//Rasdeher//
*Igen, dicséretek! Ez az, ami kell neki, amit szeret hallani! Ha elismerik, ha szép szavakkal becézgetik, babusgatják kicsit. Vagy sokat. Minél több, annál jobb! És ezt minden bizonnyal Rasdeher is nagyon jól tudja. Kedves szavak a nőhöz, és még ahhoz a vajmi egyszerű lényhez is, melyhez úgy ragaszkodik. És ha már Vitéznél tartunk, Rové gondolatai azóta is a nőstény csigák létezése, és külső megjelenésük körül forognak. Így amikor Ras a csúszómászók sorsáról kezd beszélni, érdeklődve pillant felé, és a kellő pillanatban azonnal közelebb dugja hozzá apró fülét. Ezüstös fülbevalója halkan megcsilingelve ér a férfi kezéhez, miközben az odasúgja neki a palástolt szavakat. Amikor mindezek eljutnak elméjéig, meglepve pillant párjára és kezét riadtan szája elé kapja. Vékony, szép ívű szemöldökeit összeráncolja, majd végigpillant a fölöttük lustán elnyújtózó égbolton, egy ismerős fekete villanást keresve. Nem talál, de igazából mindegy volna, ha rálelne is.*
- Ej.. Na, szépen vagyunk! *szólal meg végül, hangjában és tekintetében játszott elítéléssel.*
- Nem árulom el neki, mert kár lenne azért a kormos tollasért. De a bűneiért mindenkinek felelnie kell egyszer! Ezt ne felejtsd el, Rasdeher! És add át Éjfélnek is! Még szerencse, hogy én ártatlan békességben, szeplőtelen életet élek. Ahogyan te is, Kedvesem! *hangjában teljes komolysággal ejti ki a szavakat, már-már túl komolyan. De ha az ember nem ismerné, talán fel sem merülne benne, hogy valójában nem pont így gondolja a bájos hölgyemény. Csak az az árulkodó, aljas kuncogás az, ami talán leleplezi a hallottakat.*
- Ellenben veled, Vitéz! Te, te csak állandóan ilyen buja, pajkos dolgokra gondolsz! Most is hová másznál, hm?! Na meg az evés! Falánk, kéjsóvár csiga vagy! És már ki tudja, mióta is házas. Azért ne sértődj meg nagyon, jó? Hősies kis társnak tartalak! Igazi élharcos! Tudod, hogy a naplómba írtam már rólad is, hisz megmutattam neked. De azért hallgass Rastira. Ő megmondta, hogy vegyél vissza, vagy oltalmazd az életed! Kár lenne érted, hisz ilyen rettenthetetlen, vakmerő csiga nem terem minden fűszálon! *a hosszasnak tűnő fecsegés számára nem vesz igénybe többet egy-két percnél. Közben megfogja a felfelé kapaszkodó csigát, és óvatosan áthelyezi az egyik vállára.*
- Innen már te is jobban látsz, igaz -e? *Mosolyog a butácska kis állatra. Az komótosan tovább indul a lány kulcscsontja felé, mit sem törődve a panorámával.
Rové pedig további figyelmét Kedvesére fordítja.*
- Természetesen, Szerelmem. Vásárolgass csak be. Mindent, ami kell. Bár az erszényünk egyelőre igen csak szűkös. *csicsereg, miközben a férfit figyeli. És főként annak tetszetős pontjait. Egy széles váll, erős hát, egy formás fenék... A mókának azonban vége szakad, miután Ras mindent kifizet az árusnak.
Miután szeretője ismét a nyeregben, elhagyják a piactért és lassan áttérnek a gazdagnegyed utcáira. A kövezett utcákat bőségesen díszített, olykor már túlságosan is cifrának tűnő házak határolják. Néhány szinte olyannak látszik, mintha csak lakóik irtóznának minden apró csupaszon maradt, vagy talán csak kevésbé fényes felülettől. És ezt a félelmüket kiküszöbölve a mesteremberekkel minden négyzetmilliméterre valami hömpölygő ornamentikát, színes zománcot vagy kis szobrocskákat pakoltattak. Nyilván akad itt bőséggel olyan villa is, amit őzikeszemű Rovénánk is szívesen lakna.
Lassan, mindenféle sietséget mellőzve halad végig az utcákon, lova hátán ülve. Ez a tempó teret ad a szemlélődésnek is, mert ugyebár a lány szeret mindent jól megnézni, ami megtetszik neki. Egy tekergőző csigalépcső, szélein ballusztráddal szegélyezve, vagy egy szép vonalú boltív, esetleg egy fogat gyönyörű paripái.*
- Egész csinos ez a hely, Rasti. Már ha megfeledkezünk a csiricsáré cukorpalotákról. *Jegyzi meg párjának, rövid hallgatás után. Pontosabban eddig sem hallgatott, csak a fecsegés helyett a halk dudorászást választotta.*
- Én úgy vélem, hogy itt szerencsénk lehet, Szívem. Elég kecsegtető környék ez. *csak néhány mondat, és ott folytatja az énekelgetést, ahol abbahagyta, közben egyre beljebb lépdelve a pompás házak labirintusában.*
A hozzászólás írója (Rovéna O'mera Phorwentar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.14 21:14:15