Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 217 (4321. - 4340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4340. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 15:19:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Szelíd

//A Véres Bál//

*A halál szaga lengi körül az emelvényt. Az ara erőtlenül hörög, miközben izmai újra és újra görcsbe rándulnak, ahogy a méreg szétárad a testében. Olybá tűnik, a gyilkos egy nagyon fondorlatos, számító alak, aki mindent előre tervezett. Ennek bizonyítéka a haláltusáját vívó leány, akinek tüdejét már marcangolja a Végzetes Iptun nedűje.
Tőle jobbra a vőlegény térdel, minden tőle telhetőt latba vetve, hogy megmentse szerelmét. De ez nem sikerül neki. Még utoljára egymás szemébe néznek, majd a sós könnypatak szakadatlan a holttest arcára ömlik. A férj megrökönyödve roskad a hűlő testre, fájdalmas kiáltásokat hallatva. Ekkor érkezik meg a díszvendég, Arthenior megmentője.
Varázslat folytán próbálja kideríteni a gyilkost, a mágia pedig használ. Látja kirajzolódni maga előtt egy ember alakját... A vőlegényét. Kétségbeesésében az első dolga az volt, hogy megpróbálta kihúzni a nyilat szerelme testéből. Egy erős számszeríjjal követhették el a gyilkosságot, mivel az egy láb hosszú nyílvessző csaknem átütötte a nőt.
Balra az apja bámulja a haláltusát, kerek, immáron száraz szemekkel, viszont tekintetében nem szomorúság, hanem meglepődöttség, ijedelem és pánik osztozik.
Egy vendég, Netan Lictor ügyes, szemfüles módon megpróbál a tömegbe olvadni, hogy esetleges beszédfoszlányokat csípjen el, ámbátor ez sem jár sikerrel. Hiába egy lány, Ymra Culoro utasítása, az embereken pánik lesz úrrá, és egymást taszigálva szaladnak a kijárat felé. Még az őrök sem tehetnek semmit; hiába az előreszegezett lándzsa, csak az elsőket nyársalja fel, a többiek pedig áttaposva rajtuk, kiszaladnak a gazdagnegyed óvónak tetsző utcái közé. Alig kis híja, hogy Netant nem tapossa agyon a tömeg, ha elég hamar felismeri a helyzetet, akkor még lesz ideje kikászálódni a hevenyészett sereg öleléséből.
Aborath feláll egy székre, szerencséje, hogy az iménti incidenstől távolabb. Ha nagyon próbálkozik, akkor a boltíves tető és az utcára néző homlokzat találkozásánál lévő apró, alig egy embernek elég széles apró erkélyen észrevehet egy számszeríjat, aminek idege már arra utal, hogy kilőtték. De hol az, aki kezelte a fegyvert?*


4339. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 13:07:56
 ÚJ
>Mian Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria – Egy újabb unalmas reggel//

*Egyik szemöldöke haloványan vándorol fel homlokára. Szokatlan jelenség ez nála, érzelmeinek hasonló kinyilvánításától mindig is tartózkodott. Tudja, hogy tán hibát követett el, hogy nővérét megfosztotta játékszerétől. A lelke mélyén élő vágyat, nem tudta csillapítani. A legkevesebb, amit tehet, ha segíti a drága Qeannaht.*
- Vegyél rabszolgát. Lehetőleg olyat, aki már gyermekkorától az. Az olyan sose panaszkodik, s mindent megtesz szó nélkül.
*Teszi meg javaslatát. Igazán jó rabszolgát találni ma már nehéz. Főleg, olyat, aki árul is ilyeneket. Mióta tiltott áru lett, csak még nehezebb beszerezni. Ferhoval annak idején szerencséjük volt, bár anyja, a némber úgy vette őt, hogy itt felszabadítja, s egy rendes mezei szolgaként él. Ettől a hitétől sose fosztotta meg anyját, de Ferhoban is mindig tudatosította, hogy ő csak a ház kegyence. Bármikor megszabadulhat tőle. Viszont ha így tesz, akkor egy új, hű szolgát kell keresnie, ami ma már oly ritka, mint a fehér holló.
Egy halovány bólintással jelzi köszönetét a megerősített szavakra. Ámbár egy apró, megjegyzést muszáj nővére gondolataihoz fűznie.*
- Majd pihennek, mikor már két lábbal a föld alatt lesznek. Addig sem a pihenésért kapják a bérüket. De tudod, hogy csak azok végzik a pincében, akik pihenőnek látják kúriánkat.
*Felfogása igen egyszerű a lánynak. Nem azért jönnek ide a szolgálók, hogy lomhán dolgozzanak. Egy nemesi kúriában való dolgozás nem csak megtiszteltetés, hanem komoly kötelezettségekkel is jár. A ház tisztán tartása, csak alapvető feladatuk. Viselkedésükkel nem hozhatnak szégyent a családra, s ezt Mian komolyan veszi. Ezért bünteti halállal az ez ellen vétkezőket.
Újabb apró bólintással jelzi, hogy nővére mindent kézben tart, s mindenről utasítást fog adni. A további szavaira, csak szempillái rezdülnek meg.*
- Igazad van drága Qeannah. Az olyan italok nem ilyen eseményekre valóak. Hanem csendes estéinkre, amikor összegyűlünk, mi hárman. S tán hamarosan négyen. *Utal, hogy bizony hármas családi idilljük hamar elfoszlik. Bátyjuk felesége vagy elrontja az eddigi hangulatot, vagy fekete fényével emelni fogja.
Biztosra kell menniük, hogy kit választ magának, és ebben húgai tudnak a legjobb segítséget nyújtani. Tudja, hogy nem csak ő, hanem nővére is összetör, ha nem folytathatják éjszakai osonásukat a másik lakrészében, amikor csak kedvük tartja. Ha nem beszélhetik meg alantasabbnál alantasabb terveiket egymással. S ha ez a varázs, ez a harmónia csorbulni látszik majd, tudja, hogy a feleség tragikus véletlenséggel halálát nyeri. Tán egy szakadék mélyébe, melybe a kocsis vezette. Vagy banditák által, avagy, a városban egy kósza csavargó pengéje által. A házasság a lényeg, nem az, hogy meddig marad életben a luvnya. Egyikük sem engedheti meg, hogy bárki is közéjük álljon. Ám ha a hölgy, hasonló mentalitású, amilyen ő maguk is, akkor bizony hűséggel és talán apró kedvességgel kell adózniuk felé.*
- Kardnyelők? *Kérdez vissza, miközben fejét félrehajtja, már-már olyan szögbe, hogy annak ki kellene törnie. Órákig tartó lassúsággal forgatja vissza, eredeti helyébe.* - Ez is nagyszerű ötlet. Ahogy a táncosok is. Természetesen csak az igényesebb fajtákból. És talán néhány táncos, egy-egy kisebb pódiumra állva, beöltözve is állhatna. Akár emberszobrokat is fogadhatnánk fel.
*Hallott már olyan emberekről, kiknek munkája, hogy egyhelyben állva, élő szoborként viselkedjen. Különböző stílusú embernek öltöznek be és csak állnak a főtéren, némi aranyért cserébe. A báli este képe már nem oly ijesztő Mian számára, ahogy először gondolt rá. Úgy, hogy ők rendezhetik, habár saját stílusukat nem vihetik még bele, mégis tudják úgy alakítani, hogy az még számukra is élvezhetőbb legyen.
Szó nélkül áll fel. Belül izgatott a könyv miatt, kívülről, ez csak orcájának halovány pirossága jelzi. *
- Szívesen elkísérlek, és amíg rám igazítják ruhádat, tanulmányozni is tudom a könyvet. Remélem, ruhád tényleg megfelelő lesz számomra. *Utal arra, hogy igazán szereti a mély dekoltázsú, máshol is szabadon hagyott ruhákat. Szoknyáit, egyik oldalon combközépig felvágatja, közszemlére téve kecses, hófehér lábait. Nem azért, hogy ez által udvarlókat szerezzen, hanem hogy tudatosítsa az emberekben, hogy amit látnak, nem kaphatják meg. Soha.
Halk, surranó léptekkel hagyja el Reavher szobáját, Qeannah mellett haladva érjék el mielőbb nővére lakrészét.*

4338. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 10:40:48
 ÚJ
>Ezüstkezű Whotolagg Avdkrer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az Owairat-ház//
//Másnap//

*Kissé fáradtan ébred. A téglák mind elkészültek és már csak a tapétaminták begyűjtése van hátra. Persze nem egyszerű felzaklatni a piac összes kereskedőjét még nyitás előtt. Mikor ezzel végez és kellő mennyiségű szövetdarabot sikerült összeszednie végre elindulhat kis talicskájával az Owairat-ház irányába. Útja során senkivel sem találkozik, nem is nagyon találkozhat hisz a nemesség nem a koránkelésről híres ám az úrnő korai távozása sem lepi meg. Ez a különbség egy épülő és egy a pénzhegyén ücsörgő nemesi ház között. Felágaskodik a csengőért és várja, hogy valaki beengedje. Közben még egyszer utoljára leellenőrzi a talicska tartalmát. Harminchat tégla, egy vödör homok és kavics, egy nagy fekete leginkább sündisznóra emlékeztető kefe a hozzá járó hosszú dróttal mellyel majd a kéményt szándékozik kipucolni, a zsebében tapétaminták, a szerszámövén tőr, kalapács és véső. Úgy véli készen áll a feladatra.*

4337. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 08:41:22
 ÚJ
>Qeannah Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria - Egy újabb unalmas reggel//

- Ó, nem kellett őt az együtt hálásra kényszeríteni. *Simít végig újfent éjsötét haján.* Ellenben voltak egyéb dolgok, miket valóban nem tett volna meg nagy örömmel. *Erről most eszébe jut, hogy újabb kegyencet kell találnia, kivel nem éppen mindennapi játékait kiélheti. Végiggondolva az őrség, s a ház körül szolgálók tagjait, azonban nem talál megfelelőt erre a célra. Talán elindul a városba ő maga, s szerez egyet. Vagy, csak megemlíti bátyjának, hogy mire lenne szüksége, s majd ő elintézi neki. Ha ez nem sikerül, hát választ egy nőt. Hiszen arra is volt már példa, csakhogy a nőstényekkel az a baj, hogy sokat sírnak és nyavalyognak, ha valamit nem akarnak megtenni, ráadásul fájdalomküszöbük is oly alacsony, hogy nem lehet sokáig elnyújtani a mókát, különben ott halnak meg a szobájában.*
- Valóban jobb lenne minél hamarabb elkészülni mindennel. *Bólint egyet, ám ennek ellenére is ugyanúgy nyújtózik a finom bársony díványon, mint aki nagyon ráér. Nem kimondottan lusta teremtés, de ha egy helyzetben jól érzi magát, azt szereti jó hosszan elnyújtani.* Igazad van drága húgom, dolgozzanak csak tovább, majd kipihenik magukat, amint minden megvan szervezve. *
- Ó, azt nem kétlem, hogy gondoskodnál róla, ám egyelőre talán ne azokat fogd ki magadnak, kik még dolgoznak is.* Ám, ha figyelmeztetésem ellenére sem végzi el a kiadott munkát, úgy a tied. *Beszéd közben az ujján levő gyűrűt forgatja körbe-körbe. Óaranyból készült, drága ékszer ez, mit születésnapjára kapott az anyjától. Bár, vannak problémái a nővel, de azt el kell ismernie, hogy e téren az ízlése párját ritkítja.
Mikor egyszerre ejtik a szavakat, bár nem szája nem mosolyog, de szeme mégis. Gyakran elmereng a gondolaton, vajon más testvérek között is kialakulhatott-e ilyen mély kapcsolat, mint hármójuk közt, bár ezt kétli. A legtöbb nemesi családban a féltékenység, s a túlzott nagyra vágyás inkább tönkreteszi a rokoni viszonyokat, s bár ez utóbbi náluk is megjelent, ám ez inkább csak felerősíti, azt mi köztük van, hisz bár hasonlítanak, ám mégis mindhárman másra vágynak, amivel nem keresztezik egymás útját. S a legfőbb egyetértés abban van, hogy Reavhernek magasra kell emelkednie.*
- Rendben, rögtön ki is adom az utasítást, hogy szedjék rendbe őket. *Utal a gyertyatartókra. Idejét sem tudja mikor szedjék már elő őket.* Mindennek csillognia kell, ha vendégek érkeznek. Igaz, nem csak akkor. Ami viszont az italt illeti. Nem gondolnám, hogy szükség lenne bornál erősebbre. Előkelő népség ez, nem kívánja magát lejáratni azzal, hogy italtól mámorosan botladozik, s ha ez mégis megtörténne, rajtunk csattanna az ostor, amiért erős italokat szolgáltattunk fel. *Ő ezzel el is döntötte a dolgot. Hallott ugyan róla, hogy alacsonyabb társadalmi rétegekben nagy keletje van a borulásig történő iszogatásnak, s ezt ő merőben gusztustalannak tartja. Egy felsőbbrendű lény nem engedheti meg magának, hogy alkoholtól nehéz fejjel jelenjen meg valahol, s ezáltal is kiszolgáltatja magát környezetének. Ezt meghagyja a pór népnek, azoknak úgysincs pénze, sem szép ruháik, vagy kastélyaik, hát szórakoztassák csak magukat azzal, hogy addig isznak , míg azt sem tudják pontosan hol vannak.*
- Mian, hisz ez remek ötlet. *Húzza ki magát, fellelkesülve a leányzó ötletein.* Tűz zsonglőrök, kardnyelők. *Jönnek az újabb ötletek. Szinte látja is maga előtt a karneváli, s mégis valahol félelmetes hangulatú bált.* Lehetnének táncoshölgyek is. No nem az alja fajtából. Szalagról lógnának alá a mennyezetről, s úgy forgatnák testüket a vendégsereg felett. *Néz maga elé, s Reavher szobájában el is képzeli a dolgot. Látja, amint a hölgyek alálógnak, lágy, selyemről lógnak alá könnyű testükkel, miközben a vendégsereg között a zsonglőrök tüzes fáklyáikkal növelik a hangulatot, vagy éppen kardnyelők bukkannak fel a semmiből, ha a figyelem lankadni kezd. S ők közben könnyű lépteikkel szelik a vendégsereget, merőn kutatva a legmegfelelőbb ara után.*
- Klieron. *Bólint rá a dologra, s elnézve húga tekintetét, tudja, hogy nem várathatja sokáig.* Akkor azt javaslom, kísérj el. Közben kiadjuk az utasításokat, s rádszabatom a ruhát is mit mondtam. Természetesen, közben megkapod a könyvet is. *Emelkedik fel a puha díványról, de nem indul el addig, amíg húga nem egyenesedik fel.*

4336. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 07:54:32
 ÚJ
>Nivere del Owairat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Megfontolt

//Az Owairat-ház//
//Vaghos Mallo//

*Türelmesen vár, mert tudja, hogy egy ilyen döntést nem lehet elkapkodva meghozni. Igaz, hogy csak perceket, de úgy véli, mégis elég időt ad a másiknak a döntésre. Jól látja, miként fordulnak meg Vaghos fejében a gondolatok, s amikor amaz döntésre jut, és ezt közli is vele, elmosolyodik.*
-Nos Vaghos Mallo, akkor hát örömmel köszöntelek az Owairat családnál. A kertben van egy másik ház, közel a kapuhoz, amely mellett befelé jövet eljöttél. Ott vannak szobák. Igaz, hogy már mindegyikben lakik valaki, de ezek több ágyas helyiségek. Tervezem, hogy átalakítom, ahogy ez a villára is igaz, de még nem történt meg. Eddig másmilyen volt a berendezkedésünk. Én magam is egy új helyzet előtt állok, új elvárásokkal. Kérlek, menj, és foglald el szállásodat. Ha van bárhol holmid, melyet ide szeretnél hozni, hát menj el érte bátran. Aztán térj vissza. A holnapi naptól pedig teljes körűen a rendelkezésemre kell már állnod. A megszólításom Nivere kisasszony, vagy kisasszony, ahogy tetszik.
*Teszi még hozzá, remélve, hogy majd Vaghos is elmondja, miként is szólítsa őt Nivere. Aztán, ha a férfi távozik, ő magára marad, s ezzel a napnak is véget ér. Egy kellemes pihenéssel töltött éjszaka áll előtte egy fárasztó nap után. Úgy véli, bizonyára nem kell majd őt altatni.*

//Másnap//

*A reggel vidám fényekkel kúszik be a függönyök résein. A szobában Idill szöszmötölését hallja. Első gondolata az, hogy de jó, hogy itt van még Idill. Miara még nem tudja, mit is kell csinálnia, és Harga sem rázódott még bele a tennivalókba.*
-Idill, szólj kérlek Miarának és Vaghosnak vagy Alfonznak, hogy két fertályóra múlva legyenek a hallban. Dolgom van a városban, és szeretném, ha elkísérnének. Reggelire csak egy szelet cipót kérek vajjal, és egy kávét.
*Adja ki az utasításokat, aztán felkel, elvégzi a reggellel kapcsolatos szükséges feladatokat, s reméli mire leér a hallba, addigra már készen várják őt. Ha így van, akkor elmondja nekik, hogy a városban van dolga, a tanácsnál, és kísérjék el. Utána még a piacra is szándékában áll bemenni. S ha megértették kérését, akkor Idillnek még meghagyja, hogy kerítse elő Hargát is, és ha a gnóm mester megjön a segédjével, akkor engedje be őket a dolgozószobába. Ha visszaért, majd megnézi a tapétamintákat.
S ezzel útnak is indul.*

4335. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-03 01:02:09
 ÚJ
>Aravae Mithraniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Vakmerő

//A Véres Bál//

*A lakodalom, mint azt sejteni is lehetett, jó kedéllyel öleli körbe a vendégsereget, s bár különböző népek vigadnak, most mindannyian egy lélekként ünneplik a félvér számára továbbra is ismeretlen, fiatal házaspárt.
Jómaga egyelőre csenddel adózva figyeli a kevésbé érdekfeszítő eseményeket, ám, miként ajkai mögött tudhatja az első korty vörösbort, beszélgetőpartnere akad az egyik felszolgáló személyében. Tény és való, a széphez szokott mélykék lélektükrök azonnal konstatálják a délceg uraság előnyös vonásait, de hiába a megnyerő külső, a kifinomult hölgy szemérmesen kezeli a férfi virágzó szavait, s nem adja szívét könnyed csábításra.
Mindazonáltal hálás neki, amiért szóval bírja, kellemes duruzsolásuk is csupán csak akkor hagy alább, miként a termet elhagyja a fény, s derengő ragyogás tűnik fel a főasztal felől. Amint láthatóvá válik a menyasszony, Aravae egészségtől pirosló ajkaira szelíd mosoly kapaszkodik fel, hiszen olybá tetszik az ismeretlen hölgy, mint vajmi égi tünemény. Varázslatos, épp, mint a belépője.
A félvér megenged magának még néhány pillantást, hogy szemrevételezze a boldog férjet s a család többi tagjait, utána viszont ismét a szőke felszolgálónak adózik figyelmével. Pontosabban adózna, ha a fények megint ki nem aludnának...
Mélykékjei érdeklődéssel fordulnak a korábbi fényáradat felé, hátha újabb látványosságnak lehetnek szemtanúi, azonban bájos elképzeléseivel ellentétben az eddigi mulatság felüdült hangulatával erősen kontrasztos esemény ölt formát. A menyasszonyt lelőtték.
Nem igazán tudja, hogy hirtelen mit gondoljon, puszta ösztönből emeli résnyire nyílott ajkai elé puha kacsóját, ám a tettvágy hamarost felpezsdíti a vérét, így felkel a székéből, hogy a szőkeséggel karöltve menjenek a szerencsétlen leány segítségére, azonban a felszolgáló köddé vált. Zavart tekintetét sietősen futtatja végig a mozgolódó tömegen, bár tudja, ennyi idő alatt nem juthatott volna túl messzire tőle, tehát már a sötétedés pillanatában meg kellett moccannia. Meglehet, a bál szervezésében résztvevőként sejtette, hogy valami nincs rendjén, s azért kerekedett fel tüstént, de a félvér mellkasából nem űzetik ki a kellemetlen, gyanakvó érzés.
Mindenesetre a férfi eltűnése a legkisebb probléma. Miként épp a délután készített gyógyító főzetet, talán még segedelmére lehet a sebesült menyasszonynak, ám amiként közelebb ér, látja, hogy menthetetlen a helyzet, ráadásképpen az őrök sem engedik közelebb.
A leány épségéért már nem tehet semmit, a történések hirtelen bekövetkezte pedig meglassítja a gondolkodását a továbblépést illetően, amikor viszont meghallja egy idegen hölgyemény kiáltását, miszerint le kell zárni a kapukat, újból zakatolni kezd az elméje.
Épp egy uraság mellett ácsorog, aki gyanakvóan szemlélődik körbe a teremben. Ő is megemeli mélykék lélektükreit, aztán a halott menyasszonyra tekint. Most igazán bánja, hogy nem a Mithranielek mellékágába született, kik messze földön híresek íjásztudásukról, ugyanis akkor könnyeden megállapíthatná, merről érkezett a támadás. De ha ezt nem is, egyéb tényeket fel tud sorakoztatni az elméjében.
~A fényeket valaki irányította, értelemszerűen mágus. Hacsak nem maga a gyilkos, akkor a ház népéből, netán a meghívott segítők közül volt valaki a bűn elkövetőjének segedelmére... Talán őt könnyebb felkutatni, s kiszedni belőle a gyilkos kilétét.~
Tűnődik ekképpen, majd már épp szólna az előbbi férfinek, hátha megoszthatja vele gondolatait s ketten többre viszik, azonban addigra az már elveszett a tömegben.
Aravae sem tesz másképpen, óvatosan s kimérten szemrevételezve mindent s mindenkit indul meg, hogy körbenézzen, ám addig sem maradnak csendben gondolatai.
~A sötétség után történt az eset... Hacsak nem várt az illető végig feszített íjjal, tudván, hogy a család fel fog állni a köszöntőhöz, úgy talán valaki olyan tette, kinek szemvilága idomos a sötéthez. Netán egy mélységi...? Igazán sok itt a kérdés...~
A hölgy észre sem veszi, amint akaratlan nyomozásba kezd, egyelőre a tettvágytól hajtva cselekszik a jó ügy érdekében.*

4334. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-02 23:46:55
 ÚJ
>Vaghos Mallo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Az Owairat-ház//
//Nivere del Owairat//

*Figyelmesen hallgatja végig Nivere válaszát, majd elgondolkodik.
Mert ez valóban nem egyszerű döntés számára.

Ő, aki egész gyermekkorát a kószálásnak szentelte, aki csak abban tudott kiteljesülni, hogy az erdő fái közt s a hegyi ösvényeken kóborolt, most telepedjen le?*

~Nincs családom, nincs otthonom, nem kötődöm senkihez és semmihez.~

*Felpillant a vele szemben ülőre, és az arcát kezdi fürkészni, aztán megint lejjebb hajtja fejét.*

~Ez a dolog, még ha csak egy munka is, köteléket fűz közém és Arthenior, valamint az Owairat-ház közé.

Az élet ezentúl nem kóborlásról fog szólni, hanem egy sokkal magasztosabb célról.

Egy célról, de ez az én célom? Az én életem?~

*Bizonytalan, majd egyre határozottabbá válik. Túlságosan is vonza az ismeretlen. Az Owairat-ház és Nivere pedig ismeretlenek számára.
Részben talán imponál neki, hogy bizalommal fogadják és nem utasították még el, hanem érdeklődnek felé.

Magabiztos döntést hoz.*

-Képes vagyok az Owairat-házat szolgálni életem végéig.

4333. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-02 23:43:21
 ÚJ
>Echnal Garm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232

Játékstílus: Vakmerő

//A véres bál//

*Echnal, ahogy azt az Ayeronos közjátékot megelőzően tervezte, a fogadóban kötött ki, ahol a pultos ember régi ismerősként köszöntötte, bár Echnal nem emlékszik rá, hogy komolyabb barátságot kötöttek volna. Nem úgy, mint azokkal, kikkel legutóbb a Pegazusban ivott. Ám azokkal az időkkel együtt a barátok is eltűntek. Echnal kénytelen egyedül inni, egyedül túlélni. De a magány lassan felemészti. S éppen ezért döntött úgy, hogy elfogad egy igen meglepő meghívást.
Az egyesülő családok nevei nem mondtak sokat a férfinak, bár tény, hogy csak a nagyobb családokat ismeri. Mindenesetre a város ismeri őt, s mint "díszpolgár" nyilván nem neki megtiszteltetés, hogy megjelenik. Ezen gondolat juttatta el arra a következtetésre, hogy talán más, a zsoldossal közös múltat magukénak tudó kalandorok is képviseltetik magukat a menyegzőn, ám a helyszínen csalatkoznia kellett.
Ahogy arra számítani lehetett, kiemelt vendégként érkezett, s mint olyan, a főasztalhoz közel kapott helyet. Mikor a vakítóan szép ara megjelent, Echnal láthatta is, hogy apjának szemében könnycseppek csillannak. Echnal akaratlanul is rámosolygott, jelezvén, hogy ez nem a világ vége. Ám hamarost valakié mégis véget érhet. A zsoldos nincs róla meggyőződve, hogy egy gyomorlövést ne lehetne kiheverni.
A korábbi eseményeket tekintve nem volt meglepő a fény kihagyása, így Echnal nem is gyanakodott semmire, ám ha lenne valamilyen hatodik érzéke, most jó hasznát vette volna, ugyanúgy, mint a talizmánjának. Ám ami volt elmúlt, s ha vissza is tekintene a múltba, csak ugyanúgy sötétséget látna, ám esetleg a korábbi események adhatnak támpontot. De arra még van ideje, először a nyílvesszőt kell megvizsgálnia, mielőtt bárki megérintené azt.
Echnal gyors, határozott léptekkel indul meg a főasztal felé, miközben aranymedálját a kezében úgy tartja, hogy azt a feltartani akaró őrök jól láthassák.*
- Senki ne nyúljon a nyílhoz! *kiáltja jó messziről, öblös, erős hangján, mellyel nem lenne jó vitatkozni. Meg amellett botorság is lenne háborgatni a támadó egyetlen nyomát.
Ha sikerül átfurakodnia az őrségen, vagy legalábbis sikerül beszélni a sebesült menyasszony apjával, esetleg a férjével, felvilágosítja őket, hogy talán megtudhatja ki lőtte ki a nyilat, ha azonnal átengedik. Amennyiben nem teszik, vagy valaki szánt szándékkal, esetleg "véletlen" hozzáér a nyílhoz, úgy kénytelen lesz ostobának titulálni a násznépet, vagy rögtön arra gyanakodni, hogy zokogó rokonok, nem is annyira ártatlanok.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a mágiahasználó megtudja, ki volt a birtokába került tárgy utolsó gazdája.

4332. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-02 16:42:39
 ÚJ
>Mian Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria – Egy újabb unalmas reggel//

- Te is lehettél. *Veti fel az ötletet nővére számára.* - Lehetséges, hogy már hamarabb együtt volt a szukával, miután te kényszerítetted együtt hálásra. *Tudja, hogy nem sok támpontot adott Qeannahnak a szolgálóval kapcsolatban. Mintha a család vonzaná a sötét hajúakat, vagy csak ez a generáció hasonlít a legjobban az árnyakhoz. Ez később még hasznukra is válhat, ha bátyjuk átveszi végre a város feletti hatalmat.
Egy apró bólintás a felelete, hogy nővérének megfelelő volt az egyetlen ismertetőjel, amire visszaemlékezett. Ha látná újra a némbert, rögtön felismerné. Képzeletében, viszont olyannyira átlagos, mindennapi kinézetű lányt lát, hogy nem tudott többel szolgálni.
Látva Qeannah sötét mosolyát, meg is ijedhetne. Ha nem lenne ehhez hozzászokva. Nővére kegyetlensége sok mindenkit felülmúl. Ember legyen a talpán, aki képes túlélni, legalább csak józan ésszel a terrorját.
Fehér, színtelen kézfejével óvatosan végigsimít a kárpiton. Gondolatban már az előcsarnokban jár, s a falra mázolt maszkok látványát nézegeti. Arany, bordó és zöld és fekete. Ezek a színek fognak dominálni, de nem kihívóan. Kellemes összhangba hozza őket, ami mégis ridegséget, de mégis felsőbbrendűséget sugároz. Nem adhatják meg az örömöt a nemeseknek, nehogy azt képzeljék, hogy egyenrangúak velük.
Nem emlékszik honnan jött ez a becsvágya és felsőbbrendűségi tudata testvéreivel együtt. Lehet, hogy bátyjuk kezdte el, ők csak átvették tőle gyerekkoroktól kezdve. A gazdagnegyedi lét kihozta a három testvérből a legrosszabb tulajdonságokat. S ezt soha nem is felejtik el éreztetni a körülöttük lévőkkel.*
- Akkor még ma el is készülhet velük. Legfeljebb holnap reggelre. Reavher nem mondta mikorra tervezi a bált, csak hogy minél hamarabb meg legyen szervezve. S kész is legyünk vele. Így ildomosabb, ha mindenki duplán dolgozik az elkövetkező néhány napban.
*Adja ötletét. Zöldre mázolt körmeivel a bársonyos anyagon játszik, különböző mintákat rajzolva bele. Oda sem pillant, tekintetével járnak ujjai. Ha szemfüles ember venné észre, bizony láthatná, hogy két maszkot rajzolt le.*
- Ha megpróbálkozna, akkor hamar Ferho karmai között végezné. *S persze saját pincehelyiségében. Ahol kénye-kedve szerint játszadozhat el az emberi testtel. Agg embereket nem tudott még tüzetesebben megvizsgálni. Az öregek tudják és értik a dolgukat, ők nem ellenkeznek s útban sincsenek.*
~Létra. Festő állvány inkább. Amit a plafonról lógatnak le. Azzal könnyebben lehet festeni.~
*Tudatosítja magában, hogy mihez is lesz szüksége a díszhez. Egy halovány bólintást kezdeményez Qeannah felé. Megértette a lány szavait.
Kellemes diskurálásuk hamar új mederbe réved. Valóban nagyszerű lenne, ha nem kellene külső nemest családjukba fogadni, hanem testvérei vinnék tovább tiszta vérüket. Nővérével, számos alkalommal átbeszélték ezt a lehetőséget. S sajnos utódlásban előbb vagy utóbb rosszul járnának. S inkább utóbb. Nem rögtön ütköznek ki az azonos vérség hibái, hanem jóval, több generációval később. Reavher állásfoglalását sem ismerik az üggyel kapcsolatban. Mian nem tudja, hogy bátyjuk hajlandó lenne-e erre, s képes lenne ennél is mélyebb érzelmeket táplálni nővére iránt.*
- A harmadikkal. *Pontosítja Qeannah szavait. Egyszerre ejtik ki őket, ez is mutatja, milyen szinkronban vannak egymással. Bár külsejével nem sokat foglalkozik, csak amennyi elvárható tőle, mint nemes. Nővéréhez képes sehol sem lesz, ezt tudja. De nem hajlandó nagyszerűen örökölt sápadt szépségét elpazarolni. Ruhái alig takarnak valamit alakjából, s bár ezzel Qeannah és persze a némber anyjának az agyára megy, ő mégis így érzi jól magát. *
- Saját borodat hadd meg magadnak drága nővérem. Nem érdemli meg ez a bagázs. *Suttogja, mintha nem is ebben a szobában ejtené ki szavait.*
- A gyertyatartóknak nem árt egy kis fényezés. Legutóbb, mikor láttam őket, igen ramaty állapotban voltak. *A némber nem szívesen használja őket. A pincében porosodva várják, hogy egyszer, egy nap jobb kézbe kerüljön a ház, s végre méltó helyekre illesszék őket. S az a nap már oly közel van, s mégis oly távolinak tűnik.* - Ételeknek gyümölcsök, vadak, vékonyra felszeletelt csíkokban. Süteményt is kedvelik ezek a népek, az sem ártat készíttetni. Italnak bor, s esetleg valami erősebb is illene. *Adja ötleteit a menüvel kapcsolatban, habár ezek igazán mindennapi dolgok.* - De annyi bált rendeztünk, a szakácsok is tudják, mit kell ilyenkor készíteni.
*Ne is ők foglalkozzanak ezzel. Annyi minden van még hátra, hogy kettőjüknek mindent felügyelni, elsőnek lehetetlennek tűnik. Qeannahnak menne is. De ha csak egy dolgot rontanak el, akkor a kúria falai elcsendesülnek, s a pince zord falai siralmas jajgatásokkal telik meg.*
- Zsonglőrök, artisták. *Feleli, hogy mivel lehetne még szórakoztatni a népet. * - Hallottam olyan kézügyességű emberekről, akik remekül bánnak a fáklyákkal. A tűz fénye megfelelő hangulata lenne Reavhernek is.
*Fejét lassan fordítja nővére irányába. Zöld szemeiben némi csillogás vélhető felfedezni a könyv hallatán.*
- Netán nem Klieron könyve az? *Teszi fel, halk, reménykedő suttogásban. Hallott már a wegtoreni férfiról, s annak könyvéről. Nővérének igaza van, rendkívül sok dolgot meg lehet tudni belőle. S remek emberismeretet ad olvasójának.* - Szívesen a szobádba kísérlek. Festeni ráérek később is, addig is kiadom Ferhonak a feladatot, hogy készítse elő számomra a helyszínt. *És a festékeket természetesen. Lassan áll fel, s indul el nesztelen léptekkel bátyjuk szobájának ajtaja felé.*

4331. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-02 15:19:58
 ÚJ
>Nariatha Aselle Lorwor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Lorwor-ház – Álarcosbálra invitálva//

* Hosszú ujjait finom mozdulattal a férfi kezébe simítja, elfogadva ezzel a kézcsókot. Imponál hiúságának eme gesztus. Való igaz, a szőke ficsúr is így köszöntötte, de az ő esetében világosan egyértelmű volt, hogy kényszerből teszi. Ha a férfi ránéz, elragadó mosollyal jutalmazza őt figyelmességéért. Ám ahogy szóba kerül a betegeskedő édesapa, azon nyomban eltűnik arcáról a mosolynak még csak az árnyéka is. Helyét szívből jövő bánat és együttérzés veszi át, hisz a lány abban a tudatban él, hogy Reavher valóban szomorú apja miatt.*
- Engedje meg, hogy mély sajnálatomat fejezzem ki, és biztosítsam Önt feltétlen együttérzésemről. *Jobb kezét színpadiasan helyezi szíve fölé, mellé pedig komoly tekintettel pislog a férfira, hogy a másik tudhassa, szavait nem hamis hízelgésnek szánja, hanem valóban így érez. Azonban, ahogy felvetődik tulajdon atyja, keze dermedten hullik oldalára. Arcán a legmélyebb megrökönyödés tükröződik, vegyülve némi felháborodással.*
~Nem tudhatta, mit firtat ezzel…~ *Mentegeti magában Reavhert, hiszen hosszú idő óta a férfi az egyetlen ember, aki iránt némi rokonszenvet táplál. Szeretne elrohanni, s szobájába zárkózni, amíg a látogatás véget nem ér, ennek ellenére mégis legyőzi eme késztetését, bármily nehezen is. Igyekszik összeszedni gondolatait, mert ha ezt a férfit is elüldözi, Ainay egyenesen kikel magából.*
- Ne haragudjon, kérem, én csak… *Gondterhelten sóhajt, majd legyint egyet, mint aki el akarja hessegetni magától a keserű gondolatokat. Be sem fejezi a mondatot.* Beszélhetek Önnel őszintén? Amióta apám itt hagyott minket, a szeretet messze elkerüli ezt a házat. Ez nem az otthonom, sokkal inkább a börtönöm. Ön érzett már hasonlót? Tudja, milyen az, ha egyéniségét elnyomva engedelmeskednie kell valaki másnak, ezáltal tömlöcbe vetvén saját lelkét? *Néz a másikra kérlelőn, azért esdekelve, hogy a férfi ne éljen vissza pillanatnyi gyengeségével. Nem tudná megmagyarázni, miért szavazott ennyi bizalmat a férfinek, mégis úgy érzi, Reavher nem fogja javára fordítani a birtokába jutott információkat. Az apjáról senkinek nem beszélt eddig, még a nővére sem tud máig feldolgozatlan gyászáról.
Kissé szégyelli magát, nővére és saját viselkedése miatt is. Ám a férfi látszólag jól fogadja Ainay enyhén túlzó örvendezését. A mosolya megtetszik a lánynak, egy kis forróság szorítja össze tőle a szívét. Ezt pedig nem magyarázza mással, mint édesapjának fájó emlékével.*
~Biztosan csak elgyengültem… Teljes kivetkőztem önmagamból a mai nap során.~ *Nővére ételt és italt ajánl a vendégnek, húgának pedig kérdés nélkül is átnyújt egy étellel teli tányért. A lány úgy érzi, képtelen lenne akár egy falatot is leerőltetni a torkán, mégis csipeget valamicskét az ennivalóból az udvariasság kedvéért. Amikor kezébe kapja a papírt, megcsapja a baljóslat előszele. Szeme végigfut a sorokon, végül a maszkot viselő nőnél állapodik meg, s amikor a férfi megszólal, sejtelme beigazolódni látszik. Eleddig abba a reménybe kapaszkodott, hogy talán valami rossz álomba csöppent, de Reavher szavai ennek ellenkezőjét állítják.*
~Nem álom… Ez a színtiszta valóság. De bárcsak inkább álmodnék, mert az azt jelentené, hogy egyszer véget ér eme rémtörténet.~ *Nem a bál gondolata kergeti őrületbe. Mindig is szeretett táncolni, a zenéért egyszerűen odavan, és habár a sok ostoba nemes nincs ínyére, mégis képes rajtuk szórakozni. Azonban a házasság hallatán gyomra fájdalmasan összerándul. Él a gyanúval, hogy nővére szándéka szerint őt adná a férfihez, és a lány sejti, hogy amint egyszer nyeregben érzi magát, képtelenség lesz lebeszélni aljas tervéről. Naria már előre azon töri fejét, hogy mégis milyen indokkal tudna kibújni a bál alól, ám gyanítja, hogy Ainay a halálos ágyából is kirángatná. Reavher utolsó mondatára azonban felkapja fejét. Smaragdzöld tekintetét a tengerzöld szempárba mélyeszti, fogva tartva ezzel a férfi pillantását. Ainay eközben megszólal, amivel magára vonja Reavher figyelmét. Naria kelletlenül elfintorodik, ahogy testvére szavait hallgatja.*
- Megtisztel, hogy gondolt ránk. A legteljesebb örömmel teszünk eleget eme igazán szívélyes meghívásnak. Azonban édesapja állapota rendkívül sajnálatos. Igen melegszívű s önzetlen jellem, halálával egy értékes embert veszít a társadalom. *Szavaiból és mosolyából kiérezhető némi mesterkéltség, ám a férfi további mondatai hallatán arcára valódi lelkesedés ül ki. Diadalittas pillantást vet húgára, amely után a lánynak kétsége sem maradhat afelől: Ainay mindent el fog követni annak érdekében, hogy Naria legyen a legszebb. Nehezére esik elfojtani egy csalódott nyögést, ám mégis megállja. Egyre kevésbé van kedvére a bál gondolata. Egyetlen bizodalma az marad, hátha nem ő lesz a legszemrevalóbb. Ám fennhéjázó énje ezt a gondolatot legszívesebben azonnal elvetné.*
- A kisasszonyok csalódottak lesznek, ha az est folyamán csupán egy hölgyet visz táncba. *Kuncog Ainay, ujjai takarásába rejtve álnok mosolyát, de tekintete hivalkodóan árulkodik arról, hogy cseppet sem bánja, ha a férfi kizárólag egy lánnyal táncol, főleg, ha ez nem más lesz, mint tulajdon húga. A lány arcán azonban épp ellentétes érzelmek tükröződnek: a zaklatottság és a harag váltogatja egymást. Bár igyekszik leplezni, az ügyes szemlélő könnyen felfedezheti ezeket.*


4330. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-02 08:21:53
 ÚJ
>Qeannah Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria - Egy újabb unalmas reggel//

*Lágyan elmosolyodik az egyszerű felelet által, mit először kap a kérdésére.*
- Úgy, szóval fekete hajú, zöld szemű. Tán én lennék az? *Játékosan felviszi a hangsúlyt kérdése végén. Valóban, a legtöbb szolgálójuk haja, csak olyan sötét, mint az övék is, ezt már számtalanszor szóvá is tette anyjának, mikor új cselédet hozott hatalma birtokukra. Nem telik sok időbe, húga már ki is segíti egy újabb apró információmorzsával, amivel már talán tud is valamit kezdeni. Röpke pillanatig felmerül benne a kérdés, hogy miért is ilyen jó Mian megfigyelőképessége, hisz neki biztosan fel nem tűnne egy anyajegy.* Rendben, hát ezzel már tudok valamit kezdeni. *Néz maga elé, s szabályos arcát egy pillanat alatt sötétté, s ördögivé változtatja a rá kiülő mosoly. Tekintetét körbejártatja bátyja páratlan ízléssel berendezett szobájában, hol a sötétség az úr, ahogy csak a férfi lelkében is. A fény is csak gyéren szűrődik be az ablakon, ám még ha ide is sütne a nap, a hatalmat nem tudná átvenni a sötét bútorok birodalmában. Egyszerűen annyira Reavherre illik ez az egész, hogy kifejezőbbet festeni sem tudnának.*
- Még a mai nap folyamán. *Bólint rá a húga után elismételt szavakra.* Az a kövér nőcske, a meglepően vékony ujjaival... Rá fogom bízni, eddig még nem csalódtam a munkájában. Gyors és precíz. Mondjuk, csak próbálkozna az ellenkezőjével. *Kacsint a húgára, ami nem mindennapi jelenség. Legalábbis idegen körökben. Ellenben, amikor azt a kedvenc időtöltését élvezheti, mikor testvéreivel beszélgethet, még akkor is, ha Mian nem éppen a szavak túlzott szaporításáról híres, mindig elérik, hogy olykor mimikája egy átlagos nőhöz váljon hasonlóvá.
Felfigyel a lány aljas vigyorára, ám nem kérdez rá okára.*
- A bejárati ajtóval szemközti falra fesd, hogy, amint belépnek rögtön ezt lássák meg legelőször. Ha kell, szólj valamelyik alsóbbrendű népségnek, hogy segítsenek, ha más nem, hozzanak egy létrát, hogy minél nagyobbra és impozánsabbra készíthesd.
*A lány kacaja, gyógyszer a fülének, s az még inkább, ahogy már az évek óta gyakran hangoztatott szavakat hallja ajkairól lecsendülni „A Kra’Morthok nem vegyülnek el, holmi nemesek között”. Öröme nem is lehetne teljesebb, s nem mintha kétsége támadt volna afelől, hogy a leányzó hasonlóképpen gondolkodik, mint két idősebb testvére, ám többnyire csak bólintott, mikor ők eme szavakat hangoztatták. S most, az ő szájából hallja. Ugyanakkor nem szól rá, hogy ne rejtegesse mosolyát. Szokjon csak hozzá, hogy ők az nem az a népség, akik csak úgy elvigyorodnak, minden egyes apró szó után. Ennek ellenére, ő is pontosan ezt teszi, amikor sápadt hajú testvére szóvá teszi, hogy ő lenne az, kit bátyjuknak el kellene vennie.*
- Azzal járnánk a legjobban. *Húzza ki magát önelégülten. Hisz évek óta hallgatják, hogy ha nem lennének rokonok, össze is házasodhatnának bátyjával. S egyesek bármilyen beteges gondolatnak is tartják az effélét, ő maga más állásponton van. Hiszen így a tökéletes vérvonalukat is megtarthatnák, nem lenne szükség külső családból való nősülésre. Ám a szóbeszéd azt tartja, hogy az így született rokonok többnyire félkegyelműek lesznek és betegesek. Így ezt a dolgot mégis kénytelen elvetni magában.* Ám így be kell érnünk a második legszebbel. Pontosabban a harmadikkal. *Pillant sokatmondóan a húgára. Hiszen, bár magáról határozott véleménnyel van, ami a külsejét illeti, ám húga külső adottságai mellett sem mehet el.*
- Magam is begyűjtöttem néhány édes bort a tengervidékről, de nem kívánom megosztani a széles vendégsereggel. *Mondja gőgösen. Nem arról van szó, hogy nagy alkoholszerető lenne, de a finom borokat nem tudja megvetni, s minden nap lefekvés előtt, vagy éppen napközben elfogyaszt egy pohárkával, miközben a cselédek munkáját kifogásolja.*
- Nos, akkor... Mi van még hátra? *Veti fel a költői kérdést, s mereng el gondolataiban.* Ó igen. Szólnunk kell, hogy a pincetérségből hozzák fel azokat a csodálatos kovácsoltvas, háromágú gyertyatartókat, amiket anyánk annyira zordnak talál. Szerintem pompás lenne, ha végigraknánk velük a nagytermet, s legalább ennyi komorság nekünk is jár egy ilyen bálra, ha már a pókokról le kell mondanod. *Újabb kósza, alig észrevehető ív jelenik meg ajkai szélén.* Emellett, ki kell találnunk a menüsort is. Nem gondolnám, hogy szükség lenne ültetési rendre, hisz végül is ez egy bál lesz, nem vacsora. A terem két oldalában elhelyezhetnénk hosszú asztalokat, amint apróbb harapnivalók lehetnének, s a felszolgálók is körbejárhatnák velük a termet. A hangsúlyt fektessük a táncra és a programokra. Van esetleg még valami ötleted, hogy a maszkverseny mellett mivel lehetne szórakoztatni a népet? *Fordul a kreatívabb fele felé. Ha Qeannah az ízléséről és eleganciájáról híres, hát akkor húga a nagyszerű ötleteiről.*
- Ó, és mielőtt elfelejteném. Van számodra egy könyvem. Valami wegtoreni férfi írta, s a koponyák formájával foglalkozik. Azt állítja, hogy abból sok mindent meg lehet fejteni. Ha érdekel, kísérj el a lakrészemre és odaadhatom.



4329. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 19:30:31
 ÚJ
>Nivere del Owairat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Megfontolt

//Az Owairat-ház//
//Vaghos Mallo//

*Nivere nem egy tapasztalt munkaadó. A mai nap volt az első, amióta átvette apjától a ház vezetését. Ráadásul nem is emlékszik arra, hogy apja bármikor is hasonlóra kényszerült volna. Az új feladatok új helyzetek elé állítják az ifjú Owairat örököst, de úgy véli, meg fog birkózni velük.
Az egyik ilyen feladat az, hogy megelőlegezzen bizalmat másoknak, s ez által élesztve bennük hasonló érzést önmagával szemben. Elmosolyodik ahogy hallgatja Vaghos válaszát, majd biccent.*
-Így van. Elkötelezettség. Életre szóló lehetőség, és életre szóló veszély is egyben. Felvállalni épp annyira nehéz, mint felajánlani a lehetőséget. Higgye el nekem, ha mondom.
*És ez is így van. Hiszen számára sem könnyű épp ennyire elköteleznie magát.*
~De akarom.~
*Bukkan fel benne a gondolat, elnyomva a legkisebb bizonytalanságot is. Nem engedhet meg magának egy parányi megingást sem.*
-Nos Vaghos Mallo? Mennyire képes elkötelezni magát egy életre?
*Kérdez újra vissza. Választ vár, hiszen már valóban későre jár, az idő múlik. Holnap pedig egy új nap kezdődik, talán teljesebb, talán nehezebb, mint ez a mai.*

4328. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 17:34:55
 ÚJ
>Mian Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria – Egy újabb unalmas reggel//

*Megeshet, hogy balga dolog megbíznia a félvérben, de ha ő nem lenne, mégis ki tüntetné el testeit? Nem arról van szó, hogy minden zokszó nélkül megbízik benne. Amíg szó nélkül tűri úrnője viselkedését és megcsinálja azon feladatokat, amelyek ki lettek rá róva, addig nincs joga bántania. Igazából hasonlóan szellemi lény, mint Mian. Sosincs útban, pontosan és precízen végzi munkáját. Talán tudja, hogy csak egyszer kell szembeszegülnie vele és az nehéz, hideg föld, óvó takarásának kényeztetését tudhatja magáénak.
Zöld lélektükreit lassan emeli nővére felé. Egy pillanat erejéig elgondolkozik, milyen választ is adjon számára. Ő maga is eljátszadozott volna a szajhával, ám belegondolva Qeannahnak több joga lenne hozzá. Ismerve testvére jellemét, nem szabadulna meg tőle oly egyszerűen. Nem. Lelki terrorban tartva tenné tönkre életét, addig a momentumig, amíg a leány saját kezűleg nem végez magával.*
- A fekete zöld szemű. *Nem szűkítette le annyira a számba jöhető hölgyemények listáját. Számtalan fekete hajú szolgálójuk van, belőlük akad, akiket a kegyes élet megáldott a zöld szem ajándékával. Erősen gondolkozva, talál egy ismertető jegyet.* - Van egy nagyobb anyajegye a nyak és a váll találkozásánál, testének a bal oldalán.
*Tudatja nővérével a birtokában lévő információkat. *
- Egy egyszerű fekete vászonból, ám annál igényesebb álarcot. *Egészíti ki Qeannah képzelgéseit, s lassan ő maga is kezdi szemei előtt látni a maszkot. Nem a szolgálókét, amit majd ő fest a falra.* - Szólni kell a szabóknak is, hogy készítsék el minél hamarabb. Úgy a mai nap folyamán.
*A ház, számos szolgálót tart, s köztük vannak szabók is. Nem sok, ám a két leány, főleg drága nővére rengeteg munkával bízza meg őket, tudatosítva az ide érkezőkkel. Vagy épp a kúriából kilépve az utcai pórnép tudtára adják, hogy bizony egy Kra’Morth közeledik feléjük.*
- Megfestem. *Tudatja, egy apró bólintással egybekötve. Látja maga előtt, ahogy a két maszk szinte egymásba gabalyodva tornyosulnak a bálra meghívottak fölött. Családjuk dicsőségét is sugallva ezzel. Számos olyan festék birtokában van, amelyek könnyen lejöhetnek a falról, ha ismerik azt az összetevőt, ami leviszi. Ha nem, hát akkor napokig is el lehet vele szórakozni. Aljas mosoly kúszik végig színtelen ajkain, ahogy látja maga előtt a szerencsétlenkedő szolgálókat.*
- Akkor még ma neki is látok. Csak egy kicsit ejtőzök még bátyánk szobájába. Oly kellemes itt a légkör, nehezen tudja elhagyni az ember. Nem is értem, hogy az anyánknak nevezett némber, hogy lenne képes az egészet átalakítani.
*Anyja iránt nincs nagy tisztelettel. Elfogadja, hogy ő szülte, s hogy apja a nemzője. Atyának nevét büszkén viseli, mégis csak jobb, mintha egy paraszt családba született volna. Elfogadja, hogy ők az elei, de nem képes irántuk semmit sem érezni. Az érzés természetesen nem kölcsönös, a távolságtartását nem tudják hova tenni Mian részéről.*
- Elvegyülni? *Rázza meg hamuszürke loboncát.* - Eszembe sem jutott. A Kra’Morthok nem vegyülnek el, holmi nemesek között. Nem, mert mi fölöttük állunk. *Halk, túlviláginak ható kuncogást hallat. Jobb kezét a szája elé emeli, hogy elrejtse ajkaiban megbúvó mosolyt.* - A legvégén te leszel a legszebb, *Bár ez teljesen egyértelmű már így is.* s Reavhernek téged kell elvennie.
*Kuncog még néhány pillanat erejéig, hogy aztán sápadt, kifejezéstelen arccal tekintsen nővérére. Minden egyes szavára, csak egy apró, halovány bólogatással felel.*
- Számíthattok rám. *Nem is kíván az este folyamán mással foglalkozni, mint a vendégeket figyelje. Megvan erre a megfelelő helye, s Felhoval a háta mögött igazán kellemes mulatságnak néz elébe. Álarca mögé bújva meg fogja tudni figyelni az ide érkezőket, s gondosan ki tudja majd válogatni a selejtet. A többi dolga, hogy a maradékból kiválassza, szerinte melyik illő a Kra’Morth névre.*
- Rengeteg bor van lent a pincébe. Apánk erre tartogatja őket.
*Segít a szervezés további részében is, bár jelenleg csak kellemesen ejtőzik a vörös bársonnyal bevont kanapén.*

4327. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 12:21:11
 ÚJ
>Netan Lictor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

//A Véres Bál//

*Belépve végigtekint az óriási termen, igazi tömeg fogadja bent. Számos üres hely található még, de úgy dönt nincs még itt az ideje, hogy leüljön egy asztalhoz. A terem egyik szélénél áll meg, ahonnan jól belát mindent. Óriási gazdagság jele egy ilyen fényűző bál, a házigazdáknak biztos jó sora van.*
~Az igazi vagyon az, amit továbbadunk, nem az, amit megtartunk.~
*Keres magának egy kupa bort, nehogy kitűnjön a tömegből azáltal, hogy semmit nem vesz magához.
Kialszanak a fények, amely mindenkit meglepetésszerűen ér úgy tűnik. Épp akkor történik mindez, amikor beszédre került volna sor az ünnepeltek részéről.*
~Elég gyatra meglepetés az ilyen, a gazdagsághoz nem mindig társul ízlés.~
*Visszatér a fény a terembe, nem kicsi a meglepetés, amikor a menyasszony gyomrából egy nyílvessző áll ki, gyönyörű ruháján vér folyik, párja pedig megállás nélkül zokog.*
~Tévedtem, elismerem. Ez nem gyatra meglepetés.~
*Az ilyen szintű váratlan esemény még Netan arcára is képes érzelmet csalni, tátott száját azonban gyorsan becsukja és gyors léptekkel elindul a pár felé.*
~Nem hallatszott sikoltás a találatnál, bár lehet, hogy a vendégek zaja amúgy is elnyomta volna. Ennek ellenére lehet, hogy még életben van a hölgy, muszáj megnézni.~
*Bár az őrök miatt esély sincs, hogy közelről megvizsgálja a nő testét, elég közel tud jutni ahhoz, hogy pontosabban láthassa a sérülést.*
~Végzetes sebnek tűnik, késő bármit is tenni.~
*Megfordul és amennyire a tömegtől lehetséges végignéz a termen és kutatni kezd egy pozícióért, ahonnan a gyilkos lőhetett. A terem óriási, számos helyről érkezhetett a nyílvessző, nem lehet most megállapítani hol rejtőzött a gyilkos.
Más módszerhez folyamodik, elvegyül a tömegben. Megpróbál hallgatózni, hátha az egyik vendég elejt egy-két hasznos morzsát, amely segíthet a rejtély megismerésében.*

4326. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 12:05:10
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//A Véres Bál//

* Mikor odaér, már hallja a víg csevegést, s az egész légkör őt is jobb kedvére deríti. Végignézve a társaságon nagyrészt nemeseket lát. Gyönyörű estélyi ruhákat viselnek, mindenféle különleges, drága anyagokból. Ymra ruhája sem csúnya, de valamivel elmarad a többi ruhaköltemény mögött. Viselője mégis magabiztosan indul befelé. Nem visel túl sok ékszert, de egy külső szemlélő nem találhatja így sem rongyosnak vagy rondának. Csokibarna íriszeivel kíváncsian szemlélődik, s haja ugyan szabadon omlik a vállára, de mégis ápolt, így talán felesleges is lenne bele bármifelé dísz. Még ami kissé szokatlan, hogy a lábain fűzős cipőt visel és nem topánkákat vagy olyan lábbeliket, amelyek plusz tíz centiméter magasságot adnának neki. Mikor pincérek érkeznek felé, akkor egy köszönöm kíséretében vesz le egy pohár vörösbort, majd az eseményeket figyelve kezdi el kortyolgatni a vérszín italt.
Egyszer csak elsötétül minden. Ymra nem látja sem a vendégeket, sem az asztalokat, csak mintha sötét éjszaka lenne, azonban hamarosan fény gyúl. Először halvány derengés, majd az ragyogássá erősödik, mely az egész termet megvilágítja. A nagy világosság bántja a lány íriszeit, így ösztönösen kezét a szeme elé kapja. Aztán elhal a fény, s ismét maga köré ölel mindent a feketeség. A fáklyák újra kigyúlnak, s Ymra visszafordítja oda tekintetét, ahonnan jött a fényözön. Szépséges hölgy áll most ott, az íjász lány a menyasszony apját is felfedezi, akinek szemében könnyek csillognak, minden bizonnyal az örömé. Ymra nem számít arra, hogy ismét elsötétül minden. Újabb ragyogásra számít, esetleg még egy meglepetésre. Azonban nem történik ilyesmi, a fáklyák lángja ismét kigyúl, de amint a lány az ifjú párra fordítja tekintetét, rögtön szája elé kapja kezét. Egy nyílvessző sebezte meg a szép hölgyet, akit zokogó vőlegénye tart kezei között.*
~ Ki tette? Ez... Rémes... Borzalmas...~
* Ymra egy ideig csak meredten bámulja az áldozatot. Nem érti, hogy miért tette ezt valaki. A lány ártatlannak és varázslatosnak tűnt, mi okból fekszik most mégis így? Talán az apának vagy a vőlegénynek haragosa lett volna képes ilyesmire? Fájdalmas nézni, hogy egy ilyen fiatal teremtés, aki egészséges volt, akire boldogság várt, már halott. Megfosztották attól, hogy élvezze az életet. Mert Ymra úgy látja, hogy itt már nem lehet segíteni.*
~ Bár tévednék...~
* Igaz, nem ismerte ezt a lányt, de gyilkosa iránt mégis felizzik benne a gyűlölet. Már csak Aseld miatt is, hisz ki tudja? Talán ő is erre a sorsa jutott.*
~ Meg kell állítani! Talán már el is futott.~
- Le kell zárni a kapukat!
* Mondja úgy, hogy talán egy őr meg is hallja. Bár, ha kitör a pánik, akkor nem biztos, hogy pont az ő figyelmeztető mondatát felfezi bárki is a káoszban.*
~ Úgy van a legnagyobb esély arra, hogy megtaláljuk a tettest, ha senki nem megy sehova.~
* Bár félő, hogy a gyilkos már így is köddé vált.*

4325. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 11:44:05
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A Véres Bál//

*A jóízű lakoma után Aborath szívesen elindulna pipázgatni mikor is hirtelen minden fény kialszik. Aborath tudja, hogy ez valamilyen műsort jelez. Ahogy a fényes derengés megjelenik Aborath, próbálja megnézni mi lehet de, nem tudja csak mikor a terembe is visszatér a fény. Megemeli a kupáját.*
~Csinos lány és ahogy látom szeretik is egymást. Ritka az ilyen nemesi házasság. Bár attól még később elhidegülhetnek. De ne úgy legyen.~
*Az újabb sötétségre Aborath izgatottan odanéz a párra. Úgy gondolja megint valami műsor lesz. Viszont tévednie kell. A hirtelen zűrzavarban feláll a székére és úgy néz szét a vendégseregen.*
~A gyilkosnak vagy a gyilkos fegyvernek itt kell lennie. Egy profiról van szó hisz a sötétben is eltalálta.~

4324. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 09:43:19
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Szelíd

//A Véres Bál//

*A fáklyák fényei lassan elhalványulnak, majd teljes egészükben kialudnak, sötétbe burkolva a hatalmas báltermet, a három hatalmas asztallal és az előttük ülő tömeggel egyetemben.
Az emelvény tetejéről halvány derengés hívogatjan csalfán a tekinteteket, majd mikor kellő szem szegeződött reá, a derengés egyenesen ragyogásba üt át, az egész termet nappali fénnyel elárasztva. Ha valaki a fényforráshoz néz, nem lát mást, mint vakító fehérséget, ezért a legtöbb vendég alkarját szeme elé szegezve próbálja védeni lélektükreit a rejtélyes jelenés elől. Viszont ez csakhamar elül, a helyiségbe pedig újra beáll a tökéletes sötétség, mindaddig, míg hirtelen a fáklyák lángjai újra felgyulladnak. A vendégek egytől-egyik az előbbi fény vélt irányába fordítják fejüket. Ott állt ő, halványan ragyogó ruhában, széttárt karokkal, mint aki az egész vendégsereget egy ölelésre invitálná. A kisasszony bizony igen gyönyörű teremtés, ez senki nem tagadhatja, ragyogó aranysárga szemével, sejtelmes mosolyával, hófehér, derekát verdeső hajával. Az előbbi fény minden bizonnyal ruházata volt, ami hajához méltóan szintén hófehér, szabályos aranygömbökkel teletűzdelve a ruha körvanala mentén, ezzel kiemelve gyönyörű, karcsú alakját, és telt kebleit. Rózsavörös ajkai egyre magasabbra szöknek, ahogy mosolya csak nő az ámuldozók láttán. Igen, erre rásegített egy kis mágia, hisz a ragyogás másként nem idézhető elő, de a kisasszony maga is egy mágikus teremtés, a közember azt hinné, hogy őt is egy hasonló varázslat hozta világra.
Apja ül egy mívesen faragott széken jobbján, elismerően bólogatva, könnyektől ragyogó szemekkel. Öreg egy teremtés, és jámbor egy alak, de teste sugározza a régi erőteljességét, de durva szakállával, és formásra nyírbált ősz hajával már csak egy karikatúrája önmagának.
A leánytól balra ül a vőlegény, bal -és jobb kezüket szerelmesen összefonva. Látszik, hogy mindennél jobban szeretik egymást, és nem választhatja el őket semmi, még a halál sem. És most itt állnak, mennyegzőjük napján, egy hatalmas vendégsereggel, ünnepelve e két nemesi ház egyesülését. Ehhez mérten apja könnyes szemeiben is felragyog egy csalóka láng, amelyre hatalmas betűkkel van írva a "hatalomvágy" szó. Mindhárman felállnak székükből, apa, lánya és férje, hogy köszönetet mondjanak...
...de a fáklyák kialszanak, újra. A többi vendég várja az újabb ragyogást, ki-ki közömbösen, de van, aki előre felkészülve szemeit védi. Viszont nem látszik más, csak a halványan derengő ruha, ami lassan, középről indulva beleolvad a terem sötétjébe.
A lángok újragyúlnak, az úrihölgy pedig zokogó vőlegénye karjaiban fekszik, és gyomrából egy nyílvessző meredezik ki.*

//Aravae//

*Az őr kissé mogorván köszönti, szó ami szó, de ez csekély mérce a lány kedvének lelombozására. Ugyan mit ér egy bunkó ajtónálló egy vidám lakodalomhoz képest?
A vigasság nagyban halad, harsány, borízű kiáltások zengenek fel innen-onnan. Egy kedves, jóképű felszolgáló éppen szép szavakkal bókól a félvérnek. Vállig érő, szőke haja még utoljára megcsillan a fáklyák fényében, mire azok megint kialszanak, majd újra felgyúlnak, az asszony pedig vérbe fagyva hever az emelvényen. Viszont a hódolónak híre-hamva sincs.*

//Netan Lictor, Aborath Artois, Ymra Culoro//

*Ők is belépnek a bálterembe, ahol az első köszöntőjük a jókedv. Amelyik akar, az helyet foglal, majd a serény szolgálók amint kiszúrják az új jövevényeket, hozzák is nekik a fogásokat és a borokat, majd ez a kajahullám abbamarad. Ekkor következik az első ruharagyogás. Amint ez véget ér, jönnek a továbbra is finom falatok. gy néz ki, a következő sötétülés a felszolgálókat is váratlanul érte. Néhány pillanat múlva meg is tudhatni, miért.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.01 09:44:56

4323. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 08:55:28
 ÚJ
>Nillien Fallenha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Drayen//

- Ó, nem akartalak megijeszteni.*Szabadkozik gyorsan, amint látja, hogy a másik kissé megrezzen reggeli köszöntésére, bár nem úgy tűnik, mint, aki mérges lenne emiatt.*
- Nagyon helyes. *Mosolyodik el a másik szavaira és továbbra is kíváncsian leselkedik annak a válla felett, hátha elcsíp néhány mondatot, de végül csak visszahátrál. Lassan nyávogva érkezik meg mögé Eiris is. A tegnapi fújást már maga mögött hagyta, úgy tűnik lassan ő is megkedveli a férfit, különösen miután az ételt is adott neki. S, ha már étel.*
- Reggeli? *Csillan fele a szeme. *Jól hangzik. Messze van a templom? Még sosem voltam olyan helyen. *Izgatottan lépeget egyik lábáról a másikra, igazából olyan kíváncsi, hogy legszívesebben a reggelit is kihagyná, s már rögtön indulna. Mielőtt eljutna ahhoz a barbár népséghez, mindenképpen szeretne többet látni Artheniorból is, s jobban megismerni a városiak életmódját. Miként élik életüket, s milyen látnivalók vannak a városban.* Szeretnék, majd kicsit szétnézni a városban, látni valami érdekeset, vagy szépet. Elkísérsz? *Áll meg végül egy helyben, s szinte kérlelő tekintettel néz a másikra.*
- Ó, és jut is eszembe. Állatokat beengednek a templomba? Vagy hagyjam itt őket? *Vet egy pillantás a kandúrra.* Nem tudom mi a szokás.

4322. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 00:51:18
 ÚJ
>Vaghos Mallo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Az Owairat-ház//
//Nivere del Owairat//

*Vaghos igyekszik határozottságot sugallni, mind a modorával, mind a testtartásával, még akkor is, ha mondandója más képet fest róla. Sejti, hogy a vele szemben ülő hölgynek széles választák áll rendelkezésére munkavállalók terén, és azt is, hogy nála jóval alkalmasabb ügyfelek is járhattak már a házban. Éppen ezért nem fűz nagy reményeket a ház Úrnőjének válaszához. Ahogyan utolsó szavát is kimondja, rögtön elbizonytalanodik.
No, nem a munkavégzés felé tanúsítandó hozzáállása miatt aggódik, elvégre soha nem volt kenyere a lustaság, hanem inkább amiatt, hogy nem fog lehetőséget sem kapni arra, hogy bizonyítson.

Alig formálódnak meg ezek a homályos gondolatok a fejében, már el is hangzik a hölgy válasza.

Meglepődik.*

~Testőrség? Ez érdekes.~

*Váratlanul éri a szóba hozott feladat, s egyúttal az is, hogy a dadogása nem lett élből elutasítva.
Valamiféle érdeklődést mutatnak feléje, és ennek örül. Mitöbb, igen fontos dologról van szó, valaki életének a megvédéséről.

Habozik.*

-Elnézést, de ez a dolog nem egyszerű. Nem csak a fegyverforgatásról szól, hanem elkötelezettségről is. Elvégre, ha úgy adódik, a saját életem elé kell helyezzem valaki másét. A fegyverekről annyit, hogy a késekhez értek,de egy régebbi sérülésből adódóan nem bánok velük biztosan. Viszont ez a dolog sok gyakorlással fejleszthető. Az éberségemmel sincs gond, a vidéki embereknek jó látása van és hozzá vannak szokva az éjszakai léthez is. Összességében tehát, szívesen lennék a testőre.

*Az éjszaka szóról jut eszébe valami. Kinéz az ablakon. A függöny mögött élénk izzásával látható az időközben teljesen besötétedett égboltra kapaszkodó telihold.

Visszapillant a hölgyre.*

~Későre jár.~



A hozzászólás írója (Vaghos Mallo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.01 00:56:43

4321. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-01 00:48:29
 ÚJ
>Aravae Mithraniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Vakmerő

//A Véres Bál//

*A hold még alacsonyan ölelkezik az égen ragyogó megannyi csillaggal, amikor a keresett kúria ajtajához érkezik a Mithranielek tündöklő ékköve. Midőn a barakkban tudomását szerezte a menyegzői bálról, nem volt kérdéses, tiszteletét adja-e jelenlétével az ifjú párnak, noha se a vőlegényt, sem pedig az arát nem ismeri. Sokkalta inkább hajtja rég nem látott ismerőseinek felkutatása, egy jó hangulatban tellett, könnyed csevej gondolata, noha mindég öröm két fiatal szerelmének kibontakozása életeiknek összekötése révén is. Bizony, erről a félvér is megannyi alkalommal ábrándozott, az élet valahogy viszont sosem hozta úgy, hogy ezen boldogságnak megtapasztalója lehessen. Netán életet adni képtelen teste a hozománya eme balszerencsének, bár ezen igazán felesleges a tűnődés, elvégre a sors fonalainak tetszőleges kuszálódását csupán csak akkor lehet megfejteni, miután kifejtette hatását a létre.
Ezen gondolatok közt álmélkodva emeli a magasba mélykék lélektükreit, hogy vethessen egy utolsó pillantást a díszes s legfőképpen terebélyes kúria küllemére, majdan pedig az őrhöz sétál, kinek rideg fogadtatása messze alulmarad az utolsó bál őrzőjének kifinomult modora mellett.
Ó igen, a Dwirinthalenek különleges lovagja, Ser Lazzur köszöntése messze érdekfeszítőbb, izgalmasabb s örömtelibb volt, mint egy kimért biccentés, azonban igazán nem várja el, hogy szerény személyét külön, ékes módon fogadják a megannyi másik vendég között, noha küllemével azért mégis csak kirí a többségből.
Miként a mai délután akadtak meg mélykékjei a hirdetményen, úgy nem sok ideje maradt az előkészületre, hát még, hogy az alkalomhoz illő ruhát szabasson magának, így nem maradt más, mint az imént említett mélységi bálra készített költemény, melynek vékony, nyárias jellege nem épp a hűvösebb időjáráshoz lett idomítva, bár kétségtelen, odabent már nem fogja libabőr ékteleníteni puha, bársonyos bőrét.
A halványlila anyag óvón öleli körbe a félvér karcsú, formás testét, derekának ívét lágyan követi, míg csípőjétől finom fodrokkal hullik alá, mígnem a földet csókolja. Karjain az ujja mindkét oldalt fel van hasítva, egészen vállig, ahol egy-egy, elegáns motívumokban tetsző fémcsat fogja biztosra a ruhát, nehogy alácsússzanak, felfedve a nő, tekintetektől óvva takart testrészeit. Máskülönben a viselet ujjai – éppúgy, mint a szoknya alja -, hullámzó fodrokkal követik a hölgyemény kecses lépteit, egészen a talajig merészkedve. Mellkasán az anyag szintén gyűrötten vigyázza a formás keblet, a pillantásokat inkább vonzza a nyakában ékesen csillanó ezüst medál, mely a Mitranielek címerét hivatott felidézni.
Persze, a hölgyön nem ez az egyedüli ékszer, csupasz karjain ezüst karperecek teszik elbűvölőbbé a megjelenést, noha lágy ívekben derengő arca már önmagában elegendő a ruha tökéletesítéséhez. Ajkain halovány pír varázsolja egészségesebbé a megjelenését, míg hamvas bőrének, s bájos szemeinek kár lett volna bármiféle kence, természetességénél fogva bilincseli le a tekinteteket.
Végezetül hullámos, sötétbarna tincsei maradtak hátra, mely egész megjelenéséhez idomosan, az egyszerűség jegyében lettek feltűzve a fülei mögé, szabaddá téve elf apjának büszke örökségét.
Ekképpen érkezett hát a bálra, ahol aztán nem győzi vizslatni a népes vendégsereget, ám bármennyire is erőlködjék, nem leli ismerőseit az épületben. Persze, ez sem szegi a kedvét, örömmel tesz szert újabb barátokra, kellemes beszélgetőpartnerekre, így végül tetszőlegesen helyét foglalja az egyik asztalnál, és egy kupa vörösbort kortyolgatva figyeli az eseményeket.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343