//Csengők háza//
*Meghitt zenei szárnybontogatásukat a visszatérő tündérek szakítják félbe, de Aelala nem bánja nagyon. Res lábára pillantva csak felvonja szépen ívelt fekete szemöldökét és ennyit mond, szinte már gondoskodóan*
-Polcold fel és ne nagyon erőltesd, pár nap múlva kutya bajod se lesz, ha ilyen hozzáértő kezek ápolnak, mint Lináé. ~Vajon a lánynak mikor esik le, hogy ez a szerencsétlen fülig bele van esve? Remélem nemsokára, mert a végén még közbe kell, hogy lépjek...~
//Felkészülés//
*A következő hatban Aelala is szorgosan gyakorol, s közben igyekszik összecsiszolódni a társulat többi tagjával. Lina táncát mindig lelkes tapssal jutalmazza, és ha a lány is beleegyezik, szívesen kíséri furulyán, mivel annak vidám hangja jól megy a csörgődob és a tündér táncának könnyedségéhez. Resalth bűvészi szárnypróbálgatásait is igyekszik pár elismerő mosollyal és szóval jutalmazni, Innart rímpárbajra hívja alkalom adtán, Rolwahurt pedig igyekszik meggyőzni arról, hogy adják elő kedvenc wegthoreni szerelmes balladáját, mely egy női és egy férfi énekesre és két lantra íródott. Estére általában visszavonul a Pegazus fogadóba, csak hogy reggel panaszkodjon róla egy sort, hátha a két elfnek eszébe jut megmenteni őt nyomorúságából és befogadni őt a házukba... Sokat spórolna vele és tényleg sok kényelmetlenségtől kímélné meg...*
//Aznap//
*A fellépés napján Aelala korán felkel, hideg vízben fürdik, reggelire mézes kenyeret eszik, aztán elvonul készülődni. Zsákjából előveszi féltve őrzött jobbik ruháját, magára ölti és kritikusan megszemléli magát a tükörben. Az eredményt kielégítőnek találja, a meggypiros selyem színének mélysége drága festékekről és hozzáértő mesterekről mesél, ugyanúgy, mint az ejtett váll csipkéje, ami kiemeli a nő nyakának és vállának vonalát. Mindig viselt macskafejes medálja büszkén fekszik keblén, melyet a ruha kissé jobban feltár, mint hétköznapi viselete. Miután elégedetten bólintott tükörképe felé, nekiáll frizurába rendezni haját. Ezt a küzdelmet azonban hamar feladja, buja, szelídíthetetlen tincseit végül egy laza kontyba fogja, melyen vörös szalagot teker körbe, s legszívesebben egy élő rózsát tűzne bele, de ilyen virágot nem talál a környéken. A tarsolyában hordozott illatszerek és sminkeszközök sem pihennek keze alatt, pár csepp titkos fűszer ide, egy kis elkendőzés oda, egy kis kiemelés amoda és máris (alig másfél óra alatt) kész van, Aelala teljes pompájában ragyogja be az előcsarnokot, ahogy Res mellé lép.*
-Nos, hogy tetszem? *búgja titkos mosollyal a szája szélén. Nem akarja igazán zavarba hozni a tündért, de nem bírja megállni... Bár talán hat nap alatt ő is elkezdte megszokni, hogy Aelala mindennel tréfásan flörtöl, ami mozog, emberrel, elffel, városőrrel, fogadóssal, pappal, vagy egyszerűen csak magával az Élettel.*