//Második szál//
//Namos ház//
*Nagyszerű, úgy fest, minden rendben van. Persze hogyan máshogy lenne? Ő mindig értett az ügyei intézéshez, pontosan így lett szerzetes annak ellenére, hogy gyakorlatilag semmi olyasmivel nem rendelkezett, ami szerzetessé tenné. Persze a lélek orvoslása jól hangzik, de valójában nem egy elengedhetetlen tudomány, így igazából ennek ellenére is mondhatták volna, hogy nem, nem kérnek a férfiből. Csak hát egyetlen rendszer sem tökéletes, minden várnak vannak hibái. Mindig van egy-egy betörési, vagy Lorew esetében inkább kitörési pont. Mielőtt ezt a Namost megismerte, a nagytanácsba való bekerülésen törte magát, igyekezett mindenáron valami fontos pozícióba jutni, viszont azóta már rájött: minek? Amos Theniornak nincsen felettese, egyáltalán semmilyen módon nem tudna a titkos tekercsekhez hozzájutni, a szentélyben lévőkkel pedig kitörölheti az ülepét. Ami olyan titkos információkat tartalmaz, mint például entitások neve, vagy e világra való átszólításának módja, azt védett helyen tárolják. Persze nem Lorew, meg az értékrendje miatt, már jóval a születése előtt is bizonyára örömmel űzték ezt a sportot a vezetőmágusok (és persze el nem ítélhető módon). Ők csak ugyanolyan szándékkal nem adják a szerzetes kezébe az ilyen tekercseket, amilyen formában például Lorew sem adna soha hasonlót démonvadászoknak. A gondolkodásuk két külön világ, de persze a férfi ezt sosem értheti meg, amíg ennyire makacsul ragaszkodik az entitások felsőbbrendűségéhez, és a halandók értéktelenségéhez. Eralil megjegyzésére bólint, miszerint persze, hát tud ő várni, még akkor is, ha mondjuk ez az új érkező (Drayen... mintha ezt a nevet mondta volna, de legalábbis hasonlót) nagyon lassú lenne, és több kérdéssel készült volna, mint a szerzetes.*
- Rendben, de azért ne tartson örökké *jegyzi meg, hiszen például hetei vagy hónapjai nincsenek (vagyis vannak, de azt nem feltétlen mindet erre akarja fordítani). Drayen láthatóan figyelmen kívül hagyja Lorew létezését, amit mint egyfajta pozitívumot könyvel el magában a férfi, legalább ez az alak nem fogja majd felébreszteni, ha éppen úgy döntene, hogy egész nap aludni akar. A továbbiakban pedig egyszerűen hátradől, és hallgatja, hogy miről is tárgyalnak az urak, hátha valami hasznosat is megtudhat belőle. Az például nagyon hamar kiderül, hogy Eralil nem rendelkezik földmágussal, sőt... mintha Lorew egy pillanatra úgy értelmezné a szavait, hogy mindenféle mágiaoktatóval már rendelkezik, de földmágussal még pont nem. Persze nem tudja megállítani, és visszahúzni az időt, hogy újra meghallgassa (talán jobban kellett volna figyelni) de valami hasonlót értett. Akkor az Ellentétek rendje már népesebb, mint azt a szerzetes gondolta volna (aztán az is lehet, hogy már jó ideje szerveződik a rend, csak ő értesült róla viszonylag későn, de mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény). Mellesleg a "jogok és kötelezettségek" rész rá is ugyanúgy vonatkozhat (sőt, láthatóan vonatkozik is), így azért nem árt, hogy Drayen erre az apróságra rákérdezett. Lévén a tea az utolsó korttyal végleg bevégeztetik, a csészét szépen lassan lehelyezi az asztalra, és újból elkezdi pillantását ide-oda járatni a beszélgető felek között, remélvén, hogy nincs már sok hátra, és leteheti az esküt.*