Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-13 20:58:39
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Hátbaszurkálósdi//

~Szerepet játszani és közben megcsalni másokat? Cöhh... Ennél könnyebb nem is lehetne.~
*Ajkai eltávolodnak egymástól széles mosolyában, s elméjében újra felhangzik a játékos kis dallam, ami pár hete költözött oda, már-már kiverhetetlenül onnét. A lágy, kislány-hangon felcsendülő gyermekdal, ám annál sokkal sötétebb szavakkal, igazán csúf gondolatokat és érzéseket ébresztve. Vágyat, a lehető legtisztább és legmélyebb vágyat arra, hogy kárt okozzon másoknak. Testit, vagy lelkit... Halált, sebeket, vagy csalódást önmagukban... Az édesmindegy. Csak hadd lássa arcukon a dühöt, a fáradtságot, ijedelmet, kétkedést.
A dallam elragadja, s ha nem lenne lekötözve, minden bizonnyal engedne az egyre erőteljesebb hangzásvilágnak, hogy magával sodorja, s ringatózni kezdene az ének folyamának felszínén.
Léptek közelednek, s a kötél megoldódik karján, lassan eleresztve azt. Ujjai szép lassan görcsbe kúsznak eközben, körmei kissé fel is karcolják talán a szék karjának felületét. Nehezen állja meg, hogy megszabadítója karjáért kapjon, s belé mélyessze karmait. Mindössze azért sikerül úrrá lennie magán, mert nem akar már most kiesni a játékból. Főleg úgy nem, hogy teljesen biztos benne, hogy ő fogja azt nyerni.
Elvezetik, s bár ehhez karon ragadják, amit ki nem állhat, mégis tűr. Csak tűr és tűr, véletlenül sem ad ki magából még egy árva hangot sem, nehogy később ez buktassa le.
Szobájába érve végre megszabadulhat a zavaró zsáktól, ami eddig a kilátást takarta, s fedte a többi kilétét szemei elől. Végre mély levegőket vehet anélkül, hogy a kellemetlen dohszag kúszna orrába, s arcát is megdörzsölgetheti kicsit, hogy elmúlassza a zsákról rátapadt porosság-érzést.
Az ágyra, szekrényekre, s a tükörben látszó képmására csupán egy fél pillantást vet, máris a levélért kap, amint azt észreveszi. Sietve bontja ki, s ugyanilyen gyorsan futtatja végig pillantását a papírra rótt sorokon. Az első mondat után elmosolyodik, a második után meg mintha megdermedne az arca, s büszkén felszegett fejjel olvas tovább.*
~Nem tudja ez, kivel játszik... de legyen.~
*Az elolvasott levelet összegyűri, s visszahajítja az asztalra, erre majd később lesz gondja. Ami most érdekli, az az, hogy mit rejt a szekrény. Fel is tárja azt, s rögtön lázas keresésbe kezd, gyorsan pör geti végig a ruhákat, míg nem talál megfelelőt.
Halvány bézs színű, tunika-szerű blúz a választása, s hozzá hosszú, karcsú, sötétbarna szoknya. Ezeket rögtön magára is ölti, ahogy a szintén a szekrényben talált magas szárú csizmát. Haját már a tükör előtt állva fogja össze tarkóján, hogy csigaforma kontyba tekerje, amit végül egy csonttűvel döf át, hogy rögzítse.
Még egyszer végignéz magán a tükörben, s elégedetten sóhajt. Eléggé tekintélyt parancsolónak látja magát, épp olyannak, amit a feladat most megkíván.
Felmarja a papírfecnit az asztalról, majd távozik a szobából, kulcsra zárja azt, s kilép a szoba előterébe. Tekintetét gyorsan vezeti itt is végig, csak a fontosabb dolgokat figyeli meg - vannak-e más szobák is a környéken, vannak-e mások is a szinten rajta kívül -, mert minél hamarabb a ház egy központibb részére akar jutni. Valami olyan helyre, ahol felmérheti az itt tartózkodókat.
A lépcsőt keresi, hiszen a szobába jövet nem hozták fel ilyesmin, viszont az ablakon kipillantva nem az utcát látta, hanem a házaknak inkább homlokzati részét, vagy tetőszerkezetét. Emiatt gondolja úgy, hogy mindvégig emeleti szinten volt.*
~Méghozzá az elsőn...~
*Derül ki számára, ahogy eléri a lépcsősorokat, melyből lefelé és fölfelé is vezet egy-egy. A lefelé vezető mellett dönt, tehát ezen libeg le, már most is szerepét játszva. Tartása egyenes, feje büszkén felszegve, keze lágyan siklik a korláton, míg le nem ér. Csak ott nézi meg tenyerét, s mivel úgy látja, az több port szedett össze a kelleténél, máris kiált az egyik szolgálónak, akinek nevét a levél végén olvasta.*
- Dryenna! Ez még mocskos!
*Hangja is határozott, de nem rikácsoló. Egészen pontosan olyan, mint akit ilyesmi nélkül is komolyan vesznek. Ha elé áll a szolgálólány, máris tovább osztja a feladatot.*
- Szólj Erniának, hogy készítsen valami harapnivalót. Ide, erre az asztalra, hogy ha valaki megéhezne, fogyaszthasson. Ma ehettek ti is itt. De előbb csillogjon az a korlát.
*Itt, az előtérben, a társalgóban tesz-vesz egyelőre. A kandalló tüzét maga szítja fel, s ahogy a fellazított, átforgatott parázsra egy hasáb fát emel, azzal összefogja a kapott levelet is, s egyszerűen a parázsra ejti azt is. Öt nagyobb hasáb fa kerül a tűzre, amiket utólag is megigazít egymáson a piszkavassal, hogy alattuk a papír minden egyes centije biztosan hamuvá porladjon.
Ellenőrzi az ajtók, az asztal tisztaságát is, pár percre betér a konyhába is, majd visszavándorol az előtérbe.*

2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-13 19:49:12
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

~Mindenesetre, Zaub most nincs otthon. Majd keresem máskor. Illetve elég illetlenség az, hogy szétkürtölteti a várost a visszatérésével, majd elutasít minden erre tévedőt. A személyzet sem erőlködik meg a munkában, még az ajtóhoz sem jött senki. Pedig a vénség szokott itt hagyni egy raklapnyi háziszolgát, vész esetére, most meg pangás van.~ *Ezzel hagyja el a Gazdagnegyedhez mérve szerénytelen hajlékot. Bizonyára az sem boldogítaná, ha sajnálatosan kiderülne, hogy házigazdája szándékosan mellőzi a társaságát, tekintve a tényt, hogy éppen a saját vérében fekszik, holtan a nappalijában. Zaub túlságosan is mohó volt, vakon bízva abban, hogy régi sérelmeit már elfeledték vagy elvarrta, megfeledkezett azokról, akik átvették a piacát. Pontosabban azokról, akik nem akarták újra Zaub-ot a piacon látni, mert jobb befektetőkre tettek szert és a Zaub rigolyái már zavaróak voltak. Viszont sem ez, sem pedig a városőrök nyugodt tekintete nem boldogítja most vándorunkat, hiába a nagy sietség, megint zsákutcában vergődik. Inkább visszamegy a fogadójába és eltölti az este további részét abban a korhadt padlásépületen. Talán mégsem lehet olyan rossz, ha a mélységi és a szeretője is eléldegélt benne boldogan. Meg lehet, amíg alszik, ezek végre veszik a fáradtságot és legalább a földszintet felújítják a pénzből. Már úgy is eleget várt, legalább a Piacteret megjárhatták ajánlatot kérni, tekintve, elég motiváltak voltak a feladatvégzésben. Az is beletelt egy időbe, mire a self megértette a dolgot, de reméli, hogy olyan nehezen is felejt, mint felfog.*

2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-13 16:29:53
 ÚJ
>Lissbeth Manraecas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Nomac Larr//

*Alig bírta megállni a nevetést Nomac felindult kifakadását hallva, de nem szólt közbe, kivárta a végét.
Csak akkor szólal meg, mikor a férfi mellé lép és kézen ragadja.*
- Hagyd rá. Ezekkel nem kell foglalkozni. Úgyse csinál velem semmit, gyorsabban futok nála.
*Nyugtatgatja a félvért mosolyogva.*
~Persze, hogy gyorsabban futok, edzésben vagyok...~
- Nem!
*Csattan fel végül halálra vált arccal, ahogy Nomac megemlíti a vásárlást, s meg is torpan. Ha a férfi még mindig fogná a kezét, kihúzza azt is az ujjai közül, s tiltakozón zsebre vágja.
Arca legalább olyan határozott, mint hangja is volt, orcáira némi pír is költözik, ami felindultságának tudható be.*
- Nem vásárolhatsz rám. Megtiltom.
*Szemei tükrére halovány, remegő fátyol költözik, bár maga sem tudja igazán, miért.
Vár néhány szívdobbanásnyi időt, nyugalmat erőltet magára, s leszuszakolja a torkában rohamosan egyre nagyobbra nőtt gombócot. Következő mondata így már jóval halkabban, már-már talán ijesztően hasít bele a levegőbe.*
- Megértetted?
*Pillantásai szúrósan szegeződnek a férfira, majd meg is indul a következő pillanatban, függetlenül attól, kap-e választ, és ha igen, milyet.*
- Most erre.
*Lábait a következő métereken szinte szó nélkül szedi, még mindig küzdve a szemeire ült fátyolossággal, és a torkába visszatelepülő gombóccal.*

2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-13 15:45:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Isehai és Dakhnator figyelmébe//

*Az erősen korhadt lépcsőfokok recsegnek, nyikorognak, porzanak a léptek alatt, aljára érve a két érkező egy kicsiny, zsúfoltnak mondható helyiségbe jut, teli könyvespolcokkal, s az egyik sarokban a ketreccel, mely a lányban mély emlékeket ébreszthet.
Az idősebb férfi teste már kihűlt, ajkai és bőre színére már inkább a kékség jellemző, mint az életteli pír; szemei pedig a pince mennyezetén át az azon túli messzeségbe merednek, üvegesen, fénytelenül.
A könyvespolcok kínálatát vékony rétegben fedi a por, arról tanúskodva, hogy gazdájuk időnként gondoskodott a tisztaságukról. Azonban, akad még így is pár kötet, ami még tisztább, mint ezek.*

2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-13 10:58:28
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81

Játékstílus: Szelíd

/Hátbaszurkálósdi//

//Tania Dolwer, Caram Solithian, Dongnor Alonuard, Rahil Asri Yalaedil, Caletnia Phyaltet //


-Remek!*hallják újra a hangot a kikötözött, elrabolt szegény kósza lelkek. Mintha elégedettséget vélnének a hangban felfedezni, de nem is igazán számít ez most.*
-Nos, ketten adták fel, még az előtt, hogy elkezdődött volna, őket kérem vezessék el...*ekkor csizmák dobogása hallatszik, páncélos alakok eloldoznak valakiket, majd mintha elrángatnák őket.*
-A félreértések elkerülése végett közlöm, hogy ők valóban sértetlenül távozhattak, s ez a lehetőség Önök előtt is nyitva áll a továbbiakban.*jegyzi meg még a hang.*
-Nos, akkor, kezdjünk is bele a dologba. Öten maradtak hát itt, kiknek elég csábító a hatalom ígérete ahhoz, hogy saját életüket kockára tegyék érte. Hivatalosan Önök most egy háztartás részeit fogják képezni. Egészen addig fenn kell tartsák az álcájukat, míg a játék véget nem ér. Aki lebukik, az kiesett.*figyelmeztet újra a fontos részletekre.*
-Minél meggyőzőbben játsszák a szerepet, amit kapni fognak, annál nagyobb eséllyel maradnak bent. Eközben természetesen feladatokat fognak kapni, melyeket legjobb tudásuk szerint kell teljesítsék. Most pedig... Kérem, oldozzák el őket, s mindenkit kísérjenek a lakosztályába...*ezzel a hang befejezte mondókáját, s a csizmás léptek most a bent maradt öt versenyzőért jönnek. Eloldozzák őket, s bár a zsákot a fejükön tartják, mindenkit elkísérnek, egy lakosztályba. Ezek ugyanúgy néznek ki, mindegyikben van egy ágy, egy asztal, tükör, szekrény. Az ajtót becsukják mögöttük, s innentől kezdve a zsákot is levehetik a fejükről. Mindenki talál az asztalon egy kulcsot, és egy levelet. A kulcs a saját lakosztályukat zárja. Mindenki talál kedvére való ruhát is a szekrényben. A versenyzők egyike sem tudja, ki lehet a másik négy, de nyilván ez szerves részét képezi a játéknak.*

2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-12 16:14:06
 ÚJ
>Ysdeneri Asravej avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

// Ördögi örökség //

*Az elf lány további kutakodása már eredménytelen. Amit lehetett találni, az már megvan. Kazgo nagyon bátor és magához veszi a gyűrűt. Nem húzza az ujjára, csak zsebre teszi. Ysdeneri legszívesebben itt hagyna mindent. Csak azért dönt úgy, hogy a ládikát magával viszi, mert további segítséget remél tőle. Ez egy olyan játék, amiben a kislány vagy valaki más különböző feladványokat, rejtvényeket ad fel és azokat meg kell fejteni, hogy megszabaduljanak az átoktól. Az elf lány nem akarja kicsavarni Kazgo kezéből a gyűrűt. A tündér is ismeri a ma történt eseményeket, hiszen Ysdeneri mindent elmondott, mielőtt ide beléptek. Az iménti figyelmeztetést az elf lány megint elmondja és óva inti a tündér férfit:*
- Kérem, nagyon vigyázzon! Ha úgy érzi, hogy a gyűrű befolyásolni akarja valahogy, azonnal dobja el vagy valamit csináljon vele! Nem szeretném, ha emiatt bármilyen baja lenne.
*Ysdeneri jóindulatú tündérnek ismerte meg Kazgot és mindig a segítségére sietett, ahogy az egy udvarias férfihoz illik. Elenát pedig még jobban igyekezett segíteni eddig és ez sokat jelent egy nőnek. Ha a zárkózott tündérlány nem is mutatja, akkor is biztosan jól esik neki és erőt, kitartást ad. Bárki hasonlóért kár lenne, az elf lány az ismeretlen nemeseket is sajnálta, de Kazgot meg is kedvelte, amennyire egy ilyen rövid ismeretség alatt ez lehetséges. Aggódva nézi, ahogy a tündér elteszi a gyűrűt és tovább megy.
Elena segítségét elfogadja. Egy kissé úgy tűnik neki, hogy az aprócska tündérlány nem zavartatná magát, hogy csak úgy elvigye a dobozt. Nagyon könnyedén ajánlja fel a segítséget, de az érve meggyőzi az elf lányt. Ha itt olyan veszély lesz, ami ellen karddal és erővel kell fellépni, akkor még mindig ő a legesélyesebb hármuk közül. Így indulnak tovább, Kazgónál a gyűrűvel, Elenánál a dobozzal és Ysdenerinél a karddal, amit nem vesz elő, de a kezét közel tartja hozzá, hogy bármikor elő tudja kapni.
A szobánál Kazgo megelőzi Ysdenerit és rögtön megkérdezi a kislányt arról, miért gyűlöli őt. A válasz sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt Ysdeneri gondolta. A kislánnyal a gyermeki irigység mondatta ki a gyűlölet szavát. Észrevette a jeleket, amiből kiderült, hogy a tündérnek sokat számít Elena. Ami érdekes, hogy mégsem a szeretet tárgyát képező tündérlányt jelölte ki, mint utálandót, hanem azt, aki szereti. Kazgot gyűlöli. Mintha Linera is szeretni akart volna, de nem hagyták neki és inkább ez bántja, nem az, hogy őt nem szerethették nyugodtan. Biztosan mindig rászóltak, hogy a cselédnép ne menjen túl közel a nemesi családhoz. Az elf lány tudja, hogy sok helyen így megy. Ő nem nemes, csak polgár, de ha lenne szolgálója, biztosan nem így bánna vele.
Linera a dobozt tényleg nagyon szereti és kellemes emlékeket idéz benne. Arról beszél, hogy az egyik nemes gyermek titokban táncolásra oktatta. A családfőtől tartottak, ezért kellett titkolózni. Egy tanítóról beszél, de Nirwath és a húga is tartottak az apjuktól, ez már kiderült. Így nem lehet biztosra venni, hogy melyikük tanított táncot. Ysdeneri szerint a női tánclépéseket a hugocska taníthatta volna igazán jól, de az eddig látott írásokból az világlik ki, hogy Nirwath és Linera voltak közelebbi kapcsolatban.
A megoldás az ingben lesz, gondolja az elf lány. Mikor Linera eltűnik, Ysdeneri odamegy az ágyhoz és az első dolog, amit megnéz, az a kis ruhadarab. Valószínűleg férfiing és akkor Nirwathról lehetett szó eddig. Linera nem hagy időt a hármasnak, hogy beszéljenek vele vagy vigasztalni próbálják. Vigasztalja ő saját magát az ágy érintésével.
Amit elmond, az újabb talányokat vet fel. Az elf lány hisz a kislánynak, mégpedig a könny miatt. Egy kis gyermekről nem tudja elképzelni, hogy ezt csak úgy eljátssza. Biztos, hogy bántotta valaki, de abban akár hazudhat is, hogy mi hogyan volt.
Végiggondolja a többi elmondott dolgot is és elkezdi hangosan kimondani, ami eszébe jut. Hangosan gondolkodik, ezért kissé szaggatottra és zavarosra sikeredik a mondandója:*
- Nirwath. Leirel. Erejük van. Hasonlítanak. Nem Linera énekelt. Nem Linera varázsolt az előbb sem. Akkor Nirwath is itt van? Vagy a hugocska? Kicsoda ő egyáltalán?
*Nagyon furcsa gondolatok is megjelennek a fejében, de tovább nem mondja. Észbe kap, hogy órákig tudna mondogatni ilyen felvillanó ötleteket, de azzal nem lépnek előrébb. Ysdeneri először a zenedobozt nézi meg. Mindene a zene és a tánc, talán ezért is tesz így. Újra kinyitja a dobozt, hogy szóljon az a kedves, megnyugtató dallam és közben nézegeti, forgatja.
Mikor ott hagyja és az ágyhoz megy, akkor olyan jeleket lát, mint a cetlin, amit a sírboltban találtak. Elkéri Elenától a jeles papiruszt és ha megkapja, elkezdi összehasonlítani az ágyon látott jelekkel. Egy kicsit más a méretük és nem pont ugyanúgy vannak rajzolva, de Ysdeneri látja bennük a hasonlóságot és a szabályosságot. Egy ismeretlen szó jelenik meg végül a fejében és ki is mondja:*
- Rosalinda.
*Arra gondol, hogy ez a húg neve. Rosalinda Elrithien. A tárcsákat megpróbálja megmozgatni, mert valami titkot sejt még. Még mindig nem ért mindent és még mindig nem kerültek sokkal közelebb ahhoz, hogy ők miért vannak itt és hogy mi módon szabadulhatnának meg az átoktól. Azt viszont már tudják, hogy mi a kislány vágya.*
- Azt akarja, hogy szerethessen valakit és ezt ne kelljen titkolnia. És nyilván azt is akarja, hogy őt szeressék. Nem tudom, mit tehetnénk. Nem értem, mit vár tőlünk. Én taníthatnék neki táncot, megkereshetett volna ezért, most már látom. Lehet, hogy maguk is tudnak valamit, amivel meg tudnák ajándékozni szegénykét?
*Eszébe jut az is, amit Elena mondott. A család végzett Nirwath-tal és a kislányra fogták. Ha tényleg növényekkel próbált segíteni, akkor még inkább rá lehetett fogni, mérgezést emlegetve.* ~Ki keresné egy cseléd lányát? Végül mégis botrány lett és meg kellett változtatni a családi címert is. Valami még mindig hiányzik. Kincskeresés...

2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-12 15:03:17
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110

Játékstílus: Szelíd

// Ördögi örökség //

*Ysdeneri bárhogy is kutakodik, többet bizony ebben a szobában nem találhat, minden, ami segítheti a csapatot a nyomozásban, már a birtokukban van. A gyűrű is, mert bár a nő vissza kívánta rakni a helyére, Kazgo sikerrel elveszi és saját zsebébe süllyeszti. Nehéz megmondani, mi járhat a tündér fejében. Talán használhatóságára gyanakszik? Netán később Elenának kívánja ajándékozni, mert látja rajta, hogy a nő szeme felcsillant az ékszerek láttán? Az ok egyelőre titok, de nincs is sok időtök eltöprengeni rajta, hiszen lágy zene hívogat, talán akadályozva, talán segítve titeket.
Linera nem zavartatja magát attól, hogy ketten is belépnek, tovább folytatja táncát, mindaddig, amíg el nem hangzik a két mondat. Az inget a földre ejti, ő maga pedig könnyedén libben a dobozhoz, óvatos mozdulattal csukva le a tetejét, pár pillanatnyi némaságot varázsolva így.*
-Ugye, hogy mennyire szép? Erre tanított táncolni is, miközben ő énekelt. Nagyon szerettem az ilyen alkalmakat, de vigyáznunk kellett, nehogy az apjuk felfedezze.
*Mintha arcára szomorúság ülne ki, ahogy ujjaival végigsimít a dobozka fedelén, majd mintha nem lenne ínyére, kényszeredetten pillant Kazgora.*
-Miatta.
*Ujjai egyenesen Elenára mutat, akár belépett már ő is a szobába, akár még kint áll az ajtó előtt. Tekintetében újra harag lobban, de ezúttal nem színtiszta gyűlölet, inkább düh és fájdalom keveréke.*
-Láttam, hogy figyelmes vagy vele, hogy próbálsz kedveskedni, és senki nem szól érte, senki nem akar ezért megbüntetni. Nem igazság! Gyűlöllek, mert szabadon szerethetsz.
*Egy halvány könnycsepp gurul végig az arcán, ahogy a végére már szinte a tündérfiú arcába ordít. Nem vár reakciót, megpördülve felkapja az inget és egy szempillantás alatt a szoba másik végében terem, a sarokba kuporodva, csak halk hüppögése hallatszik. Miért nem tűnik el újra? Rejtély, de legalább van egy kis időtök, hogy felmérjétek a szobát, aminek összes berendezése egy nagy ágy és egy asztalka, amin a zenedoboz is van.*
-Tudom, hogy miket gondoltok, tudom, hogy rettegtek tőlem, de sosem voltam boszorkány, nem tudtam varázsolni, nem az én hibám volt... Egyedül neki volt ereje, de még az sem volt elég, hogy segítsen. Pedig mindent megtettünk, az erdőt jártam, hogy gyógynövényt találjak, de ez sem volt elég. Ő sem volt elég...
*Egy szempillantás alatt az ágynál terem, ujjait végighúzva a fejtámlán, majd eltűnik, az ing pedig élettelenül hullik a fehér lepelre. Ha közelebb léptek, egy furcsa vésetet láthattok, alatta pedig kis forgótárcsákat, rajta az ABC betűivel. 9 jel, 9 tárcsa, mindegyik alatt egy-egy. Nem lehet véletlen.*

2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-12 14:21:39
 ÚJ
>Kazgo Shoshogotham avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Szelíd

// Ördögi örökség //

*Ysdeneri folytatja a szoba átkutatását és lel is érdekességet. Egy ékszert emel ki, amit meg is mutat a két apróságnak. Csodaszép gyűrű, ahogy az elf is mondja, Kazgo lilásan csillogó pillantása megakad rajta. S bár valóban rémítő a gondolat, hogy milyen következményekkel járhat, ha magához veszi valaki, netán ujjára húzza, Kazgo akaratlan is előre nyúl, hogy kivehesse Ysdeneri kezéből, ha hagyja. Maga elé véve, a fény felé fordulva vizsgálja. Az ében kő csillogása, a fehérarany szépsége elvarázsolja. Pillanatba telik, míg észbe kap, a többiek fülüket hegyezik, s ekkor hallja meg ő is a zenedoboz lágy dallamát. Fogalma sincs, honnan érkezhet. A gyűrűt zsebébe ejti, ott jobb helyen lesz, mint valamely ujján.
A muzsika hangja csábító, nem oly rémítő, mint a dallamé volt, mit fejükben hallottak, mi félelmet és őrületet hozott. Inkább vonzó és csalogató, mintha csak hívná őket, s ők engednek, követik a hangot a folyosóra, a túlvégen lévő szobáig. Elena átveszi a dobozt, így Ysdeneri ismét harcosként léphet előttük. Kazgonak illene elől haladnia, de fegyvertelen lévén, haszontalan volna, más nem élő pajzsként lenne csak értelme, de oktalan elvetni ő sem fogja az életét. Ha kell, megvédi a két nőt, de míg az elf pengéje elég, nem érzi szükségét felesleges hősködésnek.
A szoba ajtaja nyitva, kis résen át látják, miként táncol a fény, honnan árad a dallam és a halk dúdolás, minek teremtője a kislány szellemalakja. Ysdeneri hangjára jéghideg érintést érez gerince mentén végigszaladni, mit nem hagy múlni a látvány. A lány gyermeteg, ügyetlen tánca az inggel ugyan bájos, ahogy dúdolgatva a dallamra lépdel, ám éppen ennyire ijesztő is.
Beljebb merészkednek? Nem? Kazgo mindenképpen. Ysdeneri elé lép, be a szobába, nem törődve azzal, hogy mit kockáztat ezzel.*
- Kint a kertben, azt mondtad, gyűlölsz. Miért?
*Hangja nem fenyegető, cseppnyi rettegés bújik benne, de talán csak a zene, mi képes megnyugtatni, hogy ne meneküljön rögvest vissza a két társához. Ám eme tett helyett áll, egyenest a szellemlány előtt és válaszát várja. S közben akaratlan is az a kép villan be elméjébe, hogy az ing és Linera helyett Elena és ő táncolnak... Apró fejrázással próbálja elhessegetni ezt a látszólag képtelen képet. Ilyen helyzetben nem engedheti meg magának az ábrándozást, bármennyire is szívesen kérné fel a másik tündért. És amúgy is, nem igazán tudja, hogyan kell táncolni, sosem volt, ki megtanítsa ilyenekre.*

2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-12 13:34:19
 ÚJ
>Zoura Nayermor Vierae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// A nevető ötödik //

*Elfojt egy böfögést, bár talán nem is volna muszáj, hisz bizonyos kultúrákban ez dicséretnek számít. Na de a szakács nincs jelen, az uraság meg csak pénzzel járult hozzá a lakomához, az meg nem valami nagy dicsőség, szóval jobb, ha kalóznőnk mégis elfojtja azt a mélyről jövő kedveskedést. Tartalmas reggelijét leöblítené valami jó kis borral, ha az is akad az asztalnál, persze Kreactil szavait is úgy issza ez idő alatt, mint a drága nedűt, mit közben kupájába töltöttek. Színpompás madárkája valahol az asztal végén csipeget az ott elhelyezett gyümölcsökből, Zoura pedig még mindig jólesőn nyúlik el a székében. Pillantását a mennyezetre függesztve gondolkozik, hogy mely irányba induljon el, s míg ezzel időzik addig talán a többiek már útra is kelnek. Nem döntésképtelensége bírja maradásra, inkább a túltöltött bendője, ami lustaságra ösztökéli. De nincs mese, most már indulni kell, hisz meg kell nyerni ezt a versenyt.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy a lány az erdőbe megy, mert tipikus természetbolondnak néz ki. A kapitányi kalapjába merne fogadni! Na de nincs gond a kiszámíthatósággal, hisz abból mindenkiben van bőven, még Zourában is, mert hová mehetne máshova, mint a szívének legkedvesebbhez. Legyen az sós vagy édes, a víz az mi mindig is vonzotta, hát most sem lesz másképp, s egyenesen a folyópartra megy. Majdhogynem egyenesen, hiszen nem ismerős még a környéken, így kénytelen kérdezősködni kicsit, hogy biztosan odataláljon.*

2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-12 02:37:27
 ÚJ
>Nalla Wilwarin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//A tanítvány//

*Tény. Kevéske tudása teljesen használhatatlan, hiszen ki hinné el neki, ha elmondaná a történteket. Ha van, ami miatt Lira nem engedné csak úgy kisétálni az ajtón, az, hogy sötét énjének túlzottan is tetszik a játékszer, és lenne lehetősége bőven élvezkedni, ha jobbik fele nem áll az útba. Ám egyelőre még megteszi, és ennek hála Nalla még nem szenvedett komoly károkat sem testileg, sem lelkileg. Főleg, hogy az ilyen alkalmakért néha szokott kárpótlásul szép emlékeket is kapni.
Most kapóra jön, hogy a ruhához és a lánchoz már valamennyire hozzászokott, így nem esik pánikba - de közel jár hozzá, mikor Lira megragadja, és közelebb húzza. Semmit nem tehet ellene - összekötött lábai miatt rendesen kirúgni sem tud, és hátrakötött karjaival arcát se tudja takarni, védeni. Csak annyit tehet, hogy remegve figyel és felel, és reméli, hogy jó választ adott - valószínűleg így van, mert visszaereszti gazdája az ágyra, ahol feladva minden küzdelmet, oldalára dől és magzatpózba kucorodva pityereg, amíg Lira oda nem ül mellé. Összerezzen a simogatásra, rettenetesen kell neki az a gyengéd érintés, rettenetesen szüksége lenne a vigasztalásra, de nem mer bújni a kézhez, még nem - a félvér csak azt érzi, ahogy a kislány egész testében megrándul, és kényszeríti magát, szorosan becsukott szemmel, hogy meg se moccanjon. Nem mer...*

2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:09:52
 ÚJ
>Elena Sayem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Ördögi örökség//

*A relytéjek tudásukkal együtt szaporodnak. Nincsen sok tény, csak elméletek. A poros lapokat olvasva Elena előtt megelevenedett a történet, de mindez csak találgatás. A igazság, a kegyetlen igazság még mindíg a felszín alatt lakozik.
Ysdeneri közben kutatni kezd a szobában, és bizony egészen értékes dolgokat talál. Az ékszereket meglátva kapzsi fény villant a tündér szemében. Különösen egy gyűrű vonja magára a figyelmüket. Rendkívül szép, és drága darabnak látszik, nem nagyon illik Elenához, de ennek ellenére felpróbálta volna, ha Ysdeneri nem figyelmezteti előre.*
- Igen, igaza van. Óvatosnak kell lennünk. - *Helyeselt, és belátta, hogy az elfnek igaza van. Különben sem veheti el csak így az ékszert, még ha szívesen meg is tenné.
Halk dallamot hallanak odakintről. Ez mos nem olyan hátborzongató, mint a korábbi, sőt egészen megnyugtató. Ysdeneri el is indul az ajtó irányába.*
- Várjon csak! - *Szól a utána a tündér.* - Hadd vigyem inkább én azt a dobozt. Önnél van fegyver és magasabb is. Nem hiszem, hogy megtámadnának, de ha mégis, akkor két kézzel jobban tudna védekezni. - *Nem hazudott, így valóban nagyobb biztonságban érezte magát, és persze a dobozkát is, annak ellenére, hogy tudta, a dolgok jelenlegi állása szerint nem tarthatja meg sokáig.
A folyosóra kiérve rögtön megpillantja azt az ajtót, ami mögűl a hang szól. Résnyire nyitva van, ami felettébb különös, mivel az előb még az összes csukva volt. Elenát egy pillanatra rossz érzés szállja meg emiatt. Történtek már furcsább dolgok is ebben a házban, mégsem érez rá különösebb késztetést, hogy megelőzze Yssenerit, hagyja maga előtt belépni.
Nem meglepő módon Linerát találják odabent. A kis szellemlány békésen táncol a szoba közepén, mégis hátborzongató jelenléte. Elena nem is megy beljebb, megáll az ajtó közelében, onnan figyel, szemügyre veszi a szobát, és a kislányt.*

2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:51:29
 ÚJ
>Zaraun Aleandar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397

Játékstílus: Szelíd

// Ayrisz//

* No lám, a kisasszony nem sikoltott fel a majd egészen mezítelen test közelségétől az illatosan habzó kádban, de még csak nem is piromkodik, ahogy a mélységi várta. Korábban még szemeit gyorsan lesütve és fejét elfordítva reagált a hím pőreségére, bár akkor egy szál semmiben feszített előtte...ráadásul a konyhában... Kellemes csalódás mindenesetre, amit a lányka még tetézni is tud, mikor bátran, szemérmetlenül szembe fordul vele. Karcsú testének vonala apró fodrokat vet a vízen, épp akkorákat, hogy a hófehér hab kissé eltávolodjon tőlük, hagyva előbukkanni mezítelen, nedvességtől csillogó idomokat.
A hóhajúnak szándékában áll nem feltűnően végigmérni a szeme előtt felsejlő domborulatokat, de erre egy ilyen helyzetben képtelennek bizonyul; apró, féloldalas mosolyával szürke képén lopva végigpillant a kendőzetlen kebleken, hogy bíborszín szemei a másik tekintetén állapodjanak meg végül. Kétségtelen, hogy a domborulatok nem épp nagyok és teltek, de a férfi arcára mégis pimasz elégedettség vetül, úgy tűnik kedvére való a feltárulkozó látvány.*
- Megtehettem volna, de nem tettem.
* Gördülnek le végül ajkain a flegma, öntelt szavak, miket némi szekundumnyi csend követ. Többnek tartja magát annál, hogy bárkinek is fülét-farkát behúzva megalázkodjon, ennyi év után az utcán törvények és kötöttségek nélkül nem fog rászorulni arra, hogy kedve ellenében cselekedjék. De ezt így persze nem fejti ki a lánynak.*
- Túlreagálod a dolgot, hidd el. Egy kicsit ugrattam, semmi több, te meg úgy viselkedsz, mintha a halálát fontolgatnám. Jelentéktelen kis légypiszok ő ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzak vele.
* Határozott hangja jelzi, hogy ezzel a témát lezártnak tekinti, nem kíván többet foglalkozni vele. Legalábbis itt és most biztosan nem. Megereszt egy jóleső sóhajt, aztán máris enyhébben, kedélyesen, bár kissé elcsigázottan szól ismét.*
- Nem mondanám, hogy megártott a bor, inkább csak fáradt vagyok és elálmosított. Persze azért nem annyira...
* Ujjai gyengéden végigszánkáznak a nőstény hátán, egészen derekára, sőt, egy kicsivel talán még lejjebb, aztán amennyit a szűkös hely enged, óvatosan közelebb húzza magához a leányzót.
- Azt teszem.
* Súgja lágyan, majd ajkaik összeforrnak. A csók különösen kívánatos így, hogy mezítelenül a kádban ülnek, kissé mohón, hevesen viszonozza azt, majd mikor ajkaik elszakadnak egymástól széles mosollyal arcán fúrja tekintetét a barna íriszekbe.*
- Már hideg a víz, menjünk, mielőtt megfáznál!
* Feltenyerel a kád két szélére és kitolja magát a vízből, kihuppan a fürdőszoba kövére; a testéről lezúduló kövér cseppek kisebb tócsába gyűlnek lábánál.*
- Rendezd le azt a félke... Kayt, én várlak az ágyon. De siess!
* Csurom vizes gatyában mégsem járhat-kelhet, így sutba vágva iménti figyelmességét a Királylány iránt most háttal neki lazán letolja magáról a csatakos alsóneműt, s behajítja az egyik sarokba. Kerít magának egy tiszta, száraz törölközőt, sietve megtörölközik vele, csak úgy ímmel-ámmal, felszedegeti ingét, bőrnadrágját, meg a belőle kiesett tőrét, dereka köré csavarja a nedves rongyot, aztán egy kacsintást követve átbattyog a hálóba. Tudomást sem vesz- szándékosan- az asztalnál magányosan üldögélő koloncról, szóra sem méltatja, a hálóban lehányja holmiját az ágy mellé, majd fáradtan az ágy szélére telepszik, tőrét kéznyújtásnyira becsúsztatva a keret alá. Biztos ami biztos, pláne most, hogy beindul az üzlet- Zaraun már egy igen fontos ember, bár ezt jobb, ha nem veri nagy dobra. Ledobja magáról a törölközőt is, s a párnákat lábához túrva bebújik a puha takaró alá. Nem fázik most sem, pedig igencsak lehűlt már az idő, kinn talán fagypont körül lehet a levegő. Kényelmesen elhelyezkedik, összekulcsolja ujjait mellkasán, aztán a plafont bámulva várja a Királylányt.*

2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-11 18:31:12
 ÚJ
>Mora Dravok avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

* Másnap korán kel, nem szeretne elszalasztani egyetlen ígéretes járókelőt sem.
Úgy tervezi, hogy ma először a barakkban próbál szerencsét; régen járt már ott, akkor is gyorsan kitessékelték, ám reméli, hogy ez esetben jobban sikerül majd. Az egyetlen baj, hogy az egyetlen út a gazdagnegyeden át vezet.. Tudja, hogy nem szívesen látják ott a magafajtát, így miután elhagyja a szegénynegyedet gyorsít a léptein, hogy minél hamarabb kiérjen a túlcicomázott házak rengetegéből. Ám hiába a sietség, az egyik járókelőnek így is akad alkalma megszólnia.*
- Mocskos némber! * Szól emelt hangon egy férfi s a hölgy lábai elé köp. Mora egy pillanatra megdermed, tudja, ha sokáig óbégat itt a másik, akkor a fejére hozza a bajt a városőrök személyében.*
~ Itt az idő egy kis színjátéknak.~ * Gondolja, és már van is egy terve. Leemeli az anyagot a szája elöl, majd megszólal.*
- Kérem, ne kiabáljon...! Elhiheti, hogy nem szívesen mászkálok egy szál csuklyás vacakban, de ha egyszer ránk nyitott az a nyomorult felesége... Nem is mondta, hogy nős... Maga érti ezt? És még csak ki sem fizetett az a sóher, erre maga is nekem akar keresztbe tenni... És pont ma, amikor így is rengeteg dolgom van...* Mond mindent, ami csak az eszébe jut, és folytatná is, ha nem venné észre, hogy a férfi szemei értetlenül elkerekednek, majd szóra nyitja a száját.*
- Nyugodjon meg hölgyem, nem szólok senkinek csak menjen...
- Köszönöm, lekötelez! * Válaszol széles mosollyal az arcán és már siet is tovább. Elégedett az alakításával. Nem volt a legjobb, de most hirtelen ennyi sikerült. És nem is kellett több, ezek a felfuvalkodott pénzeseket olyan könnyű zavarba hozni..*

2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-11 12:28:50
 ÚJ
>Ayrisz Emeraad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Zaraun//

*Csendes mélázását a vízben, az ajtó kattanása töri meg. A sötételf felbukkanása, és viharos vetkőzése még csak esélyt sem ad Ayrisz-nak az ellenkezésre, megdöbbenésre, vagy az alapvető feldolgozásra. A következő, amit érzékel, az már a csak a melegség ami végigfut rajta, mikor megérzi maga körül a meztelen combokat, és vállai zsibbadó bizsergése.
Miért legyen nyugodt, amikor értelmetlen és felesleges konfliktusokba botlik. Egyáltalán nem értette, Zaraun viselkedését, egyből fogait csattogtató fenevadként rontott rá Kay-ra. Nem mintha sajnálná a fiút, de magát, és magukat szerette volna megkíméli, annak kötekedésétől. Eszméletlen miket tud mondani néha, s habár a sötételf sem kispályás, sőt, most még gerjeszti is a feszültséget, mégsem lehet rá haragudni... A fenébe is! Ez a féleszű aztán, tudja hogyan kell ellazítani az embert.
Nagyot fújva fordítja oldalra arcát, a serényen munkálkodó kézre pillantva, majd rövid gondolkodás után, -Vajon mennyire szégyenlős a férfi előtt?- felső testével is feje után mozdul, és gondterhelt képpel, az enyhén pozsgás arcba néz.*
-Hogy az bánatba ne lennék feszült, mikor úgy viselkedtek, mint két kisgyerek? Megtehetted volna, hogy simán bemutatkozol.
*Kicsit megáll. Nem tuja pontosan kivenni, a férfi tekintetét, zavarosnak tűnik. Ayrisz egyik kezével megtámasztja magát a kád csúszós porcelán alján, a másikkal el törli a Zaraun arcába lógó, fehér szálakat.*
-Megártott a bor?
*Közelebb hajol, a vérvörös szemekhez, kutatja bennük a józanság tiszta fényét, ám az egyre halványabbnak látszik.*
~Vajon mennyit ihatott abból a löttyből? És...Ha azt most Kay "szlopálja", ő milyen állapotban lesz?! Jó ég, ezek már így is kikészítenek, de ha még ittak is... Mi lesz itt?!~
*Szörnyű gondolatai lassan már kiülnek arcára is. Szemöldökei egyre összébb húzódnak.*
-Zaraun, kérlek hagyd a parádézást! Tedd meg a kedvemért, hogy nem kötekszel, úgysem marad itt örökké. Nekem sem tetszik, hogy itt van, de nem tud hova menni, kidobni meg azért mégsem dobhatom ki. Semmi okod nincs rá, hogy neheztelj rá, ne vedd komolyan amiket mond. Néha az az érzésem, hogy ő sem tudja mit beszél egészen. Szóval hagyd rá, és ne is törődj vele.
*Ahogy beszél, szemei lejjebb csúsznak a hamuszínű bőrön. A kis varrott sebet szemléli, a kis kiálló cérnával a szélén. Igazából, vigyázni kéne rá, mert nem is érhetné víz, de mindegy.
Van valami ismerős ebben az egészben. Mármint a vízben, a közelségben, az alkohol pírjában. Pontosan olyan, mint nem is olyan régen a szökőkútban.
Ismét a bíbor szempárba nézve, folytatja a beszélést, halkabban, tisztábban, közelebb hajolva. Kusza, vizes tincsei a férfi nyakára tapadnak, ahogy fentebb összeér az orruk. Édes hangon rebegve, megtámasztja magát a sötételf mellkasán.*
-Törődj inkább velem.
*A mondat egyre halkul, ahogy véget ér, és lassan, összeérnek az ajkaik.
Az elhűlő vízről, lassacskán a hab is eltűnik. A pára csak halovány selyemfüggönyként terjeng már a csempézett falak között.
Kint pedig a sötét előtérben, egy árnyék iszogatja borának utolsó cseppjeit, a fürdőszoba visszhangjában ülve.*

2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-10 19:30:24
 ÚJ
>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Hátbaszurkálósdi//

*Alon a szokásos kocsikázását teszi meg a város körül. Az erdőben megkéri Cotardot, hogy egy kicsit hagyja magára. Szeretett volna magában gondolkozni. Ahogy ezt tette egy farönknek támaszkodva hirtelen minden elsötétült. Mikor felébredt egy székhez kötözve és zsákkal a fején ideges lett. Szidta magát, hogy elküldte Cotardot. Egyszer csak egy hang szólal meg. Alon egyáltalán nem érzi ismerősnek. Se nem fenyegetőnek. Tényeket közölnek vele. Érdekesnek találja a helyzetet. A bevezetésnél Alon első gondolata, hogy ő a családja miatt van itt.*
~Szóval nemeseket raboltak el? Sokat tudnak akkor rólunk és valóban nagy a hatalmuk. Ezt a hatalmat pedig meg szeretnék velünk osztani. Nekem kell az-az állás.~

2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-10 17:13:18
 ÚJ
>Caletnia Phyaltet avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Hátbaszurkálósdi//

*Nagyjából az az utolsó emléke, hogy kilépett a kovácstól új szerzeményével, majd pedig... hát azt már nem tudja senki (vagyis az biztos tudja, aki idehozta, Caletnia viszont nem). Egy dolog biztos, hogy bárhol is van, az egy nagyon-nagyon büdös hely. Aztán hirtelen megérzi a zsák szövetét, így rájön, hogy nem ő vakult meg, mindössze ily módon korlátozták le a látását. Jó erősen oda is kötözték egy székhez, néhányszor megrántja a kezét pusztán formaságból, de hát nyilván nem azért kötözték meg, hogy ki tudjon szabadulni... Az elhangzó szavak viszont egész érdekessé teszik a helyzetet, hiszen úgy látszik, itt hatalmat is nyerhet, ha ügyes. Közben érez némi érdekességet is a levegőben, játékosan bele is szimatol, de csak az undorító dohszag eszi be magát az orrlyukaiba. Úgy látszik, egy másik eredar is jelen van. Először Phormiára gondol, hiszen ő szeret minden rosszban benne lenni, azonban kár volna elhamarkodott következtetéseket levonni. Közben elhangzik egy egyszerű szabály, miszerint aki maradni akar, maradjon csendben. Valaki szinte rögtön meg is szólal (egy nő... talán a fajtárs?), azonban a dolgot érdekessé teszi, hogy éppen maradási szándékát fejezi ki. Buta-buta leány... Remélhetőleg ezzel ki is van adva az útja, úgy eggyel kevesebb ellenféltől kell megszabadulnia. Neki esze ágában sincs távozni, hiszen mindenképpen vicces helyzetnek néz elébe, ahol rákényszeríthet néhány lényt, hogy feladjanak egy versenyt, a végén pedig még hatalmat is kaphat, nem is keveset, ha lehet hinni a beszélőnek...*

2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-10 08:53:34
 ÚJ
>Nomac Larr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lissbeth Manraecas//

*Valóban egy kissé megjátssza a tájékozódni képtelen analfabétát, de valójában azért ha nagyon megerőltetné magát akkor visszatalálna a fogadóhoz egészen biztosan. Figyelte az utat amennyire csak tudta, hiszen attól függetlenül hogy nagyon tetszik neki a lány, még mindig ott van hogy csak egy napja ismerik egymást és fene tudja, hogy nem e esetleg egy trükk van az egészben és mindjárt ráugranak vagy hatan a semmiből. Persze.. ezt nem igazán tudja elképzelni Lissbethről, elég őszinte egyszerű lánynak ismerte meg, de azért jó ha ott van egy kis óvatosság egy idegen városban, egy idegen lány oldalán. Nem ő lenne az első férfi akit a női szépség visz a halálba. Minden esetre csak mosolyog ahogyan a lány arcára néz és ha voltak is kételyek, egy pillanat alatt elillannak. Valóban elég bolondos családból származnak mindketten, rokon lelkeknek mondhatóak. Mikor a lány elkiáltja magát és befordul hirtelen az utcába, Nomac mosolya kissé lentebb ereszkedik. Jobbja már nyúl is kardjának markolatához. Persze nem az a kardrántós fajta, nem igazi férfihoz méltó viselkedés minden szöszért rögtön kardot rántani. Csak halad előrefelé miután ő is befordul az utcába és próbálja szólítgatni a lányt.*
-Liss... héé.. mostmár elég lesz a bolondozásból. Gyere elő.. kérlek!
*Kérleli a lányt miközben feszülten figyeli a falakat. Kémleli a környező házak tetejét és mindeközben egy pillanatra sem áll meg, halad előrefelé. Aztán halk nevetgélést hall az egyik kapualjból. Mikor odanéz, a lány foltos ruhája rögtön elárulja. Mosolyogva nyugszik meg Nomac majd odasétál a lány mellé, Ekkor jön ki a kapu gazdája aki nyomban elkezd velük kiabálni. Egy pillanat alatt elönti a langyos trágya Nomac agyát és rögtön vissza válaszol. Ha a lány figyeli Nomacot, láthatja ahogyan arcát elborítja a pír és szemei üvegesek lesznek. Fülei pedig, teljesen vörössé válnak. Ezekből a jelekből lehet tudni ha Nomac kellemetlenül érzi magát, vagy ha valami olyan éri amit nem várt. Most is épp erről van szó. Nem tűri az ilyen szavakat, főleg nem rögtön az első találkozás alkalmával. Először csak hallgatja a becsmérlő szavakat nyugodtan Nomac, aztán a koszos csavargó hallatán fenyegetően emeli fel jobbját, mintha csak kézfejével pofán akarná csapni a másikat, de nem üt csak ijeszt.*
-Hanem most már elég, hallja e kend apjuk! Fogja be a száját vagy majd betapasztjuk! Így merje Lissbethet egy szóval bántani, hogy kihullanak még meglévő fogai!
*Majd hogy szavainak nyomatékot adjon, tesz két lépést a másik felé és a végső döfést halkan, higgadtan mondja így sokkal rémisztőbbnek hat.*
-Ha nem akarja, hogy felgyújtsam a házát.. meg ne illesse kend ezt a szegény árvát!
*Ezekre a szavakra no meg a peckesen kihúzott szikár termet látványára, csak visszavonulót fúj a férfi, de ha nem akkor kap két akkora maflást hogy a fal adja majd a harmadikat. Ezután csak Lissbethre néz és kinyújtja a hozzá közelebb levő kezét. Kézfogásra. Ha a lány megfogja a kezét még egy utolsó megvető pillantást intéz a férfira, vagy csak a kapura ha a kapu tulajdonosa időközben kereket oldott.*
-Gyere Lissbeth.. menjünk..
*Megindul abba az irányba amit Liss mutat ám most cseppet sem mosolyog. Ellentmondást nem tűrő hangon közli a lánnyal terveit.*
-Márpedig nem mész sehova. Velem maradsz. Bemegyek a kúriába egy pár percre és már jövök is. Elmegyünk veszünk neked ruhát és csizmát. Veszek neked olyan kelméket hogy mindenki ténsasszonynak fog hívni aki csak meglát. Aztán akinek valami gondja van azt nyugodtan irányítsd hozzám.
*Emeli fel tekintetét a földről magasabbra, peckesen, büszkén.*

2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:06:34
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Grubek Norragimhak //

*A törp csak falatozik, nincs igazán beszédes kedvében. Eddig sem érdekelte túl sok minden, de legalább az itallal és persze az elmaradhatatlan fizetséggel jól járt. Az újabb kérdésekre már nem mond semmit, csak csendben eszik. Moy úgy látja, hogy nincs értelme erőltetni. A munka el van végezve, a többihez még idő kell. Grubek mondta, hogy a mai napon még több helyre mennie kell, úgyhogy a férfi nem is nagyon marasztalja tovább. Amikor a törp végez, akkor Moy feláll az asztaltól és kikíséri a törpöt. Végül elköszön tőle:*
- Egészségére! Remélem, megfelelt reggelinek! Kérem, jelentkezzen, ha elkészültek a rácsok! Jó munkát és majd kellemes iszogatást!
*A férfi kacsint egyet az italos butykosra tekintve, tudva, hogy a törpnek talán az volt a legjobb élmény a látogatásban, hogy kapott egy kis szíverősítőt estére. Ahogy elbúcsúzik, be is csukja az ajtót. Megnézi a Varjúvadászt, aki még mindig békésen szunyókál. Moy még mindig nem álmos, sőt a lilahagyma kifejezetten feldobta, felélénkítette. Beszél Belfinnel, elmondja, hogy a mester mára végzett és majd újra jönni fog, ha kész a kovácsolás és fel lehet szerelni a rácsokat. Az inas viszont megemlíti neki, hogy el kellene mennie a barakkba. Moy felajánlja, hogy ő elviszi, amit kell. A szomszéd fia ott szokott edzeni és meg van beszélve, hogy ma az inas egy bizonyos csomagot ad át neki. Belfin egy ideig hajtogatja, hogy ez az ő feladata, de Moy végül meggyőzi, hogy elfogadja a segítségét. A lelkére köti, hogy ha a lány felébred, amíg Moy távol van, szolgálja ki étellel és itallal, különös tekintettel a sült halra, amit kifejezetten neki szán a férfi. Az inas bólogat és megköszöni a segítséget. Moy még egy kicsit vállon veregeti, amitől a háziszolga megint összerezzen. Nincs hozzászokva. Moy ezzel távozik és elindul a barakk felé.*

2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-09 17:33:24
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Hátbaszurkálósdi//

*Végül csak két napot töltött az erdőben, nem látta szükségesnek tovább bújkálni. Épp tegnap tért vissza házához, hogy újra birtokba vegye azt. Nem is lepődött meg nagyon, hogy nem az őrség valamelyik tagja fogadja, hanem a teljesen üres ház. Szinte teljesen biztos volt benne, hogy így lesz, hiszen az őrök nem találhattak ott semmit, ami a három nappal azelőtti gyilkosságokra utalhatott volna, sem olyasmit, ami korábbi hasonló tettek megtörténését sejthette volna. Mindig precízen ügyel a rendre, és arra, hogy megtartsa saját kis titkait.
Ha volt is valami halvány esély rá, hogy megvárják, hogy hazatérjen, arra az esetre is eltervezett mindent: egészen pontosan azt, hogy hogyan adja elő a teljesen ártatlan gazdag lánykát, és pedzi meg, hogy mekkora vagyona van, amiből nagyon szívesen adományoz nemes célokra a rend éber őreinek... Aztán végül semmi ilyenre nem volt szükség.
Most viszont, arra kell eszméljen ismét, hogy egy székhez kötözve ücsörög valahol, s hiába nyitogatja a szemét, nem lát semmit, csupán a fejére húzott zsák sűrűn szövött anyagát. Ami még feltűnik neki, hogy érezni sem érez mást, csak ennek a zsáknak a kissé dohos, állott szagát. Semmiféle érzést... Bár, mintha...*
~Valaki a fajtámból?~
*Meggyszín ajkai a zsák takarásában széles, kaján mosolyra húzódnak, ahogy a kezdetbeni harag helyét lassan átveszi bensőjében a káröröm és a pusztítani vágyás érzése.
Első nekifutásra, ahogy megérezte karja alatt a szék karfáját, s csuklóján a kötél szorítását, azt hitte, mégis elkapta az őrség, de ahogy megérzi, hogy rajta kívül más démoni lény is jelen van, rögtön változik a hangulata. Aztán ismét, mikor fogva tartója végre megszólal.*
~Valami különleges, he?! Kezd tényleg idegesíteni, hanyan tudnak többet a kelleténél. Ki kellene egyelni őket, szép sorban...~
*Újra megrántja jobbját, de a kötél még mindig nem enged. Bárki is kötözte meg, értette a dolgát, s nem mismásolta el. Ha tudná, pontosan ki, vagy kik veszik körül, ha láthatna... Ha láthatna, talán tudná úgy intézni a dolgát, hogy kimeressze karmait, s azok élével szétmarja, elfarigcsálja a köteleit. De így, hogy fogalma sem lehet róla, hanyan veszik körül...*
~Szóval heten. Heten vagyunk mi, azaz legalább nyolcan vagyunk a szobában.~
*Az elméjében rejlő mély, gúnyos hang vegyes szitkokat szór, igen választékosan átkozza el a helyzetet.*
~Hat másik, akiket -talán- nem ismerek és akiket ki kellene ejtenem a versenyből így vagy úgy. Hmm...~
*Bár fogalma sincs, ki lehet a hat szerencsétlen, gondolataiban máris tervek kezdenek körvonalazódni. Több tucatnyi, csintalan kis trükkökről, halálokról és újabb trükkökről. Közben ismét vegyes érzések támadnak fel benne, hiszen egy részről sarokba szorítva érzi magát, más részről élvezi is a felkínálkozó lehetőséget. Hódolhat az életét izgalmassá tevő szenvedélyeknek, s közben sokat is nyerhet. A pénz nem érdekli ugyan, a tisztség viszont annál inkább. Ugyan egyelőre még nem derült ki, hogy mi lenne a poszt, amit a nyertes betölthet, de biztos benne, hogy a fogára való lenne. Végülis mindegy, mi az. A lényeg, hogy szabadosabban tehetne meg... bizonyos dolgokat. Ez mindenképp vonzó lehetőség.
Hallgat, mélyen hallgat. Miért is szólna egy szót is. Kérdése nem sok van, már a kialakuló kis tervecskéi közül válogat. Azon túl neki több nem kell, amit már hallott. Ha beledöglik is, ki fogja deríteni, ki a másik hat, s tesz róla, hogy visszalépjenek, vagy...*
~Te ravasz!~
*Fülét aztán egyszercsak idegen hang üti meg, méghozzá egy nőé. Ugyan nem tudja kihez kötni egyelőre, mégis igyekszik jól emlékezetébe vésni, hátha később épp ez alapján ismerheti fel egyik célpontját.*
~Aki úgy érzi, nem felel meg az elvárásoknak, az jelezzen. A többi hallgasson. Ó, te szegény... Most akkor őt kizárják?~
*Teszi fel az elgondolkodtató kérdést a mély, maró gúnytól csöpögő hang, amit ő elcsitít.*
~Majd kiderül. Az sem baj, ha nem. Előbb-utóbb úgyis kénytelen lesz kiesni.*

2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2014-01-09 16:22:55
 ÚJ
>Sayua Soter avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

* Mivel nem volt ínyére, hogy több órán át beszélgessenek vele, így szó nélkül távozott a barakkból. Most a gazdagnegyed giccses házai között kanyarog. Nem tudja, hogy pontosan hova is szeretne eljutni, inkább csak ténfereg, felfedezi a várost.*
~ Keresnem kéne egy helyet, ahol meghúzhatom magam..~
* Gondolja, mivel most tudatosult csak benne, hogy még nem tudja hol fogja tölteni az éjszakát. Ám az még messze van, rá ér később foglalkozni az üggyel.
Közben lassan maga mögött hagyja a negyed fényes utcáit, és felváltja őket a szegénynegyed piszkos kis sikátorai.*

A hozzászólás írója (Sayua Soter) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 16:23:04

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343