//Owairat-rezidencia - Szalon//
*Hogy Nivere visszaadja Darel fegyverét, érthető, hiszen egy fél kiflicsücsökkel sokkal nehezebben harcoskodna a fiú, mint a kardjával. Az pedig, hogy megkéri Philt, hogy maradjon, még bölcsebb döntés, ki tudja, miféle alakok érkeznek még. Amikor kettesben maradnak, bólint úrnője kérésére.*
- Úgy lesz, Úrnőm. *sajnos még nem bírja azt a remek varázslatot, amivel az ilyesmi gyerekjáték, de fiatal még és eszes, így talán menni fog.*
- Megtisztel bizalmával, Nivere kisasszony! *hajol meg kis elfogódottsággal, majd újabb papírlapokat kerít, tartalék tintával. Úgy érzi, ezúttal nem lesz lehetősége firkálni.Az első figura, akivel összefutnak, Kipp Norville, nevét nem mondja. Legalábbis Phil előtt nem, talán majd utólag kiderül.*
~ Kék szemű, gizda nyikhaj. Mint én, csak öregebb. ~ *összegzi, és le is írja Kipp kinézetét, csak úgy nagyjából, hogy később név nélkül is tudja, kiről van szó.*
~ Bugris, de a tisztelettudó fajtából. ~ *ő maga is enyhe meghajlással reagál, de mint titkár, nem nyitja szóra a száját, csak mosolyog. Az események alátámasztják, hogy nem ő az emberük.*
*Őt követi egy igazi... nem is tudja mi. Valószínűsíti, hogy ő lesz az emberük, mert sokkal inkább kékvérű parádét produkál.*
~ Jó modor, rossz nevelés, vagy fordítva. ~ *rögzíti az apróbb hibákat, és szerfelett rosszul kezdi érezni magát. Pengemosoly, összehúzott szem, ez mind, mi most Philderdet jellemzi, nem több. Szürke foltként szeretne létezni a szobában. Figyelme Giervinára kalandozik, majd vissza Albunra, miközben Nivere mögött áll. Meglehetősen sok dologra kiokították odahaza, többek között, hogy ne akkor jegyzeteljen, amikor valami leírni valót hall, hanem utána, és mindig csak röviden. Inkább próbálja értelmezni, feldolgozni, felfogni a lényeget, és ha ideje csak ennyire elég, néhány fogódzót véssen csak papírra. Halványkék szemeit Albun úrra függeszti, csak annak szavai után pillant újra a kislányra, akinek hovatartozása teljesen zavaros számára. Túl sok mindent nem tud, de igyekszik tanulni. Gyorsan.*
~ Nyitány: kedves, semleges érdeklődés. Említés a felmenőre, akit "nagyra tartott". Várható hivatkozások a közös múltra, közös üzletekre, megállapodásokra. ~ *firkálgatja rövidítésekkel, szinte alig érintve a papírt.*
~ Szép indok, de lássuk a medvét! ~ *mert ez még kevés, nagyon kevés.*
A hozzászólás írója (Philderd Gilboarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.07 18:13:42