a fejét, de szerencsére Ephemia is észbe kaphat, mert utána már nem kiabál.
~Még az kéne, hogy megjelenjen a ház népe! Lenne itt kellemetlen kérdezősködés.~
A lány akkor sem kapcsol, mikor leütni készül a pasast, úgyhogy majdnem megakadályozza, hogy egy ütéssel elaltassa. Szerencsére az utolsó pillanatban inkább mégis a szemét takarja el, így az ütés a markolattal remekül sikerül, újdonsült ismerősük újra az arra érdemesek fejfájósan ébredős álmát alussza. Még ellenőrzi a köteleket, hogy nyugodtan itt hagyhatják-e, aztán a már többször használt ronggyal betömi a férfi száját, hogy ha idő előtt magához térne, nehogy kiabálni kezdjen. Mikor mindezzel megvan, Ephemiát a kezénél fogva gyengéden, de határozottan maga után húzva kifelé indul. Közben magyaráz.*
-Dehogy halt meg, csak kapott még egyet a fejére, hogy ne lármázzon. Nem vagyok én olyan hidegvérű gyilkos, hát így ismersz te engem?
*A gyér fényben a lányra vigyorog, de látja, hogy most nem vevő a humorra, mi több, kimondottan sápadtnak és megviseltnek látszik. Xaly elhúzza a száját, nem lesz ez így jó, ha a lány ennyire kiakadva akar leskelődni menni. Meg tulajdonképpen sajnálja is, végül is éppen fenekestül fordul fel az élete. Rövid habozás után sután magához húzza és megöleli a lányt, miközben megnyugtatónak szánt szavakat duruzsol.*
-Jól van na, nincs semmi baj, nem lesz semmi baj.
*Elég furán érzi magát, nem is maradnak így néhány pillanattal tovább. Xaly megindul a már jól ismert úton kifelé, gondosan résnyire nyitva hagyva és egy, a zsebei mélyéről előhalászott krétával apró jellel jelölve a családfő szobája felé vezető ajtókat.*
-Hogy a takarítók ide találjanak. *További magyarázatot nem fűz a dologhoz, csak vezeti kézen fogva kifelé a lányt. A háztól kicsit eltávolodva megállnak egy sötétebb sarkon.*
-Elmondom, merre menj, én meg addig intézkedem a barátunk eltüntetéséről.
*Gyors, de érthető magyarázatba kezd, hogy Ephemia hogy találja meg a már emlegetett kocsmát. Mikor a végére ér, még figyelmezteti a lányt.*
-Ha odaértél, be ne menj! Apád előtt sem lenne jó lebukni, de ez tényleg nem neked való hely, hamar bajba keveredhetnél. Szemben a kocsmával van egy sikátor, nem túl tiszta, de egy jóravaló orgyilkos lakik ott, aki csak munkaidőben öl, egyébként soha, szóval biztonságban leszel. Ott várj, oda fogok érkezni gyorsabban, mint hinnéd.
*Már indul is, de azért még küld egy biztató mosolyt Effy felé.*
-De ha rád jönne a bulizhatnék, nem kell megvárnod. Csak aztán nehogy egy asztalon táncolva találjalak, mikor visszaérek.
*Kacsint és már el is tűnik az éjszakában.*


9613. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-31 14:38:16
 ÚJ
>Ryakim Sindri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie//

*Furcsállja hogy a lány milyen könnyelműen áll a betegségéhez, de... nos... az igazat megvallva, cseppet sem érdekli a tündér épsége, persze ennek ellenkezőjét színleli.*
- Hát, ezt a döntést neked kell meghoznod, én azért aggódom.
*Munkaügyben sem tud nagyon segíteni, de azért tettetett érdeklődéssel hallgat mindent, főleg a kirablásának részleteit. Sőt, ennél a témánál még csak tettetnie sem kell, hogy érdekli a dolog.*
- Kevés olyan lény van, aki egy rablásnak és egy ilyen... állapotnak tudna örülni, de akkor úgy látszik te mindkettővel jól jártál.
*Elmosolyodik ő is, nem gondolta volna hogy még szívességet is tett neki annak idején. Még szerencse hogy mindig óvatos az egyedi dolgokkal, pontosan az ilyen lehetőségek miatt, volt régen egy kollégája aki pórul járt. A nyakláncot egyszerűen elrejtette a többi kényes holmija mellé, eszébe sem jutott túladni rajta, de talán valahogyan mégis pénzé tehetné ha ennyire keresik.*
- Akkor a tolvaj talán már nem is él. Vagy lehet hogy pont azok közé tartozott akik a nyakláncot keresték? Ha szeretnéd körbekérdezősködhetek, akart-e valaki ilyesmit eladni valahol, hátha ráakadunk. Mondjuk magát a nyakláncot gondolom kevésbé szeretnéd magadnál tudni, de a pénzed visszaszerezhetjük ha megtaláljuk az illetőt. Vagy... ha úgysem ismernének rád... Egyszerűen eladhatnánk mi a nyakláncot azoknak, akik keresik. Ha már úgysem találunk munkát, csinálunk mi magunknak.
*Nézelődik persze séta közben, hátha lát valami helyet ahova be tudnának ülni, az egyik mellékutcában meg is pillantja egy fogadó cégérét, így arra fordítja lépteit.*


9612. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 20:34:42
 ÚJ
>Drayen Agron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

// Yala //

* Természetesen Drayen sem mindenkivel kedves és tisztelettudó, ám elég jó érzéke van ahhoz, hogy kifogja az olyanokat, akik ezt megérdemlik. Mint Yala. *
- Rendben van. Persze nem kell nagy dologra számítani, mert én nem harcra kívánom használni a tudásomat.
* Feleli, majd érdeklődve hallgatja, mi az, ami motiválja ezt a fiatal hölgyet. *
- Azt hiszem, némiképp ki tudom elégíteni a kíváncsiságát, mert akadnak könyveim mind a gyógyítás, mind a növényekkel kapcsolatban. A mágia, nos az szerintem kicsit árnyaltabb ennél.
* Örül, hogy pont egy ilyen lánnyal futott össze. Yala fel is ajánl egy lehetőséget, ami pont megfelel Drayennek is, annyira, hogy még a tegezést sem veszi figyelembe. *
- Ez nekem megfelel, persze ezen felül a szállás, s az étkezés is adott.
* Egészíti ki a lány szavait, miközben lassan megérkeznek. Egy gyors körbejárás, majd megbeszélik az apróbb részleteket. A lány szinte megígéri, hogy nem lép meg, így Drayen megnyugszik. Ám mielőtt lepihenne, megteszi, amit ő ígért. *
- Nem ígérem, hogy sikerül, s mint mondtam nem nagy szám, de tessék.
* Mondja, majd a dolgozószoba egyik üresebb részéhez áll, s halkan morogva a megfelelő igéket, megpróbál varázsolni. Ha sikerül, akkor a mozdulatai után egy kisebb légmozgást érezhet majd a lány, ami a függönyt is megmozgatja. Akár sikerül, akár nem, ezután a férfi elvonul, hogy lepihenjen, házát, Yalára bízva. *

A varázsló buborékot formáz kezével, majd szabadjára engedi a benne keletkező, sűrű levegővel teli légbuborékot, mely ha kipukkad, egy gyenge széllökést eredményez.

9611. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 18:50:16
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista Kúria//
//Éjfél//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Továbbra is szemein tartja a kézfejeit, csak a hangokra hagyatkozik. A hangokra, melyek ugyanolyan vérfagyasztóak, mint amilyen bizonyára a látvány is lehet. S milyen az emberi fantázia? Ha nem látja maga előtt a képet, hát elképzeli. Ephemia is pontosan ugyanezt teszi jelenleg. Az elmegyötrő hanghatásokra rátesz még egy lapáttal Xalema hangja, mely igen kegyetlennek és ijesztőnek hat. Mostanra kezdte úgy érezni, lassan kezdi kiismerni az elfet, de be kell látnia, hogy tévedett. Azt például eddig nem tudta róla, hogy kitűnően el tudja játszani a hidegvérű orgyilkost. Vajon hány rejtett képessége van még Effy előtt?
Végül a férfi mintha beszélni kezdene. Testvériség, levelek, fegyvercsempészet, zsarolás. Már így sem akarja elhinni amit hall, hát amikor még a képet említi, amin ő maga van ábrázolva szíven szúrva! Nem kell neki több. Elveszi kezeit szeme elől s nem törődve vele, hogy meghallhatják, torka szakadtából rárivall.*
-... Micsoda!? Hazudsz! Nem hiszek neked, te szemét! Atyám soha nem tenne ilyet!
*Nem szokása káromkodni, most sem szándékosan teszi. Egyre csak a férfit bámulja, akinek a feje már egészen eltorzult a fájdalomtól. Aztán mikor már több információt láthatóan nem tudnak belőle kihúzni, Xalema hasra fordítja a betolakodót, s úgymond el kívánja oldozni. S zavarában hogy is értené egy ember a képletes jelentésű kifejezéseket? Sehogy. Nem akarja, hogy az elfet szabadon engedje. Odakúszik és kezével társa felé nyúl.*
- Xalema! Nehogy eloldozd! Könyörgöm...
*Azonban mikor látja, hogy a lány lesújtani készül és nem elvágni a kötelet, akkor hirtelenjében megint oldalra fordul s eltakarja a szemét. A férfi felhörög. Effy jó néhány pillanatig még ebben a pózban marad, nem mer odanézni. Az elf leányzó ezután következő szavait a kínvallatások módjairól zavarodottságában mintha fel sem fogná, inkább csak rákérdez arra az egyetlen dologra, mely most piszkálja a fantáziáját.*
- M... meghalt?
*Lassan feltápászkodik, tekintetével még mindig az ellenkező irányba pillantva. Nem akar odanézni. Talán ez az a pillanat, amikor elhatározza magában, hogy bár még nem sok dolgot tudott meg apja ügyleteiről, már elege van. Megesküszik, hogyha már családja - és köztük ő maga - többé nem lesz veszélyben, akkor soha, de soha többet nem fog atyja ügyeiben áskálódni. El fogja magában temetni ezt az egészet jó mélyre, és soha többet nem fog rá emlékezni. Soha. Aldo Aquista csináljon azt, amit akar, csak a családját ne sodorja veszélybe!
Ahogy így gondolkodik újonnan született elhatározásain, hirtelen már nem is akarja tudni, él-e még a betolakodó.*
-... Tényleg? Nekem a hallottak alapján... nos nem úgy tűnt. *Kicsit még meg is rémült társától, s ez hallható szakadozott beszédén is.* Khm... Bocsáss meg, de... össze kell szedjem magam.
*Tekintetét még mindig egy fix ponton tartva lassan odatotyog az asztalhoz, rátámaszkodik és kifújja magát.
~Sok dolgot kell még feldolgoznod, Ephemia d'Aquista. Nagyon sokat.~
Néhány percig csak áll ott és bámulja maga előtt a falat, a pókhálós sarkokat, a képeket. Könnyeivel küszködve vár a megfelelő pillanatra, hogy lenyugodjon. Végül egy hirtelen mozdulattal megfordul.*
- Tégy vele amit akarsz. Induljunk.
*Megrázó élmény volt ez neki, melytől garantáltan nem fog tudni aludni napokig, sőt lehet hatokig. Némi sajnálatot érez a lesújtott betörő iránt, de igyekszik nem gondolni rá. Lassan elindul az ajtó felé, s társával ugyanazon az útvonalon, ugyanolyan csendben igyekszik elhagyni a kúriát, mint idefele jövet. Reméli, előbbi kiáltozását senki nem hallotta rajtuk kívül. Most nem tud ép, tiszta elmével gondolkodni, szóval hagyja, hogy ma éjjel Xalema vezesse a továbbiakban, illetve hogy ő gondoskodjon a férfi eltüntetéséről is. A kúria hideg falain kívül útjuk így a notórius, szegénynegyedbeli Fekete Kakasba vezet, ahol Ephemia reméli, hogy minden igazságra fény derül.*


9610. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 16:43:40
 ÚJ
>Yala Dardanu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Drayen //

* Drayen igencsak kedves és udvarias férfi, és tanult is. Szerencséje van ezzel a várossal, hogy már elsőre egy ilyen férfival hozta össze a sors, és nem valami tahó, bunkó alakkal. *
- Nem baj, majd a másikat, ha az láthatóbb, megmutatja.
- Nos, leginkább a gyógyítással kapcsolatos dolgok. Növények, leírások ilyesmik. Aztán a mágia is érdekel, kíváncsi vagyok ezeknek a dolgoknak a mikéntjére.
- Ebben viszont benne lennénk. Olvasási, tanulási lehetőségért szívesen főznék, rendben tartanám a házat, na meg beszélgethetünk sokat. Érdekel mások véleménye azokról a könyvekről, amiket olvastam. S mivel a te könyveid, gondolom már olvastad őket?
* Elindulnak Drayen háza felé és valóban nincsen messze innen az a takaros kis házikó. Egyszerű és nem valami nagy hodály, hivalkodó. Ez is tetszik neki. Drayen ajtót nyit és előre engedi, ő pedig a cipőjét letörölve az ajtónál beljebb lép. Kis körbevezetést ejtenek meg, mit merre talál. Szép nagy szoba és valóban sok a könyve. Utána beles a konyhába is. *
- Rendben, pihenje csak le, én pedig csendesen megfőzöm a levest. Nem megyek én el, maradok tanulni és főzni.
* Ez ígéret, mert úgy érzi, hogy jó dolga lesz itt. A ház amúgy is rendben van tartva, így hát olyan nagy takarítást nem kell itt végeznie, csak tisztán kell tartani mindent. A főzés már más dolog, majd kiderül, hogy Drayen mennyire haspók. S ahogy a férfi lepihen, ő nekilát csendesen a főzésnek. *


9609. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 15:54:32
 ÚJ
>Morganus Melingrem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Másnap a lakásban//

* Na szép, Giselli kineveti. Kicsit el is szontyolodik. Végképp úgy is maradna, ha Giselli nem azt mondaná, amit. Ettől kicsit jobb kedvre derül. *
- Hát, a lényeg lényegében ugyan az, ugye. Akárhogy is mondjuk. De ez már a múlt.
* Kezét nyújtja, hogy a lány belé karolhasson, és kifelé induljanak a házból. Ki a kapun, és irány a város. Néhány levelet kell feladniuk, elintézni még pár dolgot, a kutyákat, többek között. Aztán majd még el kell látogatniuk az Owariat rezidenciába. És közben pedig sétálgatnak, kéz a kézben és jól érzik magukat egymás társaságában. Legalábbis ő különösen jól érzi magát Giselli mellett. *
- Intézzük el gyorsan, amit kell, és utána szabad a nap.
* Egy finom ebéd, utána kényelmesen leülhetnénk beszélgetni, meg hasonlók. Az ilyesmi most kedvére való. *


9608. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 13:00:47
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista Kúria//
//Éjfél//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

-Bizony, hogy ma este! *Xalema hevesen bólogat, de magyarázkodni most nincs idő. Ephemia okos lány, ha végiggondolja a helyzetet, valószínűleg rájön, miért is van szükség a siettségre. Ami persze a férfi vallatására is igaz. Ahogy nekilát, Ephemia annak rendje és módja szerint sápítozni kezd. Jó ez így, érezze a barom betörő, hogy itt most elszabadult az agreszió! Ügyel rá, hogy a válasz a lehető leghidegebben hangozzék.*
-Kegyetlen? Az ilyenek kedvelt szórakozása kiszolgáltatott lányokon kedvüket tenni, aztán félredobni őket, mint egy lerágott almacsutkát. Aztán ha megesik szegény és valami kis pénzt szeretne, hogy a gyerek ne haljon éhen, kiröhögik és megverik szerencsétleneket. Nem, egyáltalán nem kegyetlen, sőt, jót teszünk a világgal.
*Egy pillanatra a férfi arcához hajol.*
-Jobban meggondolva, ne is mondj semmit! Csak elrontanád a játékomat. Lassan csinálom, hogy te is élvezd, rendben?
*Ahogy a tőr hegye becsusszan a bőr alá és a férfi megérzi saját bőr minden korábbinál hevesebben kezd rángatózni és sivalkodni a rongyba. Xaly sóhajtva húzza vissza a kezét.*
-Ha így kapálózol, még összekaszabollak és elvérzel, pedig én tényleg csak a lőcsödet akarom leműteni.
*A hangok alapján a férfi valami esküdözéssel kevert rimánkodást próbál átpréselni a szájába tömött rongyon. Xalema vár egy pillanatot, majd amolyan "mi a bánatomat akarsz mondani" sóhajjal veszi ki a rongyot a férfi szájából. Azonnal megindul a szóáradat.*
-... könyörgöm ne csináld, elmondok mindent! A Testvériség küldött, valami leveleket kellett megkeresnem és elvinnem, de ennél többet...
*Amint úgy tűnik, hogy a férfi nem akar tovább vallani, Xalema már nyúl is a rongyért, hogy a szájába tömje. A blöff megteszi a hatását.*
-... nenene, mondom tovább! Szóval nem tudom pontosan, miről van szó, de ez az Aldo valami üzletet kötött. Fegyvereket csempésztek, valamilyen orgyilkos holmit. A Testvériség embere vitte nekik az üzletet, aztán mikor a szállítmány célba ért, a bizonyítékokkal zsarolták. Azért kellettek innen a levelek meg azért is, hogy lássa, hogy jártunk a házában. Van nálam egy kép a lányáról egy tőrrel a szívében, ezt kellett volna ott hagynom a levelek helyén.
*A férfi itt elhallgat és Xalema úgy sejti, ennél többet nem is fog megtudni. Azért próbálkozik.*
-És a Fekete Kakas? Oda minek ment?
-Fogalmam sincs, talán kurvázni? Tényleg nem tudom.
*A férfi hangjában ott vibrál a félelem és a lány tudja, ennél többet nem fog megtudni. Oldalról az összekötözött férfi teste alá nyúl és hasra hengeríti.*
-Jól van, hogy a varjak egyenek meg, eloldozlak. *Azzal marokra fogja a tőrét és teljes erőből lesújt a férfi tarkójára. Egy apró hörrenés hallatszik és a férfi elernyed, mint a kicsontozott hal. Aztán Ephemiához fordul.*
-Mondtam neked, hogy a töküknél kell megragadni őket. Ha például az ujjait kezdtem volna eltörni egyesével, még most sem mondana semmit, csak csikorgatná a fogát. De ha a lábuk közé nyúlsz, rögtön megered a nyelvük.
*A kezéről és a tőréről a férfi nadrágjába törli a vért, majd megnyugtatónak szánt hangon beszél tovább.*
-Nem vagyok ám én sem ilyen vérszomjas vallatómester. De most sietnünk kell, emlékszel? Oda kell érnünk a Kakasba, meg kell találnunk apádékat és olyan helyet találnunk, ahonnan szemmel tarthatjuk őket. Szóval induljunk!
*A férfi felé bök a tőrrel, mielőtt eltenné.*
-A pasas miatt ne aggódj! Ismerek néhány srácot, akik ilyesmire szakosodtak. Nem lesz olcsó, de reggelre hűlt helye lesz, minden nyommal együtt. Most viszont induljunk!


9607. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-30 08:17:05
 ÚJ
>Corvyrius Cwa'Charys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//

*Valóban akként tetszik, az eddig oly parázs gyűlölettel emlékeiből kitörölni vágyott nőszemély által megkaparintott, s bár késve, mégis átadott okmány tudata apránként kezdi kilúgozni. Meglehet, ebben közre játszik a bor, mely jóval kellemesebb zamatú, mint a kereskedelmi út mellett gombaként növő tavernák vizezett lőréi, s részint még a ház berendezése is javíthatja kedélyét, hisz a szalmával tömött zsákok, miket fekhelyként gúnyolnak az említett csapszékekben, szintén nem a kifinomultabb berendezési tárgyak közé tartoznak. A változás kellemes, legalább saját maga számára, hisz miért ismerné el, hogy kóbor kutyák nagyobb vidámsággal járják útjukat széles e világon, mint ahogy ő tette az elmúlt két évben. Vészesen hosszúnak tetszenek az elmúlt hónapok, mégis, azok gyötrelmeit fakítani látszik az új lehetőségek ígérete, lévén azzal, hogy a passzus felmenti a korábban szinte nyaka körül érzett huroktól, mit Pirtianesbe visszatérése esetén igen nagy serénységgel hurkoltak volna reá, visszatérhet korábbi foglalatosságaihoz.
Az egykor szívének oly kedves kurtizán évődően réveteg pillantása, sóhajnyira lezárt szemeitől a rég volt hajnalok közelségét idézően kisimuló vonásai, azzal kecsegtetik, vegye el mit kíván, s ne gondoljon azzal, tényleges miért éppen most szólította magához a másik. Hisz bizonyára kell lennie magyarázatnak, főleg hathatósnak, lévén miért kockáztatta volna a nőszemély az újbóli találkozást, mikor épp oly jól tudja, mibe is keverte a legutóbbi légyottjuk alkalmával. *
~ Miként is történt? ~
*Feledkezik bele a megváltásnak szánt délutánba, maga elé idézve azt a csillagtalan éjszakát, mely alkalmával a kiszabott feladat, miért igen busás jutalmat ígértek, s a megbízás is oly egyszerűnek rémlett, mint gyertyalángot kioltani az üvöltő vihar közepette. Az ifjú, kinek személye után vágyódott a szerződő fél, az elvárásoknak megfelelően viseltetett, a megszabott órában érkezett a megnevezett vigalmi intézménybe, s ott korlátjait vesztetten dorbézolt, mit sem kímélve családja vagyonából reá testált járandóságának csengő érméit. Testőrök nélkül, oly kapatosan, mint megfáradt béresek az aratás ünnepén, tántorgó léptekkel vette nyakába a sikátorok készségesen hozzá simuló árnyait, s ezen, homályos utcák rejtekén csaptak is le megrészegült személyére. Könnyű munka volt, melynek gördülékeny folyása miatt türelemre illett volna intenie magát, a forró ölelésben elsuttogott szavak mégis oly könnyedén olvasztották semmivé kétségeit, miként máglya a gyertyacsonkot. Acél elérve ragadták el a szerencsétlenül járt legényt, ellenállása pislákoló értelmével együtt aludt ki egy jól irányzott ütéstől, mi mindössze elkábítani volt hivatott, mi lássuk be, kábult állapota folytán igen egyszerűnek tetszett. A kókadt test jeltelen, sötétre mázolt hintóba került, s feltűnést kerülő ráérősséggel gördült tova a kövezeten, az oly számos alkalommal átismételt útvonalat követve, egészen a találkahely pereméig, hol a megbeszéltek szerint egy hasonlatos alkalmatosságnak illett volna várakoznia.
A mai napig bőrén érzi azokat az elismeréstől izzó, olthatatlan mámort ébresztő csókokat s érintéseket, melyekkel a csalfa céda elhalmozta a kíváncsi szemek figyelmét kerülő, kényelmes iramban haladó hintó üléseit, mikor mit sem törődtek a kipeckelt szájjal s gúzsba kötve lábuknál heverő áldozattal. Elkábították a hamis lánggal izzó szemek, a méltányoló szavak fülébe kúszva fosztották meg a józan eszétől, s elhangzott, vágytól rekedt mondatfoszlányait nem merné akként felidézni, hogy önmaga ellen ne volna kénytelen fordulni ifjonti bolondsága okán. Ám a múlt szeszélyes, az idő teltével bizonyos részletek túlontúl élessé válnak, s miként az emlékek épp úgy szeszélyesek, a legtüzesebb képek mellé a legfájóbbak kerülnek. S arra az éjre visszatekintve, látnia kellett volna a mozdulatot, mellyel a nő lehúzta a pecsétgyűrűt az ifjú célpont ujjáról, alig pár sóhajnyival azelőtt, hogy megérkeztek volna a meghatározott helyszínre. Oly logikusnak, oly magától értetődőnek tetszett, mit akkor a másik mondott, hivatkozva saját hírére, s miképp kívánja kerülni a lehetőségeket, mik csorbát ejthetnének amúgy sem makulátlan, ellenben, hírhedtsége folytán igen jelentős megbízókat vonzó nevén. Azon elsuttogott ígéretek nyomán, bár számolatlanszor átkozta magát miatta, még jómaga volt, ki sürgette az akkoriban oly mérhetetlen hévvel imádott nőt, olvadjon az árnyak közé, még mielőtt a csere lezajlana. El illett volna jutnia tudatáig a ténynek, mely szerint a cafka egyetlen szóval sem búcsúzott, még sürgetésre okot adó, máskor oly megszokott ígéreteit is mellőzte, ki tudja, talán saját részéről előadott sürgetésének elfogadásának tekintette, mély büszkeséggel, mi szerint a másik hallgat a józan szóra. Bár sose lett volna ily elveszett s vak.
A régről hiányolt hang zúzza össze korántsem mámoros múltba tekintését, miért hálát is adhatna, ha volna oly tejfelesszájú, miként akkoriban, bizonnyal meg is tenné. Ám így, megviselve a céltalan menekülés viszontagságaitól, mindössze elismerő biccentéssel jelzi, mily sokra értékeli a nő előrelátását, még ha abba nem is kíván belegondolni, vajon mióta tarthatják melegen az említett fürdőt, de ez javarészt lényegtelen. Az kissé jobban meglepi, mikor önként siklik ki az értő mester formálta arc tenyeréből, s valóban meglepődhetne az eseten, amennyiben nem követné a jó házigazda szerepébe átlépő gesztus, mely során a kiürült kelyhetek ismét ital színezi, a felemelkedő, hívogatón domborodó test pedig, mintegy engedékenységét kimutatva nyúltja felé jobbját. Elfogadhatná, igen egyszerű volna, mégis, akkor hova lenne az a parányi öröm, mely szerint bármily édesen csendül is a hízelkedés, mégsem ereszti ujjai közül a megtiszteltetés. Mivel igen kellemes saját akarata szerint cselekedni, s annak nyomán oly követeléseket állítani, miknek, számítása szerint leginkább érdektől fűtve ugyan, de vendéglátója nem mondhat nemet.
Így a végtelenül sok idővel rendelkezők lusta pillantásával ízlelgeti a látványt, majd apró, megadó biccentéssel emelkedik fel a kerevet kényelmes alakjáról. A felkínált, karcsú kéz mellett ellép, s mint sérthetetlenségében oly mélyen bízó férfiú, Rubin háta mögé siklik, könnyed mozdulattal karolva át a csípőt, s húzva a másikat egészen közel, mintegy kényszerítve, hogy vértezete mellkasának simuljon hátával, s a csábító ívben hajló váll fölött hajol kissé előre, míg ajkai a rőt tincsek közül elősejlő hallószerv mellé nem kerülnek.*
- A figyelmem, ugyan kiérdemelted, de a bizalmam még nem nyerted vissza…
*Lágyan búg a nő fülébe, miként mások kedvesüket becézgetik, hátha a szolgálóleány szemfülesebb annál, mint amilyennek látszik, s netán épp arra vár, mikor tesz a vendégjog ellen.*
- S elhiheted, drága, csalfa Ela, ez alkalommal nem adom oly könnyen…
*Szavai végeztével, mintha mi sem esett volna, siklik tova, a nő baljára kerülve, hanyagul ölelve annak derekát jobbjával, s várakozásteljesnek tetsző mosollyal ajkain pillantva annak vonásaira, mintegy jelezvén, most már indulhatnak.*



9606. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 21:33:44
 ÚJ
>Drayen Agron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

// Yala //

* Figyelmes hallgatóságra, s értelmes beszélgetőpartnerre lelt Drayen, aminek nagyon örül. *
- Sajnos csak kettőt. Természetesen otthon gondoltam, bár az egyik egy védőmágia, s ennélfogva szinte nem is lehet látni.
* Remek megfigyelőnek látszik, s motivált is új társa. *
- Mi is az, ami érdekli? Ha van a témában könyvem, nos szívesen a rendelkezésére bocsájtom.
* Ajánlja fel, persze nem akarja a lányzó önérzetét megsérteni, ezért gyorsan hozzáteszi. *
- Persze nem ingyen, hanem mondjuk, egy kis főzésért cserébe. Meg a társaságáért.
* Végeznek, s magához véve a leveshez valót, elindulnak vissza a gazdagnegyedbe. *
- Megmutatom a házamat, s hogy mit hol talál, aztán lepihenek.
* Válaszol séta közben. Rövid gyaloglás után egy sarokhoz érnek. Takaros kőház áll ott, apró kerítéssel. *
- Megérkeztünk. Csak Ön után.
* Tollaskulcs kerül elő, majd a feltáruló ajtóban maga elé engedi a nőt Drayen. A házban meglepő rend van, látszólag két szobás, az egyik egy dolgozószobának látszik, méretes könyvespolccal, íróasztallal, fotellal. A férfi könnyed mozdulattal támasztja le botját az asztal mellé, majd körbevezeti a lányt. *
- A másik helységből nyílik két hálófülke, az egyik a vendégeknek. Az Öné lehet, ha szeretné. Én a másikban leszek. Állom a szavamat, de ésszerűbbnek tartom, hogy kipihenten kezdjek mesélni. Bizalmam jeleként is veheti ezt.
* Mondja, elnyomva egy ásítást. *
-Ne habozzon felkelteni, ha készen van, vagy esetleg valami baj van. Ha esetleg távozni kíván, akkor is.
* Szükségesnek érzi, hogy hozzátegye, hogy a másik ne érezze kényszernek a dolgot. Ezután elvonul, magára hagyva Yalat a főznivalóval. *



9605. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:42:54
 ÚJ
>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //

*Sötét terve lassan, de biztosan valóra válik. Rhebosse nem csak száguldani látszik a lejtőn, hanem jó eséllyel hamarosan eléri azt az állapotot, hogy ha tovább gyorsít, visszamegy az időben.*
- Ehh, a manóba! *kotorja el a mellkasa elől a kiürült flaskát, enyhe bosszankodással a hangjában. Aztán elsüllyeszti köpenye zsebének rejtekében. Kutakodik egy keveset, aztán egy az előbbihez megszólalásig hasonlót kotor elő.*
- Most kénytelen leszek ebből inni!
*A biztonsági vésztartalék betölti a sorsát. Derekasat kortyol belőle, de ezúttal esze ágában sincs továbbpasszolni az agancsosnak a nedűt. Akit meg már ezentúl nehéz is lenne ezzel a névvel illetnie. A támadást látva átveszi az itókát a másik kezébe, és egyetlen mozdulatot sem tesz, hogy a dekorációs kellék minden lebíró csapását elkerülje. Rábízza magát a brigantinra.*
- Jaj! *mordul fel kötelezően, meg sem próbálkozva a színészi hanghordozással. Sajnos innentől kezdve kénytelen a szolgálólányt visszaminősíteni szimpla Gombrablóvá. A törékeny fadarabbal együtt a hősi előnév is darabokra hullik.*
- Láthatja, fizetek a bűneimért rendesen *húzza meg még egyszer a csalogató illatú flaskát, juszt sem adva belőle a másiknak.*
- Ha gondolja, esetleg elcsépelhet még lúdtollal, vagy valami hasonlóval.
*Az aztán végképp veszélyes üzem volna. Még akár meg is csiklandozhatná vele.*


9604. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:20:40
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista Kúria//
//Éjfél//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

- Ma este?! *Tág szemekkel mered az elfre, de végül belátja, hogy igaza van.* Na jó, talán tényleg érdemesebb lenne gyorsan cselekedni.
*Sóhajt egyet. Ma estére nem tervezett semmi különöset, csak egy kis kutakodást atyja dolgozószobájában. Erre most hol van? A hálószobájában, két tolvajjal, akik közül is a férfi összekötözve hever a földön, a nő pedig egy fokossal készül felaprítani amaz hímtagját. Ő már így is nyakig van a kulimászban, mit neki még egy kis hallgatózás a Fekete Kakasban? Egy vélhetően titkos társaság gyűlésének a kihallgatása már csak hab a tortán, de tényleg.
Ezekkel a gondolatokkal a fejében kicsit hátrébb húzódik és rémült arckifejezéssel figyeli az eseményeket, a férfi káromlásaitól Xalema mogyoróaprítási kísérletén keresztül a jajveszékelésekig, mindezt durva párbeszéddel körítve. Úgy érzi, ezt már ő sem bírja tovább szó nélkül.*
- Khm... Xalema? Azért nem túl kegyetlen valakit... Na, tudod, nemzésképtelenné tenni?
*A lány szavai és mozdulatai azt sugallják neki, hogy ez esetben a válasz vélhetően nem. Soha nem látta még ezt az oldalát megnyilvánulni.
~Kétség kívül ért az igazságszolgáltatáshoz.~
Xaly mentségére szóljon, elképzelhető, hogy ez a férfi követett már el sokkalta durvább és kegyetlenebb dolgokat is, mint amilyennel a leányzó fenyegetőzik. Akárhogy is, Effy úgy dönt, inkább nem avatkozik bele. Inkább csak elszörnyülködve ugyan, de figyeli ahogy a hölgyemény a tőrével lyukat hasít a férfi bőrnadrágjára, utat hagyva ezzel amaz legérzékenyebb testrészéhez.*
- Nos... Én inkább... Hűha.
*Belátja, jobb nem beleszólnia, sőt! Jobb, ha nem is látja azt, ami ezután következik. Továbbra is a földön ülve, karjai segítségével hátrébb vonszolja magát a ruhásszekrényig. Egyik kedvenc ruhája ettől kicsit piszkos lesz, de most ez érdekli a legkevésbé. Bal karjára támaszkodva dől neki a bútornak és kezeivel inkább eltakarja a szemét. Nincs ő a kínvallatásokhoz hozzászokva, hiába csak megfigyelőként van jelen. Mivel látásának szolgáltatásait jelenleg nem kívánja igénybe venni, így csak hallására hivatkozhat. Xalema vallatására úgy érzi, a férfi amúgy is hamarosan megtörik és beszélni fog. Csak addig élje túl Ephemia ép elmével...*


9603. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 13:11:43
 ÚJ
>Elayras Osh, Rubin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//

*Rubin pontosan tudja, mekkora lehetőséget adott a másik kezébe. "Kérhetsz bármit." Hatalmas ár, néhány ostobán elvesztegetett hónapért. Mert a másik elvesztegette ezeket a hónapokat, meneküléssel. Mással is tölthette volna. Például azzal, hogy megkeresse azt, aki minden bajának okozója, és számon kérje rajta az árulását. S akkor időben kiderül, hogy nem kell már menekülni, mert az "áruló" régen elrendezte a dolgot. Hogy miként? Az meg maradjon Rubin lelkiismeretének terhe.
Miért tette meg mégis ezt az áldozatot a Corvyrius Cwa'Charys nevű, vagyontalan, kóbor fekete lovagért? Talán mert épp olyan fura szálak fűzik érzelmileg a szőke tincsek gazdájához, mint azt fűzik őhozzá. Mert képtelen ellenállni azoknak az átható világos búzavirágkék szemeknek.
Közelebb csusszan. Ha már ennyire intimre vették a légkört így vacsora előtt, miért is ne tenné meg. Az első visszakérdezésnél kissé előre hajol, közelről pillantva fel a másik lélektükreibe, sóvárgón, mintha más vágya nem is lenne kerek e világon, mint a férfi óhajait, lelkének legapróbb rezdüléseit kifigyelni, és teljesíteni azokat. Nézi, miként érinti ajkához a poharat, tekintete lefut az erőteljes ádámcsutkára, lesi, ahogy mozdul. S elképzeli egy kusza pillanatra, miként fut le egy félregördült vörös csepp a másik ajka mentén, s ő miként csókolja le azt onnan egyszerre ízlelve a zamatos, és testes óbort, valamint a férfi forró ajkait.
Felsóhajt, és egy pillanatra lehunyja szemeit, majd feltekint, ahogy a másik megszólal. Tehát egy tok az első kívánság. Fémből, díszesen, hogy óvja a bullát, mely menedéket nyújt a másik számára. Biccent, ezzel nem lesz gond. De tudja jól ez csak az első kérés a sorban, és sok lesz még. ~Önsanyargatást? Ha tudnád! Viszolyogtam minden pillanatától, s csak az adott erőt, hogy ezzel szabadságodat váltom meg.~ Mosolyogva gondolja végig a szavakat, nem mondja ki őket hangosan, inkább figyelmez a sorban következő kérésre. És valóban, érkezik is a következő a sorban.*
-Lásd, előre gondoltam rád. A fürdő elő van készítve, a víz melegen tartva vár rád, és semmi nagyobb vágyam nincs, minthogy magam mossam le vállaidról az út porát.
*Lassan mozdul, de azért feláll. A kiürült kelyheket újra tölti, s azokat bal kezének mutató, középső és gyűrűs ujjai közé emelve, jobbját nyújtja a lovag felé.*
-Jöjj Szerelmem, megmutatom a fürdőt, ahol illatos víz vár, puha ing, és kényelmes öltözék. Hogy minden kívánalmaid szerint lehessen.


9602. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 10:09:13
 ÚJ
>Corvyrius Cwa'Charys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//

*A tenyerébe simuló arc érintésétől, mintha visszakerült volna arra a korokkal ezelőttinek tetsző estélyre, mikor még úgy hitte, hogy ez a nő csupán egy újabb csábos leány, ki mindössze a csengő aranyak nyelvén ért. Hogy feltevése részint igaz volt, nem nyerte el tetszését, lévén valóban ott lapult a másikban a vagyon és a hatalom utáni vágy, mégsem oly módon kergette, miként remélte. De nem húzza el a kezét, miért is tenné? Az érzés kellemes, a múlt fodrait idéző, s valóban felkínálja a lehetőséget, mely szerint feledje a vérdíj miatt loholó üldözőket, a lepusztult tavernákban töltött éjszakákat, az út porát felverő vágtákat, mik a kisebb települések közti távok minél gyorsabb megtételét szolgálták, próbálva minél kevesebb időt tölteni itt is ott is. Való igaz, a passzus jelenléte elvágni látszik azt a végtelen bizalmatlanságot szülő érzést, mely az ismeretlenek irányába vetült részéről, hisz a megfáradt karavánkísérőkben, a munka után járó zsoldosokban, a porfészkekben parádézó kóbor lovagokban a nyomára lelőket látta, kik ismerik s vérére szomjaznak a botor ifjúsága okán birtokolt rövidlátása miatti botlása miatt.
A telt ívű ajkak rebbenése kergeti vissza a jelenbe, vissza a kerevetre, s a szomjúsághoz, mi a túlontúl jól is ismert kurtizán felé sodorja, s hiába a szárazabb bor, az talán időlegesen leplezheti az érzést. Mert még most is perzselően robog végig rajta a bensőjébe markoló elégedetlenség, mit Rubin szavai keltenek, hisz elképzelni amint valaki mással osztja meg az ágyát, még ha éppen az ő javára, bár ebben erősen kételkedni támad kedve, túl számító ahhoz, hogy csupán ennyi lett volna az oka rá, kedélyeit borzongatja. S hogy a nőt nem bolondok okították mesterségére, mi sem bizonyítja jobban, mint a csuklójára forrón lehelt csók, mi selymes kézként, lágy szellőként simítja félre a berzenkedésre sarkalló gondolatokat.
A nő pedig beszél, csak ejti azokat a vágyódást hazudó, édes méreggel telt szavakat, mint ki mindent megtett azért, hogy megtalálhassa, s az ő hibája, hogy túl sebesen lépett a menekvés útjára, megszakítva azt a pár kapcsolatot, mely kezdetben oly busásan jövedelmező munkákkal látta el. Az igaz, hogy vissza se nézve robogott bele a világba, miként az is, miszerint igen nehéz lehetett a nyomára lelni. S készséggel hinne is, oh, érzi, mily szívesen adná meg magát a másik mondandójának, meglehet, két esztendeje oly mély kortyokban szívta volna magába az efféle alakoskodást, miként azt bármely cselvető elvárná áldozatától, ám nem múltak el a hónapok nyom nélkül. Megváltozott, s hogy javára-e, az csupán a jövő döntheti el.
Szót emelhetne, cáfolhatná a másikat, felidézve, milyen tiszta s friss volt a futár, mennyire kevéssé látszott megviseltnek a másfél évnyi kutatás után, miként a nő állítja. Mégsem teszi, megőrzi magának a jelenetet, a végén még a maga javára fordítaná a csalfa nőszemély az elhangzókat, s akkor ismét visszakerülnének akkorra, mikor oktalanul féltékenykedő ifjúnak érezte magát, ki nem mer bizalmat szavazni a nőnek, ki oly sokat adott neki, s félelmei árnyait kergeti, mindenféle jog nélkül vádaskodva s pörölve. Nem kívánja újra azt az érzést, hisz élete legnagyobb melléfogását köszönheti annak, a bűnbánásból elfogadott feladatot, mellyel vezekelni kívánt tettéért, s minek okán végül valóban a zarándoklás egy korántsem magasztos fajtáját kényszerült gyakorolni.
Az újabb csókra s a halkan, cinkos kuncogással ejtett szavakra halovány mosolya elmélyül, s balja szinte érdektelen mozdulattal ejti az asztalra az okmányt, s inkább a kehely után indul, mint kinek gondolkoznia kell azon, vajon mit is kérhetne engesztelésül, s erre a borból való kortyolást tartja a legjobb leplezésnek. Alakoskodás, valóban, mindössze az ital élvezete az, melynek hódolni szándékozik kissé, hadd higgye a másik, most megrendült elhatározásában s hirtelen támadt jómódja okán igen nehezen jut döntésre, mit részint a fakókék pillantás beleveszése tesz még inkább lassúvá, miként beleveszni látszik a cafka íriszeibe.*
- Mit is kérjek?
*Suttogóra halkított kérdés, afféle önmagának szóló, épp oly kajánsággal telt, miként Rubin szavai csendültek, s úgy tetszik, részint a kérdést, részint a remek bort ízlelgeti kissé, elmélázóvá távolodó vonásokkal, melyek akár az ital származási helyéről folytatott találgatás, akár az egymást kergető gondolatok útját is épp úgy tükrözhetik.*
- Legelébb, keríttess egy megfelelően díszes, lehetőleg fém, tekercstartót az okmánynak, hisz egyikünk sem engedheti meg magának, hogy bármiféle bántódása essék, elvégre oly áldozatos önsanyargatást kellett gyakorolnod miatta, Kedvesem…
*Szinte szerelmes zöngékkel felruházott a hangok sora, mely a nő füleinek címeztetik.*
- Ha emlékezetem nem csal, akkor a szolgálóleányod éppen a vacsora ügyében serénykedik, mégis, oly messziről érkeztem hozzád s igen nagy igyekezettel, hogy úgy érzem, nem tisztelhetem meg asztalod. Legalábbis ily illetlen módon, az út porával lepetten. Készíttess fürdőt, s a leány zavartalan előkészületeit nem kívánva megakasztani, te magad lehetnél segítségemre.
*Ábrándos színt kapnak szavai, mint ki vágyainak soraiból emelné ki kívánalmait.*
- S ha már úgyis el kívánod feledtetni velem viharos utazásom fáradalmait, úgy ki tudja, talán alkalmad nyílhat még arra is, hogy bebizonyíthasd, minden tekintetben többet tudsz nyújtani, mint a csapszékek riadt tekintetű szajhái.
*Mosolyodik el, kissé hátra dőlve a kereveten, ujjhegyeivel belefeledkezően játszva el a nyak ívén, korántsem követve el afféle illetlenséget, mint az, hogy elszakítsa tenyerét a bele simuló arctól, s szavai mit sem veszítenek lágyságukból, lévén a másik igen régről ismeri, a sorok közt pedig igen nagy tehetséggel olvasott a múltban, kiérezheti mondandójából azt a megingathatatlan követelést, mi egykor a sajátja volt. Az idő szinte elmosta, mégis úgy tetszik, ezek között a falak közt, kezd visszatérni valódi önmagához.*



9601. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-10-29 09:09:29
 ÚJ
>Elayras Osh, Rubin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Parfüm és pecsét - Elayras Osh háza//

*Valóban. A szolgákkal ekként kell bánni. Nem engedheti őket elkanászodni az ember, mert akkor a fejére nőnek. Tény, hogy egy szolga mindenről tud, mi a gazdája közelében történik, de attól válik jó szolgává, megbecsült házi cseléddé, hogy néma marad, és készséges. Ezt valaki vagy a zsigereiben érzi, vagy beleszületve tanulja meg. Ám ha ez hiányzik, akkor ott nagy lehet a baj. Egy gyenge kezű úr talán épp ezért esik könnyebben áldozatául árulásnak, cselvetésnek.
Corvyr szavaira csak elmosolyodik, a pergamen úgy is beszélni fog tartalmával helyette, minek erre felesleges szavakat pazarolni. Tudja ő maga is, hogy a szavakra szüksége lesz később, azokat nem pocsékolja el. Ujjai inkább a feléje nyújtott kehely talpa felé nyúl, finoman érintve azt meg, emelve ki a férfi kezéből, s nem kerüli el figyelmét a másik óvatossága. Halovány mosoly születik a csábító ajkakon.*
-Ebben tökéletesen biztos vagyok Szerelmem.
*Súgja, majd ajkához emeli a poharat, és igyekszik még Corvyr előtt inni, hadd lása a másik, hogy nincs mitől tartania. Nincs benne semmiféle méreg, sem altató, sem kéjpor, csak a jó öreg vörösbor. S ha mámor kél tőle, hát az maga a szőlő bűne, meg a borászé. Hosszan kortyol hát. Kedveli ezt a testes, kevéssé édes borfélét. Sejti, hogy utasításának megfelelően Shantal nem csak egy palackkal hozott. Szinte Corvyrral egy időben engedi vissza a poharat, majd kényelmesen oldalra dől, így figyeli, kissé szembe fordulva a másikkal, amint a férfi felemeli a pergament, s lassú mozdulattal némi vizsgálódás után feltöri a pecsétet. Halk kattanással adja meg magát a megszáradt viasz, mely épp másfél esztendővel ezelőtt került rá zárásként. A fedőlap az asztallapra pottyan, maga a levél kigöngyölődik, és Corvyr olvasni kezd. Rubin érdeklődően, mosolyogva figyeli, elcsípve minden egyes rezdülést, a hangulatváltozások legapróbb jelét, mindent. Kutakodó tekintete elől a másik egy apró rezdülése sem marad rejtve.*
-Hidd el... *Kezd bele susogva.* Elég nagy áldozat volt. Hájas volt, csípős izzadság szagú, és elég aprócska volt a bögyörője.
*Cinkos mosollyal kíséri szavait, majd az újabb kérdésre először nem felel, csak lágyan, törleszkedve mint egy macska, belesimítja arcát a férfi tenyerébe, majd aprót fordítva fején, puha csókot lehel a tenyér és a csukló találkozási pontjához.*
-Ha nem rohantál volna bele a világba olyan őrült módon, hamarabb is rád lel a küldöncöm. De ennyi idő kellett, míg a nyomodra bukkantam Szerelmem.
*Suttogja a tenyérbe, s újabb csókkal illeti. Aztán visszafordul, még mindig nem emelve el fejét, így pillant fel Corvyrre. Tekintetében újra csak a vágy tüze lángol, csábítva, mint valami igazi pokoldémon.*
-Mit még? *Halk, kéjes kuncogás.* Mit kérsz még? Rád bízom.
*Hatalmas ajánlat valljuk meg, hiszen elég nagy skálán táncolhat végig a másik. Sok, túl sok minden felmerülhet engesztelő ajándékként. Rubin még sem tart attól, hogy a másik olyasmit kérne, amit nem tudna megtenni, megoldani, elővarázsolni valami kalapból. Most még nem ejt szót arról, amiért ezúttal felgyorsította az üzenete célba juttatását.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343