//Csengők háza//
*Aelala őszinte mosollyal figyeli, ahogy tündérkéi a bort kóstolgatják, óvatosan, fintorogva, mint a gyerekek. Lord Bozont egy iramodással átszeli az asztalt, megszaglássza Elinara kezét, felnéz rá, majd visszafut a borosüveghez, megpróbál felmászni az oldalán, hogy a dugó helyén foglalja el méltó őrhelyét, de apró karmai nem találnak fogást a sima üvegfelületen, így komikus módon visszacsúszik.*
-A fellépés valóban jól sikerült, elsőnek nem is kell jobb ennél, ügyesek voltunk mind, és ha mellette még élveztük is... hát mit kívánhat előadó ennél többet? *teszi fel Aelala a költői kérdést, poharát magasba emelve. Aztán hirtelen kíváncsi tündérszemek szegeződnek rá és kérdések cikáznak felé, mint villámok a romantika rózsaszín felhőjéből, amitől a nőnek igencsak nevethetnékje támad.*
- Az a ficsúr *néz Resre és tettetett felháborodással nyomja meg a szót, majd tekintete Linára vándorol* valóban nemesember, mégpedig igen finom úriember és jó táncos. Hogy belém szeretett-e elsőre, azt nem tudhatom... *szünetet tart, de titokzatos somolygása azt üzeni, cseppet se lepődne meg, ha így lenne* A kezemet viszont természetesen nem kérte meg. Persze nem is adnám, hiszen csak most találkoztunk, hova gondolsz kedvesem! Olyan csak a mesében van, és azok sose folytatódnak az esküvő után, pedig... *sóhajt* az még csak a kalandok kezdete. *elgondolkodva megrázza a fejét, magához édesgeti Lord Bozontot és megsimogatja a mókus fejét.* De azt mondta, szívesen tanulna zenét, én pedig azt mondtam, szívesen tanítom, ha megfizeti. Otthon Wegtorenben több nemesnél is voltam házitanító ~és volt, hogy nem csak a zeneművészetről szereztek nálam tapasztalatot, de ez most nem tartozik ide...~, miért ne lehetnék itt is, ha Anor úr szándékai tisztességesek és valóban a művészethez óhajt közelebb kerülni. *szeme itt összeszűkül és kaján mosollyal dobja vissza a labdát Linának*
-De ha jól emlékszem, nem csak nekem volt társaságom tegnap este... nem csak tán a híres hőssel, magával a Tündérmentővel beszélgettél? És a kedves párjával, ha nem csalt a szemem?