- Őőő már ne haragudj, de te különc vagy. Szóval nem értem a problémát.* Vigyorodik szemtelenül az fel az elfre.*
- És mielőtt megpróbálnál meggyőzködni, én nem, szóval legyél inkább mással ketten…* Kapja el tekinteté az elfről, pontosabban csak abbahagyja a felfelé bámulást, s közben reméli, hogy annak nem szúr különösebben szemet, hogy némileg zavarba jött attól, hogy belegondolt abba, hogy egy kútban vizesedjen Dommal. Hát, ha még azt is sejtené, az közben mi mindent össze nem gondol! S mivel sejti, hogy azok a bizonyos gondolatok a vízzel meg közös… szóval nem először ad hálát létezése során valamiféle égi magasságos hatalmasságnak azért, merte nem hallja a mások gondolatait… bár kétségtelen hogy vannak pillanatok, mikor eltudná viselni ezt a fajta csapást is… hamarosan pedig már amúgy is teljesen más jellegű gondolatok kötik le kicsi, azaz magához mérten nem is olyan kicsi buksiját, a tompa bizsergő utóérzésen kívül.*
- Mégis, milyen nevetségesen nézne az ki? * Kérdez vissza gondolkodás nélkül. *- mellesleg nem hiába bányászsisak a neve és nem gnómfő-fővédelmisisak, azaz géefe-fvées! * Szögezi le. S remélhetőleg e meggyőzőbbre sikeredett, mint a továbbiak, bár különösebben az sem hatja meg, ha nem*
- Változó… ha gyötri a hátfájás vagy mi, akkor nem bír sokáig ágyban lenni… de hogy az mikor, mitől, s milyen rendszerrel jön elő, no arra még nem találtam meg a megfelelő rendszert. *Vonja meg vállát, némi szemkerekítés kíséretében, nehogy Dom úgy gondolja, hogy ő a fél életét hasonló rendszerek számok és egyebek társaságban tölti még ha így is van. nem mellesleg előbb vagy utóbb, úgyis rá fog találni a bácsit illető megfelelő ritmusra is, éppen csak lehet hogy még nem ismeri elég rég ahhoz hogy… De jelen pillanatban inkább ismerkedik Dommal, minthogy ezen agyaljon, bár meglehet a piszkálódás pontosabban leírja a jelen helyzetet.*
- Attól mentsen a magas ég! Mégis mi a manót tanulhatnék tőled, a bajba kerülésen és a csencselésen kívül? Nem mellesleg, ha nem haragszol, ezek már így is jobban mennek, mint azt… khöm ’illenék’. * Mosolyodik el úgy igazán szélesen, fogvillantósan. Mert mondjon bármit is, valahol azért jó érzéssel tölti el, hogy ha ma este bajba keveredik, számíthat valakire. Elvégre eddig is olyan szépen kihúzták egymást a slamasztikákból, miért éppen most szakítanának ezzel a remek, s szavamra komolyan remek szokással, mit hamarosan tradíciónak is titulálhatnak.*
- Ugyan már! Egy ilyennek a hiányát szerintem te is hamar észrevennéd!* Világít rá Dom állításának hibájára, miközben tovább lépdel mellette, s bizony, míg az kettőt lép, ő hármat is.*
- Megnyugtatlak, észrevette már, de tudod családon belül nem nehéz egy újat szerezni… *Elvégre legyenek bármennyire is nemesekről beszélünk, mégiscsak gnómok ők! S mielőtt a továbbiakra is felelne, határozottan nyúlni kezd Dom kulacsáért, elvégre amennyit beszél, azt nehéz száraz torokkal bírni. Ha megkapja a kulacsot, s kortyol már adja is vissza az alkalmatosságot.*
- Ha úgy alakul, simán becsempészlek, sőt ha kell napokon át dugdoslak is ha kell! *Jelenti ki teljes határozottsággal, miközben szabad ezét vízszintesen lehúzza mag előtt, jelezve, nem lesz azzal gond.*
- Mert eddig nem ismertél Engem! * Szúrja közbe nem titkolt büszkeséggel a másik mondókájának közibe. Majd a biztonság kedvvért az ért visszakérdez.*
- Most kedves vagy szórós és kérges, vagy kedvesen szúrós-kérges. * Jellemzően nem a driád szón akad fent hanem azon a kedves szúrós ellentéten, na de Weli már csak ilyen. Mellesleg visszatérve a nevek dolgára.*
- Ja az iménti megszólítást pedig jobb, ha megszokod, ha továbbra is megkapom én is a becézett nevem becézett formáját.* Nincs az gép aminek a kedvvért kimondaná azt a aszót… na jó talán valahol a számára ismeretlen világban létezik valahol olyan…*
- Igen. És igen… Sajnos.* Illan el mosolya egy röpke pillanatra, majd alig egy szívdobbanással később már újult erűvel folytatja.*
- De ez nem gátol abban, hogy olykor ne szerezzek… csak amilyen a családom, ha megtudnák, hogy olykor szívok is…*Pillant fel Domra sokat sejtető mosollyal.*