//A Lorwor-ház//
*Az ablak mellett áll, szorosan a falhoz simulva. Két ujjával tartja a függönyt, hogy zavartalanul leshessen ki az utcára. Odakint egy kocsi áll meg a ház előtt, és hamarosan két férfi száll ki. A lány arcára fintor ül ki, ahogy őket nézi.*
~Már megint meghívott valakit az az ostoba nővérem.~ *Gondolja keserűen, hisz a legutolsó, amihez kedve van, az a bájolgás valami félkegyelmű ficsúrral. Persze, fontos a kapcsolatok ápolása, de abban neki miért kell részt vennie? A napot legszívesebben olvasással, vagy zongorázással töltötte volna, ehelyett jól keresztülhúzták számításait. Máris ébredező gyűlölet tölti el, amely a látogatókra irányul. Mielőtt még valami nemes lányhoz nem illő hagyná el ajkait, nyílik az ajtó. Nem néz oda, csak hallgatja a lépteket maga mögött.*
- Azt szeretném, ha kedves lennél velük, Naria. *Csendül fel Ainay, a nővére hangja. Nem válaszol, de nem tud elfojtani egy gúnyos kis kuncogást.*
- Komolyan mondtam. Nézz rám, kérlek. *A hangja parancsoló, ami a lányt pillanatokon belül felingerli. Elengedi a függönyt, ami így suhogva hull vissza eredeti helyére, majd egy hirtelen mozdulattal fordítja oda fejét. Így megpillanthatja a magas, szikár alkatú nővérét, és a mögé behúzódó, félénk cselédet. Ainay int az alig tizenhét éves lánynak, mire ő bátortalanul közelít a haragos tekintetű lány felé.*
- Tisny rendbe hozza a külsődet. Így nem járulhatsz vendégeink elé. *Hangzik Ainay utasítása. Naria végül dacosan, de hagyja, hogy a szolgáló gyors mozdulatokkal kontyot készítsen hosszú, vörös hajzuhatagából, és még azt is megengedi, hogy letörölje az arcát díszítő festékeket.*
- Ezzel a ruhával is kezdeni kell valamit, túl sokat mutat. *Ítéli meg a nő szigorúan, és a cseléd engedelmesen elindul, hogy hozzon valami másik öltözéket, de Naria ezt már nem tűri.*
- A ruha marad! *Fonja keresztbe a karját mellkasán, mintegy jelezve, hogy nem hagyja magát. Egy hosszú pillanatig a két nő egymás szemébe néz, de végül Ainay kelletlenül biccent.*
- Ahogy akarod. *Veti oda foghegyről. A lány meg szeretné neki mondani, mennyire gyűlöli, utána akarja ordítani, hogy bárcsak meghalna. Ehelyett csendben követi a ház kizárólagos úrnőjét az egyik szalonjukba. Amikor tekintete a hófehér, arannyal szegélyezett zongorára siklik, már azt is tudja, mi folyik itt. Nővérének nyilván az a terve, hogy majd ő fog játszani. Gonoszan elmosolyodik a gondolatra, hogy ő biz’ meg fogja hiúsítani ezt. Helyet foglal Ainay mellett, majd elegánsan elrendezi maga körül sötétkék ruhájának redőit.*
- Kísérd fel őket ide, Lerdar. *Szól a nő a meglehetősen nagydarab, testőr szerepét betöltő férfinek. Lerdar szó nélkül lesétál az előcsarnokba, hogy hasonlóan csendesen mutassa majd az utat a két férfinek.*