//Régi ház és új otthon//
*Ő egyszerűen kedvességnek tekinti, hogy Rendoll vele tartana, Arthenior piacára menni, abban Lia nem lát semmi félelmeteset, így a szemében csak arról szól a dolog, hogy Rendoll megteheti, hogy vele tart, hiszen nem köti a munkája időhöz és helyhez, így hát segítene a csomagokkal és addig is együtt lennének. Lia ezt nem bánja, és nem is tiltakozik ellene.*
– Nyilván. Az alap hogy úgy nem megyek el, hogy ne szólnék, vagy ne hagynék üzenetet.
*A lány beszédes pillantást vet a párjára, ha Rendoll figyel rá, talán ebből értheti, hogy ő is ugyanezt várja. Így a tisztességes, az ember nem megy el csak úgy otthonról, hogy ne szólna, és amikor megérkezik is köszön.
Liának ugyan nem volt állandó otthona, de kislánykorában is ez volt a szabály a karavánok mellett, és ez nem csak a gyerekekre vonatkozott, de a férfiakra is, ha például vadászni mentek. Alapvető biztonsági előírások, szokások voltak ezek, melyek a lány viselkedésébe vésődtek.*
– Nagyon remélem, hogy úgy lesz. De ha bármi nagyobb gond van, azért szólj! Akkor kitalálunk valamit.
*A múltja miatt egy picit ő is ért az ilyesmihez, de nem ügyes annyira a szerelésekben, másrészt viszont ha kell mehetnek a két lóval is.
Elneveti magát.*
– Biztosan. De lehet bevállalja hitelbe is. Tudod, bízik bennünk, hogy nem ejtjük át.
*Lia komoly képpel adja ezt elő, és valamennyire komolyan is gondolja, ugyanakkor a lovát ezzel szinte megszemélyesíti, ami azért picit túlzás, bár igazság szerint találkozott már nem egy emberrel, akinél Gebe sokkal értelmesebb.
De mikor Nastor büszkesége kerül szóba, már ő is vigyorog.*
– Talán ha közlöd vele, hogy gazdagnegyedi kocsiról lenne szó esetleg rááll a dologra. Ecseteld esetleg neki ez mennyivel előkelőbb és tiszta munka, mint mondjuk csüdig a sárban szántani, ekét vonni. Nem mintha arra nem lenne szükség.
*Megterítenek, közösen, és végül ott ülnek egymással szemben.
Lia mélyet sóhajt.*
– Nekem még sosem volt ilyen *mondja aztán, de nem időzik sokat a témán, inkább bólint, mert így tűnik logikusnak a feladatok beosztása.*
– Neked is, és kérlek!
*Odatolja a bögréjét, nem is titkolja, hogy élvezi ezt a kis kényeztetést.
Ahogy az egész reggelt a párja társaságában.
Igaz, hivatalos papírjuk nincs, mégis olyan ez, mintha férj és feleség lennének.*
– Mint egy kis utólagos nászút *szalad ki a száján.* Akkor a pincével kezdjük? Hátha találunk lent valami hasznosat? Meg kiderül, mit tárolhatnánk lent. Utána téged vár a kocsi, én meg szemügyre venném a melléképületet is, meg a kertet. Nem is olyan sokára jön a tavasz, egy-két hat csak, és bár az öreg kertész itt van, de úgy érzem, bőven marad még nekünk is tennivaló.
*A reggeli végeztével kérdőn pillant Rendollra.*
– Készen áll, uram, a nagy kalandra az alsó világban? Ez a két eszcájgot seperc alatt elmosom és mehetünk, ha a lelke elég erős *húzza kicsit a párját.*