Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 223 (4441. - 4460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4460. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 11:28:59
 ÚJ
>Reavher Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Nariatha Aselle Lorwor //

- Ahol nyílik lehetőség, azt ki kell használni.
*Fűzi hozzá, s bár magát okkal nevezhetné hataloméhesnek, hiszen vágyja már apja halálát, hogy húgaival trónra kerüljenek, viszont eddig még sosem érezte, hogy a Romlás megkörnyékezte volna. Talán pontosan ez lesz a próbája, hogy hogy fog viselkedni, miután a kezében lesz a hatalom. Szinte biztos benne, hogy nehéz dolga lesz, sok álmatlan éjszakával, s az ilyen gyenge pillanatokban kell majd helytállnia leginkább.*
- Igen, a többi korcs ember tökéletes példa. Mintha csak egy tálban lennénk, ahol Mi vagyunk a hús, a többi meg a megrágott, kiköpött csont.
*Az arcára kiült undor remekül tükrözi véleményét, azt a mérhetetlen megvetést, melyet a többi ember iránt érez. Lehetne akár egy egyszerű földműves, vagy vándor, úgy érzi, hogy ezek a gondolatok alapjaiban akkor is megmaradnának, csupán egy másik köntösben lennének tálalva.*
- Azt se feledjük, hogy a Halál is bizonytalanság, nem tudni, hogy mi várja a lelkünket odaát. Talán az örök megnyugvás, talán egy sokkal rosszabb... Viszont abban még van remény. Van remény egy nyugodtabb, szebb életre, ám itt, a Romlásban nincs remény, hiszen az válogatás nélkül szív magába mindenkit.
*Reavhernek feltűnik a hölgy arcáról lekúszott mosoly, mi megenged számára némi következtetést. Esetleg a téma elgondolkodtatta, s volt körülötte, akit magába szívott, vagy ő magát környékezte meg? Nos, ez a kérdés igazán foglalkoztatja, ha már belementek, s már egyértelmű számára, hogy Naria nem csupán azért beszél ilyen dolgokról, hogy imponáljon a nemesnek. Szemében az őszinteség szikráit fedezi fel, így nem rest tovább bonyolódni a számára oly kedves témában.*
- Tán gyenge pontra tapintottam? *fordul felé sejtelmesen, célozgatva egyértelműen arra, mi nemrég fejében lejátszódott* Ez esetben elnézését kérem.
*Az "elnézést" szócska már többször hangzott el a mai nap során Naria jelenlétében, s a hölgyemény könnyen érezheti Reavhert kicsit nyersnek is. Ez pedig igazából kettős, hiszen a többi kisasszony egyáltalán nem fedezhetett fel semmi nyersségéből, hiszen előttük valódi énje lepel alatt maradt, viszont e hölgy esetében annak a bizonyos lepelnek a sarkát biz' enyhén felfújta a szél. Persze ebbe egyelőre nem gondol bele a férfi, hiszen ez még nem jelent semmit, de egyre inkább jegyzi meg magának a kisasszonyt.*
- Síkagyú? *nevet fel* Na, ezt sem hallottam még nemes kis hölgy szájából! *azzal egy köhintéssel újra a komoly nemesi ábrázatot ölt vissza* Minden bizonnyal azért nem akadt még olyanra, mert kevesen vannak. Tudja, az ilyen mélyebb lelki gondolatoknak spontán kell jönniük, amiről szinte gondolkodni sem kellene. Hiszen ez ott van bennünk, mindig is ott volt, csupán az idő múlásával forr egyre erősebbé. S ha megenged egy személyes észrevételt... Ami ha valótlan, újra csak a bocsánatáért esedezem! *hajol meg ismét* Viszont Ön nem tűnik olyannak, ki sok esélyt adna a többi embernek. Úgy értem, hogy itt ez a több csodás festmény, illetve a zene is... Aki oly' nagy társasági életet élne, annak nem lenne ilyesmire ideje. Bár ez rossz megfogalmazás, pontosítanék, nem lenne arra ideje, hogy lelkének mélyebb bugyrait papírra vesse, vagy hangszerbe öntse, hiszen mindig ott motoszkálnának a barátok, az udvarlók, s akaratlanul is a gondolatok nagy része körülöttük járna, a velük kapcsolatos dolgokon, nem lenne ideje leevezni lelkének mélyebb vizeibe. Természetesen lehet, hogy csupán én gondolom ezt rosszul.
*Pillant felé kíváncsian, várva arra a bizonyos megerősítésre, ami remélhetőleg az lesz, s nem derül ki, hogy Reavher igen csak rossz úton jár. Ezt ugyanakkor kétli, hiszen az ő szemében lát egy bizonyos csillogást, mely mintha a szabadságot sugallná számára. Vagy csak túl sokat időzött a szemében, s már minden apró kis színkombinációba belelát valamit?!*
- Áhh, sejtettem. *utal a nővér idős férjének halálára* Nem gondolkozott még azon, hogy elhagyja ezt a helyet? *teszi fel igen csak váratlanul jött kérdését, bele a közepébe* Mármint számtalan olyan esetet hallottam, hogy a szülők eltávoztával a család széthullott, s a kisasszonyok, vagy az urak nagyobb szabadságot akartak, így maguk mögött hagyták a nemesi létet.
*Ezzel persze egyáltalán nem arra akart utalni, hogy el kellene innen mennie messze Nariának, csupán érdekli, hogy vélekedik egy csonka családban élő hölgy, kinek csupán a nővére az egyetlen közeli rokona.*
- Okosan kell döntenem, hiszen minden egyszerűbb lenne egy olyan hölggyel, ki osztozik a gondolataimban, s akinek vannak önálló szavai. Természetesen könnyű dolgom lenne egy olyan ara esetén, ki oly' ostoba, mint a föld, s önálló gondolatok híján az én szavaimon csüng, de tudja, sosem voltam az érdekházasság híve. Pontosabban, a házasság híve sem. *kacag fel* Ha már ezen a világon kell élnem, akkor azt jobb lenne úgy tenni, hogy olyasvalakit választok magam mellé, aki nem csupán érdekből van ott. Nos, ez a véleményem az évek során teljesen a feledésbe merült, hiszen amint azt beszéltük, a Romlás megeszi az embereket, s szinte már az ostobák uralják a világot. Ez a mostani helyzet pedig egy kényszer, apám miatt.
*Húzza el száját, nem is gondolva most egyáltalán arra a tényre, hogy jelenleg egyáltalán nem egy bolond nőszeméllyel beszélget. Le sem esik neki, hogy mennyire egyeznek a gondolataik, hiszen annyira gördülékenyen megy minden, hogy erről az egészről még ideje sincs elgondolkodni.*
- Ahogy hallom, nővére sem az őszinte érzelmeknek a híve házasság terén. Ám igazából nincs miért hibáztatni, hiszen ez a vagyonosabb réteg velejárója, eredendően ott van.
*Lényegében ezt is lehet nevezni a Romlás egy árnyalatának, ám ezt már nem szeretné firtatni, hiszen mégis csak a hölgy nővéréről van szó, s nem szeretné megbántani.*
- Ezt sajnálattal hallom, biztosan jó asszony volt.
*Bólint együttérzően, s innentől e témát nem is szeretné tovább feszegetni, hiszen eredetileg egy meghívás miatt tért be ide Reavher, s egyáltalán nem érzi, hogy bele kellene ütnie orrát a családi tragédiákba.*
- Akkor az édesapja tökéletes lehetett. Ritka az ilyen odafigyelés nemesi körökben, hiszen a gyermek sok esetben csupán az elvárások miatt érkezik, kit leginkább a szolgák nevelnek fel. Sajnos ezek a rideg tények, ám jó látni, hogy olykor akadnak kivételek.
*Bólint mosolyogva, saját magát nem is véve a kivételek közé, hiszen kapcsolata a szüleivel sosem volt szoros, egyikőjükkel sem. Sosem voltak az az igazi család öten, kiknek szeretetét irigyelni lehetne. Csupán a három testvérnek szoros nagyon a kapcsolata, s ebbe a körbe már nem is engedik be a szülőket.*
- A húgaim? *nevet fel démoni hangon, de hamar megregulázza magát belül* A húgaim, hát... Ők nem azok a tipikus kisasszonyok. Mian, s Qeannah.
*Nem is nagyon megy bele a témába, hiszen például a kis Mianról csak nagyon ügyes szócsavarással tudna valósat mondani, hiszen azt nem közölheti, hogy szereti a szolgákat kínozni, megcsonkítani, tanulmányozni... Az ilyenről csak ők hárman tudnak, hiszen általában mindig Reavher takarítja el húgainak a mocskát. Pontosabban, ő tereli el a gyanút, s intézkedik az ilyen esetekben, ahogy az jó testvérhez illik.*
- Valóban elzárva? Ezek szerint nem értékelik olyan sokan a művészetet. Ugyanakkor ha egyszer adódik egy olyan lehetőség, én szívesen megcsodálnám őket.
*Beszédét még folytatná nagy lelkesedéssel, ám ekkor megérkezik Ainay a teával, s Reavherben is hamar ott marad a szó. Viszont a felvett mosolya töretlen, így egy nagy köszönömmel fogadja a gőzölgő italt, mellyel helyet is foglal, s belekortyol.*
- Igazán ízletes! *hazudja* Nálunk amolyan rituálé, hogy minden reggel nyugodtan leülünk a húgaimmal egy csésze teára. Talán nem is az ital teszi élvezetessé, hanem maga a megszokás, a nyugodt hajnalok, mikor a nap aranyló sugarai beáradnak az ablakon.
*A felszínes csevegés megy neki, s Ainay jelenlétében nem is nagyon tudja, hogy miről beszélgessen vele. Egyszerűen nem talál közös nevezőt a nővérrel, ezt pedig talán Naria is érezheti, hiszen a mélyebb gondolatok most csendbem várnak odabent.*

4459. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 09:17:04
 ÚJ
>Qeannah Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria//

- Sajnos ezt én is így tudom. *Húzza el száját kelletlenül, már ami a templomba menést illeti, hisz ahhoz nem sok kedve van, annak ellenére, hogy húgával ellentétben, ő azért gyakrabban eljár otthonról, bár leginkább a gazdagnegyed jól őrzött utcáit járja, a városőrök figyeli tekintetétnek kereszttüzében, s ez az elfoglaltsága is leginkább arra irányul, hogy felmérje a hasonló vagyoni helyzetben, vagy rangjukban felük egy szinten állók (bár szerinte ilyen nem nagyon van) házait, környezetét. Olykor persze, kénytelen leállni egy-egy ismerőssel bájcsevegni, hogy megtartsa a család számára fontos kapcsolatokat, de még így is kerülni szokta a nagyon forgalmas helyeket. Így a város legutóbbi mulatságát is örömmel hagyta ki, semmi kedve nem volt a pór nép között mulatni a Hófesztiválon, jól elvoltak ők közben a kúria falain belül is.* Valamint nem ártana keresnünk egy mentort számunkra, persze nem valami jött-ment figurára gondolok én, hanem egy kipróbált mágusra, aki megtanít minket, hogy miként sajátítsuk el eme nemes tudományt. *Aprót kortyol a borból.
Húga további szavait, miszerint Reavhernek mindegy, hogy mi történik egy drága ruhával, csak kelletlenül leinti. Hiszen nem is az a lényeg, hogy bátyja miként áll hozzá egy drága kelméhez, ez sokkal inkább róla szól. Hiszen neki a megszállottsága az, hogy egy jó minőségű szép ruhát, nagyobb becsben tart, mint egy emberi életet. Még, ha eddig nem is oltotta ki senkiét.
A hallba érve, kellemesen elüldögél a bársonyos széken, s lassan figyelmen kívül hagyja a körülötte járkálók tevékenységét is, inkább húga tevékenységét követi nyomon. Hármójuk közül, egyedül ő az, akit egyáltalán nem köt le, hogy festékkel formákat vigyen fel egy vászonra, viszont örömmel elnézegeti, amikor mások teszik ezt. Szereti látni, ahogy a tiszta fehér vásznak, vagy jelen esetben a fal, hirtelen megtelik élettel valaki kezei által, s mivel Mian igen tehetséges, így ez jobb hatással van rá, mint másokra a zene. Nem is szól közbe, hagyja a művészt kibontakozni, ki láthatóan teljesen átszellemült munkájának okán.
Persze, közben az idő sem áll meg, lassan lebukik a nap, s átveszi uralmát a hold, így húga befejezi munkásságát. Ennek örömére fel is áll a székről, majd csípőre tett kézzel áll meg a remekmű előtt, s néhány röpke pillanatra úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja Mian kérdését. Ám egy idő után, bár tekintetét még mindig a falra festett maszkokon legelteti, mégis megrázza a fejét.*
- Még nem. *Mondja röviden tömören, majd gyér mosollyal néz hirtelen a húgára.* Remek munka. Bátyánk el lesz ragadtatva. *Ha kell, kezét felajánlja a lánynak segítségül, hogy könnyedén le tudjon jönni a magas létráról, bár elnézve annak maszatos kezeit, egy pillanatra meg is gondolja magát, viszont, ha már felajánlotta a segítő kezet, nem vonhatja vissza.
Ha Mian lejött, akkor hátat fordít neki és az ablakhoz sétál.*
- Fogalmam sincs merre járhat már, csak nem rabolta el a csőcselék? *Hangjából némi aggodalom hallatszik. Nem lenne újdonság, hallott már róla, hogy nemes ifjakat raboltak el, bár csak remélni tudja, hogy a városban cikázó örök vágyaznak a férfire. Mégis valamiféle nyugtató válaszra számít másik felétől, bár ez általában igen fordítva esedékes.*

4458. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 09:09:44
 ÚJ
>Druss H'rotgar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//A Tanítvány//

*Az ajtó lassan nyílik, nagyon lassan. Minden szem rá szegeződik, érthetően. Valószínűleg a teremben mindenki idegeit porrá örli ez a halk nyikordulás. Még néhány szörnyű másodperc, és láthatóvá válik az idős mágus, hófehér, tündöklően fehér tógájában. Ahogy előrelépdel, feltűnik mögötte egy lebegő tálca, rajta poharakkal. Ez láthatóan nagy népszerűségnek és csodálatnak örvend a tanítványjelöltek között, de Druss egyszerű, bazári trükknek tartja. A tálca az asztal közepére száll, a mágus pedig megszólal:*
-Köszöntelek titeket. A nevem Ricchord Eefa, azért jöttem Artneiorba, hogy megtalálja azt, aki méltó a tudásomra, és hatalmamra. Reméljük közöttetek van ez a személy. *Ezt úgy mondja, hogy a törpében felmerül a kérdés, hogy mit is keres itt.* -Ez a pohár ital az egyetlen, amit ingyen kapnak tőlem. *Ez a kijelenés ugyan nem túl szívélyes, sőt gonosznak is tűnhet, de hősünket nem zavarja, mivel nem szeret tartozni. Nem nyúl a poharáért, figyelmesen hallgatja az öregembert.* -Minden másért meg kell dolgozniuk. Egészségükre! Térjünk a lényegre. Ha valaki a hatalmat keresi, annak az első és legfontosabb szabály, amit meg kell tanulniuk, hogy áldozatot kell hozni a hatalomért. A legtöbbet az időnkből áldozunk a hatalomért, de ezen kívül rengeteget áldozatot kell még hoznunk. ~Egyértelmű, miért kell ezt elmondani?~ Most először bebizonyítják, hogy képesek meghozni azt az áldozatot, amit kell. Mindenki kiválasztja azt a holmit magánál, ami a legfontosabb számára. Azt a tárgyat átadja nekem, és én megsemmisítem itt helyben. *Ez rettenetesen megüti Drusst. ~Mi értelme van ennek? Miért kell áldozatot hozni, ha nincs értelme, felesleges?~ Jól tudja, hogy mi a legértékesebb számára. Ó, nagyon jól tudja. A gyűrű amit mesterétől kapott nagyjából húsz évvel ezelőtt. Alig több mint egy nappal az előtt, hogy egy ork horda tört rájuk, és megölték mesterét. Akaratlanul is megtapintja az ékszert a nyakában. Egyszerű aranygyűrű, rajta apró írás, azon a nyelven, amit Druss anyanyelveként ismer. Ez a felirat: ”Druss, yi rawne faja kravd äjnha, yi stovn brows aneleta, la usgadr nanjha.” vagyis ” Druss, hajódat repítse büszke szél, kardot hozzon hajnalt, mert itt van már az éj.” Ugyan most, itt Lanawin földjén ez a versike nem igazán érthető, de akkor, és ahol ez készült nagyon sokat jelentett. Ezen felül a gyűrű védelmező varázslatokkal van átitatva, és az sem bizonyos, hogy egyáltalán meg lehet semmisíteni. az a gondolat pedig egészen abszurd számára, hogy ezt a gyűrűt bárkinek is odaadja. Épp ezért egy másik gyűrűt von elé a köpenye alól, nagyon hasonlót a szeretett ékszerhez. Ugyan valószínűnek tűnik, hogy az idős mágus rájön a cselre, de egy próbát megér. Feláll, és odaadja a gyűrűt a mesternek, közben próbálj lezárni az elméjét a kutató varázslatok elől. *

4457. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 08:44:50
 ÚJ
>Nillien Fallenha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//A tanítvány//

*A szőke elf rögtön szimpatikus lesz neki, köszönhető ez leginkább az őszinte mosolyának, ám először nem is érti, miért lepődik meg annyira, hogy a negyedből érkeztek, hiszen itt kelt fel reggel, így innen jöttek. Ám rövidesen észhez kap.*
- Vagyis én az erdőből, de úgy döntöttem megnézem milyen a város. *Mosolyog rá vissza, majd vet egy röpke pillantást a szótlanabbik hegyesfülü felé. Érdeklődve legelteti szemét annak haján, majd végül ismételten visszafordul a cserfesebb felé és fejét oldalra billentve hallgatja annak szavait.*
- Szerény vagy. *Mosolyodik el, hiszen szinte biztosra veszi, hogy többet tudhat a lány annál, mint ahogy beállítja magát, bár ez inkább csak afféle belső megérzés. Mindenesetre tetszik neki a hozzáállása, hogy nem állítja be magát rögtön a világ legjobb harcosának.*
- Hogy én mágus? Nem, csak szeretnék az lenni. *Szívesen elfecsegné, hogy valójában állatokkal foglalkozik, de akkor ösztönszerűen elő kellene kapnia a válláról patkányát, hogy ezt bizonyítsa is, ezt azonban el akarja kerülni. Drayennek már így is gyanús volt a tekintete, amikor felé nézett.* Inkább gyógyítással foglalkozom. *Teszi hozzá végül, majd mosolyogva néz a mellette ülő férfire és tekintete annak karjára vándorol, amit tegnap este kezeltek le. Nem kérdez tőle semmit, nem akarja felhívni rá a figyelmet. A lányok kérdésére sem válaszol, csak lehajtja fejét. Nem szívesen vallaná be ennyi elf között, hogy ő „túlságosan keveréknek” lett titulálva, mi egyébként is gyakran bántja. Ezért inkább úgy tesz, mint aki teljesen elmerült gondolataiban, egészen addig, amíg meg nem érkezik a mágus. Felkapja a fejét és szemeivel végig követi lépteit.
Csendesen hallgatja szavait, igyekszik megjegyezni a nevét, ám ami a pohár bort illeti, azt már gyanúsan méregeti. Tekintetét körbe jártaja, s miután látja, hogy Freyai is elvett egyet, hát ő is ráfog a pohárra, majd aprócska kortyot nyel belőle, ám többet nem. Nem is kívánja és túl gyanús is neki, mint minden a mágussal kapcsolatban. Ugyanúgy a szavai is, mi ezután következnek. Kissé riadtan fordul Drayen felé, s hirtelen fogalma sincs mit adhatna át. Szerencséjére a mágus tárgyat mondott, így a vállán pihenő Abelh biztonságban van, ám ekkor megakad szeme a kezében tartott boton. Még az öregasszonytól kapta, ő faragta meg a végét, s Nilli azóta is nagy becsben tartotta. Először megfordul a fejében, hogy inkább kisétál és a ház előtt megvárja Drayent, majd azonban pontosan a férfi korábbi szavai azok, ami miatt meggondolja magát, hiszen már figyelmeztette rá, hogy sok mindent fel kell áldozni a tudás érdekében. Botot tud máshol szerezni, s attól, hogy ezt megsemmisítik az öregasszony emléke még megmarad a fejében. Ezért aztán feláll ülőhelyéről és remegő kezekkel nyújtja a mágus kezébe a botot, majd kissé hátrál és onnan figyeli, mi fog történni vele.*

4456. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 23:38:32
 ÚJ
>Yarrod Rhyxos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

* Meglehetősen kifárasztotta a több napos út Artheniorig, de azért az etikettet jól bevésték a fejébe az egykori lovagnak, úgyhogy próbált jó benyomást kelteni, sajnos azonban a mai napon kevésbé toleráns. *
- Hogyne, férjnek is jó voltam...valamikor régen. * Mondja érdektelenül, majd keze fejével elfed egy ásítást, mikor Harga a mögötte álló hirtelen megjelent páncélos férfihez szól. A zöld bőrű véleményét csak elengedi a füle mellett. Végigpillant a másik testőrjelöltön, ki valóban megnyerőbb külsővel rendelkezik ami azt illeti. Yarrod arcát több napos borosta borítja, köpenye egy egyszerű vörös darab, vértezete pedig a leghétköznapibb szegecsekkel kivert bőrvért jelenleg. A munkájára azonban még nem volt panasz, a többi pedig nem számít véleménye szerint. Üdvözlésképpen biccent Arten felé, majd visszafordul a köténykés Harga felé.*
- Nem volna szép bemutatkozás a kisasszonynak, ha összevéreznénk a lépcsőjét. * Mondja tettetett érdeklődéssel, de nincs kedve tovább futni az udvariassági köröket, látván amúgy is felesleges.*
- Pontosan hány testőrre van szüksége az úrnőnek? * Kérdi, mert a munka leírásában konkrét szám nem szerepelt, ahogy az sem, hogy szórakoztatni kell az ajtónállót az esőben.*
* Az eső Továbbra is szakadt, de most már két ló nyergét áztatta.*
- Nem mintha siettetni akarnám az ügyet, de a lovainkat nem vihetnénk valami fedél alá? * Kérdi Hargától, hátrapillantva a két hátasra.*

4455. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 23:30:10
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

// A Tanítvány //

*Kérdéseire egyelőre nem kap választ. Az ajtó lassú kinyílása gátolja meg ebben. Zöld lélektükreit a csigalassúsággal nyíló ajtóra szegezi. Türelme általában végtelen, a harcedzett ifjú Farkas mellett csak még jobban megedzette. De ez az ajtó kezd kifogni rajta. Fejét félrehajtva nézi, nézi és továbbra is csak nézi, ám még mindig nem történt semmi, ám éles füleivel, mintha hallaná az ajtó halk nyikorgását.
Amíg végre megjelenik a Mágus. Hófehér tógája, szemet kápráztató. Szemeit némileg összeszűkíti. Lassan oldalra lép, hogy a mögötte lévő társa se maradjon le semmilyen fejleményről.
A lebegő tálca szinte azonnal elkápráztatja. Smaragd szemei, rögtön felcsillanak, s ez a csillogás nem is halványul. A már meglévő kíváncsisága most csak tovább erősödik. Nem hinné, hogy alkalmas lehetne a "legjobb" Tanítvány szerepére, ezért sem figyel oda a Mágusra. Inkább a tálca útját követi, mintha az sokkal érdekesebb volna. Nem a végső "díj" elnyeréséért van itt, csak szeretné magát kipróbálni. No meg elütni értékes idejét, amíg a harcos lábadozik a Templomban. A mondandókból elméjében csak egy szó maradt meg.
~Eefa.~
A repülő tálcák, a lebegő poharak sokkal érdekesebbek számára. Néhány pillanatig csak félrehajtott fejjel tekinti a borral teli poharat. Kecsese kezeit kinyújtva fogja meg a száránál. A legelején még oly pihekönnyűnek tűnő pohár, hirtelen nehezedik el. Akaratlanul is első dolga, hogy beleszagoljon az átlátszó falú edénybe. Sose ivott még bort, így nem tudja, hogy igazából mit is kapott. Ám egy kósza gondolat, egy belső ösztön miatt, inkább egyelőre csak a kezében tarta. Sandán méregeti a Mágust, és figyeli ahogy az megissza saját poharának tartalmát. Poharát ő is felemeli, de engedve gyanújának, inkább az asztal lapjára helyezi azt, remélve hogy ezzel nem sértve meg az öreg remetét.
A hatalom, s a hatalomért vívott harc nem érdekli. Nem ilyen vágyak hajtották szívét, amikor elindult otthonról. Ezért is eleinte értetlenkedve hallagja a szavakat. Lassan kezd elméjében összeállni a kép. Szemöldökét szinte baljósan húzza össze.
~Egy számomra fontos tárgyat? Miért?~
Akaratlanul is a nyakába lógó értéktelennek tűnő, fából készült nyakékre simítja kezeit. Még bátyától kapta, gyermekként, egyfajta talizmánnak tekintette. Érzi, ahogy szíve összeszorul, nyakékének elvesztésének gondolatától. Olyannyira összenőtt vele, hogy szinte elképzelhetetlennek tartotta, ha valami nem lóg ott.*
- Áldozat?
*Ejti ki halkan. Tudja, s hallotta már a vén Tatától is, hogy az élet áldozatok nélkül mit sem ér. Szemeit lecsukja, s egy hatalmas nyelés kíséretében kiszakítja nyakából bőrön lógó nyakéket. Magabiztos léptekkel indul meg a Mágus felé, ám magában koránt sem ennyire magabiztos.
~Kalandokért indultál el. Az első adandó alkalommal ne hátrálj meg.~
Bíztatja magát. Ujjai közül lassan engedi ki a számára oly értékes tárgyat, hogy a Mágus, elpusztíthassa azt. Ha végzett az átadással, úgy lassan sétál vissza oda, ahol állt. Érzi, hogy szíve hevesen ver, s hogy izgatott. De ez nem a már jól ismert, pozitív izgatottság... Ez most más, ám még maga sem tudja, hogy mi is.*

4454. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 21:04:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//A Tanítvány//

*A nyolc tanítványjelölt hosszú ideje várakozik összezárva a szobában, mire ismét kinyílik az ajtó. Az ajtó olyan lassan nyitódik, amilyen lassan csak lehet, talán soha életben nem nyílt ki még ilyen lassan ajtó. Végül amikor már teljesen kinyílt, akkor lép be rajta az idős mágus hófehér tógában, amelynek szinte már már ragyog a fehérsége. A mágus mögött egy ezüst tálca lebeg, mintha egy láthatatlan pincér vinné utána. A tálcán kilenc darab kristálypohárban vörös folyadék imbolyog a tálca mozgásától. Az idős mágus oda lép az asztal széléhez, majd könnyed mozdulattal int a tálcának, ami az asztal közepére repül.*
-Köszöntelek titeket. *kezdi kedvesen a várakozókat.* A nevem Ricchord Eefa, azért jöttem Artneiorba, hogy megtalálja azt, aki méltó a tudásomra, és hatalmamra. Reméljük közöttetek van ez a személy. *Az utolsó mondatot úgy mondja, mintha ő maga sem bízna benne. Talán a férfi negatív hozzá állása, talán valamiféle mágia de mindenkiben felmerül a gondolat, hogy tényleg rossz helyen járnak, és esélyük sincsen elnyerni a Mester kegyét.*
-Kérek mindenkit, hogy vegyen magához egy pohár forralt bort. *kinyújtja a kezét, s egy pohár felemelkedik az asztalról, s a kezébe lebeg lassan. Amint ráfog az összes többi pohár is felemelkedik, s mindenki felé elkezdenek lebegni. Ha valaki nem nyúl érte, akkor a pohár előtte landol az asztalon, finoman és óvatosan, nehogy kiloccsanjon az értékes nedű.*
-Ez a pohár ital az egyetlen, amit ingyen kapnak tőlem. *most már olyan hangsúllyal beszél, mint egy nagyúr, aki a szolgáinak magyarázza a törvényeket.* Minden másért meg kell dolgozniuk. Egészségükre! *emeli magasba a poharát tisztelegve a jelenlévőknek, hogy idáig eljutottak, majd bele kortyol az italba. Az ital forró, és édes, ha valaki bele kortyol.*
*Az idős mágus alaposan végigméri a társaságot, hogy felmérje, kitől mit várhat, majd bele kezed abba, amiért ide jöttek.*
-Térjünk a lényegre. Ha valaki a hatalmat keresi, annak az első és legfontosabb szabály, amit meg kell tanulniuk, hogy áldozatot kell hozni a hatalomért. A legtöbbet az időnkből áldozunk a hatalomért, de ezen kívül rengeteget áldozatot kell még hoznunk. Most először bebizonyítják, hogy képesek meghozni azt az áldozatot, amit kell. Mindenki kiválasztja azt a holmit magánál, ami a legfontosabb számára. Azt a tárgyat átadja nekem, és én megsemmisítem itt helyben.

4453. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 20:57:01
 ÚJ
>Arten Frei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Úgy tűnik több jelentkező is van a feladatra. Ez Artennek egyáltalán nem tetszik. Főleg az nem, ahogyan az ork nő beszél vele. Nincs különösebb baja ezzel a fajjal, bár nem is szívleli őket túlzottan. De ez az egy itt, nagyon lenézően beszél vele. Arten nem szokta meg ezt a bánásmódot. Legtöbbször ámulnak, mikor meglátják őt. Legrosszabb esetben is egyenrangúként bánnak vele, de most más a helyzet. szemöldökét felvonva néz az orkra.*
-Nem verekszem meg senkivel azért, hogy megvédhessem az úrnőjét! Inkább örülni kéne, hogy egyáltalán jelentkeztem! *Veti oda, egy nagyon kis indulattal a hangjában. Furcsa nő ez itt.*
-Aztán miféle vagy te itt, hogy nőként itt sértegetsz engem? *Arten most már kimutatja azt, hogy lenézi a nőt. Lehet, hogy dagadnak az izmai, de mégiscsak egy nő, méghozzá ork. Az ilyenek, legjobb tudomása szerint a pusztákban bandukolnak és rablógyilkosságokból tartják fenn magukat. semmiképp sem ilyen munkából.*
-Hogy jut egy ork ilyen helyzetbe, hogy cseléd legyen egy nemes háznál? *Kérdezi féloldalas mosollyal. ezután sisakrostélyát letolja. Úgy gondolja, ez a nő nem érdemli meg, hogy Arten kedvességet gyakoroljon vele szemben.* ~Nem idevaló ez a nő!~ *Gondolja magában, és erősen elgondolkodik, hogy inkább továbbáll, de még nem teszi, mert kíváncsi, hogy ki lehet ez a nemes, aki ilyen alakokat vesz fel maga mellé, nem látott még ilyen beosztásban ork nőt.* ~Furcsa háznépe van Owairat kisasszonynak!~ *Közben félszemmel a másik jelentkezőre is figyel. Lehet, hogy amilyen sületlen, -bár ezt Arten nem feltételezi jelenleg- még a végén komolyan veszi a tanácsot és nekitámad, hogy megkapja a testőri állást.*

4452. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 20:35:05
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Az ilyen fokú meglepődés azért már a néha igencsak bambulós Hargának is szemet szúr. Az egy dolog, hogy esélyes, hogy izmosabb a legtöbb testőrjelöltnél, de azért még nem csúf vásári szörnyeteg, akitől iszonyodni kell. A végén még megharagszik arra, aki nagyon fintorog! Azért nem csapja rá az ajtót a fickóra, szépen, illedelmesen meghallgatja a mondandóját. A karját azért összefonja dús keblei előtt, meg kicsit morcosan is néz.*
- Pedig férjnek lehet jobb lennél ezzel a jelentkeznékkel, meg azzal, hogy ha van még hely... *Mondja meg kerek perec a fejét csóválva. A papírt meg anélkül rakja el a köténye zsebébe, hogy egy pillantást vetne rá, az irományok nem az ő reszortja.*
- Ezt nem áll módomban elárulni. *Mondja Yarrodnak, majd méltóztatik észrevenni a másik delikvenst is.*
- Talán igen. De mint láthatja, sor van. *Szól oda neki csak úgy a foga hegyéről.*
- De felőlem aztán meg is verekedhetnek, a győztest meg beengedem. Az kisasszonynak csak a legjobbak kellenek! *Ezt már mindkét jelentkezőnek mondja. Magában máris a leendő párbajozók esélyeit latolgatja. Jelenleg a második pasas vezet, mert a fényes páncéljáról visszaverődő napsugarakkal könnyedén elvakíthatja az ellenfelet.*

4451. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 19:50:06
 ÚJ
>Yarrod Rhyxos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

* Nem hagyta ám ő kint a lovát a kapu előtt, vele együtt caplatott végig a hosszú kerten, csupán a lépcsőn jött fel ő maga egyedül. Gondolta, hogy egy ekkora háznak lesz istállója is, vagy legalább is valami tetőféle a hátasnak, hogy ne fázzék meg az esőben.
A kopogtatás után nem kell sokat várnia, hamar nyílik is az ajtó, halk nyikorgással, a férfi pedig kissé meglepődik az ork hölgy láttán, hogy a hátrahőkölést ne is említsem. Már fordulna is sarkon, hiszen az ő fajtája ölte meg feleségét és születendő fiát, de ekkor eszébe jutnak Morwen szavai, melyeket még a fogadóban intézett hozzá. Kissé szórakozott volt az öreg, de bölcs és sosem járatta a száját feleslegesen. Jóslatai pedig mindig beigazolódtak eddig, még ha Yarrod szkeptikusan is állt hozzájuk a legtöbbször. A férfi ajkai egyenes vonallá préselődnek, majd egy röpke pillanat után észbe kap és felszólal.*
- Üdvözletem. Hogy micsoda? Kérő? Neeem én csak a testőri munkára jelentkeznék. * Mondja, s átnyújtja a kezében szorongatott papirost az orknak.*
-... ha még van szabad hely. * Egészíti ki magát gyorsan. A papíron egyébként csak az említett munka hirdetése van és egy amolyan ajánlólevélféle az előző védenceitől és eddigi munkáiról a leszerelt katonának, de túl hosszú ahhoz a tekercs, hogy az ajtóban kezdje el olvasni az ork.*
- Az úrnője itthon van? * Kérdi udvariasan, s tekintete akaratlanul is a fehér köténykére téved. Nem egy mindennapi látvány, s azt sem tudja, hogy hozzá tudna-e szokni hosszútávon, de nem egy panaszkodós fajtából való a férfi. *

4450. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 19:43:36
 ÚJ
>Arten Frei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Arten peckesen léptet lovával. Ismét a gazdagnegyedben van. Itt nem nézik ki, mint a szegényeknél. Nem túlzottan szeret ugyan itt lenni, de mégis valahogy természetesebben mozoghat itt, hiszen út közben is látott másik lovagokat. Sőt egy egész csapat ment el itt nemrég. Sisakja alól nézelődik és hallgatózik bele a nagyvilágba. Ahogy lovagol meghall valami érdekeset.* ~Owairat ház? Valahol már hallottam róla!~ *valóban, emlékezete nem csalja Artent, hiszen a kocsmában valamelyik nap téma volt ez a nemes-ház. akkor éppen testőrt kerestek. Talán most is még. Arten kezd kifogyni a pénzéből, jó kereset lenne egy ilyen munka. Könnyű pénznek ígérkezik, hiszen ezek a nemesek nem szoktak kilépni még a városhatárból sem, amennyire ő ismeri őket. Na, meg hát, ha mégis érdemileg kéne dolgoznia a kardjával, akkor legalább nem veszne kárba tudása, megvédene vele egy ártatlan lelket. Eszményeinek megfelelő feladat volna ez. Így hát, ezen rövid gondolkodás után, odafordítja lovát. Kimért léptekkel ér oda. Majd megszólítja azt, akitől a ház nevét hallotta.*
-Úgy hallom, ez a nemes Owairat ház! Talán szükségük lehet egy lovagra, hogy a kisasszonynak nehogy baja essék! *Bízik megjelenésében és tekintélyében is. Habár ebben a városban még nem ismerik annyira a nevét, máshol már híres a nemes kisasszonyok, és hírhedt a banditák szemében. Sisakrostélyát is feltolja, hogy ne tűnjön túl lenézőnek, hiszen nem s az. Minden estre ott ül lova nyergében, teljes páncélzattal, amit nemrég fényezett újra. Pontosan az erdei túrája után, amit egy lovaglánnyal töltött, úgyhogy most pazar látványt nyújthat.*


4449. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 18:58:50
 ÚJ
>Kipp Norville avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol az Owairat-ház közelében//

*Nem szokott hallgatózni, így most sem teszi, nem koncentrál a szájmozgásra és az elcsípett szófoszlányokat sem próbálja kikerekíteni magában. Nem, nem próbálja. Pedig egy kicsit azért érdekli, hamisíthatatlanul emberből van és ráadásul próbaidős szolgáló is a testőrsége mellett, kik aztán munkájukból is adódóan képben vannak a mindenkori pletykákról.
Rövidesen azonban már tényleg mindenki megy a dolgára, hozzájuk pedig parancs intéződik. Ellenkezésre nincs oka, ha ő kísérje tovább útjukon a Nagyasszonyt, akkor már megy is, napi teendői egyelőre még úgy sincsenek, a Ház szobáit, termeit, egyebeit később is felfedezheti. Remélhetőleg Vaghos is elfogadja az utasítást és talán nem kiabálunk el semmit, ha azt feltételezzük, hogy immáron afelé a bizonyos úti cél felé haladnak kettecskén, amiről a korábbiakban szó volt.*

4448. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-19 17:51:35
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Harga kezdi felvenni a szobalányoknak azt a jó (vagy éppen nagyon is rossz, ezt embere válogatja) szokását, hogy szabad perceiben néha csak bámul ki az utcára a függönyök mögül, hátha meglát valami különösképpen érdekeset vagy szokatlant. Abban persze nem bízik, hogy egyszer majd egy jóvágású, izmos ork pasas parádézik el a ház előtt, méghozzá azért, mert az ork csődörök csak nagyon ritkán nevezhetőek jóvágásúnak, meg ugye Harga úgyis izmosabb náluk. Most sincs másképp, a függöny mögül kikukucskálva figyeli, ahogy az új jövevény megáll előttük a lovával.*
~Öt aranyat is raknék rá, hogy ellopják, mire ez itt végez nálunk.~
*Gondolja mikor vet még egy utolsó pillantást a kapunál hagyott lóra, majd siet, hogy ajtót nyithasson.*
- Üdvözlöm! Ez itt az Owairat ház, ide jött? Mit óhajt és kitől óhajtja? Figyelmeztetem, az úrnőm nem fogad kérőket. *Mondja a fickónak, amikor ajtót nyit neki a szép fehér kötényében. Jó alaposan megnézi magának, nem szeretné, ha csak úgy akárki bejönne a házukba, még meglátná a kisasszony frissen kiteregetett selyem alsóneműit.*

4447. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-18 21:05:30
 ÚJ
>Yarrod Rhyxos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

* A ház kapuja elé érve a fekete lovas lefékez. Az ég haragosan dörren egyet az eső pedig továbbra is szórja áldását az idegenre, ki leszállva a termetes mén hátáról közelebb sétál a míves vaskapuhoz. Reméli, hogy nem tévesztette el a házszámot. Egy hosszú és egész takaros kis kerten sétál végig, mire a kúria ajtajához ér. Már érzi is a pénz szagát, mely mindig jó motiváció a lecsúszott ex-lovagnak, persze ez nem mindig volt ám így. Vár még egy percet a lépcsőn állva, miközben gondolatok sorai özönlenek elméjébe a munkával kapcsolatban, s mérlegeli, hogy jól döntött-e. A szakadó eső halkan dobol a férfi vállain, Yarrod pedig rövidesen rászánja magát arra, hogy "csengessen. " A Morwentől kapott ajánló levelet szorongatva áll és vár az ajtó előtt, hogy valaki kinyissa. * ~ Új hely, új munka, új élet. Morwennek igaza van. Ideje már elszakadni a régitől. ~ * Gondolja magában a férfi, mikor hirtelen meghallja az ajtó nyikorgását. *

4446. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-18 19:47:17
 ÚJ
>Nariatha Aselle Lorwor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Lorwor-ház – Álarcosbálra invitálva//

- Azonban elkerülhetetlen volt, hogy a Romlás előbb-utóbb felüsse fejét ott, hol nyílt rá lehetősége. S ahol megjelent a kapzsiság, hataloméhség, bizony felszínre juthatott. Hozta magával a lelketlenség sötét felhőjét…*Fűzi hozzá a férfi gondolataihoz sajátját. Ajkai mosolyra görbülnek, mielőtt kiegészítené mondandóját.* Egy cseppje is pusztítást okoz, ám tenger van belőle.
*Ahogy hallgatja a férfit, lelkébe jéghideg kézzel mar a felismerés: a Romlás őt is megkörnyékezte már, s talán csak a Sors mentette meg attól, hogy megadja magát az emlegetett fekete gomolyagnak. S amikor a Halál kinyújtotta felé kezét, ő örömmel vele ment volna… A Sorsnak azonban más terve lehetett a lánnyal, hisz életben hagyta. Arcáról leolvad a mosoly, s csak nagy nehézségek árán tudja visszavarázsolni eredeti helyére.*
- Milyen igaza van. A Romlás martalékai körülvesznek minket, és csak reménykedhetünk, hogy nem mi válunk hamarosan a prédájává… A Halál, nos, a Halál jutalom. Megváltás a szenvedőnek, felszabadulás a bűnösnek. S a Romlásnál mi a rosszabb? Ha ugyan van rosszabb. *Toldja meg. Ahogy az elgyötört lelkek szenvedésére gondol, nehezen tud elfojtani egy gonosz mosolyt. Elképzeli kínjukat, amint a feloldozásért könyörögnek, ám a felsőbb hatalmak nem adják olyan könnyen a megnyugvást. Azonban mielőtt elítélné a gyenge férgeket, kik bedőltek a Romlás sokat ígérő hatalmának, emlékezteti magát, hogy ő is alig menekült meg lesújtó haragjától, mely örök időkre a reménytelenség láncára verte volna.
A kacsintás hatására mosoly kúszik ajkaira, melyet sejtelmessé tesz enyhén leeresztett pillái mögül a férfire vetett pillantása. Még egy visszafogott kuncogást is enged felszállni ajkairól.*
- Véleményem teljes mértékben azonos az Önével. A Sorsnak terve van velünk, s minden döntésünk az előrelépésünket szolgálják a Sorsunk bevégzése felé. Jól mondja, nem véletlen, hogy mi itt társalgunk, ahogy az sem, hogy beszélgetésünk efféle fordulatot vet. *Jelenik meg egy halvány mosoly szája szegletében.* A Sors a megmondhatója csupán, hogy mi céllal hozta ma Önt ide. Számunkra az okok csak később fognak feltárulni. Abban az egyben vagyok csak maradéktalanul meggyőződve, hogy nem véletlen. *Tekintetét néhány hosszúra nyúló pillanatig az ablakra szegezi, az egészen elsötétült égboltra meredve. Kedvtelve nézegeti a villámok játékát, mielőtt ismét visszafordulna Reavher felé.* Nem tudom, Ön hogyan vélekedik erről, de jómagam még nem akadtam olyan élőlényre, kivel kellemesen elcseveghettem volna ilyesfajta gondolatokról. A nagy többség egyszerűen túl síkagyú, hogy felfogja, ám olyanok is vannak, akik konokok, hogy belegondoljanak. *Felnevet, ugyanakkor hangja elhalta után a mosoly még ott időzik arcán.*
- Igen, Ainay jól járt. Én már annál kevésbé. *Vág egy fintort. Nem a vagyonra utal ezzel, vajmi kevéssé érdekli a pénz. Amíg megvan mindene, amit kívánhat, nem áll szándékában beleavatkozni a pénzügyi dolgok kezelésébe. Célzása sokkal inkább a köztük feszülő ellentétre vonatkozott, mely nem hagyja nyugodni egyik Lorwor lányt sem.*
- Kérem, ne becsülje le önmagát. Meggyőződésem, hogy tökéletes arát választ majd. *Esze ágában sincs magára sugallni, a férfi célzását sem önmagára értette.* S ha egy korlátozott, gyenge értelmi képességekkel rendelkező kisasszony kezét kéri meg? Őt sokkal könnyebb lenne irányítania, mint egy okos hölgyet. Bár, s ezt kérem, ne vegye sértésnek, de ahogy Önt elnézem, néhány hét eltelte után elátkozná a féleszű nőszemélyt. *Nehezen állja meg nevetés nélkül, ám csak egy gonoszkás vigyort enged megjelenni arcán. A saját házasságát firtató kérdésre azonban elkomorul kissé. Végül visszanyeri mosolyát, még ha haloványabb is, mint korábban.*
- Sürgető? Ugyan, kérem, aligha ez a megfelelő szó nővérem viselkedésére. Sokkal inkább nevezném célratörőnek, vagy mindenre elszántnak. Ám mindig is szerettem azt hinni, hogy ha valóban házasságon törném a fejem, abba neki nem lenne beleszólása, de ez az állításom egyre inkább megdőlni látszik. *Eltűnődik, hogy atyjának tett ígéretéről beszéljen-e, végül eme sérthetetlen titkát lelke legmélyére száműzi, hogy véletlenül se áruljon el belőle semmit. Értékeli, hogy a férfi megtiszteli őszinteségével, s nem arról van szó, hogy ő ne viszonozná. Csupán édesapja halálos ágyánál történt beszélgetésükről még nem beszélt senkinek, s nem érez magában kellő erőt ahhoz, hogy ezúttal megtegye.
A kutyákra tett megjegyzés hallatán nem állja meg nevetés nélkül. Végül elkomolyodva válaszol.*
- Szörnyű, hogy manapság milyen nehéz megbízható, dolgos szolgákat találni. Sok esetben a szigor sem számít, ha nem tudják, hol a helyük… *Sóhajt gondterhelten, majd egy legyintéssel el is intézi a dolgot. Náluk általában Ainay intézte a cselédek felvételét, ő maga csupán szórakozást űzött a megfélemlítésükből.*
- Mindenképpen megfogadom a tanácsát. *Biccent egyet mosolyogva. Nem érti teljes egészében, ám nem kételkedik abban, hogy tényleg remek élményben lesz része.*
- Tudja, nem volt nehéz… Atyám halála után keveset mozdult ki itthonról, az egészségi állapota rosszabbra fordult, és mentálisan sem volt vele minden rendben. *Finoman fogalmaz, de nem akarja beavatni a férfit minden részletbe. Nem fél, hogy Reavher esetleg kiteregetné az információkat, elsősorban inkább édesanyja iránti tiszteletből hallgat. Az asszony kínosan ügyelt jó hírnevére, forogna a sírjában, ha pletykák kapnának szárnyra a trauma folyományaként bekövetkezett értelmi károsodásáról.
Egy pillanatra elmereng, majd továbbra is révedező mosollyal válaszol.*
- Köszönöm, hogy észrevette… *A mondatot bár elharapja, ott lebeg kimondatlanul a levegőben a folytatás. A körülötte lévő emberek abban a tudatban vannak, hogy Nariát kőből faragták, vagy csak egyszerűen nem akarnak felfigyelni érzéseire. Idővel megszokta már, s nem is hiányolja a törődést, ám tagadhatatlanul jólesik neki a férfi figyelmessége.* Igen, hozzá közelebb álltam. Talán szokatlan lehet, hiszen a kisasszonyok többsége inkább édesanyjával ápol szoros kapcsolatot. Ám úgy érzem, én mindig is kilógtam a nemes hölgyek sorából. *A mosoly, mely megjelenik az arcán, hamar el is tűnik, mikor folytatja.* Ha zenéltem, órákig ült mellettem, és még az ügyetlenkedésemet is szívesen hallgatta. S éjszakánként, ha féltem a sötétben, ő maga személyesen olvasott fel nekem, hogy el tudjak aludni. *Még önmagát is meglepi túlzott őszintesége, ám nem szándékozik visszakozni. Megkönnyebbülés fogja el, hogy végre beszélhet erről valakinek, még ha nem is a teljes történetet mondja el.*
- Nem is sejtettem, hogy Önt ez igazán meg fogja lepni. *Neveti el magát halkan.* Hálásan köszönöm az elismerést. Húgai tán nem ilyesmivel múlatják idejüket? *Nem sokat tud a két lányról, nem igazán nyílt alkalma mélyebb ismeretséget kötni velük. Lényének egy egészen kicsiny része reméli csupán, hogy hasonlítanak bátyjukhoz, s nem valami félkegyelmű kisasszonyokról van szó. Hamar tovább is tereli gondolatainak áramlását.*
- Leginkább zongorán, de előszeretettel énekelek is. *Lélektükreiben felcsillan az érdeklődés, ahogy a férfi válaszát hallgatja korábban feltett kérdésére.* A Romlásról még nem festettem képet, ám az elmúlást vagy éppen a hatalmi viszonyokat szívesen ábrázolom. Azokat a műveimet viszont elrejtve őröm, nővérem nem lenne igazán boldog, ha megpillantaná őket. *Vállat von egy mosoly kíséretében. Nővérének említésére eszébe ötlik, vajon hol időzhet már Ainay. Ám ebben a pillanatban tárul fel az ajtó, s Ainay jelenik meg egy tálcát egyensúlyozó szolgálóval. A lány szerencsétlenül ácsorog ott, végül a kisasztalkára helyezi az italokat, s úrnője hessegeti mozdulatát látva kisiet, halkan betéve maga után az ajtót.*
- Ne haragudjon, hogy így megvárattam. Ez az Öné, rummal, ahogy kérte. Parancsoljon. *Szúrja közbe, majd elveszi az egyik csészét, s Reavher felé nyújtja. Ha a férfi elveszi tőle, akkor a második csészét egy beszédes pillantással húgának adja, aki csak egy ártatlan vigyorral fogadja a gesztust. A harmadik italt egyelőre hagyja a tálcán árválkodni.* Remélem, húgommal kellemesen el tudtak cseverészni, s nem untatta Önt nagyon. Nem óhajt helyet foglalni? *Int egy széles karmozdulattal az ülőalkalmatosságok felé. Amíg nővére átveszi a szót, Naria újra hallgatásba merül. A dörrenés, mely fenyegető morgásnak tetszik a lány számára, emlékezteti a férfi szavaira, amelyeket a Sorsról és annak jeleiről mondott. Felszabadultan elmosolyodik, s találgatásba kezd, vajon miféle szerepet szán neki a Sors.*


4445. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-18 18:46:50
 ÚJ
>Druss H'rotgar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//A Tanítvány//

~Hogy is volt az a vers?~ *Druss hat-hét hónapja hallott egy történetet. Egy viharos tengerpart szikláin emelkedő, apró kikötőváros egyik fogadójában, egy igen különös embertől, így nem csoda, hogy elsőre nem is akarta elhinni. A szögletes agyagházak alkotta kisvároson csak áthaladt, és megállt benne pihenni. Puszta véletlennek mondható tehát, hogy ugyanahhoz a rozoga faasztalhoz ült le, mint az a különös, csuklyás kalózféle. Druss összeismerkedett az illetővel (akiről kiderült, hogy a Nordea névre hallgat), és miután az bizonyította rettenetes alkoholbíró képességeit, egy különös történetbe kezdett egy mágusról, ki tanítványt keres magának. ~Megvan! Gazdagok fái katonánkét állnak őrt, hol a tizenkilenc húsz, ott él a Mester, keresd a jelet.~ Druss a mondóka után még sok dolgot fel tud idézni Nordea szavaiból, így céltudatosan fordul le a Fasor felé. Azonban ahogy tovább halad a roppant fák között, egyre bizonytalanabb lesz. ~Mért nem tudott részletesebben beszélni az a részeg kalóz?~ Figyeli a házakat, és még egyszer végigsétál az úton, mire észrevesz valamit: van egy ház, ahol nincsenek őrök. Először azt hiszi a növényekkel benőtt falakról és az őrök hiányáról, hogy a házban senki sem lakik. Ez azonban elég abszurd lenne a Gazdagnegyed közepén, így közelebb megy a házhoz. Ahogy jobban megnézi az épületet, feltűnik neki a rácsos vaskapun a négy elem díszes címere, és az, hogy az ajtó nyitva van. ~Ez lesz a ház. Ennek kell lennie.~ Mindenféle megilletődöttség nélkül lép be a kapun, sokkal inkább várakozással. Végigsétál a köves úton, és bekopog.*
-Nem tud tanulni. Túl szakállas.
-Bagoly mondja verébnek... *Morogja Druss, de ezt az ajtónyitó mágus már nem hallja, mivel a törpe orrára csapja az ajtót. Ha annak idején nem hallgatja végig Nordea mondandóját, most alighanem nekiesik a ház lakójának. De hősünk nagy szerencséjére, meghallgatta, amit a kalóz mondott, így tudja, hogy mit vár a mester. Lecsitítja dühét, és leül az ajtó előtt türelmesen várni. Néhány óra múlva kinyílik az ajtó, és az öregember kedvesen kiszól:*
-Fáradj be!
*Druss meglepődik a hangstíluson, de gyorsan belép a nyílt ajtón. Körbenéz a házban, amit lát az legalább olyan meglepő, mint a hangstílus, talán még inkább. Rögtön felfedezi az órát, ami alatt a ”Druss H'rotgar” név díszeleg. Ez az óra az utolsók között jár még, de a törpe belépésekor ez is egy nagy kondulás mellett megáll.*
-Elnézést… Mik… ezek?
-Ugyan, lényegtelen. Gyere! *Hősünk követi az idős mágust, egy szobába, amiben érdekes módon már egy egész csapat ember, elf, óriás üldögél, és ezek láthatóan már jó ideje itt vannak. Druss odaköszön nekik, utána a varázsló után fordulna, de az egyszerűen őt faképnél hagyva visszamegy az ajtóhoz. Így a törpe kényelembe helyezi magát egy széken, és a körülötte lévők felé fordul.*

4444. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-18 17:41:51
 ÚJ
>Rhenamys Natarran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//A Tanítvány//

*A várakozás már-már idegőrlő, de hát mit lehet tenni. Pár pillanatra becsukja a szemeit és vesz néhány mély lélegzetet, hogy lehiggadjon. Aki köszön, annak egy biccentés és fejhatásán határán leledző fejmozdulattal köszön, egyéb iránt csendben ácsorog a többiektől távolabb.
Habár gondolatai a mágus körül forognak, el-elcsíp néhány szót a beszélgetésekből. Konstatálja, hogy már megint kilóg a sorból, de hát honnan ne rína ki? Ez is valami, amihez hozzá kell szoknia.
Freyai kérdésére a szőke elf felé pillant. Noha a válaszokra kíváncsi, hogy ki milyen "elutasító" okot kapott, mielőtt bevágták volna az ajtót előtte, a maga részéről hallgatózásba burkolózik. Már csak az hiányzik, hogy valami, hiú, beképzelt libának nézzék, esetleg agyatlan csitrinek, orrát fennhordó hegyesfülűnek, vagy hasonlónak.
Egy idő után elkezd előre-hátra hintázni a lábán, épphogy ide majd oda helyezve súlypontját. Amíg az órákat nézte, megszámolhatta volna, hány nevet lát, ha már ért valamennyire a számokhoz, akkor legalább tudná, kire, vagyis hány tanonc jelöltre várnak még. Nem mintha nem lenne jó, ha kevesebb vetélytárs lenne, nőnek az esélyei. Ami a társaságot elnézve, hát szüksége lenne rá. Ez lenne a nagy esélye, de mint mindenért, meg kell érte dolgozni, meg kell érte küzdeni. Ez a dolgok természetes rendje, ezzel nincs is problémája. Csak a hátránnyal, amivel általában indul. Az ördögi kör, ugyebár, ki kellene törnie a múlt markából, amihez jól jönne egy ilyen lehetőség, de ahhoz ki kellene törnie előbb. ~Miért is jöttem ide?~ Teszi fel magának a költői kérdést. Vesz újabb pár mély lélegzetet, majd megrázza a fejét. Azért van itt, hogy legalább megpróbálja. Majd lesz valahogy, veszíteni kivételesen nem veszít semmit. Talán.*

4443. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-17 23:31:10
 ÚJ
>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol az Owairat-ház közelében//

*Hát igen, az a fránya szállás. Azzal csak a baj van, mióta eszméletére tért ott a folyóparton. Aludt már vízben, tisztáson, és kis híján sírgödörben is, mire újra tető került a feje fölé.*
- Nos, éppenséggel van hol megszállnom, ha erre kíváncsi, de nem ott, ahol az megilletne. A beszélgetésből talán majd megérti. *Nem akar részleteket kreálni hozzá, ez nem annak az ideje. Legfeljebb egy keveset, csak úgy, a móka kedvéért.* - Addig mondjuk úgy, hogy az elöljárók többsége a város lakóival ellentétben igencsak kellemetlennek tartja itteni ténykedésemet; többségük talán legszívesebben a létezésemet is letagadná, nemhogy a lakhatásom jogosságát.
*A teázás lehetőségét pedig esze ágában sincs visszautasítani. Már miért is tenne ilyet?*
- Ha visszatért, keresni fogom. Addig nekem is volna némi elintéznivalóm a városban.
*Így, hacsak más mondandója nincs a lánynak, hagyja útjára menni, hogy aztán maga is nekivághasson az utcáknak.*

4442. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-17 20:51:46
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol az Owairat-ház közelében//

*Úgy tűnik, hogy majdnem mindenki boldogabb ettől a befejezéstől, mint az előzőtől? Meg persze, mint ilyenkor mondani szokás, ez egyben valami egészen újnak a kezdete is. Most például annak az időszaknak, amikor Svir nem tartja különösen kellemetlen perszónának Niverét, csak meglehetősen furának. Az meg ugye máris legalább eggyel jobb, ha nem rögtön kettővel. Igaz, erre még nincs rendszeresített skálája, de esetleg majd kikéri a tudós Nestar véleményét is a témában, neki biztos lesz pár használható ötlete. A szemöldökét meg csak lejjebb ereszti a végére, nehogy felvont helyzetben maradjon, ritka hülyén nézne ki vele, az pedig most nem cél, majd esetleg máskor.*
- Köszönöm a meghívást! *Mondja olyan széles mosollyal, hogy akár azt is hihetik a többiek, hogy teljesen megfeledkezett az előbbi ominózus kis incidensről. De nem, csak csupán mindig is szerette volna, ha meghívják teázni. A következő szavai azért már nem árulkodnak ilyen nagy lelkesedésről.*
- Talán ráérek majd, sajnos rengeteg a dolgom. *Most meg roppant komoly ábrázatot vág hozzá, mintha ő is legalább valami tanácsba készülne, hogy aztán ott egész álló nap tárgyaljon, meg fontoskodjon a többi prominens személyiséggel.*
- Megfelel. *Bólint rá a dologra. Tetszik neki, hogy így megnyílt a leányzó, hogy már csak úgy az utcáról is teára hívja a magafajta egyszerű járókelőt.*
- De most már tényleg sietnem kell a dolgomra. Ég önökkel! *Mondja, majd tényleg elindul a saját dolga után. Azt persze egy szóval sem említette, hogy ez akár csak egy fikarcnyival is fontosabb vagy hasznosabb dolog lenne az utcán cseverészésnél.*

4441. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-17 20:10:50
 ÚJ
>Mian Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria//

*Fejét felkapja nővére szavai hallatán. Mágia? Valóban. Régóta érzi, hogy tudásvágya egyre nehezebben csillapodik a tűz minél nagyobb megismerése miatt. Jellemükben tán jelentkeznek hasonló vonások Qeannahval, de ami tudományos érdeklődésüket illeti, teljesen eltérőek ízlésük. Mondhatni, hogy tűz és víz. Szó szerint.
Számára a tűz eleme vágykeltő, órákig tud ülni Reavher szobájába s csak bámulja a narancsos fényű lángokat, ahogy egyre csak felcsapnak a magasba mindent elpusztítva vágyván. A tűz ősi ellensége a víz, ami iránt nővére táplál érdeklődést. Egyfajta versenyszellem is megmutatkozik kettejük által, hogy melyik lehet az erősebb elem. Ezen már régóta beszélgetnek, s régóta tanakodnak. Elfogadták a másik szenvedélyét.*
- Valóban. Nem ártana most már. Néhány szolgáló azt mondta, hogy a házban nem találni oly tekercseket, melyek megfelelőek lehetnének számunkra. Legközelebb a templomba tehetjük ezt meg. *Húzza el halovány ajkait. Nem sok kedvvel mozdul ki a házból, s ha már megteszi, akkor is távol élő rokonait látogatta meg. A városban nem szeret közlekedni, nemhogy a Templomba menjen el. De némely hatalom megszerzéséért áldozatokat kell hozni.
Qeannah megjegyzésére elmosolyodik.*
- Nem hinném, hogy kedves bátyánkat zavarná, ha egy drága ruhát tönkretenne. Van számtalan más, ugyanolyan öltözéke. De én is remélem, hogy hamarosan hazaérkezik.
*Nővére kérésére, csak egy apró bólintással válaszol, miközben puha, fehér kezeivel Lulha bundáján simít végig. Poharából egy újabb korty vörös nedűt csörgedeztet végig torkán. Jól esik a zavaros időben a nyár zamatos ízeivel kényeztetnie magát. Azonban dolgát nem sieti el, egy darabig még kényelmesen üldögél a szófán, iszogatva a nyár ízű bort, görényének bundájának simogatása közben.
Anyjuk elmenetele után áll fel lassan, s indul el a báli terem irányába. Meztelen talpaival halkan suhan végig a folyosókon. Élvezi a tél végi enyhe időjárás hidegét, ahogy bőrén érezve, egyre feljebb kúszik testén a jeges érzés. Nem zavarja, pillanatok alatt képes átmelegedni, ha erről van szó. Bőre nehezen érzékeli a hőség változását, így amíg a Kra’Morth kúria lakói a nyári hónapokban pillanatok alatt leizzad, Mian akár vígan sétálhatna, egy csepp izzadtság sem jelenik meg rajta. De inkább fekete ernyőjével a feje fölött, amit Ferho tart neki, sétál a kertben fel-alá. Ugyanígy hatnak szervezetére a télies, hideg időjárás is. Ha kimerészkedik az utcára, elég egy vastagabb köpenyt maga köré kanyarítania, és nem érzi hidegnek a környezetét. Ezért is suhan, nesztelenül mezítlen talpaival a kúria falai között.
Nem reagál nővére végső szavaira, amelyet szolgájának intéz. Az ő dolga, miként bánik az embereivel. A saját embereivel Ferho tartja a kapcsolatot. Nem is tudja ki takarítja saját lakrészét, ki tartja rendben azt. Egy apró sejtése van a fél-elf felé, de sosem firtatta a dolgot. Nem érdekli.
Leérve a hallba, már ott várja az állványa és festékei. Nem kapkodja idejét, borral teli poharával együtt lát neki a munkának. Lágy kézmozdulatokkal dolgozik, ahogy a falra viszi házuk címerében szereplő három domináns színt. Az álarcok kontúrjainak fekete színezetet ad. Két álarc, amely szélei egymást fedik, és egy lefelé mutató ék alakot formáz. Madzagjaikat is feketére festi, melyek lágyan omlanak a padló irányába. Az egyik álarcot zöldre, míg a másikat vörösre festi. A zöld színűbe vörös mintákat rajzolt, s eképpen tesz párjával, amelyben zöld motívumok figyelhetőek meg. Munka közben észre sem veszi az idő múlását, vagy a külső tényezőket, így Qeannah parancsolgatását sem. Az tűnik fel neki, hogy egyre kevésbé lát, s lassan gyertyák világítják meg a termet. Átszellemültségében elvesztette a kapcsolatot a külvilággal. Letekintve a mélybe, zöld tekintete megáll nővére alakján.*
- Reavher hazaérkezett?
*Suttogja elhalóan. Nem hallotta bátyjának megjöttét, ha hazaért volna. Festékes kezével kisimítja arcából hamuszürke tincseit.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343