//Namos Ház//
//Alea, Billotaax//
*Valami zajt ő is hall, de a borított almatorta most jobban leköti, de a munkálatok jól haladnak, szerencsére.
Így Amy felmosolyog Aleára.*
– A köves zacskócskádat bedugtam jó mélyen a matracom alá *súgja oda neki, amíg Dryrron odakint terít, és Nagy Alf is épp a gazda előtt hajol meg, tehát szavainak most nincs más tanúja.* Ott bármikor megleled. Már gondolkodom, milyen medál állna jól neked, de ha lesz valamilyen külön kérésed, valami óriás-minta, csak mondd el!
*Közben az első három torta el is készül, és a többi is jól halad. Az óriás húsos-izé illata is egyre finomabb.
De a kinti kavarodás is fokozódik.
Hirtelen, Mae számára legalábbis hirtelen, Alf viharzik vissza a konyhába, és mielőtt Mae kettőt szólhatna, vagy igazán tiltakozhatna már a vállára is kapja és kiszalad vele a házból.*
//Gazdagnegyed//
//Billotaax//
– Nade! Alf! *morran tiltakozva és jó erősen Nagy Alf hátára csap, hogy figyelmét felhívja, hogy ő is itt van ám.
Mert igaz, el van rabolva, vagy meg van menekítve, ízlés dolga, ki minek nevezi, de azért…*
– A holmim!
*Jó esetben sikerül rávennie Nagy Alfot, hogy a hátsó sikátoros bejárón, ami talán igazából egy másik nagy házhoz tartozik, vagy annak a kertjéhez, valahogy jussanak már vissza a kis holmijáért a szobácskájába.
Ha így van, akkor csak be az ablakon, a zsákot felkapni, szerencsére nem nagyon pakolt szét, így sokat szedegetni nem kell, a szütyőjébe besöpri az asztalról a holmiját, körbenéz, de már csak a sisak hiányzik, minden más nála és rajta, így azt is a fejébe csapja.
Ha lehetőség van, akkor a konyhából még felmarja az egyik elkészült tortácskát is.
Majd Alfra pillant.*
– Na most elrablódom! Vagy valami.
*Aztán minden bizonnyal távoznak is, majd csak a sietős út a Gazdagnegyedben, át a káoszon, minél feltűnésmentesebben, arra, amerre nagy Alf akarja.*