Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-06 14:20:07
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Lerion Woiven//

*Az elf viselkedése felettébb gyanús de, mindenesetre érdekes. Egy kicsit hebeg habog és egy mondatot elkezd de, másképp folytatja. Quantall el is gondolkozik, hogy a másik most mit szerethetne. Egy pillanatra végigsimítja a bal kardja markolatát. Próbálja ezt úgy tenni, hogy csak egy átlagos mozdulatnak tűnjön de, nézhet ki fenyegetésnek. Valójában az erszényét nézte meg. hogy megvan-e. Hallott már tolvajokról akik kettesével lopnak. Az egyik eltereli az áldozat figyelmét a másik ellopja az erszényét. De neki megvan. Akkor vagy vaj van a füle mögött vagy valami más. Hazudni miért hazudna? Quantall kicsit összezavarodik.*
-Hát mindenesetre örülök, hogy segíthettem.
*És menne is tovább.*

3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-06 14:07:07
 ÚJ
>Lerion Woiven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Quantall Ackumien Galanodel//

*Lerion kifújja egy pillanatra magát, amikor a másik elfogadja a köszöntő jobbost. Mivel nem mindig szokott jól sikerülni a bemutatkozás rész, mindig készen áll, hogy esetleg elfusson, ha úgy adódik, de szerencsére erre most semmi szükség. Elengedi a másik kezét hüvelykujját beakasztja övébe, úgy beszél tovább. Közben pár pillanatra be is csukja szemeit, mert úgy áll, hogy a Nap pont belesüt. Eztán lép egyet oldalra, ahol már nem annyira zavaró a fény, hiszen úgy pont a másik árnyékába kerül. Megszólal.*
-Tudja Uram...
*Kezd bele a magyarázkodásba, meg abba, hogy hirtelen kitaláljon valami indokot, hogy miért is szólította meg az idegen férfit. Hatalmas probléma merül fel, hiszen nem jut eszébe semmi, ami ezt indokolná. Hirtelen becsukja a száját. Egyetlen pillanat telik csak bele és már ki is találta a közel hihető hazugságot.*
-Az előbb ment itt el egy ember, akivel nem vagyok túlzottan jó viszonyban.
*Pörög az agya, hogy mivel is folytathatná. valami olyat akar mondani, aminek örülne a mélységi, hiszen Lerion még mindig szomorúságot vél felfedezni az arcán.*
-Na szóval! Tudja, engem ez az ember meg akar ölni, mert...
*Itt abbahagyja a mondatot. És máshonnan folytatja tovább.*
-Ekkor láttam meg Önt és úgy gondoltam, ha maga mellett állnék, akkor úgy tűnne, hogy ismerem és így, mint láthatja, a támadóm megfutott.
*Ezzel be is fejezte a dolgot. Noha teljes mértékig hazugság amit mondott, talán nem fog feltűnni a másiknak. Ami azt illeti, Lerion elég jól tud hazudni. Ezután már csak álldogál és kezével egy kiálló szőke tincsével kezd foglalatoskodni, de közben végig a másik szemébe néz.*

3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-06 13:24:35
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői forgatag//

//Aletai//

*Egy-egy cseppnyi kerül csuklóira négy illatból is, egy-egy csepp a tenyere felőli és a kézhát felőli oldalakon.
Bal kezén valami rózsás az egyik, a másik leginkább a málnára hasonlít; jobbján pedig vanília-szerű, édeskés illat, meg egy olyan, ami a frissen nyíló gyöngyvirágokat idézi. Hol ezt szimatolja meg, hol azt, majd szipog párat a kölnivel kevésbé telt levegőből is, hogy ne keveredjenek orrában túlzottan az illatok.
A mellé lépőre éppcsak rápillant, majd visszafordul a színes üvegcsék felé, amiket maga elé sorakoztatott. Két rózsaszínes, egy sárgás és egy teljesen áttetsző folyadékkal töltött holmiról van szó, mindegyik tetejében szép, rézzel bevont fadugó van. Azt reméli, hogy a látvány talán majd kicsit hozzásegíti a választáshoz, de nem így történik. Mindegyik kis keverék színe ugyanolyan megnyerő, mint az illata, az üvegeik pedig teljesen egyformák.*
- Köszönöm a bizalmat, de én nem szállok versenybe. Az ilyesmi azoknak való, akik nem biztosak magukban eléggé és így megerősítést várnak arról, hogy igenis szépek. Ez nem az én világom.
*Újra szimatol, majd sóhajt egy nagyot, mert ismét nem sikerül dűlőre jutnia, vajon melyiket is akarja hazavinni a kipróbált kölnik közül.*
- De látja, Ön sem őket csodálja, hiába vonulnak végig odafent, hiába kelletik magukat.
*Megvonja a vállát, majd a színpad felé fordul, hogy tartson egy kis szünetet a válogatás közben. Ott ekkor látja meg a vörös hajú nőszemélyt, aki akár... a tükörképe is lehetne. Valami Danbur, ha jól hallotta, bár a távolság, és a körülötte nyüzsgő hölgytömeg jelentősen megnehezítette azt, hogy ennyit is kihalljon a vörös szavaiból.
Igyekszik róla tudomást sem venni, hiszen bár hasonlítanak, ránézésre mégis azt mondaná, hogy nem jelent rá veszélyt. Sőt. Talán még jó is így. Talán épp ezért fog megúszni majd egy kellemetlen találkozást valakivel. Remélhetőleg, aki őhozzá eljutna, eljut majd ehhez a másik lányhoz is.
Visszafordul Aletaihoz, s megenged felé egy kedveskedő mosolyt is.*
- Én sem vagyok híve a kencéknek, egyben ez is oka annak, hogy nem mentem fel oda. Nem szeretném mindenféle bogyók és gazok levét magamra kenni a színük miatt. Viszont az illatuk miatt... Nos, az már egészen más. Ezek csak segítenek, hogy jobb legyen a hangulatom nekem is, és esetleg annak, aki mellém ül a fogadóban vagy elsétál mellettem a negyedben.
*Ismét megszaglássza csuklóját, de már csak olyan tessék-lássék módon, s nem amiatt, mert megint megpróbálna dönteni. Ezt inkább a férfire hagyja, ha már egyszer leszólította.*
- De most mondja meg, nem kellemesebb valakin a rózsa, bogyós gyümölcsök, egy frissen sült sütemény, vagy az apró, kedves virágok illatát érezni, mint azt, hogy egész álló nap a napon, a hőségben gyalogolt?
*Ahogy felsorolja az illatokat, olyan sorrendben meglengeti csuklóját is kissé a férfi orra előtt. Épp csak annyira, hogy ne higgye támadásnak, amit tőle tapasztal, de azért érezze az illatokat.*
- Mit gondol, hozzám melyik illene? Én a gyümölcsösre gondolok, ez kicsit... Játékos, vidám. Nemde? Vagy legyen inkább a gyöngyvirágos? Az nőies, visszafogott, elegáns... Mit gondol?
*Ezt a két illatot újra megmutatja a férfinak, miközben kérlelő pillantásokat vet rá, s fejét is kissé oldalt biccenti, várva a választ.*

3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-06 10:46:25
 ÚJ
>Pyrkon Dravok avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345

Játékstílus: Vakmerő

// Nyárelői forgatag //

// Iana //

*A holdudvar felé haladva, furcsán tapasztalja, hogy nem kevés ember jön el onnan, abból az irányból, mintha már is vége lenne az ottani eseményeknek. Körbenéz maga körül és a kofákra pillant, melyek szép lassan szintúgy pakolásznak, mintha vége lenne ennek az egésznek, de valami furcsa van ebben a tömegben. Mindenki egy azon irányba halad, mégpedig a gazdagnegyed felé.*
-Háát, *Szólítja meg a mellette haladó Ianát.* szerintem a játékokat lekéstük, viszont mindenki a gazdagnegyed felé halad. Ne nézzük inkább meg azt? Itt sem hiszem, hogy olyan sok mindent láthatnánk vagy nézelődhetnénk a portékák között.
*Utal ezzel a kofák pakolására, majd ha a lány is belemegy megindul a kijelölt helyszín felé.*

*A gazdagnegyedben talán még a piacnál is több ember van. Első látásra sajnos itt nincs sok minden, mely felkeltené az érdeklődését, úgyhogy jelenlegi társára hagyja a 'vezetést'.*

3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 22:57:19
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Xares//

*Nem szól egy szót sem, míg a férfi a háta mögé lépdel. Mert az éjbőrű léptei valóban igen kevés zajt csapnak, szemei sarkából azonban látja a mocorgást, majd a tükörben az, ahogy a Jelenség a háta mögé oson.
A kérdésre abbahagyja a fésülködést, a csontból készült hajkefét pedig óvatosan a tükör elé, helyére csúsztatja, pontosan oda, ahonnét elvette: a sorban felállított színes kölnis üvegcséktől balra, hogy ismét elválassza őket a virágos, pillangós és köves-függős hajdíszektől. Minden ugyanolyan pedáns rendben van kis asztalán is, ami az egész házat jellemzi.*
- Persze, hogy tudok. És tudod, mi tenne most úgy kedvemre, hogy őszintén mosolyogjak?
*A kérdés oly halkan és lágyan búg hangján, mintha akadma rajtuk kívül bárki a házban, akinek álmát megzavarhatnák a hangosabb szóval. Az alapján, amilyen hangerő kifért a torkán az éjjel, már-már talán hihetetlen is lehetne, hogy ilyen visszafogottságra is képes.
Kezeit hátranyújtja, végigfuttatva ujjait a férfi mezítelen derekán, majd oldalán felfelé. Fejét is hátraveti, a mögötte lévő feszes hasára támasztja, s kidombnrítja mellkasát, akárcsak egy nyújtózó macska. Így néz fel rá, kutatva a másik vöröslő pillantását, mely oly hasonlatos sajátjához.*
- Ha elkísérnél a templomba. Vagy a kikötőbe. Régen jártam arra, megnézném magamnak azt a helyet. Egy könnyű séta, vagy lovaglás...
*Baljával halványan végigmarja ismét a sötét bőrt, ahogy visszahúzza karját a másik dereka felé.*
- Út közben megállhatnánk a tisztáson is kicsit. Úgyis sötét van, nem sokan járnak még arra ilyenkor. És... Nagyon kellemes ott a fűben... feküdni és nézni a csillagokat... Vagy hasonlók.
*Elereszti Xarest, hogy feltérdelhessen a székre, ezúttal már szemben vele, s így simíthasson végig az előző nap számtalan helyen felsebzett, összeszabdalt mellkasán, vállán. Érintése nem túl puha, szinte átdörzsöli Xares sebeit, hogy a múló fájdalmakat valamelyest felélessze.*
- Akkor mosolyognék. Mit szólsz az ötlethez? Eljönnél velem? Nem muszáj, de tényleg örülnék neki.
*Visszafogottan elmosolyodik, majd ha a férfi hagyja magát, ad ajkaira egy halvány csókot ismét, ujjait a fehér fürtök közt végigfuttatva.*

3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 21:22:59
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Lerion Woiven//

*Quantall kicsit túlságosan is belemerül a gondolataiba. Az elé lépő elfet csak akkor veszi észre mikor az már a kezét nyújtja. Barátságosnak tűnő mosollyal mutatkozik be és kicsit meg is hajol. A tisztelet még ha ilyen kicsit túlzott is de, jól esik Quantall-nak. Mióta megérkezett a városba azóta még a legalapvetőbb tiszteletet is ritkán kapta meg. Voltak akik egyenesen úgy beszéltek vele mintha egy vadállat lenne. Ezért el is mosolyodik az elf viselkedésén de, teljesen közvetlen azért nem lesz. Megszorítja a felé nyújtott kezet.*
-Üdv Lerion. Én Quantall Ackumien Galanodel vagyok. Miben segíthetek?

3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:58:50
 ÚJ
>Xares Dhel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Rahil//

*Az éjjel megadták egymásnak azt, mire vágytak. Mikor pedig vége kettejük játékának, az idő forgása mintha lelassulna. Xares nem az a nagy alvásigényű fajta. Az éjlény csendben hagyja a nőt pihenni, még csak meg sem mozdul túl sokszor. Az éjt azonban ébren tölti. Talán olykor lecsukódnak sötét pillái, nyugalmat erőltetve a vöröslő lélektükrökre, elméje viszont nem pihen meg. Képtelen, helyette szüntelen jár. Azon, hogy minden úgy van-e, ahogy annak lennie kell, vagy túlontúl hamar kapta meg azt, mit holmi férfi kívánhat. Talán hibázott azzal, hogy megadta magát némi csábításnak. Sötét elméjét ezúttal legyőzte egy kevéske női fortély, bár még az is lehet, hogy nem is volt az olyan kevés. Ebben nem tud bizonyságot, ahogyan döntésének helyességében sem. Azt már tudja, hogy ezen némber különbözik léte korábbi keserítőjétől. Ez viszont nem elég. A tudat nem elég, ahogyan az sem, hogy saját bőrén tapasztalta ezen nőstény érintését. Bánásmódja kecsegtető ugyan, azzal egyetemben, mily sóvárgást mutat vére után. A könnyedség, mellyel sebeket fakaszt, szinte már elbűvölő, a mosoly pedig, mi valós érzelmeket is mutathat akár, sok mindenről árulkodhat. Abban már biztos, hogy nem most fogott először kést az asszony. Nem most fakasztott először vérfolyamot egy testből, nem első alkalom, hogy ajkai közt érezheti a vöröslő nedűt. Oly fenségeset viszont, mit eme bestia nyújthat, igen. Először ízlelte, de nagy valószínűséggel nem utoljára. Ez a jövő azonban képlékeny. Könnyen változik, ahogyan a férfi szeszélyei is, most, hogy olyasmit kapott, mire hosszú ideje vágyott. Új célt kell keresnie, mire még nem lelt rá. Talán ő maga is elkezdhetné mások vérét kortyolgatni, miután élvezetes vadászatok végeztével torkukat metszi. De csak talán...
A nő végül ébredni látszik. Xares nem tesz mást, csak lehunyt szemekkel pihen, továbbra is elterülve az ágyon. Nem zavarja meg a másik rituáléját, nem kelt zajt, nem figyelmezteti ébrenlétére. Vár, míg távolodni nem hallja, majd meg nem hallja a megmozdított eszközök hangját. Akkor nyitja ki szemeit, s fordítja oldalt arcát, hogy vörös lélektükreivel a tükör előtt ténykedőt nézegesse. Tekintete egy pillanatra megállapodik a háton lévő mintázaton. Ujjain szinte érzi annak érintését, mit nem egyszer érezhetett az éj folyamán. Kísérti a gondolat, hogy most is végigsimítson rajta, addig viszont nem folyamodik.
Mikor kezdi megunni a néma ténykedést, lassan felkel. Hangtalan, kimért, felesleges mozdulatoktól mentes minden lépte, mik az ágy széle mellé vezetik, a nőszemély háta mögé. Ott egy ideig még nézegeti a hamis mosolykísérleteket. Tudja ő jól, hogy mit tükörben gyakorolnak az sosem valós. Ez is bizonyíték a női fondorlatra. Csupán ennyivel képesek hihető mosolyt varázsolni képükre, ha pedig oly balga férfival akad dolguk, ki a csábos test és egy enyhe mosoly miatt beadja derekát, hát sok mindent elérhetnek. Ennek az alaknak ez nem elég. Eddig sem volt, ezután sem lesz. Azon cédák arra jók csupán, hogy egyfajta testi vágyat kielégítsenek a jutalom reményében, holott nem kaphatnak semmit.*
- Ha nem gyakorolnád is menne a hamis mosoly, csakhogy tudsz te valóban is mosolyogni, vagy tévednék?

3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:54:21
 ÚJ
>Aletai Agetkin Rilash avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői forgatag//

//Szépségverseny - Rahil A. Yalaedil figyelmébe//

*A warg óvatosan, szinte pillekönnyű léptekkel közelítette meg a sutát. Furcsa, hogy egy ilyen erős és agresszív lény milyen kecsesen tud lépdelni, ha a vadászatról van szó. Pedig ízig-vérig ragadozó, méghozzá tekintélyt parancsoló! Óvatosan közelíti meg, lapos kúszásban a közeli bokrot, miközben az őz a közelgő veszélyről mit sem sejtve legel a fajtársaival együtt. A szél a ragadozó felé fúj, de persze ez sem véletlen. Feszült a pillanat. A warg lélegzetét visszatartva vár a legmegfelelőbb pillanatra. Csak néhány méter választja el a prédától, de ekkor... A bundájába akadt bokor egy megfáradt ága reccsen el, s a szelídek szinte egységként emelik fel a fejüket. A warg-nak nincs más választása. Támadnia kell, mert hajtja az ösztöne. Ennél jobb pillanat már nem lesz...*

-Én kegyedre adnám a voksomat. Remélem, elindul a versenyen!
*Lép Aletai az eredar mellé, akit már messziről kiszúrt a tömegből. Valahogy... Olyan más azzal a leomló vörös hajával. A vörös a tüzet jelképezi. A tüzet, ami a viselője szemében lángol, és a tüzet, amely felemészti az odatévelyedett áldozatot. És az illat... Ami tökéletes diszharmóniában áll az iménti hasonlattal, amely a friss víz zubogó, csörtető, s felszökkenő illatát árasztja... Megadja azt a pluszt, ami különlegessé teszi a lányt, ami kiemelte a tömegből, ami miatt Aletai választása pontosan a mellette álló vörösre esett.*
-Igazából így, mindenféle kencefice nélkül adnék a legtöbb pontot.
*Széles mosoly húzódik ajkára, miközben kacsint egyet Rahil felé. Az incselkedést megkezdte, nincs visszaút.*
-Azok elfedik a szépségét.
*Az a vicc, hogy igazából lehetetlen megmondani, hogy Aletai halálosan komolyan gondolja-e a szavakat, vagy csak bolondítja a hölgyeményt. Azért nehéz, mert egy kicsit mindkettő igaz.*

3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 19:43:33
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői forgatag//

// Verseny //

*Nem volt az olyan rég, amikor a vásárban megvette köpenyét és új fűzőjét, mely utóbbiról ő maga is azt gondolta, hogy tökéletes lesz a vásáron való részvételre, ám természetesen, nem is ő lenne, ha időközben nem gondolná meg magát teljesen. Még mielőtt a gazdag negyedbe ért volna, elvonult egy eldugott zugba és elkezdett kotorászni táskájában, míg nem előkapta azt az egyetlen ruhadarabot, ami előéletéből megmaradt. Egy fehér, vékony pántos, körülbelül combközépig érő lenge ruhát. Persze, talán kicsit gyűröttebb volt, mint arra számított, de minél tovább fogdosta kezében, annál inkább érett a fejében a gondolat, hogy úgy néz ki, mintha amúgy is ilyen lenne az anyaga. Megrántotta vállát, majd egy gyors öltözésbe kezdett, amit a fegyverei levételével kellett kezdenie. Azt még nem találta ki, azokat hova fogja tenni, de nyilván megoldja majd. Mit sem törődött, hogy bárki megláthatja, ahogy egy vékony kis zugban próbálja esetlenül kikapcsolni fűzőjét, ám gyakorlat teszi a mestert, egész hamar megszabadul a ruháitól. Begyűri őket a táskába két tőrével együtt és magára kapja az említett gyűrött ruhadarabot, végül visszahúzza lábára barna tengerészcsizmáját. Na hát nyilván tükör nincs minden utcasarkon, így magát kívülről nem látja, de meg van róla győződve, hogy még így is jól mutat, hiszen kihangsúlyozza vékony lábait, de mégsem mutat többet a kelleténél, csak a nagyobb szelekkel kell vigyáznia, ha nem akarja minden nép számára megvillantania, amit a ruha takar. Kihúzza magát és megkönnyebbülten, magabiztosan indul meg kezében szablyájával. De hova is?
Röpke fél órás bolyongás után veszi észre a nagy forgatagot, ami a szépségverseny helyét jelzi. Széles és őszinte mosoly húzódik szét az arcán, ilyen mulatságban se nagyon volt része, maximum azokban az unalmas és különböző viselkedési formákkal elrontott bálokban, amiket otthon rendeztek, és amiket szívből utált. Gyermeteg, kislányos arccal ámul bámul és szinte harapja az illatokat. Egy kis keresgélés után éppen akkor ér a színpad elé, amikor a színpadon álló férfi azt hangsúlyozza, hogy kreatívnak is kell lenni. Na erre megtorpan.* ~Remek, mint a bazári majmok~ *Sóhajt egyet és továbbindul, majd egészen a színpad előtt megáll és figyel, miközben szemei egyre nagyobbra tágulnak. Fogalma sincs mit fog kezdeni azokkal a tárgyakkal, így megvakarja tarkóját. Persze ez csak az első gondolata volt, idővel egyre több lehetőség jut eszébe. Miután megfigyelte a tárgyakat a zsűri felé néz, hiszen azt is fel kell mérnie, hogy kik előtt kell parádéznia és azok mit várhatnak el tőle. Megállapítja, hogy egyszerre kell kecsesnek, csábosnak és elegánsnak lennie, ha nekik meg akar felelni, ugyanakkor ezek számára mind sznobnak tűnnek, így talán nem árt ha valami különlegesebbel is szembe találkoznak, úgy dönt a csizmája marad, amivel egyfajta lazaságot fejezhet ki, amit azonban majd a járásával ellensúlyoz.
Ahogy felhangzik a fél órás időhatár rögtön a színpad mögé fut, keres egy eldugottabb helyet (már amennyire talál olyat) és ledobja kardját és kis motyóját, hogy nekilásson a készülődésnek.*
- Ööö, izé, te! *Kiállt oda az egyik szervezőnek.* - Hol kapok ilyen cuccokat? *Kérdezi utalván a kellékekre. A férfi meglepetten tapasztalja, milyen nemes és szép szavú, illedelmes fiatal hölggyel találkozott, szó nélkül elvonul, majd amikor visszajön a lány elé teszi kért tárgyakat.*
- Itt vannak a... cuccok. *Mondja egy cinkos vigyorral és elvonul, ahogy Dyn is az elméjébe. Felkapja a halszálkát és forgatja a kezében, majd leteszi. Felveszi a hajfonatot és kissé undorodva azt is visszalöki. Végül pedig a vöröses bogyóra terelődik tekintete és ekkor remek ötlete támad. Először ugyan a bogyót az ajkára akarta kenni, de annak egyébként is elég erős színe van, így úgy dönt, a szőke hajfonatot keni be vele, már amennyire persze egy bogyóval ezt megtudja tenni. Végigkeni az fonatot, majd leteszi és hagyja, hogy száradjon egy kicsit, nehogy összekenje vele a ruháját. Ezután a kulcsra néz, de rá kell jönnie, ötlete sincs hova tehetné , ezért tovább fordul a fa levélhez. Megfordul a fejében, hogy a hajába tűzi, de aztán rájön, hogy az röhejes lenne, így megint csak tovább fordul a szén felé.
Megfogja és a tükör felé fordul. Ha az anyja itt lenne, ebben a pillanatban csapna a kezére, de mivel nincs így keze nyugodtan folytatja a mozdulatot, amivel a tust a szeme belső zugához emeli a felső szemhéjaknál, majd végighúzván egy csíkot a szem külső zugánál is kissé tovább húzza, hogy végre olyan cicás szemet varázsoljon a fejére, amit mindig is szeretett volna. A folyamatot elvégzi a másik oldalon is és elégedetten nézi az eredményt. Ha lenne olyan hiú, most éppen csókokat dobálna a saját tükörképének is. Ám ami fontosabb, ahogy a tükörbe nézett rájött, hogy milyen jó, hogy nem hangsúlyozta ki még jobban a száját, az túl sok lett volna. A maradék kis szénből ken egy picit a hajfonat aljára is, hogy feldobja vele. Közben eszébe jut, hogy mit kezdhetne a kulccsal, bár elég egyszerű megoldás, de ahogy a mondás is tartja, a kevesebb néha több. Felemeli jobb lábát és a csizma szárára erősíti a kulcsot, apró kis díszként, ami minden egyes lépésnél ott fog mozogni. Most már csak a virágot és a falevelet kell elhelyeznie, de ez tűnik a legnehezebb feladatnak. A virág ugyanis fog, de valahogy az a kék szín, amit enged magából, egyáltalán nem illik az ő öltözékéhez, ami inkább meleg hatást kelt, ez a virág viszont hideget. Próbál visszaemlékezni az otthoni tortúrákba, amikor próbálták a fejébe verni, hogy mitől lesz nő egy nő, de valahogy semmi sem jut eszébe. Éppen ezért csak annyit teszi, hogy bal oldalán kissé fentebb húzza a ruhája alját, megdörzsöli a virágot és az ujjával különböző motívumokat rajzol a combjára, éppen úgy, hogy valami látszódjon a ruha alatt is, de sejtesse, hogy fentebb még folytatódik. Hosszabb nonfiguratív minták ezek, jelentések nélkül és csak a combja külső felét pingálta vele össze, bár azt sem szívesen, de ahogy feláll és megnézi a tükörben és leengedi a szoknyát is, be kell vallania magának, hogy egész sejtelmes és nem is túl feltűnő.
Maradt a falevél. Oldalra biggyesztett szájjal veszi a kezébe, forgatja azt a száránál fogva, miközben jobb kezével támasztja a fejét az asztalon. Arra is gondolt, hogy eltakarja vele a halszálkát, de akkor meg az nem fog látszani. Vállat ránt és csak ráköti a bal csuklójára, bár elég kelletlenül. Ha ez a része nem lett volna a feladatnak egész büszkének érezné magát. Megfogja a mostanra megszáradt vöröses, a végénél enyhén feketés fonatot, és miután saját szintén vörös, félhosszú haját hátrafogta, hozzáerősíti a csattal, majd a fonatot a vállán előreengedi és feláll. Hátrébb megy, hogy megvizsgálja magát a tükörben. Hát nem hasonlít önmagára, aki nem sminkel és a haja is mindig kócosan lóg a képébe, arról nem is beszélve, hogy általában csak fűzőben jár és nadrágban, de tetszik neki a végeredmény, ezt egy mosollyal jelzi saját magának, kicsit meg is hajol magának gondolatban amiért ilyen találékony volt, noha azt még nem tudja a többiek mire jutottak.
Minthogy ő kész van, úgy gondolja egy percet sem érdemes tovább várnia, mert a karjára kötött falevél igencsak csiklandozza a csuklóját.
Amint letelt a félóra, nem is enged mást maga elé (bár nem ő az első:)), bátran kilép a bírák és a népes közönség elé, sőt még attól sem tart, hogy valaki észreveszi, lévén, hogy régi külsejének már az emléke is halovány.
Magabiztos járással, egyenes tartással, olykor cicásan sétál az öt bíró elé, majd oldalasan megáll, hogy a kis kulcs is látszódjon a csizmáján. Első terve az volt, hogy a kislányos énjét fogja kihangsúlyozni, de mivel nem illik jelenlegi külsejéhez, ezért inkább bohó, kacér a tekintete és viselkedése, de igyekszik, nehogy valaki szajhának nézze, mint amikor legutóbb az egyik fogadóban kért egy bort és kacsintott mellé egyet az árcsökkentés reményében.*
- Dyntina Danbur. *Mondja hangosan és egyszerűen, mindenféle mellébeszélés nélkül. Persze nem kiabál, mert az istenért sem akarná, hogy valamelyik ismerőse meglássa, hogy itt parádézik a színpadon egy fehér lenge kis ruhában, hosszú vörös fonattal, fekete macskás szemekkel, amint a saját nevét ordibálja. Ezután persze megfordul, hogy a kék pacát is szemügyre lehessen venni, a végén kacéran meg vonja a szemöldökét és végignéz az előtte ülő öt személyen, majd a tömegen (ezt leginkább ellenőrzésképp). Vár egy kicsit és elindul vissza. Érzi, ahogy a feltűzött fonat játékosan leng jobbra balra, mint egy inga, néha hátát is megcsiklandozván ezzel, majd lassacskán eltűnik a függöny mögött és felsóhajt.* ~Na végre~ *Kapja le magáról a falevelet gyorsan és nyújtózik egyet és elégedetten nyugtázza, hogy se nem botlott meg, se nem esett hanyatt, így önmagához képest egész ügyes volt. Persze, hogy az volt, hiszen csak a nagy pénzjutalom ugrált a szeme előtt. Mehetett volna egyébként is rosszabbul is, ha mondjuk meglát valakit a tömegben és zavarba jön, de ilyen nem volt és mint mindig, most is szeret feltűnősködni.
Miután lement a kis bemutatója elindul a tömegben, hogy szétnézzen.*

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.05.06 09:29:51, a következő indokkal:
Fejléc pótlása.

3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 19:03:22
 ÚJ
>Ryn Joshera avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői forgatag//
//Lesviren//

* A férfi jól gondolta, szerinte egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy kinek mi a faja, így a kijelentésre, csak mosolyogva bólint.*
- Sajnálom, hogy nem ismerhetted az apádat. De ő is sajnálhatja, mert így nem látja, hogy milyen rendes és kedves fia van.*Mondja Ryn barátságosan.*

//Verseny//

* Kicsit beljebb sétálnak, s feltűnik neki, hogy a Gazdagnegyed még az átlagosnál is pompásabb. Árusok vannak itt, s minden nagyon szépen fel van díszítve. A bódékon különböző motívumokat vél felfedezni, s mindegyikben aranyszín függöny is van, ami csak fokozza a hatást. Az egyik árusnál például parfümöket lehet kapni, nagyon különleges illatokkal. Ryn azonban most nem adja erre a pénzét, hisz a piacon is költekezett már. A nagyobb bódéknál a csodás ruhaköltemények bűvölik el a divatot kedvelő tündérkét. Majd az édességes asztalkák következnek. A lány ezeket is nézegeti egy darabig, úgy dönt, hogy majd lehet, hogy visszajön venni.*

* Észrevesz egy nagy emelvényt, mely igen nagy, s szép minták tarkítják. Oszlopokon függönyök ringatóznak a szellő miatt. A hátsó oszlopoknál áll egy fal, s ott egy ajtó. A színpad előtt egy hosszú asztal van, ahol öt személy foglal helyet. Ryn nem látja ebből a távolságból őket.*

*Fél óra elteltével egy férfi lép a színpadra, s szépségversenyről kezd beszélni. A tündér mikor meghallja a kreativitás szót, akkor már tudja, hogy ő is részt fog venni. Nagyon szeret barkácsolni, s a szépségápolás is fontos számára. A férfi tárgyakat mutat meg, melyeket bele kell építeniük az öltözékükbe, illetve sminkjükbe. A lányka máris gondolkozni kezd, majd Lesviren felé fordul. *
- Szeretnék részt venni a versenyen. Majd nézz meg!
*Mondja mosolyogva. *
- Azért nézz majd körül nyugodtan, míg én kreatívkodom.

* Reméli, hogy a verseny után meg fogja találni beszélgetőtársát, mert igen szimpatikus neki a fél- elf. El is megy az emelvény mögé, ahol megtalálja az asztalt, a segítő kellékekkel. Válláról leveszi zöld kendőjét. Először a sminkkel kezdi. Közben hallgatja a kellemes zenét.*

* Kipréseli a vörös bogyó levét, s a kék virágot is használatba veszi. A szemeire a virág nedvéből készít sminket, a szemhéját szépen megfogja a szín. A vöröses bogyóból a kezére készít rózsákat, kisebbeket, s egész nagyokat is. Jut a kézfejére is, a vállára is a virágrajzokból. A széndarabot összetöri, s kicsit megvizezi, hogy könnyebben lehessen kenni. Ezt arra használja, hogy ékszereket fessen magának, a nyakába rajzol vele egy fekete színű, köves nyakláncot, kezére gyűrűket mintáz, valamint bokaláncokat is fest.*

*A halszálkára ráteszi a kulcsot, s fonállal rögzíti, valamint még a tenyérnagyságú levelet is rárakja. A szálka belebökhető a ruha anyagába, így készített egy különleges kitűzőt. A szőke hajfonatot pedig körbe csavarja, pont úgy, hogy fejére passzoljon, ugyanis ebből egy hajpánt lesz. A vörös, göndör hajban jól mutat a szőke fonatból készült pánt, s így a tincsek sem lógnak arcába, a zsűri a kék sminket is jól fogja látni.*

*Végül feltűzi a kitűzőt púderszín ruhájára, ellenőrizi a sminket, megigazítja a haját, s úgy érzi, készen is van.*

* Mikor szólítják, akkor kilép a színpadra, lassú kecses léptekkel indul meg, s mikor eléri az emelvény végét, akkor elkezdi mozgatni szárnyait (melyek olyanok, mintha fehér csipke fedné őket), fölemelkedik, s úgy forog kétszer körbe. Arcán széles, barátságos mosoly.*
- Üdvözlöm Önöket! A nevem Ryn Joshera.
* Tündér lévén hangja kellemes, lágy, s csilingelő. Mindenkire próbál nézni, a zsűrire és a közönségre is egyaránt. Végül int egyet, megfordul, s szép lassan hagyja el a színpadot.*

* Még van idő az eredményhirdetésig, így elindul megkeresni Lesvirent.*

3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:31:44
 ÚJ
>Lerion Woiven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Quantall Ackumien Galanodel//

*A Nap hevesen süti a kis fél-elf fiúcska arcát. Lerion elkezdi igazgatni magán ruháját. Hajába is beletúr, és tőrét is előhúzza egy röpke pillanatra, hogy megcsillogtathassa rajta a fénylő Nap egyik sugarát, de ezután elteszi. Nem akarja, hogy bármelyik őr is felfigyelhessen rá, hogy fegyvere van, hiszen ez az egy darab van neki, amihez nagyon is ragaszkodik. Nem is tudna másikat szerezni egy jó ideig. Ami azt illeti igencsak unatkozik.Reggel óta itt van ebben a negyedben. Hiába, hogy éhes, valahogy most nem akaródzik neki visszamenni a szegénynegyedbe, a koldusok és szajhák lakhelyére. Ott csak még jobban unná magát. Helyette inkább leül egy padra és vár. Tekintete jobbra és balra cikázik. Keres valakit. Vagy valamit. Igazából bármit, ami egy kicsit is érdekes lehet. Egy ideig lefoglalja egy zümmögő légy, amit megpróbál lecsapni, de csak hosszas próbálkozás után sikerül neki. Már régebben is feltűnt neki, hogy imád vadászni. Nem tudja miért, de minden nála kisebb, mozgó állatot el akar kapni. Nem sokkal ezelőtt napokig járta az erdőt, mert csupán a két kezével el akart kapni egy nyulat. Sikerült is neki. Most azonban máson jár az esze. Meglát egy alakot. Egy sötételf személyében. Érdekesnek találja a férfit. Mindegyiküket szimpatikusnak találja, mióta egy erdőjáró mélységi megmentette az életét. Furcsa, de sokkal inkább barátkozik velük, mint akármelyik másik fajjal. Leporolja ruháját és odamegy hozzá. Ha elküldi a férfi, hát az sem fogja zavarni. A szegénynegyed szülötte. Nincsenek benne gátlások más lények megismerését illetően. Azonnal feltűnik neki a másik kardja. Sokkal masszívabb erősebb fegyver, mint Lerion tőre. Csak akkor szólal meg, amikor már közvetlenül a másik előtt áll. A kezét nyújtja.*
-Lerion Woiven vagyok!
*Egy biztató mosoly is felkerül az arcára, mikor meglátja a másikén lévő szomorúságot, vagy dühöt. A kis fél-elf nem tudja tökéletesen olvasni a másik arckifejezését. Illemtudóan folytatja a bemutatkozást. Nem is tudja, honnan tanulhatott illemet. Mindegy, a lényeg, hogy ismeri ezt a beszédformát is.*
-Uramban kit tisztelhetek?
*Mielőtt még a másik elfogadhatná a felé nyújtott kezet, Lerion egy gyors meghajlást is beiktat a mozdulatsorba.*


3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:23:41
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői forgatag//

*A város már órák óta zeng. Zavarta már a gondolkodásban és írogatásban, pedig fontos tervet kezdett el felvázolni. Egy vállalkozás terveit.
Jó lenne alaposan végiggondolni mindent, a legapróbb részletekig, nehogy majd később meglepetésként érje egy-egy buktató.*
~Mindent mindig előre eltervezni.~
* Ez mára bőven beleivódott, mélyen a csontjaiba. Ha akarna sem lenne képes gondolkodás nélkül, vakmerően belevágni egy ekkora feladatba.*
~Ez is csak olyan, mint a vadászat. Vagy jól csinálod és te állsz majd ki győztesként... Vagy rosszul és elbuksz. Nincs középút. Soha nincs középút.~
*Nagy vonalakban már megvan az ötlet vázlata, fekete tintával róva egy szelet papírra. De egyszerűen képtelen tovább haladni, mindig elvonja figyelmét a kinti, a szokásosnál nagyobb nyüzsgés.
Sosem szokta kihagyni az ünnepségeket, bár nem azért, mert annyira vágyik a társaságra. Csupán arról van szó, hogy az ilyen hercehurcával együttjáró bosszankodás kellemesen melengeti lelkét.
Most is vágyik utána, bár nem akart részt venni ezen a fesztiválon. Egész pontosan ki akarta dolgozni, hány dolgozóra lesz szüksége és milyen felszerelésekre. Hogy mennyi mindent kell majd lecseréljen, mennyire kell átalakítani a házat, hogy megfelelő legyen az üzekedéshez... De képtelen koncentrálni.
Nagyot sóhajt végül, a sastoll pennát visszaszúrja a kis állványba, gondosan bezárja a tintás üvegcse dugós tetejét, a papírost pedig félbehajtva besúvasztja egyik szekrénye könyvei közé. Eztán elvonul átöltözni, hogy alkalomhoz illőbb holmiban jelenhessen meg.
Ilyenkor különösen szereti magát kisasszonynak kiadni, így választása egy sötétbarna, kellemes esésű szoknyára, fehér, vállait szabadon hagyó blúzra és fekete, csipkedíszítéses fűzőre esik. Haját csak gondosan kifésüli, s féloldalt feltűzi egy fehér selyemrózsás csattal.
Így lép ki végül az utcára, s sétál oda, amerre a tömeg sűrűsödik, engedve a vonzásnak.
Mindössze két utcányit sétál, máris megcsapja orrát a színpompás virágok illata, s mosoly terül el arcán a mindenféle díszes, csillogó és mintás szöveteket látva.
Első útja az illatszerekhez vezet, hogy kipróbáljon párat. Ezeknek képtelen ellenállni, hiszen a mindenféle virág, fűszer, vagy épp a "friss vízesés" illatok még őt is elbolondítják - hát még a férfiakat. Tapasztalatai szerint számukra még vonzóbbá tesz egy nyakat vagy épp egy szépen ívelő vállat az illat, amit a bőr magán hordoz. És ki is lenne ő, ha nem használná fel ellenük az ilyen apró praktikákat is?
Apró cseppeket pöttyint csuklóira pár illatból, majd sorban megszimatolja őket, melyik is tetszik leginkább, melyiket válassza. Az emelvényen álló harsány alakra egyelőre nem nagyon figyel, csak a szavait hallgatja.*

3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:04:29
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Nyárelői forgatag //

// Szépségverseny //

*A vásár utolsó szelei még ugyan érezhetőek a piactéren, hiszen az árusok többsége, akik direkt csak a forgatag miatt jöttek, már pakolnak is el. Ezáltal a tömeg is kisebb lesz, bár még akadnak, akik egy-egy értékes portékát rá akarnak sózni a járókelőkre, de ez már kevesebb sikerrel megy. A forgatag azonban nem csillapodik, inkább egy új helyszínre vándorol át, mégpedig a gazdagnegyed főterére.
A piactérről a főtérre vezető út is már pompásan fel van díszítve. Az utca két oldalán a lakók csodás függönyöket lógattak ki az ablakukból, melyeket apró, csillogó kövek díszítenek, így a lágyan rájuk vetülő napsugarak csodás csillogást eredményeznek. A házak előtt lilásan, pirosan, rózsaszínesen tündöklő virágok díszelegnek, melyeket kisebb-nagyobb, csodás motívumokkal díszített ládákban és vázákban lágyan fúj a szellő. Több szirom le is hullott a földre, így az utca két oldala olyan, mintha egy gyönyörű virágszőnyeg borítaná, az illatokról ne is beszéljünk!
Ahogy közelebb haladunk a rendezvényhez, hamarosan bódék is feltűnnek. Ám nem akármilyenek! Mintha a legkreatívabb kéz alkotta volna ezeket a fából készített bódékat! Elf, törpe motívumok egyaránt megtalálhatóak mindegyiken, s a zöldes, fehéres, pirosas, ezüstös festés még pompásabbá varázsolja őket. Mindegyiknek van egy teteje, mely védi az alatta levő árust a naptól, s mindegyikről egy csodás, aranyszegélyezett fehér függöny lóg le. Ez mindegyik bódén így van, csupán a minták s a színek térnek el egymástól.
Az első árusok rögtön különlegességeket árulnak, s az előttük levő hölgyforgatagból ítélve nem éppen az uraknak készültek! A pultokon apró kis üvegekben valamiféle lötty pihenget, ám ha közelebb érünk, hamar rájöhetünk a finom illatból, hogy itt bizony illatszerek vannak! Jobbnál jobb virágillatok, különlegességek, melyeket az ember aligha érezhetett máshol, szokatlan aromák... Szinte mindegyik zárt, ezüsttel s arannyal díszített üveg előtt van egy másik nyitott, mely a mögötte levőt tartalmazza, s amit ki is próbálhatnak a vendégek. Az egyik árus egy idős hölgy, ki hosszú, zöldes-sárgás ruhában van, a másik pedig egy igazán sármos, hosszú hajú férfi, aki már csak tekintetével és mozdulataival is közelebb tudja csábítani magához a hölgyeket, kiknek szívesen segít egy-egy cseppet elhinteni a kézfejükön - esetleg máshol... Mivel kis üvegekről van szó, az árak nem túlságosan nagyok: 20 aranyba kerülnek azok, melyek virágillatúak; 25 aranyba kerülnek a különlegességek; 30 aranyba pedig a szokatlan aromák, melyek nem mindenkit ragadhatnak meg, ám akit igen...
A következő kereskedők előtt már jóval nagyobb bódék állnak, nem is véletlen, hiszen csodásabbnál csodásabb ruhákat kínálnak fel! Szinte minden szín megtalálható itt, emellett női s férfi öltözékek is kaphatóak, és tündöklő kövek, gyönyörű varrás, minőségi anyag jellemzi ezeket ruhákat. Itt is két árus található mindössze - hiszen itt a szépségversenyen van a hangsúly, nem pedig a kereskedőkön, így felesleges is a több árus. Az egyik itt egy finom, szőke hajú hölgy, ki hosszú, csillogó ruhában várja az érdeklődőket, akiket igény szerint a mögötte levő ház előterébe be is vezeti, ha valaki próbálni akarna. Az árak itt nagyjából egy szinten mozognak: felső és alsó rész külön-külön 50 arany, egy teljes öltözék pedig 75 arany.
Ezeken túlhaladva már el is érhetjük az igen nagy főteret a gazdagnegyedben, melyet kör alakban öveznek a pompás házak. Mindegyik előtt egy hosszú asztal húzódik, amiken csupa édesség pihen! Az árak itt már alacsonyabbak, hiszen ki ne akarna egy finom süteményt elmajszolni, miközben nézi a hölgyeket? Tortaszeletek, gyümölcsös és lekváros sütemények, aszalt gyümölcsök, habos-krémesek, magvasak, s még sorolhatnánk napestig az édeseket! Itt minden egyes sütemény mindössze 8 aranyba kerül, mely ilyen remekül elkészített édességekért szinte semmi. Ezeket természetesen nem kézben kell enni, hanem egy szép papírtányérról, melyeknek a közepében kézzel festett hölgyek, tájak, állatok vannak, emellett egy fém, díszes evőeszközt is kapnak, melyet vissza is lehet adni, de el is lehet tenni. S ki ne szomjazna meg egy ilyen finomság után? A kört egy hosszabb asztal zárja, mely tele van mindenféle üveggel: limonádé, tea, gyümölcslevek, különleges ízesített vizek - ezekből egy pohár csupán 5 aranyba kerül. Az asztal másik oldalán már alkoholos italok vannak, azokon belül is borok, melyek már 8 aranyba kerülnek.

Az egész közepén egy igen nagy emelvény díszeleg. Valamilyen fekete színű fából készülhetett, virágmotívumokkal díszített, s több méter hosszú. Nagyjából másfél méter magas lehet, hogy a távolabb állók is jól láthassák a felvonulókat. Az emelvény négy oldalán egy-egy oszlop pihen, melyek körbe vannak fonva bársonyos függönyökkel, amik csodásan ringanak a szélben. A hátsó oldalát - a többivel ellenben - a hátsó két oszlopig húzódó fal fedi, melyen egy kis nyitott ajtó van, ahonnan a hölgyek felvonulhatnak. Az egész előtt egy hosszabb asztal, mely mögött már ott az az öt fő, akik elbírálják majd a versenyzőket. Az első egy szőke, feltűzött hajú hölgy, rikító zöld szemekkel, kinek kacagása még a hűs szíveket is megmelengetheti. Ha lett volna ezelőtt szépségverseny, biztosan ő lett volna a győztes! Most viszont csak az egyik leggazdagabb nemes ház képviselőjeként van jelen. A második tag egy alacsony, kissé kövérkés kalapos úr, ki kíváncsian pödri ősz bajszát, miközben figyeli a tömeget. A harmadik szintén egy hölgy, ő talán az ötvenes éveit taposhatja. Kissé sötétebb és komorabb első ránézésre, hiszen hosszú, fekete ruháját sötétzöld csíkok tarkítják itt-ott, emellett amióta leült a székébe, nem igazán villantott mosolyt. Talán csak azért rossz a kedve, mert az ő szépsége már múlik? Ki tudja... A negyedik tag egy fiatalabb, húszas éveit taposható férfi, kiről már első látásra lerí, hogy igen nagy nőcsábász! Az ő öltözéke alul fekete nadrág, felül fehér ing, s rövid szőke haja s kék szeme olyan képet ad róla, melyről szinte minden hölgy álmodozhat. A sort pedig egy barna, hosszú hajú nő zárja, aki talán most üthette a harmincat. Róla rögtön látszik, hogy elf, hiszen tincsei alól kilógó hegyes füleit csodálatos ékszerek díszítik, épp úgy, mint ujjait, nyakát, csuklóját, vagy bokáját. Bokája tökéletesen is látszik, hiszen rajta nincs lábbeli, szoknyája pedig térdéig ér csupán.
Körülöttük jópár őr figyel, épp úgy, ahogy a gazdagnegyed számos pontján. Van, aki egyetlen állásról figyeli a tömeget, van aki köztük jár, s a bajkeverőket kérdezés nélkül azonnal kidobják a negyedből.
A bírák mögött a tér mentes a bódéktól és asztaloktól, hiszen itt gyűlhet össze a nép, hogy megcsodálhassák a versenyzőket.

Nagyjából egy fél órán át még nem történik semmi, ám váratlanul egy rövid, barna hajú férfi ugrik fel a színpadra, s igen erős, nagy hangon megszólal.*
- Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket! *kiáltja, s várja, hogy elcsituljon a tömeg* A mai napon először kerül megrendezésre egy ilyen nagyvonalú verseny, ahol nem csak a szépség s báj a fontos, hanem a kreativitás is! A hölgyeknek az a feladatuk, hogy előveszik minden kecsességüket, s végigvonulnak ezen a színpadon, s mikor a zsűri elé érnek, akkor elmondják nekik nevüket, ezzel is megpróbálhatják elbűvölni őket, hiszen a hangnak is nagy a varázsereje! Párszor meg kell fordulniuk a bírák előtt, hogy jól szemügyre vehessék őket - csak szép lassan, hölgyeim, nem sietünk sehová! *próbál utalni, hogy a rohanással talán mínusz pontot is lehet szerezni* Ám ez még nem minden... Ahogy említettem, nem elég csak szépnek lenni, de kreatívnak is kell!
*Ekkor egy segéd felrohan a színpadra, s a férfi kezébe nyom egy díszes dobozt, aki felemeli annak a tetejét, s előhúz pár tárgyat. Az első egy nagyobb halszálka, mely talán két mutatóujjnyi méretű lehet. A második egy körömnagyságú vörös bogyó, mely szétnyomva kissé vörös, ragacsos anyagot enged magából, mely a bőrre kerülve színt is hagy. A harmadik egy egyszerű vaskulcs, mely talán egy mutatóujjnyi lehet. A negyedik egy hosszú, szőke fonat, mely egy átlagos testalkattal rendelkező hölgy háta középig érhet le - a fonat emberi hajból készült, természetesen a megfelelő eszközökkel megtisztítva. Az ötödik egy kis széndarab, mely egy kisujjon levő köröm méretét veheti fel. A hatodik egy sárgás-pirosas falevél, mely tenyér nagyságú. Az utolsó, azaz a hetedik pedig egy kék szirmú virág, melyet ha jobban megdörzsölünk, akkor szintén elég rendesen megfoghatja a bőrt, ruhát, egyebet.
A színpadon levő férfi végigmutogatja a tárgyakat az egész közönségnek - ahol egyelőre a versenyzők is lehetnek elől, hiszen ott kell gyülekezni, ergo ők is most látják először a tárgyakat.*
- Nos, hölgyeim, ezeket a dolgokat kell valahogy beleépíteniük az öltözékükbe, avagy a sminkjükbe. Teljesen szabadon mozoghatnak, úgy használhatják fel ezeket a tárgyakat, ahogy csak szeretnék, egy a fontos: a zsűri mind a hét tárgyat - vagy a tárgy nyújtotta lehetőségeket - jól láthassa Önökön. Innentől kezdve fél órájuk van, hogy felhasználják ezeket, úgyhogy a versenyzők fáradjanak is az emelvény mögé, ahol egy-egy asztalon ott várják őket ezek a dolgok. Tű, cérna, víz s tükör minden asztalon ott van, ezzel is kicsit segítve a hölgyeményeket. Most pedig menjenek! *mondja hangosan a versenyzőknek, akik ha elmentek a színpad mögé, a férfi még folytatja* A nyeremény egy szép pénzjutalom s egy csodás ékszer, mely a győztes hölgyet illeti! *ekkor nagy tapsvihar kerekedik* Akik pedig ezt eldöntetik *végigmutat az öt személyen az asztalnál* Lemorna, Mikart, Orlana, Shöke és Bennia! *a taps ismét felzendül* Végezetül pedig mindenki érezze magát jól, egyenek, igyanak, mulatozzanak! A verseny egy fél órán belül kezdődik, le ne késsék!
*Azzal a férfi leszökell a színpadról, s következik az a bizonyos fél óra. Ez alatt egy három tagból álló vonós csapat igyekszik fel a színpadra, akik annak szélén lágy dallamokkal szórják be a teret, s akkor sem vonulnak le, mikor megkezdődik majd a verseny.
Ha ez a fél óra letelt, akkor ugyanez ez az illető szólítja a versenyzőket, kik az emelvény hátsó ajtaján át jöhetnek be a színpadra, s ha lement az egyik, következik a másik. A hölgyeknek természetesen nem kell végig az emelvény körül lenniük, hiszen ha levonultak, akkor nyugodtan körbejárhatják a helyet, az eredményhirdetésre úgyis csak később kerül sor.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.05 15:07:30

3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 10:22:28
 ÚJ
>Lesviren Shidnekai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Ryn Joshera//

*Nem számított arra, hogy Rynnek örömet okoz őszinte véleményével, ez igen kellemes meglepetésként éri. Mi jobb lehet annál, mint amikor valakivel jól érzik magukat egymás társaságában és nincs egyedül az ember? Vagyis a fél-elf, meg a tündér. Igen, ez fontos, és Ryn rá is kérdez, Lesviren ember, vagy elf? Ahogy Ryn szemébe néz úgy érzi, nincs mit szégyellnie. Valahogy biztos abban, hogy kevert vére miatt ez a lány nem fogja őt elítélni.*
- Úgy is mondhatnám, hogy mindkettő.
*Mosolyogva felel és füle mögé hajtja az eddig gondosan takaró, fekete tincseket.*
- Édesanyám ember, édesapám pedig elf volt. Ő róla sajnos semmit sem tudok.


3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 00:37:17
 ÚJ
>Meril Falasse avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Megfontolt

//Eidan Loawyr//

*Nem lepi meg a fiú kétkedése, Meril maga is sokáig vágyott a társaságra, szó szerint bármit megtett volna, csak hogy ne kelljen egyedül lennie... az élet leckéi tanították meg, hogy ne bízzon senkiben, ha van még, ami kedves számára.*
- Sosem értettem, hogy a gazdagság miért jelent láncokat... elvégre inkább szárnyaknak kéne lennie, amelyeken bárhova eljuthatsz, vagy bármit megtehetsz. Csak kinyújtóztatod a karod, mégis tovább érsz el az utca bármely gyermekénél. Ugyan nem kötnek minket a tieidhez hasonló béklyók, de hidd el, Hercegem, hogy nem minden éhező gyermekből lesz vándor táncos.
*Hangja egy pillanatra sem remeg meg, vagy változik színe, ugyanavval a dallamos vidámsággal ejt ki minden szót, elvégre ez az a világ, amiben él, és a szomorkodástól nem fog megváltozni. Megvan a könnyeknek is a maga ideje és helye, elvégre nem egy éhező gyermek lelte már halálát karjai közt, csak mert nem tudta megmenteni őket.*
- Ugyanakkor elismerem, hogy a szabadságnak nincsen párja, de rosszul látod a helyzeted, ha azt hiszed, hogy nem érezheted az ízét te is. Csupán attól függ, hogy mersz-e kockáztatni...
*Mogyoró íriszei mintha kissé elsötétülnének, ahogy elkapja a fiú tekintetét, kihívóan néz szemeibe. Korántsem komoly mosolya azonban hamar visszatér, ahogy a fiú előkaparássza készleteit, kinyújtóztatja tagjait, elvégre biztosan nem tudna ennyi ideig egyhelyben maradni.*
- Tudsz énekelni, Eidan? Zene nélkül nem az igazi. *Persze nem kétséges, hogy csatlakozna a fiúhoz, mert bár nincs olyan különleges hangja, mint a legtöbb bárdnak, azért kellemes hangszínnel rendelkezik. Kecses mozdulatokkal feltápászkodik, és próbaképpen megmozgatja tagjait, miközben várja, hogy Eidan elkészüljön.*

3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-05 00:09:52
 ÚJ
>Eidan Loawyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// Meril Falasse //

*A társaságot illető negatív szemléletet nehéz megértenie, s beleképzelnie magát, miféle helyzet lehet az, amikor egy társ veszélyesebb, mint egyedül lenni? Természetesen nem idegenekkel közösködne útja során, megbízható személyt keresne, aki nem adná el egy fél marék rizsért, tehát csak az előnyét látja egy ilyen összedolgozásnak.
Persze az is igaz, ő a kényelmes kúria óvó falai közül ábrándozhat ilyesmiről, míg a hastáncos lány a bőrén tapasztalja a külvilág rideg valóságát. Azonban, hogy kinek jobb, már igen csak elgondolkodtató kérdés. Az bizonyos, hogy Eidannak nem kell a kisujját sem mozdítania az anyagi javakért, a matéria viszont messze nem elegendő az ő bonyodalmas személyiségének. Ezzel ellentétben Merilnek megadatik a szabadság, hogy akkor táncoljon kedve szerint egy félreeső kis tűzrakásnál, amikor csak akar, s ez a könnyed szabadosság az, amit leginkább irigyel a lánytól.*
- Sokan felelnek így. De nézz csak rá azokra a képekre, vagy magadra... Sokkal több élet van bármelyiktekben, mint a gazdagnegyed utcáit taposó lelketlen holtakban *Hideg szavai talán túlzottan drasztikusra sikerednek, amint keserű szájízzel gondol a sok mihasznára, kik mások nyomorúságán virágozva tengetik céltalan napjaikat.
Félreértés ne essék, nem egy megrögzött igazság harcos ő, azonban kedveli az egyensúlyt, a harmóniát s legfőképpen az őszinteséget, mellyel ez a réteg nem éppen jeleskedhet.
Így hát hamarost leöblíti kínzó gondolatait a gazdag ízvilággal megáldott borral, s megkomorodott arcára lágy mosolyt varázsol.*
- Ne haragudj, talán egy kissé elragadtattam magam. Olyan ez, mint a mesékben, mikor a szegény lány vagy fiú találkozik a herceggel vagy a hercegnővel, s ott feszül köztük az örökös ellentét a megértés hiányában. Nem mondhatom innét, hogy megértem az életed, főleg, hogy nem ismerlek, de hidd el, az anyagi világon túl is van öröm *Ecseteli duruzsoló, nyugodt hangján, amint méregzöld tekintetét újfent a leány dús ajkain pihenteti meg.
Elméjébe ismét felvillannak a korábban vizualizált képek a harapásról, a mézről, s a bortól megnyugodott ajkai egykettőre élettelenednek el, így hát kénytelen őket egy észrevétlen nyalintással felébreszteni. Ábrándozásából azonban hamarost felébreszti Meril amolyan költői kérdése, melyet egy könnyed, visszafogott nevetéssel nyugtáz.*
- Ahogy óhajtod, előbb viszont festeni szeretnék *Válaszolja, ám hangjában semmi követelődző nincsen, elvégre nem sietteti senki, hogy neki is hajtania kelljen a lányt. Viszont az ágy széléről felkel - mielőtt újfent elcsábulna -, és félretéve a pohárka bort, melyből csupán néhány kortyot tulajdonított el, összekészítgeti az alkotáshoz szükségeltetett holmikat.
Festőállványát a szoba közepére igazítja, éppúgy a hozzá tartozó kis sámlit is, majd meggyújt még pár gyertyát, hogy a helyiség kellő fényárban ússzon.*
- Ha nehezedre esik az egy helyben állás, felőlem táncolhatsz is *Jegyzi meg a pakolászás közben, bár ahogy egy pillanatra megakad a tekintete Merilen, egy ágyon heverészős képért is odaadná a fél karját. Olyanból azonban temérdekkel rendelkezik, márpedig ez a lány különleges, s ezt az egyediséget kívánná megörökíteni az alkotásán.*

3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-04 23:04:53
 ÚJ
>Meril Falasse avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Megfontolt

//Eidan Loawyr//

*Sétájuk során Meril is rájött már, hogy nem egy egyszerű fiúval van dolga, de a festmények, és az Eidanból áradó magabiztosság csak méginkább bizonyítja, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint azt Meril hitte.
Természetesen egyáltalán nem ítéli el a fiút hobbija miatt, sőt, a hozzá hasonló szabadfestők munkáit többre tartja, mint akik csak a mezőket, meg fákat örökítik meg, és hajlongó fűszálakat pingálnak a képeikre. Eidan a valódi világot festi meg, az egyszerűség szépségét kiemelve.
A fiú aggódása mosolyra készteti, látszik, hogy nem tud még sokat Meril világáról. Nem ül fel, amíg nem muszáj, csupán oldalára fordul, derűs hangjába némi szorongás vegyül, ahogy válaszol a fiúnak, mogyoróbarna íriszei szüntelenül fürkészik.*
- Társaságban veszélyesebb.
*Eidan az ágyhoz lép és szélére telepedik, így Meril kénytelen felülni, hogy elfogadhassa a bort. A fiú hangjában valami szokatlan üresség cseng, mintha nem érezné, milyen jó helyzetben van. Meril csak mosolyogva ingatja a fejét. Honnan is tudhatná, hogy milyen odakint élni? Nem mérges a fiúra, elvégre nem Eidan tehet róla, hogy tehetős családba született, és mégha a gazdagok többségének arrogáns önbizalmával kezelné is a helyzetét, az sem változtatna semmit a köztük lévő különbségen, mintha ég és föld találkozna a széles matracon.*
- Úgy ám. Mit nem adnék, hogy ilyen életem legyen...
*Ha Eidan felé nyújtja, akkor elfogadja a bort, és lassan, feltűnően emeli ívelt ajkaihoz a poharat, hogy egy kis helyezkedés kíséretében - közelebb kerülve a fiúhoz - éppcsak érintse az üveget, belekortyol az italba.*
- Nagyon finom, köszönöm.
*Talán fel sem tűnik neki, hogy elárulja származását, elvégre ha hasonló körökből származna, mint Eidan, inkább az évjáratot, vagy az érlelési technikát dícsérné, Meril számára azonban ezek a dolgok jelentéktelenek. A lehetőségre, hogy egy ilyen ágyban töltheti az éjszakát, gyanakvóan kapja fel fejét, ám a világért sem utasítaná vissza.*
- Csapunk egy pizsipartit?
*Kuncogva viszonozza Eidan pillantását, habár nyilvánvaló, hogy valamiképpen meg fogja fizetni a vendéglátást. Ez azonban egyáltalán nem szegi Meril kedvét, hozzá van már szokva, hogy egy-egy apróságért, elejtett cafatkáért adja oda egész lényét, így Eidan ajánlata valóban kecsegtetőnek tűnik. Csuklójával aprókat körözve forgatja a poharat, hogy annak tartalma újra és újra megcsillanjon a fényben, csakhogy tovább tartson a pillanat.*

3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-04 22:26:13
 ÚJ
>Ryn Joshera avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Szelíd

//Lesviren//

- Igazad van, a természet a legszebb kincs.
* Nagyon szinpatikus volt neki, hogy Lesviren ezt mondta.*
- Mi tündérek nagyon szeretjük a természetet, óvjuk a növényeket és állatokat.
De kérdezhetnék valamit? Mivel a hajad eltakarja a füled, így nem tudom megállapítani, hogy elf vagy vagy ember. Akkor melyik?
* Tudakolja, s reméli, hogy nem sértősik meg rajta az ember. Vagy elf...*

3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-04 22:12:14
 ÚJ
>Eidan Loawyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// Meril Falasse //

*Sétájuk közben mosolyra ingerli Meril megjegyzése, mert hát nem akárkinek a száját hagyta el a dicséret. A lánynak éppoly hozzáértése lehet az emberi test szépségeihez, mint neki, s az sem kizárt, hogy egyazon tapasztalásból is merítik tudásukat azzal a különbséggel csupán, hogy a Párduc mellette még a festészetben is okulhat.*
- Úgy gondolod? *Költői kérdés szökken ki a puha ajkak mögül, melyek őszinte derűvel aranyozottak. Bizony mennyiszer gondolt már arra, hogy sűrűbben kellene „dobálózni a ruhadarabjaival”, mondjuk egy takaros kis házban, melyben hozzá hasonszőrűek élvezik az élet adta örömöket, s mellé még kellemes kis pénzt is kapnak. Ott bőségesen akadna ideje és alapanyaga is az alkotáshoz, maga lenne a tökély...
Azonban vágyainak gátat szab a szülői szigor, melynek egy ilyen korban tündöklő ifjút már nem kellene érnie, ám egyke gyermekként melyik anya vagy épp apa szeretné, ha elkanászodna gyümölcsük? Eidan persze másképp éli meg, s minél nagyobb a nyomás, annál inkább szabadulna már meg a rabigától. Hozzáértése közelít a nullához, már ami a kereskedelmet illeti, atyja mégis ezzel fárasztja untalan...*
- Átutazóban? *Hangja enyhe meglepődéssel fűszerezett, mert a kijelentés arra enged következtetni, hogy a hölgy gyakorta utazgat városról városra, egymagában. Férfiként is bizonyosan szerezne maga mellé egy állandó kíséretet, de nőként semmiképpen sem kockáztatná meg, hogy egyszer valami kellemetlen történjék vele.* Nem veszélyes az egyedül? *Kíváncsiskodik tovább, bár kérdésére valószínű, hogy már csak a házban fog választ kapni.
Meril hívogató mosolyát a maga visszafogottjával viszonozza, azonban vajmi halovány derengés ott sejlik a szája szegletében, mintha csak azt üzenné; én sem vagyok ám ártatlan. S ennek tanúbizonyságát szolgáltatva mustrálja végig hátulról a lány kerekded formáit, melyek könnyed ringással követik gazdájuk kecses lépteit.
Olyannyira belefeledkezik a bámészkodásba, hogy valóban meglepi a hirtelen ütközés, mely annál kellemesebben érinti Eidan egyes részeit... Csak mosolyogni tud a táncosnő pimasz viselkedésén, egyáltalán nem haragszik meg, amiért szolgájának tekintve őt csapja a kezébe a kölcsönadott lebernyeget.
Végezetül a szobájában kötnek ki, ahol hanyagul az egyik fotelra ejti a köpenyt, majd az italokhoz lép, hogy töltsön magának, illetve a lánynak is egy pohárka bort.*
- Igazából bárhogyan jó *Telt ajkaira kellemes mosoly telepszik, amint megfordul - kezeiben az italokkal -, s megpillantja az ágyán elterült Merilt. A táncos bizonyságát tette annak, hogy bármely helyzetében előnyösen mutatkozik a külső szemlélő legnagyobb örömére, s ez alól a Párduc sem kivétel.
Odalépked az ágyhoz, majd helyet foglal a szélén, hogy miután a lány is feltápászkodott, a kezébe adhassa a neki szánt bort.*
- Úgy gondolod? *Kérdése bizonytalansággal fűszerezett, amint méregzöldjeivel körbepásztázza a kényelmes, s igazán terebélyes hálószobát. Való igaz, anyagiakban nem szenved hiányt, puha ágyban hajthatja álomra a fejét minden éjjel, azonban lelkében megmagyarázhatatlan üresség tátong, mely messze invitálja a biztonságot nyújtó családi fészektől.*
- Ha gondolod, az éjjelre szívesen vendégül látlak *Macskatekintete kifürkészhetetlen homályossággal pihen meg a lány mogyoró barnáin, nem igazán lehet tudni, miként is értette a vendégül látást. A táncosra bízza az értelmezést, azonban afelől sincsenek kétségei, hogy Meril minden probléma nélkül kérdezne rá nyíltan, amennyiben mégsem bízná a fantáziájára.*

3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-05-04 21:34:53
 ÚJ
>Lesviren Shidnekai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Ryn Jyoshera//

*Rynnel elindultak körbenézni és a gazdag negyedben kötöttek ki. Ott nagyon sok látnivaló fogadta őket, és a sok szépség Rynt teljesen lenyűgözte. Lesviren is belátta, hogy itt sok helyen a művészet magas foka nyilvánul meg.*
- Valóban tiszteletreméltó alkotások. De bevallom, nekem legjobban a kertek tetszenek. Színesek a virágoktól. A szobrok bármennyire szépek, szürkék és élettelenek.




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343