Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 442 (8821. - 8840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

8840. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-04 18:43:18
 ÚJ
>Stosha Dyyeka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az edzés végeztével visszapakolja a gyakorlófegyvereket a helyére, majd visszaszerzi a sajátjait.
Amikor kilép a barakkból, még arra sem veszi a fáradságot, hogy nekilásson becsmérelni a gazdagnegyedet és lakosait a fejében. Nem mintha különösebben kimerítette volna a program, sőt, igazából csak jobb kedve van tőle.
A továbbiakban nem nagyon akad dolga, csupán ennyi volt, amit feltétlen el akart intézni minél előbb.
A főtér, és az ott álló fogadó felé veszi az irányt a negyed utcáin, csak időnként, néhány őt méregető tekintetre válaszolva morgással.*

8839. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-04 01:08:18
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Ó, ugyan kérlek, ne gyere megint ezzel az ismernél szöveggel. Én is mondhatnám ugyan ezt neked, ha ismernél… de nem ismersz!
* Vágja rá egyből. *
- Kifinomult módszerek? Mit tudsz te róluk? Minek nézel te engem? Többet láttam a világból, mint te, többet forogtam kifinomult körökben, mint te! Azt hiszed ismered, mert egy asztalnál vacsoráztál vele? Tévedsz kincsem, nagyot tévedsz.
* Rajta a sor, hogy gúnyosan felkacagjon. *
- Azt hiszed, mindenki zsoldos? Azt hiszed, mindenki méteres falak közt nevelkedett és ostorral verték bele az „igenis, értettemet”? A világ ennél sokkal nagyobb és sokkal gonoszabb.
* Törnek fel egymás után belőle a kérdések, melyre talán nem is vár válaszokat. A lány elmondása szerint, szinte kalitkába zárták, amit tud, azt az alapján tudja, amit látott. Nem kétli, hogy szalonok ezreit járta végig, hogy kellőképpen kitanították a jó modorra, dehogy ismerné az élet azon oldalát, ahol Bleren és ő áll, na azt viszont nagyon kétli. Az ismeretség nem csak a gyenge pontok kiismeréslében rejlik, hanem abban is, hogy tudod mire képes a másik, s ezt Nec nagyon is jól tudja, míg Elynenek fogalma sincs. *
- Hogy mit gondolok az nem lényeg. Azt kellett volna tenned vagy megpróbálnod. Nem menthetsz meg mindenkit Elyne. Mindig van egy másik út, melyen csak mi létezünk, mikor önzőnek kell lennünk. Neked is. Ismered a határaidat? Milyen határt ismertél te akkor? Én vagyok nagyképű, s te magadat minek neveznéd? Lebecsülted Blerent. Mit ér nekem? Mit kellene, hogy érjen? Emlékezz csak vissza, hányszor hánytad a szememre, hogy nem ismersz, ahogy én se téged. Hiba volt-e, hogy idejöttél? Igen, az.
* Hazudja egyik énje, hisz valóban az volt, hisz akkor nem vitatkoznának itt, nem kellett volna átélniük azt, amit átéltek. A másik, a másik örül, örült a pillanatnak, amikor átlépte a lány a küszöböt, még ha azt osonva tette is. *
- Vagy… vagy bármi más.
* Miért mondaná, hogy ő az, aki árnyékból szőtt orgyilkosként férkőzött gondolatai közé, mikor a jégmosoly tőrként hasít, szavairól kövér cseppekben hullik a méreg.
Csak ott áll, elhaladva a karcsú alak mellett, beszívja illatát, valami kettétört benne. A szíve köré növesztett tövises bozót rohadni kezdett azon a napon mikor követni kezdte. Dalolva sétált a csapdájába a boszorkánynak. A történelem ismétli önmagát. *
- A véleményem? Mióta érdekel téged bárki véleménye is?
* Fáradt, lemondó mosoly játszik arcán, ahogy a a támlának dőlve forgatja poharát. *
~ Az én? ~
* De hangosan, nem mondja ki, csak egy pillanatra kúszik fel szemöldöke, hátha folytatja a lány. De nem. Mindegy is. *
- Örülök, hogy így gondolod.
* Az örömnek nyoma sincs arcán, tekintete se az már mint volt. Talán csak a fények játéka teszi, talán tényleg megváltozott valami. Csendes gyilkos, sötét, ismeretlen gonosz ül a félhomályban. Nézi ahogy, Elyne magára kanyarítja köpenyét, ahogy távozik s beteszi maga mögött az ajtót. Nézi azt a helyet, ahol legutoljára látta a büszke nőt. *

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.05 13:13:41, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.

8838. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 19:55:37
 ÚJ
>Ethea UnHaku avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Naruhil rezidencia//

*Nincs hát sem kisharang, sem súlyos kopogtató, viszont van helyettük őrszemélyzet. A kérdésekre illendően bemutatkozik, elmondja ki küldte, honnan érkezett, és hogy kit és miért keres. A levelet egyelőre azonban még nem adja ki a kezéből. Némi alkudozás és huzavona után azért csak beljebb engedik. Fegyvereit engedelmesen leadja a kapunál. Nem gyilkolászni érkezett, hanem üzenetet hozni-vinni.
Természetesen nem engedik a nagy hatalmú úr elé közvetlenül, de egy belső libériás tenyerébe végül odapottyanthatja Kagan levelét, és távolról meggyőződhet arról, hogy Naruhil Fronar miként bontja azt fel, olvassa át, majd kezd válaszlevél megfogalmazásába. Ethea türelmesen várakozik, mást nem óhajt a nagy hatalmú úrtól.
Átvéve a lepecsételt levelet, gondosan rejti azt el bőrvértjének rejtekébe, majd elköszön, és távozik. A kapunál visszakapja fegyvereit, melyek újra elfoglalják helyüket a testén, aztán végleg elhagyja a Naruhil rezidenciát.*

8837. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 19:29:27
 ÚJ
>Rendoll Tawinn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Régi ház és új otthon//

*Meglepve néz fel Liára, mert úgy emlékszik azt mondta, hogy holnap mennek a piacra, aztán észleli a kihívást, ami egyben beleegyezés és elmosolyodik.*
-Abban maradtunk, hogy holnap megyünk és még reggel, ha enni is szeretnél.
*Emlékei szerint sokáig tart a babragu megfőzése.* ~Lehet sok lesz és alig ehető, mert sok év telt el azóta, hogy utoljára konyhát értem és főzni is hagytak. De csak megint meg tudom főzni.~
-Akkor jobb lesz, ha vigyázok és holnap összeszedem minden tudásom, mert, ha felkeltettem az alvó kíváncsiságodat, akkor tényleg nem úszom meg egy sima recept ismertetéssel.
*Vidám tekintetet vet kedvesére, aztán természetesen nem kéreti magát, amikor az asztalhoz kell ülnie a felszólításra. Úgy beszél hozzá Lia, mintha egy gyerekhez szólna.*
~Vajon mennyire akarna már gyerekeket? Mikor szóba került nem mondta egy szóval sem, hogy várna. Igaz nem is lelkesedett túlzottan.~
*Nem tudja, honnan most ez a gondolat. A köszöntőnél Lia feláll és gyengéden érinti. A szavai nagyon jól esnek. Örül, hogy nem nevethetnékje támad, amikor erről beszél neki. Őszintén mondta el, amit gondolt akkor és jó, hogy Liának is sokat jelentett az a találkozás, amikor az élete újra egyenesbe jött.*
-Nincs kifejezés arra Liám, hogy mennyire örülök neki, hogy a keresetlen szavak helyett csókot kaptam.
*Lassan újra elmosolyodik, aztán nekilátnak a valóban pompás ebédnek. Nemsokára az eredetét is meghallgathatja az ételnek.*
-Lenyűgöző vagy, ugye tudod Liám. Nem sok embert ismerek ~asszonyt meg főleg nem~ aki ennyi mindent látott volna és ennyi helyen megfordult, mint te.
*A gyerekkor Lia esetében olyan lehetett, mint végtelen kalandok sorozata. Egy karaván utat együtt tettek meg és még, akkor is, ha Lia családjának karavánjával soha nem történt semmi, amit persze nem gondolhat komolyan senki aki ismeri a karavánnal utazók életét, akkor is bővelkedhetett értékes tapasztalatokban abban az időben. Az egyik éppen itt gőzölög a tálban és nagyon jóízűen eszi ki a tányérjából. Szerénytelennek bizonyul, mert bizony vesz még egy adagot belőle.*
-Elkerülhetünk a barakk felé, megnézhetjük a városi védelmet ~ami engem illet nagyon is érdekel mennyire vagy biztonságban, amikor ezeket a rövid utakat teszed, majd ~ aztán, mit szólnál, ha megnéznénk a kovácsot? Állítólag jó kovács van errefelé, engem érdekelne, de megértem, ha téged az ilyesmi nem köt le.
*A tekintete kérdezi, hogy mit szól Lia a délutáni útvonaltervhez, mert nem ragaszkodik hozzá, ha neki esetleg más tervei vannak. Miután végeztek az ebéddel, segít elmosogatni, vagy legalább törölgetni a tányérokat. Gyakran segített Ehnorának is régebben. Nem férfi munka, de elvégezte mindig, kérés nélkül.*
-Előkészítem a kocsit, ha szükséged van valamire, akkor nyugodtan szedd össze, kint megvárlak, de előtte…
*Szól oda Liának, miután végeztek a mosogatással és minden a helyére kerül. Odalép mellé egy cinkos mosollyal és átöleli a derekát, hogy utánna közelebb húzza magához és az ajkaihoz hajoljon.*
-Csodás ebédet főztél és mindenképpen csók jár érte.
*Ezzel az elismeréssel persze önmagának kedvez, ezért cinkos mosollyal adja át az elismerést díját, Lia ajkait gyengéden ízlelve. Később az udvaron még egyszer ellenőrzi a kocsit, de a mosolya fent ragad.*
-Tényleg szerencsés ember vagyok, hallod e, Gebe.
*Megpaskolja szórakozottan a ló nyakát, amikor elérkezik az ideje, hogy bekösse a szekér elé, aztán már nincs akadálya az indulásnak.*



8836. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 16:25:58
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Tisztában vagyok saját képességeimmel. *Válaszol nagyképűen az északi szépség. A további vádaskodásra csak szemöldökét vonja fel.*
- Talán ha ismernél, tudnád, hogy én is tudom a határaimat. Nem vagyok egy eszelős, aki futva rohan a halálába. De nem fejjel a falnak futok, vannak ennél kifinomultabb módszerek is. Ismered, mégis többet tudtam meg róla, mint te eddig is bármit. *Veti a férfi szemére a tényeket. Lehet, hogy él, de nem ismeri a hadviselések egyik alapszabályát: ismerd meg az ellenséged. Úgy tűnik, hogy Bleren nagyon is kiismerte a férfit, ám ez fordítva nem történt meg.*
- Félig laposra vertek a szemem láttára. Mit gondoltál, hogy majd csak úgy elmegyek és itthagylak? Valóban, nem kérted. Mégis ott voltam, hogy megtegyem. De ha neked ennyit ér… *Mondja nyugodtan, szemeibe mégis ott pislákol a düh lángja. Mérges ő is, nem tudja már hogy mit beszélnek, hogy mit mond Necraas is. Szavaik jelentése oly homályos még nekik. A vörös köd lepi el agyukat.
És min is veszekednek? A megtörtént dolgokon, melyeket nem lehet már visszafordítani?*
- Vagy? *Kérdez vissza. Eszébe sem jut most a barna tincsűnek, hogy netalán rá gondol. Hiszen miért is gondolna rá.
Necraas ujjainak a nyoma napokig ott fog maradni csuklója körül, ezt pontosan tudja. Mégse tépi ki kezeit. Nem, mert megállítani akarta a férfit, hogy figyeljen rá. Hogy ne rohanjon a vesztébe újra. Hogy ne menjen vissza Blerenhez.
Kérdéseire azonban nem kap választ. Elsuhan mellette, ingja súrolja karját, s ő utána fordul. Előbb csak fejével, majd egész testével fordul. Ott áll a szalon közepén, s némán figyeli a férfit, ahogy ténykedik. Tüzet gyújt, italt tölt magának. Két palackot is hozott, hogy biztosra menjen.
Elyne azonban csak áll, akár egy szobor a holdfénybe.*
- A Te véleményedet. *Válaszolja kimérten, nyugalmát visszaerőltetve magára. Ám ehelyett teljesen más választ kap.* - A te… *De folytatni már nem tudja. Nincs is értelme, a szavak, melyek szinte semmit sem jelentenek csak úgy csordulnak ki a férfi ajkai közül. Szemeit összevonja egy pillanatra. Érzi a mellkasába maró fájdalmat, nem először éli át. Ám először ilyen helyzetben. Csendben marad, s csak a tűz halk ropogása töri meg a csendet kettejük között. Nyugodtan indul el a kanapé felé, ahova dobta egy pillanattal ezelőtt köpenyét.*
- Szánalmas vagy, Necraas. *A csalódott hang tölti be a teret. A köpenyt magára kanyarítva még azzal sem foglalkozik, hogy az egyik üveget lelöki az asztalról, s halkan gurul tova, a fal felé.
Elfordulva a férfitól indul meg a kijárathoz. Nem néz vissza. A csuklyát a fejébe húzza, mielőtt kilépne az éjszakába. Bleren keresni fogja s semmi kedve megvárni, hogy itt megtalálja. Halkan csukódik be az ajtó mögötte. Egy pillanat erejéig nekidől, mely halkan reccsen meg könnyed súlya alatt.
A csuklya alól néz fel a holdra. Máskor segített neki. Máskor mindig itt volt neki. Élete minden fontos pillanatában jelen volt az égi jelenség. Ellökve magát az ajtótól indul meg a Pegazus irányába. Sok mindent kell megemésztenie magába.*


A hozzászólás írója (Elyne Vrynn Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.03 16:33:53

8835. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 16:23:27
 ÚJ
>Hás, az Erdőlélek avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*Eső lesz, ez most már biztos, akkor pedig a szegénynegyed házainak teteje nem éppen a legkellemesebb hely. Normális esetben egyáltalán nem zavarnák az égből hulló cseppek, de megtanulta már hogy ezekben a ruhának nevezett göncökben borzasztó kellemetlen ha elázik. Már alapból kényelmetlen magára aggatni ilyen anyagokat, inkább elkerülné hogy még vizesek is legyenek. A gazdagnegyedbe beérve a földön kell tovább folytatnia útját, itt sokkal jobban érdekli az embereket hogy merre közlekedik és a házak közti távolság is jóval nagyobb, meg hát el is fáradtak már a szárnyai rendesen.*

8834. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 14:24:40
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Még hogy én? Igaz, rólad kedvesem ne is beszéljünk!
* Feszíti tovább a húrt, ahogy a lány is hajszálvékony kötélen táncol. *
- Csak kettőnk között annyi a különbség, hogy én, ismerem a korlátaimat és én ismerem az én jótevőmet, a te „kedves nagybácsidat.”!
* Mutat először a lányra, szinte átszúrja a levegőt, majd ugyan ilyen erővel magára. Még mindig nem érti, s soha nem is fogja megérteni. Nem ez volt az első játszmája már Blerennel, de még mindig él, s nem véletlen. Igenis tudja, hogy hol az a bizonyos határ amikor megálljt kell parancsolnia saját magának. Most is csak azért volt annyira törekvő, mert egy nem várt akadályt gördítettek útjába. S ez nem volt más, mint Elyne. Még most nem tisztult le előtte a kép, nem tud józanul gondolkodni, hisz sok részletet eltitkoltak előtte, melyről, ha tud, talán máshogy cselekszik. *
- Nem.
* Egy halk válasz, egy pillanatra lesütött szem. *
- Nem, azok után, még itt az elején? Itt miért nem mentél el, minden épeszű kikeveredni akart volna belőle, de nem te könyékig másztál bele! Segíteni? Komolyan, ki kért rá? Senki, az égvilágon senki! Bíztam benne, hogy ha azt gondolja nem jelentesz semmit, akkor nem fog hozzád nyúlni. Ő nem az, aki nem veszi el azt, ami neked fontos, nem ő pont azt veszi el tőled, melyről azt reméli, hogy ér valamit. Tudja, hogy többre tartom ennek a háznak az emlékét, vagy …
* Megakad, így is túl sokat beszélt. Itt már minden felesleges, nagyot nyel. Nec jelenpillanatban nem gondol semmit, tiszta pillanatában tudja, hogy a lány valójában nem egy törékeny jégvirág. De most nem tiszta valami egészen más vette át felette az uralmat, mellyel a lány még nem találkozott, szorítása sem gyengéd, nem női kéznek való, mintha elsőre nem lenne tisztában azzal sem kiáll előtte. Vasmarokkal szorítja a csuklót, úgy ahogy az teljes erejéből telik. Talán képes lenne ketté is törni, ha valami ismerős nem csillanna fel a barna szempárban, hogy egy vékonyka fűszálat adjon neki, melybe belekapaszkodhat, ő Necraas. Némán, szoborarccal hallgatja a lányt, hangtalan kép csupán, ahogy lágy ívű ajkai formálják a szavakat. Nem kérdez vissza, hogy szerinte mi volt a valódi célja Blerenek? Mi az, amit szerinte figyelmen kívül hagyott? Időre van szüksége most, hogy összeállhasson a kép, hogy rájöjjön, nem is ő volt a kulcsfigura, hogy nem is az az átkozott kép volt a fontos. Hanem pont Elyne. Hogy talán már egy ideje követték és csak a sors fintora, hogy ő is belekeveredett az egészbe.
Hallja a suhogó ruha hangját, csak lehunyja szemeit, s lebaktat a pincébe. Kezében két üveggel tér vissza, csak egy másodpercre akad össze tekintete a lányéval. Még mindig ugyanolyan sötét, mint az előbb. Nincs benne harag, düh, vágyódás, de még a mindig benne táncoló pimaszság is kifakult belőle. Haja zihált, már csak alig tartja az a éjkék selyemszalag mely arra hivatott. Némán sétál el a lány mellett, mintha ott se lenne, csak puha inge érinti a lány karját. Egy látható szellem. Visszatér az előtérbe, leteszi az övegeket, majd a kandallóhoz lép s tüzet éleszt, maga sem tudja miért, cseppet sem szokta zavarni, ha nem veszi körbe a meghitt otthon hazudó lobogó tűz. Leül, ismerős nyikordulással csusszan ki a dugó a helyéről. Hanyagul landol az asztalon, s bugyborékolva ontja magából a vérvörös nedűt az üveg, s landol egy koszos pohárba. Az ablakon kifelé bámulva próbál megfelelő választ találni a kérdésre, de hiába minden akarat egyszerűen a megfelelő szavak nem buknak felszínre. Hogy mire számított már egyszer elmondta, felesleges lenne újra és újra ismételni. Talán igaza van a lánynak, talán csak ennyit elég lenne neki mondani. Okolja, mert gyengének érzi magát mellette, de ettől függetlenül is hiszi, hogy lett volna más választása a lánynak és belekényszerítette abba a helyzetbe, melyet ő nem akart. Azért szereti a szabad életet, mert saját maga dönthet arról mit tesz, s nem tartozik felelősséggel senki iránt. Felhörpinti az öblös pohár tartalmát. *
- Mit akarsz hallani Elyne?
* Tölt újra, csak aztán néz a lányra. *
- Mit mondjak, hogy megnyugodj? Igazad van, mindenben igazad van. Ez megfelel? Miért jöttél vissza? Megkaptad, amiért jöttél, megőriztem neked, nem adtam el, s nem ittam el az árát. Szabad vagy, bebizonyítottad, hogy erős nő vagy, aki maga is megoldja a problémáit, akit nem állíthat meg se szél, se tűz, se semmi. Győztél! Ma csak a te egészségedre iszok, ígérem.
* Dől hátra a régi kanapén. *
- De most menj el, kérlek.
* Hangja nyugodt, talán túlságosan is, nincs egy szikrája se a fertályórával ezelőtti haragnak. *

8833. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 12:47:19
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

*Szemei haloványan húzódnak össze, ahogy játékuk csak folytatodik Legszívesebben odaállna a férfi elé s a képébe ordibálna, hogy ébredjen már fel. Kiütné kezéből az üveget, hogy végre komolyan vegyék egymást.
Még csak nem is sejti, hogy csak pillanatok választják el ettől a beszélgetéstől, melyet talán meg is fog bánni. De hogy megköszönni nem fog az északi szépség az is biztos.
Mégsem engedi, hogy érzelmei elszabaduljanak arcán. Magába fojtja őket, eltemeti lelke legmélyére, ahova való, hogy majd ha egyedül lesz elővegye, s megeméssze az átélteket.*
- Sokat képzelsz magadról.
*Szúrja közbe javítását hallva, de dühe bennem sem csillapul. Már nem érdekeli a lánc, a medál, a családi öröksége. Helyét átvette a harag, a dac. Nincs és nincs igaza a férfinak, s még csak nem is képes átlátni a dolgokat.*
- Kettőnk közül, melyikünk kardoskodott amellette, hogy mégis csak fogjam be a bagolylesőmet, mert még bajom eshet? S kettőnk közül melyikünk gondolta úgy, hogy saját tanácsát nem tartja be. Hát fel sem fogod, hogy a viselkedésed vezetett oda? Hogy az ostoba, a bolond… *De folytatni nem már nem tudja, a hang belé fúj, ahogy meghallja, hogy mire is nem kérték fel. Kezei ökölbe szorulnak.*
- Bíztam e benne? *Röhög fel epésen.* - Azután már elég nehéz, ha leszajházol valakit. Egy vén kecskének, ki feltehetően ki van éhezve. Ez aztán remek megoldás volt tőled, tényleg. Csak gratulálni tudok hozzá. *De az előbbi vádaskodás csak tovább folytatódik. Szemei elkerekednek a hallottakon. Nem és nem tud hinni saját füleinek.*
- Tudod mit? Igazad volt. Hiba volt idejönnöm, hogy betartsak egy hónapokkal ezelőtt tett kósza ígéretet. *Húzza el száját, majd fordul undorba arca, ahogy végigméri a férfit. A további vádakra már nem reagál. Dühtől lángoló tekintetéből a tűz lassan huny ki, hogy átadja magát a végtelen sötétségnek, mely rideg és kegyetlen.
Érintésnél érzi a férfi jeges kezeinek markolását saját csuklóján, mégsem foglalkozik vele. A férfi azt hiszi, hogy egy kacsalábó forgó kastély toronyszobájába őrizték az elmúlt évekbe. Pedig legalább annyi kínba és szenvedésbe volt része, mint neki. Még ha más értelembe is. Egy kis szorítás nem fogja meggátólni, hogy szavait elmondja.*
- Talán ez mind így történhetett volna. Hiszen ettől tartottál nem? De te, te bolond fel sem fogtad végig, hogy miről szólt ez a játék Blerennek igaz? Te csak mentél a saját fejed után, anélkül, hogy szétnéztél volna, hogy meghallottad volna, hogy mit is mond igazából. *Ingatja meg fejét, némileg talán csalódottan. Talán Bleren tényleg magára erőszakolta volna magát, talán nem. Talán tényleg csak a festmény érdekelte. De a kirakós darabjai lassan kerülnek a helyére. A hold ezüstös fényében ezüstös fény csillan. Ívesen repül át az ódon kapu felett, hogy a negyed tisztán tartott macskakövén, csilingelve guruljon tovább. Nem fordul utána, nem indul el azonnal. Bár a szavak ezt kérik.
Csuklójára mért szorítás enyhül, ő is engedi a férfit. Megfordulva lép ki a kapun, hátra sem néz. Lassan hajol le a láncért, amikor meghallja az ajtó csikorduló hangját, az öblös becsapódást. Most mégis összerázkódik. Egy pillanatra odanéz, majd felállva indul el. Megtorpan. Gondolkodva fordul vissza. Bármi is történt a férfival, az a jeges pillantás… Tudja, hogy ő hozta ki belőle. Újra elindul, ám pár lépés után tétován fordul meg, majd magabiztosan indul meg újra a ház felé.
~Mit csinálok?~
A kérdése jogos, hiszen nem tartozik neki semmivel. Menet közbe akasztja vissza láncát nyakába, majd rejti el ruhái szegletébe.
Újra kinyitja az ajtót, de már nem csapdossa. Szegény párát már csak az istenek lelkei tartják össze. Becsukva ledobja magáról köpenyét. Nem fázik, hiszen északon a legkellemesebb nyarakon volt hasonló idő. A férfi hangjai után viszi lépteit.*
- Most őszintén. Mégis mire számítottál ezzel a lelépőddel? *Teszi fel kérdését kíváncsian.*
- Mindenért Engem okolsz. Belegondoltál már, hogy miért? *Fakad ki ő is. Visszajött, s már nem fogja magát megjátszani, feltárja lapjait, megmutatja valódi énjét.*

8832. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 11:37:31
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

*A barakkból siet ki a már jól ismert utcákra, gyors léptekkel sétál végig a díszes házak között. Micsoda pazarlás. Minek kell ilyen nagyra nőnie bárkinek is? Emberek, elfek meg a többi, egy óriás várost már el sem tudna képzelni. Igazán különös élmény lenne. Itt is meglehetősen sok helyet hagy mindenki a feje fölött feleslegesen fűtendő térnek a házakban, akkor milyen lehet az óriásoknál? Öt-hatméteres belmagasság? Ő arra kényelmesen felhúzna három emeletet, talán négyet is. Kérdés hogy csak magára tervez-e, mert hogy saját faján belül is igen apróra sikeredett. Új otthonában lesz majd minden, és azt úgy alakítja ki ahogyan csak szeretné. El is mosolyodik a gondolatra, érdekes élmény lesz majd saját szobájából átsétálni a közös terekre, aztán az óriás szobájába. Mintha összemenne. És holnap már indulnak is.*

8831. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 10:17:15
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

* Jól emlékszik arra az estére, arra a pillanatra, minden az emlékei közé égett. Ígértet tett, s be is tartotta, kivételesen. Ott lapul a köpenye alatt a mellényében, súlytalan egy kis darab, most legalább egy mázsát nyom a szíve felett. Persze köszönheti magának is, hisz mennyivel egyszerűbb lett volna, ha odaadja a lánynak azt amiért jött. De… de… nem akarta, hogy elmenjen, úgy semmiképp nem hogy nem tudja valóban jól van-e. Szerette volna elmondani, hogy miért hagyta ott. Igen, vannak problémai a kapcsolat teremtéssel. De már nem számít. *
- Igen, ezt kihagytam. Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá, még egy okkal több, hogy megízleljem. Egészségere!
* Emeli a lány felé az üveget, mögüle mustrálja a hűvös arcot. Tekintetét bele fúrja a barna lélektükrökbe, ajka szegletében még így is látszik az az összetéveszthetetlen kaján vigyor. Szólna, de visszacsukja száját, talán elgondolkodik s átsuhan agyán valami. *
- Egy… jóképű és magával ragadó hólyaggal.
* Javítja ki a lányt. *
- Bizalom? Te bíztál bennem, bíztál abban, hogy szabadon távozhatsz? Nem, esélyt sem adtál neki, pedig nem hagytam volna, hogy bajod essen! Nem volt jogod, beleszólni az éltembe, nem kértelek rá!
* „Tudta?” jelenik meg az ábrázatán a kérdés. De ez miért is lenne olyan fontos, hisz neki egy szút nem ejtett Elyne arról, hogy megszökött, s arról sem, hogy talán keresik. Zavarodottság lesz úrrá arcán. *
- De inkább hallgatnod kellett volna. Mire mentél vele? Semmire. Csak még jobban, arra késztetted, hogy ott tartson. Se közénk állni, sem meggyőzni nem kellett volna. Azt hiszem már az előbb említettem, hogy az én életem, s majd én döntök sorsom felől. Csak egy akadék voltál, akire figyelnem kellett.
* Dühös, mindketten dühösek és a saját álláspontjaikat tartják helyesnek, a kompromisszumot egyik sem ismeri. *
- Te melyik pillanatban hitted azt, hogy a saját módszereimmel megoldom a helyzetet. Mert, hogy az elején nem, az biztos. A saját szórakoztatásodra az én bosszantásomra vagy ki tudja milyen játék kedvéért csináltad! Meg se próbáltál elmenni, lehet hagyott volna, hisz még akkor nem tudtál semmiről. De nem ez a lehetőség meg se fordult a fejedben, makacs vagy, azt hitted, hogy ez csak egy színjáték!
* Hangját felemeli, igen nem tudja úgy féken tartani indulatait ahogy Elyne. Magát is meglepi, hogy mennyire nem. A lány teljesen kifordítja önmagából, ha róla van szó nem tud parancsolni magának. Mellkasának feszül a benne lakó szörnyeteg, de nem engedi szabadjára, előbb szúrná magát gyomron, minthogy kezet emeljen az előtte álló nőre. Makacsul szorítja ökölbe a kezét, érzi, hogy ma ki kell eresztenie, vagy belülről robban szét. Már azon gondolkodik, hogy elküldi a nőt, szép szóval vagy csúnyán, mindegy csak menjen innen, minél messzebb, minél távolabb. Hangosan szakadnak a béklyók, érzi, ahogy feltör belőle, az amit mélyen eltemetett magában. Nem látja, a csillanó könnycseppet a lány arcán. Sötétség ül elméjére, nem lát, s nem hall. Hideg szél söpör végig az udvaron, nem érzékel semmit, csak egy gondolat zakatol a fejében, a bosszú. Nem hallja a rohanó lépteket sem maga után. Az ujjak melyek könyökét zárják börtönbe, megállítják. Vadállat módjára mordul fel, hirtelen veri bilincsbe Elyne csuklóját az erős ujjak. Tekintete sötét, ahogy a lányra villannak. Aztán mintha mégis utat törnének maguknak a szavak, lazul a szorítás. Ellazulnak izmai. *
- Hogy mi?
* Hangja mély, dühtől átitatott, mégis hitetlenkedve hangzanak. Nem a tény lepi meg, hogy a lány megszökött. Hanem az hogy becsapta. Hogy játszott vele, még akkor is, ha ezt az egészet ő kezdte.Persze, ezt a lány nem sejtheti. Valami olyat hozott felszínre, melyet kemény munka árán, sikerült elrejtenie magában, énjének olyan részét, mely mindenkire veszélyes. Elhitette vele, hogy próbálkozása mit sem ért, hogy miatta gyalázták meg. Lehunyja szemeit, s most rajta a sor, hogy mély levegőket vegyen. Minden erejével küzd a benne tomboló rabbal, arcizmai aprókat rándulnak. Mire kinyitja szemeit, üres a tekintete, egy lélektelen test. Köpenye alá nyúl, érzi a hideg fém érintését, ujjaira csavarja, majd egy mozdulattal, dobja át a hatalmas kapun. Halkan csörögve csúszik tova a köveken, szikrákat vet rajta a hold ezüstös fénye. *
- A láncod, s most takarodj, hisz ezért jöttél.
* Egy pillanatra megfordul fejében, hogy a másik oldalon rejtegetett képet is a kezébe nyomja vigye el Blerennek vagy kezdjen vele amit akar, adja el. De nem, nem akarja, hogy a nő bármiféle hálát érezzen vagy egyáltalán bármit is irányába. Higgye azt, hogy duhajkodni volt, ahogy eddig is képzelte, higgyen bármit, amit akar. Hangja rideg, ahogy tekintete is. Sarkon fordul, büszkén, csak pár lépés után ereszkednek meg a széles vállak. Súlyos léptekkel veszi a métereket, majd egy mozdulattal csapja be maga mögött az ajtót. Eddig bírta, végleg kiszakad a helyéről s hangos döndüléssel érkezik a földre. Átvágva az előszobán, jut el a konyháig, ahol egy csapóajtó rejti tartalékait. *

8830. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 01:49:33
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Kár... Pedig akkor még meg is jegyezted, drága ékszereidet ért fenyegetés. *Hangzik a kegyes visszaemlékezés, melyet a férfira súlyt. Ismerős játék bontakozik ki közöttük.
De immár ő az, aki unja ezt.*
- S persze közbe megbolondít nem igaz? Nem is kívánhatna jobb társat magának. *Élcelődik tovább, pengevékony jégmosolyával, sötét tekintetével.
Ám a java csak ezután következik.
Nem csak a férfi íriszei válnak sötétekké. Felcsattanását nem érzi az északi leányzó jogosnak. Barna íriszei is elborulnak.*
- Kardoskodtam? Oh, mert valószínű, hogy milyen szép vége lett volna, ha nemet mondok nem igaz? Itt vagyok egy házba, cseverészek egy, egy... Egy felfuvalkodott hólyaggal, majd szerinted a te drága jótevőd csak úgy hagyni fogja, hogy maradjanak szemtanúk nem igaz? *Csattan fel immár a lány is. Hangjában a düh, a harag, a sértettség közös vegyületét vélhető felfedezni. Farkas szemet néz a férfi ujjával, majd annak tekintetével is. Mégis ott áll, délcegen, nem hátrálva meg.*
- Ha talán befogod a szád és nem nagyképűsködsz nem kellett volna a láncomat sem neked odaadni. Egyéb iránt is, úgy látszik, hogy teljesen feleslegsen tettem, mert a kedvenc nagybácsim pontosan tudta, hogy ki vagyok.
*Fejét felszegve hallgatja a további vádaskodásait, miközben belőle is csak úgy dőlnek a szók. Mindent kiad magából, amit az elmúlt napokba magába tartott, bár némileg nyugodtabban, mint a Necraas. Vagyis ő ezt képzeli magáról.*
- Csicseregtem. Csicseregtem végig, az elmúlt két nap alatt, Bleren más sem hallott, csak hogy miként akartalak, abból a nyavalyás cellából kihozni. Utána is csicseregtem, hogy jaj ne öljön már meg. Jah, és még azután is, de Te, nem. *Vonja össze szemét, s csalódottan ingatja meg a fejét.*
- Te egy pillanatig sem hitted el, hogy kezembe tudom tartani a dolgokat, nem? Te egy pillanatig sem hitted, hogy tudok rá hatni mi? Nem, mert neked jártatni kellett a szádat!
*Az üveg hullik, darabjaira tör lábaik között, de csak áll, nem mozdul. S még akkor is ott áll, mikor félre taszítják. Szemeit lehunyva próbál úrrá lenni haragján. Érzi a torkába a jól ismert gombócot, alsószemhéján egy kósza könnycseppet. De visszafojtja. Csak áll, ökölbe szorított kézzel, s hallgatja, ahogy mögötte kinyílik az ajtó.*
- Megérdemelnéd. *Hangzik kemény, rideg hangja. De tovább nem mondja. Várja, hogy a férfi lépteit ne hallhassa. Az azt jelentné, hogy várná szavai folytatását. Addig kipislogja titkolni vágyó érzelmeit.
Fejét hátrafordítja, ám csak a férfi távolodó alakját látja. Gyorsan fordul meg, köpenye széleibe belekapaszkodnak bokái, de egy határozott helyrerántással halad céltudatosan a férfi felé. Némileg még fut is utána, hogy még a kapuba utolérje. Ott karjánál ragadja meg, s rántja vissza. Könyökét fogja meg, ott is hüvelykujjával egy olyan pontot érint meg, mellyel egy őrjöngőt is megállíthatna. Hiszen csak egy érzéketlen zsoldossereg neveltje.*
- Megérdemelted volna, hogy így történjen. Talán így is történt volna. Valahogy nem volt kedvem megvárni a végét.

A hozzászólás írója (Elyne Vrynn Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.03 01:59:17

8829. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 01:34:00
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Akadnak dolgok, amikre nagyon jól emlékszem. Bár arra nem igazán.
* Vigyorodik el.*
- Való igaz, ez itt a legjobb barátom, sose kell csalódnom benne. Állandó a természete, mindig ugyanazt nyújtja, s igaz minden cseppje.
* Nem szúrtak tőrt a szívbe, ő maga választotta ezt a sorsot, s ha néha bánta is, most már biztos benne, hogy kár bízni bárkiben ki segítő jobbját nyújtja neki, valahol mindig eltűnik az a kéz. *
- Szívmelengető érzés tudni, hogy neked legalább jó volt.
* A szavak őszintének hangzanak, nincs benne semmi indulat. Nem cserélte volna a lánnyal, jó volt az úgy ahogy volt. *
- Mi? Ne nevettess kis hercegnő!
* Erre már azért felcsattan. *
- Nem is tudom, ki volt az aki amellett kardoskodott, hogy jöhessen!? Segítő szándék, bah! A te segítő szándékod miatt kerültünk oda ahova kerültünk, fecsegtél össze-vissza. Okosnak hitted magad, mi? És lásd hova jutottál! Ha te akkor…
* Mutat rá, a lányra s lép előre, arcán megfeszülnek az izmok. Sötét fellegek gyülnek szemében. *
- fogod magad és ellibegsz a formás lábaidon, nem kellett volna azt az átkozott nyakláncot sem a kezembe nyomnod.
* A szavakat sziszegi fogai között, fenyegetően közeledik a lányhoz, majd megtorpan. *
- De nem, mert minden lében kanál kisasszonynak csicseregni kellett!
* Ismét széttárja karjait és nyávogósra váltja hangját, majd mint aki ruháját nyalábolja fel, fordít hátat a lánynak s tipeg vissza néhány lépést. *
- NEM!
* S már darabokra is hullott az üveg a padlón. A vörös nedű lassan folyik szét hogy a repedéseken keresztül szivárogjon el valami láthatatlan helyre. Hirtelen fordul meg, az előbbinél is sötétebben villannak szemei a holdfényében, összeolvadt fekete massza. Arccsontjára feszesen tapad a bőr, orra hevesen szűkül s tágul, akár egy bikáé. Nyakán az erek kidagadnak. Nem szól, talán már nem is hallja a szavakat, vagy csak nem akarja meghallani. Csizmája alatt megdöndül a padló, panaszosan sercennek a szilánk darabok. Szinte félre löki útjából a lányt, ahogy az ajtó felé veszi az irányt. Félig kitépve helyéről tárja fel azt, lazán tarja meg csak az egyetlen sarokvas. Örvényként kavarognak benne az érzések, a harag, a gyűlölet, a kudarc, hogy pont attól nem sikerült megvédenie a lányt, amitől mindvégig akarta. S ezért vagy Blerenek vagy neki, de valakinek bűnhődnie kell. *

8828. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 00:59:48
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

- Oh, hát még bír az emlékezés képességével. *Csak ámul és bámul hamiskásan.* - Akkor talán arra is emlékszik, hogy mit is mondtam a medálom épségével kapcoslatban.
*Hallatszik hangjának mély, rideg mivolta. Nem fenyeget, nem élcelődik. Lényegében érzéketlenség táptalaján nyugszik hangja immár. Worf vér nem csörgedezik ereibe, de stílusa a kaméleonéhoz hasonlatos.*
- Nem fosztanám meg az egyetlen barátjától. *Utal a borra, s arra, hogy több marad a férfinak.
Fejébe újra átfut a gondolat, hogy mégis hogy kerültek ide? Egykor egy kedves ismeretségnek indult kapcsolatuk egy piactéri széken. Később nézeteivel akasztotta ki a férfit.
Most pedig úgy viselkednek, mint két időzített bomba, melyről nem tudható, hogy mikor fognak robbanni. De ha egyszer meg fog történni, az egyszerre lesz és nagyot fog szólni.*
- Oh, hogy milyen ízletes volt az a sültmalac. *Emlékezik vissza ábrándosan.* - S az a mézízű bor. *Javítja ki a férfit, ábrándos hangján, ám barna íriszei nem tükrözik eme érzelmeket.*
- De hát tudja, nem is tudok segíteni egy olyannak, aki képtelen akár egy pillanatra is befogni a száját. *Hajtja oldalra a fejét, ahogy alabástrom arccal tekint a férfira. Csak áll egyhelybe, egyenes háttal, kezeit maga előtt összekulcsolva.
Figyelmét nem kerüli el a férfi arcának változása, ám egyelőre nem kerít neki nagy feneket. Bármi lehet ennek az oka, akár egy idegrángás is.
A feltételezésre tekintete csak tovább sötétül, vonásai csak még ridegebbé válnak.*
- Talán legközelebb nem kell megemlíteni egy hatalommal bírónak, hogy szajhát visz a házba. Akkor talán az illetőnek lenne más választása, s nem kényszerítenék, hogy használják tehetségét. *Csattan rideg hangja, ahogy beadni próbálja, erőszakolásának hírét.*
- Választhattam. Vagy belemegyek önként és soha nem látjuk egymást viszont. Vagy ellenkezek, de akkor sose látom újra a napvilágot. *Noha ő maga nem képzeli ezt el Blerenről. Upsz, valójában igen. S tudja, hogy a férfi is kinézi belőle, mi egyéb miatt féltette volna ennyire tőle. S megérdemli, hogy elhiggye ezt a történetet.*
- Mint hallhatta az alku úgy szólt, hogy soha többé. S mert nem rá bíztam, naivan.


8827. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 00:48:08
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

* Hát ha Necen múlik nem fog ebben a házban ma gyertya gyúlni, neki tökéletes ez a félhomály. Tűz és szél, mindketten máshogy adják ki magukból a feszültséget, szítják egymást. Egyik harsány és gúnnyal felel, míg a másik jó csenden fortyog. Hallja, ahogy a lány szuszog, hogy próbál nyugalmat erőltetni magára, bár csak sziluettjét látja az ezüstös fényben. Ennél többet jelenleg nem is akar látni, félő, hogy még élvezné is a látványt. *
- Remek. Akkor ha emlékeim nem csalnak épp haza készültél.
~ Majd egyszer talán meglátogatlak.~
* Ha egyszer lenyugszik végre, elképzelhető, hogy valahova vezetni fog ez a beszélgetés, de jelenleg ennek még halvány reménysugara sincs. *
- Ez is fantasztikus, szeretem ha spórolnak, több marad nekem.
* Hajol kissé előre, lendítve meg az üveget, hogy gyorsan vissza is táncoljon hozzá és igyon egy újabbat a remek hírre. *
- Ááá..igen most, hogy említi kisasszony emlékszem. Azt is nekem köszönheti, míg én egy poros lyukban vártam, hogy kegyed hajlandó legyen kivinni onnan. De nem, mert inkább pöffeszkedett a hatalmas hátsóján, a bársony székben sülmalacot szopogatva és mézsört iszogatva.
* Oldalába mar újra fájdalom, melyet csak egy apró fintor jelez, de az akár a megemelkedő szemöldökkel a hallottakra is lehet válasz.*
- Alku? Miféle alku?
* Hangjában meglepett kíváncsiság. Átfut agyán, hogy a lány kézre adta Blerenek, bár sok mindent nem tud elvenni tőle, hacsak nem az életét, de akkor nagyot téved a lány, ha azt hiszi az számára jelent valamit. Arcon csapja egy pillanatra az árulás szele. *
- Tán az ölébe ült kegyed? Mondjuk a vénségnek nem lehetett panaszra oka.
* Nem kicsit sem hiszi, hogy a Szépség ilyen mélyre süllyedt volna, hogy szabaduljon kalitkájából. *
- De ha már ilyen közeli barátságba kerültél vele, miért nem kérdezed meg őt? Biztos szívesen ajánlja fel szolgálatait további alku tárgyaként.


8826. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 00:20:06
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

*A sötét lakásba egy árva gyertya sem világít, így nem könnyíti meg a két fiatal dolgát a látásban. A hold derengő fényében, mely mindig megnyugtatták az északi leányt, látja, hogy a férfi áll. Kezében egy üveg borral, melyet talán épp újra az ajkaihoz emel. A máskor nyugtató fényvilág, most csak még idegesebbé teszi.
Kezei újra ökölbe szorulnak, érzi, ahogy körmei utat vájnak bőrébe. Nyugalmat kell magára erőltetni. Egy pillanatra lehunyja szemeit. A férfi úgysem látja. Őt takarja a jótékony sötétség.
De az még így is hallható, hogy nagy levegőket vesz, melyeket lassan fúj ki. Türelme kezd apadni.*
- Oh, hidd el, hogy tudom, hogy merre van az otthonom. ~Egy fogadó felett, ahol te általában tivornyázol.~
*Most önmagát sem érti, hogy miért is zavarja a tény, hogy a férfi az elmúlt hónapokban végig abba a krimóba ivott, ahol ő is hált? S egyszer sem találkoztak? Hamar kiveri fejéből a gondolatot.*
- S a torkom sem porzik. Ha nem tudná, remek elláttásba volt részem egy igen kedves úriember társaságában. *A remek szónál hangja felemelkedik, kiemelve a mondat lényegét.*
- Remek alkut kínált, melyet bolond lettem volna nem elfogadni. *Kúszik ajkaira egy aljas mosoly, ahogy lassan lép be a hold fényébe.*
- De ha lehetne erőltesse meg az agyát. Hol adta el a medálom? *Hangja keményen csattan akár az ostor. Keze a törött tőrre fonódik, melyet Blerentől lopott el. Farkas fej. Tudja a nevét. Ez már több, mint gyanús a lánynak, de ezzel ráér később is foglalkozni.*

8825. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-03 00:09:58
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

* Hogy haragszik rá a lány, megérti. Ezerszer megbánta már, az akkor kimondott szavakat, talán máshogy is elrendezhette volna, talán válogathatott volna az eszközök között. De nem tette, nem tette mert akkor ez tűnt a legjobb választásnak, csak meg akarta védeni, nem akarta koncként vetni Bleren lábai elé. Hitte, hogy meg tudja majd magyarázni, hitte, hogy a lány majd megérti. Nem a lányban nem bízott, még ha az azt is hiszi, A vénség volt az, akinek tervei mindkettőjük előtt rejtve maradtak, s nem tudhatták, hogy milyen veszélybe is sodorják még magukat, ha hisznek szavában. Nem érdekelte, ha porig is égették volna házat. Dehogy a makrancos hölgy, azt hiszi, hogy ott hagyta volna… gonosz, becstelen, de talán eleget bizonyított már a házban is, hogy észbe kapjon a nő, hogy csak a javát akarja. Vagy nem. Mindegy is most már, azt hisz Elyne, amit akar, ő meg csak megerősíti ebben a tudatában. Nem hiszi, hogy süket lenne a lány, pontosan jól hallotta, amit mondott, nem ismétli meg. Csattan az ajtó, s a bort keresi az asztalon, a holdfénye pont jó helyre vetül. Felkapja, s nagyot húz belőle, a bálon egy kortyot nem ivott, meg se fordult a fejében. Ha szájához is emelt egy poharat az is csak az álca kedvéért volt, de egy korty nem gurult le a torkán. *
~ Majd most bepótolom. ~
A semmivel koccintja össze az üveget. Újra megkóstolná a nedűt, hogy biztosan tudja nem romlott meg, mikor nyílik az ajtó, majd be is zárul.
- Éljen!
* Emeli magasba mindkét kezét. *
- Fáradjon beljebb hercegnő, ne talán szomjas és inni kérne vagy nem talál haza? De remélem az utóbbi, mert ám ebből kevés van.
* Fordul meg és pimasz vigyor terül szét ábrázatán, ahogy kérdéssel fogadja kedves vendégét. Az üveget a füléhez tartva rázza meg, hogy tudatosítsa a lányban, hogy biz az kettőjüknek nem lesz elég. *
- Hááát… ilyen magas volt, barna hajú és félszemű, de … a nevét nem kérdeztem.
* Mutatja milyen magas is volt a sose volt vevő, majd felemeli kezét, hogy csettintsen egyet a névtelenséget említve. *

A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.03 00:12:12

8824. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-02 23:45:57
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

*Beszélgetésük rövidebb fonalat vesz, mint gondolta volna. Talán mindketten haragszanak a másikra - teljesen jogosan. Az egyik szajhának nevezte, majd egy házba hagyta. A barnaság mégis mit várt? Hogy hősiesen megmenti? Nem, de ha már félti őt, s kifejezi, hogy ne feleseljen vissza a "nagybácsinak" valami hasonlót ő is elvárt volna a férfitól. Dühös? Persze, hiszen egyedül hagyta, nem engedte, hogy ő intézze el, nem hagyta rá a dolgokat, melyeket meg tudott volna oldani. Nem, mert a csaló oly makacs, hogy egy fikarcnyit sem bízik benne.
S a másik is mérges? Hogyne. Hiszen itt a nő, kiért töri magát, s láthatóan hálátlanságát fejezi ki.*
- Hogy mi? *Szűkülnek össze szemei.*
- Mit tettél? *Sziszegi halkan, baljósan. Szemeibe a düh apró szikrája gyújt. Még csak azt sem veszi észre, hogy kitett magáért a férfi s kiöltözött. De hova is? Az északinak még mindig képtelenség az ötlet, hogy elment volna bálra.
Végül is miért ment volna? Érte? A fenyegetés miatt? Ugyan már, azt még ő sem gondolhatta komolyan, amit Bleren mondott.
Kezei ökölbe szorulnak, ahogy a pimasz férfi meghajol előtte, s csapja be az ajtót.
De Necraas tévedett, ha azt hiszi, hogy a Szépség ilyen könnyen távozni fog. Pár pillanatig még áll az ajtó előtt, majd a vékony ujjak nyúlnak a kilincsért.
Hirtelen nyomja le és nyitja ki az ajtót. Beviharzik rajta, hogy a nyílás lendületével csapja is be az ajtót.*
- Kinek? Kinek adtad el? *Kérdi nyugodtan. Vagyis csak próbálja palástolni nyugodtságát, hangjában ott van a düh halovány parazsa.*

8823. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-02 23:37:12
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

* Meg se hallja kérdését, így választ sem kap rá. Hogy dühös e miatta? Ó igen, nagyon is. Nem az, hogy nem értékelik aggódását, inkább az, hogy nem tudja biztosan, hogy jól van e. Sötét van, s úgy be van burkolózva a lány, hogy csak akkor tudná meg ha lerángatná róla azt az átkozott köpenyt. *
~ Hogy duhajkodni? ~
* Szemei összeszűkülnek. Hogy bálba volt, ezt nem tagadhatja, erről árulkodik ruhája is. De hát csak neki akart segíteni, erre meg itt van, itt áll az ajtajában. Láthatóan nagyon is jól van, legalábbis a nyelvét nem vágta ki Bleren. A lelkét kiteszi érte, s csak a nyaklánc érdekli. *
- Eladtam, hogy legyen miből duhajkodni. Gondoltam nem lesz már rá szükséged.
* Jön a jeges felelet mar mint a legészakibb szél. *
- Tehát, ha azért jöttél, akkor mehetsz is. Jó éjszakát!
* Lép be az ajtón, még visszafordulva meghajol a Szépség előtt, aztán egy laza kar lendítéssel csapja be előtte az ajtót. *

A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.02 23:38:33

8822. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-02 23:20:04
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

*Nem jön válasz a házból, hiába kopog az északi szépség először, másodszor. De még harmadszor sem. Nagy levegőt vesz, s az ódon kilincsre simulnak fehér kacsói. Lenyomja a nehéz nyitókart, amikor hirtelen hangokat hall meg a háta mögött.
Gyorsan fordul meg, s tágra nyílt szemekkel néz a közeledőre. Magába halkan sóhajt fel. Egy pillanat erejéig azt hitte, hogy Bleren jött rá szökésére, s küldte érte katonáit.
Mert abba biztos, hogy első dolga lesz itt keresnie. De erről esze ágába sincs tudósítani a ház gazdáját.*
- Én. *Feleli minden mosoly nélkül, ridegen és tömören. Ahogy fivéreitől tanulta. Nincs kedve most a széptevéshez, vagy az udvariassághoz. Nem ezért jött most ide.*
- Ha be akartam volna törni, már bent lennék. *Feleli kimérten, ahogy feltekint az előtte álló délceg férfira. Barnáit a harcos sötét tekintetébe fúrja, s amaz nem láthat mást, csak a hold ridegségének tükröződését.*
- Nem bájcsevegni jöttem. *Áll félre az útból, ahogy a férfi az ajtóhoz lép. Helyet hagy neki a hideg éjszakába, hogy kinyithassa az ajtót, addig magán összehúzza a köpenyt. Igyekszik elrejteni, hogy sietve távozott Bleren házából. Haját jobb oldalt lesimítja, majd kósza gondolattól vezérelve húzza minden tincsét arra az oldalra.*
- Csak a medálomért jöttem. *Feleli az invitálás helyett. Nem mozdul, nem is lép be a házba. Csak egyenes derékkal, felemelt állal áll.*
~Felesleges volt rejtegetni. Tudta.~
*Vonódik össze egy pillanatra szemöldökei. Nem tudja, hogy miért, de valamiért idegesíti a tény. Nem tudja, hogy mivel árulta el magát. Vagy nem is ő volt? Ez mind a kettejük műve volt? Az apja keresi? Ezernyi gondolat fut át benne, de a világ minden kincséért sem szólalna meg.*
- Hamar hazaértél az éjszakai duhajkodásodból. *Húzódik penge vékonyra ajkai. Nem, nem bírta ki, hogy ne eresszen meg egy apró megjegyzést a férfi felé.
Miért van, hogy minden találkozásuk így kezdődik, s hasonlóan végződik?*

8821. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2016-05-02 23:04:15
 ÚJ
>Necraas al Rhy'kerith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//A csaló hold//

* Ideges, keze remeg ahogy köpenyege alatt szorítja azt az átkozott képet. Nem tudja miért olyan fontos ez Blerennek és igazából nem is érdekli. Nem ez az, ami miatt zaklatott. *
~ Nem volt ott, nem volt ott. ~
* Bár a kölyök nem tért vissza, ő mégis elindult, nem vesztegethette az időt, a kölyök átvágta vagy talán el sem indultak. Ez az eshetőség egyáltalán nem tetszik neki. Ismeri jól a pohost, hogy tudja van valami más is a háttérben, mert különben miért ragaszkodott volna hozzá? A patkók sietve pattognak a macskakövön, köpenyege csapdos a szélben, mögötte üldözői hangja. Figyelmetlen volt, és ezért csak magát okolhatja. Bekanyarodik egy utca sarkon, sietve ugrik le a lóról. Felszisszen ahogy oldalába mar a fájdalom, neki „szaladt” és pengének. Rácsap a paripa hátsójára, s beugrik egy sikátorba, az árnyak úgy ölelik körbe, ahogy a szerető nő karjai fonják közre hites urát. Nem félti a társát, majd haza talál, máskor is esett már így. Fül süketítő, ahogy a vér zubog a füleiben, szíve a torkában dobbog. Behunyja szemeit, tudja jól meg kell nyugodnia, egy arc dereng fel szemei előtt, soha nem fogja elfeledni azt a mosolyt és azt a fájdalmat, amit az arc tulajdonosa okozott neki. De ettől most megnyugszik. Üldözői vakon követik a táltost, egyiknek sem jut eszébe, hogy benézzen a szűk utcába. *
~ Fajankók!~
* Nem merészkedik elő, útját a keskeny utcán folytatja, megáll egy kapualjba s leveti álcáját. Haza indul, közben azon gondolkodik, hogyan tovább. Nem bízik Blerenben, nem bízik abban, hogy a csere sikeres lesz, túlságosan gyűlöli ahhoz, hogy ne kapjon újra az alkalmon, hogy tömlöcbe vethesse. De most valahogy ez foglalkoztatja a legkevésbé. Talán végleg jó útra tért, Erőszak szokatlanul csendben van, nem szaggatja láncait. Mennyivel könnyebb lett volna megszöktetni Elynet a bálból, de nem volt ott. Tervei szerint, otthon ráncba szedi magát s elmegy a másik bálba, hátha oda is hivatalosak s ott kezdték a mulatást. Mert, hogy mulat a lány az biztos, meg sem fordul a fejében, hogy esetleg ő kiköpi a tüdejét. De miért gondolna rá? Csúnyán búcsúzott. A kapu nyitva egy karcsú alak áll az ajtaja előtt. Megtorpan, de nincs mit vesztenie. Nem lopakodik
saját házában, bárki legyen is az, nem hívta senki. Nem titkolva jövetelét lép be a kapun, fegyvere kosarára csúszik keze. *
- Te?
* Kérdezi meglepetten, egy lezökkenéssel veszi a pár fokos akadályt és terem a lány mellett. Állát kezébe veszi, mintha csak egy kristálypoharat tartana s féli, hogy eltöri. *
- Jól vagy?
* Néz a barna szemekbe, melyben megcsillannak az égbolt tüzei. *
- Már megint, betörni készülsz? Leszokhatnál róla igazán.
* Keményedik meg neki tekintete, s löki be az ajtót. *
- Fáradjon beljebb kisasszony!
* Áll félre az útból és int beljebb kezével. Ha lány bemegy úgy követi s zárja be maga mögött az ajtót. Ha nem úgy vár egy darabig, aztán váll rándítva lépi ő át elsőnek a küszöböt. *

A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.02 23:04:37

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343