//A Tanítvány//
*Eefa mester várja Rhen válaszát, de az elf leányzó összeomlik a teher alatt amit vállalt. Majd Freyai kezdi meg a válaszadást, amire egyelőre furcsán néz rá, mint aki őrültségeket beszél. Majd Nimue is árnyakról, és látomásokról kezd el beszélni a mesternek. Nalo félve ejti ki a szavakat, mivel ő sem biztos benne, hogy igazak lennének. Végül Nillien erősíti meg Nimue szavait,majd kér segítséget az idős mestertől.*
-Akik kimerülnek, azok sokszor az egyszerű árnyékokban olyat látnak, amit nincsenek is ott. *magyarázza a csapatnak, mint aki nem hiszi el, amit azok mondanak neki.* Én az előbb ki kísértem Druss-t a kapuhoz, úgyhogy nem lehettem itt is. *mondja miközben Freyai -ra néz.*
*Oda lép Rhen-hez, s gyengéden megfogja a lány karját, s finoman felfelé kezdi húzni, hogy segítsen neki felállni.*
-Tudom, hogy nehéz. *mondja kedvesen Rhen -nek, miközben segít neki.* Ha nem bírod, akkor add fel, vagy állj vissza a helyedre, s folytassuk.
*Mikor Rhen eldöntötte, hogy távozik, vagy vissza áll a helyére, akkor az idős mester is vissza sétál az ajtóhoz, hogy mindenkit jól lásson.*
-Egy mágus élete nehéz, és fájdalommal teli, s mind ezt úgy kell elviselnie, hogy mások ne lássák rajta. Olykor fel kell adnunk valami számunkra fontosat, *mondja miközben Nalo szemébe néz* mert hisszük, hogy megéri.
-Máskor magunkban kell tartanunk egy fontos információt, *folytatja miközben Rhen-re, vagy a helyére néz* mert tudjuk, hogy az amit tudunk az megrémítené a többieket.
-Máskor látszólag érthetetlen, vagy másnak őrült dolgot kell tennünk, *mondja Freyai szemébe nézve.* mert tudjuk, hogy nem tudjuk elmagyarázni a tettünket másoknak.
-Van olyan, hogy feláldozzuk magunkat, *néz Nimue szemébe* mert hiszünk mások sikerében.
-De a legnehezebb, *néz Nillien kis patkányára.* amikor egy barátunk szenvedését kell néznünk, s el kell döntenünk, mi a fontosabb. Szenved a társunk, és megmentjük a világot, vagy megmentjük a társunkat és hagyjuk a világot pusztulni.
-Mindegyik helyzet nehéz, de egy mágusnak el kell viselnie.
*Közben Eefa mester lassan oda lép Nillienhez, s óvatosan átveszi tőle a kis lényt. Valószínűleg szinte mindenki arra gondol, hogy most meggyógyítja a kis lényt, de nem így tesz. Hanem csupán leteszi a kis asztalra, majd a zsebéből egy új fa tekercstokot vesz elő rajta egy cetlivel. A tekercset leteszi a kis patkány mellé, majd vissza indul a helyére.*
-Szívesen segítenék rajta, de nem tehetem meg. *mondja szomorúan Eefa mester.* Az egyetlen aki megmentheti, az te magad vagy Nillien.
*Ha Nillien, vagy Nimue elolvassa a tekercsre írt feliratot, akkor az alábbi szöveget olvassa.*
"Nincs fájdalom, mert a víz megnyugtat."
-Ahogyan mondtam, aki a három próbát sikeresen teljesíti hiba nélkül, akkor az megkapja a tekercset, amit maga előtt lát. Az első próbát Rhen kivételével a jelenlévők sikeresen teljesítették, a második próbát mind jól teljesítettétek. Így ha a mostanit is jól teljesítitek, akkor tiétek a jutalom. Nillien, te dönthetsz, hogy a két tekercs közül melyiket választod ha sikeresen teljesíted a mostani próbát. Nimue sajnálom, de te nem választhatsz, te az eredeti tekercset nyerheted meg.
*Az idős mágus szelleme tapsol egyet, amire egy asztal jelenik meg rajta egy öklömnyi lánggal, egy aprócska tóval, egy kis sziklával, egy kis tornádóval.*
-Feladat egyszerű. Mindenki kiválaszt egy elemet magának, de nem véletlenszerűen, azt az elemet választja ki, amelyik a szívében lakozik, majd megnevezi az asztalt. *mutat az asztalra, amin a négy elem áll.* Persze egy elemet, csak egy jelentkező választhat. Ha többen is ugyan azt választják, akkor párbajozni fognak.