//A fogadás//
*Érdekes, de hát lássuk be, talán nem is reménytelen ez a csapat, mármint az összeválogatás rész. Ötletelés terén legalábbis születnek érdekes dolgok.*
- Ha ennyire nem bírja a holttesteket, majd ön fog őrködni, vagy ilyenek *vonja meg a vállát, hiszen semmi értelme nem lenne a gnómot belevinni olyanba, amitől irtózik. Ha tényleg hantolni kell, hát vannak hárman, megoldható az, nem kell mindenkinek mindenben részt venni. Arról nem is beszélve, hogyha végül veszélybe kerülnek, akkor a gnóm semmit nem ér, ha mondjuk korábban harcképtelenre émelyegte magát* Egyelőre nem vagyunk kényszerhelyzetben, senkinek nem kell olyat csinálnia, amit nagyon nem szeretne. Legalábbis én nem tudok róla *pillant körbe, elvégre lehet, hogy valaki más erővel is rávenné a gnómot, hogy hullákat ásson ki, de valahogy sem Viről, sem Rapáról nem tudja elképzelni.*
- Igen, most megyünk, pontosan ezért nincs vesztegetni való idő *kicsit talán ellentmondhat magának, mikor rábólint Rapa gondolatmenetére, de a sietség, meg a kényszercselekvések között azért van egy vagy több lépcsőfok. Nem kell, hogy tunyaságba süppedjenek, de egyelőre még számszeríjat sem fogtak a tarkójukhoz* Mellesleg a hold mozog. Végigfut az égen, szóval nem hiszem, hogy valami árnyék, vagy efféle lenne, hiszen az változik az éjszaka folyamán. Vagy akkor kénytelenek lennénk jó sok éjszakán át egyfolytában figyelni. Szerintem valami olyasmi lesz, amihez csak holdfény kell, vagy ilyenek.
*Persze érdekes dolgot dob fel ezzel is, hiszen mi az, amihez csak a holdfény jó, a nap fénye pedig nem? Persze egyes fehér fémek csak egyikre és másikra tükröződnek vissza, de... azt tudják csak a törpe kovácsmesterek, hogy melyik-melyik. Ugyanakkor az óriás és Vi beszélgetésére újra beléje hasít az ihlet egy szilánkja.*
- Igen! *pillant a két nőre, még mutatóujjait is nekik szegezi* Igen! Nyikorog alattam a paripa, tehát nem lovasszobor. Nem kő. Talán, persze csak talán, adtatok egy ötletet. Egészen eddig valami legendába illő képet képzeltem el arról, hogyan nyikorog alattam, vagy bárki alatt a paripa, de talán nem is egy rendes lóra kell gondolni. Talán valami fémről van szó, egy fém dombormű a kripta padlóján, és az alatt rejlik a gyöngy. Ezért nyikoroghat alattam, mert mondjuk rálépek. Persze nem biztos, de nem árt ilyen szemszögből is megközelíteni a problémát.
*Hagy némi időt, hogy a társaság megeméssze az elhangzottakat, esetlegesen egyetértsenek vagy más véleményt nyilvánítsanak. Mondjuk vicces volna, ha ennyi és ennyi gondolkozás után majd mikor a temetőbe érnek, nem jutnak sehová, mert mondjuk valami teljesen másról van szó, esetleg egy másik temetőről, vagy egy teljesen más helyről. Ez mondjuk mindig benne van a pakliban, ezért is utálja Lorew a rébuszokat, mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Egyáltalán mi értelmük? Ha azt akarja valaki, hogy ne találják meg a kincsét, nem hagy hátra tárképet, vagy fejtörőt. Ha azt akarja, hogy megtalálják, akkor valami értelmesebb formában is közölhetné a keresett dolog hollétét. Ez csak egyfajta beteges játék. Közben hallgatja a gnóm felsorolását, és hát a vége felé már ingatja a fejét.*
- Ne, ennyire komolyra ne gondoljunk. Több esélyünk van, ha játéknak fogjuk fel, mert hát... szerintem ez nem több néhány nemes játékánál, a gyöngyöknek pedig koránt sincsen olyan világmegváltó ereje, mint ahogy feltételezhetnénk abból, hogy csak tizenhárom van. Nem lesz itt semmiféle áldozati bárány, csak egy tréfás kincskeresés, ha úgy vesszük. Nekem legalábbis elég komolytalannak tűnik még, aztán... lehet emiatt halok majd meg *sóhajtja, hiszen lehetséges, hogy valójában halálos veszélynek tették ki magukat, vagy ilyenek, és óvatlan lépése egy nyílvesszőként köszön majd vissza a szívéből, de... ez már az ő baja lesz.*
- Ha odaérünk, talán világos lesz a tizenhét, a paripa pedig nem is kell az legyen, mert a mondóka szerint azt a sápadt vándor mutatja meg. Avagy a hold, ha jól találgattunk *nagyjából átrágták a dolgokat elölről hátulról, habár még egy bólintás érkezik tőle Vi megjegyzésére, miszerint nem tizenhetes lesz, hanem mondjuk egy egyes, és egy hetes, vagy egy tízes és egy hetes, bármi érdekes, amiből tizenhét lehet. Csak éppen a temető nincs tele számokkal... Mindegy, részéről ötletelés szintjén megtették, amit lehetett, innentől nincs más hátra, mint a tettek mezejére lépni, amint a hintó kidöcög a gazdagnegyedből, és beér a temetőbe.*